Kezdőlap Itthon Vélemény Oldal 22

Vélemény

Ismétlés (a tudás anyja)

Falusi Tamas
-
0
Ismétlés (a tudás anyja)

Amit az ellenzékről tudunk, az sokak szerint kevés. Az ellenzék a bírálói szerint nem eléggé aktív, egyesek szerint ezt nem csinálja, pedig csinálni kellene, mások szerint azt csinálja, holott másra lenne szükség, sokak szerint hitele nincs, még többek szerint elképzelése sincs, és hát ezeket, kérem, szakemberek mondják, azaz az ország értelmisége, ők meg csak értenek hozzá! A nevükben is benne van.

A fenti kijelentések sajnos (függetlenül attól, hogy igazak, vagy sem) nagymértékben erodálják az ellenzéki győzelem esélyét avval, hogy erősítik  „A másik sem lenne jobb” mondat rendkívül negatív hatását.

Hiába csinál tehát Orbán bármit, és hiába írják, mondják, kiabálják sokan, hogy az rossz, nagyon rossz, rettentően rossz, a nagyközönség csak megvonja a vállát, és azt dünnyögi, hogy tudom, tudom, persze, hogy tudom, már hogyne tudnám, de a másik sem lenne jobb. Hogy ezt kitől tanulta meg a nép, és hogyan, azon mindenki gondolkodjon el, mielőtt megint valami dehonesztálót mondana az ellenzékre (akár a legkisebbet is).

Az Orbán-regnálás 13 éve, mely ráadásul nem csak hogy kétharmadokat, de a miniszterelnök számára egyre javuló kétharmadokat eredményezett, egyértelműen bizonyítja, hogy

ha bárki kormányt akar váltani, ahhoz az „Orbán rossz,” szövegű, ismételgetős technika kevés, pláne az ellenzék kritikájával vegyítve.

Ezt valahogy meg kellene értetni azokkal, akik a 13 orbáni év alatt még nem jöttek rá. Nem lesz egyszerű, mert az értelmiség nem csak hogy tud (hajjaj, de mennyire), hanem még nagyon bízik is abban, amit tud (elvégre ő maga kombinálta össze magamagának a mindenhonnan ömlő információkból), és tapasztalataim szerint szinte soha nem érez indíttatást arra, hogy ezen a tudáson módosítson. Néha még érvek hatására sem.

A leírtak alapján mondható, hogy ha valaki le akarja váltani a jelenleg regnálókat, vagyis azt szándékozik bebizonyítani a választóknak, hogy az ellenzék igenis jobb lenne, így Vállalkozóvá válik, annak sok problémával kell szembenéznie.

Követelmények

  1. A Vállalkozónak bele kell nyugodnia, hogy kis ország vagyunk, csak egy ellenzékünk van, így kizárólag ezzel tudjuk Orbánt leváltani. Úgy kell rá vigyáznunk, mint egy filigrán üveg dísztárgyra, ezért a győzelemig ne nagyon kritizáljuk őket. Lehetőleg sehogy se. Ha nem tetszene valami, ne újságba írjuk összekacsintva az olvasóval, hanem személyesen mondjuk el nekik. Ez persze nincsen kőbe vésve, ha például a független média óriásai a DK és az MSZP nélkül is le tudják váltani Orbánt, hatalmas szellemi fölényük birtokában nyugodtan gúnyolódhatnak rajtuk. Ha nem, akkor a gúnyolódás ellenjavallt.
  2. A Vállalkozónak tudnia kell, hogy az ellenzéki pártok összefogása Orbán menesztésének elengedhetetlen feltétele, ezért mindent meg kell tenni érte, de nem úgy hogy nyilvánosan szidja őket, mert még nem fogtak össze. Az ugyanis a cél szempontjából kontraproduktív viselkedés.
  3. A Vállalkozónak el kell fogadnia, hogy az ellenzéknek se pénze, se embere, se hitele (és ezek egyikén sem tud saját erőből változtatni!), ezért az agitációt azoknak kell elvégezni, akiket az emberek hitelesnek tartanak.
  4. A Vállalkozónak tudomásul kell vennie, hogy Gyurcsány többet hoz, mint amennyit visz. Nem elzavarni kell tehát, hanem elfogadtatni a néppel. Ez elkezdhető például azzal a közléssel, hogy Orbán rendőreinek a keze között több ember halt meg (ráadásul nem harci cselekmények során), mint ahánynak „Gyurcsány kilövette a szemét”, mégsem hívjuk Orbánt agyonveretőnek. Vagy feltenni a kérdést, hogy Gyurcsány mikor hazudott olyanokat a népnek, mint például „A TAO nem közpénz”, „A cafeteriához nem nyúlunk”, „Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik más véleményen vannak”, „Minden családot havi 181.000 forinttal támogatunk”, esetleg „Ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit csinálok” (= hazudtam, és még fogok is), és konkrétan melyek is voltak azok a nyilvános gyurcsányi hazugságok? Természetesen ez csak javaslat, az Összefogás dönthet úgy, hogy erről nem beszél, inkább a háttérbe vonja a kampányban a volt miniszterelnököt.
  5. A Vállalkozónak rá kell jönnie, hogy az ellenzéknek, még ha konkrétan egyelőre nincs is, akkor is van közös programja, mert mindenki biztos lehet abban, hogy az alábbiak szerepelni fognak benne:
    1. az ellenzék, ha hatalomra jut, rövid időn belül teljesíti az EU demokráciára vonatkozó kívánságait és azonnal csatlakozik az Európai Ügyészséghez, azaz a jelenleg visszatartott EU támogatási pénzeket és kedvező hitellehetőségeket az ország villámgyorsan meg fogja kapni,
    2. az ellenzék nem csak szinten fogja tartani a nyugdíjakat, hanem azok az ellenzék által bevezetett, és a FIDESZ által eltörölt svájci indexálás visszavezetésével a gazdasággal együtt fognak növekedni,
    3. az ellenzék nem fogja megszüntetni a 13. havi nyugdíj folyósítását, hiába hazudozza azt a FIDESZ, hiszen Medgyessy vezette be, miközben a FIDESZ nem szavazta meg, a Medgyessy és Gyurcsány kormányok végig fizették, és Bajnai ugyan a világválság miatt szüneteltetni rendelte, de azt mondta, ahogy jobb idők jönnek, ismét fizethető. Orbán tíz évig, azaz Magyarország „legjobb tíz éve” alatt (ők mondták!) úgy látta, nem jöttek jobb idők, és nem fizette, ám aztán a választások előtt megrémülve végre abbahagyta a 13. havi nyugdíj saját célra való ellopását.
    4. az ellenzék a jelenlegi GDP aránynál jelentősen többet fog fordítani az oktatásra (nem munka, hanem tudás alapú társadalmat épít) és az egészségügyre, így egyik területnek sem kell tovább rendőri felügyelet alatt, kemény hierarchiában, parancsokkal működtetettnek lenni,
    5. az ellenzék jóval kevésbé fogja gazdaságilag az uralma alá hajtani az önkormányzatokat, és jóval nagyobb mértékben alkalmazza majd a szubszidiaritási elvet,
    6. az ellenzék nem a rezsit, a benzint meg a tejet fogja támogatni, hanem a rászorulókat, így a támogatások legtöbbjét nem a leggazdagabbak kapják,
    7. az MTVA-t kivonják a pártirányítás alól.
    8. az ukránokat jóval inkább fogják segíteni a harcukban, így könnyebben is fognak tárgyalni velük a nemzetiségi kérdéseket illetően.

A részletes közös programot majd az összefogott pártok együtt készítik, de a fentiek biztosan megtalálhatók lesznek benne, azaz erről már ma is lehet beszélni, és bemutatni velük, hogy az ellenzék lényegesen jobb lenne, mint a jelenlegiek.

  1. Ha van a Vállalkozónak hozzáférhető médiafelülete, akkor azon minél többször kell az olvasóknak a fenti pontok szerint világossá tennie, hogy az ellenzék miben és hogyan lenne jobb. Ennek elkezdésével késlekedni nem szabad!
  2. A Vállalkozónak meg kell értenie, hogy a NER sajtó, akár még hazugságokat is fölhasználva fog megtenni mindent azért, hogy a Fidesz győzzön. A rágalmakat és a hazugságokat természetesen egy pillanatig sem szabad annyiban hagyni (ahogy most a médiumok teszik), keményen és minden lehetséges sajtófelületen sokszor, illetve inkább folyamatosan cáfolni kell, mert a Fidesz féle hazug vádaskodás is folyamatos lesz.
  3. A Vállalkozónak kötelessége, hogy elmagyarázza a választópolgároknak, ha bármelyikük egy, az összefogásban részt nem vevő ellenzéki pártra szavaz (még ha annak jelképe egy aranyos kisállat lenne is), azzal Orbánnak és a FIDESZ-nek segít.

A győzelemhez természetesen szükség van arra, hogy a bizonytalanok, akik a választást majd el fogják dönteni, megértsék a hallottakat/olvasottakat. Ebben az agitációban az ellenzék egyszerű szavazóinak is részt kell venniük, nem csak az értelmiségi holdudvarnak.

A hiányolt elképzeléseket illetően mondható, hogy az ellenzéknek már nagyon régen vannak elképzelései, ezek alapján dolgoztak korábban is, mikor hatalmon voltak, és ezt fogják folytatni, ha hatalomra kerülnek. Sokkal jobb kormány lesz tehát, mint a mai, és reméljük, az ellenzékkel visszajutunk oda, hogy nem Romániával és Bulgáriával fogunk vetélkedni az utolsó helyről való elkerülésért, hanem visszatérünk a saját csoportunkba, Lengyelország és Szlovákia mellé.

Ehhez a magyar értelmiség tagjainak (remélem, sok Vállalkozó lesz köztük) sokat kell dolgoznia, és végig fegyelmezetten, a saját kritikus természetének előtérbe tolakodását (elvégre értelmiségi) visszafogva viselkedni.

Sajnos egyik sem úszható meg. Főleg az utóbbi nem.

Akkumulátor

Falusi Tamas
-
0
Akkumulátor

Az elektromos energia nehezen tárolható. Van ugyan sokfajta megoldás, de az igazit még nem sikerült föltalálni, ezért mindegyik valamiben gyenge, másban meg erős, mely tulajdonságok aztán el is döntik, hogy leginkább hol használható az egyik, és hol a másik. Akit a műszaki részletek érdekelnek, a hálón rengeteg információt találhat erről, például itt.

Az akkumulátorokat általában ott használják, ahol nem áll rendelkezésre sok hely, és nem kell nagy kapacitás, ezért elsősorban a járműiparban, valamint a kis, egyedi napelemes rendszerek kiegyenlítő tartozékaként jöhetnek szóba. Létezik ugyan nagyobb méretben, de csak olyan helyeken, ahol kicsi a népsűrűség, ebből következően az áramfogyasztás is, és távoli vidék, azaz az országos hálózat nagyon hosszú és költséges távvezetékkel érhető el. Ilyen például Dél-Ausztrália. A világ jelenlegi legnagyobb lítium-ionos akkumulátortelepe itt található, 50 millió dollárba került, és 100 MWh a tárolóképessége, azaz annyi villamos energiát tárol, amennyit Paks I. teljes terhelésen 3 perc alatt termel meg. Az ottani lakosságot tekintve nekik ez pont elég.

A klímavédelem (illetve hát az Emberiség védelme a klímaváltozástól) és a városok levegőjének szennyezőanyag csökkentése végett a járműgyártás kezd egyre inkább áttérni az elektromos hajtású járművekre. Ezek kétfajta áramforrást használhatnak: egyrészt az üzemanyag cellát, másrészt az akkumulátorokat. Az üzemanyag cella valamilyen éghető gázból és a levegő oxigénjéből állít elő elektromosságot. A jövő napelemei és szélkerekei  fölös áramtermelésével vizet lehet bontani hidrogénre és oxigénre, melyből az előbbi éghető gáz. Jelenleg a hidrogénre alapozó  társadalom tűnik legvalószínűbbnek. Az energiát hidrogéngáz tárolókban sokkal egyszerűbb és olcsóbb tárolni, mint akkumulátorokban, ezzel nem csak a rövid idejű, hanem az évszakos kiegyenlítések is könnyen megoldhatók. A hidrogén előállítására, tárolására és továbbítására persze a tartályrendszereket és a csővezetéki rendszereket meg kell építeni, ám az olcsóbb és gyorsabb rendszer lesz, mint az akkumulátoros – megjegyzendő sajnos, hogy a jóslás okkult tudomány.

A jelenlegi akkumulátor fölénynek az az oka, hogy az akkumulátor, mint készülék, fejlesztésben előbbre tart az üzemanyag cellánál. Kína hamar észrevette a Toyota Yarist meg a Teslát, és miután náluk a központi akarat érvényesül, azaz villámgyorsan érkezik a parancs, hogy mit kell fejleszteni, ráadásul rengeteg pénz is hozzá, hamar fölénybe kerültek (ahogy Dél-Korea szintén, bár ott nem állami a rendszer, de szintén gyors, és az a pénz sem kevés). Kína tehát jelenleg vezet, pláne a lítiumbányái révén. Ez most változni fog, mert a németek nyertek egy bolíviai lítiumbánya kiaknázási tenderen, az Egyesült Államokban pedig felfedezték a világ legnagyobb lítiumlelőhelyét Oregon és Nevada határán, amely még a Chile-Argentína-Bolívia lítiumháromszögben találhatónál is nagyobb. A változáshoz viszont idő kell, és azalatt Kína nem fog ülni tétlenül, pláne, hogy a EU Parlamentje megszavazta, 2035-től csak elektromos autókat lehet üzembe helyezni az EU-ban.

Az EU kínai akkumulátorokkal való elárasztása két módon történhet. Az egyik, hogy otthon építenek egy gyárat, ott történik a gyártás, aztán ideszállítják, megfizetik a vámot, és megpróbálják az így megdrágult készülékeiket eladni. A másik, hogy itt építenek egy gyárat, akkor nem kell szállítani, elvámoltatni is csak a lítiumot, melyet nyilván otthonról hoznak. Az előbbi esetben számolniuk kell még azzal is, hogy az EU bármikor akármekkorára növelheti a vámot, vagy akár meg is tilthatja a kínai akkumulátorok behozatalát. Nem véletlen hát, hogy az európai gyártásra fókuszálnak szívesebben, különösen, hogy nem magánvállalati kell összekuporgatni a pénzt a haszonból a gyárépítésre, hanem csak beszólnak a pekingi minisztériumba, hogy ennyi lesz, és kész. A Központi Bizottság a terjeszkedést szívesen támogatja.

Az akkumulátorgyárak köztudomásúlag rengeteg vizet fogyasztanak, ezért általában folyók mellé telepítik őket, mert a víz döntő hányada hűtővíz, a technológiával nem érintkezik, minőségi követelményei sem szigorúak, nem kell ivóvíznek lennie, általában elég a szűrt folyóvíz is. Sajnos,

ha folyótól távol épülnek (pl. Debrecen), ahol nincs folyó, más megoldás szükséges, mert a talajvízkészlet ilyen fogyasztásnál hamar kimerül.

Jelenleg tisztított szennyvízben gondolkodnak (mármint a város tisztított szennyvizét használnák akkugyári hűtővíznek), ami jó megoldás lehet, ha a gyár részére a vízminőség elfogadható. A gyár természetesen azért épül Debrecen mellett, hogy a várhatóan nem kicsi iparűzési adót a FIDESZ kedvenc városa söpörhesse be (lásd még BMW gyár). A fentiekből látható, hogy ha a vízigény probléma is, némi plusz költség árán műszakilag uralni lehet.

Az ilyen gyárak nem csak vízből igényelnek sokat, hanem villamos energiából is. Csak a debreceni ipari park igénye főleg az akkumulátor üzem miatt kb. 800 MW lesz. A BMW üzemei ennek csak kis részére tart igényt. Több épülő akkumulátorgyárat is figyelembe véve a magyarországi villamosenergia igény lényegesen megnövekszik, mivel pedig jelenleg az ország amúgy is áramimportra szorul, Paks II. meg csúszik, új, gyorsan megvalósítható, és aránylag nagy teljesítményű erőműveket kell építeni. Ilyen erőműtípus létezik, mondhatjuk tehát, hogy

az épülő gyárak energiaigénye komoly hátrányokkal ugyan, de biztosítható.

A fentiek alapján egyértelmű, hogy az akkumulátorgyártásnak vannak lényeges hátrányai, ráadásul azt is figyelembe kellene venni, hogy nagyobb baleseteknél könnyen előfordulhat, hogy nagy mennyiségű lítium kerül a környezetbe (normál működésnél vagy üzemi meghibásodások esetén nincs ilyen, azaz sok mindennek kell összejönnie, hogy megtörténjen, de tagadhatatlan, hogy bár nagyon kicsi az esélye, de nem nulla – mindenesetre sokkal kisebb, mint az autóbaleseteké). Ezen hátrányok miatt az európai országok nagy része nem fogadja szívesen a kínaiak jelentkezését, hogy akkugyárat építenének náluk, sőt kifejezetten elzárkóznak az ajánlattól, viszont vannak országok, melyeknek az elhibázott politikai és gazdasági döntéseik miatt más esélyük a növekedésre nincs. Ilyen például Magyarország, mely ezért nagy örömmel fogadja az ázsiai akkugyártók jelentkezését.

  • A gyáraknak a kívánt villamos energiát biztosítani kell. A felhasznált energia árát kifizetik ugyan, de olyan helyre nem mennek, ahol importból kell a villanyt a fogadó ország által nekik biztosítani, mert az a kutya vacsorája szerű valami, ami a fogadó országon kívül senkinek nem érdeke. Az áramexportőröknek sem.
  • A Gyurcsány kormány által 2009-ben megszavazott „Új atomerőmű előkészítő program” nem tartalmazta sem azt, hogy az oroszok fogják építeni, sem azt, hogy orosz hitelből finanszírozzuk.
  • Az Orbán kormány 2010-ben vette át a hatalmat, és 2014 januárjában írta alá titokban Putyinnal a Paks II.-re vonatkozó szerződést. Orbánéknak négy éve volt rá, hogy meggyőződjön róla, a Roszatom műszaki gárdája képes aránylag rövid idő alatt egy EU mércével is elfogadható engedélyezési dokumentációt elkészíteni. Mint az azóta eltelt 9 ½ év mutatja, nem volt képes. Ezért Paks II. áramtermelésre még sokáig nem lesz használható.
  • A helyettesítő erőmű a feltételeket tekintve nem lehet más, mint kombi ciklusú, gáztüzelésű erőmű, melyből kettőt terveznek, egy 1600 és egy 1000 MW teljesítményűt. Orosz gázra, mert más nincs. Ebből következően sokáig kell még Putyin cárnak és Kirill pátriárkának hajlongani, és az EU egyhangú döntéseit orosz érdekből mondvacsinált ürügyekkel gáncsolgatni, hogy az erőművek (esetleg a tőzsdeinél magasabb áron vett gázzal működtetve) üzemeljenek, és ellássák árammal az akkugyárakat, kiváltsák az importot és képesek legyenek kompenzálni a folyamatosan bővülő magyar napelem park hektikus működését.
  • Lehetne persze Magyarország fejlődését akkumulátor gyárak idecsábítása helyett magyar oligarchák beruházásaival is biztosítani, ha azok nem mesterségesen felfújt gömböcök lennének.
  • Lehetnének persze igazi magyar oligarchák is, ha a számolatlanul ömlő EU pénzeket nem térkövezésre, lombkorona sétányra, a polgármesternek átjátszott közösségi házra, meg ilyenekre fordítottuk volna, hanem innovatív cégek innovatív beruházásainak támogatására. De Orbánék nem arra fordították.
  • Jönnének ide persze kevésbé igényes gyárak is, ha nem tudnák, hogy nálunk minden egyetlen ember kényétől-kedvétől függ, és ha úgy ébred, egy nap alatt hozhat olyan törvényt, amelyik bárkitől az összes eddigi és jövőbeni hasznát elvonhatja. Ezt a kellemetlen kockázatot csak a nagyon Európába igyekvő cégek vállalják fel. Másfajta cégek inkább otthon maradnak.

A fentiek alapján szomorúan kell megállapítanunk, hogy noha a jelenlegi helyzetet nem ők idézték elő, azt az ellenzéknek is tudomásul kell venni, hogy az akkumulátor gyárakat célszerű békében hagyni, hogy ne Bulgáriával vetélkedjünk az utolsó előtti helyért.

Ha majd az ellenzék kormányra kerül, és hosszadalmas, szívós munkával lehetővé teszi az ország normális, azaz demokratikus és gazdaságilag jó irányba vivő működését, a helyzet megváltozhat.

Ehhez persze előbb egységes és választható alternatívát kínáló ellenzékre lenne szükség.

Nagyotmondás

Falusi Tamas
-
0
Nagyotmondás

Hungarikum: nálunk még a közelről jött ember is azt mond, amit akar! Ezt támasztja alá Miniszterelnökünk minapi parlamenti beszéde.

„Magyarország politikailag elég stabil, gazdasága elég erős, hogy letörje az inflációt, megvédje a munkahelyeket és a nyugdíjakat.”

Orbán nagyon óvatos. Mindig vigyáz rá, hogy nyílt hazugság a szövegében ne legyen. Ennek ellenére sikerült már párszor megbotlania, úgymint „A TAO nem közpénz”, „A cafeteriához nem nyúlunk”, „Ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit csinálok  (= Hazudtam, és még fogok is)”, „Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk a velünk egyet nem értőket”, „Minden háztartást havi 181.000 forinttal támogatok”, satöbbi, satöbbi. A fentieket tekintve meglepő, hogy mégis Gyurcsányt hazugozzák, pedig olyan Gyurcsány hazugságról nem tudunk, amit a fenti Orbán idézetekhez hasonlóan, nyíltan és közvetlenül mondott a népnek.

Érdekességként még megemlíthető, hogy Orbán hazugságait illetően egyikből sem lett 2006. ősze, de még csak a leghalványabb hasonló megmozdulás sem.

A fentiekből következően az „Orbán ugyan rossz, de legalább nem hazudik” felkiáltás a kiemelt ostobaságok kategóriájába sorolandó.

A fenti mondatot illetően:

  • Magyarország politikailag tényleg stabil (első kijelentés rendben). Minden más szempontból rendkívül kellemetlen a helyzet, se tisztelet irántunk, se pénz nekünk, de az ország népe csökönyösen ragaszkodik a megszokotthoz, és ha egyre jobban süllyed is az ország, az sem számít neki. Matematikai hungarikum, hogy minden választáson az ország egyharmadának lesz kétharmada.
  • Magyarország gazdasága jelenleg nem erős (második kijelentés: súlyos hamuka). Még mindig hatalmas az infláció, csökkennek a reálbérek, rengeteg beruházást kell elhalasztani, és már Bulgáriával meg Romániával küzdünk az utolsó hely elkerüléséért, ha ugyan nem csak Bulgáriával.
  • Az inflációt könnyű letörni, elég, ha jól választunk viszonyítási alapot.

Az infláció mértékét általában az egy évvel azelőtti árakhoz képest szokták megállapítani. A múlt év végi (2022. szeptember – december) inflációról elmondható, hogy hatalmas volt 2021-hez képest, és miután a most következő hónapokat év végéig a múlt év hasonló hónapjaihoz viszonyítják, azokhoz képest a már akkor is magas árak idén kevesebbet nőttek, így aztán az infláció automatikusan le lesz törve anélkül, hogy bármit tenni kellett volna érte. Ebből következően az infláció „letörése” valamint a letörés megjósolása nulla kockázattal jár, azt bárki gond nélkül megtehetné – ha tudna róla, hogy lehet.

Orbán ezt használja ki, hogy az egyszeri választónak nincs információja, nem is tudja megszerezni, de még ha meg is szerezné, nem tudna mit kezdeni vele. Ez a kihasználás nagyon csúnya dolog, de Orbán már csak ilyen. Úgy tesz, mintha ő épített volna erős gazdaságot (dehogy erős, az S&P hitelminősítő szerint ugyanabban a BBB- kategóriában vagyunk, mint 2009. márciusában, a világválság kellős közepén, Gyurcsány lemondása után két nappal), és az erős gazdaság aztán letöri az inflációt (dehogy töri, már egy éve mi vagyunk az Európa rekorderek, és mi is leszünk még a „letöréses” időszakban is).

Itt tartunk most. Az augusztusi infláció 16,4 %.

  • A munkahelyek megvédésének (helyesen: a munkahelyek mennyiségi megvédésének) első lépése, hogy idehozunk olyan munkaerő igényes gyárakat, ahol az általában munkát nem találó, alacsonyan képzett munkaerő is foglalkoztatható. Hatalmas adóengedmények kellenek hozzá, de azt Orbán csuklóból abszolválja, ahogy számtalanszor meg is tette már.

Hozzájárul a megvédéshez, a közmunka bevezetése, valamint a feltételrendszer átalakítása arra vonatkozóan, ki a munkanélküli. Így ma már nem számítanak munkanélkülinek olyanok, akik korábban még annak számítottak.

A statisztikákban az sincs benne, hogy 2010-hez képest 200.000-rel több, itt született magyar költözött el innen külföldre (igaz, az akkori számhoz képest 150.000-rel több külföldön született ember él Magyarországon, azaz az ebből adódó veszteség csak 50.000 fő), valamint az sem, hogy az itt élő, de külföldön dolgozók száma 100.000 fő. Ennek a 150.000 embernek már nincs szüksége hazai munkahelyre (a munkavállalók számát tekintve: 6,7 %)

Hát így kell a munkahelyeket megvédeni.

  • A magyar gazdaság valóban megvédi a nyugdíjakat (is). A kérdés persze megint csak az, hogy mitől, illetve kitől, és hogy hogyan. A 2010. óta történt eseményeket számba véve három megvédésről beszélhetünk.

Megvédés I. A szörnyű gyurcsányi vészkorszakban a svájci indexálás dívott hazánkban, mely a nyugdíjaknak nem csak a vásárlóértekét őrizte meg az inflációval szemben, hanem az ország gyarapodása esetén a nyugdíjak is nőttek, azaz nem maradtak le az ilyenkor szintén növekvő bérek mögött. Na, ezt a svájci indexálást törölte el az Orbán kormány a hatalomra jutásakor.

A megvédés így 2010-től szimpla inflációkompenzálássá degradálódott, azaz ha valaki 2010-ben már nyugdíjas volt, a nyugdíja ma is pont annyit ér, mint akkor. Egy forinttal se többet, hiába gyarapodott az ország a 10 éves világgazdasági fellendülésnek meg a nagy mennyiségben ömlő EU pénznek köszönhetően jókorát. A minimálnyugdíj persze még ennyire sem lett megvédve, az éhenhalást bárkinek biztosító 28.500 forint ma is változatlan.

Megvédés II. A Gyurcsány által a szörnyű gyurcsányi vészkorszakban 2700 milliárdra hizlalt MANYUP kasszát Orbán egy azonnali lenyúlással próbálta megvédeni. Emlékszem Selmeczi sikoltozására a pódiumról, ahogy ott állva teljes erőből védte szegény leendő nyugdíjasok pénzét a tudjukkiktől, de sajnos ma már sem Selmecziről sem a MANYUP milliárdjairól nem tudni, hogy merre járnak. A megvédés így nem lett túlságosan sikeres.

Megvédés III. A 13. havi nyugdíjat Medgyessy vezette be, és a FIDESZ nem szavazta meg. A szörnyű gyurcsányi vészkorszakban Gyurcsány végig fizette, majd a világgazdasági válság miatt Bajnai szüneteltetni rendelte el, mondván, ha jobb idők jönnek, újra fizethető.

Mint már többször hallottuk tőle, Orbán szerint 2010-től kezdődött Magyarország nagy korszaka, a legjobb 10 év, ami csak létezik. A korszak érdekessége, hogy a 13. havi nyugdíj szempontjából ezek rossz évek lehettek, mert Orbán úgy nem fizette, hogy csak na. Másra kellett a pénz. Nem a nagymama kap meleg papucsot, hanem a családfő egy focilabdát, ráadásul megdézsmálva a családi kasszát, maga veszi meg a boltban magának.

A miniszterelnök csak akkor hagyta abba a 13. havi nyugdíj 10 éven keresztül történt ellopását, mikor magára nézve veszélyesnek kezdte látni a közelgő választásokat. Ma már folyamatosan fizet (nagy bukfenc lenne, ha visszavonná), miközben azzal dicsekszik, hogy Gyurcsány vette el, és ő adta vissza, ami nagyjából igaz volta ellenére igencsak nagyméretű csúsztatás.

Na, így kell hallgatni Orbánt. Állandó gyanakvással, mivel a gátlás benne egyre csökken. Még ezt is mondhatom… sőt ezt is… és még ezt is… nincs határ!

Magyarázat

Falusi Tamas
-
0
Magyarázat

A FIDESZ magyarázatot vár. Fölsorolni is hosszú a lista. Napéldául Karácsonytól, Márki-Zaytól, a norvégoktól, a svédektől, az EU-tól, az ukránoktól, a TESCO-tól, meg az összes „estébétől”, egyedül talán a Jóisten az, akitől nem merik. Mármint várni a magyarázatot. Megelégszenek azzal, hogy az Úr útjai kifürkészhetetlenek. Ámen.

Mint naponta tapasztaljuk, ez a magyarázat igény folyamatos, mert Orbán szócsövei váltott műszakokban tesznek róla, hogy az legyen. Arról, hogy 2023. szeptember 22. se múljon el nélküle, magától értetődőn a FIDESZ gondoskodott. Ezért került fel a FIDESZ facebook oldalára Wintermantel Zsolt vitriolba mártott videója, melyben a derék ember, a közvagyon civilben is megvesztegethetetlen őre ismételten és újból magyarázatot vár.

A kormánypárti politikus a budapesti Fidesz Facebook-oldalára pénteken feltöltött videóban a főpolgármesternek üzent, azt kérdezve tőle, nem gondolja-e, hogy a „pénzmosás klasszikus esete” Karácsony Gergely mozgalmának a finanszírozási ügye. Szerinte Karácsony sunyít és lapít a hatalmas botránnyal kapcsolatban, pedig válaszokat kellene adnia a főpolgármesternek.

„Főpolgármester úr, honnan van a pénz?” – tette fel a kérdést, aki szerint Karácsony Gergelynek tudnia kell, hogy a „friss, ropogós”, sorszám szerint folytonosan kötegelt 50 és 100 eurós csomagokban bankba befizetett pénz valójában nem sok embertől származó mikroadomány, hanem máshonnan származik.


Ezt mondta maga  fedhetetlenség – habár az újpestiek azonnal a zsebükhöz kapnak, hogy megvan e a pénztárcájuk -, a Wintermantel név hallatán.

Ha mostan mi, egyszerű választópolgárok komolyan vennénk ezt a vádközlést meg válaszvárást, és gondosan körbejárnánk a témát, a következő eredményre juthatunk:

  • Az 99 Mozgalom egyesület számláját vizsgálva a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Információs Központ (NIK) azt találta, hogy 2021. augusztus vége és 2022 szeptembere között 19 részletben, összesen 506 millió forintot fizetett be Perjés Gábor, a Párbeszéd II. kerületi önkormányzati képviselője, az egyesület ügyvezető igazgatója. A befizetések jelentős része valutában történt: 917 ezer eurót és 3900 angol fontot tett Perjés a bankszámlára.

Ezzel a résszel láthatóan semmi gond, mert ha lett volna akár a legparányibb is, Rogán nyilván intézkedik. De nem intézkedett.

  • Mivel a FIDESZ kénytelen volt tudomásul venni, hogy az adománygyűjtés szabályosan történt, mással próbálkozott. Ki akarta használni azt, hogy az emberek döntő része kíváncsi, nem szereti, ha másnak hozzá képest túl sok pénze van, és az általa elképzelhető összeg felső határa kb. a lottó öttalálatos. Ezért hagyja őket hidegen az MTVA nevű, mára FIDESZ propagandamédiává süllyedt konglomerátum közpénzből, azaz az ő pénzükből finanszírozott 130 milliárdja, mert az nekik felfoghatatlan és érzékelhetetlen. Ezért beszél Karácsony is csak a fideszes törpéknek – Mediaworks, Megafon – kiosztott nyolcmilliárdról.

A 130 milliárddal ellentétben az ötszázmillió forint már egészen más. Az az egyszerű embereknek is felfogható, és ami a fő: irigyelhető. El is kezdenek rögtön gondolkozni a polgárok, vajon ki volt az, aki ilyen sokat adott neki? Így aztán a FIDESZ követelhette a „magyarázatot”.

Az összegre sajnos a csóró ellenzéki pártok is felkapták a fejüket (500 millió az 500 millió!), és ők is elkezdtek magyarázatot várni. Ennél rosszabbat nem is csinálhattak volna, de, mint tudjuk, ott sem mindenki akadémikus.

Kérdés: milyen magyarázatról lenne szó? Ha a vonatkozó törvényeket tekintjük, Karácsony egyáltalán nem köteles senkinek sem beszámolni az adományról, teljesen mindegy, hogy forintban adják, vagy valutában, hogy ki adta a pénzt, és hogy mennyit adott, akárhány magyarázatot váró is áll sorba az ajtaja előtt. Így aztán, mivel jogilag nem tudtak mit csinálni,

a FIDESZ megpróbálta a szokásos technikát, azaz azt, hogy politikai síkra terelje az ügyet, ahol szabadon handabandázhat, mert igazolni, bizonyítani, megindokolni mit sem kell nekik.

Nem hivatkoztak hát semmire (nem is hivatkozhattak volna), azaz nem jogi, hanem politikai alapon mondták el mindenütt és sokszor, hogy magyarázatot várnak. Az átlagpolgár nem tudja, hogy Karácsony nem köteles magyarázni semmit, csak azt látja, hogy noha a FIDESZ erre kéri, mégsem magyaráz. Tehát bűnös a „Nyilván titkol valamit” elv alapján.

A terelés a lángelmés terv ellenére mégsem lett igazán sikeres. A FIDESZ belátta, hogy tovább kell fokozni a rendkívül pofátlan viselkedést, amelytől bárki képéről lesülne a bőr. Az övékről viszont nem.

  • A következő lépés az lett, hogy valaki szólt az OTP-nek. A párt és a bank vezérlő óriásai leginkább a Puskás díszpáholyában szoktak nyakukban sállal kommunikálni, de ezúttal – nem lévén meccs – nyilván telefonon ment ki a parancs: Karácsonyt föl kell jelenteni. Az OTP, ahová Perjés Gábor a Karácsonyt támogató 99 Mozgalom számlájára a támogatást befizette, gyorsan előkapta az egy évvel ezelőtti jegyzőkönyveket (mely jegyzőkönyvek szerint Perjésék az adománygyűjtő ládákat felnyitották, összeszámolták az adományt, majd bevitték a bankba), és azok alapján a szorgos munkatársaknak a következő „levezetést” sikerült összehoznia:
    1. a befizetett pénz nem látszott használtnak, mert a bankjegyek frissek és ropogósak voltak,
    2. a döntő többségükben 50 és 100 eurós címletű bankjegyek több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak.
    3. Következtetés: tehát nem is a gyűjtőládába dobták a pénzt, hanem kötegekben adták át az adományozók Perjésnek. Azaz „felmerül a gyanú”, hogy a jegyzőkönyvek „a ládafelnyitást illetően hazugságokat tartalmaznak”.

A NER sajtó természetesen teljes erővel ragozta/ragozza a „súlyos vádat”, miszerint Perjés (ő a számlakezelő) „beismerte”, a befizetést, ami hasonló ahhoz, hogy Orbán Viktor beismerte, ő a miniszterelnök, de főleg a bankjegyek makulátlan állapotát hangsúlyozzák, melyre ilyen hosszú idő után is tisztán emlékeznek az OTP okos munkatársai.

Ez rendben is lenne, a probléma legföljebb annyi, hogy a fenti a vádat akár egy ügyvédbojtár simán zúzza porrá, mert ha a támogatók kötegelten veszik is ki a pénzt a bankból, a szalagot levéve a köteget bármikor szétbonthatják annyi részre, hogy az immár kisebb csomagok beférjenek a gyűjtőláda bedobó résén, aztán így dobálják be ezeket. A bankjegyek a láda felnyitásakor valóban újak (eredetileg is azok voltak), sorszámozásuk sok esetben egymás utáni, és lesznek olyanok is, amelyek össze vannak tapadva, mégis igaz a gyűjtőláda kinyitásakor felvett jegyzőkönyv.

Megjegyzendő még, hogy

a támogatók nagy valószínűséggel azért készpénzben támogatják az ellenzéki Karácsonyt, mert nem szeretnék, ha erről bárki tudna, ami elég rossz fényt vet a hazai demokrácia állapotára.

Az, hogy mennyi fér be egy 30*30*30 cm méretű gyűjtőládába, egyszerű számítással meghatározható. Ha egy bankjegy térfogata 5 cm3, akkor a ládát dugig pakolva 5400 db bankjegy fér bele, ami 50 eurós (= 18.500 forint) bankjegyek esetében 99.900.000 forint, 100 eurós (= 37.000 forint) bankjegyek esetében pedig 189.800.000 forint. Az 506.000.000 forint befizetése 19 részletben történt, egy részlet tehát átlagosan 26.631.579 forint, ami jóval kisebb akár a 99.900.000 forintos összegnél is (50 eurós bankjegyek), de a 189.800.000 forintnál (100 eurós bankjegyek) meg aztán pláne. Aki azzal próbál operálni, hogy a befizetett összeg nem fér bele a ládába, nem a legjobb bizonyítványt állítja ki a saját IQ-járól.

Megállapítható tehát, hogy Karácsonytól az üggyel kapcsolatban „magyarázatot várni” éppen akkora ostobaság, mint (az amúgy sem különösen lényeges) jegyzőkönyvek érvényességében kételkedni.

A FIDESZ természetesen nem nyugszik. Most azzal állt elő, hogy pénzmosás céljából folyatták át a 99 Mozgalmon a pénzt, és persze magyarázatot vár az ügyben.

Mint az köztudott, az 506 milliónyi adomány teljes egészében a DatAdat Kft-nél landolt, a 99 Mozgalom ezzel fizette ki a szolgálataikat, azaz a nyomozó hatóságoknak egyszerű a dolga: meg kell vizsgálniuk, hogy kapott-e a DatAdat valahonnan ellenőrizetlenül, zsebbe pénzt, amelyet ezen az úton tett legális bevétellé. Az eljárással egyetlen probléma van: Karácsonynak és a 99 Mozgalomnak semmi köze az egészhez, azaz a FIDESZ ritka pofátlan vádaskodása őket ebben az ügyben nem érinti őket, még ha pénzmosás volt, akkor sem.

Bizonyíték tehát semmi, viszont a mindenhol másutt biztosan kiröhögött tamtamverés nálunk mégis eredményes lehet, mert

a FIDESZ a jónép hülyítésében elképesztően hatékony.

Ezt segíti hatalmas médiafölénye, korlátlan hozzáférése a közpénzekhez, valamint a független média passzivitása, így a regnáló párt Orbánnal az élen biztosítani tudja, hogy a választók neki higgyenek, és ne a szemüknek.

Előbb-utóbb tenni kell valamit, mert ennél a pofátlan és rossz „országvezetésnél” az ellenzék csak jobb lehet.

Világösszeesküvés

Falusi Tamas
-
0
Világösszeesküvés

Na, kérem, hát ez az! Vissza akarnak minket lökni. A Gyurcsány korszakba. Amikor külföldről diktáltak minekünk. Ez így van, mert ezt mondta az Orbán a frakcióülésen!

Hogy mit diktáltak minekünk, az nem lett az orrunkra kötve, mert a miniszterelnök hozzászokott már, hogy neki nem indokolni meg magyarázni kell, hanem kijelenteni.

Mindegy, hogy az micsoda. Ebben a kemény kimondogató versenyben ő a második nálunk, ahol az első magától értetődőn a mi kedves Parlamentünk IQ bajnok elnöke. Ő még rémségesebb dolgokat tud csak úgy a képünkbe vágni, amelyekre jellemző a se füle, se farka elv szorgos használata.

Az Orbán által kijelentett dolgok meredekségének növekvő mivolta abból következik, hogy a miniszterelnök egyre idegesebb és nyűgösebb, mivel az országnak nem megy, a hivatalos szövetségeseinknek mind kevésbé tetszik, hogy ellenségnek tartjuk őket, sőt úgy is viselkedünk velük szemben, a havernak kipécézett, szélsőséges EU pártok gyengélkednek, a nagy keletiek közül Oroszországot rajtunk kívül mindenki elítéli, Kína gazdaságilag nincs rendben, a kis keletiek meg jelentéktelenek. Mind nyilvánvalóbb lesz ráadásul, hogy úri klubokban (EU, NATO) a sunyin ravaszkodó kispolgár-középparaszti modort egy darabig ugyan tűrik, de elérkezik a pont, mikor elegük lesz belőle. És akkor no many. Sajnálatosan.

Szomorúan látjuk, hogy a miniszterelnök végső begorombulása egyre közeledik, és bizony félhetünk tőle, hogy totális hatalommal bírva túl nagy elefánt lesz a kicsiny magyar porcelánboltban.

Az előjelek riasztóak:

„A globális elit hívei nemcsak a brüsszeli elit vagy az amerikai demokraták soraiban vannak, hanem egy sor magyarországi településen is, gondoljunk csak például az irányítás nélküli Budapestre, ahol dugók, piszok és káosz uralkodik.”

Ja. Irányítás nélküli. Dugó, piszok és káosz. Mi következhet még ezután a legfelsőbb gondolatmenetben? A genderglobalista Karácsony szándékosan nem kísért át az úton egy öreg nénit? Persze nem csak ez hangzott el ott, Orbánnak sikerült az összes bornírt közhelyet felsorolni, és miután a FIDESZ által lefizetett és üzemeltetett sajtó az ilyenekhez ájult tisztelettel viszonyul, a FIDESZ szavazói meg csak ezt a propagandamédiát olvassák és nézik (MTVA inkluzíve), sajnos itthon elég sikeres.

Ahhoz a Móricka féle szöveghez, hogy „Tanítóbácsi nem ám azért adott egyest, mert nem tudtam a leckét, hanem mert utálom a túrótortát, amely szerinte finom”, már rég hozzászoktunk, sőt sokan el is hiszik ezt a marhaságot. Az orbáni trükk egyszerű: azt szajkózzák éjjel-nappal és mindenütt, nem arról van szó, hogy nem kormányzunk demokratikusan! De nem ám! Sőt semmiképpen! A Brüsszel kizárólag azt akarja ránk erőltetni, amitől az egyszeri polgár fél. Ezeket némi hazudozással még veszélyesebbnek kell beállítani, mint amennyire azok, lásd migránsok „ide kényszerítése”, gyermekeink „kötelezően előírt megrontása”, háborúba való „belesodrás”. Orbán ezt a hármat ragozza szüntelen, és a független sajtóban a nagy lapoknál sajnos nincsen cáfolat. Egy darab nem sok, annyi sem.

A tények:

  • Brüsszel az emberi jogokat és a demokráciát illetően 27 pontot írt elő, melyek teljesítése feltétel a nekünk megítélt (nem nekünk járó!) pénz kifizetéséhez. Nemrég Varga (mikor még miniszterasszony volt) diadalmasan jelentette, hogy négy pontban a brüsszeli biztossal megegyezett, maradt még 23, de azokról nincs hír azóta sem. Úgy csinálunk, mintha teljesítenénk, de aztán mégse, na, ezt a játékot Brüsszel végleg megunta, nem tárgyal tovább, várja a pontok vita és cselezgetés nélküli teljesítését. Az EU előírta azt is, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez, de ettől Orbánék úgy félnek, mint a tűztől, mert ha Polték helyett az EU hatóságai vizsgálnák a magyar ügyeket, a végeredmény a FIDESZ pokoljárása lenne.
  • Az egy érdekes gondolkodási mód Orbánék részéről, hogy lenyúlták ugyan
    • a politikát a kétharmaddal,
    • a gazdaságot az „új oligarchákkal”,
    • az ügyészséget egy könnyed mozdulattal,
    • a média 70 %-át (MTVA inkluzíve – közpénzből, 130 milliárd/év)
    • az Alkotmánybíróságot,
    • az államelnökséget,
    • a médiatanácsot,
    • az adóhatóságot
    • a vámhivatalt,
    • a számvevőszéket,
    • az egészségügyet (Pintér alá rendeléssel),
    • az oktatásügyet (lásd: egészségügy),
    • a tudományt,
    • a művészeteket
    • és a sportot (hogy a legfontosabbat se felejtsem el),
    • meg annyi közpénzt, amennyit csak bírtak,

de ez szerintük „attól még demokrácia”, mert „lehet szidni a kormányt”.

Hát, mit mondjunk erre? Ha ezek a föntebb felsoroltak mind az enyéim lennének, felőlem úgy szidhatna bárki, ahogy csak akar, nem érnének föl a magamnak ácsolt piedesztál legalsó fokára sem, és ha bármelyik megpróbálna feljebb kapaszkodni, olyan gyorsan rugdostatnám le a csicskáimmal, hogy csak úgy nyekkenne a földön!

Így aztán ritka nagy marhaság a kijelentés, hogy ha a kormány szidható, akkor az biztos demokrácia.

  • Mivel van néhány EU állam, ahova a többieknél sokkal több migráns érkezik, az EU (segíteni próbál túlterhelt tagállamain) a migránsok szétosztására törekedett. A segítést illetően főleg Magyarország hepciáskodott, segítsen a szövetségeseinknek a rosseb felkiáltással. Hozzánk aztán ne jöjjön senki! Szegény Orbán máig azt hiszi, hogy ha valakit idehoznak a kérelmét elbíráltatni, akkor a bírálat után, ha az pozitív, akár erőszakkal véglegesen itt is kéne tartanunk. Erről természetesen szó sincs, azaz akár lesz szétosztás, akár nem, annyira magunkra fogunk maradni az ázsiai bérmunkásainkkal meg a Kínából érkezett migránsainkkal, hogy csak na, innen ugyanis mindenki tovább megy, még a letelepedési kötvényesek is, akiket mi csempésztünk be az EU-ba.

Mondható még, hogy amennyi migráns belépését megakadályoztuk a kerítéssel, legalább annyi belépését elősegítettük az embercsempészek tömeges szabadon engedésével. Nem véletlenül panaszkodik Ausztria, hogy hozzájuk a migránsok nagy része a kerítéssel, katonasággal, szupertörvényekkel védett Magyarországról érkezik.

  • Magyarország speciális ország, mely gyermekeit tudatlansággal védi. Egyetlen gyermek sem tudhat 18 éves koráig arról, arról, hogy a biblikus parancsokkal ellentétes nemi irányultság vagy a két nemi identitáson túlmenően további nemi identitások is léteznek (majd jól meg fognak lepődni 13 – 14 évesen). Mivel a szülők nincsenek a törvényben nevesítve, ők sem beszélhetnek róla a gyerekeiknek, ahogy senki sem, hiába süketel a teljes FIDESZ-KDNP, hogy a törvény a szülőknek biztosítja a felvilágosítás jogát. Ostobaságot mondanak, mert hiába volt ez a cél, a törvény megfogalmazója úgy elbarmolta, hogy jobban se kell.

Ha pedig valaki azt hiszi, hogy a másságtól tudatlansággal bárki megvédhető, mert ha nem tud róla, „nem kap kedvet hozzá”, az kérdezze meg az Akadémiát, igazat hisz-e. A probléma sajnos az, hogy túl sok a homokba dugott fej. Beleértve az Akadémiát is.

  • Többeknek felvilágosításképpen: mivel Magyarország NATO tag, sem az EU, sem az USA, de még maga Soros György sem „sodorhat bele” minket a háborúba. Azt kizárólag a NATO tehetné meg. Miután nem tette, ezért nem is vagyunk benne. Orbán hiába vindikálja magának a jogot, hogy őmiatta nem, a háborúba való belépésre vagy az abból való kimaradásra éppúgy nincs hatásköre, ahogy Márki-Zaynak sem lenne, ha – ne adj isten – ő a miniszterelnök.

Kivéve, ha kilépteti az országot a NATO-ból. Ezt Orbán sem merte megcsinálni, holott szerinte Oroszország a NATO ellen harcol, ezzel saját definíciója szerint egyértelműen háborús féllé tette Magyarországot. Még szerencse, hogy a definíciója hülyeség.

Annak agyilag való fölfogása, hogy a fegyverszállító nem lesz automatikusan háborús fél, kizárólag az illetők IQ-ján múlik. Az meg sokféle lehet.

A fentiekből következően bármit ködösít is Orbán, hogy „a migránsok be nem engedése miatt”, hogy a „gender iskolákból való kitiltása miatt” vagy hogy a „háborúból való kimaradás miatt” tartják vissza a támogatást, meg kell értenie, hogy amíg az EU által a demokrácia ismérveinek tekintett 27 pont nincsen teljesítve, addig nem lát tőlük pénzt az ország.

Egyébként a helyzet egyszerű. Teljesítsék Orbánék a 23 pontot, és ha akkor sem kapjuk meg a pénzt, akkor Orbánnak van igaza. Egyébként… khm… mellébeszél. Nem az első eset.

Hogy az ellenzék ennél mennyivel jobb lenne, ahhoz egy, azaz egy ellenzék kellene.

Naprendszer modell a Népligetben

Falusi Tamas
-
0
Naprendszer modell a Népligetben

Sokan tudják, hogy Budapestnek van Planetáriuma, ám mivel kevés embert érdekelnek a csillagok úgy tudományosan, csak páran tudják, hogy bezárt. Ha az információ mégis eljut valakihez, legfeljebb legyint. Na bumm, és akkor mi van?

A nép nagy részét főleg a bolygók állásából kiolvasható lottószámok érdekelnék, de attól a TIT sajnos elzárkózik, ami a tudomány gyakorlati alkalmazásának nehézségeit mutatja be.

A Planetárium a birtoklás állatorvosi lova. A terület, amin az épület áll, 95 százalékban a fővárosé, az épület az államé, a működtetés meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulaté, amely egy civil szervezet. A tönkrement épület javítására az államnak jelenleg nagyon nincs pénze, mert a kormány úgy elszúrta a dolgokat, hogy jobban se kell, a fővárosnak sincs pénze, mert a kormány elveszi tőle, amije van, az adományokból élő civileknek meg sosincs pénzük, nem volt, és nem is lesz, így aztán a tulajdonosok közül egyiket sem érdekli, hogy mikor omlik össze a csillagászat temploma. Illetve esetleg mégis, mivel a közeli összeomlás mindegyikük számára azt jelenti, egy gonddal kevesebb. A fentiekre bizonyíték a bezárás óta eltelt hatévnyi semmittevés. Az persze igaz, hogy a COVID járvány kezdetéig az államnak volt pénze bőven (kösz, EU), de már akkor is másra kellett, mert a kormány egy tagja sem asztrofizikus. Jóval másabb dolgok iránt érdeklődnek, de azt inkább hagyjuk, mert a talaj arrafelé igencsak ingoványos.

A Népliget a főváros egyik legkevésbé frekventált része. A Planetáriumon kívül nincs itt semmi, így a Nagycirkusz is jól elférne itt, ha beszorult helyéről áttelepítenék. Hely lenne görkorcsolya, gördeszka és BMX kerékpáros pályáknak is, sőt, ha már Planetárium, még egy Naprendszer modell is belefér. Pláne, hogy már létezik ilyen (feledésbe merülve, avarba süllyedt kőtáblákkal, reklámmentesen, ebből adódón ismeretlenül). Ennek javított kiadása lenne az új modell.

A modell a Népligetet tulajdonló főváros által létrehozva megmutatná, ha a pénz kevés is, a városvezetés nem csak felújításokkal, hanem fejlesztésekkel is foglalkozik. Mivel aránylag filléres holmi, a büdzsét sem terhelné annyira. Jól reklámozható, mert a szombati vagy vasárnapi ebéd előtt egy kellemes séta belefér a mostanában sokat emlegetett családoknak, és ha a nagyobb népsűrűség hatására megjelenik a vendéglátó ipar, ebből még ebéd utáni séta plusz egy jó kis fagyizás is lehet.

A Naprendszer modellek jellegzetessége, hogy arányosak. Ebből gond van általában, mert ha a Hold centiméteres, akkor a Nap átmérője 7 méter kell legyen, a séta hossza meg a Naptól a Neptunuszig 22,6 kilométer, ha viszont a séta hossza 650 méter, ahogy a jelenlegi is, akkor a Hold átmérője 0,27 mm, ami a legtöbb ember számára a láthatósági tartományán kívül van, még szemüveggel is. Ezért csak feliratokból tudható, hogy mekkora, ami a vizualitásnak elég nagy pofon.

A Népligetben a sorba kötött Hell Miksa, Hazlinszky Frigyes, Räde Károly, Soó Rezső és Soó Miksa sétányok kihasználásával kialakítható egy önmagába záródó útvonal, amelynek kerületi hossza 2,5 km, így a Naptól a legutolsó bolygóig tartó 2261 méter belefér. A Nap átmérője 1,39 millió kilométer helyett itt 70 cm, melyhez az összes többi méret arányítva van.

Az adott sétányokon egy folytonos, legalább 2,5 m széles, sima burkolatú járdát kell kialakítani a körbeérő útvonal belső oldalán. A sétálók az útvonal megfelelő színezésével irányítva mennek végig a bolygósoron, amely színezés az útkereszteződéseken is átvezeti a látogatókat. Legjobb az újonnan kialakított járda szegélyköveiként színes köveket választani, amely a keresztező útvonalaknál az aszfaltra festett csíkokra vált, majd átérve a kereszteződésen a szín ismét szegélykőként folytatódik.

A séta kezdőpontja a Hell Miksa sétányt és a Planetárium bejáratát összekötő gyalogút délnyugati sarka, ahol a Nap az első égitest. A 70 cm átmérőjű, belső világítással is ellátott sárga gömb egy kb. 3,5 m magas obeliszk tetején ül, mely obeliszk az ókori egyiptomiaknál a Nap szimbóluma volt. Mellette egy kb. 1,2 m magas, 10 m hosszú, enyhén hátradőlő fal a sétaúttal párhuzamosan, melyen az információs táblák találhatók, valamint egy LED sor egy hosszában futó fényponttal, ami a fénysebességet szimbolizálja. Mértéke ebben a léptékben 15 cm/s, azaz a mellette sétálók könnyedén le tudják hagyni. Központi csillagunk csillagászati adatai az információs táblákon olvashatók. Itt van felírva az is, hogy a hozzánk legközelebbi csillag (amely egy három csillagból álló, de egynek látszó csillagcsoport legnagyobbja) az Alfa Centauri ebben a léptékben a Napmodelltől Új Zélandnál is távolabb van (20.000 km), és kb. ugyanakkora, mint a Nap. Ebből látható, hogy a Világegyetem anyagsűrűsége nem túlságosan nagy. Itt van az a felirat is, hogy a legnagyobb ismert csillag, a VY Canis Majoris ebben a léptékben nagyobb, mint a Népliget, mert az átmérője másfél kilométer.

A második, a séta során a Naphoz legközelebbi  objektum már az első bolygó, azaz a Merkúr helye. Ez egy kb. 2 m magas kő vagy betonoszlop (mely a járda mellett baloldalon található), a homlokfalon kialakított, 25*35 cm méretű sík sötét felületből kiálló, 2,4 mm átmérőjű világos színű fém félgömbbel. A bolygó csillagászati adatai az oszlop oldalfalaira vannak felírva, alatta a színes képe látható egy zománctáblán. Az oszlop távolsága a Naptól 29 m.

A harmadik objektum a Vénusz. Az oszlop a Merkúréhoz hasonló, a Vénusz kiálló félgömbje 6,1 mm átmérőjű, az oszlop távolsága a Naptól 54 m.

A negyedik objektum tulajdonképpen kettő, a Föld és a Hold. Az oszlopon kialakított, a többinél nagyobb, kb. 50*60 centiméteres sík, sötét felületéből kiáll a 6,4 mm átmérőjű világoskék Föld félgömb, és tőle 19 centiméterre a gombostűfejnyi, ezüst színű, 0,9 mm átmérőjű Hold félgömb. A felületen jelezve van a Hold Föld körüli keringési ellipszise is. Az oszlop távolsága a Naptól 75 m.

A következő oszlop a Marsé. A Mars félgömbje 3,4 mm átmérőjű, az oszlop távolsága a Naptól 115 m.

Az utána található oszlop nem egy objektumé, hanem soké. A kisbolygó övezet gyakorlatilag a Marstól a Jupiterig tart, és rengeteg, viszonylag apró égitestből áll (a legnagyobb a Ceres, amely ebben a méretarányban 0,5 mm átmérőjű lenne). Ezek nem egy szétesett bolygó maradványai, hanem azok a kisebb égi sziklák, melyek a Jupiter óriásbolygó gravitációs zavaró hatása miatt a Naprendszer kialakulása óta nem tudtak ebben a távolságban egy bolygóvá összeállni. Az oszlop az övezet közepének megfelelő távolságban, a Naptól 260 méterre van, és a 25*35 cm-es sötét négyzet teljes felületén apró világos pöttyök láthatók.

A következő objektum a Jupiter. Ez már nem szikla, hanem gázbolygó, mégpedig a Naprendszer legnagyobb bolygója. A félgömb átmérője 71,9 mm, az oszlop távolsága a Naptól a sétaúton 391 m.

A következő oszlop a Szaturnuszé. Félgömb átmérő 60,6 mm, az oszlop távolsága a Naptól a sétaúton 719 m.

A következő oszlop az Uránuszé. Félgömb átmérő 25,7 mm, az oszlop távolsága a Naptól a sétaúton 1443 m.

Az utolsó oszlop a Neptunuszé. Félgömb átmérő 24,9 mm, az oszlop távolsága a Naptól a sétaúton 2261 m. Itt ér véget a séta.

A Naprendszer természetesen még nem, ugyanis a Neptunuszon túl található a Kuiper öv ugyancsak sok, viszonylag apró, keringő sziklával. Ennek a Kuiper övnek a legnagyobb tagja a Pluto, melyet nemrégiben fosztottak meg bolygó rangjától, ugyanis (a kisbolygó övezetben lévő Cereshez hasonlóan) nem tudta az összes itteni apró égitest magához vonzásával kipucolni a Kuiper övet, és egyetlen, nagy itteni égitestté válni, ami a bolygóság elengedhetetlen feltétele. A Kuiper öv leírása a Neptunusz oszlopán szerepel.

A fenti projekt végleges megtervezését természetesen szakemberekre kell bízni. A feliratokat és egyéb szakmai előírásokat a tudósok fogalmazzák meg, és állítják össze, a teljes rendszer dizájnja pedig a tájépítő mérnökök feladata. Az első feladat egy tanulmányterv készítése, mely lényegesen olcsóbb, mint a projekt megvalósítása, így a megrendelése mindenképpen javasolható. A Planetárium szakembereivel és egy tájépítész céggel készíttethető el. Remélhető, hogy később a Planetárium is újból üzemelni kezd (Budapest világváros, vagy mi!), és sok iskola szervez ide rendszeresen tanulmányutat. Munkaalapú társadalmakban természetesen nem, de reménykedjünk benne, hogy a helyzet, ha kormányváltással is, de változik.

Jótanács: ha valakinek azon gondolata támad, hogy a fenti naprendszeres elképzelést a városvezetés elé viszi, legyen óvatos a körülmények megválasztásával, mert ha a „Köszönjük, Emese” effektus bekövetkezik, fölöslegessé lesz minden további ismertetés. A terv megbukott.

A haza meg az ő szeretete

Falusi Tamas
-
0
A haza meg az ő szeretete

Az az igazság, hogy Svédországnak rossz a véleménye. Ezt a svéd politikusok többször ki is fejtették, sőt náluk iskolában is tanítják, hogy a tanulóifjúságnak szintén rossz legyen. Mármint a véleménye.

Hogy kiről vagy miről negatív az a vélemény, annak meghatározása rém egyszerű. A magyar kormány és a FIDESZ részéről nyilatkozók azt mondják, hogy Magyarországról vannak a svédek rossz véleménnyel, és ebben igazuk is van, mert jelenleg Orbán Viktor maga Magyarország egyedül. Azaz ha arról alkot véleményt a külföld, hogy ő mennyire katasztrofális politikát folytat itthon is meg külföldön is, akkor az egyben vélemény Magyarországról.

Orbán nem puccsista. Nem katonai erővel ragadta meg a hatalmat, azt ugyanis mi adtuk neki.

Az a viselkedés, hogy ő ezt maximálisan és a lehető legönzőbb módon, a még nagyobb hatalom és a még több pénz megszerzése érdekében használja ki, lehet, hogy erkölcsileg csúnya, de jogilag nem kérdőjelezhető meg.

Mint az a tanulmányainkból ismeretes, diktátort a rómaiak akkor neveztek ki, mikor az országot veszély fenyegette. Akit kineveztek, az teljhatalmat kapott, így a demokráciákban szokásos, vitákkal tarkított, időben elnyúlt hercehurca helyett a helyzet megkövetelte módon, azaz gyorsan és hatékonyan tudott dönteni. Magyarország népe is ilyen szörnyű vészhelyzetbe került 2010-ben, ugyanis a vérig sértett és ezért rendkívül dühös értelmisége oldaltól és pártoktól függetlenül, teljesen egységesen azt mondta neki, hogy hatalmas a baj, mert egy ember, egy volt miniszterelnök, aki megbukott, lemondott, nem volt már senki, még a besenyőknél is veszélyesebb az országra nézve! Akkoriban a sajtó nagy része még nem a FIDESZ, hanem az értelmiség kezében volt, így aztán a jónép a sajtó által meggyőzve követte az útmutatást, és az akkori ellenzéket kétharmaddal megszavazva leváltotta a Bajnai kormányt.

Sok értelmiségi még örült is Orbán kétharmadának, amellyel sikerült korlátlan hatalmú diktátorrá választani. Ez mutatja, hogy derék értelmiségünk mennyit ért a politikához.

Na, ez van most. Azóta is. Tizenhárom éve. És az országnak még mindig nem elég.

A fentiek alapján (Orbán=Magyarország) egyértelműen kijelenthető, hogy a svédek Orbánt támadva az országot támadják. Ez még nem lenne gond, de a kritikájukat ki is mondják, sőt az iskolásoknak még tanítják is, ami nagyjaink (= FIDESZ vezetők és beosztottak) szerint a legnagyobb tiszteletlenség Orbánnal, illetve hát Magyarországgal szemben, mivel amit a svédek mondanak, szerintük nem igaz.

A svéd tiszteletlenség elleni harcba beszállt Orbán Balázs, Szijjártó, Kövér meg persze a komplett NER média, és bizony kössék föl a gatyát a svédek, ha egy ilyen agytröszttel akarnak ujjat húzni!

A miniszterelnök természetesen távol tartotta magát a kicsinyes vitától (nem akart odáig süllyedni), ahogy ahhoz sincs semmi köze, hogy a svéd NATO csatlakozást a Parlament még nem szavazta meg.

Hogy miért nem, arra Magyarországnak nagyon jó okai vannak. Orbán Balázs például előásott olyan régi szövegeket, melyek szerint a ma regnáló svéd politikusok korábban néhány, nekik nagyon nem tetsző orbáni intézkedés hatására Magyarország elleni lépéseket javasoltak, de a kijelentéseik idején még csak a pártjukat képviselték, nem a kormányt (nem voltak hatalmon), azaz az általuk mondottak esetében hivatalos svéd álláspontról nem beszélhetünk.

Amit pedig a hivatalos államközi kapcsolatokban nem kompetens emberek mit mondanak, az szigorúan magánvélemény, tehát nem „Svédország”, még csak nem is a „svédek”, hanem X., Y.  meg Z. mondta, amit mondott.

Nagy kár, hogy ez nem jutott el a stratégiai államtitkár úr tudatáig, különben visszafogottabban oktatta volna ki a svédeket, hiszen ő biztosan tudja, mi a különbség egy magánvélemény és egy kormány állásfoglalása közt. Legalábbis feltételezem, hogy tudja… habár a mai magyar kormány környékén szokásos kontraszelekciót figyelve az is lehet, hogy tévedek.

Szijjártó úr egy másik témát homloktérbe rántva gondolta visszaverni az aljas támadást. Megírta svéd kollégájának, hogy a magyar parlament képviselői demokratikus versenyben szerezték mandátumukat, az életszínvonal javításán dolgoztak választókerületeikben, ennek eredményeként pedig sokan közöttük négyszer, ötször, sőt hatszor is megkapták az emberek támogatását.

Az embereknek kiosztott ennyi jótétemény után nem csoda, hogy megkapták. Kissé zavarja ugyan a demokratikusversenyes képet a fideszes médiafölény révén elkövetett néhány karaktergyilkosság, de hát miért nem írta meg a független sajtó, hogy fideszék hazudnak, mert például MZP ugyan, ha a NATO kéri, tényleg vágóhídra küldené fiainkat, de Orbán pont úgy és pont ugyanoda, ha a NATO kéri, mert mi NATO tag vagyunk (egyébként a független sajtó ezt a hazugságcáfolatot tényleg nem írta meg. Ott hagyta MZP-t, ahová lökték).

A fentiek fényében a „demokratikus verseny” kifejezés elég hülyén hangzik, pláne, hogy fideszék például évi 130 milliárd közpénzzel fizetik meg, hogy az MTVA pártsajtóként működve karaktergyilkoljon.

A Rogán féle, Miniszterelnökségnek nevezett propagandacsapat visszafogottabb költségvetésű, csak évi 42–44 milliárd közpénzt kap (óriásplakátozás, levelezés), bár az sem kevés, ahogy a baráti sajtónak kiosztott, állami vállalatok által közpénzből fizetett hirdetések bevétele sem. Megemlíthető még, hogy azok a területek, ahol fideszes képviselő dolgozik az életszínvonal javításon, valahogy jóval több közpénzt kapnak az államtól, mint ahol a képviselő nem fideszes, az pedig, hogy ez utóbbit nyíltan hangoztatják („Ha nem fideszesre szavaztok, leshetitek a támogatást”), már csak hab a még a Holdról is, de Svédországból pláne antidemokratikusnak látszó tortán.

És akkor a magyar parlament elnöke. Rendkívül felelősségteljes munka, elképesztő IQ-t igényel, például összehívni az országgyűlést, megadni a szót, kiosztani a pénzbüntetéseket, meg ilyesféle, nem képes azt általlátni akárki. A mai FIDESZ tulajdonképpeni megteremtője, a messze legokosabb közülük, azaz Simicska el se vállalta volna. Így aztán,

ha Kövér megszólal, elnémul a kecskeméti öregtemplom nagyharangja is.

Álláspontja sziklaszilárd. Talapzata az Ószövetség a maga állandóan haragvó, semmit meg nem bocsátó, hetedíziglen büntető istenével, akinél a totális önfeladás a minimum, és minden engedetlen olyan büntetést kap, hogy attól koldul, de nem a Pokolban ám (persze ott is), hanem még itt a Földön, a renitens mindenit!

Az Úr azt üzente, hogy egyrészt férfival ne hálj úgy, ahogyan asszonnyal hálnak, mert utálatosság az, másrészt azt, hogy aki csak egyet is elkövet az utálatosságok közül, azt ki kell irtani. Mózes harmadik könyve, tizennyolc: huszonkettő, meg tizennyolc: huszonkilenc, ezt sokan tudják A Könyv nélkül. Például Újságíró, aki a riportot készíti Kövérrel, és ugyan fogalma sincs a transzneműségről, de a bibliai előírás szerint utálja a „ratyikat”.

Kövér rendkívül becsületes, ami a szívén, az a száján:

„Amit csinálnak a svédek a saját hazájukkal, vagy azzal az országgal, amit rájuk bízott a Jóisten valaha, abból egyenesen következtethető az, hogy ők nem szeretik a hazájukat, sőt szabályosan gyűlölik, mert hogyha nem gyűlölnék, akkor nem tennék tönkre… Nem hiszem, hogy nekünk egy olyan idézőjelbe tett szövetségesre szükségünk van, amely a saját hazájára is köp, nemhogy ránk.”

Hát ja. Aki nem pontosan azt csinálja a hazájával, amit a Jóisten földi számonkérő széke, azaz Kövér László hitbuzgásában elvár tőle, az köpködős hazagyűlülő. Mivel pedig Kövér nem akárki, következésképpen ez a magyar kormány hivatalos álláspontja is, azaz nyilvánosan sértegeti a svédeket. Nem is akárhogy. Nem csodálnám, ha ezek után a svédek visszavonnák a NATO-ba történt jelentkezésüket, mert egy olyan országgal, amely antidemokratikus is, meg ez a véleménye róluk, szövetkezzen a jófranc, de nem ők.

Napelem

Falusi Tamas
-
0
Napelem

A napelemet mindenki ismeri. Ott ül fönt a háztetőn, ha süt a nap, áramot termel, semmit nem kell csinálni vele, mégis hasznot hoz a gazdinak, ennél nagyszerűbb dolgot elképzelni sem lehet. Egyetlen hátránya azért akad: nem akkor termeli az áramot, mikor arra szükség van, hanem mikor az időjárás és a Föld forgása és keringése úgy dönt. Ha az igény és a termelés egybeesik, akkor jó, ha nem, akkor tenni kell valamit.

A napelem specifikációja a nem szakember számára becsapós. A furfangos gyártók ráírják például, hogy az adott egység villamos teljesítménye 1 kW. Sajnos ez nem ám úgy 1 kW, hogy jaj de jó, van egy kilowattom, hanem nyáron, délben, szikrázó napsütés esetén értendő. Ha felhős az idő, ha ősz van, pláne délután akkor arányosan kevesebb, éjszakánként pedig magától értetődőn nulla, pedig világítunk meg tévét nézünk akkor is. A napelemek magyarországi csúcskihasználási óraszáma kb. 1200 h, azaz egy 1 kW névleges teljesítményű napelem évi 1200 kWh villamos energiát képes hálózatra adni, ami az év 8760 órájához képest nem valami sok. A helyzet olyan, mintha az évnek csak 13,7 százalékában működne maximális teljesítményen, vagy folyamatosan működne egész évben, de 1 kW, azaz 1000 W helyett csak 13,7 W teljesítménnyel.

A helyzet persze még ennél is rosszabb, mert a napelem használhatósága a kutya vacsorájához hasonlatos.

Van, amikor kellene az áram, de épp nincs, vagy kevés, és van, amikor nem kell, de ragyogóan süt a nap, a berendezés meg termel fölöslegesen. Ezen például akkumulátor teleppel lehet segíteni, és jó megoldás is lenne, amíg kis teljesítményekről és rövid időszakról, például egy napról van szó, de mikor hosszabb, például éves kiegyenlítés szükséges a termelés és a fogyasztás között, olyan nagy kapacitású, drága és nagyméretű akkumulátor telep kellene, ami a kiserőmű tulajdonosnak nem éri meg. Ezért csatlakoznak szívesen a villamos hálózatra a napelemes rendszerek. Illetve hát a gazdáik.

A hálózatra való csatlakozás azt jelenti, hogy a tulajdonosok rábízzák a magyar villamos rendszer irányítóira a teljes magyar villamos rendszeren túlmenően még az ő kiserőművük  kikompenzálását is, mondván, ha sok a napelemek által termelt áram, szabályozzák le az egyik erőművet, ha meg kevés, terheljék föl valamelyiket, és ha még az is kevés, kapcsoljanak be egy tartalékot. Ahogy szokták, csak fokozottabb hektikával. Ebből következően a magyar villamos rendszerben annyi erőműi teljesítménytartaléknak mindig kell lenni, amennyi az országos hálózatra kapcsolt napelemek összkapacitása (hiszen a napelemek villanytermelése lehet nulla is, sőt éjjel mindig annyi), és olyan visszaterhelési lehetőségnek, hogy ha nyári szikrázó napsütéses délelőttön a hazai napelemek termelése csúcsra fut, le tudjanak szabályozni, esetleg leállítani annyi erőművi blokkot, hogy az egyensúly megmaradjon termelés és fogyasztás között. Elég bonyolult feladat, mert az MVM-nek az erőművekkel is szerződése van. Ha a szerződés szerint át kell venni a termelt áramot, akkor az az erőmű nem állítható le, ha viszont a szerződés nem ír elő kötelező átvételt, akkor az erőmű drágábban adja az áramot, mert ráfizetni nem akar. Ezt a rendszert színesítik még az export és import lehetőségek. A kikompenzálás (nem kicsi) költségeit az MVM úgy fizetteti meg a napelem rendszerek (kiserőművek) tulajdonosaival, hogy a nekik szolgáltatott áram díja kb. hétszerese a tőlük átvett áram díjának.

A napelemek legeslegnagyobb hibája azonban mégiscsak az, hogy a lelkes zöldekhez és a nem kevésbé lelkes politikusokhoz a fentebb írtak valahogy nem jutnak el. Ezért születhetnek az olyan bombasztikus újságcímek is, hogy

„A magyar napelemek már Paksot is lepipálják.”

Ráírt teljesítményben tényleg így van (a magyarországi napelemek összesített névleges kapacitása nagyobb, mint 5000 MW, Paks I. meg összesen 2000 MW), de az évente termelt villamos energia Paks I. esetében 16 000 000 MWh, az összes napelemé viszont alig több mint a harmada (6 000 000 MWh), és persze napelemék azt is nehezen tervezhető összevisszaságban produkálják.

További hátrány, hogy a gyártói furfang a napelemek árában is felfedezhető, ugyanis a fajlagos árat (HUF/kW) a névleges teljesítményre adják meg, mely névleges teljesítmény (mint már ismertetve lett) nyáron, délben, felhőtlen ég esetén igaz, az összes más esetben és helyzetben nem. Így aztán sokan azt hiszik, nem kell nekünk Paks II. olyan drágán, hiszen építhetünk sokkal olcsóbban 2400 MW teljesítményű napelemet, vagy akár 10 000 MW kapacitásút is (éjjel mindkettő teljesítménye nulla, azaz valamit be kell kapcsolni, hogy áram legyen), amivel a laikus választópolgárt simán félrevezethetik. Fenti okból javasolható, hogy a politikusok energetikai kérdésekben ne nyilatkozzanak. Hagyják meg azt a szakértőknek, és akkor nem lesz gond vele.

Összefoglalásként megállapítható, hogy a napelem jelenleg sem nem olyan teljesítményű, sem nem olyan olcsó, mint ahogy hisszük.

Ezért nagyon is célszerű Paks II-t az energetikai programban hagyni (Paks I. élettartamának 10 évvel való meghosszabbításával együtt), mert jelenleg az atomerőmű nálunk az egyetlen reálisan megépíthető létesítmény, amelyik időjárástól, évszaktól és napszakról függetlenül folyamatosan termeli az elektromos áramot, miközben nem bocsát a levegőbe széndioxidot.

Nagy baj, hogy Paks II. csúszik, ezért van szükség két, igencsak nagy teljesítményű (összesen 2600 MW) gázerőműre, hogy egyrészt a jelenlegi áramimportot kiváltsuk (jelenleg ugyanis importra szorulunk), másrészt az újonnan épülő, nagy energiaigényű gyáraknak biztosítsunk villamos energiát, harmadrészt pedig az egyre bővülő magyar napelem park teljesítményingadozásait is képesek legyünk kikompenzálni a gyorsan le- és felterhelhető gázerőművi blokkokkal. Ehhez szükség lesz az orosz gázra, de más lehetőségünk nincs, azaz

a függetlenedésünk az orosz gáztól még igencsak messze van. Ezért javasolható a politikusoknak, hogy minden ezzel kapcsolatos témában csak óvatosan fogalmazzanak.

A napelemeknek (és a szélturbináknak, amelyeknek Magyarországon folyamatos szél híján csak kicsi a jelentősége) persze vezető szerepük lesz majd, mikor létrejön a hidrogénalapú energiaellátás. Hatalmas telepek termelik az elektromos áramot, fölösleg esetén vizet bontanak vele, melyből a hidrogént tartályokba zárják, és mikor szükséges, mert hiány van, áramot termelnek általa. A közlekedésben üzemanyag cellák biztosítják az elektromos energiát minden jármű számára, a fűtést és a hűtést elektromos hajtású hőszivattyúk végzik, és ebben a világban nem lesz már se fosszilis tüzelőanyagot, sem atomenergiát használó erőmű. Benzinkutak helyett hidrogénkutaknál tankolhatunk, és a jövőt tekintve itt szerezhetne Európa hatalmas előnyt az üzemanyag cellák fejlesztése révén. Az akkumulátorokat Ázsiára hagyva (ha abban győznek, hát csak győzzenek) a távolabbi jövőre gondol, és ha jól csinálja, nagy siker lehet. Ehhez sok pénz kell, és központi akarat, mert Kína így csinálja, és mi nem maradhatunk le tőle.

Persze az élet nem is olyan egyszerű. Emlékezhetünk 2004-re, mikor közvetlenül az EU-ba való belépésünk után Kovács Lászlót nevezte az MSZP a Bizottság energiaügyi biztosának, aki jó szakemberekre hallgatott és a fentebb leírt hidrogén alapú energetikát tekintette fő céljának.

A FIDESZ persze mindent megtett a megbuktatása érdekében, és Kovács biztosi meghallgatásakor, melyet angol nyelven tartott, az odaráncigált szakértők találtak is valamit. A jelölt a hidrogént energy carrier (energiahordozó) helyett energy sourcé-nak (energiaforrás) nevezte, amellyel aztán megbuktatói diadalmasan rohangáltak mindenfelé azt kiabálva, hogy Kovács teljesen hülye az energetikához, íme, még azt sem tudja, hogy a hidrogén energiahordozó. Mivel (finoman szólva) a többi képviselő sem volt szakember, sikerült elérniük, hogy Kovácstól elvették a posztot, helyette az adóügyeket kapta meg. Azóta sem hallani az EU környékén hidrogénalapú energetikáról.

Valaki szólhatna már az EU-nak, hogy mi a legcélszerűbb stratégia, és mivel kéne intenzíven foglalkozniuk. Ha Kovács már nem is dolgozik ott.

Esetleg van jelentkező?

Demográfia

Falusi Tamas
-
0
Demográfia

Ahogy írja azt az újság, két napra ismét Budapestre érkeztek a konzervatív családpárti erők, hogy megosszák a tapasztalataikat a „családokat érintő legfontosabb kérdésekről”. Még Meloni is itt volt, aki nyilván a felszólalók aduásza volt. Hogy ez miért Demográfiai Csúcs, az valószínűleg a résztvevők önértékelési zavarából következik.

Mint az ismeretes, a fentebb említett erők az úgynevezett „hagyományos családmodellt” preferálják. A mai korban teljesen fölöslegesnek látszó egy modellhez való ragaszkodás azért van, mert ez nem egy konzervatív (azaz a jóléti állam helyett a szakszervezet mentes, kisgömböcös kapitalizmust hirdető és támogató), hanem jóval inkább egy rigorózusan vallásos társaság, és hiába bármifajta szekularizáció, a vallás hatalmas szerepet játszik minden ilyen kormányzásban. Vallási alapon szólnak bele mindenbe, a vallás pedig a demográfiát illetően azt mondja: „Sokasodjatok és szaporodjatok!”, tehát a családmodell nem mindegy nekik.

Ha az ember jobban belegondol, és a sokasodás plusz szaporodás parancsa mellett figyelembe veszi „Az Isten saját képmására teremté az embert” információt, a végeredmény még az is lehet, hogy a Föld egy alien társaság génbankja, akik magukat istennek hazudva érték el jó par ezer éve, hogy mára az ő képmásukat fejlesztve/hordva 8 milliárdan lettünk. Nagyon valószínű persze, hogy már nem jönnek vissza hozzánk friss génekért, mert megfeledkezve rólunk rég kihaltak a saját bolygójukon.

Miután a fenti borzalmakat sugalló Sátánt sikerült elzavarni, térjünk vissza a demográfiához. A kiindulási helyzet a következő: az emberiség úgy túlszaporodott, hogy lényegesen több a fogyasztása, mint amennyi a Föld tartalékaiból folyamatosan biztosítható, és lényegesen nagyobb a kártétele, mint amennyit a Föld változás nélkül kibír. Ehhez rögtön hozzá kell tenni, hogy a Földnek tökmindegy, mi van, volt ő már tűzgolyó meg hólabda is, ezért az olyan apróságok, hogy a felszíni átlaghőmérséklet pár fokot módosul, egyáltalán nem zavarják, mert egyrészt nincs, amivel észrevegye, másrészt, még ha észrevenné is, számára abszolút közömbös. Ebből következően a „Mentsük meg a Földet!” szlogennel házaló lelkes mozgalmak tévedésben vannak, hiszen nem a Földet akarják megmenteni, hanem az Embernek most még rendelkezésre álló bőséges fogyasztás lehetőségét meg az Embernek most még kellemes klímát akarják megtartani. Rendkívül önző viselkedés.

Na de mikor nem volt önző az Ember?

Abból, hogy ennyire sikeres, az következik, hogy már régen az, mert az evolúció ilyenre tenyésztette ki. Biztos volt a véletlen variációknak köszönhetően önzetlen emberfajta is, de az gyorsan kihalt.

A lehetőségeket tekintve persze úgy is történhetett, hogy eleve önzőnek lettünk teremtve, és a Jóisten összes beosztottjával együtt azóta is azon fáradozik, hogy a szarvashibát kijavítsa. Sajnos sikertelenül.

A Csúcsra visszatérve, résztvevői közül többen beszéltek arról, hogy a hagyományos családot veszély fenyegeti (vajon kinek a részéről?), ezért szegény hagyományos családok a szabadságharcukat vívják (vajon ki ellen?), meg még hasonló butaságokat, ugyanis ők a saját szavaik szerint úgy gondolják, ha a liberálisok engedik, hogy másfajta családmodellek is működhessenek, akkor ezzel kötelezővé teszik a másféleséget. Sohasem hittem volna, hogy az engedélyezés az egyben kötelezővé tétel is, de ha a felszólalók az efféle bornírt szövegekkel saját választóikat etetik, az más. Akkor nem szóltam egy szót se, mert az önző módon való hazu… khm… mellébeszélés okos taktika.

A Miniszterelnök úr különösen kitett magáért. Nehezményezte, hogy „az EP megszavazza, férfiak is szülhetnek gyereket” ( szerinte a „ha egy már férfiként élő, de még nem átoperált nő teherbe esik, ugyanazon terhesjogok illetik meg, mint a nőként élő terhes nőket” ezt jelenti), nehezményezte, hogy „az EB azt kérte, ne kívánjanak Boldog Karácsonyt” (= Helena Dalli egyenlőségi biztos 2021. novemberi belső ajánlása, amelyet a kidolgozatlanság indokával azonnal vissza kellett vonnia, azaz az EB nem kérte, és azóta sem kéri), valamint nehezményezte, hogy a liberálisok félelmet keltenek, és világvége hangulatot sugároznak (nyilván a klímaváltozásra gondolt, melyhez a liberálisoknak, lévén tudományos téma, nincs közük). Könnyű elképzelni, hogy ha egy miniszterelnök az általa különösen favorizált ügyet illetően ilyeneket képes mondani, mennyire érthet a többihez.

Az emberiséget illetően tendencia a létszámcsökkenés.

A kutatók számításai szerint a Föld lakossága 2064-re érheti el a csúcspontját, amikor majd 9,7 milliárd ember él a bolygón, utána fokozatosan mínuszba váltunk, és a századvégre már csak 8,8 milliárdan leszünk.

A csökkenés oka, hogy az embereknek egyre több a szabadideje és a pénze, melyekből újabb és újabb szórakozásra is bőven telik, mivel pedig idős korában az ellátása biztosítva van, egyre többen érzik úgy, hogy a gyerekre igazából nincs is szükség, csak a gondjaikat növeli, mert nem hagyja őket „élni” igazán. A nők sem akarják sokszor vállalni a terhességet meg a szülést, mert többet szeretnének nők lenni, mint anyák, ezért egyre több az egyre kevesebb gyereket nevelő család, és a szingli lét is egyre népszerűbb. Ezt a csökkenést nem lehet megállítani, legfeljebb rendkívül súlyos büntetések kilátásba helyezésével, ugyanis az individuum elsőbbsége az emberekben egyre nő. A fenti folyamat (akármit is hisznek egyesek) nem a liberálisok bűne. Ők nem hirdetik, nem népszerűsítik, és nem terjesztik (megvan az mindenkiben), hanem csak hagyják érvényesülni. Ezért nem diktátorok, hanem liberálisok. Aki az ellenkezőjét állítja, az hazudik.

A demográfiával kapcsolatban két problémát szoktak ragozni. Az egyik a „kihalás”, a másik az „elöregedés”. Az elsőtől a nemzetállamok kormányzata retteg nagyon, főleg a kisebbek, például az Orbán kormány, ugyanakkor figyelembe véve, hogy Mátyás korában 3 milliós volt az ország, utána kegyetlen kor következett, és mégis itt vagyunk, a kihalásunk elég messze van. Majd az ük-ükunokák gondja lesz, ha még hajlandóak problémázni rajta akkoron.

Az nem egészen érthető, hogy az elöregedéstől miért félünk annyira. Például most a 153 évvel ezelőtthöz képest rettenetesen el vagyunk öregedve. Verne Nemo kapitánya az emberi kor végső határát elérve végelgyengülésben hal meg 60 évesen, nálunk viszont ma már 65 év a nyugdíjkorhatár, és mégis minden rendben minden vonalon. A fentiek szerint a problémákat illetően egyik sem komoly.

Jelenleg csökken a fejlett országok lakossága, de ez semmifajta demográfiai gondot, pláne „válságot” nem jelent. A válság emlegetése csak politikai húzás, a nép ismételt, ki tudja, hanyadszor való átverése, amin mi már nem csodálkozunk.

Az emberiség jelenleg legjobb taktikája racionálisan az lehet, hogy egyelőre semmi beavatkozás (úgyis túl sokan vagyunk), és csak mikor a földi létszám a tizedére csökkent (800 millió), akkor lépünk, hogyha kell. Mondható tehát, hogy van még 140–150 évünk. 2170 körül már sokkal többet fogunk tudni, jobb lesz az MI, meg a technológiánk, és miután a csökkentett létszám meg a technológiai fejlődés miatt a nyersanyaghiány, az energiahiány, a vízhiány, az élelmiszerhiány és a klímaváltozás veszélye elmúlt, nyugodtan megtervezhetjük és végre is hajthatjuk azt az emberlétszám stabilizációt.

Már ha akarjuk még egyáltalán.

Egyforma

Falusi Tamas
-
0
Egyforma

„Nem elég a célt látni;
járható útja kell!

Két lehetőség van, az Európai Unió vagy egyben marad, vagy szétesik, szétcsúszik, darabjaira hullik – mondta Orbán Viktor Kötcsén. A miniszterelnök 50-50 százalék esélyt lát mindkét lehetőségre, tehát mind a kettőre fel kell készülni.

Ebből két dolog következik. Az egyik, hogy mivel Fritz Tamás politológus, úgy tűnik, a politológusok kezdik megtalálni a helyüket az információs láncban, mert ezek szerint a fő feladatuk a nem nyilvános beszédek kiszivárogtatása.

A másik, hogy az Orbán féle megállapításról a régi vicc jut az ember eszébe:

– Tudod, mennyi annak az esélye, hogy ha kimész az utcára, találkozol Mária Teréziával?
– Mennyi?
– Ötven százalék.
– Miért?
– Mert vagy találkozol vele, vagy nem.

Ezen logika mentén az Orbán féle jóslat információtartalma nulla. Járható utat nem kínál.

Az természetesen alapvető politikusi követelmény, hogy az ember felkészül mindenre, ami szerinte bekövetkezhet, csak az a gond, hogy az EU egyben maradására való felkészülés ugyan nem okoz semmiféle bizonytalanságot (business as usual), de az Orbán vízió szerinti szétesés, szétcsúszás, darabjaira hullás már igen, az ugyanis nagy kérdés, hogy a katasztrófa milyen törésvonalak mentén következik be. Itt sokféle forgatókönyv elképzelhető. A legvalószínűbb az, hogy az EU megunva renitenseinél a demokrácia semmibevételét, a vétófenyegetéseket, a szövetség állandó szidalmazást és a szövetséget bűnbaknak beállító hamis vádakat, az úri együttműködésre alkalmatlan tagjait végül kirúgja. Magyarország már most is alkalmatlannak minősíttetik, szerencsénk, hogy jogilag nincsen mód a kirúgásra. Márpedig a magyar kormánnyal ellentétben az unióban adnak a jogszerűségre. Amire a jog lehetőséget ad azt be is vetik annak érdekében, hogy betartassák velünk a közösség elfogadott szabályait. Orbán csak azt készíti elő, amit a Néppárt esetében is tett, úgy tesz mintha mi akarnánk leszállni arról a lóról, amelyen valójában csak mi ülünk fordítva.

További forgatókönyvek a különböző kérdések mentén szintúgy elképzelhetők, például migránskérdés, atomerőmű kérdés, meg ilyenek, de ezeknél rendkívül valószínűtlen, hogy az EU tagok között szakadás következzen be. Ez a valószínűtlenség abból következik, hogy az EU egy nagyon jól működő gazdasági társulás, amelynek minden tagország számára rengeteg előnye van, és hülyének nézi őket az, aki úgy gondolja, hogy majd az együttműködés méretéhez képest töpörtyű problémák miatt hajba fognak egymással kapni. A tagok azzal is tisztában vannak, hogy a méret a lényeg, és egyenként se az Egyesült Államokkal se Kínával nem tudnának versenyezni. De még Indiával vagy Japánnal sem.

A legvalószínűbb változás tehát az, hogy az EU megszabadul a kellemetlenkedőktől, és elindul az egyre szorosabb szövetséggé válás útján, azaz az Európai Egyesült Államok felé, ami nagymértékben csökkenteni fogja a bürokráciát, mert rengeteg egyeztetés, vita és győzködés fog elmaradni, amelyek lassítják a szövetség működését. A magyar miniszterelnök tisztában van vele (mondták neki, vagy magától is érzi), egy ilyen államban ő nem lehetne senki, illetve csak az lehetne, ezért kapálózik teljes erejéből, erőlteti a magyarkodó nacionalizmust, a „nemzetállami jogok” hangoztatását a végtelenségig, és (legnagyobb szerencsétlenségünkre) belengeti kilépésünket az EU-ból, ha úgy érzi, hogy a hazai szemétdombon való mindennapi parádéja veszélybe kerül. Vesszen az ország, csak ő győzzön.

Mondott persze Orbán indokot, hogy honnan veszi ezt a széteséses elképzelést:

“Nincs egy közös éthosz, nincs egy közös szellemiség, értékrend. És ebben már benne van annak a lehetősége, hogy nem tudjuk, hová vezet ez az út”.

Hát igen. Ez valóban így van. Elvileg pont olyan a helyzet, mint kies hazánkban, ahol egy közös éthosz, egy közös szellemiség, egy közös értékrend csak 2,7 millió választópolgárra jellemző, mert a 8 millióból 5,3 millió nem tartozik közéjük, lévén egészen más éthoszt követ, azaz az éthoszpalettánk pont olyan változatos, mint az EU-é. Sajnos az ország népe derék értelmisége asszisztálásával elintézte, hogy a mi helyzetünk mégiscsak más legyen.

A jelenlegi miniszterelnököt többször is diktátorrá választva (számára a kétharmad ezt jelenti) biztosította azt, hogy a miniszterelnöknek joga van azt az 5,3 millió, nem az ő 2,7 millió egyforma alkotta brancsába tartozó választópolgárt úgy kisemmizni, lenullázni és háttérbe szorítani, hogy se döntési jogkörük, se pénzük, de még csak beleszólásuk se lehessen semmibe. Mintha nem is lennének itt. Így aztán az ország kívülről totálisan homogénnek látszik, frissen lenyírt, egyformazöld jellegű. Hogy mi, a valamennyire mégiscsak többség (5,3 > 2,7) miért hagyjuk már 13 éve, hogy így legyen, az nagy kérdés. Válasz egyelőre nincs.

A miniszterelnök úr szerint az országunkat illetően semmilyen másság nem kívánatos. Semmiféle változás. De hát a sokszínűség, hördül fel valaki… ugyan, kérlek, te hülye vagy? Kussoljál, és állj be a sorba, ha kedves a munkád meg az életed.

Így őrzi a múltba dermedt ország a miniszterelnök által diktált „közös” éthoszt, szellemiséget és értékrendet 2,7 millió emberével, akik bárhová, bármiben követik, és amely éthoszt „magyarnak” neveznek, holott a többségnek nincs hozzá köze. Sőt. Száz százalékban csak egyedül a miniszterelnök úrnak. Nem csoda, hogy ha Orbán mást lát, például borzasztó összevisszaságot, ahol nincs mindenható parancsnok (például EU), arról úgy gondolja, a rendszer működésképtelen, és biztos benne, rövid időn belül külön utakra térnek a résztvevők, mert szerinte ha az egyik a tökfőzeléket szereti, a másik meg a rántott húst, azaz nem hajszálra ugyanolyanok, azoknál lehetetlen az összedolgozás például egy ház felépítésében, vagy akár az EU mindennapi életében is.

Az együttműködést megállapodások és kompromisszumok mentén nem képes értelmezni, csak úgy, hogy van egy parancsnok, aki azt mondja, jobbra át, és akkor mindenki azt csinálja, amit ő mond, azaz „együttműködik”. Olyasmit, hogy megbeszélik, ráadásul vitákkal színesítve, hogy merre forduljanak, látott már ugyan, de nem fogadja el. És nem engedi, hogy itt, nálunk az EU-hoz hasonlóan sokszínű rendszer működhessen. A 2,7 millió meg mindig megszavazza. Az 5,3 millió ellenében. Kétharmaddal!

13 éve ez megy. Még mindig nem elég?

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség