Hagyományos katonai pompával ünnepelték meg szombaton Londonban a 92 esztendős II. Erzsébet királynő „hivatalos” születésnapját. A nyugati világ legidősebb és leghosszabb ideje – 1952 óta, vagyis 66 éve – regnáló uralkodójának „hivatalos” születésnapi ceremóniája a színpompás Trooping the Colour. Ezt a tisztelgő katonai parádét mindig júniusban rendezik, jóllehet a valós születésnap II. Erzsébet királynő esetében április 21.
A Trooping the Colour – a csapatzászlók ceremoniális bemutatása a hadsereg alakulatainak – 1748 óta a mindenkori uralkodó születésnapjának ünnepsége. Azt azonban, hogy a hivatalos királyi születésnap mindig nyáron legyen, VII. Eduárd király, Viktória királynő fia honosította meg a múlt század első évtizedében. VII. Eduárd születésnapja novemberben volt, amikor a brit időjárás általában alkalmatlan bármiféle nagyszabású szabadtéri rendezvény megtartására, ezért helyezték át a júniusi időpontra a hivatalos ünnepséget. Ez a szokás azóta is megmaradt.
Erzsébet királynő 66. alkalommal vett részt ezen az ünnepségen; ez rekord az angol-brit monarchia történetében. Először 1951-ben volt jelen a Trooping the Colour rendezvényén, akkor még hercegnőként, nagybeteg édesapja, VI. György király képviseletében.
A következő évben már királynőként őt köszöntötték a felvonuló díszalakulatok, és az uralkodó azóta mindig jelen volt a ceremónián. A rendezvényt 1955-ben, az akkori országos vasutassztrájk miatt törölték.
A királynő ezúttal egyedül utazott hintóján, a szombati ceremónián ugyanis nem vett részt férje, Fülöp herceg, aki már tavaly ősszel visszavonult a hivatalos közszereplésektől.
Először vett részt a királynő hivatalos születésnapi ünnepségén Harry amerikai felesége, Meghan Markle volt színésznő, aki férje oldalán szintén hintóval érkezett a Buckingham-palotából a ceremónia helyszínére. A házaspár az esküvő óta – az uralkodó döntése értelmében – a Sussex hercege, illetve a Sussex hercegnője címet viseli.
Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök fellebbezést nyújtott be a hivatali visszaélés miatt őt két év börtönbüntetéssel sújtó ítélet ellen, ám további négy folyamatban lévő ügyben is hamarosan ítélet várható – jelentette a balkáni oknyomozó újságírói hálózat, a BIRN.
A Macedóniát több mint tíz évig vezető jobboldali Nikola Gruevszkit május végén találta bűnösnek egy szkopjei bíróság, mert miniszterelnökként politikai befolyását latba vetve, törvényellenes módon vásárolt páncélozott luxusautót a kormány, de voltaképpen saját maga számára.
A BIRN információi szerint azonban további négy esetben is bűnösnek találhatják. Gruevszki mindegyik ügyben ártatlannak vallotta magát, és többször is kijelentette, hogy véleménye szerint politikailag motivált vádemelésekről van szó, amelyek mögött a jelenlegi szociáldemokrata kormány áll.
Az ügyekre a 2015-ben, az akkor még ellenzéki szociáldemokraták által kiszivárogtatott telefonbeszélgetések által derült fény.
Az ügyben kijelölt különleges ügyész is ezen felvételek alapján emelt vádat, és perdöntőnek bizonyultak a luxus kormányautó megvásárlásáról szóló eljárás során is.
A Titanic fedőnevet viselő eljárásban nemcsak Gruevszki, hanem az akkor még általa vezetett jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) több tisztségviselője ellen is vádat emeltek, mert a gyanú szerint választási csalást készítettek elő 2013-ban. Nikola Gruevszkit bűnszervezetben való részvétellel, a választási kampány során szerzett pénzeszközökkel történő visszaéléssel, valamint a voksolók szabad választási jogának megsértésével vádolják.
Ha mindhárom vádpontban bűnösnek találják, akár 13 év börtönbüntetésre is ítélhetik.
A TNT nevű ügyben a különleges ügyész hivatali visszaéléssel vádolja a volt miniszterelnököt, amelyért legfeljebb háromévnyi börtönbüntetés szabható ki. A vád szerint Gruevszki minden alap nélkül rendelte el egy olyan épület lebontását, amelyet egykori politikai szövetségese, később pedig ellenfele épített.
A harmadik vádirat szerint Nikola Gruevszki és társai megsértették a közbeszerzési törvényt, és jogellenes befolyást gyakoroltak, amikor két autópályaszakasz megépítését egy kedvezményezett kínai építési cégre bízták. A kiszabható börtönbüntetés ebben az ügyben egytől három évig terjed.
A Shamari, vagyis Pofozás fedőnevet viselő ügyben pedig azzal vádolják a volt kormányfőt, hogy
2013-ban egy ellenzéki polgármester és a pártközpontja elleni támadást rendelt el.
A vád közrend elleni bűncselekményre történő felbujtás, amiért hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik.
Mindezeken felül a BIRN információi szerint továbbra is Nikola Gruevszki a legfőbb gyanúsított az Ezüstpénz fedőnevet viselő nyomozásban, amely azt vizsgálja, hogy Nikola Gruevszki, valamint a VMRO-DPMNE további tíz tagja több éven át pénzmosáson keresztül illegálisan finanszírozta-e a pártot.
Janez Janša eszdéesze (SDS, Szlovén Demokrata Párt) nyerte a legtöbb mandátumot Szlovéniában a szavazatok mintegy negyedével, de aligha akad komolyabb koalíciós partnere. Az 5-12 százalékot szerzett baloldali, balközép pártoknak összességében sokkal több parlamenti helye lesz. Éppen ezért megdöbbentő, hogy a magyarországi portálok kritikátlanul átvették az MTI tudósítását, miszerint Exit poll: győzött a jobboldal.
Egy pici kis matematikai művelet elegendő lett volna, hogy a szerkesztők rájöjjenek: a szlovéniai jobboldal, dacára Janša „győzelmének” nem tud kormányzó többséget összehozni, hacsak nem sikerül átcsábítania több baloldali pártot. Ennek a feltételezésnek két dolog is ellent mond. Egy: miért társulnának Janšáékhoz, amikor maguk között is elintézhetik az új kormány megalakítását. Kettő: nem is a radikális jobboldalinak tartott SDS a vállalhatatlan a többi párt és a szlovén közvélemény háromnegyede számára, hanem maga a pártelnök személye. Janša ugyanis a nyolcvanas évek végén került, önhibáján kívül, reflektorfénybe, amikor a Mladina nevű, a volt Jugoszlávia legbátrabb hetilapjának külső munkatársaként a kommunista hatalom disszidensévé vált. Nem volt kevésbé ellentmondásos a szerepvállalása a 10 napos szlovéniai háború idején, amikor az akkori Jugoszláv Néphadsereg erőszakkal akarta megakadályozni a leggazdagabb tagköztársaság kiválását a föderációból. Kétszer is volt miniszterelnök, másodszorra igen rövid ideig, mert kenőpénz elfogadása miatt (Szlovénia finn páncélkocsikat vásárolt) került börtönközelbe. Azóta az országban aligha akad komolyabban vehető pártvezető, aki összekötné karrierjét a politikai szélhámosnak tartott Janšával.
Nem úgy a magyar miniszterelnök, akinek semmi sem drága, hogy a lengyelek mellett még egy hálás szövetségesre tegyen szert az unió legfelsőbb döntéshozó testületében.
Nem ártana Janšát maga mellett tudnia, amikor sorozatban indulnak az eljárások Magyarország ellen.
A következő napokban eldől, hogy érdemes volt-e a magyar előfizetők milliárdjait költeni a Janša körüli média felvásárlására/finanszírozására. Egy országos televízióról (Nova TV), egy politikai hetilapról (Demokracija), egy bulvár hetilapról (Ripost) és hét internetes portálról van szó. Amit eddig lehet tudni. És akkor még nem beszéltünk a Lendava Nafta nevű focicsapatról, amelyet a ZTE tulajdonosa vett meg és amelynek fociakadémiája a magyar államtól kap pénzügyi támogatást. A futballtörténelmet kevésbé ismerőknek eláruljuk azt is, hogy
a volt Jugoszláviában a leggyengébb focit éppen Szlovéniában játszották,
ahol egy Oblak nevű labdarugón kívül aligha akadt más, ismertebb focistája a szlovénoknak.
De hát nem erről van szó.
Az eredmények megjelenése után Janez Janša azt mondta, hogy ajtajuk nyitva áll a leendő koalíciós partnerek számára.
A második legnépszerűbb párt vezetője, Marjan Šarec viszont korábban azt írta Twitter-üzenetében, hogy
hogyan lenne elvárható a független kormányzás a Szlovén Demokrata Párttól, ha külföldről pénzelik a kampányát.
Hogy félreértés ne essék a külföldről való pénzelés az Orbán kormányra vonatkozik. Tiltott kampány finanszírozás miatt eljárás is indult közvetlen a választások előtt. Tegyük hozzá: Szlovéniában a független igazságszolgáltatás nem kelet-európai szinten van.
„Nem hiszem, hogy a németek akadályt gördítenének az elé, hogy THAAD rendszert telepítsünk hozzájuk!”- mondta szűkszavúan Curtis Scapparotti tábornok a NATO európai erőinek főparancsnoka.
A Reuters hírügynökség exkluzív értesülései szerint a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) rakétavédelmi rendszert Ramsteinbe telepítenék. Itt van a NATO európai légierőinek főhadiszállása.
Elvben az amerikaiaknak nem kell kérniük ehhez a németek engedélyét, de tekintettel az ügy katonai és diplomáciai jelentőségére, ezt Washington mindenképp megteszi. Ez ugyanis már olyan lépés, amely kicsaphatja a biztosítékot Moszkvában.
Miért most kerül erre sor? Mert Donald Trump kilépett az iráni atomalkuból, és ennek sok stratégiai következménye is lehet. Nem véletlen, hogy Merkel kancellár kiállt az iráni atomalku fenntartása mellett, és közölte: „Európa immár magára maradt, saját magát kell megvédenie!”
Az aggodalom jogos. Egyrészt azért, mert Irán már ma is rendelkezik olyan Shabab 3 rakétákkal, melyeknek a hatótávolsága 2000 kilométer, vagyis elérhetik Európa déli részét is. De a veszély ennél jóval nagyobb, hiszen a Forradalmi Gárda Teheránban közölte: vannak olyan rakétáik, melyek képesek ennél messzebbre is eljutni, de ezeket eddig nem fejlesztették. Ha bukik az atomalku, akkor ehhez is hozzáfognak. Ezért Németország – más európai államokkal együtt – olyan új atomalkut akar Iránnal, mely nemcsak a nukleáris fegyverekre, de a hordozó rakétákra is kiterjed.
Apró probléma, hogy ezt az európai tervet sem Irán, sem az USA nem fogadja el…
A fő gond azonban nem Irán, hanem Oroszország, mely igen érzékeny az amerikai katonai fejlesztésekre Európában. Bár a NATO tagadja, hogy ezek közvetlenül Oroszország ellen irányulnak, de Moszkvában ezt egyértelműnek tekintik. Ha tehát lesz THAAD rendszer Ramsteinben, akkor ez semmiképp sem javítja Oroszország és Európa kapcsolatait.
Erről is tárgyalt nemrégiben Merkel kancellár Putyin elnökkel Szocsiban. Természetesen nemcsak stratégiai kérdések szerepeltek a tárgyalások napirendjén, hanem gazdaságiak is. Trump kereskedelmi háborúja közelebb hozhatja egymáshoz az Európai Uniót Oroszországgal, sőt Kínával is!
Ebben a környezetben az amerikai rakéta telepítési terv Németország területén valamiféle hidegháborús maradványnak minősülhet.
Már csak azért is, mert épül a Nord Stream 2 gázvezeték, amely közvetlenül hozza el a földgázt Oroszországból Németországba, és amelyet az USA meg akart akadályozni. Ennek eredményeképp Németország az EU gázelosztó központja lehet.
A gyakorlatban tehát a német-amerikai katonai együttműködés áll szemben a német- orosz gazdasági kooperációval. Persze párhuzamosan is mehetnek a dolgok, hiszen Angela Merkel kancellár nagy mestere a kompromisszumoknak, melyek eredményeképp Németország a kecskét és a káposztát is megszerezheti magának…
A bajor miniszterelnök utasítására ezentúl ki kell tenni a keresztet minden közintézményben. Ez a lépés látszólag egy sorba helyezi Markus Södert Orbán Viktorral, aki felváltva hirdeti a keresztény, illetve illiberális demokráciát, vagyis a populizmus nacionalista, migránsellenes, antiszemita, euroszkeptikus és tekintélyelvű változatát – írja a Guardian.
Csakhogy Bajorország más, különbözik Németország többi részétől, valamint egykori szocialista szomszédjaitól. Keveredik benne a népieskedő populizmus, valamint az elszánt korszerűsítés – állapítja meg a brit lap publicistája és hozzáteszi: mindenesetre a kormány helyzetét megnehezíti az AfD (Alternative für Deutschland, menekültellenes, német szélsőjobboldali párt) felemelkedése, hiszen ez a párt az Orbán-Kaczynski-vonal német megfelelője. És még inkább feladja München számára a leckét Merkel (Angela, kancellár) álláspontja a bevándorlás, illetve az energiapolitika ügyében.
Söder a jelek szerint úgy gondolja, hogy a vallási érzület ellenpontként szolgál a radikalizmussal szemben. De bőven lehet, hogy téved. Az egyház szerepe csökken, viszont a tartomány egyre multikultibb.
Szóval inkább sajnálni, semmint irigyelni kell a kormányfőt, aki próbál spárgázni a globalista, liberális elit és a mind jobban leszakadó tömegek között.
Sajátosan tálalta a 888 azt a szombati esetet, amikor egy férfi Párizsban a negyedik emeletre felmászva, megmentett egy az erkélyről lógó kisfiút.
A 22 éves, Maliból érkezett menekültet, amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, egy nappal később fogadta Macron államfő és bátorságát soron kívüli francia állampolgársággal jutalmazták.
Nem, sokkal később egy írás jelent meg a 888-on, melyben a szerző nem a Maliból érkezett férfi bátorságát dicséri, nem is azt, hogy tettét milyen elismeréssel fogadták a francia legfelső körökben, hanem arról értekezett, hogy lám, a migráns milyen sok hasznát vette a kerítésmászó tudományának. Még tanulságot is sikerült kreálniuk az ügyből, mégpedig a következőt: vigyázni klell a kisgyerekekre, és magasabbra kell építeni a kerítést.
Az írás, amely a legsötétebb időket idézi, idehaza sokaknál kiverte a biztosítékot. Gyorsan elkészült a cikk francia és angol fordítása, amelyet elküldtek Macron francia elnöknek, valamint a Le Monde és a Libération szerkesztőségének.
Úgy tűnik, lesz folytatása az ügynek.
Hírünk a világban – magyarországi példával parodizálják a gyűlöletet
A Magyarország: A feketék fehér csecsemőt lopnak az erkélyről című írás maró paródiája a magyar sajtóviszonyoknak, és nem véletlen, viszont annál sajnálatosabb, hogy egy az idegengyűlöletet kifigurázó cikkhez Magyarországról vették a mintát.
A Noktara cikke egyébként nagy vonalakban a következő: „Amint azt a magyarországi Orbán-híradó jelentette, furcsa emberrablás történt Párizs 18. kerületében. Egy fehér család épp nem tartózkodott a 4. emeleti lakásában, egyedül a kis gyerekük volt odahaza, aki az erkélyen időzött. Hirtelen egy fekete férfi jelent meg a semmiből Pókemberként felmászott a ház homlokzatára, hogy elcsenje az az erkélyről az ártatlan kisgyereket.
Hála Istennek, az emberrabló nem jutott messzire, mivel a járókelők filmre vették, hogy mire készül.. Mint kiderült, a sötét bőrű gyerekrabló illegális bevándorló volt Maliból a férfira most deportálás vár a hazájába.
Válaszul az incidensre, Macron elnök felszólította a szülőket, hogy fokozottan figyeljenek a gyerekeikre, hiszen még a saját erkélyükön sincsenek biztonságban a bűnöző migránsok miatt.”
A cikkel, illetve az arra reagáló levéllel kapcsolatban kerestük a Budapesti Francia Nagykövetséget, válaszukat, amint megérkezik, közöljük.
Nagy hírek vannak a K-pop háza táján, jelesül az, hogy a BTS, koreaiul Bángtánszónyandán (golyóálló fiúk) együttes a Bilboard Chart 2oo-ban elnyerte a legjobb album címét, a Love yourself, trilógia első részével.
Ezek a fiatalok nem átlagos Kpop gyerekek, ahol egy tud énekelni, a többi meg táncol és jóképű, ők egytől egyig művészek, maguk írják a dalaik zenéjét, és szövegét is.
Korosztályukat érintő társadalmi problémákról énekelnek, reppelnek, ráadásul többnyire koreaiul, ami okán különösen meglepő, hogy ilyen sokan vették meg a lemezüket, amerikai fiatalok éneklik a koreai szöveget velük együtt, egészen kedves látvány. Nem nagy ügynökség által nevelt csapat, egy kis névtelen ügynökség egyengette az útjukat idáig, sejtem, hogy ezt követően sem lesz ez másképp.
Megérkezett a nyár hozzánk, a koreaiak ilyenkor elkezdenek tudatosan táplálkozni, mert ennek az évszaknak a sajátossága, hogy elszívja az ember erejét, nagyon meleg, nagyon párás, és sokkal hosszabb lett az elmúlt évek folyamán. Korea nagy fűszerpaprika termelő és fogyasztó ország, kár, hogy az éghajlata ehhez nem kimondottan alkalmas, ezért roppant fárasztó foglalatosság a paprika termesztés. Először is dombhátakat készítenek, azokat lefedik fóliával, majd abba ültetik a palántákat. A sorok végeibe karókat vernek le, és erős mezőgazdasági zsinórt feszítenek ki, amihez, apró, hajlékony fém kapcsokkal rögzítik a növényt. Ez megakadályozza, hogy a tájfun eltörje. Ahogy nő a paprika, újabb, és újabb zsinórokat húznak ki, majd ismét rögzítik a növény szárát. Csakhogy a legtöbbet monszun idején növekszik, amikor is tele van szúnyoggal, és mivel a dombhátak között lehet csak közlekedni, felejthetetlen élmény a csurom vizes növények között izzadva, és agyon csípve a szúnyogoktól, az apró kapcsokkal megkeresni a millió levél között a szárat, meg a madzagot, és tájfunbiztosan rögzíteni azt.
Az utóbbi években sajnos sok idős ember esett áldozatul a nagy melegnek mezőgazdasági munka közben, ezért ma már az időjárás jelentésben figyelmeztetik is őket, ha másnap nem szabad kimenni.
A hírek persze folyamatosan a félsziget békefolyamata körül forognak, az ellenzék egyre kisebb eredménnyel próbálkozik akadályozni, kritizálni, más hírnek alig jut hely, bár a Franciaországba menekült afrikai fiatalember gyermekmentő hőstette itt is vezető hír volt.
Nyári étel a gyógynövényekkel együtt főzött tyúkhúsleves, és a híres hideg tészta, a nengmjan.
Diéta szezon is van természetesen, ilyenkor a legkönnyebb megszabadulni néhány felesleges kilótól.
A televíziós csatornákon nincs nyári uborkaszezon, idén különösen nincs, de egyébként sincs, mert itt nem hosszú a szabadság, nem is ugyanabban az időben veszik ki az emberek, tehát abból az ötven millió lakosból mindig akad épp elég, aki tévét néz.
Léteznek persze nyomtatott újságok is, de én még nem láttam újságost sehol. Az emberek online olvasnak híreket, vagy a televízióból értesülnek azokról. A telefon itt ritkábban funkcionál telefonként, mint SMS eszközként. Saját keresőjük van, a Naver. Google-t sokkal ritkábban használnak, bár már elindult a két cég együttműködése. A Google map helyett is inkább a Naver map használatos, azt gyorsabban frissítik. Mivel jelenleg nincs átjárható szárazföldi határa Dél-Koreának, a navigációs rendszerek is lokálisak, a telefonszolgáltatók is azok, érezhető, hogy Dél-Korea bizonyos mértékig még mindig elszigetelt ország.
Egyre többen nyitnak Facebook profilt, de az sem régóta divat, korábban Naver káfékban osztották meg egymással a véleményüket, és a blogok többsége is azon fut.
A koreaiaknak örök probléma az idegennyelv tanulás, az angolt pici koruktól tanulják, mégsem megy, bár nagyon szeretik használni, valójában nagyon kevesen beszélik, még a fiatalok közül is.
Hétköznapok és vasárnapok egyhangúan követik egymást, a munkatempó a melegben sem csökken, csak nehezebb az egyénnek az elvárt teljesítményt nyújtania. Iskolaszünet is csak egy hónap nyáron, tanévváltás itt télen van, akkor januártól márciusig nincs iskola. Az autópályákon, dugók idején vizet és sikét osztanak, a sike rizsből készült, hideg üdítő ital. Az év minden szakában, ebben az országban az ivóvíz, a WC használat ingyenes, joga az embereknek, nem kell fizetni érte.
Kissé tehát kábán a melegtől, és várva a szingapúri események végkifejletét, éljük a nyár elejét, ami lényegesen korábban jött, mint ahogy kellett volna neki.
Június elején előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szlovéniában, mert az eddigi liberális kormányfő egy alkotmánybírósági döntés miatt váratlanul lemondott. Előre törőben van a Janez Janša vezette szélsőjobb, amely akár be is kerülhet egy következő szlovén kormányba.
A magyar miniszterelnöknek hosszú éves, baráti kapcsolata van a Szlovén Demokrata Párt (SDS) immár negyedszázados vezetőjével, aki gazdag, igaz kacskaringós politikai karriert tudhat maga mögött. Borut Mekina, a legendás, még a rendszerváltás előtt létesült, változatlanul merészhangú Mladina hetilap szerkesztője írta majd egy évvel ezelőtt a Magyar Narancsban, hogy Szlovéniában politikusok jönnek és mennek, Janša népszerűsége viszont még 2014-ben sem zuhant meg, amikor egy fegyvervásárlási korrupciós ügy miatt börtönbe vonult – a büntetés letöltését aztán megszakították, s az alkotmánybíróság döntése miatt elévült.
Janša önhibáján kívül lett a volt Jugoszlávia kommunista hatalmának „mártírja”, aki miatt szimpátia tüntetések voltak a nyolcvanas évek végén. A már említett Mladina ugyanis 1988-ban megszerezte a Jugoszláv Néphadsereg titkos tervét, amellyel a másként gondolkodókkal akartak leszámolni. A lap forrását, két szerkesztőjét és az itt néha publikáló szerzőt, Janšát letartóztatták.
Az önállósodó Szlovénia idején nem tartozott a vezető politikusok közé, ennek ellenére Janez Drnovšek, minden idők legnépszerűbb, korán elhunyt politikusa megtette védelmi miniszternek, de csakhamar egy botrány miatt leváltotta.
Már minden lényeges lejátszódott Szlovéniában (függetlenség, EU-, NATO tagság), amikor a közvélemény megunta a Drnovšek vezette Liberális Demokrata Pártot és megválasztotta a kommunista ellenes retorikájához ragaszkodó Janšát. Olyan országról, nemzetről van szó, amelynek nagyon erős antifasiszta hagyománya van (például Tito is félig szlovén volt, jobbkeze Edvard Kardelj, a szocialista önigazgatás kiötlője pedig teljes egészében). Kormányfőként kétszer állt az ország élén, először 2004 és 2008 között, másodszor pedig 2012-ben, amikor is idő előtt távoznia kellett a posztról. Egy parlamenti korrupcióellenes vizsgálóbizottság ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy Janša lényegesen több pénzt költ, mint amennyi hivatalos jövedelme van.
Miniszterelnöksége pedig gazdasági értelemben valóságos katasztrófának bizonyult
– írta a már említett Borut Mekina. Az állami vállalatok élére barátait vagy a párt tagjait ültette, akik nemhogy híján voltak minden releváns tapasztalatnak, de a politikában is kudarcot vallottak. Janša és hívei pedig megvonták a vállukat: a kommunisták még rosszabbak voltak.
Az SDS „antikommunizmusa” olyan szólam, amely szükség szerint változik és mindig az időszerű ellenségre ragad rá. A legutóbbi ellenség természetesen a menekültek, akik ellen az SDS „spontán népi megmozdulásokat” és állítólagos civil kezdeményezéseket szervezett. A menekültek előtt Szlovénia fő ellenségei a melegek voltak, kicsivel korábban a szerb és a horvát kisebbség, meg az egykor a volt Jugoszlávia területéről érkezett „migránsok”. Azaz a bosnyákok.
A mostani előre hozott választásokon az SDS-nek arra van esélye, hogy második pártként fusson be a célba. Előtte csak a Marjan Šarec Listája végezhet. A humoristaként és színészként ismert Šarec azzal robbant be az országos politikába, hogy a tavalyi elnökválasztáson, egy kisvárosi polgármesterként (Kamnik) alig maradt alul az addigi és mostani államfő Borut Pahor mögött.
Janša nagy esélye, hogy Šarecék nem zárták ki az együttműködést.
Ezzel megszegnék a szlovén politikai élet íratlan szabályát, miszerint mindenkivel igen csak Janšával nem.
A jó vastag magyar szál
Orbán Viktor igyekezett politikailag is mindig Janša segítségére sietni. Tavaly felszólalt a párt kongresszusán, egy héttel ezelőtt pedig a magyarok által is lakott Lendván vett rész a szlovén demokraták választási gyűlésén, amelyen az ottani magyarok szavazatára is számíthatnak
A Fideszben és az SDS-ben közös, hogy mindkét pártot az amerikai Nemzetközi Republikánus Intézet (International Republican Instiute, IRI) támogatja és látja el választási tanácsokkal. Az EU-ban az SDS képviselője sietett Orbán segítségére, amikor az új médiatörvény miatt került össztűz alá. A magyar miniszterelnök ezt ljubljanai látogatással viszonozta, amikor Janša korrupciós botrányba keveredett.
2017-ben ajándékozta meg Orbánt Lövészárkok című könyvével. És nincsenek véletlenek: a könyvet a Terror Háza alá tartozó, Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány adta ki. 5,3 millió forintjába került a magyar adófizetőknek.
Sőt: Habony és az azóta elhunyt Finkelstein is adott tanácsokat az SDS-nek. Janšaék Fidesz példára hírtelevíziót, hetilapot és és több internetes portált is alapítottak. Ezekbe bevásárolták magukat a magyar kormányhoz közel álló üzletemberek.
Sokak szerint Szlovéniában, függetlenül attól, hogy ki nyeri a választásokat komoly infrastrukturális beruházások várhatók.
Az ideológia barátságot így lehet nagy pénzre váltani.
Persze nem az általában első világháborúként emlegetett, 1914-1918 közötti harcokról van szó, hanem az 1618 és 1648 között zajló harmincéves háborúról. Ez pont 400 évvel ezelőtt, eredetileg a protestánsok és a katolikusok közötti vallásháborúként indult, francia-Habsburg hatalmi viszályként folytatódott, és végül Európa szinte összes állama bekapcsolódott, a spanyoloktól a svédeken át a magyarokig, több kontinensen is folyt a harc. A háborúnak becslések szerint több mint 10 millió áldozata volt, az azt lezáró békerendszer évszázadokra meghatározta Európa képét.
Az egész Európát lángba borító eseménysorozat egy bizarr jelenettel kezdődött. A protestáns cseh rendeknek egyre több sérelmük volt a katolikus Habsburgok uralma alatt (ne felejtsük, Magyarország egy része ekkor szintén Habsburg-uralom alatt állt), és ez csak fokozódott, amikor II. Mátyás, akinek nem született gyereke, unokaöccsét, a bigott II. Ferdinándot nevezte meg örökösének. Őt 1617-ben koronázták cseh királlyá, hogy aztán ügyet se vessen a csehek panaszaira.
Mire aztán épp 400 évvel ezelőtt, 1618. május 23-án,
a dühös csehek kidobták a prágai vár ablakán a császári tisztségviselőket.
Ők több emeletnyit zuhantak, de nagy szerencséjük volt: ugyanis egy trágyadombra (más források szerint szemétkupacra) estek, így mindannyian túlélték a támadást.
Ezzel kezdődött a háború, amelyről Niederhauser Emil történész így írt A Habsburgok című könyvben:
„valamiképpen más, mint az eddigiek, bonyolultabb, érthetetlenebb, iszonyatosabb”.
II. Ferdinánd Forrás: Wikimedia Commons
A háborúnak persze voltak egyéb előzményei is: a protestáns német fejedelemségeknek nem tetszett a Habsburgok abszolutizmusa, és már 1608-ban megalakították ellenük a Protestáns Uniót, mire válaszul a következő évben a Katolikus Liga is megalakult, a spanyolok és a pápa támogatásával. Élesen voltak az ellentétek a Habsburgok és a franciák között is – utóbbiak egyre nyíltabban akarták megtörni az Európa feletti Habsburg dominanciát.
Miután II. Mátyás 1619-ben meghalt, a csehek V. Frigyes pfalzi választófejedelmet hívták meg a trónra, aki egyébként I. Jakab angol király veje volt. (A választófejedelem kifejezés arra utal, hogy volt szavazata a német-római császárválasztáson.) Sőt,
Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel is szövetséget kötöttek.
Bethlen Gábor Forrás: Wikimedia Commons
Ez utóbbihoz persze kellett a törökök engedélye is. Bethlen Magyarországon szép sikereket ért el, több északi, tehát addig Habsburg-uralom alatt álló várost elfoglalt Kassától Pozsonyig, sőt, a cseh-morva sereggel Bécset is körbezárták. Bethlent a magyar rendek 1620 augusztusában királlyá is választották, ő azonban kellően óvatos volt, és nem koronáztatta meg magát.
Ennek előnye később derült ki: miután sem az angolok, sem a Protestáns Liga nem volt hajlandó komoly támogatást nyújtani, 1620 novemberében Fehérhegynél a csehek döntő vereséget szenvedtek. Ezzel
300 évre megszűnt Csehország önállósága.
Bethlen viszont egy évvel később olyan békeszerződést tudott aláírni Nikolsburgban, amelyet Romsics Ignác történész a Magyarország története című, tavaly megjelent könyvében kifejezetten előnyösnek nevez. Bethlen megtarthatta hódításai egy részét, birodalmi hercegi címet kapott és a vele harcolók is amnesztiában részesültek.
A közben német-római császárnak is megválasztott Ferdinánd viszont folytatta a háborút: a német protestánsok ellen fordult. Ezt nem nézhette tétlenül a szintén protestáns IV. Keresztély (Krisztián) dán király, szerződést kötött a hollandokkal és az angolokkal, és támadást indított. Bethlen is még kétszer hadba szállt a Habsburgok ellen, előnyösebb békefeltételeket azonban nem tudott kiharcolni.
Wallenstein Ernest Crofts festményén Forrás: Wikimedia Commons
A Habsburgok ugyanis komoly sikereket értek el, elsősorban a nagyszerű hadvezérnek, Albrecht von Wallensteinnek köszönhetően. A győzelmek miatt II. Ferdinánd 1629-ben kiadott egy rendeletet, amely szerint visszavette azokat a korábbi katolikus egyházi birtokokat, amelyeket az 1555-ös augsburgi vallásbéke protestáns kézre adott. Emiatt persze kiújultak a harcok – és
egy újabb zseniális hadvezér is a színre lépett:
II. Gusztáv Adolf svéd király.
Ő 1630-ban indította el németországi hadjáratát, névleg azért, hogy megvédje a protestánsokat, valójában viszont egy balti birodalmat akart kiépíteni. Sorra aratta a győzelmeket, két évvel később a lützeni csatában Wallensteint is megverte – csakhogy harc közben ő is elesett. Nem sokkal később egyébként Wallenstein is meghalt: őt viszont a császár ölette meg, miután titkos tárgyalásokba kezdett, és állítólag még azt is fontolgatta, hogy cseh királlyá választatja magát.
II. Gusztáv Adolf halála Carl Wahlbom festményén Forrás: Wikimedia Commons
Ferdinánd közben visszavonta rendeletét, így aztán a protestáns német rendek kiegyeztek vele. Ez viszont az eddig háttérben maradó, bár a svédekkel szerződést kötő Franciaországnak, elsősorban az országot irányító Richelieu bíborosnak nem tetszett. Így aztán
hiába volt Franciaország is katolikus, hadba szállt a Habsburgok ellen,
vagyis a háború vallási jellegét felváltotta a nyílt hatalmi küzdelem, amely Ferdinánd 1637-es halála után is folytatódott.
A harc ráadásul egyre kiterjedtebbé vált. A franciák a hollandokkal kötöttek szövetséget, az osztrák Habsburgok pedig a rokonaikkal, a spanyol Habsburgokkal fogtak össze. Vagyis ekkorra már
minden európai nagyhatalom belekeveredett a háborúba.
És bár továbbra is komoly harcok folytak a német területeken, a háború súlypontja a francia-spanyol frontra helyeződött. Spanyolország komoly gondokkal küzdött: hosszú ideje folyt a háború Németalföldön, amely még spanyol uralom alatt állt, legalábbis névleg, és hamarosan felkelés tört ki a hasonlóan spanyol uralom alatt álló Portugáliában és Katalóniában is. Utóbbit le tudták verni, előbbit nem: 1640-ben Portugália újra önálló állam lett. A franciák ráadásul 1643-ban Rocroi-nál tönkreverték a spanyol csapatokat.
A háború ekkorra már más kontinensekre is kiterjedt:
harcok folytak Brazíliában, főleg a gazdag cukortermeléséről ismert Pernambuco környékén, valamint az afrikai és ázsiai gyarmatokon is.
A rocroi-i csata Augusto Ferrer-Dalmau festményén Forrás: Wikimedia Commons
Közben Erdély is újra beavatkozott: Rákóczi György fejedelem szövetséget kötött a franciákkal és a svédekkel, majd támadást indított – annyit végül elért, hogy a Habsburgok megerősítették a korábbi békeszerződéseket, és elismerték a magyar protestánsok szabad vallásgyakorlását.
Ekkorra már az összes fél belefáradt az évtizedek óta tartó háborúba. Münsterben és Osnabrückben összesen 194 uralkodó vett részt a béketárgyalásokon, végül hároméves tárgyalássorozat után 1648-ban
megkötötték a vesztfáliai békét, amely hosszú időre meghatározta Európa jövőjét.
A béke garantálta a protestánsok vallásszabadságát, valamint Hollandia és Svájc függetlenségét. A Német-Római Birodalom viszont hivatalosan is egymástól független, kisebb államok laza szövetségére bomlott, a császári hatalom névlegessé vált, Poroszország viszont megerősödött. Spanyolország elvesztette nagyhatalmi státuszát, Franciaország viszont a kontinens vezető hatalma lett. Észak-Európában Svédország erősödött meg, és a Habsburg-monarchia is túlélte a háborút.
A 30 év alatt a fő hadszíntéren, a német területeken a lakosság legalább 20 százaléka, bizonyos területeken a fele meghalt, a harcok, az éhezés és a járványok következtében. Hatalmas volt a pusztítás Csehországban is. A háború egyben
az utolsó vallásháború és az első modern háború
is volt. Innentől kezdve a nemzetközi szövetségek megkötését egyre kevésbé befolyásolták a vallási kérdések, a harcokban pedig egyre kisebb szerepük volt a zsoldosseregeknek.
Borítókép: Josef Heydendahl: Jelenet a harmincéves háborúból (Forrás: Wikimedia Commons)
Donald Trump amerikai elnök két mobiltelefont használ, de egyiket sem látták el biztonsági berendezéssel, illetve szoftverrel, írja a Politico. Az elnököt sem a munkatársainak, sem a Fehér Ház számítógépes biztonsággal foglalkozó szakembereinek nem sikerült meggyőzniük a nem biztonságos telefonok használatának veszélyeiről.
Donald Trump két okostelefonjának egyikéről csakis hívásokat lehet indítani, a másikon pedig csak Twitter-applikáció és néhány előre telepített hírportál található. A két okostelefont a Fehér Ház informatikai, valamint kommunikációs hivatalai bocsátották Trump rendelkezésére. A kommunikációs hivatal ellenőrzi a Fehér Ház teljes hírforgalmát.
Munkatársai többször is nógatták az elnököt, hogy legalább a twitterezésre használt készülékét cserélje le havonta, de Trump hajthatatlan. A Politico által idézett tisztségviselők szerint azt válaszolja nekik, hogy „túlságosan is kényelmetlennek” találja a cserélgetést.
A lap azt nem tudta kideríteni, hogy az okostelefonokat a Fehér Ház hivatalai időről időre lecserélik-e.
Elnöksége elején Trump öt hónapon keresztül olyan telefont használt, amelyet nem ellenőriztek biztonsági szakemberek. Elődje, Barack Obama havonta átadta a telefonjait ellenőrzésre.
A Fehér Ház nem kommentálta a Politico összeállítását, de egyik – szintén névtelenséget kérő – munkatársa közölte a lappal: tudomása szerint a csakis hívásindításra használt okostelefont havonta lecserélik. Ezen kamera és mikrofon is található, emiatt a szakemberek szerint különösen könnyű prédája lehet a hackereknek, akik akár követhetik az elnök mozgását is.
A Politicónak Nate Jones, a Nemzetbiztonsági Tanács korábbi terror-elhárítási igazgatója azt mondta: az ország külföldi ellenségei fáradhatatlanul vizsgálják az amerikai kormányzati kommunikáció gyengeségeit, hogy ezeket kihasználva gyűjtsenek információkat, és e tekintetben nincs „keresettebb” információforrás, mint maga az elnök. Jones leszögezte: az elnöknek joga van ugyan nem tudomást venni munkatársai és a szakemberek figyelmeztetéseiről, de tudnia kell, hogy „ha így tesz, komoly veszélybe sodorhatja az országot”.
A 2016-os elnökválasztási kampányban egyébként Donald Trump vetélytársa, Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt szemére hányta, hogy külügyminiszterként a hivatalos elektronikus levelezését részben magánszerveren bonyolította, és így titkosított információk is kikerülhettek a külügyminisztériumból.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
2017-ben ajándékozta meg Orbánt Lövészárkok című könyvével. És nincsenek véletlenek: a könyvet a Terror Háza alá tartozó, Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány adta ki. 5,3 millió forintjába került a magyar adófizetőknek.
