Hasznos

Félmillió villanyautót álmodnak az utakra

Bő tíz év múlva 450 ezer elektromos autó és 45 ezer töltőpont lehet az országban az elektromobilitási stratégia kiötlői szerint, bár ezt ők se gondolják komolyan. Jelenleg mintegy nyolcezer autót 580 töltő szolgál ki. Rossz hír a hibrideseknek, hogy megszüntetnék zöld rendszámukat.

Elsődleges nemzetgazdasági érdek, hogy Magyarország csatlakozzon az elektromos autózás által keltett fejlesztésekhez, és élenjáró lehessen az innovatív technológiák bevezetésében és elterjesztésében. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ennek érdekében és a klímavédelmi célokkal összhangban végezte el a 2015-ben elfogadott Jedlik Ányos Terv felülvizsgálatát – olvasható a kormány közleményében.

Hátrább az agarakkal

A nagy szabású Hazai Elektromobilitási Stratégia nevű előterjesztést az Innovációs és Technológiai Minisztérium készítette. Bátor tervet vázol fel, bár a szerintük is

reálisabb számok sokkal visszafogottabbak, heted-nyolcadnyiak.

A közleményben az olvasható, hogy 2030-ra 450 ezer elektromos jármű közlekedhet a hazai utakon, amelyek kényelmes használatát országszerte 45 ezer elektromos töltő segítheti. A közzétett táblázat alapján azonban ennél sokkal kevesebb elektromos autó és busz elterjedése valószínűsíthető.

Forrás: ITM

Annak fényében érdemes a legóvatosabb prognózist komolyan venni, hogy a Belügyminisztérium nyilvántartása alapján 2018. október 31-ig zöld rendszámból 8482 darabot adtak ki, ami 7401 forgalomba helyezett jármű (az ezerdarabos különbség okát nem fejtik ki). Ezeket 580 töltő szolgálta ki.

Damoklész kardja a gyártók felett

Pedig az idő sürget. Az Európai Unió szoros határidőt fogadott el. Ugyancsak 2030-ra az újonnan gyártott autóknál 35 százalékos, a könnyű haszongépjárműveknél pedig 30 százalékos széndioxid-kibocsátás-csökkentést ír elő a járműiparnak a 2021-es szinthez képest. Ez gyártói modellpalettánkénti összesített csökkenés lesz. Az elmúlt években a legnépszerűbbek a nagyobb méretű SUV-ok, ezek magasabb károsanyag-kibocsátását a villamos meghajtás erőltetésével képesek ellensúlyozni a gyártók. Ha nem teszik, horribilis büntetés vár rájuk.

Sokat markolnának

Az elektromobilitási stratégia kilenc pontban határozta meg a legfontosabb célkitűzéseket, szinte minden területre kiterjedően:

  • a piacmodell részletes kialakítása,
  • a töltőinfrastruktúra fejlesztése,
  • az elektromos járművek vásárlásának támogatása,
  • a kormányzati és önkormányzati töltőállomás-telepítés és autóflotta-bővítés,
  • a közösségi közlekedés dekarbonizációja,
  • az önkormányzati energiatermelés és okoshálózati megoldás,
  • a lokális okoshálózatok országos sztenderdjeinek fejlesztése,
  • a töltési energia költségcsökkentési lehetőségeinek kihasználása és
  • az elektromobilitás társadalmasítása.

Valódi és alibizöldek

Elektromos gépkocsinak két kategória minősül: a tisztán elektromos (BEV), a belsőégésű motorral kombinált külső töltésű hibrid elektromos (plug-in hibrid), amelynek elektromos üzemben hatótávolsága legalább 25 km (PHEV), és ennek altípusa, a kiterjesztett hatótávolságú (!) EREV, amely villamos üzemmódban legalább 50 km-t képes megtenni.

Ezek a hibridek azonban legfeljebb papíron zöldek.

A két tonna körüli monstrumok villamos meghajtási teljesítménye csekély, hatótávolságuk elhanyagolható. Ezeket a kocsikat lényegében folyamatosan a belsőégésű motorral hajtják, és a jómódúak autói.

Ezt támasztják alá a darabszámok is. A tisztán elektromos BEV-ekből 3213-at helyeztek forgalomba, a „sima” hibridekből 2149-et, a megnövelt hatótávolságúakból 2020-at. ( Az értékesítés azonban folyamatosan növekszik a BEV-ek javára.)

Az eladott új elektromos autók piaci részesedésének alakulását mutatja az alábbi ábra.

Forrás: ITM

Ebben is roncslerakat leszünk?

Az se túlságosan kedvező, hogy az ezekbe a kategóriákba tartozó autók többsége (4179) használt import, újonnan értékesített 3222 darab. Ez azt jelenti, hogy egy csomó olyan e-kocsi kerül hozzánk szürkeimportban, amelyek akkumulátorainak kapacitáscsökkenése eléri vagy megközelíti a kritikus szintet. Hasonlóan a tízezer-számra beözönlő „kohószökevény” öreg dízelekhez. A koncepció ezért javasolja is a használtimport korlátozását.

A zöld rendszámok egy része ugrik

A négy évvel ezelőtt kezdődött program egy sor kedvezményt nyújt a zöld rendszámra érdemesített autók fenntartóinak. Nem kell regisztrációs adót, súlyadót, cégautóadót fizetniük, adómentes a tulajdonjog megszerzése, eddig 38 önkormányzat (köztük a budapesti kerületek) területén ingyenes a parkolás. Mindenekelőtt pedig a vásárláshoz másfél-milliós vissza nem térítendő támogatás jár.

