Kezdőlap Világ Oldal 288

Világ

Orosz-dél-koreai légi incidens

0

Dél koreai vadászgépek figyelmeztető lövéseket adtak le egy orosz harci gépre a Dokdo sziget közelében.

Szöul szerint az orosz gép megsértette az ország légterét, Moszkvában ezt cáfolják. Két orosz és két kínai katonai gép hajtott végre közös légi megfigyelő akciót Dél Korea parti vizei fölött. Katonai megfigyelők szerint a közös orosz-kínai akció kapcsolatban lehet azzal a tervezett nagy amerikai-dél-koreai hadgyakorlattal, mely ellen már Észak Korea hevesen tiltakozott.

A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer a háború főpróbájának nevezte a tervezett amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot. A koreai háborúban /1950-1953/ Kína és a Szovjetunió Észak Korea szövetségese volt. Szovjet pilóták harcoltak a koreai légtérben miközben a kínaiak több mint egymillió „önkéntest” küldtek a kommunista rendszer támogatására Észak Koreába. Mao elnök legidősebb fia is ott veszítette életét a harcok során Észak Koreában.

Japán tiltakozott Dél Koreánál, mivel az incidens Takesima sziget térségében zajlott ami Japán terület.

Kedden a dél-koreai külügyminisztérium berendelte  az orosz nagykövetség első beosztottját, hogy tiltakozzon a történtek miatt.

Nukleáris fegyverekkel felszerelhető tengeralattjárót szemlélt meg Kim Dzsong un

Észak Korea  diktátora elégedetten nyilatkozott az új szuper tengeralattjáróról, amely a KCNA hírügynökség szerint hamarosan rendszerbe állhat Észak Koreában. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszernek nagy tengeralattjáró flottája van, de egyik sem képes arra, hogy nukleáris rakétákat vigyen az USA közelébe.

Ez tehát új fenyegetést jelenthet az Egyesült Államok számára. Kim Dzsong un tavaly júniusban megígérte Trump elnöknek Szingapúrban, hogy leszereli nukleáris fegyvereit és megsemmisíti ballisztikus rakétái, de eddig ebből sok valósult meg. „Itt lenne az ideje, hogy Észak Korea hozzálásson az ígéretei teljesítéséhez !” – hangsúlyozta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Trump elnök viszont arról beszélt , hogy jó hangulatú levélváltás zajlott le Washington és Phenjan között.

Észak Korea a leszerelésért cserébe a szankciók feloldását akarja elérni. Ezt Trump elnök meg is ígérte , de azután megváltoztatta a véleményét és meghosszabbította a szankciókat. Arra hivatkozott, hogy csak azután oldják fel ezeket, hogyha már befejeződött a nukleáris leszerelés Észak Koreában, és azt külföldi megfigyelők is ellenőrizhették. Korábban Észak Korea többször is becsapta a külvilágot. Trump elnök nemrég átlépte a fegyverszüneti vonalat a két Korea határán. Ő az első olyan amerikai elnök, aki ezt megtette. Utána úgy nyilatkozott, hogy mindkét fél készül egy újabb csúcstalálkozóra. A szuper tengeralattjáró, mely képes nukleáris rakétákat szállítani az USA partjaihoz, nem épp finom figyelmeztetés Észak Korea oldaláról: ha nincs megegyezés, akkor folytatják a  fegyverkezést annak ellenére, hogy a lakosság jelentős része éhséggel küszködik a világtól elzárkózó nemzeti kommunista országban.

Boris Johnson nyerte a derbit Britanniában

Boris Johnson nagy fölénnyel nyerte meg a Konzervatív Párton belüli szavazást. Ezzel ő lesz Theresa May utódja, és bizonyára a következő miniszterelnök is. Johnson a „bármi áron” Brexit híve.

Boris Johnson lesz az új brit miniszterelnök, miután megnyerte a Konzervatív Párton belül a pártelnökségért tartott belső szavazást – jelentette a BBC. Boris Johnson megverte Jeremy Huntot, ezzel ő lehet a következő miniszterelnök.

A volt külügyminiszter (még korábban London főpolgármstere) Johnson nagy fölénnyel nyerte meg a párton belüli szavazást: 92 153 szavazatot kapott, nagyjából kétszer annyit, mint a mostani külügyminiszter, Hunt (46 656).

Erre a szavazásra azért volt szükség, mert Theresa May június 7-én lemondott a pártelnöki tisztségről, a kormányt pedig addig vezette tovább, amíg utódját be nem iktatják a kabinet élén. Erre holnap sor kerülhet.

May azért mondott le, mert az alsóház három ízben elutasította a Brexit feltételeiről tavaly novemberben az Európai Bizottsággal aláírt szerződést. Időközben az Európai Unió március 29-éről október 31-éig meghosszabbította a Brexit határidejét, addig marad idő a rendezett kilépésre (hacsak az EU nem megy bele újabb halasztásba).

Johnson annak híve, hogy akár megállapodás nélküli, úgynevezett „kemény” Brexittel is, de mielőbb távozzon a közösségből Nagy-Britannia. Mostani kihívója, Jeremy Hunt nem ért ezzel egyet, ezért már a napokban bejelentette: lemond a külügyminiszterségről, ha Johnson lesz a kormányfő.

Theresa May Twitteren gratulált utódjának, és teljes támogatásáról biztosította őt megválasztása után. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke szerint Johnson nem szerezte meg a az ország többségének támogatását a kevesebb, mint százezer szavazattal. Szerinte a megegyezés nélküli Brexit kevesebb munkahelyet, áremelkedést fog okozni. Az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier várja a tárgyalások újrakezdését Johnsonnal.

A britek is „migránsolnak”

Két éve 825 ezer személy szerzett uniós állampolgárságot, legtöbben Olaszországban. Marokkóiak és albánok vezetik a bevándorlók listáját. Érdekes, hogy több országban britek is bekerültek a top 3-ba. Magyarország túl sok útlevelet nem adott.

Két évvel ezelőtt 825 ezer 447 magánszemély szerzett uniós polgárságot az EU-ban (vagyis állampolgársággal együtt járó útlevelet) az Eurostat legfrissebb kimutatása szerint.

A legtöbb embert befogadó Olaszország volt (az EU-ban szerzett valamennyi állampolgárság 18 százaléka, 146 ezer), az Egyesült Királyság (15 százalék, 123 ezer), Németország (115 ezer) és Franciaország (114 ezer), Svédország 69 ezer és Spanyolország (66 ezer).

A befogadás legnagyobb kezdeményezettjei marokkóiak voltak

68 ezerrel, majd az albánok 58 ezerrel és az indiaiak 31 ezerrel következtek 2017-ben. Franciaország, Spanyolország és Olaszország (összesen 83 százalék) voltak a legtöbb marokkóinak útlevelet adó országok. Az albánok szinte mindegyike Görögországba és Olaszországba került, az indiaiak közül több, mint minden második a volt gyarmattartó Nagy-Britanniában telepedett le.

Az országonkénti bontás nagy egyenlőtlenségeket mutat.

Az aligha meglepő, hogy Magyarország nagyon kevés útlevelet adott,

a 2787 nagy része, 1757, Romániából érkezettekhez került. Ukrajnaiak (186) és szlovákiaiak (136) az első három.

A méretben és népességben hasonló Ausztria több, mint 9 ezer útlevelet bocsátott ki, legtöbbet (csaknem 1300-at) bosnyákok kapták. A 3500 csehországi bevándorló majdnem harmada ukrán, de viszonylag jelentős, 590 az oroszok száma. Szlovákia alig 645 embert fogadott be ily módon, az ukránok és a szerbek (nem egészen 130) a legtöbb. A térségi legnagyobb népességű Lengyelország 4200 embernek adott állampolgárságot, messze a legtöbbet (2400-at) ukrajnaiaknak. A horvátok közel 700 új állampolgárságából 300-at bosnyák kapott, ahogyan a szlovénok által kiadott (a kétmilliós népességhez képest arányaiban sok) 1560 útlevélből is csaknem ezret Románia nem adott bontást a 6800 állampolgárságról.

A miénkkel csaknem azonos népességű Svédország közel 70 ezer embert fogadott be állampolgársággal,

8 ezer feletti szírt és szomáliait, valamint 7 ezer hontalant a top 3 alapján. Lakosságszámához képest sok új állampolgára lett Finnországnak, de náluk minden ötödik orosz. A 8 ezernél több „új” ír listáját pedig a lengyelek vezetik, akik a briteknél is dobogósok az indiaiak és pakisztániak mögött.

Aligha függetlenül a Brexittől, már két éve is jelentősebb számú brit döntött az elvándorlás mellett. Több országban bekerültek a három legtöbb új állampolgár listájára. Németországban a másodikok (6800), alig többen, mint a lengyelek. Máltán minden tizedik útleveles (195) volt brit, a piciny Lettországban a másodikok 119-cel, és a majdnem 5 ezer befogadott luxemburgi állampolgár között is a harmadik legtöbb, 377 brit. Érdekes módon az íreknél a top 3-ban nincsenek, aminek fő oka a felmenőkkel kapcsolatos jogosultság hiánya.

Feltörték az orosz elektronikus hírszerzés kódját

Rossz passzban az orosz titkosszolgálatok: a Szkripal ügy kapcsán a katonai hírszerzés lepleződött le, most pedig hekkerek egy csoportja behatolt az FSZB szigorúan védett rendszerébe. Egészen pontosan a SkyTech rendszerébe, amely az orosz elektronikus hírszerzés olyan alvállalkozója, amely a kémkedést végzi külföldön. A Digital Revolution (digitális forradalom) nevű hekker csapat juttatta el az oroszokra nézve meglehetősen kínos információt a világsajtónak, amely a kód feltörésén túl nem sok részlettel szolgál… egyelőre.

Az mindenesetre kiderült, hogy az oroszok is működtetnek egy elektronikus hírszerző rendszert, amely az amerikai NSA szolgálatra emlékeztet. Ennek volt a munkatársa Edward Snowden, aki azután Kínán keresztül Oroszországba szökött. Edward Snowden jelenleg is Oroszországban éldegél, és a CIA feltevése szerint az FSZB vagy a katonai hírszerzés tanácsadója. Most tehát nem lehet különösebben büszke magára …

Mire volt különösen kíváncsi az orosz elektronikus hírszerzés most meghekkelt rendszere?

Elsősorban a Facebookra és a hozzá hasonló társas oldalakra. A Facebook ugyanis a maga 2 milliárd tagjával pompás vadászterület. Egyben kiválóan alkalmas a hibrid hadviselésre. Ennek atyja Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke. Elmélete szerint a modern hadviselésben kulcsszerepet játszanak az informatikusok, akik meg tudnak szerezni jól őrzött információkat illetve olyan fake news(álhírek)-et terjeszthetnek, melyek komoly hatást gyakorolnak a közvéleményre. Az oroszok ezt a hibrid hadviselést Ukrajnában próbálták ki, majd az Egyesült Államok és az Európai Unió következett. 2016-ban ezzel a módszerrel segítették elő Donald Trump megválasztását. 2017-ben ily módon támogatták a szélsőjobboldali Marine Le Pen asszonyt, akit Putyin korábban fogadott a Kremlben. A francia akció nem volt sikeres: Emmanuel Macront választották köztársasági elnökké. Kampányfőnöke nyíltan megvádolta Putyin elnököt, hogy beleavatkozott a francia belügyekbe. Aztán következett Olaszország, ahol Putyin jelöltje, a korábban alig ismert Matteo Salvini a csúcs közelébe érkezett. Már ő Itália erős embere, bár még csak miniszterelnök helyettes és belügyminiszter.

A Szkripal ügyben a katonai hírszerzés szerepelt le. Akkor Putyin behívatta a főnököt és letolta. A tábornok „szabadságra ment”, majd két héttel később közölték „végkimerülés következtében elhunyt”. Hatvan év körül járhatott.

Az FSZB , a polgári titkosszolgálat mostani látványos kudarca még nem járt személy cserékkel. Még csak nagyon kevesen tudják: milyen információkhoz juthattak az ismeretlen hekkerek, akik vidáman tudatták a világgal: feltörték az FSZB kódját, így elvben az orosz polgári titkosszolgálat valamennyi információjához hozzá férhettek.

Zelenszkij, a liberális egyedül is kormányozhat

Három hónappal elnökválasztási sikere után Volodimir Zelenszkij színész besöpörte a parlamenti többséget is. A még nem végleges adatok szerint mozgalma megszerezte a szavazatok 42%-át , és ezzel abszolút többségre tehet szert a parlamentben.

A Rada választáson azok az ukrán területek is részt vesznek, melyek jelenleg orosz ellenőrzés alatt állnak: a Krím és Kelet Ukrajna. Az onnan beérkező eredmények még módosíthatnak az erőviszonyokon, de a közvélemény ítélete egyértelmű: bizalmat szavaztak a politikai életben korábban ismeretlen Volodimir Zelenszkijnek, aki parlamenti támogatással immár valóra válthatja liberális programját. A Rada képviselőinek a 70% új!

Zelenszkij Ukrajna első zsidó elnöke

A meglehetősen erős antiszemita hagyományokkal rendelkezők Ukrajnában a közvélemény megelégelte az egymással vetélkedő oligarchák hatalmát, és a változásra szavazott. Volodimir Zelenszkij nacionalista elődeitől eltérően liberális programot hirdetett meg, mely komolyan veszi a nyitást Európa irányában. A gazdasági csőd szélén billegő Ukrajna  csakis az IMF támogatásával tud a víz színén fennmaradni. A Nemzetközi Valutaalap viszont a hitelek megújításáért cserébe olyan liberális reformokat vár el, melyek ronthatják a lakosság életszínvonalát (például a gázár emelését).

Zelenszkij elnök – elődeitől eltérően – respektálni kívánja a nemzeti és vallási kisebbségek jogait. Ez javulását hozhatja a magyar-ukrán kapcsolatoknak. Magyarország jelenleg azért blokkolja Kijev csatlakozási terveit a Nyugathoz, mert Ukrajna nyelv törvénye és több más intézkedése hátrányos a mintegy 150 ezer fős magyar kisebbség számára.

Kicsoda Ihor Kolomijszkij?

A titokzatos oligarcha támogatásával jutott fel a csúcsra Volodimir Zelenszkij, aki jó színészként kétségkívül nívósan tud előadni egy vonzó választási programot. Azt viszont senki sem tudja, hogy valójában mit akar a titokzatos támogató, aki helyzetbe hozta a színészt Kijevben.

Zelenszkij nemcsak a Nyugattal, de Moszkvával is jó kapcsolatot akar

Az orosz barát párt leszerepelt a választásokon: mindössze 11%-ot kaptak. Ez persze még növekedhet hiszen a keleti terülteken az orosz nyelvű lakosság van többségben. Csakhogy Oroszország a Nyugathoz viszonyítva nem kínál vonzó alternatívát. Jelenleg is több mint másfél millió ukrán él és dolgozik Lengyelországban. A magyar kisebbség döntő többsége megszerezte a magyar állampolgárságot annak ellenére, hogy ezt Ukrajna törvényei tiltják. Egy uniós útlevél azonban mindenképp megéri a kockázatot.

Zelenszkij elnök nemrég beszélt Putyinnal telefonon. Az orosz elnök nincs épp békülékeny hangulatban:  korábban kijelentette, hogy az orosz és az ukrán tulajdonképp egy nép! Oroszország 2014-ben annektálta az orosz többségű Krím félszigetet, és esze ágában sincsen azt visszaadni noha az USA és az EU emiatt szankciókkal sújtja. Putyin számára az ukrán kérdés egyrészt nagyhatalmi diplomácia vagyis tárgyalni akar, de nem Ukrajnával hanem Ukrajnáról az Egyesült Államokkal illetve az Európai Unióval. Másrészt az ukrán kérdés belügy Oroszországban, ahol az orosz nacionalisták szívesen emlékeztetnek arra, hogy „Kijev az orosz városok anyja”. Az első keresztény orosz állam központja valóban Kijev volt, de a tatárjárás után ez megváltozott és Oroszország centruma Moszkva lett. Putyin számára az orosz nacionalizmus fontos ütőkártya annál is inkább, mert az életszínvonal stagnál Oroszországban. Az orosz elnök kénytelen volt arról dönteni, hogy 55 milliárd dollárnak megfelelő rubelt vegyenek ki a nemzeti tartalék alapból nehogy meginduljon az életszínvonal csökkenése. Akkor ugyanis Putyin népszerűsége is megindulna lefelé a lejtőn, és ezt az orosz elnök aligha engedheti meg magának, mert választások megnyerésével kell igazolnia a legitimitását Oroszországban.

Miért látogatott meg egy Hitlert bálványozó szervezetet a német nagykövet

0

Többen követelik Angela Merkel kancellártól, hogy menessze Németország delhi nagykövetét, aki látogatást tett egy olyan szervezetnél, mely régóta szimpatizál a nácik eszméivel.

Az RSS szervezetet még 1925-ben alapították meg hindu nacionalisták, akik nyíltan szimpatizáltak Adolf Hitlerrel és a nemzeti szocialistákkal. Akkoriban India a brit birodalom része volt, és a nemzeti függetlenség hívei keresték azokat a nagyhatalmakat, melyek szemben állnak Nagy Britanniával. A hinduk az árja népekről szóló náci elképzelést kedvezően fogadták éppúgy mint az antiszemitizmust. Az is elégedettséggel töltötte el őket, hogy a horogkereszt, a nácik mozgalmi szimbóluma hindu eredetű.

Walter J. Lindner nagykövet úgy nyilatkozott a Hindu című lapnak a látogatásról, hogy tisztában volt az RSS nácik iránt tanúsított szimpátiájával. Ugyanakkor meg akart ismerni egy hatmillió tagot számláló szervezetet, mely nagy hatással van a kormánypártra. A hindu nacionalista BJP nemrég nyerte meg az országos választást. Narendra Modi miniszterelnök újabb periódusra kapott kormányzási felhatalmazást. Az indiai kisebbségek gyanakvással figyelik a miniszterelnököt, aki a hindu többséget képviseli az 1,3 milliárd lakosú államban. A kisebbségek a lakosság több mint egyharmadát teszik ki. A legnagyobb kisebbség a muzulmán: a számuk 200 millió! Mind ők mind pedig a keresztények és a zsidók fenyegetve érzik magukat Indiában, ahol a vallásos-nacionalista hatalom mindinkább azt sulykolja: az igazi indiai az hindu, mindenki más idegen Indiában!

A dinamikusan fejlődő India legfőbb kereskedelmi partnere Európában Németország. A nagykövet minden bizonnyal ezért akart megismerni egy szervezetet, amely nagy szerepet játszik India politikai életében. A baj csak az, hogy a hindu szervezet nyíltan lelkesedik Adolf Hitlerért, ezért a német nagykövet látogatását sokan ítélik meg úgy, hogy átlépett egy morális határt, melyet nem lett volna szabad.

Volt egyszer egy Európai Koalíció

Mintha csak a magyar ellenzék korábbi pályáját futná, a lengyel centrista demokraták koalíciója épp most látszik széthullani. Azelőtt, hogy együtt legyőzhetnék a nacionalista jobboldali PiS-t az őszi választáson.

Pénteken egy álom vált köddé Lengyelországban. Az idei májusi EP-választásra – Európai Koalíció néven – szinte teljes körű ellenzéki koalíció jött létre a Visztula mentén. Nos, most ennek lett vége, a lengyel ellenzék három részre szakadt, s mindez sok jóval nem kecsegtet az őszi lengyel parlamenti választásokon.

Itt is kétharmad-egyharmad, de azonos oldalon

Hogy megértsük a lengyel belpolitikát, annyit feltétlenül el kell mondani, nem csupán a kormánypárt, a (Jaroslaw Kaczynski vezette) PiS (Jog és Igazságosság Pártja) jobboldali, hanem az ellenzék legerősebb oszlopa, a PO (Polgári Platform) is az. Míg azonban a PiS nemzeti, bevándorlás-ellenes és a legkevésbé sem EU-kompatibilis, addig a PO egyértelműen liberális párt (ennek korábbi vezetőjeként volt miniszterelnök Donald Tusk, jelenleg az Európai Tanács, az EU kormányfői testületének vezetője – a szerk.).

Ez a két párt lényegében a lengyel választók 70  százalékát fedi le,

jelenleg megközelítően a PiS kétharmad, a PO egyharmad részben.

Egymás torkának ugrottak

A két nagy alakulaton kívül

egyetlen párt van, ami ma átlépné az öt százalékos parlamenti küszöböt, az idén februárban alakult és magát baloldali liberálisként meghatározó Wiosna (Tavasz).

Most más párt nem rúg labdába a lengyel belpolitikában, mert a Wiosna előtti időkben a baloldal meghatározó pártja, az SLD (Baloldali Demokratikus Szövetség) számára magas volt az a bizonyos küszöb.

De mi az, ami most megrengette a lengyel közéletet? Először a PO elnöke közölte, hogy az őszi parlamenti választásokra az SLD, a PSL (Lengyel Néppárt) és a Wiosna nélkül készülnek. Erre azonnal válaszolt a Wiosna és az SLD elnöke, hogy ők sem gondolják másképpen, és rögvest létrehozták az Egyesült Baloldalt (vagy Baloldali Blokkot, még nincs hivatalos név), amelybe bevették a szintén baloldali Együtt nevű pártot. A PSL, amely már az EP-választás után felfüggesztette együttműködését az Európai Koalícióval, végleg elhagyta az ellenzéki koalíciót.

Így ért véget a mindössze öt hónapot megért egyértelműen sikeres ellenzéki összefogás.

Amely pedig – egyes közvélemény-kutatók szerint – az utolsó percig esélyes volt az EP-választáson, de végül hét százalékpont vereséget szenvedett.

Az önfelszalámizás ára

Jelenlegi ismereteink szerint legközelebb október 13-án választ Lengyelország, vagyis nem egészen három hónap múlva. A „tegnap” még lényegében egységes ellenzék – önmagát felszalámizva – a következőképpen jelenik meg a startvonalon. A legnagyobb ellenzéki csapat,

a PO apróbb szatellit pártocskákkal megspékelve sem számíthat 25-30 százaléknál többre.

A Baloldali Blokk számára a 10 százalék már nagy siker lenne. Az viszont biztosra vehető, hogy – hosszabb szünetet követően, abszolút sikerként elkönyvelve – a baloldal is bekerül a parlamentbe. (Ami azért lenne figyelemre méltó, mert az SLD korábbi parlamentbőli kihullásával a baloldal a teljes megsemmisülés látszatát keltette – a szerk megj.)

A Lengyel Néppárt, amely régóta belső ellentmondásokkal küszködik, valószínűleg nem lépi át a parlamenti küszöböt, hacsak… Hacsak egyik csúcsvezetőjük nem erőszakolja ki, hogy vagy a PiS-hez, vagy a PO-hoz csatlakozzon a maximum 3-4 százalékot garantáló közösség.

S itt vannak még a Zöldek is, akik örülnek, ha 1 százalékot elérnek, de még nem tudható, melyik oldalt boldogítják.

Ezek a tények (apró előrejelzésekkel dúsítva), amelyek egyik-napról a másikra októberig akár még változhatnak is. Ne feledjük, rövidesen elkészül a Siekelski-fivérek által a papi pedofíliát megrázóan feldolgozó – világszerte óriási vihart kavaró – kétórás dokumentumfilm második része.

Gordon István
a szerző Lengyelország-szakértő, egykori diplomata

A párizsi Le Monde is megemlékezett Heller Ágnes haláláról

A kilencven éves korában elhunyt magyar filozófus következetesen bírálta Orbán Viktor nacionalista – konzervatív rendszerét Magyarországon – írja a befolyásos párizsi lap, mely röviden összefoglalja Heller Ágnes életét.

Elsősorban azt emeli ki belőle, hogy mindig is szembeállt a hatalommal.  A holokauszt idején amikor családjának egy részét Auschwitzba deportálták. 1956 után amikor bírálni kezdte a kommunista rendszert, emiatt végül kivándorlásra kényszerítette a „budapesti iskola” filozófusainak vezetőjét.

Heller Ágnes hazatérése után bírálta a nacionalista tendenciákat és főként Orbán Viktor miniszterelnök rendszerét. Emmanuel Macron elnök, aki az európai választásokon felvállalta a liberálisok képviseletét, meghívta az Élysée palotába, hogy néhány más vezető értelmiségivel együtt áttekintsék az európai helyzetet – emlékezik meg a Le Monde arról, hogy a kilencven éves korában elhunyt Heller Ágnes élete utolsó percéig igen aktív volt, és a nemzetközi sajtóban gyakran hívta fel a figyelmet „az illiberális magyar kormányzat” olyan akcióira, melyek veszélyeztetik a tudomány vagy a sajtó szabadságát.

Kárpótlás 75 év után

Körülbelül 8 ezer embert érint a megállapodás, melyet Izrael állam kötött meg Németországgal. Berlin elismerte, hogy ezek az emberek a nácizmus áldozatai voltak a második világháború idején. Romániában többszázezer zsidó élt a második világháború előtt, de a számuk nagyon megcsappant a holokauszt idején. Antonescu rendszere ugyan nem adta át a román nemzetiségű zsidókat a náciknak, de sok zsidónak nem volt román állampolgársága Besszarábiában, amely a világháború előtt Romániához tartozott.

Észak Erdély a bécsi béke értelmében visszakerült Romániától Magyarországhoz. Ezért ezeken a területeken 1944-ben a magyar hatóságok összegyűjtötték a zsidókat és átadták őket a náciknak. Többségük sohasem tért haza.

Ceausescu diktatúrája idején a nyolcvanas években a zsidók egy része kivándorolhatott Izraelbe.

A zsidó állam fejpénzt fizetett ezért a román diktátornak.

A kommunista rendszer bukása után a romániai zsidók nagy számban vándoroltak ki Izraelbe , az Egyesült Államokba vagy Nyugat Európába. Körülbelül 8000 olyan izraeli állampolgár él, aki Románia területén született, ezentúl kárpótlást kaphat a holokauszt idején elszenvedett sérelmekért. 75 évvel a holokauszt után aligha lehet elsietettnek nevezni Izrael állam és Németország megállapodását.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!