Kezdőlap Világ Oldal 198

Világ

„Trump olyan banditákat is keblére ölelt mint a magyar miniszterelnök”

Egyre hevesebb a vita az elnökjelöltek között az Egyesült Államokban. A külpolitikai nem játszik túl nagy szerepet, de néha rákérdeznek.

Biden demokrata jelölt, aki Obama elnök idejében alelnök volt, sokkal jobban tájékozott e téren mint Trump, aki négy év után is PR események sorának tekinti a diplomáciát. Az USA jelenlegi elnöke ezért is kedveli Lengyelországot és Magyarországot, mert ez az a két uniós állam, ahol a vezetők nyíltan mellé álltak. Joe Biden viszont bírálta Trump Oroszországgal kapcsolatos politikáját, majd azt mondta, hogy

„az elnök olyan totalitárius banditákkal is jó kapcsolatot ápol mint Belarusz, Lengyelország és Magyarország vezetői!”

A totalitárius jelző nyilvánvalóan túlzás legalábbis Magyarország és Lengyelország esetében, de jól mutatja, hogy a demokraták miképp ítélik meg e két állam jelenlegi vezetőit.

Tisztában van ezzel Orbán Viktor is, akit Cronstein nagykövet búcsú ajándékként felvilágosított: a magyar Alkotmányvédelmi hivatal vezetője kiváló kapcsolatot ápol a CIA-vel! Ennek következtében Kiss Zoltán tábornokot azonnali hatállyal leváltották – bár érdemeit elismerték. A CIA a mindenkori elnök irányvonalát követi. Ha Biden hatalomra kerül, akkor dönthet úgy, hogy Orbán Viktor politikája ellentétes az USA érdekeivel épp, mert túlságosan jó kapcsolatokat ápol Putyin Oroszországával, amely Amerika stratégiai ellenfele.

Biden jelenleg esélyes a győzelemre, de 2016-ban Hillary Clinton is az volt, mégiscsak Donald Trump költözött be a Fehér Házba.

G20: adósság moratórium hosszabbítás a legszegényebbeknek

A fejlett államok pénzügyi vezetői hangsúlyozták „mindent meg kell tenni a legszegényebb államokért!” A Covid-19 világjárvány különösen súlyosan érinti azokat az országokat, ahol a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP. Ezért a G20 pénzügyminiszterei és nemzeti bank elnökei egységesen maximális támogatásra szólítanak fel mindenkit – beleértve a magán hitelezőket  is.

Hat hónappal meghosszabbították a hitel moratóriumot a legszegényebb államoknak, melyek gyakorlatilag fizetésképtelenné váltak a Covid-19 vírusválság miatt. A kínaiak szerepe itt különösen érdekes – mutat rá a Reuters szakértője – mert ők hatalmas adósságállományt tartanak kézben, de eddig nemigen mutattak hajlandóságot annak leírására. Ehelyett inkább a nagy adósság egy részének az elengedése címén felvásároltak értékes területeket: olajmezőket, kikötőket, hogy ezzel fokozzák befolyásukat ezekben az országokban.

Történelmi fordulat

A világ nagyhatalmai most egységesen döntöttek egy nagyon fontos kérdésben annak ellenére, hogy számtalan ellentét áll fenn köztük: „a nemzetközi adósság rendezés ügyében a közös keret történelmi jelentőségű áttörésnek számít” – hangsúlyozta a G20 tanácskozás soros elnöke, Szaúd Arábia pénzügyminisztere. Mohammed al Dzsadaan kiemelte: nemcsak az államok, de a magán hitelezők is elvben egyetértenek ezzel!

Mit jelent ez a gyakorlatban?

„Ha szükséges, akkor leírják az adósságokat, segítik a szegény államokat abban, hogy menedzseljék az államadósságot és támogassák a reform politikát” – mondta Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter.

Mnuchin a fejlett államokat is figyelmeztette: nehogy idő előtt visszavonják azokat a támogatási programokat, amelyekkel az állam illetve a jegybank sietett a gazdaság segítségére a Covid-19 járvány idején.

A pandémia kiélezi a szegény – gazdag kontrasztot

A legfrissebb előrejelzések szerint a fejlett államok jobban megúszhatják a világjárványt mint a közepesen fejlett és szegény országok. Az utóbbiak közül sokan adósságcsapdába kerülhetnek. Ezért a G20 pénzügyminiszterek és jegybank elnökök rohamtempóban dolgozzák ki az új globális adósság menedzselési rendszert. A G20 a jövő hónapban virtuális csúcstalálkozót tart, és ezen már szeretnék bemutatni az új konstrukciót. Erre annál is nagyobb szükség lehet, mert a gyakorlatban a magán hitelezők egyelőre nemigen mutatnak hajlandóságot arra, hogy a szegény államoknak elfogadható módon rendezzék az adósság válságot – mutatott rá Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója.

Magyarországon is találkozgatott tartótisztjével az oroszoknak kémkedő osztrák ezredes

Redl ezredes új kiadásban: Martin Möller ezredes évtizedekig szolgáltatott információkat az oroszoknak, és csak 2018-ban bukott le. A 71 éves főtisztet rövid szabadságvesztésre ítélték, ahonnan már ki is szabadult.

Miről informálhatta először a Szovjetuniót majd Oroszországot? Szlovákiában N Dennik című portál nézett utána az ügynek, mert Möller ezredes nemcsak Magyarországon, de szlovák földön is találkozgatott tartótisztjével, Igor Zajcevvel.

Az osztrák ezredest a NATO államok afganisztáni műveleteiről kérdezték kezdetben orosz felettesei. Ausztria ugyan nem tagja a NATO-nak, de benne van az úgynevezett Berni klubban, amely semleges országokat is informál a NATO ügyeiről. Möller ezredes lebukása után Ausztriát ki akarták paterolni ebből a jeles hírszerző klubból, de Kurz kancellár elintézte, hogy ez mégsem történjen meg. Ausztria ugyanis remek kapcsolatokat ápol Moszkvával: Putyin elnök még táncra is perdült egy korábbi osztrák külügyminiszter lagziján.

Magyarországot és Szlovákiát hátországként használja az orosz hírszerzés

Ez is kiderül a szlovák portál írásából, amely arra mutat rá, hogy Igor Zajcev egész hálózatot felügyelt a GRU, az orosz katonai hírszerzés nevében. Az imént említett Berni klub Magyarország esetében is több ízben kifogásolta, hogy az orosz hírszerzés „szabadon tevékenykedik” magyar földön. Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy a magyar elhárítás ne tudna az orosz hírszerzők ténykedéséről hanem arról, hogy felsőbb parancsra elnézi azokat. Részben azért, mert Németország is szívesen használja fel Ausztriát és Magyarországot orosz kapcsolatai javítására, mert az amerikaiak Berlinben nagyon is éberen figyelik a két nagyhatalom viszonyát.

Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy Navalnij ügyében az Európai Unió egységesen szavazott meg szankciókat, melyek elsősorban Putyin legközelebbi embereit érintik.

Különösen érdekes, hogy uniós fekete listára került Putyin „szakácsa”. Prigozsin cége élelmezi az elnököt, aki retteg a mérgezéstől. Ezért hívják őt Moszkvában Putyin szakácsának. Valójában azonban magas rangú titkosszolgálati tiszt, aki Wagner hadsereg néven komoly harci erőt képviselő alakulatot működtet. A Wagner hadseregben az orosz hadsereg veteránjai harcolnak – pénzért. Putyin olyan akcióiban vesznek részt, melyeket Moszkva hivatalosan nem akar felvállalni. Régebben jelenlétük a Közel Keletre koncentrálódott, és ellenfelük az iszlamista terrorizmus volt /Szíria, Líbia stb./ A legutóbbi időben azonban megjelentek Belaruszban is, ahol a tüntetők hetek óta követelik Putyin „barátjának”, Lukasenkanak a távozását. Az Európai Unió azért helyezte fekete listára Putyin szakácsát, hogy Moszkva tudomására hozza: ami a Közel Keleten elmegy, azt Európában nem lehet alkalmazni!

Visegrád: Orbán elszigetelődhet

Az a kérdés, hogy összekapcsolják e az európai helyreállítási tervből származó források elosztását a jogállamiság tagállami alkalmazásával, megtörte a visegrádi csoport egységét. Sem Csehország sem pedig Szlovákia nem tartja ördöginek, hogy az uniós pénzeket feltételekhez kössék. A történteket Magyarország és Lengyelország elszigetelésével magyarázza – Sylvie Kauffmann, a „Le Monde” rovatvezetője.

A lap egykori főszerkesztője, Sylvie Kaufmann idézi Csehország és Szlovákia külügyminiszterét ezzel kapcsolatban. Nemrég Szlovákia államfője is amellett foglalt állást, hogy teljesen jogos az EU követelése: kössék a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését!

Ezenkívül ne felejtsük el, hogy Vera Jourová uniós biztos, akivel a magyar kormány megszakította a kapcsolatot és akinek az eltávolítását követelte – hiába – cseh! Sőt a miniszterelnök, Babis küldte őt ki Brüsszelbe!

Jellemző az is, hogy Morawiecki lengyel kormányfő, aki önkéntes karanténban van, nem „jóbarátját”, Orbán Viktort bízta meg érdekeinek képviseletével az uniós csúcstalálkozón hanem Andrej Babis cseh miniszterelnököt!

A három másik visegrádi állam nem akar háborúzni Brüsszellel

Erre jó okuk is megvan: kell az uniós pénz! Ez persze Magyarországnak is kell, de Orbán Viktor úgy véli: konfrontatív magatartással érheti el céljainak megvalósítását. A többiek viszont a kompromisszumban hisznek, melyet meg is kötöttek már a német illetve a francia vezetéssel. A magyar kormány kitartó konfrontatív politikájával magára maradhat a visegrádi csoportban is, ahol a többség realistának mutatkozik: mindenképp kompromisszumra törekszik, mert az egyre elhúzódó vírusjárvány nagyon komoly gazdasági válságot okoz mindenütt az Európai Unióban. Az uniós pénzek ezt nemcsak enyhíthetik, de alapot teremthetnek az újrakezdéshez is. Ha viszont késlekednek az uniós pénzek vagy egyáltalán nem érkeznek meg – a jogállami normák megsértése miatt -, akkor erre esélye sincsen egyetlen visegrádi államnak sem.

A lelkész, aki kiállt a zsidók védelmében

Julius von Jan sokat kockáztatott amikor a Kristály éjszaka után /1938/ a templomban vasárnap az ige hirdetés során elítélte az antiszemita kampányt, mely végigsöpört egész Németországon.

A nácik által felheccelt tömeg megrohamozta a zsidó üzleteket, iskolákat, sőt a zsinagógákat is. Törtek, zúztak, raboltak sőt gyilkoltak is. Többszáz zsidó meghalt, és végérvényesen megváltozott a zsidó kisebbség élete a náci Németországban.

A keresztény egyházak nem siettek elítélni az antiszemita akciókat, de Julius von Jan lelkész bátran idézte Jeremiás próféta szavait arról, hogy „megszentségtelenítették a templomokat!”

Aztán így folytatta: „Olyan embereket, akik híven szolgálták Németországot, koncentrációs táborokba zárnak csak azért, mert másik fajhoz tartoznak!”

Bírálta azokat a papokat, és főként egyházának vezetését, akik Heil Hitlerrel köszöntek, és nem léptek fel az antiszemita akciók ellen.

„Az Úr nem nézi tétlenül, hogy az övéivel így bánjanak!”

– hangsúlyozta a lelkész. Egy hét múlva megismételte vádjait a templomban a kisvárosban, ahol élt: Oberlenningenben. A hatalomnak és az egyházi vezetőknek ez sok volt: a lelkészt eltiltották hivatásától. Többé nem prédikálhatott. A nácik koncentrációs táborba akarták zárni a bátor papot, de ezt az egyházi vezetők megakadályozták. A háború kitörése után azonban büntető zászlóaljba került, ahol igen durván bántak vele. A háborút túlélte ugyan, de viszonylag fiatalon meghalt.

Azt még megérte, hogy a protestáns egyház önkritikát gyakorolt amiatt, hogy hallgatott a nácik bűneiről Hitler 12 éves uralmának idején. A kiadott felhívás elismerte, hogy az egyház becsületét az olyan lelkészek mentették meg mint Julius von Jan.

Izrael nagykövete adta át a Jad Vasem elismerését

A lelkész 82 éves fia vette át apja nevében az Igazaknak szóló oklevelet, melyet olyan keresztények kapnak meg, akik kiálltak az üldözött zsidók mellett a vészkorszakban. A lelkész fia nagy kockázatot vállalt azzal, hogy Dél Németországból Berlinbe utazott az elismerés átvételére a Covid-19 vírus járvány erősödése idején. A 82 éves fiú úgy nyilatkozott a Deutsche Wellenek, hogy ezzel mindenképp tartozott apjának, aki kiállt az üldözött zsidók mellett a legnehezebb időkben.

Németország támogatja a holokauszt áldozatokat a pandémia idején

A német kormány 560 millió eurós támogatást nyújt 240 ezer holokauszt túlélőnek – közölték Berlinben. Közismert, hogy a Covid-19 járvány különösen veszélyes az idősebb korcsoport számára. Ezért határozott  úgy Merkel kancellár, hogy a holokauszt túlélők segítségére siet az egész világon. A német kormány nemrég úgy döntött, hogy felemeli a jövő évi költségvetését a holokauszt áldozatok pénz alapjának, mert az elhúzódó vírus válság ezt a társadalmi csoportot különösen hátrányosan érintheti hiszen idős és betegeskedő emberekről van szó.

Politikai per Szlovákiában

Négy év és négy hónap fogházbüntetésre ítélték tegnap, október 12-én első fokon Marián Kotlebát, a Mi Szlovákiánk Néppárt nevű szélsőjobboldali párt (szlovák rövidítése L’SNS) elnökét, korábbi besztercebányai megyefőnököt (így fordítjuk a szlovák župan kifejezést), parlamenti képviselőt. Erről a Sme, a vezető szlovák napilap internetes oldaláról értesültem, melybe bele szoktam nézni.

Az ügyészség Kotlebát újnáci jelkép nyilvános használat, „az emberek jogait és szabadságát veszélyeztető mozgalmakkal való rokonszenv kinyilvánítása” tényállásának megvalósításával vádolta meg. Kotleba ugyanis évekkel ezelőtt, besztercebányai megyefőnökként 1488 euró értékű csekket adott át nyilvánosan segítségre szoruló családoknak. Az 1488-as számot pedig az ügyész két jelkép összevonásaként értelmezte, amiből

a 88 köztudottan náci jelkép (a Heil Hitler! jelszó kétszeri H kezdőbetűjét jelenti, mivel a H betű a latin ábécé nyolcadik betűje), a 14 pedig David Lane brit szélsőjobboldali terrorista jelmondatának („We must secure the existence of our people and a future for white children”) szószáma.

Nincs más magyarázat arra, hogy Kotleba éppen 1488 euróban határozta meg a nyilvánosan átnyújtott segély összegét.

Az ügyész elfogadta az ítéletet, Kotleba viszont – aki a tárgyaláson végig tagadta, hogy bűnös lenne, és ügyvédei példák sorát hozták fel arra, hogy különféle áruk és szolgáltatások éppen 14,88-ba vagy 1488-ba kerülnek – természetesen a Legfelső Bírósághoz fellebbezett. Ha azonban ott is bűnösnek találják, akkor parlamenti mandátumát is elveszíti. Bármi legyen is a dolog vége, mindenképpen figyelemre méltó, hogy Szlovákiában egyáltalán vádat emelnek a szélsőjobboldali mozgalmak iránti rokonszenv kinyilvánítása miatt.

Korábban, 2017-ben az ügyészség – programja, nyilvános rendezvényeinek tartalma és sajtóbeli megszólalásai alapján – már pártjának betiltását is kezdeményezte, de ezt a kezdeményezést a Legfelső Bíróság Illetékes tanácsa még nem tárgyalta.

Magam persze azt a magyar büntetőtörvénykönyv-módosítást sem szavaztam volna meg, amely az „önkényuralmi jelképek” nyilvános megjelenítését szankciókkal sújtja. A négy év és négy hónapos szabadságvesztés összehasonlíthatatlanul súlyosabb szankció, mint a magyar bíróságok által e törvénymódosítás nyomán néhány alkalommal kiszabott pénzbüntetés vagy felfüggesztett szabadságvesztés.

Aminek értelme lenne, az az, ha a bíróság döntene az ügyészség betiltási kezdeményezéséről. (Kotleba korábbi pártját már betiltották.) Mindenekelőtt pedig annak van értelme, ha a politikai közvélemény mond egyértelmű véleményt a szlovák szélsőjobboldali tradíció felélesztéséről.

A maffia pénzmosásra használja a csőd szélén álló cégeket

Olaszországból jött a vészjelzés a Covid járvány kialakulásakor, hogy a meggyengült cégek a maffiától vesznek fel kölcsönöket. Az illegális pénzek így válhatnak legálissá…

A válságba került kis és közepes vállalkozások jelentik a fő célpontot a különböző maffiáknak, melyek egyből felismerték: a bankok egyáltalán nem folyósítanak hiteleket a megrendült cégeknek. Melyek csakis az állami támogatásra számíthatnak – ha van ilyen.

Ahogy a válság egyre csak elhúzódik, úgy válnak egyre kiszolgáltatottabbá ezek a cégek különösen, amelyek a vendéglátásból, a turizmusból éltek.

Vendég nincs, a kölcsönöket viszont törleszteni kell. Ilyenkor bukkan fel a keresztapa megbízottja, akinek az ajánlatát nem lehet visszautasítani …

Csőd lavina fenyegeti a bárokat és éttermeket Párizsban azt követően, hogy a Covid-19 miatt újra be kell zárniuk – állapítja meg a Le Figaro.

A guillotine vasárnap sújtott le rájuk amikor kiderült, hogy keddtől az alkoholból élő éjszakai helyeket két hétig zárva kell tartani.

Lehet, hogy ez a pohár lesz a végső – mondták búsan a Saint Martin bulvár egyik népszerű bárjának pultosai. A tulaj körül köröznek a cápák: a bankok, melyek várják vissza a pénzüket noha tudják, hogy nincs bevétel és a maffiák, melyek kölcsönt kínálnak magas kamattal. Persze ott az állam, amelyik segíthet, de a kezdeti támogatás már régen elfogyott hiszen valamiből fizetni kellett az embereket a nagy leállás idején is.

A pénzügyminisztérium külön munkacsoportot hozott létre, hogy megakadályozza a tömeges csődöt és azt, hogy a maffiák ezt kihasználva tisztára mossák a pénzüket.

Ki is találták a megoldást, melyet a gazdasági portál, a Les Echos ismertetett. Eszerint azok a kis és közepes vállalkozások is pénzhez juthatnak a központi költségvetésből, melyeket nemcsak a bankok utasítottak el, de az állami segély programok is. Kétféle megoldás van, melyet az év végéig lehet igényelni: az egyik, hogy visszatérítendő előleget lehet kérni a későbbi támogatások alapjából illetve, hogy kedvezményes kölcsönért lehet folyamodni.

Ennek persze fontos kritériuma, hogy a cégnek tiszta legyen a kartonja az adóhivatalnál illetve a pénzügyi felügyeletnél meg persze a rendőrségnél. A támogatás maximális összege nem haladhatja meg az üzleti forgalom egynegyedét. A döntés a pénzügyminisztérium  kezében van – hangsúlyozza a Les Echos.

Csakhogy

a pénzügyminiszter minden idők legnagyobb költségvetési deficitjét terjesztette elő a jövő évre vagyis égető a pénzhiány.

Párizsban ezért is nagyon számítanak arra, hogy az uniós 750 milliárd eurós válságkezelő alap kifizetései január elsején megindulhatnak. Ehhez azonban minden tagállam parlamentjének meg kell azt szavaznia – nem is beszélve az Európai parlamentről.

Mr. Felelőtlen és a republikánus frakcióvezető

Republikánus főnök sem megy a Fehér Házba, mert ott nem tartják be a Covid-19 szabályokat. A szenátus republikánus frakciójának 78 éves vezetője közölte: be sem tette a lábát Trumphoz két hónapja  óta, mert tart a vírusfertőzéstől.

Mitch McConnel, aki a legfontosabb politikai szövetségese az elnöknek a washingtoni kongresszusban, a sajtónak elmondta, hogy náluk a szenátusban igenis betartják az óvatossági rendszabályokat: majdnem mindenki maszkot visel és igyekszik tartani a távolságot a másik szenátortól.

Trumppal ellentétben nem próbálják meg félvállról venni a járványt  már csak azért sem, mert a választók egyre inkább ezt várják el tőlük. Két republikánus szenátor így is megfertőződött, de egyik sem a szenátusban hanem a Fehér Házban, ahol Trump vendégei voltak. Az elnök környezetében már több mint két tucat ember kapta el a Covid-19 vírust, a First Ladyvel az élen. Az ABC News szerint a Fehér Házban 34-en fertőződtek meg    Covid-19 vírussal vagy legalábbis ennyiről tudunk.

A republikánus szenátor taktikusan nem Washingtonban mondta el ezt a médiának hanem szűkebb pátriájában Kentucky-ban.

A maszk politikai hitvallás lett

Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnökasszonya elrendelte, hogy a kongresszus alsó házában kötelező a maszk viselése. A szenátusban ez csak ajánlott, de nem kötelező. Épp Mitch McConnel szenátornak kellene ezt elrendelnie, de ő nem mer ilyen nyíltan szembemenni az elnökkel.

Trump pedig még a kórházból kijövet sem érzi magára nézve kötelezőnek a maszk használatát.

Míg a demokraták a maszkban és a távolságtartásban bíznak – és lelke mélyén osztja ezt a szenátus republikánus frakcióvezetője is – addig a Fehér Ház a tömeges tesztelés megelőző hatásában reménykedett. Mint kiderült hiába …

Homokszem a gépezetben, a tesztelés szünetel

A Johnson&Johnson COVID-19 oltóanyag jelöltjének végső szakaszában végzett vizsgálat szünetel, mert a vállalat ellenőrzi, hogy a vizsgálatban résztvevő egyik személy „megmagyarázhatatlan betegsége” összefügg-e a vakcinával. A leállításról először a STAT egészségügyi híroldal számolt be.

A társaság hétfő esti nyilatkozatában bejelentette, hogy az úgynevezett nemkívánatos események miatt kötelességük megvizsgálni minden rendellenességet.  A vizsgálat szüneteltetését azzal indokolták,hogy annak oka „a vizsgálat egyik résztvevőjének megmagyarázhatatlan betegsége”. A társaság nem volt hajlandó további részleteket közölni. Orvosaik és egy külön erre a célra felállított biztonsági ellenőrző testület megpróbálja kideríteni okozta a nem várt betegséget.

Tekintettel arra, hogy ilyen vizsgálatokat emberek tízezrein végeznek, egyes orvosi  problémák  többnyire véletlenek. Valójában az egyik első lépés, amelyet a vállalat szerint meg kell tenni, az annak meghatározása, hogy az illető hatóanyaggal kapta e az oltást vagy placebót kapott.

A társaság a résztvevő személyiségi jogaira hivatkozva nem volt hajlandó további részleteket elárulni a betegségről.

A Johnson&Johnson 60 000 önkéntes beoltása azt a célt szolgálja, hogy az egyadagos megközelítés biztonságos és hatékony védelmet biztosít a koronavírus ellen.

Az USA-ban más oltóanyag-jelölteknek két lövésre van szükségük.

Nem ez az egyetlen leállás a számos COVID-19 vakcina harmadik fázisú vizsgálata során

Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinájának utolsó szakaszában történő tesztelése az Egyesült Államokban továbbra is szünetel, mivel az illetékes hatóság tisztviselői még vizsgálják, hogy a vakcina jelent-e biztonsági kockázatot. A tesztsorozatot felfüggesztették, amikor egy nőbetegen súlyos neurológiai tüneteket észleltek, amelyek megfelelnek a gerincvelő gyulladásának, a keresztirányú myelitisnek – közölte a társaság. Azóta a vállalat tesztelése más országokban újraindult, de az Egyesült Államokban a hatóságok ezt még nem engedélyezték.

A nagyszámú alanyokon végzett orvosi tesztelések átmeneti leállítása viszonylag gyakori. A tipikus gyógyszerkísérletek során kevés ilyen eset kerül nyilvánosságra, de a koronavírus elleni oltóanyag előállításának gyorsított tempója növelte az ilyen típusú szövődmények tétjét.

A vállalatoknak meg kell vizsgálniuk a kábítószer-tesztelés során bekövetkező súlyos vagy váratlan reakciókat.

Mr. Felelőtlen kampánykörúton

Trump elnök, aki a Covid-19 fertőzés miatt csupán néhány napos kórházi kezelést vett igénybe hétfő este visszatért kampánykörútjához és megjelent a Floridában tartott kampánygyűlésen. Rajongóinak kijelentette teljesen felépült, és már immúnis a koronavírusra. Mondta mindezt annak ellenére, hogy állítását semmilyen orvosi vizsgálat nem támasztja alá.

Az orlandói Sanford Nemzetközi Repülőtér egyik hangárjában tartott kampánygyűlésen  Trump kijelentette, hogy „erősnek és egészségesnek érzi magát”, méghozzá olyannyira, hogy nyugodtan elvegyülhetne az őt éltető tömegben.

– Minden rajongómat megcsókolnék közületek – mondta. – Megcsókolnám a srácokat és a gyönyörű nőket.

Az elnök körülbelül egy órán át beszélt. A tömegben sok támogató nem viselt maszkot, köztük azok közül is, akiket az elnök előadótere mögé állítottak, és a kamerafelvételen láthatóak.

Trump azt állította, hogy a vírus elleni oltásokat „nagyon hamarosan szét fogják osztani”, bár az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal még nem hagyott jóvá egyet sem.

Az elnök bizonyítékok nélkül utalt arra is, hogy

az ügynökség szándékosan visszafogta az oltások jóváhagyását, hogy ezzel hátrányos helyzetbe kerüljön az újraválasztása.

„Őszintén szólva nagy politikai játszma folyik ott, ahol nem akarják, hogy a választások előtt legyen vakcina” – mondta az elnök.

Trump, akinek a több mint 214 ezer amerikait megölő járványra adott válasza továbbra is a legnagyobb veszélyt jelenti újraválasztására, bizonyítékok nélkül még azt is állította, hogy demokrata vetélytársa, ifjabb Joseph R. Biden volt alelnök késlelteti az oltást és „meghosszabbítja a járványt”.

Trump Floridába csak néhány órával azután érkezett, hogy a Fehér Ház orvosa, Dr. Sean P. Conley azt mondta, hogy az elnök „egymást követő napokon” negatív eredményt adott egy nem erre a célra szánt gyors koronavírus-teszt segítségével.

A szakértők arra figyelmeztettek, hogy a teszt pontosságát még nem vizsgálták eléggé ahhoz, hogy megbizonyosodhasson arról, hogy az elnök vírusmentes, vagy, mint orvosa állította, „ nem fertőző mások számára ”.

Három hét van hátra a versenyből, a közvélemény-kutatók szerint Biden tobábbra is vezet Trump előtt. Elsősorban azok körében maradt le Biden mögött, akiket különösen érint a vírus terjedése, tehát az időskorúak körében, mert őket a koronavírus aránytalanul nagy mértékben veszélyezteti.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!