Ebben azonban alapos változás várható. Az alibi-zöld autók támogatásának társadalmi elutasítása eléggé kézzelfogható. Ezért cseppet se csoda, hogy az ITM azt javasolja, ezeknek a magas károsanyag-kibocsátású, nagy tömegű hibrid hajtású járművek számára legkésőbb 2025-ig szüntessék meg a zöld rendszámot.

Eddig „félpénzes” a szuperpapír

Eddig csak minden második forint friss pénz a MÁP Pluszban, a többi nagy részt az egyéb állampapírokból került át. Ha ez megváltozik, akkor szembe kerülhet a költségvetés két érdeke: a pörgő fogyasztás is jó lenne, de a szabad pénz is kéne. Ráadásul járulékos következményként ezzel emelkednek a kamatok.

Júniusban dobta le az „atombombát” az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK), amikor kibocsátotta a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz nevű kötvényt kifejezetten a lakosság számára. Öt év alatt csaknem évi öt százalék kamat, automatikus tőkésítés, ingyenes visszaváltási periódusok, azokon kívül is minimális költség, kamatadó-mentesség (igaz, ez minden állampapírra érvényes két hónapja) – jelenleg verhetetlen kondíciók.

Pénzeső lebeg a szemük előtt

Kellett is a pénz, mert – ahogyan elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) írja – a háztartások 2012 és 2016 vége között új megtakarításaiknak átlagosan felét állampapír-vásárlásra fordították, de ez a dinamika 2017-ben megtört, és 2018-ban a lakosság új pénzügyi eszközeinek csupán mintegy 25 százalékát tették ki állampapírok. Ez előre tekintve akadályt képezhet abban, hogy az állami kiadások finanszírozása és a lejáró devizakötvények megújítása belső forrásokból történjen.

Összességében pedig mintegy ötezer milliárdos megtakarítás, cihapénz bevonzása lebeg az MNB korifeusainak szeme előtt, hogy még nagyobb arányban hazai forrás álljon az adósság finanszírozása mögött.

Jól mutat, de…

Nos, a számok nagyon szépek: az első hat hétben 1235 milliárdért jegyeztek MÁP Pluszt. Ennek azonban

majdnem fele a korábban megvett államkötvények beváltásából származott,

a nagyobbik hányadát korábbi papírokból hordták át az emberek.

Forrás: MNB

Kisöpörni a bankokat is

A döntéshozók nem titkolt célja az is, hogy a kereskedelmi bankokból és egyéb „obskúrus” kapitalista (pláne ha külföldi tulajdonú) pénzügyi cégektől is elszipkázzon minél több pénzt saját védőernyője alá. Ez részben máris sikeres. (Azzal persze szembe kell nézniük, hogy a kormány közelében formálódó – Mészáros Lőrinc-féle MKB-központú -, az OTP ellenlábasának tervezett bankóriás számára is veszélyt hordoz a folyamat.)

Mint az alábbi táblázatból látható, a befektetési alapokból és bankbetétekből is jelentős összegek áramolhattak át „jó kezekbe”, amiként a készpénzes tranzakciók értéke is számottevő. Az MNB-ben ezekhez a számokhoz hozzáteszik figyelmeztetésképpen, hogy erősen becsült adatokról van szó.

Forrás: MNB

Házon belüli verseny

A táblázatban látható, hogy a MÁP Plusz mellett fut még a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) is, amire ugyancsak beérkezett 145 milliárd. Ez voltaképpen házon belüli konkurrense a szuperpapírnak – az infláció függvényében. A PMÁP ugyanis infláció+1,7 százalékpont kamatot ad, de a pénzromlást jelentős csúszással írják jóvá ennél a kötvénynél. Ezért az ebben fekvő 2500 milliárdos tőke sorsát befolyásolja, hogyan alakul a – hivatalos – infláció. Ha marad az elmúlt időszak magas, 3,5-3,8 százalékos indexe, akkor ez a papír hosszabb távon versenyképes lehet a MÁP Plusszal. (A visszaváltás-„feltörés” költségében azonban utóbbi a nyerő.)

Fogyasztás vagy megtakarítás?

A sokkal rosszabb kamatozású régi állampapírok (amelyek egy részének jegyzését meg is szüntette az AKK) kifutása egy ideig még eltarthat, ezek birtokosai a lejáratkor kerülnek válaszút elé: felszabaduló pénzüket átteszik-e a MÁP Pluszba vagy elköltik. Azt az MNB szakértői megjegyzik, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő információ a fogyasztási-megtakarítási döntésekre.

Ez azért izgalmas, mert a kormány látva a nemzetközi folyamatokat – lassuló világgazdasági növekedés -, és a várhatóan csökkenő uniós támogatásokat, a belső fogyasztás felpörgetésére építi terveit: több áfa, szja és társasági adó. Ebben ugyan segítség lehet a kockázatmentes állampapír hozamának költésekre gyakorolt hatása, de azt könnyű belátni, hogy

ez a kötvény a vásárlások elől viheti el a pénzt.

Az pedig csak járulékos hatásnak tekinthető, amire az Alapblog hívta fel a figyelmet, hogy a MÁP Plusz magas kamatával a hazai vállalati szektor finanszírozási költségei is egyértelműen nőnek. Azzal, hogy a forgalmazó bankok úgy vették vissza a régi lakossági állampapírokat ügyfeleiktől, hogy azt nem adják tovább az államnak. Tehát a költségvetés nem csak magas kamatot fog fizetni a honpolgároknak, hanem magas kamatot fog fizetni a pénzintézeteknek is.

Arról meg ne is beszéljünk, hogy ha beválik a terv és ezermilliárdszámra megy pénz a MÁP Pluszba, az jelentősen megemeli az adósságfinanszírozás költségét.

Év eleji gyorsulás után lassulhat a gazdaság

Felfelé módosította növekedési prognózisát a GKI, azzal, hogy a felettünk gyülekező fellegek jelentősen lassuló iramot jeleznek a második félévre. Az infláció változatlanul magas, ami jobban megeszi a kevésbé gyarapodó jövedelmeket.

A magyar gazdaság növekedése az április-májusi adatok szerint a második negyedévben lassulni kezdett a rekordsebességű első negyedévhez képest, a fékeződés mértéke azonban a vártnál kisebb – írja friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az időjárás is a korábbinál jobban segíti a mezőgazdaságot, ezért a GKI 4-ről 4,3 százalékra emelte idei GDP-növekedési előrejelzését.

Kisebb az EU-pénz serkentő hatása, óvatosabb ipar

Ezen belül azonban a második félévben markáns, 3,5 százalék körülire lassulást valószínűsít a GKI. Ennek fontos oka, hogy a már tavaly is magas szint miatt csökken az EU-támogatások beruházás-serkentő hatása, s mérséklődik a lakosság vásárlóerejének emelkedése is. Mindezek mellett az EU konjunktúra-indexe csaknem három éves, a magyar két és fél éves, a hazai szempontból fontos német ipari bizalmi index pedig ötéves mélypontján van.

Április-májusban az ipari termelés bővülése csak minimálisan lassult, 6 százalék volt. Az év egészében azonban

az EU-ban és Magyarországon is érezhetően romló várakozások,

különösen a járműipar egyre bizonytalanabb közeljövője miatt csak 4 százalék körüli termelésbővülés várható.

Folyamatosan lassul az építőipar

Az építőipar elképesztő, az első öt hónapban 40 százalékos szárnyalásában a GKI szerint szerepe lehet az alábecsült drágulásnak, különösen a közbeszerzések esetében a túlszámlázásnak is. Ugyanakkor a lassulás egyértelmű, az előző hónaphoz képest

az építőipar termelése már harmadik hónapja csökken,

a május végi építőipari szerződésállomány 8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

A kiskereskedelmi forgalom idei első hónapokban 5-7 százalékos bővülése májusban 2,6 százalékra esett, ennél azonban gyorsabb, éves átlagban 5 százalék körüli bővülés várható.

Kisebb a reálkereset gyarapodása

A bérek növekedési üteme a 2017. évi csúcs óta fokozatosan, évi 1,5 százalékponttal lassul, az infláció pedig nagyjából 0,5 százalékponttal gyorsul. Ezzel a reálkeresetek a 2017. évi 10 százalék feletti ütemről 2018-ban 8 százalék körülire fékeződtek, idén pedig 6-6, százalékos, még mindig nagyon magas dinamika várható.

Teljesülni fognak a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli nyugdíjemelésre is sor kerül.

A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja a még erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. Ugyanakkor a lassuló reálbér-emelkedés mellett a lakhatási költségek magas és emelkedő szintje, valamint az állampapír-piacon júniustól elérhető magasabb hozam fékezi a bővülést.

Az infláció alig lohad

Március–május átlagában a foglalkoztatottak száma 1 százalékkal emelkedett. Eközben jelentősen (közel 50 ezer fővel) csökkent a közmunkások száma, s az egy évvel korábbihoz képest némileg nőtt a külföldön dolgozóké. A 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta a negyedik legalacsonyabb az EU-ban, de a közmunkásokkal együtt számított 5,8 százalék is kisebb az EU 6,3 százalékos átlagánál.

Az infláció már bő egy éve Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban,

több, mint kétszerese az EU-átlagnak. Az áremelkedés üteme az áprilisi és májusi 3,9 százalékról júniusra 3,4 százaléka csökkent, a maginfláció azonban 3,8 százalékon maradt. A GKI éves átlagban az első félévivel megegyező, 3,5 százalék körüli áremelkedéssel számol.

Huszonötmilliót ad egy új Audi-munkahelyre a kormány

Az elektromos-motor gyártását bővíti Győrben az Audi, amely a 250 új munkahelyre 6,4 milliárdos támogatást kap a kormánytól. Az e-motorgyártás központja a győri üzem lesz.

Az Audi 41 milliárd forintból bővíti Győrben járműgyártási infrastruktúráját, motorfejlesztési központját és elektromos meghajtásokat gyártó egységét – közölte Szijjártó Péter. Szinte napra pontosan egy évvel azután, hogy bejelentették az e-motorok gyártásának elkezdését.

Évekig mi fizetjük az új alkalmazottakat

A kormány 6,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad a 250 munkahelyet teremtő beruházáshoz.

Vagyis 25 milliót minden egyes munkahelyhez.

A hazai átlagot messze meghaladó fizetéseket figyelembe véve ez azt jelenti, hogy – a közterhekkel együtt – több évig a magyar adófizetők állják az új munkavállalók bérét az Audinál.

Ez illeszkedik abba a tendenciába, amelyben egyre nagyobb készpénzes hozzájárulással segít ide összeszerelő üzemeket, amelyek alacsony hozzáadott értéket előállító képessége súlyos problémákat okoz a jövőre nézve. elsősorban autóipari kapacitásokat a kormány. Ennek veszélyei elég közismertek, a járműgyártás felett sűrűsödő fellegek gyűlnek.

Nem így látja ezt Szijjártó. Szerinte mindenféle „okos szakemberek” az autóipar visszaesésével riogatnak, ezzel szemben az év első öt hónapjában 12 százalékkal nőtt a magyar autóipar teljesítménye, ezzel új csúcsot is megdönthet.

E-motorgyártási központ Győr

Az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke, Achim Heinfling (aki ősztől az ingolstadti központot fogja irányítani) kifejtette, hogy a vállalat e-transzformációs projektje a gyártásra és a fejlesztésre egyaránt kiterjed. Jelentős mértékben bővül az elektromos hajtásrendszerek előállítása a győri üzemben, a fejlesztési központ pedig új műhellyel és tesztpadokkal bővül 2022 végéig.

Az Audi Hungaria egy éve gyártja az elektromos meghajtásokat a márka első teljesen elektromos modellje, az Audi e-tron számára, és ezzel az e-motorgyártás központja az Audi konszernben.

Nem volt jó év a tavalyi

Az Audi győri üzeme az Audi- és Volkswagen konszern központi motorszállítója, amely a kedden bejelentett bővítést követően csaknem 13 ezer munkavállalónak fog munkát adni.

Tavaly 2,3 százalékos visszaeséssel

2307 milliárd forint árbevételt értek el. A motorgyártás darabszáma 1 954 301-re esett vissza mintegy 10 ezres csökkenéssel. A vállalat a járműipart érintő változásokkal indokolta a kis mértékű visszaesést, de a tavalyi eredmények ismertetésekor márciusban közölték, hogy idén nem számítanak további csökkenésre, és újbóli növekedést is elképzelhetőnek tartanak.

Valami van a levegőben, de még nem mindenki érzi

A lakosság még nem érzi az elemzők által jövendölt nehézségeket, a gazdaság szereplői viszont valamit „szagolnak” a levegőben – olvasható ki a GKI havi jelentéséből. A gazdaság állapotának megítélése általánosságban is romlott.

Júniusban – az áprilisi kétéves mélypont, majd a májusi javulás után – 2017 kora nyári szintjére esett a GKI Gazdaságkutató Zrt. konjunktúraindexe.

Két világ: üzleti és lakossági

Nem először regisztrálja a GKI a lakosság és az üzleti világ véleményének kettősségét.

Az üzleti várakozások szinte egész évre jellemző romlása folytatódott, miként a fogyasztóiak javulása is.

Az üzleti várakozások utoljára két és negyed éve voltak ilyen alacsonyak, a fogyasztóiak pedig egy éve voltak ilyen magasak.

Az üzleti szférán belül minden ágazatban romlottak a várakozások, de míg az iparban és a szolgáltató szférában a változás jelentős volt, az építőiparban és a kereskedelemben hibahatáron belüli. Az ipari bizalmi index júniusban 2017 eleji szintjére esett. Egyaránt romlott a termelési színvonal és a termelési kilátások, a rendelésállományok – ezen belül az exportrendelések -, valamint a készletek megítélése.

A lakásépítések lassan kifuthatnak

Az építőipari bizalmi index értéke júniusban lényegében stagnált. A mélyépítő cégek kissé derűlátóbbá váltak, míg a magasépítők kilátásai valamelyest romlottak – írja a GKI. Ez összefügghet azzal, hogy az ingatlanpiac, ezen belül a lakásépítések valószínűleg elérték zenitjüket. A kutatók által mért indexek ezt látszanak alátámasztani: az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség érezhetően, a rendelésállományok értékelése enyhén romlott.

A kereskedelmi bizalmi index értéke 2019 hatodik hónapjában a májusi emelkedés után gyakorlatilag stagnált, s ezzel az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése romlott, míg a várható rendeléseké javult. A szolgáltatói bizalmi index júniusban a 2017 eleji szintre esett. Egyaránt rosszabb lett az üzletmenetről, az elmúlt időszaki és a várható forgalomról alkotott vélemény.

Gyengült a foglalkoztatási szándék

A foglalkoztatási szándék az építőipar kivételével minden ágazatban érezhetően gyengült, összességében kétéves mélypontjára került (bár idén áprilisban már volt hasonló). Ennek jeleiről az autóiparban nemrég írtunk.

Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme csökkent.

Az áremelési törekvés az iparban és a szolgáltató szférában erősödött, a kereskedelemben és az építőiparban visszafogottabb lett, s kissé csökkent a fogyasztók inflációs várakozása is. A cégek jellemzően 80 százaléka nem készül árváltoztatásra, az építőiparban azonban ez az arány csak 70 százalék

Az emberek optimizmusa még töretlen

A magyar gazdaság helyzetének megítélése összességében romlott,

ezen belül az iparban és az építőiparban jelentősen, míg a kereskedelemben és a szolgáltató szférában javult. Kedvezőbb lett a lakosság véleménye is.

A GKI fogyasztói bizalmi index a májusi enyhe csökkenés után júniusban dinamikusan emelkedett, melynél magasabban legutóbb egy éve állt. A lakosság saját pénzügyi helyzetének várható alakulását és főleg saját jövőbeli megtakarítási lehetőségét sokkal jobbnak látta, mint egy hónappal ezelőtt. Utóbbi közel 17 éves rekord. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is kedvezőbbnek vélték, mint májusban

Kongatják a vészharangot az autóipar felett – mi se maradunk ki

Júniusban az EU-ban 7,8, az első félévben 3,1 százalékkal estek az újautó-eladások, a világ legnagyobb piacán, Kínában egy éves folyamatos mérséklődés szakadt meg. A globális piacra termelő hazai autóiparban már érezhető a visszaesés, a hatások súlyosak lehetnek.

Másfél millió alá került az Európai Unióban az új személykocsik eladása júniusban, ami 7,8 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál – derül ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legfrissebb adatsorából. (Ez még úgy is figyelemre méltó, hogy idén 19 munkanap volt ebben a hónapban, kettővel kevesebb, mint egy éve.)

A nagyok mind estek

Az öt vezető tagállam mind csökkenő értékesítést szenvedett el, a legnagyobbat a franciák és a spanyolok, 8,4 és 8,3 százalékkal. Akadtak nagyon növekvő piacok is, bár ezek súlya kisebb az EU-n belül: Litvánia több, mint 40 százalékkal az élen járt, a románoknál (15) és az íreknél (12,7 százalék) adtak el arányában több autót; a válságból kikapaszkodó Görögország 4,5 százaléka érdemel még figyelmet.

Magyarországon 4,4 százalékkal kevesebb új kocsit adtak el, mint tavaly júniusban.

A havonkénti értékesítéseket mutatja – az előző évivel összevetve – a grafikon.

Forrás: ACEA

A tavaly őszi számokat lefelé nyomta a dízelbotrány nyomán kidolgozott új kibocsátásmérési szabvány hatályba lépése miatti értékesítési visszaesés. Sok gyártó késve tudta beszerezni a tanúsítványt. Ennek fényében feltűnő a következő időszak folyamatosan csökkenő trendje.

A németek még épp tartják magukat

Az első hat havi számok szerint az EU-ban nem egészen 8,2 millió új kocsi talált gazdára, 3,1 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Az országonkénti adatok bizonyos értelemben rosszabbak a júniusinál. Bár szemben az év közepével Németországban még pozitív előjelű (0,5 százalék) értékesítést jegyeztek fel – ami azonban folyamatos lefelé csúszás -,

az EU összes gazdag országában markáns az autópiac visszahúzódása.

A litvánok ebben a periódusban is száguldanak (valószínűleg a korábbi évek alacsony bázisához képest), a görögök tartósan több kocsit vásároltak a fél évben, miként a románok is; utóbbi ország éppen gyalogol a költségvetési szakadék felé az elengedett kiadások következtében

Nálunk az első fél évben 5,4 százalékkal több autót adtak el a tavalyi január-júniushoz képest.

Szemetek Kínára vessétek

Emellett azonban mindenki Kínára figyel. A világ ma már legnagyobb piacán értékesítik az új autók nagyjából harminc százalékát. Az Euler Hermes Hitelbiztosító pár hete közreadott elemzése szerint idén komolyan lassul az autóeladás növekedése világszerte, a tavalyi háromról két százalék alá.

Ezen belül az ázsiai óriás is

csak minimálisan több, 1,2 százalékkal nőhet az értékesítés.

Ami önmagában is eredmény, mert májusig a tizenkettedik egymást követő hónapban csökkent az új személyautók eladása, tavaly hat százalékkal. A Kínai Személyautó-gyártók Szövetsége (CPCA) 1,61 millió új értékesítést regisztráltak, 12,5 százalékkal kevesebbet, mint tavaly májusban. A hazai gyártású kocsiké 26,5 százalékkal zuhant, miközben a luxuskategóriájú autók értékesítése 9,4 százalékkal nőtt; ezek nagy része import.

Júniusban aztán megtört a lefelé tartó trend, 1,8 millió személyautót adtak el, 4,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Globális bajok

A világ autóiparát több nehézség sújtja. A Brexit várható negatív hatása mellett az egyik a világgazdaság hét éve tartó felfelé ívelésének végét jövendölő prognózisok miatti megtorpanás, a megrendelések visszafogása a gyártók részéről. A másik

a technológiaváltást övező bizonytalanság: merre lesz az előre?

Tisztán elektromos, hibrid, vagy valamilyen új hajtás, például energiacella? Ráadásul rövidesen életbe lép az EU új károsanyag-kibocsátási direktívája, amely összesített gyártói termékpalettánkként írja elő az igen jelentős emisszió-visszafogást – súlyos pénzbüntetések fenyegetése mellett.

A jelek szerint a gyártók nem lesznek képesek teljesíteni ezt. Különösen azért, mert a vásárlók körében a legnagyobb kereslet-növekedés a SUV-ok iránt tapasztalható. Ezek a sportos, nagy(obb) kocsik erősebben szennyezik a környezetet. (Egy jó kis válság megoldhatja ezt a problémát.)

Ki vagyunk téve a világnak

A magyar gazdaságra mindezek a folyamatok meghatározóan hatnak. A nálunk gyártott autók – és az Opel motorjai – több, mint 90 százalékban külföldre kerülnek. A hatás gyors és alapos lesz. Az autógyártás a feldolgozóipar 30 százalékát teszi ki, tíz év alatt jelentős – nagyjából tíz százalékpontnyi – növekedéssel.

A teljes gazdaság teljesítményének (GDP) mintegy öt százaléka függ ettől a szektortól.

Ezzel a magyar gazdaság szinte fejnehézzé vált az autóiparral, ezen belül is a külföldi tulajdonúak elsöprő többségével. Ezek az autógyártó leányvállalatok jellemzően

alacsonyabb hozzáadott értékű, összeszerelő tevékenységeket végeznek,

a fejlesztési funkciók pedig az anyavállalat hatáskörében maradnak. Az ide település oka az olcsó munkaerő, valamint a felvevőpiacok közelsége volt – írtuk pár hónapja, amikor híre érkezett az iparág megtorpanásának.

Mert a jelek nem biztatók. A Mercedes már elhalasztotta újabb kecskeméti üzemének felépítését, és az se biztos, hogy az úgynevezett full-flex gyártás fog itt zajlani (ha egyáltalán), amelyben a hagyományos és az elektromos meghajtást egy soron képesek rugalmasan előállítani.

Jelenleg mintha nem lenne baj, tavaly 460 ezer gépjárművet gyártottak nálunk, ami ugyan 4 százalékos csökkenés 2017-hez képest, de idén januárban 4,8 százalék, februárban 10, márciusban 12,8 százalék növekedés volt – írja az Euler Hermes.

Magyarország tényleg autóipari országgá vált, amire büszke a kormány,

a világ 20 legnagyobb beszállítójából 15 megtalálható.

Orbánék öntik a pénzt – a támogatásokat – az autóipari beruházásokba, főleg németeknek, és munkahelyenként egyre drágábban. Annak ellenére, hogy évek óta erősödnek a figyelmeztetések az ágazat veszélyesen nyomasztó túlsúlya miatt.

Ennek ellenére a tavaly a megvalósult közel száz jelentős beruházásból 36 az autóiparban realizálódott, összesen 2,64 milliárd euró értékben. Ezekben felülreprezentáltak a német cégek.

Ez egyre növeli a kiszolgáltatottságot a globális iparági folyamatokra.

A hatások lassan megérkeznek

És itt érünk vissza a nemzetközi, elsősorban német cégek gazdálkodására. Nemrégiben közölte a müncheni ifo gazdaságkutató, hogy a konjunkturális lassulás miatt a rövidített munkaidős foglalkoztatás részarányának növekedését várja a német feldolgozóipar kulcsfontosságú területein, az autóiparban, a gépiparban és a vegyiparban.

Ennek megfelelően nálunk is a létszámcsökkentés rejtett bevezetéséről érkeznek hírek. A műszakokat csökkentik, a kölcsönzött dolgozók szerződéseit felmondják, létszámstopot rendelnek el.

Szakemberekben jók vagyunk, de a gyógyszertámogatás rendszerén változtatni kellene

Kedvezően értékelik a hazai egészségügyi szakemberek felkészültségét az innovatív gyógyszergyártók vezetői, ugyanakkor a gyógyszertámogatások területén számos rendszerszintű problémára hívják fel a figyelmet – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) kutatásának eredményeiből. Az I. Innovatív Gyógyszeripari Körkép alapján a nemzetközi gyógyszeripari tendenciákat jól ismerő vállalatvezetők egyetértenek abban, hogy a magyarországi gyógyszerkassza kevesebb innovatív terápiát támogat, mint amennyit az ország gazdasági teljesítménye alapján megengedhetne magának, sőt, szerintük a régió országaival összehasonlításban sem állunk túl jól ezen a téren.

A magyarországi innovatív gyógyszerek helyzetéről készített átfogó kutatást az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM). Az I. Innovatív Gyógyszeripari Körképben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adó fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatok topvezetői vettek részt. A válaszadásra felkért vállalatvezetők multinacionális környezetben dolgoznak, így jól ismerik a nemzetközi gyógyszeripari tendenciákat, visszajelzéseik tehát régiós összehasonlításban is segítik megvilágítani az innovatív gyógyszerek és általában a gyógyszeripar magyarországi helyzetét. Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az innováció támogatása és az innovatív gyógyszerek gyorsabb hozzáférésének biztosítása azért különösen fontos, mert a hazai várható élettartam jelenleg 5 évvel alacsonyabb az európai uniós átlagnál, amelyen mihamarabb szükséges lenne javítani.

Az Innovatív Gyógyszeripari Körkép eredményei alapján a humán tényezőket tekintve a legkedvezőbb a kép: a válaszadók jónak (ötös skálán négyesre) értékelték a gyógyszer-innovációhoz szükséges szakemberek elérhetőségét, valamint innovációt támogató hozzáállásukat. Ezeken a területeken a V4-es országoknál valamivel kedvezőbbnek ítélték meg a magyar helyzetet. Hasonlóképpen pozitívan vélekednek arról, hogy a magyar lakosság mennyire nyitott az új, innovatív terápiák felé. A vállalatvezetők többsége ugyanakkor közepesre vagy rosszabbra értékelte a hazai jogszabályi-intézményi környezetet.

Gyógyszer-innováció támogatása Magyarországon és a V4 -es partnerországokban

AIPM

A legtöbb kritika a magyarországi gyógyszerkasszával kapcsolatban merült fel: a válaszadók egyetértettek abban, hogy a magyarországi gyógyszerkassza kevesebb innovatív terápiát támogat, mint amennyit az ország gazdasági teljesítménye alapján megengedhetne magának, és több támogatást kellene adni a modern készítményeknek. A vállalatvezetők úgy gondolják: a régió országaival összehasonlítva kevesebb modern terápiához juthatnak hozzá a magyar betegek. Dr. Holchacker Péter szerint az elmúlt évek számai is alátámasztják a kutatás eredményeit: amíg 2016 óta Bulgáriában 71, Szlovákiában 69 korszerű gyógyszer vált elérhetővé a társadalombiztosítás keretei között, addig Magyarországon ugyanekkor mindössze 48.

Innovatív gyógyszerek elérhetősége Magyarországon

AIPM

A gyógyszerkészítmények társadalombiztosítási támogatásba vételének hazai folyamatával sem voltak elégedettek a vállalatvezetők.

A válaszadók közel 90 százaléka úgy ítélte meg, hogy a magyar gyógyszertámogatási rendszer megváltoztatására lenne szükség: alapvető elvárás a gyógyszerkassza növelése, valamint a hosszú és bonyolult befogadási folyamat gyorsítása, emellett pedig fontos lenne a szektor évek óta halasztott tehermentesítése, a gyógyszergyártókat sújtó adó megszüntetése vagy legalább csökkentése.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületéről (AIPM)

Az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) 25 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörít Magyarországon, melyek értékben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adják, tevékenységükkel pedig a GDP közel 1 százalékához járulnak hozzá. Tagvállalatai a gazdaság és az egészségügy jelentős befektetői a Magyarországon megvalósuló kutatások és klinikai vizsgálatok révén. Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetségének (EFPIA) tagjaként az AIPM egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több magyar ember férjen hozzá a modern felfedezéseken alapuló gyógyászati megoldásokhoz.  www.aipm.hu 

Az innovatív gyógyszerekről és gyógyszergyártókról

Az innovatív vagy originális gyógyszerek egy adott betegség kezelésére a legújabb hatóanyaggal rendelkező, így a ma ismert leghatékonyabb terápiák. Az innovatív gyógyszergyártók korábban gyógyíthatatlannak tekintett betegségek kezelésére kínálnak hatékony, a legmodernebb orvostudományi eszköztár felhasználásával kifejlesztett készítményeket. Gyógyszerfejlesztési munkájuk eredményeként az elmúlt 30-40 évben számos betegség (pl. kardiovaszkuláris, onkológiai betegségek, AIDS) vált gyógyíthatóvá vagy hatékonyabban kezelhetővé. Egy innovatív gyógyszer kifejlesztési költsége ma már meghaladja a kétmilliárd eurót, és legkevesebb 10 évig tart. A népegészségügyi szempontból kiemelt fontosságú betegségek jelentős része innovatív gyógyszerek nélkül nem kezelhető hatásosan és költséghatékonyan.

A Magyarországon végzett gyógyszerfejlesztési klinikai vizsgálatok döntő többsége az innovatív gyártók megbízásából indul, és ezek évente közel 100 milliárd forint hozzáadott értéket jelentenek a magyar gazdaságnak. Az innovatív gyógyszeripari vállalatok árbevételük átlagosan 15,1 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre.

Így változtak a hazai ingatlanárak az elmúlt fél évben

A hazai ingatlanpiacot jellemző árak az utóbbi néhány évben nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki nagyvárosokban is magasat ugrottak. Az idei év első fél évében már mérséklődött az áremelkedés mértéke, egyes esetekben pedig az átlagos négyzetméter árak hat hónapos változásában még kisebb visszaesés is tapasztalható.

Tovább drágultak a családi házak

Hazánk általunk vizsgált nagyvárosai közül a családi házak tekintetében kizárólag Szombathelyen figyelhetünk meg visszaesést az árakban. Itt idén januárban még 317 ezer Ft/m²-es átlagár jellemezte a családi házakat, mely júniusra 22 százalékkal csökkent, így egy szombathelyi családi házhoz ekkor már átlagosan 307 ezer Ft/m²-es áron lehetett hozzájutni.

A legnagyobb áremelkedést a napfény városa, Szeged mutatja. Az itt eladásra kínált családi házak átlagosan 278 ezer Ft/m²-ről 325 ezer Ft/m²-re nőttek 2019. januárról júniusra. Nagymértékű drágulást mutat még Pécs és Debrecen is, ahol egy négyzetméter átlagosan 30-35 ezer forinttal növekedett az elmúlt egy évben.

Mindezek mellett az elmúlt hat hónapban közel 10 százalékos áremelkedéssel számolhattunk Győrben és a fővárosunkban is. A családi házak tekintetében tíz százalék alatti drágulást mutatott a vizsgált időszakban Békéscsaba, Miskolc és Kecskemét. Békéscsabán átlagosan 8, Miskolcon átlagosan 11, Kecskeméten pedig átlagosan 13 ezer forinttal növekedtek a házak átlagárai négyzetméterenként.

ingatlannet.hu

Mérséklődtek a lakáspiaci árak

A családi házaktól eltérően a lakások esetében a vizsgált nagyvárosok közül több helyen is csökkentek az átlagos négyzetméter árak. A legnagyobb mértékben, azaz 5 százalékkal, a békéscsabai panellakások átlagára esett vissza, de valamivel olcsóbbak lettek az átlagos négyzetméter áraik alapján a kecskeméti panelek, illetve a miskolci és pécsi téglalakások is.

2019 első fél évében a vizsgálatunk alá vett nagyvárosok többségére azonban a drágulás volt a jellemző. A dráguló nagyvárosok közül Szeged emelkedik ki, ahol a panellakások több mint 50 ezer forinttal, a téglalakások pedig 90 ezer forinttal növekedtek négyzetméterenként. Ezen kívül nagy léptékű emelkedés figyelhető meg még a miskolci, pécsi és szombathelyi panellakások esetében is.

Az elmúlt fél évben mindösszesen néhány százalékkal drágultak az átlagos négyzetméter árak a győri, budapesti és debreceni lakáspiacon is. Például a Budapesten eladásra kínált lakások átlagára átlagosan 5-7 százalékkal nőtt. Ugyan négyzetméterenként néhány ezer forinttal, de fél év alatt szintén emelkedtek az átlagárak Békéscsaba, Kecskemét és Szombathely téglaépítésű lakásainak tekintetében is.

Mi drágíthatja meg az ingatlant?

Az ingatlanok értékét jelentősen megnövelheti, ha jól frekventált helyen található, de a vevők számára fontos szempont lehet még a szép kilátás, panoráma is. Éppen ezért ma már egy több emeletes lakótömbben alulról felfelé haladva akár 1-5 százalékkal is magasabb összeget kérhetnek az eladók egy ugyanazon méretű és elrendezésű lakásért.

A tájolás sem elhanyagolható tényező újabban. Korábban a sötét és nyirkos jelzőkkel azonosított északi fekvés kevésbé volt népszerű, ma már a nyári időszakban kellemesen hűvös jellege miatt kedvelik. Az is elképzelhető, hogy az egyre nagyobb nyári hőség miatt a jövőben magasabb lesz a kereslet a naptól védettebb, északi tájolású, mint a világosabb, déli fekvésű lakások iránt.

Banki para: négy hónappal elhalasztva

Október végéig lesz lehetőségük az adategyeztetésre a banki ügyfeleknek a parlament döntése nyomán. Egymilliónál többen mentesülhetnek a számla zárolásától.

Holnap járt volna le a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni törvény rendelkezése nyomán az a határidő, amely alapján a teljes körű, jellemzően 2017 nyara előtt számlát nyitók, teljes körű adategyeztetése és –rögzítése megtörténhetett volna. Akik ezt elmulasztják, azok számlájuk zárolásával szembesülnek, semmilyen kifizetést se teljesít a bank.

A múlt héten aztán kiderült, hogy

még több, mint egymillió számla tulajdonosa

nem végezte el ezt a műveletet, köztük rengeteg cég. Akkor Gulyás Gergely azt mondta, hogy a bankszövetségnek kell kezdeményeznie a határidő kitolását. A szervezet ezt azonnal megtette, a benyújtott törvényjavaslatot az Országgyűlés ma mindössze egy ellenző szavazattal elfogadta.

Az úgynevezett ügyfél-átvilágítás érdekében új értesítési kötelezettséget is bevezet a módosítás: a szolgáltatóknak a hatálybalépést követő 3 napon belül tájékoztatniuk kell azon ügyfeleiket, akiknek esetében az átvilágítás még egyáltalán nem vagy nem teljes körűen történt meg. Így az érintett ügyfélkör egyértelműen tudomást szerez a hiányzó adatok és nyilatkozatok pótlására vonatkozó kötelezettségéről és annak meghosszabbításáról október 31-ig.
A módosítás a kihirdetés napján 18 órakor hatályba is lép. Ez valószínűleg legkésőbb holnap megtörténhet.

Janus-arc: a lakosság optimistább az üzleti életnél

Júniusban az áprilisi kétéves mélypont után esett a GKI konjunktúraindexe. Az üzleti várakozások szinte egész évre jellemző romlása folytatódott, az ipar és a szolgáltatások szereplői a legpesszimistábbak. Töretlen viszont a lakosság jövővel kapcsolatos várakozásának javulása.

Az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások utoljára két és negyed éve voltak ilyen alacsonyak, a fogyasztóiak pedig egy éve voltak ilyen magasak – derül ki GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felméréséből.

Kettévált a világ

A konjunktúraindex a májusi 4,3 pontról júniusban 2,4 pontra romlott. Ezen belül az üzleti bizalmi index a májusi 9,4 pontról júniusban 5,7 pontra süllyedt, a fogyasztói bizalmi index viszont az előző havi mínusz 10 pontról mínusz 7,0 pontra emelkedett.

Minden ágazatban romlottak a várakozások,

de míg az iparban és a szolgáltató szférában a változás jelentős volt, az építőiparban és a kereskedelemben hibahatáron belüli. Az ipari bizalmi index júniusban 2017 eleji szintjére esett. Egyaránt romlott a termelési színvonal és a termelési kilátások, a rendelésállományok – ezen belül az exportrendelések -, valamint a készletek megítélése – írják a kutatók.

Ebben megítélésünk szerint bizonyára szerepe van annak, hogy nem túl jó hírek érkeznek a külvilágból, az adatok és elemzések arra mutatnak, hogy a nemzetközi konjunktúra elérhette zenitjét. A következő időszakban ma még nem látható mértékű lassulás várható a világgazdaságban.

Vannak, akik látják a lassulást

Ennek pedig hatása lesz a magyar gazdaságra is. Jelentős kétségek övezik a kormány közeljövőre vonatkozó előrejelzését, a töretlenül magas növekedés megalapozottságát. A GKI mérése szerint az építőipari bizalmi index értéke júniusban lényegében stagnált. A mélyépítő cégek kissé derűlátóbbá váltak, míg a magasépítők kilátásai valamelyest romlottak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség érezhetően, a rendelésállományok értékelése enyhén romlott. Ez elég jól követi az előző két évben erősen meglódult lakásépítések terén jól látható lassulást. A bejelentett építkezések száma csökkenő tendenciát mutat.

A kereskedelmi bizalmi index értéke a májusi emelkedés után gyakorlatilag stagnált,

s ezzel az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése romlott, míg a várható rendeléseké javult. A szolgáltatói bizalmi index júniusban a 2017 eleji szintre esett. Egyaránt rosszabb lett az üzletmenetről, az elmúlt időszaki és a várható forgalomról alkotott vélemény.

A GKI eme számai is arról tanúskodnak, hogy a kereskedelmi-szolgáltatói ágazat szereplői szintén borúlátóbbá váltak az időben előretekintve. Azzal számolhatnak, hogy a magyar gazdaság növekedésének mérséklődése rövid időn belül megjelenik a megrendelésekben.

A munkaerő-kereslet néhol már csökken

A foglalkoztatási szándék az építőipar kivételével minden ágazatban érezhetően gyengült, összességében kétéves mélypontjára került (bár idén áprilisban már volt hasonló). Ez se meglepő azon hírek ismeretében, hogy egyes területeken megállt a munkaerő iránti kereslet növekedése, sőt, itt-ott, például autóipari beszállítóknál már a visszaépítésre is van példa (például kölcsönzött alkalmazottakkal nem hosszabbítanak szerződést, visszaállnak a két műszakos termelésre).

A lakosság munkanélküliségtől való félelme azonban csökkent.

Az áremelési törekvés az iparban és a szolgáltató szférában erősödött, a kereskedelemben és az építőiparban visszafogottabb lett, s kissé csökkent a fogyasztók inflációs várakozása is. A cégek jellemzően 80 százaléka nem készül árváltoztatásra, az építőiparban azonban ez arány csak 70 százalék.

A GKI értékelése szerint

a magyar gazdaság helyzetének megítélése összességében romlott, ezen belül az iparban és az építőiparban jelentősen, míg a kereskedelemben és a szolgáltató szférában javult.

Kedvezőbb lett a lakosság véleménye is. A fogyasztói bizalmi index a májusi enyhe csökkenés után júniusban dinamikusan emelkedett, amelynél magasabban legutóbb egy éve állt. A lakosság saját pénzügyi helyzetének várható alakulását és főleg saját jövőbeli megtakarítási lehetőségét sokkal jobbnak látta, mint egy hónappal ezelőtt. Utóbbi közel 17 éves rekord. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is kedvezőbbnek vélték, mint májusban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK