Kezdőlap Világ Oldal 197

Világ

Egymillió eurós korrupció – öt év börtön

Románia parlamentjének egykori elnöke vonul börtönbe ennyi időre miután a bíróság jogerősen elítélte. A román politikai osztály e jeles tagjának korrupciós ügyében mint cseppben a tenger tükröződik az elit gazdagodásának módja Romániában.

Egy vállalkozó azt szerette volna, ha a Duna delta vidékének kormányzójává egyik bizalmasát, egy rádiós újságírót neveznek ki. A természetvédelmi övezetben ugyanis mozgó benzinkutakat akart telepíteni bár tudta, hogy azok károsítják a környék élővilágát. Egymillió eurót fizetett azért Bogdan Olteanunak, a képviselőház akkori elnökének, hogy intézze el ezt a kinevezést. Bogdan Olteanu értett a pénzhez, mert korábban a Nemzeti Bank alelnöke volt, és azt is tudta, hogy kiket kell megkenni az ügy érdekében.

Csakhogy nem számolt a korrupció ellenes ügyészséggel, mely végül is lebuktatta őt.

Románia egykori korrupcióellenes főügyésze jelenleg az Európai Unióban tölti be ugyanezt a funkciót.

Magyarország nem csatlakozott a korrupció ellenes ügyészséghez, talán nem véletlenül! Nálunk még soha nem fordult elő, hogy ilyen magasrangú politikust elítéltek volna korrupcióért – igaz, hogy nem is vizsgáltak …

Tilos a külföldi bankszámla az orosz vezetőknek

Putyin húsz éve uralkodik orosz földön, de Moszkvában csak most hoztak törvényt arról, hogy a Védelmi Tanács tagjainak nem lehet bankszámlája külföldön. Ezenkívül a titkosszolgálatok vezetőit és magasrangú tisztjeit attól is eltiltják, hogy lakásokat tartsanak fenn idegen országban.

A Védelmi Tanács Oroszország legfontosabb döntéshozó testülete, az elnöke nem más mint Vlagyimir Putyin. Mi van az ő vagyonával?

200 milliárd dollár

A Washington Post évekkel ezelőtt arról írt, hogy az orosz elnök a világ leggazdagabb embere, mert a vagyona meghaladja a 200 milliárd dollárt. Ezt a szintet csak nemrég érte el a világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos, az Amazon alapító elnöke. Az amerikai lap szerint Putyin pénze különböző adóparadicsomokban van elrejtve – családtagjainak nevén. Moszkvában siettek cáfolni, de az köztudott, hogy aki a sajtóban Putyin családi ügyeit firtatja az megnézheti magát! Putyin minden családi ügye államtitok éppúgy mint a vagyona is.

Az amerikai sajtó titkosszolgálati forrásokra hivatkozva megkockáztatja azt az állítást is, hogy Putyin vagyona nem igazán magán vagyon hanem az orosz titkosszolgálati elit közös házi pénztára.

Azt a kérdést sem az amerikai sem az orosz sajtó nem teszi fel, hogy a Szovjetunió bukása után csaknem 30 évvel miért a Védelmi Tanács Oroszország legfontosabb intézménye vagyis a katonák és a titkosszolgálat miért játszanak még mindig meghatározó szerepet az ország életében?!…

EU: 700 millió védőoltás

Már áprilisban megkezdődhetnek az oltóanyag szállítások, melyek a Covid-19 járvány ellen biztosíthatják a védelmet – mondta Ursula von der Leyen.

Azért rendeltek ilyen sokat, mert az Európai Unió szeretné segíteni a szegényebb országokat is. A 27 tagú Európai Unió össznépessége jelenleg 446 millió. Brüsszel előszerződéseket kötött több gyógyszergyárral is. Ha minden vakcinát sikerrel tesztelnek, akkor jövőre az Európai Uniónak 1200 millió Covid-19 védőoltás áll majd a rendelkezésére.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya felszólította a tagállamokat, hogy hangolják össze az oltási kampányokat.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta: önmagában a védőoltás nem csodaszer!

Meddig tart a védettség?

Ez a nagy kérdés, melyre jelenleg nincsen válasz. Ezt őszintén elismerte Ursula von der Leyen vírus tanácsadója is, Peter Piot, aki a Politico című brüsszeli portálnak nyilatkozott a Covid-19 védőoltásról.

Populisták egymásközt

A holland Szabadságpárt első embere, Geert Wilders terroristának nevezte Törökország elnökét, mert az védelmébe vette a tanárt lefejező iszlamista csecsen bevándorlót. Erdogan elnök erre felkapta a vizet, és fasisztának titulálta Wilderst, aki az iszlám veszélyt tartja a legnagyobb bajnak Európában.

Erdogan korábban elmebetegnek nevezte a francia elnököt, aki határozottan elítélte a francia tanár lefejezését, és kemény intézkedéseket hozott az iszlamista szélsőségesek ellen Franciaországban.

Erdogan a lejtőn

Miért támogatja ily lelkesen Törökország elnöke az iszlamistákat? Egyrészt azért, mert korábban is együttműködött velük: az Iszlám állam olaját Erdogan fia értékesítette a világpiacon. Másrészt a nagy franciaországi iszlamista merényletek idején is támogatást nyújtott a törökök titkosszolgálata a nagyszabású akciók megszervezéséhez. Erdogan azonban mindkettőt tagadta, mert akkor még jobban állt, és együttműködésre törekedett a Nyugattal.

Most viszont bedőlőben a török gazdaság, melynek sikerei emelték oly magasra Erdogant. A török líra történelmi mélyponton: egy dollárért már nyolcat adnak a törökök pénzéből.

Csak emlékeztetőül: Orbán Viktor az uniós vezetők közül egyedül vett részt Erdogan elnöki beiktatásán, melyet oly sokra tartott, hogy magával vitte a fiát, Orbán Gáspárt is. Magyarország belépett a Türk tanácsba, és Erdogannal együtt Azerbajdzsánt támogatja a Hegyi Karabah háborúban noha a másik oldalon Örményország áll, az első olyan állam, amely hivatalosan felvette a kereszténységet.

Klinikai vizsgálatok, a COVAXIN gyártása érdekében

A Bharat Biotech indiai cég több mint 10 olyan országgal folytat tárgyalásokat, amelyek érdeklődést mutatnak potenciális COVID-19 oltása iránt.

A vállalat ezen a héten megkapta az indiai hatóságok első jóváhagyását, hogy késői szakaszban végezzen kísérleteket oltójelöltje, a COVAXIN számára.

A potenciális vakcinát súlyos mellékhatások nélkül biztonságosnak találták a körülbelül 1000 embert érintő kísérletek első két szakaszában – mondta Sai Prasad, ügyvezető igazgató egy telefonos interjúban, hozzátéve, hogy több mint 90 százalékuk ellenanyagot fejlesztett ki az új típusú koronavírus.

A hangsúly most az oltás utolsó stádiumú kísérleteire fókuszált, amelyeket az Indiai Orvosi Kutatási Tanács együttműködésével fejlesztettek ki, valamint külföldi partnereket kerestek – mondta.

„Aktív tárgyalásokat folytatunk több mint 10 országgal, amelyek érdeklődést mutatnak a COVAXIN iránt”

– mondta.

„Néhány országgal a klinikai vizsgálatok lefolytatására és az oltás bevezetésére irányuló partnerségekről tárgyalunk, egyes országokban pedig tárgyalásokat folytatunk a vakcina helyi gyártásáról.”

Nem volt hajlandó megnevezni az országokat, de elmondta, hogy Dél-Amerikában, Ázsiában és Közép-Ázsiában, valamint Kelet-Európában találhatók.

Remdesivir nem menti meg a Covid-19 fertőzötteket

A Remdesivir-t eredetileg az Ebola és a hepatitis C kezelésére fejlesztették ki. Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal csütörtökön közölte, hogy hivatalosan jóváhagyta a remdesivir-t a Covid-19 kezelésének első gyógyszereként.

Az FDA szerint a gyógyszert felnőttek és 12 éves vagy annál idősebb, legalább 40 kilogrammos (kb. 88 font) testsúlyú gyermekek számára engedélyezték, akik kórházi kezelést igényelnek a koronavírus okozta betegség Covid-19 miatt, amely több mint
220 000 ember az Egyesült Államokban.

Az FDA májusban megadta a remdesivir sürgősségi engedélyét, miután

az Országos Egészségügyi Intézet vizsgálata megállapította, hogy kissé csökkentette a kórházi betegek gyógyulási idejét.

Trump elnök megkapta a vírusellenes gyógyszert, miután a hónap elején tüneteit mutatta.

A gyógyszer nem akadályozza meg a Covid-19 okozta halált.

A WHO tanulmánya szerint a remdesivirrel nem lehet szignifikáns mennyiségű emberi életet lehetne megmenteni, sőt a számok arra utalnak, hogy egyáltalán nincs életmentő hatása legyen szó lélegeztetőgépre került páciensekről, vagy olyanokról, akik csak hamarabb épülnének fel a kórházi kezelés során.

Ennek ellenére a FDA hivatalos jóváhagyása azt mutatta, hogy a gyógyszer szigorúbb szabályozási akadályokat hárított el, beleértve a klinikai adatok és a gyártás minőségének alaposabb áttekintését, mivel májusban sürgősségi engedélyt kapott.

Ha Biden nyer véget érhetnek Netanjahu szép napjai

Egyetlen állam vezetője sem profitált többet Netanjahunál Donald Trump elnöki négy évéből – olvasható az FP cikkében. Trump elhagyta Barack Obama által megtartott iráni nukleáris megállapodását, Jeruzsálembe költöztette az Egyesült Államok Nagykövetségét, és segített Izraelnek normalizálni a kapcsolatokat az Öböl-öböl két arab nemzetével – az izraeli jobboldalt megerősítő politikával.

A Fehér Ház pénteken bejelentette, hogy egy harmadik arab ország, Szudán is diplomáciai kapcsolatokat alakít ki Izraellel, bár a részletek továbbra nem igazán lehet tudni semmit.

Biden ezzel szemben keresi a módját annak, hogy nukleáris kérdésekben újból kapcsolatba léphessen Iránnal és helyreállítsa Washington kétoldalú kapcsolatait a Palesztin Felszabadítási Szervezettel, amelyet Trump leminősített. Igazgatását valószínűleg Obama-korszakbeli politikai döntéshozók fogják adni, akik még mindig elutasítják Netanjahu belépését az amerikai belpolitikába. Ennek eredménye egyfajta forrongó feszültség lehet Izrael és az Egyesült Államok között, amely az Obama évekre emlékeztet.

„Netanjahu úgy írta le az Obama-éveket, hogy védekezni kellett. Most a Trump-adminisztrációval bármit megtehetett ”- átalakíthatta az Iránnal és a palesztinokkal folytatott konfliktus paramétereit – mondta Dan Rothem, tel-avivi központú elemző, aki Shimon Peres volt izraeli elnök tanácsadója volt. – A Biden-adminisztrációval vissza kell mennie a védekezésbe.

A feszültség nem feltétlenül fog azonnal fellángolni. Biden hosszú távú kapcsolatokkal rendelkezik Izraellel, amely 1973-ban Golda Meir akkori miniszterelnökkel tartott találkozóig nyúlik vissza. Az Iránnal folytatott tárgyalások hónapokba telnek, mire eredménye lehet, és csak bonyolítják azokat az eseményeket, amelyek azóta zajlottak, hogy Trump elhagyta a 2015-ös  nukleáris megállapodást.

Az Egyesült Államok fájdalmas gazdasági szankciókat vezetett be Iránnal szemben, Teherán pedig az eredeti megállapodás megsértésével indokolva folytatta az urándúsítást – ez egy többoldalú megállapodás, amely 15 évig tiltotta Iránt atomfegyver gyártásától.

Az Iránnal szembeni washingtoni bizalmatlanság csak tovább mélyült.

Ráadásul Biden nem fogja megpróbálni egyszerűen újraéleszteni a nukleáris megállapodást, amelyet a republikánusok és Izrael „rossz üzletként” bíráltak. A Biden-kampányt tanácsadó egykori amerikai külpolitikai tisztviselő szerint a paktumhoz való visszatérés egy „megálló” lesz a hosszabb távú, szigorúbb és szélesebb körű kérdéseket lefedő nukleáris megállapodás felé vezető úton. Biden egy új megállapodásba kívánja foglalni Irán ballisztikus rakéta-programjának korlátozásait is, és foglalkozik Teherán regionális részvételével Libanonban és Szíriában.

Az elemzők szerint ennek eléréséhez diplomáciai finomságra lesz szükség.

„Biden beszél arról a vágyáról, hogy visszatérjen a [nukleáris megállapodáshoz], de nem nagyon világos, hogyan fogja ezt megtenni” – mondta Raz Zimmt, a Tel Avivi Egyetem Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének tudományos munkatársa. „A visszatérésnek számos akadálya van. Amíg nem látunk konkrét tárgyalásokat Irán és az Egyesült Államok között, Izrael óvatosabban reagál.”

Az oxfordi vakcinakísérletek hatékony immunválaszt váltanak ki az időseknél

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett COVID-19 vakcina erőteljes immunválaszt eredményez idős embereknél – közölte a Financial Times hétfőn a korai eredményekre hivatkozva.

A működő vakcinát meghatározónak tekintik az új koronavírus elleni csatában, amely több mint 1,15 millió ember halálát okozta, válságos helyzetbe sodorta a globális gazdaságot és megváltoztatta a normális életet szerte a világon.

Az oxfordi vakcina védő antitesteket és T-sejteket vált ki az idősebb korosztályokban – közölte az FT két, a kutatásban bennfentes emberekre hivatkozva.

Az idősebb résztvevők egy részén végzett immunogenitási vérvizsgálatok megerősítik a júliusban közzétett adatokat, amelyek azt mutatták, hogy a vakcina „robusztus immunválaszokat” generált egy egészséges, 18 és 55 év közötti felnőtt csoportban – írta az újság.

Az Oxford és az AstraZeneca nem válaszolt azonnal a Reuters észrevételeire. A megállapítás részleteit várhatóan hamarosan közzéteszik egy klinikai folyóiratban – közölte az FT. Nem nevezte meg a kiadványt.

Az FT arra figyelmeztetett, hogy a pozitív immunogenitási tesztek nem garantálják, hogy az oltás végül biztonságosnak és hatékonynak bizonyul az idősebb embereknél.

Az AstraZeneca, amely az Oxfordi Egyetem kutatóinál fejleszti a vakcinát, elsőszámú versenyzőnek számít a COVID-19 elleni védőoltás előállításában.

A vakcina várhatóan az elsők között lesz, amelyek megszerzik a hatósági jóváhagyást, a Pfizer PFE.N és a BioNTech 22UAy.F jelöltjével együtt.

A vakcina körülbelül egy évig nyújt védelmet – mondta Pascal Soriot vezérigazgató júniusban.

Az oltást AZD1222 vagy ChAdOx1 nCoV-19 néven az Oxfordi Egyetem tudósai fejlesztették ki, és áprilisban engedélyezték. , amely vállalta a méretezés és a gyártás méretét.

Az AstraZeneca brit gyógyszergyártó számos szállítási és gyártási megállapodást kötött világszerte vállalatokkal és kormányokkal, amikor egyre közelebb kerül a késői stádiumú klinikai vizsgálat korai eredményeinek bejelentéséhez.

Az AstraZeneca az amerikai szabályozók jóváhagyása után folytatta a harmadik fázisú oltás- kísérletét az Egyesült Államokban is – közölte a társaság pénteken. Egy nagy londoni kórház személyzetéről közölték, hogy készen áll az első adag vakcina befogadására  – jelentette a The Sun újság hétfőn.

A pontosan nem azonosított kórháznak, a „november 2-án kezdődő héttől” kell számítania az oltásra.

Az első fekete bíboros az USA-ban

Washington érsekét, Wilton Gregory-t nevezte ki bíborosnak Ferenc pápa, aki meglepetésre 13 főpapnak adományozott bíborszínű kalapot. Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy az új bíborosok közül kilenc nyolcvan évesnél fiatalabb vagyis pápaválasztó korban van.

Rómában a 120 tagú bíborosi kollégium választja meg az új pápát, ha a régi meghal vagy lemond tisztéről.

Gregory az első fekete érsek

Ferenc pápa tavaly nevezte ki a fekete főpapot az amerikai főváros egyházmegyéjének élére. Előtte kizárólag fehérek kaptak ilyen fontos tisztséget. Ferenc pápa rábízta a pedofília elleni kampány irányítását is. Ez különösen kínos kérdés az Egyesült Államokban, ahol több bíboros is lemondásra kényszerült, mert maga is pedofil bűnöket követett el fiatalabb korában vagy pedig eltussolta pedofil papok cselekedeteit. Washington korábbi bíboros -érseke épp emiatt kényszerült lemondásra.

Kilenc új pápaválasztó bíboros

Többségük színesbőrű, hogy ezzel is kifejezzék a római katolikus egyház világvallás jellegét. Ezért kapott bíborosi kalapot az afrikai Ruanda érseke vagy a Fülöp szigeteki Capiz érseke. Santiago de Chile  érseke is bíboros lett, és ezzel lezárult egy viharos korszak. Korábban ugyanis Chile egész püspöki kara felajánlott lemondását Ferenc pápának miután kiderült: éveken keresztül szisztematikusan eltussolták a pedofil ügyeket. Sőt meghurcolták azokat a katolikus papokat, akik fényt akartak deríteni a bűnökre.

Ferenc pápa Mauro Gambetti ferences atyát is bíborossá nevezte ki. Ő annak a kolostornak az elöljárója Assisi-ben, melyet szent Ferenc alapított. Ferenc pápa ugyan jezsuita , de nagy tisztelője szent Ferencnek, a szegények védőszentjének. Az ő tiszteletére vette fel a Ferenc nevet amikor pápának megválasztották.

Csökken a zsidók száma Európában

Ezer év óta nem volt ilyen alacsony a részesedésük az európai lakosságban. Az ok: a kivándorlás. Ezt elsősorban az váltja ki, hogy másutt kedvezőbb anyagi lehetőségeket találnak illetve, hogy Európában növekszik az antiszemtizmus – írja a londoni Jewish Policy Research jelentése.

Jelenleg 1,3 millió olyan ember él Európában és Törökországban , aki zsidónak vallja magát. 1970-ben ez a szám még 3,2 millió volt. A legjelentősebb a csökkenés Franciaországban, ahol Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége él egymás mellett. Jelenleg 449 ezren vallják magukat zsidónak míg 1970-ben ez a szám még 530 ezer. Ez persze a vallásos zsidók statisztikája. Európában a zsidóság jelentős része asszimilálódott. Így például a Franciaországban élő zsidó származásúak többsége mindenekelőtt franciának tartja magát. A francia törvények kizárják az állampolgárok vallási vagy etnikai megjelölését, ennek következtében a statisztikák csakis a vallási kimutatásokat összegezhetik Franciaországban.

2000 óta több mint 50 ezer zsidó vándorolt ki Franciaországból Izraelbe.

A gyakori antiszemita merényletek miatt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyíltan alijára biztatja a zsidókat Franciaországban. A francia állam vezetői ezt elutasítják: mondván meg tudjuk védeni a zsidó intézményeket és polgárokat Franciaországban.

1,5 millió zsidó kivándorló a vasfüggöny megszűnte után

Az első világháború előtt Európa keleti felében élt a világ legnépesebb zsidó közössége. Jelentős részüket a nácik meggyilkolták a holokauszt idején. A Szovjetunió bukása után tömeges kivándorlás indult meg: a zsidók százezer számra hagyták el a felbomlott állam szövetséget. Többségük Izraelbe vagy az Egyesült Államokba illetve Kanadába ment, de sokan választották Nyugat Európát is. Később sokan továbbálltak Nyugat Európából Észak Amerikába vagy Izraelbe.

1900-ban az Európában élő zsidók a zsidóság 83%-át alkották, de ma már alig 9%-ot- állapítja meg a jelentés.

Más zsidó szervezetek , melyek nemcsak vallási statisztikákat vizsgálnak magasabb számokat közölnek: a European Jewish Congress szerint 1 929650 a zsidók összlétszáma Európában. A World Jewish Congress szerint ez a szám: 1 438000.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK