Kezdőlap Itthon Oldal 13

Itthon

 Orbán Gazsi kalandjai Afrikában

0

Mit keres a miniszterelnök fia Csádban? Erre a kérdésre a hadügyminiszter megadta a választ: Orbán Gáspár százados összekötő tiszt a magyar és a csádi hadsereg között.

Mit keres a magyar hadsereg Csádban? Erre a kérdésre már csak Orbán Viktor adhatna választ, aki erről Macron francia elnökkel állapodott meg. Franciaország és az USA között évtizedek óta késhegyig menő harc folyik Afrikáért egészen pontosan az ásványkincsekért.

Az amerikaiak furcsa módszert alkalmaznak: Szaúd Arábia és Katar iszlamista lázadókat pénzel Afrikában. Ezek az iszlamista lázadók azután destabilizálják a fennálló rendszert, melyet francia katonák védenek. Az uralomra került puccsisták első dolga az, hogy kitessékeljék a régi gyarmatosítókat, a franciákat. Ez történt nemrégiben Nigerben is, ahonnan Franciaország kénytelen volt kivonni csapatait pedig ez az ország szállította az urán import nagy részét a francia atomerőműveknek. Macron elnök azt szerette volna, ha a franciákat európai csapatok váltják fel: németek és magyarok. Csakhogy Afrikában az elmúlt években megjelentek a kínaiak is, akiknek érdekeit az orosz Wagner hadsereg védelmezi. Vang Ji kínai külügyminiszter nemrég tett látogatást Afrikában, utána pedig következett Blinken amerikai külügyminiszter. Afrika a nagyhatalmak vadászterülete volt és maradt miközben az egyre szaporodó lakosság mind nagyobb nyomorban él. Mindez csak annyiban érdekli az Európai Uniót, hogy megakadályozza a migrációt, a fő cél továbbra is a nyersanyagok megszerzése. Jelen esetben a tét az urán. Ha Niger nincs, akkor jó lesz Csád is.

Európai atomernyő

Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben politikai bombát robbantott amikor kijelentette: ha jön Trump, akkor az Európai Uniónak önálló atomütőerőre lesz szüksége. Ez első pillantásra őrültségnek tűnik hiszen olyan költségeket jelentene az Európai Uniónak, melyeket a tagállamok képtelenek lennének vállalni hiszen a gazdaságuk stagnál és az utcák tele vannak tüntetőkkel Franciaországban és Németországban, a két legfontosabb uniós államban.

Mit javasol Macron elnök? Ukrajna támogatását és az uniós atomernyő megteremtésének horribilis kiadásait fedezzék kölcsönből! Az Európai Unió bocsásson ki kötvényeket, és ebből a pénzből lehetne finanszírozni Ukrajna hosszútávú támogatását és az önálló európai atomütőerő kifejlesztését. Macron elnök nem véletlenül német politikusra bízta az uniós atombomba bejelentésének ügyét hiszen Franciaországnak van atomfegyvere, de nincs pénze, uniós kölcsönt pedig csakis a németek jóváhagyásával lehetne felvenni. Csakhogy ez újabb lépés lenne az Európai Egyesült Államok felé. Amely ellen a magyar miniszterelnök elszántan küzd – szavakban.

Közben pedig fiát Csádba küldi, hogy biztosítsa az uniós atombomba nyersanyagát, az uránt. Pech, hogy ehhez nincs elég urán Csádban de hát Orbán Gazsi sem oda indult hanem Nigerbe, csakhogy ott megelőzték az amerikaiak, a kínaiak és az oroszok. Macron elnök időközben Kazahsztánnal kötött szerződést az urán szállításról. Ha csakugyan jön Trump, és az európai nagyhatalmak a közös atomfegyver mellett döntenek, akkor minden készen áll erre. A nagy európai atombomba programban így játssza el szerepét Orbán Gáspár százados, a miniszterelnök fia, aki arra talán alkalmas lehet, hogy összekötő tiszt legyen egy a franciák által kiképzett gyarmati hadsereggel. Rejtő Jenő, ha élne, szívesen írna erről Orbán Gazsi csodálatos kalandjai Afrikában címmel.

Partizánból kurtizán – Rákosi unokahúga a Gellért Szállóban

A miniszterelnök veje nemrég szerezte meg a Gellért Szállót, melyet most felújít. Arról ne elmélkedjünk, hogy miből telik neki minderre, s el is tereli gondolatainkat ilyen apróságokról, inkább merüljünk el a patinás szálló múltjában.

Itt van például egy frissen megjelent könyv, melyet a Gellért Szálló új tulajdonosa, Tiborcz István és szerzőtársa jegyez  a jelen helyett ehelyett a régi idők rejtélyeit kutatja: hogyan lett Dékán István ÁVH-s vezérőrnagy özvegye prostituált a Gellért Szállodában? D. Kardos Éva, aki egyébként Rákosi Mátyás unokahúga volt, így vallott erről önéletrajzi könyvében:

”Férjem a világháború harmincadik évfordulójára Moszkvába utazott, ahol holtan leltek rá a szállodai szobájában. A halál és annak rejtélyes körülményei nagyon megviseltek”

– írja Dékán István haláláról, mely 1975-ben következett be amikor az a Jurij Andropov állt a KGB élén, aki 1956-ban szovjet nagykövet volt Budapesten.

“Férjem halála után a kurvaságba menekültem. Magamra maradtam, elfogyott a pénzem. Ötvenéves koromban leszólított valaki a bárban a Gellért Szállóban, és én elmentem vele. Százötven nyugatnémet márkát kaptam. ”D. Kardos Éva azután folytatta, mert “élve töröltek az élők sorából. Kellett a pénz, és én partizánból kurtizán lettem” – írta Rákosi Mátyás unokahúga, aki Nógrádi Sándor rádiósa volt a második világháború idején.

Ki kit figyelt?

Kardos Éva korábban Péter Gábor titkárságán dolgozott, a férje belügyminiszterhelyettes volt a Rákosi rendszerben. Ezért a rendőrök a Kádár korszakban azt hitték, hogy a prostitúció csak szerepjátszás, D. Kardos Éva felsőbb utasításra ismerkedik a Gellért Szállóban és más bárokban gazdag külföldi vendégekkel. Minderről Zsigmond Gábor történész irt a könyvben, melyben felidézi a Gellért Szálloda rejtélyes múltját Tiborcz Istvánnal, az új tulajjal együtt.

Vajon Tiborcz István viselt dolgairól is csak évtizedek múltán szerzünk majd tudomást?

Légy résen!

Toroczkai László a párt szombati budapesti éves konferenciáján beszédében elmondta, hogy a „nemzetközi pénzemberek” (tudjuk kik) nyomása Ukrajnában háborúhoz vezetett, amely „elpusztítja Európát és a kontinens gazdaságát a mélypontra juttatja”.

„Ukrajnát a BlackRock vásárolta meg, a világ legnagyobb befektetési alapja, amelynek több mint 10 billió dollárja van – bölcselkedett a pártelnök. Pártja az ukrajnai konfliktus lezárását, azonnali tűzszünetet, békét és tárgyalásos rendezést szorgalmaz. De ha ez nem jönne össze szívesen venné, ha Kárpátalja ismét Magyarországhoz tartozna.

„Ha Ukrajna államisága a háború következtében megszűnik, a Mi Hazánk egyedüli parlamenti pártként követeli Kárpátalját”

– mondta Toroczkai.

Érdemes megjegyezni, hogy magyar politikusnak nem ez az első ilyen kijelentése. 2022-ben, Lengyelország függetlenségének napja alkalmából Toroczkai a  Twitteren azt kívánta Lengyelországnak, hogy legyen ismét közös határa Magyarországgal. Tavaly a pártkonferencián – egyebek mellett – arról beszélt, hogy Ukrajnát eladták külföldi befektetőknek. Váteszi képességeit fitogtatva természetesen ellenezte Finnország és Svédország NATO-ba való belépését, mivel úgy vélte, hogy belépésük növeli az Oroszországgal való háború esélyeit.

Sajnos szomorúan jelenthetem, hogy Toroczkai évek óta kántált sületlenségei ellenére a pártja növelte szimpatizánsai számát. Olyannyira, hogy mára a kormányon kívüli pártok között a második legerősebbé nőtte ki magát.

Mondott ő még jónéhány Fidesz ékkövébe is véshető bölcseletet, de legyen elég annyi, hogy a nyugateurópai szélsőséges jobboldal meghívottjai is elégedetten csettinthettek:

ez igen, ez már majdnem az általuk is áhított náci virtus.

Nem kedvencem Donáth Anna, de nagyon is találó megjegyzést tett a Toroczkai pártjára:

A Mi Hazánk a Fidesz fasiszta tagozata.

Valójában csak legyinteni kellene a sok sületlenségre, de egyszer már legyintett a világ és tízmilliók váltak a legyintés áldozataivá.

Élelmiszerárakban már elértük az uniós átlagot, bérekben viszont…

Az élelmiszerek ára – a rekord magas magyar infláció következtében – elérte az uniós átlag 98%-át. Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank és az Eurostat számaiból. 20 év után a magyar élelmiszer árak utolérték az Európai Unió átlagát holott korábban az alacsony jövedelmekkel szemben mindig azt állították szembe a hatalom emberei: az árak viszont alacsonyak.

Magyarország jelenleg egy nyolcas csoportban van, ahol az uniós átlag körül helyezkednek el az élelmiszerek árai. Ebben a csoportban egyetlen igazán fejlett állam van: Hollandia, ahol a mezőgazdaság is igen fejlett, sokkal jobb eredményeket produkál mint a magyar noha a körülményei mostohábbak. A másik hat ország: Portugália és Spanyolország az Európai Unió déli kevésbé fejlett részéről illetve az egykori szocialista államok közül: Csehország, Horvátország, Litvánia és Szlovénia.

A legmagasabb élelmiszerárakat – 120% – az Eurostat Luxemburgban mérte, ahol az egy főre jutó GDP messze a legmagasabb az Európai Unióban miután ott adózik sok nagy cég az előnyös adó körülmények miatt.

A legalacsonyabb élelmiszer árakat a szomszédos Romániában mérték, ahol az uniós átlag 72%-át jelenti az árszínvonal.

Tíz éve még nagyobb volt a különbség: Románia 60%, Dánia 136%. Magyarország csak 79%-on állt. A nemzeti együttműködés rendszerének furcsa eredménye az élelmiszer árak gyors növekedése, amellyel elértük az uniós átlagot. Bérek tekintetében viszont…

Az életszínvonal siralmasan alakult

Bár nem kizárólag az élelmiszerek ára méri az életszínvonalat, de Európa szegényebb felén ennek óriási jelentősége van hiszen a családi kiadások meghatározó részéről van szó. 2013-ban a 79%-os magyar árszinthez 34%-os bérszínvonal tartozott. Ennél rosszabb arány csak Litvániában, Romániában és Bulgáriában volt. A tavalyi magyar bérekről még nem jelent meg átfogó statisztika, de a 2022-es évben az élelmiszerek árszintje már 90% volt míg a béreké csak 39%!

Míg az élelmiszerárak szintje 90-ről 98%-ra nőtt, a bérek aligha nőttek ilyen dinamikusan, ezért minden bizonnyal szélesebb lett az olló az árak és a bérek között.

Ez egyébként a nemzeti együttműködés rendszerének be nem vallott titka: ez a kombináció hat csábítóan a külföldi befektetőkre, és ettől olyan erős a magyar export. Az olcsó munkaerő jelenti Magyarország aduját a világkereskedelemben továbbra is miközben az Európai Unió államainak döntő többsége rég túljutott ezen. A nemzeti együttműködés rendszere fokozta a lemaradást Európától és a világszínvonaltól, az életszínvonal relatíve gyengült a többi uniós tagállamhoz képest. A gazdasági teljesítmény tehát gyenge miközben a politikai kiváló: Orbán Viktor folyamatosan nyeri a választásokat. Miért? A félfeudális rendszer  az anyagi függésre épít: ha a lakosság háromnegyede az európai szegénységi küszöb alatt él, akkor a döntő többség a megélhetését nem a piaci bérektől hanem az állami juttatásoktól várhatja. Ennek ragyogó példája a rezsi csökkentés, amely hosszú távra Orbán Viktor mögé állítja a szavazópolgárok többségét, akik a templom egerével futnak versenyt a jóléti vetélkedőn Magyarországon.

A számla

Az ember nyugodtan ül otthonában, szép dolgokról ábrándozik, mikor egyszer csak riadalom és zaj lesz a postaládáknál, s ha kérdik, mitől van-e zaj: hát megjött a villanyszámla! A vérszínű számla, rajta betűk és számok… illetve hát inkább narancssárga színű, amely által jól kiemelve láthatja a kedves fogyasztó az összes fontos tudnivalót.

Az ember először rémülten ugrik fel a zajra, elönti a hideg veríték, de végül megnyugodva visszaül. Nincs semmi baj, mert itt a FIDESZ életmentő rezsicsökkentése!

A rezsicsökkentés egy fegyver (annak is lett kitalálva a Finkelstein-Habony propagandagyárban). Hatalmas fegyver, ugyanis a rezsit szinte mindenki fizeti, ezért az ország döntő hányadával tudja éreztetni a kormány jóindulatát, hiszen a kormány segít. Azoknak is segít, akiknek nem kell, sőt azoknak segít a legtöbbet, így tökéletesen megfelel a FIDESZ rigorózusan fórsriftos működésének, miszerint a támogatások zömét a gazdagok kapják, a többit meg a tehetősek. Természetesen a közép meg az alsó rétegeknek is leesik azért valami, viszont Mari néni esetében, akinek faluvégi kisházába se a víz, se a villany nincs bevezetve, és petróval világít, a leesés forintosított értéke nulla. Az ÁFÁ-t persze ő is fizeti a kisboltba, amivel hozzájárul a sok és nagyméretű ingatlant, többek között Hatvanpusztát is birtokló Orbán család rezsiköltségeihez. Elkel nekik a segítség, sok a kiadás.

A rezsicsökkentés hatalmas előnye, hogy ezt így nem gondolja át senki, ezért a jóságos, népét szerető Orbán folyamatos kétharmadait jelentős mértékben támogatja. Hajjaj, de még mennyire.

A rezsicsökkentés jellemzője még, hogy meglepő módon hátrányai is vannak. Igaz, nem a kormányzat érzi, hanem az ország, de az nem érdekes annyira, mert nem a kormányzat van az országért, hanem fordítva. Ha a kormányzat lenne az országért, akkor Orbán azt csinálná, ami az országnak jó, nem pedig azt, ami neki, miután viszont folyamatosan az utóbbival foglalkozik, láthatóan úgy tekinti, hogy az ország van érte. Mivel pedig a nép a hatalom megtartása érdekében tett, a demokráciákban igencsak szokatlan húzásokba részint beletörődött, részint nem veszi észre, részint meg nem érti, sokáig lesz még Magyarország Orbáné. Illetve Orbánért. Teljes lakosságával együtt.

A rezsicsökkentéssel az első gond, hogy olyasmit támogat, amit nem szabadna. Ami nekünk nincs. Józanul gondolkodók, pláne közgazdászok azonnal felhördülnek, hogy ez egy emeletes baromság, hiszen az összes tankönyv meg a józan ész szerint is olyasmiket kell támogatni (ha már támogatunk valamit), ami nekünk van, amit mi gyártunk, amiből magyar bevétel keletkezik. Ilyen például a Túró Rudi, ahol a hasznot nem talicskázzák ki az országból. Ehelyett sajnos a rezsicsökkentéssel a földgázt támogatjuk, amelynél a haszon be sem jön ide, rögtön ottmarad Putyinnál. Az olcsó áru jobban fogy, így hát az eredmény az lett, amit minden normálisan gondolkodó ember várt, az ország földgázfogyasztása a 2014-es 8,5 milliárd köbméterről 2021-re folyamatos emelkedéssel 11,3 milliárd köbméterre nőtt (33 %-os növekedés). A rezsicsökkentés eredményeképpen a korábbi szolgáltatók elmenekültek, a gázszolgáltatás gyakorlatilag állami monopólium lett (MVM CEEnergy Zrt.), mivel pedig a gázszállítási szerződéseket is az állam köti Oroszországgal, a gazdálkodási adatok azóta hozzáférhetetlenek. Néhány emberen kívül senkinek fogalma sincs, mennyibe kerül ez az izékavarás nekünk, adófizetőknek, de ezt nem is kell tudni, mert hogy Orbánnak plusz bevétel biztos, a többi meg kit érdekel?

Egy idő után sajnos, ahogy szokott, beütött a krach, Putyin vérgőzös terve testet öltött, és a gázár megugrott. Ezt a kormány nem hagyhatta (a választásokat azért még megvárta – naná), mert ez már akkora kiadás lett volna, ami gazdasági vészhelyzetet okoz. 2022 nyarán lépett is. A nagyfogyasztókat célzó, a gázár adott fogyasztás fölötti hétszeresére emelése azonnal éreztette hatását, az ország gázfogyasztása zuhanni kezdett, és két év alatt immár 33 százalékos eséssel visszatért a 8,5 milliárd köbméteres szintre. Tisztelt kormányzat, így kellett volna kezdeni! A nagyfogyasztókon múlik minden, ahogy látható.

Az egy más kérdés, hogy a józan ész szerint soha nem árukat és szolgáltatásokat kell támogatni, hanem a rászorulókat, mert egyrészt elképesztően igazságosabb lenne, másrészt az áruk és szolgáltatások támogatása a piaci folyamatokba való kormányzati beavatkozás, ami nem egy piackonform valami, viszont ahogy ezt a FIDESZ propagandaosztályon okosan megállapították, az messze nem hozna ennyi szavazatot, mint a mindenki érintő rezsicsökkentés. Ezért marad, és punktum.

A hátrányok között megemlítendő még, hogy az ilyen mesterséges árképzés esetén az áru nem biztos, hogy azon az áron kel el, amely biztosítja a folyamatos működést, azaz

előfordulhat, hogy vagy a karbantartásra meg a fejlesztésre nem marad elég pénz a szolgáltatónál, vagy alacsony világpiaci árak esetén túl sokat fizet a fogyasztó érte, de az állami monopóliumból adódón ez nem érdekel senkit (lásd: szocializmus). A nagy pénzkatyvaszba belesimul minden kiadás meg bevétel, egyedül a „rezsicsökkentés” bűvszó érdekes. Az pedig, hogy mind magát a módszert, mind a kivitelezést tekintve úgy hülyeség, ahogy van, hát istenem! Hozza a szavazatokat, az a lényeges.

Ha valaki veszi a fáradságot, és áttekinti a szolgáltatójától kapott villanyszámlát, akkor annak az MVM zöld logóján kívül még két színes, mégpedig narancssárga színű információtábla található. Az egyik, a kisebb, a lényegtelenebb tartalmazza az elszámolási időszakot, a fizetendő összeget és a fizetési határidőt. Ezek ugyan fontosabb információk, mint az, hogy az árszabás ESZ „A1” Lakosság, de a méretéből ítélve mégsem annyira, mint a lapszéltől lapszélig végigfutó, jóval nagyobb táblázat, amely a következőket tartalmazza:

Magyarország kormánya az átlagfogyasztásig rezsicsökkentett díj alkalmazását írta elő.

Rezsicsökkentett díj nélkül az Ön fizetési kötelezettsége

az elszámolt időszakban a következő összeg lett volna:                                       41 356 Ft

Így az elszámolt időszakban az ön megtakarítása:                                                36 207 Ft

(Ezen összeg az Ön számlájából előzetesen levonásra került)

Hát nem gyönyörű, tessék mondani?

A villanyszámlát tovább tanulmányozva a számlarészletezőben megtaláljuk, hogy a fizetendő bruttó 5649 forintból a rendszerhasználati díjak összesen 4253 forintot tesznek ki (ez az, amit az ember a szolgáltatónak azért fizet, hogy az áram eljusson hozzá), az energiadíj, azaz az áram ára pedig 895 forint. Azaz a teljes ár 17,4 százaléka.

Feltételezve, hogy a rendszerhasználati díj mindig ugyanannyi, ha van rezsicsökkentés, ha nincs, a megtakarítás teljes egészében az energiadíjból történik. Ebben az esetben rezsicsökkentés nélkül az energiadíj nem 895 Ft, hanem a megtakarítással növelt 895 + 36.207 = 37.102 Ft lett volna, azaz az elszámolt energiadíjnak a 41,5-szöröse. Mivel a számla szerint az áram ára így rezsicsökkentve 5,11 Ft/kWh, a rezsicsökkentés nélküli áramár a kapott számla alapján: 5,11 * 41,5 = 212,1 Ft/kWh. A számla szerint erről rezsicsökkentik 5,11 Ft/kWh értékre.

Az, hogy ezt a bődületes villamosenergia árat honnan a bánatból vette, aki az én rezsicsökkentésből adódó megtakarításomat kiszámolta, számomra abszolút rejtély. Ide tartozik még, hogy az MVM adatlap szerint a nem lakossági fogyasztóknak kiszámlázott legmagasabb, már a határérték feletti fogyasztásért fizetendő áramár is csak 30,2367 Ft/kWh, azaz a nálam figyelembe vett, rezsicsökkentés nélküli árnak csak a hetede.

A fentiek alapján két lehetőség van. Vagy az MVM számlázási osztályán főnöki beosztásban is szerencsétlen dilettánsok dolgoznak, vagy valakik engem, mint fogyasztót nagyon át akarnak verni ezzel az idehazudott, elképesztő „megtakarítással”. Rendkívüli módon csodálkozom azon, hogy az árnyékkormány energia- és rezsiügyi árnyékminisztere ezt még nem vette észre, és nem kérte keményen számon a kormányon, mivel ez az ő, az árnyékkormány, sőt az egész ellenzék elemi érdeke.

Igaz, abból sem lett semmi gond, mikor a miniszterelnök hosszú időn keresztül azzal a szöveggel hü… szédített minket, hogy ő a rezsicsökkentés révén minden háztartást havonta átlagosan 181.000 forinttal támogat. Az sem volt kisebb marhaság ennél a számlás „megtakarítás” számításnál, mégis sikerült Orbánnak megúsznia, pedig 3,8 millió háztartással számolva az 8 254 milliárd forint/év, azaz az ország gazdasági összeomlása ez esetben pár hónapon belüli.

Hogy igazságosak legyünk a számlát illetően, egy kisebb pozitívumról is be lehet számolni. A számla legvégén ugyan és apró betűkkel, de mégiscsak közli a villamosenergia előállítására szolgáló energiamixet, és az embert úgy is, mint a szakolyi biomassza tüzelésű erőmű technológus tervezőjét jó érzéssel tölti el, hogy az energiamixben a megújulók aránya már 7,7 %.

A dán sárkány Magyarországon: euró milliókat kaszálnak az energiakereskedő robotok Európában

Tavaly ősszel Dániában több millió eurót kerestek az energiakereskedő robotok, mert felfigyeltek arra a hírre, hogy Magyarország fölött ködös idő várható.

A New York-i Bloomberg írta meg ezt az egyszerű példát, hogy bemutassa: ma már a mesterséges intelligencia igazgatja az európai áram piacot!

“Milliárdokat lehet most keresni az árampiacon Európában”

– nyilatkozta a Bloombergnek egy szakértő, aki elmondta, hogy Dániában több kis cég is alakult az áramkereskedésre, és ezek a kis és közepes vállalkozások a mesterséges intelligencia felhasználásával kaszálnak az európai árampiacon. Azért Dánia vált a központjává az energiakereskedésnek az Európai Unióban, mert a kis skandináv államban elsőként liberalizálták az árampiacot. Magyarországon két dán cég szerzett engedélyt az energiakereskedésre, mindkettőt régi viking szimbólumokról nevezték el: egyikük a Sárkány, a másik pedig a Világfa nevet viseli.

Hogy működnek?

A mesterséges intelligencia segítségével hatalmas adatmennyiséget vizsgálhatnak villámgyorsan. Pénzt ebből úgy lehet csinálni, hogy megjósolható az áramfogyasztás az időjárás változás következtében. Már 15 perces előrejelzés is készül, és ebből is pénzt lehet csinálni. A zöld átállás ugyanis azt jelenti Európában, hogy a hagyományos energia helyett mindinkább a szél és a nap a fő forrás. Csakhogy ezek a fenntartható energiahordozók rendkívüli mértékben időjárás függőek. Ezt használják ki a mesterséges intelligencia segítségével a dán cégek. Amelyek persze abból is pénzt tudnak csinálni, hogy az energiarendszerek nemzeti keretek között működnek, ők viszont globálisan gondolkodnak.

Az árak ingadozása mindig is nagy volt a földgázpiacon, de az ukrajnai háború erre rátett egy lapáttal: hihetetlenül magasra emelkedtek az árak, amelyek azután mára már visszatértek a földre, de még mindig magasabbak mint az energiaválság előtt.

A magyar árampiac aranybánya

Miért? Mert nem nagyon vannak szélerőművek. Állítólag azért nincsenek, mert Orbán Viktor miniszterelnök egyszer kijelentette, hogy

“nem szeretne szélerőműveket látni a magyar földeken.”

A legutóbbi válságig naperőmű is kevés volt, mert a rezsicsökkentés miatt nemigen volt érdeklődés az energiafogyasztás visszafogására. A magyar kormány késlekedett a fenntartható energiaforrások telepítésével valószínűleg azért, hogy fennmaradjon az igény az orosz földgázra. Az energiaválságon a MET földgázkereskedő cég is degeszre tömte a pénztárcáját. Ennek a Svájcban bejegyzett földgázkereskedő cégnek az igazgatótanácsi elnöke volt Lantos Csaba, a magyar kormány jelenlegi energiaügyi minisztere, aki korábban gyakran kényszerült arra, hogy cáfolja:

Orbán Viktor miniszterelnök a MET főrészvényese.

Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy Orbán Viktor biztonságpolitikai tanácsadója, Kovács tábornok, korábban a MET biztonsági főnöke volt.

Szuverenitásvédelem orosz módra, de Lánczi Tamás is résen van

0

Halálbüntetést követel “a haza ellenségeire” Guruljev altábornagy a moszkvai Dumában. A nagy “hazafi” egyben a Gulag – a sztálini láger rendszer visszaállítását is kívánatosnak tartja.

Több millió ember veszítette életét a Gulagon, melyet nem sokkal a nagy októberi forradalom után alakítottak meg, és a harmincas-negyvenes években raboskodtak ott a legtöbben. A Gulagon állították elő a szovjet atombombát is a bebörtönzött tudósok, akiket Lavrentyij Pavlovics Berija, az állambiztonság akkori főnöke felügyelt. Sztálin halála után – 1953 – fokozatosan megszűnt a Gulag. Szolzsenyicin is ott raboskodott, és ennek alapján írta meg láger regényét, amelyért megkapta a Nobel díjat. Emiatt kiutasították a Szovjetunióból. Vlagyimir Putyin az állambiztonságnál kezdte meg karrierjét, a Szovjetunió bukása után ő szervezte újjá a KGB-t, melyet immár FSZB-nek hívnak.

Baskortosztanban brutálisan vert szét egy Putyin ellenes tüntetést a rendőrség

Négyéves börtönbüntetésre ítéltek egy baskír nemzeti aktivistát, aki nagyon óvatosan, de bírálta Putyin politikáját. Az aktivista egy környezetvédelmi szervezet nevében tiltakozott az ellen, hogy a háborúra hivatkozva semmibe veszik a környezetvédelmi szempontokat Oroszországban. Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója arra is felfigyelt, hogy a tüntetők nemzeti érdekeket is hangsúlyoztak Baskíriában, ahol Putyin nem tartja be korábbi ígéreteit a kisebbségi nyelvek jogainak elismerésére. Erre válaszul egy magát megnevezni nem kívánó

baskír aktivista arra hívta fel az orosz hadseregben ukrán földön harcoló katonákat, hogy térjenek inkább haza, és Baskíriában küzdjenek a nemzeti jogokért ne pedig Putyinért Ukrajnában!

A baskírok muzulmánok, de nem szélsőségesek mint például a csecsenek, akiket Putyinnak csak brutális háborúban sikerült legyőznie ráadásul úgy, hogy Kadirov hadúr kapta meg a renitens autonóm köztársaság irányítását. Ily módon Csecsenföldön Putyin nemzeti együttműködési rendszere iszlám színekben tündököl, és csecsen harcosok részt vesznek az ukrajnai harcokban az oroszok oldalán.

Putyin elnyomó rendszere mindenütt a vallásra és főként a hazafias érzésekre hivatkozik. A hatalom egyik hivatásos feljelentője ezen az alapon támadta meg a tudományos akadémia filozófiai intézetét, ahol szerinte “oroszellenes tevékenység folyik.” Mindez nagyon is emlékeztet arra, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán az első átfogó támadás az értelmiségi autonómia ellen épp a filozófusok ellen indult Magyarországon. Heller Ágnes volt a nacionalista szuverenista kampány fő célpontja. Orbán pechére Macron francia elnök azután Heller Ágnest hívta meg az Élysée palotába amikor Európa vezető értelmiségével kívánt eszmét cserélni.

Amikor pedig Macron Budapesten járt, akkor felkereste Heller Ágnes sírját a zsidó temetőben mielőtt Orbán Viktorral tárgyalt volna.

Lánczi Tamás résen áll

Sztálin elvtárs nyelvezetét vette át a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője amikor a Magyar Nemzetnek nyilatkozott. Megtudhatjuk tőle, hogy

“a Szuverenitásvédelmi Hivatal maga nem folytat nyomozást mivel nem titkosszolgálat, rendőrség vagy ügyészség, de együttműködhet az említett állami szervekkel, információkat kérhet tőlük.”

Mégis kiről és miről?

“A magyar szuverenitást nemcsak a választásokon kell megvédeni mivel a szuverenitásnak több aspektusa van. Ezek közé tartozik a gazdasági, politikai valamint a kulturális aspektus, továbbá ott van még a média kérdésköre is” – fejti véleményét Lánczi.

Ha Orbán Viktor megbízásából Rogán Tóni irányítja a médiát, akkor az a szuverenitás nagyszerű megnyilvánulása, ám hogyha akadnak bíráló hangok, akkor rögtön színre léphet a szuverenitás védelme. Oroszországban aki bírálja Putyin háborús politikáját az börtönbe kerülhet, de hogyha a törvényhozás elfogadja Guruljev altábornagy javaslatát, akkor halálra is ítélhetik. Nálunk mi jár Orbán politikájának bírálatáért? Lánczi Tamás nem véletlenül használhatta a rés kifejezést hiszen az ÁVÓ is azt kereste mindenütt. Rákosi rendszerének régi zsákutcája és Vlagyimir Putyin mostani kínos fordulata a sztálini elnyomás irányában intő jel is lehetne Orbán Viktor számára: ez nem épp a siker útja. A brutális elnyomáshoz csak akkor fordulnak a kétségbeesett vezérek, ha minden kötél szakad. Talán Orbán Viktor nem tart még itt…

Sarc

Azt írja az újság (MN, HTV, egyéb FPL, stb.), „Százmilliókat kap a DK, mégis saját szavazóit sarcolja”. Az első meglepődés után elolvasva az írást, hamar kiderül belőle, miről van szó:

„Mint ismert, az ÁSZ a 2022-es választási összefogás baloldali pártjaival szemben szabott ki 500 millió forintos büntetést a dollárbaloldal kampányfinanszírozása miatt. Az első körben vizsgált 260 millió forintos támogatásrészt illegálisnak minősítették, a büntetést pedig egyenlő arányban osztanák el az összefogás hat pártja, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, a Momentum és a Jobbik között, ami nagyjából 43,5 milliós büntetést jelent. Miután az ÁSZ és az államkincstár ilyen esetekben a büntetéssel megegyező összeget visszatartja az adott pártnak járó állami támogatásból, a tényleges büntetés ennek a duplája. Ezt a 90 millió forintot próbálja most a DK lakossági adakozással összegyűjteni, dacára annak, hogy a párt évente több mint 313 millió forintos központi költségvetési támogatásban részesül. 2023-ban például a párt közel 478 millió forintból gazdálkodhatott, miután 25 milliót szedtek be tagdíjakból, és egyéb hozzájárulások címszó alatt közel 140 milliót tüntettek fel a gazdasági kimutatásban… Morálisan megkérdőjelezhető, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) társadalmi összefogásban bízva próbálja meg összeszedni azt a 90 millió forintot, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata alapján Gyurcsány Ferenc pártjának kell törlesztenie.”

Továbbá:

Amellett, hogy a különböző kiigazító csomagok, adó-, járulék- és rezsiemelések zápora éppen a baloldali kormányok politikáját és „válságkezelését” jellemezte, furcsa, hogy az állítólag kivéreztetett állampolgároktól a magát éppen szociáldemokratának maszkírozó politikai erő kér pénzt

Még továbbá:

„A párt elnökének kalapozása azért is abszurd, mert a legutóbbi vagyonnyilatkozat szerint a pártelnöknek 461 milliója van értékpapírban… Gyurcsány Ferenc igencsak tehetős, a rendszerváltoztatás utáni homályos privatizációs folyamatok egyik nyertese, vagyis nem esne nehezére, hogy kisegítse a személye köré épült pártot.

Hát akkor menjünk sorjában.

  • Az előzményeket itt lehet elolvasni. Kiderül belőle, hogy az ÁSZ konkrétan micsoda. A ténykedése alapján mondhatná bárki, hogy egy, a FIDESZ által kitartott, ezért a FIDESZ-t maximálisan kiszolgáló, velejéig romlott banda, de mi nem mondjuk. Még a végén megsértődnek itt nekünk!
  • Cím: „Százmilliókat kap a DK, mégis saját szavazóit sarcolja

Gyurcsány, Facebook oldala:

Arra kérünk mindenkit, hogy támogasson minket.

Az írásszerűség szerencsétlen összelapátolójának (továbbiakban: Szerző) láthatóan fogalma sincs arról, hogy mi az a sarc. Néhány történelemóráról biztos hiányzott anno, de ez láthatóan nem zavarja különösebben. Meg is teheti, az az 1,5–2 millió ember sem tudja, mi a sarc, akiknek ír, ugyanis Orbán folyamatosan sarcolja őket is, mégis mindig rászavaznak. Na ja, Orbán buzgó hívő (hehe), és az a vallásosoknál mindent visz. Pláne, hogy annyi pénzt kapnak az egyházak, mint még soha, azaz a prédikáció irányultsága sem kérdés senkinek.

  • A „mindenki” kifejezés többek véleménye szerint, azaz Szerzővel ellentétben nem azonos a DK szavazótáborával, azaz Gyurcsány nem kifejezetten őket „sarcolja”. Rég nem lenne hatalmon Orbán, ha ez így lenne. A Szerző általi megfogalmazás nyilván azon célból lett ilyen, hogy Gyurcsány mérhetetlen gonoszságát még jobban érzékeltesse, hiszen amellett, hogy nem kér, hanem sarcol, a „sajátjait” (Jézus!) kényszeríti (te Atyaisten!) adakozásra, ami már aztán mindennek a teteje.
  • Ezt a 90 millió forintot próbálja most a DK lakossági adakozással összegyűjteni, dacára annak, hogy a párt évente több mint 313 millió forintos központi költségvetési támogatásban részesül. 2023-ban például a párt közel 478 millió forintból gazdálkodhatott, miután 25 milliót szedtek be tagdíjakból, és egyéb hozzájárulások címszó alatt közel 140 milliót tüntettek fel a gazdasági kimutatásban,

Ugyanez a FIDESZ-nél: ÁSZ büntetés a közpénz felhasználást illetően 0 millió (naná, hogy annyi), központi költségvetési támogatás 1700 millió (2022-es adat).

Ebből érthetővé válik, hogy a FIDESZ morális alapon magasan a DK fölött áll, ők ugyanis egy fillért sem kérnek a néptől az ÁSZ büntetésük kifizetésének támogatására! Bezzeg Gyurcsány! Nem átall egy ezrest kérni a kivéreztetettektől! Hallatlan indolencia!

Hogy miért és hogyan van kivéreztetve a nép, azt mindenki döntse el maga.

A „dacára annak” kifejezés azt mutatja, szegény Szerző nem nagyon tudja mi az a gazdálkodás, és úgy gondolja, a bevétel az bevétel, punktum. Addig, hogy az ilyen szervezeteknek kiadásaik is vannak, már nem jut el. Túl messze van neki.

  • Szerző szerint a párt elnökének kalapozása ezek mellett még abszurd is. Mégpedig azért abszurd, mert Gyurcsánynak van pénze. Sőt Szerző úgy gondolja, igencsak tehetős, hát akkor miért nem fizeti ki ő a büntetést? Elegánsan. Nagyvonalúan. Úri módon. Mint aki csak hobbiból politikus, például Tisza Kálmán. Ne legyen már akkora kispolgári középparaszt, mint… az izé… na!

Nagy szerencse, hogy Szerző nem tudja, mennyire tehetős Orbán apja, Orbán bátyja, Orbán veje, Orbán haverjai, mert akkor rögtön nem nevezné Gyurcsányt tehetősnek, sőt ő maga javasolná az ÁSZ-nak, hogy csökkentse a DK büntetését.

Érdekességként megemlítendő még, hogy Gyurcsány miniszterelnöksége idején (lévén „tehetős” baloldali) az összes járandóságát karitatív célokra utalta át, míg ugyanakkor Orbánra ez nem jellemző. Ő felmarkolja azt az évi 60 – 70 milliót, plusz egyéb juttatások, plusz gépkocsihasználat. Igaz, ő nem is tehetős, lévén hogy egyrészt nem a gazdasági életben villogott, mint Gyurcsány, hanem a politikában, másrészt nagyon jó ember, mert mindenkin segít, miközben maga zsíroskenyéren él. Kicsiben kezdte a jótékonykodást (székház, Kaya Ibrahim, Joszip Tot), csak a felbátorodása után kezdett az üzlete kivirágozni. Pénz valahogy lett mindig annyi, amennyi kell, és mindig önzetlenül lett elosztva, mindig más javára. Mint például idősebb Orbán Győző, ifjabb Orbán Győző, Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, csupa olyan ember, akik megérdemlik, mert az országnak rengeteg hasznot hajtanak. Ennek a haszonnak a konkrét meghatározására új szervezet fog alakulni kormányrendelettel. A vezetője havi ötmilliót fog keresni, mert a feladat nem lesz egyszerű. 5 évet kap rá, hogy kidolgozza, miért hasznosak a felsoroltak az országnak. A szervezetet illetően 200 – 250 fős csapattal számolnak, egy körúti, valószínűleg a New York Palota lesz a székhely. A szálloda tulajdonosa kap egy visszautasíthatatlan ajánlatot, a mostani kávéházban épül meg az uszoda és a fitnesz terem, ahol kávét is felszolgálnak. Már toborozzák is a csapatot, első közelítésben móriczi alapon. Rokonok. Vagy weöresi alapon. Békakirály fia-lánya. Könyvtár-illemtan szakosok előnyben.

  • Az írás rendkívül részletes. Nem csak azt tudjuk meg belőle, hogy Gyurcsány Ferenc tehetős, hanem azt is, hogy „a rendszerváltoztatás utáni homályos privatizációs folyamatok egyik nyertese”.

Mint tudjuk, Gyurcsány a MOTIM-ot versenytárgyaláson vette (összeállt az ottani vezetéssel, ő hozta a pénzt, a vezetés a szaktudást), és attól az állami banktól kapott hitelt, ahol az anyósa dolgozott. Később megvásárolta a vállalatvezetőktől a többi részvényt is. A tranzakcióval a következők jártak jól: a vezetőség és a dolgozók, akik azóta is egy sikeres vállalatnál dolgoznak, az állam, mert a vállalat termékeinek 90 %-át exportálja, növeli a GDP-t, és sokmilliárdos adóbevétele származott tőle, a bank, mert a kölcsönt Gyurcsány kamatostul visszafizette (a bank ebből él), de sajnos Gyurcsány is jól járt, és ezt sokan képtelenek megemészteni. Na, ezt próbálja Szerző kihasználni, ami úri körökben nem szép jellemvonás. Igaz, úri körökben a pénzt nem kapja az ember valakitől valamiért, hanem van neki. A tranzakcióban semmiféle homály nem található, Gyurcsány akkoriban nem volt politikus, és messze sikeresebb gazdasági vállalkozó lett, mint Széles az Ikarus-szal, amely ma már nincs sehol.

A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy az írás a rosszindulatú ostobaság szép példája, amelynek a sok hülyeség mellett csak egyetlen (egészen véletlenül a Szerző önös érdekét szolgáló) értelmes húzása van: a racionalitást mellőzve az emberek információhiányára és hitére épít, azaz a fő cél az ő átverésük. Pártérdekből. Ömlenek is a laphoz az állami vállalatok hirdetései!

Feltehető a kérdés: demokráciákban szokásos-e az emberek ilyetén átverése, és ha igen, az miért nem demokrácia?

Árulás

„Hivatalossá vált 2023-ban, hogy a magyarországi baloldal hazát árul – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a Mandiner honlapján szombaton közzétett évértékelő interjújában.”

Mint tudjuk, a hazaárulás nálunk úgy „válik hivatalossá”, hogy a jelenleg Magyarországon regnáló, FIDESZ nevű párt azzá nyilvánítja. Ez a gátlástalan társaság ráolvasásos technikát alkalmaz, mert erősen bízik abban, hogy szegény Mari néni, Józsi bácsi meg a röfik el is hiszik azt, amit először Habonyék kitalálnak, aztán az összes általuk kinevelt és megfizetett szajkó a jócskán kibővített baráti médiában éjt nappallá téve hajtogat. Sajnos van ebben a bizalomban valami, mert Mari néni meg Józsi bácsi a hozzá eljutó sajtóban semmi mást nem hall, olvas meg lát, mint ezeket a szajkókat, és miután így az összes kérdésben megkapták, megkapják, és meg fogják kapni „a szükséges információt”, ezt adják tovább a röfiknek ők is. Szegény röfik sem tehetnek mást: amit hallanak, azt elfogadják.

Szajkóból van bőven. „Pénzszagra gyűl az éji vad”, írja a költő, és bizony igaza van, még akkor is, ha a szajkó nappali vad, meg ha nem is pontosan ezt írta, ugyanis a pénzszag vonzó tulajdonsággal bír, és a forrás körül a tömegnyomor magától értetődik. „Pecunia non olet” (A pénznek nincs szaga), mondta hajdan egy másik potentát mintegy cáfolandó az előző mondatot, de nem volt igaza, ugyanis a pénzillat nagyon vonzó tud lenni, pláne azok számára, akik saját képességből nem vinnék ugyan sokra, viszont ha kapnak egy papírt, akkor azt simán felolvassák. Bárkinek. Bárhol és bármikor. Persze csak fizetés ellenében.

Szajkó úr… illetve Szánthó úr, mint az köztudott, az Alapjogokért Központ főigazgatója. Hogy mivel foglalkozik ezen nagybetűs Nonprofit? Hát nem az alapjogokkal. Hanem:

Az Alapjogokért Központ budapesti székhelyű, 2013 óta működő jogi elemző- és kutatóintézet. A Központ a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának a 21. század felfokozott, a jog területére is kiható globalizációs és integrációs folyamatai, technológiai változásai közepette. Az intézet működésének emellett nem titkolt célja, hogy ellenpólust képezzen a napjainkban az élet számos területén túlburjánzó emberi jogi fundamentalizmussal és politikai korrektséggel szemben.

Ebből kiderül, hogy ők ugyan még véletlenül sem korrektek politikailag, sőt ellenpólust képeznek, pont úgy, ahogy az emberi jogi fundamentalizmussal szemben is. Mint írják, a józan ész alapján igyekeznek megtalálni az egészséges egyensúlyt az egyéni szabadságjogok és a társadalom érdekei között.

Ebből következően a józan ész, mármint az ő józan eszük alapján korlátozhatók az emberi szabadságjogok a társadalom érdekében. Azt, hogy mi a társadalom érdeke, szintén ők mondják meg (ki hitte volna?). Tökéletes példa erre a fenti hazaárulás, mely esetben a társadalom érdeke az, hogy az ellenzék sehonnan se kapjon pénzt. Emberi joga ugyan pénzt kapni akárhonnan is, de Szánthóék szerint a társadalom érdeke sérülne, mert még a végén az ellenzék alakíthatna kormányt a FIDESZ, illetve hát Orbán Viktor helyett, amiről a józan ész azt mondja, hogy ha nem Orbán Viktor van hatalmon, az a társadalom érdekével rendkívül ellentétes valami. Egy ilyen ellenzéki hatalom esetében még tán jóban is lennénk az EU-val, megérkezne a támogatás, gazdasági téren nem a bolgárokkal harcolnánk az utolsó előtti helyért, több pénz jutna az oktatásra meg az egészségügyre, a támogatásokat a rászorulók kapnák, nem a gazdagok meg a tehetősek, nem lenne az összes fék és ellensúly pártszervezet, és még további efféle rettenetes dolgok esnének meg velünk, melyek a mai Magyarország társadalmi érdekével Szánthó szerint semmiképp sem egyeztethetők össze.

Ha elemezzük az Alapjogokért Központ álláspontját a főbb politikai kérdésekben, egyértelműen látható, hogy azok az álláspontok egy az egyben a FIDESZ álláspontjai is. Szánthóék józan esze a FIDESZ józan eszével tehát abszolúte egybevág, továbbá aminek alapján a Központban megítélik a dolgokat, ugyanazon az alapon ítéli meg a FIDESZ is, és hogy a végkövetkeztetéseik szintén megegyeznek, az a fenti azonosságok alapján magától értetődő. A fenti végkövetkeztetéseket végül ismertetik a néppel, illetve hát a nép azon részével, amely Orbánnak a kétharmadot biztosítja, nehogy a mostani keserves helyzet miatt elfelejtse, kire kell szavaznia.

Az Alapjogokért Központról a következőket írja az Átlátszó 2022-ben:

Akár 9 milliárd forintnyi támogatás kerülhetett tavaly az Alapjogokért Központhoz… Más szóval: a rövid lejáratú kötelezettségek és az aktív elhatárolásokat tartalmazó mérlegsorok összege is a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által megkapott támogatásokat rejt. Így jön ki az akár 9 milliárdos támogatás: rövid lejáratú kötelezettségként 4,18 milliárd forintot, aktív elhatárolásként 3,66 milliárd forintot mutatott ki a társaság. Tegyük hozzá: azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ezek a támogatások kitől érkeztek, mire költötték, pontosan mekkora részét fedik le ennek a két mérlegsornak, és vajon átfedésben állnak-e a bevételezett 1,25 milliárddal.

Az adatokból erősen úgy tűnik, hogy ez a nonprofit társaság tényleg nem a profitra hajt (ahhoz csinálni kéne valamit – termék, szolgáltatás, melyeket megvesznek a piacon), hanem az állami támogatásra, és ha ismételten, immár akárhanyadszor megemlítjük a szintén fideszes szajkót játszó MTVA évi 148 milliárdját, a Rogán féle propaganda alakulat évi 50 milliárdját (plakátok, a néppel való konzultációk, fideszes szervezetek támogatása), a baráti sajtóban feladott állami hirdetések révén érkező  milliárdokat, meg a nonprofitok besöpört támogatásait, akkor kristálytisztán látható, hogyan veszti el a közpénz közpénz jellegét, és lesz belőle fideszes propaganda, azaz beavatkozás a magyar választásokba. Egyértelmű beavatkozás. Közpénzből. Hoppá! Kedves Szánthó úr, csak nem bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű? és hol van ilyenkor az ÁSZ, tessen mondani?

A FIDESZ tehát a mi pénzünkből tudatja velünk, hogy ő jó, az ellenzék meg rossz. Az ellenzéknek ugyanezt még adományból sem engedélyezi. A saját pénzét persze sajnálja erre, abból inkább Hatvanpusztát meg egyéb szerény, kastélyszerű lakhelyeket épít magának.

Persze azért van annyira trükkös, hogy nem beavatkozásról, hanem külföldi beavatkozásról beszél. Ebben tényleg van valami, mert valóban, mind az EU (Tanács, Bizottság egyremegy), mind a Biden kormányzat szeretné, ha nem Orbán lenne a magyar miniszterelnök, de ezek, ha tényleg be akarnának avatkozni, nem pár millió dollárral tennék (ami ráadásul a FIDESZ által ellopott és propagandára fordított pénzhez képest semmi) hanem sokkal többel és sokkal hatékonyabban. Az, hogy nem ez történik, bizonyítja, ehhez a pénzhez országoknak és nemzetközi szervezeteknek az égadta világon semmi köze nincs, azaz a FIDESZ szöveg csak a nép átverésére szolgál. Ahogy a sorosozás dettó.

Érdekességként megemlítendő, hogy a derék Szánthó még derekabb nonprofitos szervezetének nem kell magát valami ócska albérletben meghúznia. Mint azt szintén az Átlátszó 2021-ben írja:

„Szauna is lesz az Alapjogokért Központ új irodaházában. A szervezetet működtető nonprofit cég ugyanis tavaly hatszintes ingatlant vásárolt az elegáns Budakeszi úton. A Türk Tanács és az MMA épülete között egy hatszintes épületet alakítanak át irodaházzá az Alapjogokért Központ részére. Az ingatlanban szauna és fitnesz-szoba is lesz, az átalakítás eddig ismert költségei közel 300 millió forintra rúgnak.”

Továbbá (HVG 2023. június):

Az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. 2022-es évre vonatkozó mérlegbeszámolója szerint a cégnél személyi jellegű ráfordításként 1182 millió forintot számoltak el tavaly, ami az átlagos statisztikai létszámként beírt 48 fő foglalkoztatottal számolva havi bruttó 2,05 milliós fizetés, vagyis több mint egy államtitkár 1,97 milliója. Az nem derült ki, hogy az ügyvezető-tulajdonos Szánthó Miklós mennyit keres, de az igen, hogy a fizetett alkalmazottak számánál nagyobb arányban nőtt a rájuk költött összeg.”

A fentiek szerint egyértelmű, hogy VAN az a pénz. El is gondolkodtam egy mindkét végén hegyesre pödrött bajuszon, hátha arrafelé ez kötelező. Szöveget bemagolni, aztán elmondani én is tudok, a bajusszal kombinálva esetleg leeshet nekem is valami… éljen Orbán Viktor! A szaunát az alagsorba kérem!

Cowboy

A küzdelem mindig kétarcú. Az egyik, amit ténylegesen megvív az ember a csatatéren, a másik, amit otthon elmesél belőle. A két arc, noha elvileg ikrek, a legritkább esetben hasonlítanak, ráadásul van olyan harc, amit meg sem vívtak, egyedül az otthoni meséből derül ki, hogy volt ilyen. Illetve nem volt, de végül mégis, és hogy győztünk, az a minimum.

A legröhejesebb az, mikor egyértelmű, hogy a Nagy Harcos összes küzdelmét láttuk, illetve követni tudtuk, hazánkban is meg külföldön is, nekünk mégis olyanokat mesél róla itthon, mintha semmit sem láttuk volna, és csak most, az ő elbeszéléséből fogjuk megtudni, hogy mi volt, hogy volt, különben is, de főleg egyáltalán.

Némi gondot jelent, hogy a röhejességről általánosságban nem lehet beszélni, hiszen a szájtáti közönségből néhányan ugyan hahotáznak, ám majd hárommillió állampolgár nem mulat a szövegén, hanem elkerekedett szemmel csodálja a halált megvető bátorságú nindzsát (A miniszterelnök a Fidesz 30. tisztújító kongresszusán elmondott beszédében közölte, hogy „a mi kormányunk: nindzsakormány… A dobócsillagot jókor jó helyre kell hajítani, nincs második esély”). Ezen hős nindzsa értünk öldököl mindenfelé, mert ő aztán nem egy anyámasszony katonája, aki a felesége szoknyája mellett ül otthon jófajta pálinkát hörpölgetve, hanem kiáll a placcra, ahogy kell neki! Illetve mégsem. Nem mindig áll ki. A nindzsa ugyanis a szamurájokkal ellentétben „a sötétség és a lopakodás mestere, aki főleg a ravaszságban, kémkedésben és gyilkosságban jártas”, mely nindzsadefiníció a mi miniszterelnökünket illetően abszolúte stimmel (lásd: kilopakodott a sötét brüsszeli büfébe egyedül kávét inni). No kiállás, no placc, no reflektor, ha kérhetem! Így van ő például a svédekkel is, akik esetében ahelyett, hogy kimenne Stockholmba megbeszélni Kristerssonnal a dolgokat, hogyan is van az az állítólagos svéd sértegetés, ami miatt mi nem szavazzuk meg a NATO tagságukat, inkább Erdoğannal sugdolózik, a frakcióra mutogat, és a csicskáit küldi nyilatkozni. „Bukotsumono!” mondanák lebiggyesztett szájjal a szamurájok, ha érdekelné őket ez a pávatáncnak hívott sunnyogás.

Vannak persze a nindzsákon kívül más harcosok is. Ilyen például a cowboy. Tükörfordításban tehénfiút jelent, aminek sok értelme nincs (legfeljebb LMBTQ+ klubokban), persze lehet variálni a fordításban, például „a tehénnek a fia”, de az még nagyobb hülyeség lenne, ezért célszerűbb vagy úgy hagyni, ahogy van, na, legfeljebb gulyásnak fordítani. Az Egyesült Államok korai korszakában hatalmas gulyák járták a legelőket, melyek terelését és védelmét a cowboyok látták el. Ezért volt pisztolyuk, mert sok marhatolvaj követte a gulyákat, akikkel sűrűn és helyben kellett megvívni a marhákért a harcot. Így aztán kiválasztódtak/kinevelődtek a párbajfenomének, akiket a filmipar tett naggyá, a szó elszakadt eredeti jelentésétől, és ma már sokan azt gondolják, a cowboy valamiféle nemzeti hős, aki megmenti a nőket a megbecstelenítéstől, a bankokat a kirablástól, ráadásul hullabecsületes, mert ahelyett, hogy jól hátba lőné a rohadékokat, kiáll velük párbajozni egy szál maroklőfegyverrel az oldalán. A sheriffre nem számíthat soha, mert az mindig tehetetlen és ostoba, legalábbis a cowboyos filmek többségében az.

Nem véletlen tehát, hogy derék miniszterelnökünk nindzsából cowboyra váltott, hiszen a nemzeti hős szerepe nem áll távol tőle. A kormányfő legutóbbi fiatalos bejelentkezésében hat témáról beszélt. A videó lendületes, a hatlövetű szót a cowboyokkal tisztában lévőknek nem kell magyarázni, és ami a legfontosabb: végre megtudhatjuk, mire lő a mi derék hősünk, azaz mi az, ami fontos neki.

Lövés 1.: „Vannak évek, amelyekben az a legjobb, hogy véget érnek. Így vagyunk mi 2023-mal. Az évnek vége, a háborúnak sajnos nincs vége, a terrorveszély nő Európában, és a migrációs nyomás is egyre nehezebb. 2023-ban kellett a legény a gátra.

Ja. Kellett a legény. Illetve kellett volna. De nem volt. Az infláció az egeket ostromolta, az infli-EB-t nagy fölénnyel nyertük, fogyasztásban utolsó előttiek vagyunk, már csak Bulgáriát előzzük, az államháztartási hiány úgy elszállt, mint a győzelmi zászló, ha az EU Ukrajnát nem akarta volna fölvenni, még az a 10 milliárd euró sem jött volna, amit Orbán a büfébe való távozással kizsarolt az Európa Tanácstól, a háborúnak ugyan nincs vége, de ez Magyarországtól teljesen független kérdés, a migránsokat illetően meg Ausztria állandóan panaszkodik, hogy a legtöbb migráns tőlünk érkezik oda. Nincsen legény arra sem, hogy megvédje a határainkat?

Lövés 2.: „Amikor először jutottunk ki, a pótselejtezőt megelőzően a norvégok röhögőgörcsöt kaptak. Most bezzeg a csoportbeosztásnál már nem tolongtak a csapatok… Szép év lesz ’24

Tanári fizetések, egészségügy, 5% fölötti hiány, „kiafrancot” érdekel? Lényeg, hogy kijutottunk. Mint az ugyancsak szép ötvenes években, mikor a foci vitte a hátán az országot. Orbán most is erre számít, mert másra nem is tud, csak egy a baj: ott még nem tartunk, ahol Puskásék, hogy másodikok legyünk egy világversenyen (a horvátok bezzeg…). „Nem baj, az ikszedik hely is szépen csillog”, mondja majd Orbán, ahogy Rákosi elvtárs, csak ő ikszedik hely helyett ezüstéremmel.

Ha a stadionokkal meg fűtött pályájú „palántaneveldékkel” teleszórt és pénzzel alaposan fölturbózott fociéletünkből a legértékesebbet, azaz Szoboszlait kiragadva megvizsgáljuk a pályafutását, kiderül belőle, hogy ő már 16 éves korától Ausztriában játszott, azaz a karrierjéhez nekünk, magyaroknak nincsen sok közünk.

Lövés 3.: „Recep Tayyip Erdoğan török elnök Magyarország kiemelten fontos stratégiai szövetségeseként nemrég járt Budapesten… Ez egy erős ország, amely fejlődik, és már saját autómárkát előállítanak. Hoztak is belőle egy példányt. Cserébe egy lovat adtam. Sólyomra gondoltam először, de az biztos visszarepült volna, és akkor azt hitték volna Isztambulban, hogy rászedtük őket…. Csupa ilyen „egy lóerő 435-ért” jellegű üzletet szeretnék kötni idén is.”

Az, hogy Erdoğan Orbán szövetségese, teljesen egyértelmű, mert egyik sem vethet a másik szemére semmit az otthoni demokráciát illetően, Az, hogy stratégiai partnerek, egyértelműen mutatja, hogy mindegyikük hosszú távra tervez. Törökország erős ország. Erejét láttuk 1526-ban meg 1541-ben is, a mai gazdasági és demokratikus fejlődését illetően viszont még van hová. Az autó-ló csere mutatja, hogy Magyarországnak Mészáros Lőrincék kifinomult betonkeverési technikáján kívül ajándéknak alkalmas ipari terméke nincs. A turul jobb, ha itthon marad, mert ott esetleg munkára fognák, ami nem tesz jót egy sólyom kedélyének. Hogy hazatalálna, az erős túlzás, maximum elszáll a jó fenébe (miért nem őrizték rendesen?). A vágyott jó „üzletet’” illetően: megvan az már! Illetve volt. Az EU-val Gyurcsány 2007-ben megkötötte a jó üzletet, ő még alig kapott belőle (a projektek végén fizetnek), Orbán viszont 2010. óta élvezi, hogy minden éveben jóval több pénz érkezik, mint amennyit befizetünk. Sajnos a permanens pávatánccal sikerült Orbánnak elintéznie, hogy ez a jó kis üzlet befuccsolt egy ideje. Nem reménykedni kell, hanem intézkedni! A teljesítendő 27 pont jó ideje ismert mindenki előtt. Az EU megküldte. Többször is.

Lövés 4.: Decemberi nemzetközi sajtótájékoztatómon a legtöbben Ukrajna felől érdeklődtek Az álláspontunk világos, az Európai Unió rossz úton indult el, amikor úgy döntött, hogy megkezdi a tárgyalásokat Ukrajnával. Ebből még sok baj származik. És most az a dolga Magyarországnak, hogy ezeknek a bajoknak és károknak a számát csökkentse, illetve Magyarország feje fölül elhárítsa. Béke kell és tűzszünet.”

Az álláspontunk valóban világos, de nem érdekel rajtunk kívül senkit. Törökország 2005. óta, azaz 18 éve uniós tagjelölt, de még mindig nem tag, mert az EU csak tagságra érett jelöltet vesz föl, így aztán nem egészen érthető, hogy Orbán jelenleg mitől fél. Ukrajna csak akkor lesz tag, ha minden szempontból megfelel, és az uniós költségvetés sem kerül bajba (az EU nem hülye), azaz a tagjelöltség most még csak egy gesztus, de Orbán ezt nem hajlandó észrevenni. Vagy ez csak a mindenáron való krakélerkedés? Valószínűleg a kettő elegye. A probléma sajnos az, hogy az ilyen viselkedés negatív hatása az országon fog csattanni, nem csak Hatvanpusztán. Sőt, azon nem is.

Lövés 5.: „Javier Milei. Egy elnök, aki láncfűrésszel kampányol… Ez a gesztus nem volt indokolatlan, mert Argentína inflációja 100 százalék fölött is járt. Sok sikert kívánunk Argentínának, Magyarországnak egy metszőolló is elég volt, hogy 10 százalék alá vágjuk az inflációt. Figyeljük, mit tesz az elnök, hátha tanulhatunk tőle gazdaságpolitikai mesterfogásokat. Nem kell sírnunk Argentínáért

Bizony! Nekünk elég volt a metszőolló, Argentínának láncfűrész kell. Az orbáni üstökön ragadás és a fejszével való faragás eltűnt az éj homályában, helyette megjelent egy újabb kerti szerszám, melynek segítségével a miniszterelnök be akarja adni a népnek, hogy nem a 2022-es magas áraknak (melyekhez viszonyítunk), nem a 2023-as, az előbbieknél csak kevéssel magasabb áraknak, sőt nem is a KSH-nak van köze a 10% alatti inflációhoz, hanem ő maga az, aki üstökön ragad, üt-vág, metsz, meg fűrészel (szerintem lesz még olyan is). Szólhatna már neki valaki, hogy hülyeségeket beszél. Bár… a KSH módszertanának megváltoztatása az inflációs számítást illetőleg lehet, hogy tényleg az ő műve („Csináljatok már valamit, Áron!”). Én persze inkább a gazdaságilag menő országokat figyelném, nem Argentínát, mert mesterfogás helyett most már kormányozni kellene. Tisztességesen.

Lövés 6.: „2024 egy reményteljes év lesz, feltéve, ha sikerül rendet vágnunk Brüsszelben. Donald Trump volt amerikai elnök győz, és elhozza nekünk a békét az ukrán háborúba”.

A büfében már vágtuk a rendet rendesen, most már csak Macronék közé kell odacsapni. Lehetőleg akkor, mikor nincsenek ott, különben megint mehet Orbán a büfébe. Trump nem elhozza a békét, hanem leállítja Ukrajna támogatását, azaz megadja magát a Nyugat nevében, és akkor Putyin Európában szabad kezet kap. Egyébként ez nem ukrán háború, hanem orosz, mégpedig a legócskább háborús bűnökkel súlyosbítva. Minden rossz benne van, ami csak elképzelhető.

Na, kérem, hát íme: újra szólt a hatlövetű. Jó kis cowboyos, mi? Azt javaslom, inkább röhögjünk, úgy kevesebb folyadékot veszít az ember, mintha sírna.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK