Kezdőlap Világ Oldal 296

Világ

A kaszinókirály előz

Polonius
-
0
A kaszinókirály előz

Roman Abramovics a második helyre szorult a Forbes listáján Izraelben, ahol 22 milliárd dollárral Miriam Adelson végzett az első helyen. Doktor Adelson a felesége Sheldon Adelson-nak, aki az amerikai zsidó lobbi egyik legbefolyásosabb alakja és Donald Trump egyik legfőbb támogatója. Vagyonát elsősorban a kaszinó bizniszben szerezte. Miriam Adelson Izraelben született, de ma már az Egyesült Államokban él. Adakozásáról híres: számtalan zsidó szervezetet támogat.

A Szovjetunióban született és sokáig Londonban élt Roman Abramovics. Hazájában Putyin kedvenc oligarchájának számított, de látva a többiek sorsát idejében Angliába költözött. Megvásárolta a Chelsea futball csapatát, melynek a VIP lelátóján a királyi család tagjai éppoly szívesen jelentek meg mint a politikai és az üzleti élet kiválóságai.

Aztán jött a Szkripal ügy: az orosz hírszerzés megpróbálta meggyilkolni egyik híres árulóját Salisburyben. A gyilkosság nem sikerült. A brit kormány Putyin elnököt okolta. Ezért szankciókat vezetett be ellene. Ennek lett az áldozata Roman Abramovics, akinek nem hosszabbították meg a tartózkodási engedélyét Nagy Britanniában. Abramovics nem esett kétségbe: kérvényezte és meg is kapta az izraeli állampolgárságot.

Élőben közvetítette a közszolgálati televízió Izraelben amikor a köztársasági elnök átadta az izraeli útlevelet Roman Abramovicsnak. Aki ezzel egycsapásra Izrael leggazdagabb polgára lett. Dehát ez tavaly volt. Idén megelőzte őt Miriam Adelson, annak az amerikai kaszinó királynak a neje, aki az egyik legfőbb támogatója az épp az újjáválasztásán ügyködő Donald Trumpnak.

A Soros alapítvány a szélsőjobb ellen Németországban

Polonius
-
0
A Soros alapítvány a szélsőjobb ellen Németországban

A Nyílt társadalom alapítvány meg szeretné akadályozni a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland áttörését a kelet-németországi választásokon. Ezt hangsúlyozta az alapítvány berlini irodájának vezetője.

Selmin Caliskan sajtóértekezletén elmondta: több mint ötven civil szervezetet támogatnak, melyek aktívan fellépnek a neonáci tendenciák ellen. A Nyílt társadalom alapítvány eredetileg Budapesten működött, de kénytelen volt Berlinbe költözni , mert az Orbán kormány lehetetlenné tette a működését Magyarországon. Soros György egész Európában a szélsőjobboldal céltáblája lett, mert támogatja azokat a szervezeteket, melyek fellépnek a nyílt társadalom érdekében.

Az Alternative für Deutschland a migráns válságot kihasználva jelentősen növelte a befolyását Németországban. Különösen annak keleti részén. Az egykori NDK-ban különösen erős a neonáci tendenciák újraéledése. Ősszel három itteni tartományban lesznek helyi választások: Thüringiában, Szászországban és Brandenburgban. Az Alternative für Deutschland mindenütt szeretne győzni.

A demokratikus erők azonban összefognak ellenük. Görlitz városában az Alternative für Deutschland szerette volna megszerezni a polgármesteri posztot , de a demokratikus pártok összefogása ezt megakadályozta.

Heiko Maas külügyminiszter szerint aktívabban kellene fellépni a szélsőjobboldali terrorizmus ellen, mely újra felütötte a fejét Németországban. Közéleti szereplőket érnek támadások éppúgy mint a harmincas években amikor a terror a nácik bevett harci módszerei közé tartoztak. Heiko Maas a nagymúltú szociáldemokraták egyik vezetője. A szociáldemokraták a legutóbbi európai választásokon újra leszerepeltek. Épp ezért tisztában vannak azzal, hogy széleskörű demokratikus összefogásra van szükség, ha meg kívánják akadályozni a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland előretörését Németországban.

Meg kell akadályozni, hogy Orbán Viktor lebonthassa a demokráciát

FüHü
-
0
Meg kell akadályozni, hogy Orbán Viktor lebonthassa a demokráciát

Európának véget kell vetni a szégyennek, hogy Orbán Viktor lebontja a demokráciát, és mindenekelőtt nem szabad megválasztania Manfred Webert az EU-Bizottság elnökévé – követelte a brit liberális lapban megjelent cikkében Timothy Garton Ash neves történész.

Az EU brüsszeli csúcsa elé időzített írásban a szerző megállapította: Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és de facto legfőbb vezetője az elmúlt évtizedben valójában lerombolta hazájában a liberális demokráciát, és az EU anyagi támogatásával, az EU adófizetőinek pénzével konszolidálja illiberális rezsimjét.

A választások utáni új Európai Parlamenttel és az új intézményi vezetőkkel az Európai Uniónak meg kell mutatnia, hogy megvédi a demokráciát a tagállamaiban, ellenkező esetben az alapszerződés 2. cikkelye semmit sem ér.

Garton Ash leírta: Magyarország már nem demokrácia. Ez erős állítás, és sokat olvasott és gondolkodott, mire eljutott ennek kimondásához. Gyakran Orbán meghatározását használják, az „illiberális demokráciát”, de ez önmagában ellentmondás. Emellett hasznos lehet ahhoz, hogy leírjuk a liberális demokrácia eróziójának egy átmeneti fázisát, mint amilyet például Lengyelországban látunk, de Magyarország messze túl van ezen.

A szerző megemlítette, hogy Magyarország idén egyetlen uniós tagállamként viselte azt a szégyent, hogy a Freedom House a „részben szabad” kategóriába sorolta. Garton Ash számára a legsemlegesebb még használható leírás a hibrid rezsim: nem demokrácia és még nem teljesen diktatúra.

Csak néhány példa az Orbán által kialakított NER-re – mennyire imádta volna Orvell ezt a meghatározást –: a kormányzó Fidesz annyira átitatta a közigazgatást és az államapparátust, hogy

Magyarország már újra egypárti állam.

A történész beszámol arról, hogy legutóbbi látogatásán sok példát látott arra, hogyan használják fel rutinszerűen az állami szerveket a politikai ellenőrzés eszközeiként.

Az államigazgatás Orbán haverjainak és családjának kedvez a közbeszerzéseknél, önkényes adóhivatali vizsgálatokkal bünteti a független sajtóorgánumok tulajdonosait, a civil szervezetek és az ellenzék támogatóit, közpénzeket használ fel a Fidesz propagandájának finanszírozására, mi több, megtagadja az engedélyeket egy Fidesz-ellenes beállítottságáról ismert helyi építésztől.

A Fidesz hatékonyan lerombolta az igazságszolgáltatást, amint azt az EP Sargentini-jelentése dokumentálja. Megváltoztatta saját javára a választási törvényt – írta a szerző, és ezt adatokkal illusztrálta. A már egyébként is Orbánhoz közelállók által uralt médiát egy alapítványban, gyakorlatilag egy kormánypárti kartellben konszolidálta. A sajtószabadság-indexen az ország idén a 87. helyre csúszott le.

Szólt a szerző a civil szervezetek ellen irányuló jogszabályról, és megállapította: az gyakorlatilag elűzte az országból a Nyílt Társadalom Alapítványt, akárcsak a CEU-t, miközben a Soros elleni kampánnyal a kormány antiszemita gyűlöletet szít, és a kampány plakátjai az európai történelem legszörnyűbb időszakaira emlékeztetnek, most pedig épp az az MTA intézeteit vonja ellenőrzése alá a kormány. „Mindezt úgy teszi, hogy fenntartja az európai normáknak megfelelő liberális demokrácia látszatát” – írta Garton Ash.

Leszögezte: a legnagyobb botrány az, hogy az EU pénzét használja fel illiberális céljaira és haverjai bőkezű megjutalmazására. Magyarország évente nettó több mint 3 milliárd eurót kap, ami a GDP nem egészen 3 százalékát teszi ki.

Az állampárton át ezek az összegek egyenesen azokhoz folynak, akiknek a Fidesz kedvezni akar. Hatalmának konszolidálására a brüsszeli tortát, és ezzel párhozamosan a „Stop Brüsszel!” propagandát használja fel. „Mindezek ellenére Manfred Weber és az Európai Néppártja (EPP) ugyan felfüggesztette a Fidesz tagságát, de még mindig a tagjai közé számítja a Fidesz 13 képviselőjét, és ez szégyen” – írta a szerző.

Rámutatott: Orbán rombolása nem visszafordíthatatlan, végső soron az 1989-ben véget ért poszt-totalitárius rendszer is visszafordíthatónak bizonyult, és ennek a hibrid rezsimnek annál sokkal több sebezhető pontja van. Az őszi közigazgatási választáson az ellenzék hatékony koalíciója visszaszerezheti Budapestet. Az EU is sokat tehet: legelsősorban Webert nem szabad megválasztani az EU Bizottságnak elnökévé, főleg azért, mert nincs magas szintű kormányzati tapasztalata, de azért sem, mert a Fidesz EPP-ben tartásával legitimálta azt, ahogyan Orbán lebontja a magyar demokráciát.

„Az EPP-nek – a Három Bölcs jelentése nyomán – végre ki kell zárnia a Fideszt. És ha a Három Bölcs nem látná, amit ez a cikk is részletez, akkor vakok és alkalmatlanok feladatuk elvégzésére.

A Fidesz kizárásának önmagán messze túlmutató jelentősége van, mert a civilizált középjobb pártok számára korunk imperatívusza, hogy nagyon egyértelmű határt húzzanak önmaguk és az idegengyűlölő, populista szélsőségesek között.

„Aztán az EU-nak véget kell vetnie a tragikus bohózatnak, hogy Orbán az unió pénzét használja fel az unió értékeinek aláásására. A román Laura Codruţa Kövesit kell megválasztani az Európai Ügyészség élére, mert ő pontosan tudja, hogyan is fest a posztkommunista kelet-európai korrupció.

Emellett az EU-nak tovább kell lépnie abba az irányba, hogy

a támogatásokat egyre nagyobb mértékben közvetlenül a helyi önkormányzatoknak és civil szervezeteknek adja, és ne hagyja, hogy ezeket a pénzeket egy korrupt pártállam hatalmas, centralizált alapként használja fel.

„Nem utolsó sorban minden európai intézménynek és kormányfőnek folyamatosan reflektorfényben kell tartani ezt az Európa szívében zajló tragédiát. Orbán soha nem engedi magát visszafogni az udvariasság szabályaitól – az európai vezetőknek sem szükséges udvariaskodni vele. Amit az EU tesz Magyarország ügyében, az nem csak a magyaroknak, hanem Európa egésze számára fontos. Az európai kontinensen sok különböző féle rezsim van, de az Európai Uniónak a demokráciák közösségének kell lenni” – írta Timothy Garton Ash.

Ara-Kovács Attila

Macronnak a német Néppárt szúrja a szemét nem Weber

FüHü
-
1
Macronnak a német Néppárt szúrja a szemét nem Weber

Amennyiben a néppárti Manfred Weber az európaiak előtt mutatkozott volna be, mint az Európai Bizottság elnökjelöltje, támogatása nem jelentett volna problémát , de ő a német lista vezető jelöltje volt, ez pedig így nem működik – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő a brüsszeli EU-csúcstalálkozót követően újságíróknak adott nyilatkozatában pénteken.

Macron hangsúlyozta: tudja, hogy a németek nagyon ragaszkodnak az alkotmányhoz.
„Van azonban egy közös európai alkotmányunk. Ez az alkotmány pedig azt mondja ki , hogy az Európai Bizottság elnökét az Európai Tanács tagjai választják meg, akit az Európai Parlament megerősít pozíciójában” – közölte.

Ha egy nap az európaiak úgy döntenek, hogy olyan alkotmányt fogadnak el, amely azt mondja, hogy az uniós bizottság elnökét az európai nép választja, akkor valódi európai választásokat fogunk tartani, és abban a pillanatban bárki, közvetlenül megválasztható lesz, de jelenleg nem ezt mondják a szerződések – mondta a francia elnök.

Orbán: „kezdjünk tárgyalni a pénzről” – ezért vétózott

Bak Mihály
-
0
Orbán: „kezdjünk tárgyalni a pénzről” – ezért vétózott

Ha az EU ad pénzt, tárgyalhatunk a klímatervről – indokolta Brüsszelben Orbán Viktor, miért szavazta le harmadmagával a 2050-ig szóló uniós tervezetet. Weber és Timmermans elbukott, ami jó – mondta.

Magyarországnak – a többi országgal együtt – vannak klímacélvállalásai, 2030-ig ezeket meg tudjuk valósítani, erre vannak terveink, és ezt meg tudjuk úgy tenni – „pénzünk is van hozzá” -, hogy a klímacélok elérése ne eredményezze a lakások rezsiköltségének növelését – mondta az EU-csúcs után Brüsszelben Orbán Viktor.

A rezsicsökkentés megvédése

Szerinte úgy tudjuk megvalósítani ezeket a célokat, hogy

„a klíma is javul, és a magyar családoknak sem kell több pénzt fizetni az energiáért”.

Ez utóbbival indokolta, hogy a lengyel, a cseh és az észt miniszterelnökkel együtt elutasította a 2050-ig szóló úgynevezett karbonsemlegességi megállapodást. Ez azt célozná, hogy akkorra annyi lenne a széndioxid-kibocsátás az EU-ban, amennyit képesek ellensúlyozni. Vagyis megvalósulna a karbonsemleges energiatermelés.

Orbán közölte: a céllal egyetértünk, de amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk – mondta. Ha az unió ehhez nyit forrásokat, és meg tudjuk valósítani a magyar energiarendszer korszerűsítését úgy, hogy a családoknak nem kell ezért többet fizetniük, akkor vállaljuk. „Nyitottak vagyunk, tárgyalni fogunk” – jelentette ki.

„Úgyhogy kezdjünk tárgyalni a pénzről”

– fűzte hozzá.

A miniszterelnök kiemelte: a szabályozás célja az, hogy az embereknek jobb legyen, nem pedig rosszabb, és „ha jobb a klíma, de nem tudják kifizetni az energiaszámláikat, akkor az egyik ügy megoldásával egy még nagyobb bajt idéztünk elő”. Olyan megoldás kell, hogy

klímacélok is legyenek, és meg tudjuk védeni az olcsó rezsit is,

ehhez pénz kell, erről pedig tárgyalni, egyezkedni kell – mondta.

Alacsony rezsi=Paks

Ennek kapcsán beszélt az atomenergiáról is, amelyről vita volt a csúcson is. Szerinte a magyar álláspont világos: ha klímacélokat akarunk elérni, akkor szükségünk van nukleáris energiára. Hozzátette: ezt egy-két ország vitatja, de kisebbségben vannak. Mint mondta, ezt az ellentmondást úgy oldják fel, hogy minden országnak megmarad a joga, hogy eldönthesse: szüksége van-e atomenergiára. Magyarország szeretne ilyet, mert „Paks nélkül nincs alacsony rezsi” – fogalmazta meg jól ismert állítását.

Webert és Timmermanst „nem akarták a magyarok”

Az uniós csúcs fő eseményéről a különféle tisztségek betöltőiről folyt kudarcos tárgyalásról azt mondta, hogy Manfred Weber és Frans Timmermans elbukott, ami jó hír Magyarországnak, mert a magyar emberek nem akarták őket.

A kormányfő szerint nagy támogatást kaptak, az 53 százalék „példátlan, Európában ilyen szinte senkinek sincs”. Ezért komoly vállalásokat is tett: azt mondta, hogy ezzel a támogatottsággal meg tudja akadályozni, hogy olyan vezetői legyenek az Európai Uniónak, akik a bevándorlást pártfogolják. Azt is vállalta, hogy nem lesz olyan vezetője az uniónak, aki „ne adná meg a tiszteletet Magyarországnak és a közép-európai országoknak”. Ezt eddig sikeresen teljesítette, mert „a Spitzenkandidatok, Weber úr és Timmermans úr elestek”.

A V4-eknek van esélyük fontos uniós posztokra, minden uniós pozícióra több, két-három jelöltje is van – mondta. Neveket azonban nem akart mondani. A hét közepén a V4-ek személyesen is találkoznak az utolsó egyeztetésekre, aztán vasárnap este a visegrádi csoport megpróbálja képviselni Közép-Európa érdekeit.

A szlovák külügy bírálja a nemzeti összetartozás évéről hozott magyar döntést

FüHü
-
0
A szlovák külügy bírálja a nemzeti összetartozás évéről hozott magyar döntést
„A történelmi évfordulókról szóló megemlékezéseknek nem szabadna felszakítaniuk a régi sebeket és állandóan életben tartaniuk a történelmi traumákat, ami károsítja a kölcsönös bizalmat és a jószomszédi kapcsolatokat” – mutatott rá a szlovák külügyminisztérium pénteki nyilatkozatában, reagálva a magyar Országgyűlés keddi döntésére, amely 2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilvánította.

A szlovák diplomácia kifogásolja a többi között a magyar parlament azon állítását, miszerint a békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig megoldatlanok – írja a közszolgálati TASR hírügynökség. Ez az állítás Pozsony szerint olyan érzést vált ki, mintha a magyar nemzeti kisebbségeket veszélyeztetnék, diszkriminálnák és jogaikat korlátoznák a Magyarországgal szomszédos országokban, tehát Szlovákiában is. A külügyminisztérium úgy látja, hogy ez az állítás indokolatlan, mert a nemzeti kisebbségek minden tagja teljes jogú állampolgára Szlovákiának. „Amit azonban elutasítunk, az a nemzeti közösségek határozatban említett önrendelkezési jogának a támogatása” – áll a külügyminisztérium állásfoglalását.

A tárca hangsúlyozza: nem kívánja megkérdőjelezni egyetlen állam jogát sem a történelmi események értékelésére és a megemlékezésekre, amelyek országonként eltérőek lehetnek. „Fontos azonban, hogy ezek az eltérések ne gyakoroljanak negatív befolyást a jelenlegi és jövőbeni jó kölcsönös együttműködésre” – közölte a szlovák külügyminisztérium, és hozzátette, hogy ennek alapjait Pozsony a szlovák-magyar szerződésben, a két ország EU- és NATO-tagságában, valamint a visegrádi együttműködésben látja.

MTI/Új szó

A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend

FüHü
-
0
A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend

Az elmúlt években világunk egyre nyugtalanabbá és összetettebbé vált, és a változások is felgyorsultak. Ez egyszerre jár lehetőségekkel és kihívásokkal. Az elkövetkezendő öt évben az Unió megerősítheti szerepét e változékony környezetben, és ezt meg is fogja tenni. – áll az EU Tanácsa által kiadott stratégiai menetrendben.

A stratégiai menetrend  melyet felvázolnak általános kereteit és irányát hivatott meghatározni, irányt szabni az uniós intézmények munkájának az elkövetkezendő öt évben.
A következő négy kiemelt területre összpontosítanak:

  • a polgárok és a szabadságok védelme
  • erős és életteli gazdasági bázis kialakítása
  • a klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósítása
  • az európai érdekek és értékek előmozdítása a globális színtéren.

Meghatározzák azt is, hogy miként kell megvalósítani a fenti prioritásokat.

A polgárok és a szabadságok védelme

  • Európának olyan helynek kell lennie, ahol az emberek szabadnak érzik magukat és biztonságban vannak.
  • Az Uniónak ki kell állnia a polgárait a Szerződések alapján megillető alapvető jogok és szabadságok mellett, és védelmeznie kell őket a meglévő és az újonnan felmerülő fenyegetésekkel szemben.

Ezen értékek védelme szempontjából az egyik legfontosabb tényező a minden demokratikus rendszer alapját jelentő jogállamiság, melyet mind a tagállamoknak, mind az EU-nak teljes mértékben tiszteletben kell tartania.

Tudnunk kell, ki lép az EU területére, és nekünk kell meghoznunk a döntést arról, hogy ezt megteheti-e.

A külső határok hatékony ellenőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy garantálni tudják a biztonságot, fenn tudják tartani a közrendet és biztosítani tudják az európai szakpolitikák megfelelő működtetését.

Érdekeltek az átfogó, teljeskörűen működőképes migrációs politika kidolgozását mellett, amely szorosabbá fűzi az együttműködést a származási és tranzitországokkal az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem, valamint a visszaküldések eredményességének biztosítása érdekében. Konszenzust kell elérni a dublini rendeletre vonatkozóan, hogy a felelősség és a szolidaritás egyensúlyára építve – a kutatási-mentési műveleteket követően a szárazföldre érkező személyek figyelembevételével – meg lehessen azt reformálni.

Meg fogják tenni a schengeni térség megfelelő működéséhez szükséges lépéseket.

Fokozni kell a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelmet.

Meg kell védeni társadalmat az ellenséges államokból, illetve nem állami szereplőktől származó rossz szándékú kibertevékenységekkel, hibrid fenyegetésekkel és dezinformációval szemben. Az ilyen fenyegetések kezeléséhez átfogó megközelítésre, ezen belül pedig az együttműködés és a koordináció fokozására, valamint az erőforrások és a technológiai kapacitások bővítésére van szükség.

A gazdasági bázis fejlesztése: a jövő európai modellje

Európa versenyképessége, jóléte és a világban betöltött szerepe, valamint a munkahelyteremtés szempontjából elengedhetetlen a szilárd gazdasági bázis megléte. A globális viszonyokat átrendező technológiai, biztonsági és fenntarthatósági kihívások fényében új alapot kell teremteni az Unió hosszú távú, fenntartható és inkluzív növekedéséhez, valamint meg kell erősíteni az Unión belüli kohéziót.

Mélyíteni kívánják a gazdasági és monetáris uniót annak minden dimenziójában, kiteljesítve a bankuniót és a tőkepiaci uniót, és meg kell erősíteni az euró nemzetközi szerepét.

Az egységes piac és annak minden vonatkozása kulcsfontosságú előnyt jelent e tekintetben. Az EU nem teheti meg, hogy nem használja ki mindazokat a lehetőségeket – különösen a szolgáltatások terén –, melyeket egy fél milliárd fős piac jelent. Ezzel párhuzamosan pedig magabiztosabb, átfogóbb és koordináltabb iparpolitikát kell kialakítaniuk. Az Uniónak mindkettőre szüksége van, mégpedig sürgősen.

A digitális átalakulást a  szakpolitikának elő kell segítenie az inkluzivitást és összeegyeztethetőnek kell lennie az európai életformával.  Ezt a szolgáltatásalapú gazdaság fejlesztésének és a digitális szolgáltatások általános előmozdításának kell kísérnie.

Fokozni kell az oktatásába irányuló beruházásokat, többet kell tenni a vállalkozói készség és az innováció ösztönzése, továbbá a kutatási erőfeszítések fokozása érdekében.

Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása – többek között a kereskedelem területén. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a tisztességes versenyt az EU-n belül és globálisan is, támogatni kell a piacra jutást, fel kell lépni a harmadik országok tisztességtelen gyakorlataival.

A klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósítása

Európának inkluzivitásra és fenntarthatóságra van szüksége, és nyitottnak kell lennie a zöld átalakulásból, a technológiai fejlődésből és a globalizációból fakadó változásokra, biztosítva egyszersmind azt is, hogy senki se maradjon ki a fejlődés előnyeiből.

Az éghajlatváltozás hatásai egyre szembetűnőbbé és elterjedtebbé válnak, így sürgősen meg kell erősítenünk az ezen egzisztenciális fenyegetés kezelését célzó fellépést. Az EU e küzdelem élére állhat, és ezt meg is kell tennie, mégpedig azáltal, hogy a klímasemlegesség megvalósítása érdekében vállalja saját gazdaságának és társadalmának mélyreható átalakítását.

Az éghajlatvédelem céljából végrehajtott átállás valódi lehetőséget ad a korszerűsítésre, és egyúttal arra is, hogy az EU a zöld gazdaság éllovasává váljon. Szakpolitikáinknak összhangban kell állniuk a Párizsi Megállapodással.

Ezzel párhuzamosan városainkban és vidéki területeinken továbbra is jobbá kell tennünk a környezeti viszonyokat, javítanunk kell a víz- és a levegőminőséget, továbbá elő kell mozdítanunk a fenntartható mezőgazdaságot, amely létfontosságú az élelmiszer-biztonság garantálásához és a magas színvonalú termelés ösztönzéséhez.

Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szociális kérdésekre. A szociális jogok európai pillérét – a megfelelő hatáskörök kellő figyelembevételével – uniós és tagállami szinten is meg kell valósítani. A főként a fiatalokat érintő egyenlőtlenségek hatalmas politikai, társadalmi és gazdasági kockázatot jelentenek; generációs, területi és iskolázottsági szakadékok alakulnak ki, és a kirekesztés új formái jelennek meg.

A megfelelő szociális védelem, az inkluzív munkaerőpiacok és a kohézió előmozdítása, csakúgy mint a magas szintű fogyasztóvédelem, a szigorú élelmiszer-biztonsági előírások és az egészségügyi ellátásokhoz való megfelelő hozzáférés hozzá fognak járulni a jelenlegi európai életforma fenntartásához.

Be kell ruházni a kultúrába és a kulturális örökségbe, amelyek az európai identitás gyökerét jelentik.

Az európai érdekek és értékek előmozdítása a világban

Világunk egyre összetettebbé válik, a bizonytalanság nő, a változások felgyorsultak, ezért az Uniónak tevékenységei során stratégiai irányt kell követnie és növelnie kell az autonóm fellépésre irányuló kapacitásait, hogy védelmezni tudja érdekeit, meg tudja őrizni értékeit és életformáját, és hozzá tudjon járulni a világ jövőjének alakításához.

Az Unió a befolyását felhasználva vezető szerepet fog vállalni a globális kihívásokra adandó válaszokban azáltal, hogy utat mutat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, előmozdítja a fenntartható fejlődést és végrehajtja a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet, továbbá migrációs kérdésekben együttműködik a partnerországokkal.

Ahhoz, hogy képes legyen megfelelőbben megvédeni érdekeit és értékeit, valamint hogy részt tudjon venni az új globális környezet alakításában, az Uniónak magabiztosabbá és hatékonyabbá kell válnia. Ehhez egységesebben kell képviselnünk álláspontjainkat, továbbá eltökéltebben és hatékonyabban kell élni befolyásolási képességünkkel.

E tekintetben alapvető jelentőségű a tisztességes versenyt, kölcsönösséget és minden fél számára előnyöket biztosító ambiciózus és erőteljes kereskedelempolitika mind a megreformált WTO-n belül multilaterális szinten, mind pedig az Unió és partnerei közötti kétoldalú kapcsolatok szintjén.

Az Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért és védelméért is, mindenekelőtt a védelmi beruházások, a képességfejlesztés és a műveleti készenlét fokozásával. Az EU szoros együttműködésben fog fellépni a NATO-val a Szerződésekben rögzített és az Európai Tanács által meghatározott elvek – többek között az inkluzivitás, a kölcsönösség és az EU döntéshozatali autonómiája elvének – maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

Erőteljes külpolitikánkban kulcsszerepet kell játszaniuk a stratégiai partnerekkel – köztük a transzatlanti partnereinkkel – és a feltörekvő hatalmakkal ápolt kapcsolatoknak. Ezért lényegesen több szinergiára van szükség az uniós és a kétoldalú szintek között. Az EU és más globális hatalmak együttműködésében csak akkor valósulhat meg az egyenrangúság, ha az Unió széttagoltság helyett az uniós és tagállami erőforrások által támogatott egységes frontot alkot.

Prioritások megvalósítása

Az EU-nak integrált módon kell kezelnie a külső és a belső kihívásokat. Ahhoz, hogy a külső fellépésünk hatékony legyen, erős belső gazdasági bázisra van szükség.

Levegőhöz kell juttatnia a gazdasági és társadalmi szereplőket, és teret kell engednie számukra ahhoz, hogy kreatívak és innovatívak lehessenek. Fontos a polgárokkal, a civil társadalommal és a szociális partnerekkel, valamint a regionális és helyi szereplőkkel megvalósuló együttműködés.

A jó kormányzás feltétele az elfogadott szakpolitikák és szabályok szigorú végrehajtása és érvényesítése, amit szorosan figyelemmel kell kísérni.

Minden intézménynek felül kell vizsgálnia munkamódszereit és át kell gondolnia, hogy miként tudja a legmegfelelőbb módon elvégezni a Szerződések által ráruházott feladatokat.

Az EU-nak gondoskodnia kell a törekvései valóra váltásához, céljai eléréséhez és szakpolitikái megvalósításához szükséges eszközökről.

Az intézményeknek és a tagállamoknak vállvetve kell dolgozniuk és jelentős forrásaikat e közös törekvés céljára kell felhasználniuk. A regionális és helyi szintű szereplők képességeit az átfogó erőfeszítés szolgálatába kell állítani.

Ez a stratégiai menetrend az intézmények és a tagállamok által előmozdítandó folyamat első lépését jelenti. Az Európai Tanács szorosan figyelemmel fogja követni e prioritások megvalósítását és szükség esetén további általános politikai irányokat és prioritásokat fog meghatározni.

EU: nincs megállapodás, patthelyzet

Bak Mihály
-
0
EU: nincs megállapodás, patthelyzet

Egyik jelöltnek sincs többsége az Európai Bizottság elnöki posztjára és a többi intézmény élére. Hivatalosan tehát Manfred Weber esélyes, de megválasztása kétséges. A megállapodást az utolsó pillanatra tolták ki.

Nem sikerült megállapodni az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről a tagállami vezetők brüsszeli csúcsértekezletén, ezért jövő vasárnap újabb találkozót tartanak – jelentette be az Európai Tanács elnöke csütörtök éjszaka. Donald Tusk arról számolt be, hogy az egyeztetésen nem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem.

Több poszt van az asztalon

Mint közölte, a megüresedő uniós vezetői posztokról egyfajta „csomagban” kell megegyezni, amely tükrözi a közösség sokszínűségét. Hozzátette, a június 30-i rendkívüli EU-csúcsig folytatódnak a megbeszélések, nemcsak a tagállamok között, hanem az európai parlamenti frakciókkal is. Tusk hangsúlyozta, hogy

túl korai lenne találgatásokba bocsátkoznia a lehetséges nevekről.

Az Európai Bizottság mellett az Európai Parlament, az Európai Tanács elnökének személyéről kellene most megállapodni, utána pedig az Európai Központi Bank elnöki posztjára új személyt választani ősszel.

Hivatalosan még jelölt Weber is

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tréfálkozva kijelentette: meg van arról győződve, hogy még nem írható le az úgynevezett csúcsjelölti rendszer. Jüri Ratas észt kormányfő szerint egyetlen csúcsjelöltet sem vetettek el, hivatalosan egyelőre továbbra is mind versenyben vannak.

Hírek szerint Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő és több más európai kollégájuk közvetlenül a G20-as országcsoport jövő hét végi oszakai csúcstalálkozójáról fog Brüsszelbe repülni.

Kétséges a megállapodás jövő vasárnap, sok a szempont

Mark Rutte holland miniszterelnök szerint az uniós tagországok vezetői „egyáltalán nem tettek előrelépést a hosszú órákon át tartó tárgyalás során”. Rutte kétségbe vonta, hogy a június 30-ra tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozó sokkal ígéretesebb lesz. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Frans Timmermans jelenlegi uniós bizottsági alelnök, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) holland „csúcsjelöltje”, továbbra is esélyes-e a bizottság elnöki posztjára, Rutte kijelentette: „úgy gondolom igen, de a dolog nagyon kiszámíthatatlan”.

Emmanuel Macron francia államfő arról beszélt, hogy a jelölteknek meg kell szerezniük az uniós testületek többségének szimpátiáját. Olyan megoldást kell találni, amely

biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt

– hangsúlyozta.

Jobb még néhány napot várni, és folytatni a tárgyalásokat, mintsem elhamarkodott döntéseket hozni – ezt már Angela Merkel német kancellár mondta. „Közös megoldást akarunk az Európai Parlamenttel, semmilyen körülmények között sem akarunk válsághelyzetet teremteni” – tette hozzá.

A néppárti Manfred Weber jelölésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, erre csak a folyamat végén tud végleges választ adni. Elmondta az is, hogy az uniós tagországok vezetői felkérték Donald Tusk tanácsi elnököt, hogy tárgyaljon az uniós parlamenttel és pártcsaládjainak vezetőivel, hogy minden fél számára elfogadható megoldás születhessen.

Könnyen káosz alakulhat ki

Az uniós vezetők tehát jövő vasárnap újra asztalhoz ülnek, de ezzel az utolsó pillanatra tolják ki a megállapodás. Az Európai Parlament július 2-án tartja alakuló ülését, addigra meg kellene állapodni az összes személyi ügyben. Máskülönben súlyos káosz alakulhat ki az EP-ben és a bizottság munkájában is. Az új testület nem alakulhat meg elnök nélkül. Ő jelöli ki a tagországok jelöltjeit az egyes területekre, akiket az EP választ meg.

EU egy évvel meghosszabbította a szankciók hatályát

FüHü
-
0
EU egy évvel meghosszabbította a szankciók hatályát

2019. június 20-án a Tanács 2020. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálása nyomán bevezetett korlátozó intézkedések hatályát.

Az intézkedések uniós személyekre és uniós székhelyű vállalkozásokra vonatkoznak. Területi hatályuk a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik. A szankciók értelmében tilos:
• a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba;
• a Krímbe és Szevasztopolba irányuló beruházás: ez azt jelenti, hogy európai személyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem szervezeteket a Krím-félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak kapcsolódó szolgáltatásokat;
• a turisztikai szolgáltatások nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így például európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten;
• a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges bizonyos termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére vagy a félszigeten történő felhasználás céljából. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, brókertevékenységre, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik.

Amint azt a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a 2019. március 17-én az EU nevében tett nyilatkozatában kimondja, öt évvel a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálását követően az EU továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Az EU nem ismeri el és változatlanul elítéli a nemzetközi jog ezen megsértését.

Az Unió 2014 márciusa óta – Ukrajna szándékos destabilizációjára válaszul – több lépésben korlátozó intézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben, a mai napon megújított szankciókat is beleértve. Az ukrajnai válságra reagálva az EU más intézkedéseket is bevezetett, így például:
• az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek a jelen állás szerint 2019. július 31-ig vannak érvényben;
• egyedi korlátozó intézkedéseket – a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat – az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó tevékenységek miatt, amelyek jelenleg 170 személy és 44 szervezet tekintetében vannak érvényben.

Úgy néz ki, Manfred Webernek annyi

FüHü
-
0
Úgy néz ki, Manfred Webernek annyi

Valószínű, hogy nem Manfred Weber lesz az Európai Bizottság új elnöke. A néppárti politikust nem támogatja a szociáldemokrata és az Újítsuk meg Európát (RE) nevű centrista-liberális európai parlamenti frakció.

A két képviselőcsoport vezetői közölték Weberrel, nincs meg a parlamenti többség a parlamenti jóváhagyásához akkor se, ha az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács esetleg őt jelölné. Ez a tanácskozás csütörtök este kezdődött.

Az új európai parlamenti erőviszonyok miatt az Európai Néppárt (EPP) már nem csak a szocialista és demokrata (S&D), hanem a nagyon megerősödött liberális RE szavazataira is rászorul a többséghez. Utóbbiak már magával a csúcsjelölti rendszerrel se értenek egyet; ebben a legtöbb képviselőt állító pártcsalád jelöltje lesz az Európai Bizottság (EB) elnöke.

Elfogyott a levegő Weber körül

A híreket megerősítette az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Cseh Katalin (Momentum), az RE tegnap megválasztott frakcióvezető-helyettese: a képviselőcsoport nem ért egyet Weber bizottsági elnökké választásával.

Egy névtelenséget kérő szociáldemokrata képviselő korábban azt mondta, rajtuk kívül még a zöldpárti frakció is egyetért abban, hogy nem Webernek kellene vezetnie az EB-t, de a Zöldek egyik társelnöke nemrég kijelentette, hogy még nem hoztak döntést az ügyben.

Az EPP még kitart

Az EPP, Európa vezető pártcsaládjának uniós bizottsági elnökjelöltje Manfred Weber, mert az európai polgárok legtöbbje őt támogatta szavazatával az európai parlamenti választások alakalmával – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) néppárti elnöke. Tajani elmondta, a csúcsjelölti rendszer a lehető legdemokratikusabb módja az uniós bizottság vezetőjének kijelölésére. Ezért mint az EP elnöke támogatja és megvédi a csúcsjelölti rendszert az esetleg azt megtámadó, eltörölni akaró uniós tagállami vezetőkkel szemben.

A szocialisták Timmermanst szeretnék

Pedro Sánchez spanyol szocialista miniszterelnök támogatja a csúcsjelölti rendszert, de az uniós bizottság következő elnöke nem az, aki megnyeri a választásokat. Az Európai Bizottság vezetője az lehet, aki elegendő tényleges támogatót tud gyűjteni – mondta. Olyan személyt kell választani, akit támogat az Európai Tanács és az EP is: a legjobb jelölt természetesen Frans Timmermans, jelenlegi uniós bizottsági alelnök – fogalmazott a spanyol kormányfő.

Válaszút előtt az EPP

Elemzők szerint a fejlemények válaszút elé állítják az EPP-t: vagy minden áron kitartanak Weber mellett, és blokkolnak minden megállapodást mind az Európai Tanácsban, mind az EP-ben, vagy taktikai visszavonulót fújnak, és megpróbálják egy másik jelöltjüket elfogadtatni a brüsszeli testület élére. Ha utóbbi opciót választják, akkor még elképzelhető a kompromisszumos megoldás tető alá hozása a csütörtökön kezdődő EU-csúcson.

A helyzetet bonyolítja, hogy az EB mellett vezetőt kell találni az EP, az Európai Tanács, majd szeptemberben az Európai Központi Bank élére. Ha elvetik a csúcsjelölti rendszert, akkor alkuk egész sora lesz még komplikáltabb.

A Fidesz már korábban bejelentette, hogy nem szavazzák meg Webert, de ha az EPP a francia Michel Barnier Brexit-ügyi tárgyalót jelölné, őt támogatnák. És a jelek szerint a V4-ek is elvetik a bajor politikust, helyette Maros Sefcovic bizottsági tagot ajánlva.

Lehet, hogy most nem is döntenek

Elképzelhető, hogy nem születik döntés az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről a tagországok vezetőinek csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcsértekezletén – jelentette ki a német kancellár a találkozóra érkezvén.

Angela Merkel hangsúlyozta, ez nem lenne tragédia, ugyanis van még némi idő az EP július 2-ai alakuló üléséig, a fő, hogy addig sikerüljön döntést hozni. Hozzátette, egyelőre meglehetősen nagy a szakadék a különböző felek álláspontjai között. Leszögezte, hogy a német kormánypártok továbbra is támogatják a csúcsjelölti rendszert, mindazonáltal elismerte, hogy nem minden uniós állam- és kormányfő osztja ezt a véleményt.

Mark Rutte holland kormányfő is úgy vélte, van arra esély arra, hogy elsőre nem sikerül rendezni a kérdést, az álláspontok ugyanis még nem közeledtek eleget. Bár liberálisként Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztost támogatná az Európai Bizottság elnöki posztjáért folyó versenyben, meglátják, hogy ki körül látszik konszenzus kialakulni.

Bolgár kollégája, Bojko Boriszov az ülés előtt elárulta, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke három jelölt nevét fogja a testület elé terjeszteni, és ő már ismeri is ezeket, további részleteket azonban nem közölt.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan