Fontos

Reagálás a Fidesz EPP frakcióból történő távozására

Összeszedtük a leggyorsabban kiadott ellenzéki reakciókat a Fidesz kilépésére a Európai Néppárt frakciójából

Cseh Katalin – Momentum

Az Európai Néppárt több éves késéssel az egyetlen vállalható döntést hozta meg akkor, amikor elszánták magukat arra, hogy kezdenek valamit a soraikban ülő fideszes képviselőkkel, ezzel együtt pedig Orbán Viktorral.
A Fidesz távozása európai pártcsaládjának frakciójából azt is jelenti, hogy a magyar kormánypárt többé nem tagja annak a fórumnak, ahol a fontos döntéseket hozzák, mert túl kínos lett Európában.
A Fidesz most újra megtanulhatta, a zsarolása nem működik.
A mai döntés azt jelzi, hogy végre a Néppárt is felismerte, amit évek óta lehetett tudni: a Fidesz csak játszik európai szövetségeseivel, és esze ágában sincs változtatni politikáján. A több éve húzódó vitában a Néppárt újra és újra csak vörös fonalakat állított fel, amit a Fidesz újra és újra megszegett.
Mi nem volt elég a Néppártnak az utóbbi években ahhoz, hogy fellépjen az EPP ellen?
  • A Fidesz Orbán Viktor vejéhez és az oligarcháihoz csatornázta az európai adófizetők pénzét
  • Kiszorítottak egy egyetemet az országból és folyamatos nyomás alatt tartják a többit
  • Ezen kívül elvonták az önkormányzatok forrásait, putyini mintára bélyegezték meg a civil társadalmat, folyamatosan gyengítik a hatalmukat korlátozó független intézményeket.
Liberálisok – Orbánék hivatalosan is Európa szégyenpadjára kerültek
Örömteli, hogy az Európai Néppárt, a világban felerősödő jobboldali populizmus ellenére továbbra is elkötelezett híve az integrációnak, a jogállamiságnak és az alapvető emberi jogoknak. Sajnos mindez a Fideszről eddig sem volt elmondható, és most a kilépésükkel ezt egyértelműen be is bizonyították, ahogy azt is elismerték, hogy Orbán Viktor és pártja se nem európai értelemben vett konzervatív, se nem kereszténydemokrata. Ami maradt a Fideszből, csupán egy szélsőséges populista, kirekesztő, autoriter formáció, amely megkeseríti a magyar társadalom mindennapjait, Európában pedig korrupciós ügyeivel, valamint kirekesztő szemléletével hívja fel magára a figyelmet.
Jobbik – Az Európai Néppárt megszabadult Európa spionjaitól!
Orbánékat már korábban beárazták, hónapok óta fel vannak függesztve, a zsarolgató zseb-Putyint évek óta nem veszik komolyan – csak éppen a nyílt konfliktust nem kívánták vele szemben felvállalni. Eddig.

… A keleti diktatúrák falova ma egyedül maradt – elengedték a kezét. Orbánék együtt csúsztak le Szájer Józseffel az ereszcsatornán és vesszőfutásukra ma végre pont került. Országérdek-érvényesítő képességük ezután leginkább a nullához konvergál majd.

Ujhelyi István – Mszp

Megnyugvás a biztonságos és egységes Európai Unió híveinek, óriási stratégiai vereség Orbánnak az Európai Néppárt és a Fidesz szakítása. A kormánypártiak most még nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen Európa szélsőséges ellenzékéből nullára csökken az érdekérvényesítő képességük. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy Magyarország érdekei is kispadra kerülnek; mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy a Fidesz partvonalra sodródása minimális károkat se okozzon a hazánknak és a magyar embereknek.

LMP – Közlemény

Természetesen az, hogy a pártcsaládnak tagja marad-e a Fidesz (a KDNP elmondásuk szerint igen), majd a következő szövevényes évadban derül ki: Weber és Orbán viharos kapcsolata még évekig szórakoztatni fogja az erre fogékonyakat.

Fekete-Győr András – Momentum

Több évig tartó bénázás után ma talán tényleg kiveti magából az Európai Néppárt a rohadt narancsot. Hiába hangoztatja Orbán Viktor, hogy ő csak a keresztény-konzervatív gyökerekhez akar visszatérni, pont a korábbi keresztény-konzervatív szövetségeseinek lett elege belőle. És hiába támadják azzal a jogállamisági mechanizmust, hogy az csak „politikai fegyver”, mindenki tudja, hogy egyszerűen csak lopni akarnak.

Rónai Sándor – Demokratikus Koalíció

Orbán ma tovább távolodott Európától, és tovább közeledett valódi szövetségeséhez, Vlagyimir Putyinhoz. Lassan talán arra is megnyílik a lehetőségük, hogy minden európai szövetségüket hátrahagyva az orosz elnök Egységes Oroszország pártjával kössenek szoros szövetséget és barátságot. Tőlünk aztán nyugodtan mehetnek Moszkvába – csak az országot ne vigyék magukkal.

Gyurcsány Ferenc – Demokratikus Koalíció
Szó nincs Európa erős emberéről. Itt egy igazi lúzert látunk
„Ebben a percben hivatalos lett. Ízlelgetik már a vereség ízét. Lehet itt magyarázkodni, mint az oviban, hogy “Dehát nem kizártak minket, hanem mi magunk léptünk ki”. 
A lényeg ugyanaz. Vesztesek.
Szó nincs Európa erős emberéről. Itt egy igazi lúzert látunk. Megérdemlik, ami most történik velük. És mi majd folytatjuk.
Egy év múlva itthon is veszíteni fognak.

MSZP – A Fidesz elveszítette érdekérvényesítő képességét az Európai Unióban, de Magyarország nem szigetelődhet el!

A Fidesz érdekérvényesítő képessége először a saját pártcsaládjában szűnt meg, miután felfüggesztették a tagságát az Európai Néppártban, most pedig az Európai Parlamentben azzal, hogy a képviselői inkább ellenzékbe vonulnak, és kiülnek a radikálisok közé. Stratégiai vereség ez Orbánnak, ugyanakkor győzelem az egységes EU, a jogállamiság és a közös európai értékek híveinek.

2022-ben pedig úgy tesszük kispadra a Fideszt itthon, ahogy most tették odakint.

Elszakadt a húr – Kilépett mielőtt kitették volna

Orbán Viktor a  Fidesz EPP frakciójának tagságát függővé tette  attól, hogy a frakció tagsága megszavazza e az új eljárási szabályokat. A képviselőcsoport 148 képviselője (81%) szavazott a változtatások mellett és 28 (15,9%) ellene.  

A szavazás után pedig Novák Katalin a Twitteren erősítette meg: a párt kilép a csoportból. Az előzetes nyilatkozatok alapján várható volt ez a lépés, mert a Fidesszel eddig is kritikus képviselők rövid időn belül amúgy is kezdeményeznék a magyar kormánypárt felfüggesztését és kizárását.

Az ülésen Manfred Weber frakcióvezető reagált Orbán Viktor levelére, amelyben a Fidesz elnöke kilátásba helyezte kilépésüket, ha átmegy a módosítás. Weber leszögezte: nem egy pártvezető feladata, hogy tanácsokat adjon a képviselőcsoport működésére.

A frakció vezetésének egyik tagja, Esteban Gonzales Pons azt mondta, hogy

ez a szavazás már nem a részletekről szól, hanem az Európai Néppárt jövőjéről.

Gál Kinga delegációvezető felszólalásában a Fidesz halogató taktikájához híven megpróbálta a pandémiára hivatkozva elhalasztatni a döntést, de javaslatával kisebbségben maradt. Ezt a magyar delegáció másik tagja, Hölvényi György is elismételte, akit a Kereszténydemokrata Néppárt delegált. nem értett egyet a szavazás megtartásával  ugyanakkor, a KDNP nem követi a fideszeseket, továbbra is a Néppárton belül fog dolgozni.

Ellenzéki előválasztás a demokratizmus jegyében

0

Ma reggel közös sajtóközleményt adtak ki az ellenzéki pártok elnökei az előválasztás menetrendjéről. Az előválasztást augusztus végi kezdettel 106 választókörben egyfordulós, a miniszterelnök-jelöltségért kétfordulós rendszerben választják ki a jelölteket. Mindenki indulhat, aki az immár írásban is lefektetett feltételeknek megfelel.

„A kormány- és korszakváltásra készülő hat ellenzéki párt elnöke februári tanácskozásán hitet tett amellett, hogy a tárgyalóasztal helyett a választók kezébe adják a döntést: kik legyenek a Fidesz kihívói a választókerületekben, és ki legyen Orbán Viktor kihívója miniszterelnök-jelöltként 2022-ben.”

Eszerint immár végérvényesen kijelenthető: mind a 106 választókörzetben előválasztáson dől el, kiket tartanak a választók alkalmasnak a Fidesz legyőzésére és méltónak a magyarok további képviseletére.

Az előválasztás a demokrácia valódi ünnepe lesz, ezért azon nemcsak a pártok jelöltjei, de civilek is elindulhatnak,

akiknek a hatékony közös kormányzás érdekében előre jelezniük kell, hogy a hat szervező párt leendő frakciói közül melyikhez kívánnak csatlakozni a parlamenti munka során. A közös kormányzás ugyanis közös felelősséget is jelent.

Az előválasztás több hetes folyamata – figyelemmel a koronavírus-járványra – augusztus közepétől indul, amelynek során az egyéni képviselőjelölteket egy fordulóban, a miniszterelnök-jelölt személyét két fordulóban választhatják ki azok a szavazók, akik 2022 áprilisáig betöltik a 18. életévüket.

Az előválasztáson mindenki indulhat, aki elfogadja a jelölti feltételeket, amelynek része képviselőjelöltként 400, miniszterelnök-jelöltként 20 ezer támogatói ajánlás összegyűjtése is.

Az előválasztás lebonyolítására a szervező hat párt a napokban felállítja az Országos Előválasztási Bizottságot. Az előválasztáson mindenki elindulhat, aki megfelel az OEB által támasztott jelölti feltételeknek.

„Az alapok megszülettek, Magyarország történetében először országos előválasztásra kerül sor. A választók bölcsessége a garancia arra, hogy 2022-től ne csak kormányt váltsunk, de korszakot is, megteremtve egy demokratikus, szociálisan igazságos, egyben környezet- és klímatudatos, összetartó Magyarországot.” – áll a hat pártelnök közös közleményében.

Az ehhez vezető közös ellenzéki programtervet a pártelnökök már májusban társadalmi vitára bocsátják.

Az Orbán kormány vakcina beszerzési botránya

Dobrev Klára, a DK Európai Parlament képviselője online sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Magyarország sokkal több az Európai Unióban is engedélyezett és közösen finanszírozott vakcinára jogosult, mint amennyit az Orbán kormány politikai megfontolásból eddig lehívott!

Magyarul, Orbán Viktor nem véletlenül jelentette büszkén, hogy „befutott a keleti portyázók újabb szállítmánya”, kormánya pusztán politikai haszonszerzésért a magyar emberek egészségét és pénzét teszti kockára csak azért, hogy miközben élesen támadja az EU-t – amelynek emlőjéről vár gazdasági elsősegélyt -, sokszoros áron szerezhessen be orosz és kínai oltóanyagokat!   Dobrev Klára sajtótájékoztatója itt tekinthető meg.

Szijjártó megszavazza, de kettős mércét kiált!

Brüsszel kettős mércét használ – jelentette ki a magyar külügyminiszter annak kapcsán, hogy az Európai Unió szankciókkal sújtja Oroszországot a Navalnij ügy miatt.

Az orosz ellenzék vezérét először megkísérelte megmérgezni Putyin titkosszolgálata. Miután ez nem sikerült, Alekszej Navalnij felépült Németországban és hazatért, börtönbe csukták.

Ezért az Európai Parlement szankciókat szavazott meg, és ehhez csatlakoztak az uniós külügyminiszterek is.

Elítélte Oroszországot a Navalnij ügyben Biden amerikai elnök is, aki arra kérte Putyint, hogy engedje szabadon ellenfelét. Oroszországban hamarosan választások lesznek, és Putyin elnök népszerűsége a mélypontra süllyedt. Egyrészt azért, mert a lakosság többségének életszínvonala csökken vagy stagnál miközben a hatalom emberei tovább gazdagodnak másrészt pedig azért, mert Navalnij emberei bemutattak egy videót Putyin palotájáról. Ezt több mint 120 millió ember látta már eddig, és ez nem tett jót az elnök népszerűségének.

Az amerikai kapcsolat

Szijjártó Péter külügyminiszter nem vett részt az uniós külügyminiszterek és Tony Blinken találkozóján. Az amerikai diplomácia vezetőjét az uniós külügyminiszterek hívták meg miután Biden elnök nyomatékosan hangsúlyozta: helyre akarja állítani az USA és Európa szövetségesi viszonyát.

Trump elnöknek sikerült a viszonyt alaposan elmérgesíteni miközben javította kapcsolatait a magyar kormányzattal. Orbán Viktor miniszterelnök – az uniós vezetők döntő többségével ellentétben – nyíltan támogatta Trump elnököt. Egyáltalán nem sietett elítélni amikor Trump hívei megrohamozták a Capitoliumot a vesztett választások után. Erre célzott Szijjártó külügyminiszter amikor Brüsszel kettős mércéjét emlegette. Az Európai Unió ugyanis elítélte a Capitolium ostromát, melyet fenyegetésnek nevezett a demokráciával szemben.

Szijjártó külügyminiszter a budapesti parlament ülésére hivatkozva nem találkozott Antony Blinkennel,

és a magyar kormány joggal tarthat a Biden adminisztrációtól és személyesen az új amerikai külügyminisztertől is. Szijjártó bűnözőnek nevezte Biden csaláját, Antony Blinken édesanyja és nevelőanyja is magyar holokauszt túlélő.  Sőt, édesapja az USA nagykövete volt Magyarországon a kilencvenes években. Szívügyének tekintette a CEU támogatását. Az archívum működésére pénzt is adott a Blinken család. A CEU-val szemben Orbán Viktor aktívan fellépett, és elérte, hogy Soros György közép-európai egyetemének egy része átköltözzön Bécsbe.

Valljuk be, kiindulási alapnak nem túl bíztató ómen ezért nem is csodálhatjuk, hogy elkerülte a személyes találkozást Blinkennel.

Még mindig sunyít a kormány a vakcina-szerződésekről

Végtelenül vérlázító, ahogy a kormány kommunikál a járvány okozta vészhelyzetben: kérdésekre nem, vagy csak alig válaszolnak, a fontos információkat legtöbbször eltitkolják, konkrét tényekről pedig nem ritkán egyszerűen hazudnak – írja Ujhelyi István EP képviselő.

Fontos határt léptek át nemrég azzal, hogy immár az eddig egyébként szakmainak mutatott (vagy legalábbis próbált) operatív törzsi tájékoztatókon is időnként már nyílt pártpolitikai propagandát tolnak, ahogy az oltási regisztráció után szétküldött „tájékoztató levelek” között is akad olyan, amely érdemi információ átadás helyett leginkább hazugságra épülő kormányreklámot folytat.

Így tesznek például az Európai Unió keretmegállapodása alapján hazánkba és más tagállamokba érkező, az Európai Gyógyszerügynökség által biztonságosnak ítélt oltóanyagok leszállításával, annak esetleges lassúságával kapcsolatban is. A kormány folyamatosan Brüsszelre, az európai közösségre és az egységes magyar ellenzékre mutogat, ezzel hárítva azt a felelősséget, amelyet egyébként kizárólagosan neki kell viselnie.

Nem lehet elégszer elmondani, hogy az Európai Bizottság a tagállamok bevonásával, részvételével és felügyeletével kötötte meg az oltóanyagokra vonatkozó keret-megállapodást a gyártókkal, ráadásul a kormányok által leadott mennyiségi és típusigény alapján.

Mint Ujhelyi elmondta a tagállamok egyénileg egyeztették a cégekkel azokat a részleteket, hogy pontosan mikor, hova és mennyi vakcinát szállítsanak a vállalatok, vagyis a kormány – miközben folyamatosan Brüsszelre mutogat – pontosan tisztában van a vonatkozó információkkal. Az átfogó, részletes (és a nyilvánosság elől egyébként érthetetlen módon mindmáig titkolt) oltási tervet is nyilván ezen egyéni megállapodások alapján dolgozták ki. A kormány mégsem hozza nyilvánosságra ezeket a szerződéseket, hiába kértük szépen és határozottan, hiába nyújtottunk be ezzel kapcsolatos, közérdekű adatigénylést, a minisztériumokban továbbra is csak sunyítanak.

Orbán Viktor és kormánya akkor járna el felelősen és tisztességesen, ha terítené a lapjait. Ha világosan bemutatná, hogy milyen szerződéseket kötött az oltóanyagokra. Jogunk van tudni, hogy mennyi pénzt és milyen feltételekkel költött el a vakcinákra; jogunk van tudni, hogy mi szerepel a vonatkozó dokumentumokban! Sőt, miután jelentős mennyiségű vakcina leszállításáról kötött megállapodást a napokban a külügyminiszter Moszkvában, jogunk van azt is megismerni, hogy milyen összegről van szó, milyen pontos szállítási ütemezéssel és milyen feltételekkel. Csak nyílt és őszinte tájékoztatás erősítheti a védekezés hitelességét, ami erősítené az emberek biztonságérzetét is, az pedig növelné az oltási hajlandóságot.

Ahhoz, hogy mielőbb visszatérjünk a normális és nyitott életünkhöz, tömeges és eredményes átoltottság szükséges.

Ennek részletei, feltételei és keretei azonban továbbra is homályba vesznek. Ez így nem felelős kormányzás.

Orbán tömeges „oltakozást” vízionál

Hiába beszél Orbán húsvétra többmillió beoltottról, az ellenőrizetlen vakcinák csak csökkentik az oltási kedvet – nyilatkozta Barkóczuy Balázs a DK szóvivője.

A miniszterelnök ma reggeli, szokásos Kossuth rádióban tartott szeánszán 3 és félmillió koronavírus ellen beoltott magyart vizionált húsvétra. Orbánnak nem kisebb szereplő mond ellent, mint maga a valóság, ugyanis eddig kevesebb mint 400 ezren kapták meg az első oltást, míg a másodikat alig 140 ezren. Vagyis teljesen világos, hogy a kormányfő a bizonytalan eredetű és hatékonyságú orosz és kínai vakcinától várja a csodát.

A Demokratikus Koalíció álláspontja továbbra is egyértelmű:

mindenki oltassa be magát, de csakis az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett, megbízható és biztonságos vakcinával!

Szomorú, hogy a magyar kormányfő még mindig nem érzi át annak felelősségét, hogy a bizonytalan eredetű és hatékonyságú vakcinák erőltetésével pont ő csökkenti az oltási kedvet. Orbánnak ahelyett, hogy a harmadik hullám kapujában több tízmilliárd forintnyi közpénzt felemésztő álkonzultációk kitöltésére biztatja a magyarokat, inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy minél több adag biztonságos, az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott oltóanyag érkezzen hazánkba.

A DK nemet mond a felhatalmazási törvény meghosszabbítására!

A kormány a mai parlamenti ülésnapon kezdeményezni fogja a felhatalmazási törvény meghosszabbítását, amihez az ellenzék támogatását kéri – áll a Demokratikus Koalíció fracióvezető helyettesének közleményében.

A Demokratikus Koalíció egészen elképesztőnek tartja az fideszes pánikkormány pofátlanságát, hiszen az elmúlt hónapokban pontosan láttuk, hogy Orbánék mire használták a teljhatalmat:

százmilliárdokat osztogattak szét saját oligarcháiknak és strómanjaiknak, miközben kivéreztették a magyar önkormányzatokat, és amíg az egészségügyért is felelős Kásler Miklós Dr. Csontot játszott, Szijjártó kezébe adták az itthon felhasználható vakcinák engedélyezését.

Most pedig utólag kérnek felhatalmazást mindezekre.

A Demokratikus Koalíció nemmel fog szavazni a felhatalmazási törvény meghosszabbítására.

Orbán tagjai hiába is szeretnének a felelős politikus pózában tetszelegni: amikor lehetőségük lett volna rá, nem jöttek el az ellenzék által kezdeményezett vitanapra, semmilyen, a védekezéssel kapcsolatos információt nem adtak ki, helyette módosították az Alaptörvényt, a választási törvényt, és kinyírták a Klubrádiót – sorolja fel a közlemény a DK által kifigásolt kormányzati intézkedéseket a közlemény.

Demokraták ezt az ámokfutást semmilyen formában nem támogathatják!

Ahol a kérdésben a válasz

A konzultáció, általános fogalma szerint, két vagy több, független és autonóm szereplő közötti önkéntes együttműködés, amelynek célja egymás véleményének, álláspontjának kölcsönös megismerése, befolyásolása; adott esetben közös vélemény kialakítása.

A nemzeti konzultáció meglehetősen megosztó téma a választók között. Vannak olyanok, akik csupán a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét látják ezekben a kérdőívekben. Mások erőltetett és felesleges kampánytevékenységnek és egyszerű manipulációnak bélyegzik az Orbán kormány által 2010-ben életre hívott levelezősdit.

A nemzeti konzultáció egy politikai eszköz, egy kérdőív, melyet a kormány küld ki a legtöbb magyar választókorú állampolgárnak. A kérdőív kitöltése és visszaküldése megoldható hagyományosan postai úton és online platformon egyaránt. Ezek a kérdőívek a kormány által összeállított kérdéseket tartalmazzák.

A konzultációs kérdőívek funkciójukat tekintve sokrétűek. Finoman szólva a valóságtól távolabb álló értelmezés szerint a kormány egyszerűen csak kikéri az állampolgárok véleményét olyan kérdésekben, melyek sarokpontjait adják a politikai terveinek, törekvéseinek.

Egy másik, a realitással közelebbi kapcsolatot ápoló magyarázat szerint

a nemzeti konzultációk sokkal inkább a választások közötti időszak, politikai kampányának fontos elemeiként jelennek meg a kormányzati kommunikációban.

Ez a magyarázat nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a kormány valóban kíváncsi lenne az emberek véleményére. Azonban az állampolgárok véleményének megismerése, ebben a felfogásban csupán a sokadik helyen áll, a politikai racionalitás által kialakított hierarchiában.

Az adott politikai erő, jelen esetben a Fidesz-KDNP elsősorban a nemzeti értékek kifejezésére, szavazói mobilizálására és politikai témák kijelölésére alkalmazza a nemzeti konzultáció intézményét.

A konzultációban szereplő kérdések többsége egyszerűen megválaszolható. A közérthetőség végett az összetettebb gondolkodásra okot adó tartalmat csupán nyomokban lehet felfedezni a kérdések leírásában.

Kormány oldalról a konzultáció melletti érvek általánosan a demokratikus elvekből vezethetők le, miszerint a konzultációs kérdőív kitöltésével a választók kifejezhetik véleményüket, álláspontjukat, fontos politikai kérdésekben. Hozzájárulhatnak a választók a kormány politikájának alakításához.

Ahogyan az lenni szokott a kormány és az ellenzéki oldal abszolút másként tekintenek a nemzeti konzultáció, most már az évek alatt megtűrt, megszokott intézményére.

A kérdőívekkel kapcsolatban fontos kiemelendő tény, hogy a nemzeti konzultációk erősítik az egyes jövőben érvényesíteni kívánt törvények és intézkedések legitimitását.

A kormány könnyedén előhúzhatja a népakarat kártyáját amikor szükségesnek érzi. A pártszövetség kétharmados felhatalmazása mellé, időről időre hozzászegődik a konzultációkat kitöltő és visszaküldő, korántsem elhanyagolható tömegek hangja és akarata.

Az ellenzékkel szimpatizálók és az ellenzéki pártok a legtöbbször éppen a demokratikusság hiányát róják fel a rendszer leginkább meghatározó elemeként. A kormány érvelése a konzultációk mellett meg pont a demokratikusságra épül.

Mindenesetre a konzultáció egy roppant hatékony eszköz a Fidesz-KDNP saját szavazótáborának mobilizálására. A milliós nagyságrendű válaszból is látható, hogy nagy számban, elsősorban a Fidesz-KDNP pártszövetséggel szimpatizálók, élnek a konzultáció adta lehetőséggel.

A kormány a felsoroltak mellett gyakran érvel azzal, hogy a konzultációs kérdőívek fegyvertényezőt nyújtanak Brüsszellel, vagyis az Európai Unióval szemben.

Az ország szuverenitásának megerősítését és a választók egyértelmű akaratát tükrözik a nemzeti konzultációk eredményei. Ugyanez a retorika köszön vissza a hazai politika játszóterén is. Amikor az ellenzéki pártok bírálják a kormányt tevékenysége miatt, akkor a kormány gyakorta használja hivatkozási alapként a konzultációk eredményét és eredményességét.

Az ellenzék számára a konzultációkkal kapcsolatban az egyik leginkább szemet szúró negatívum az a felmerülő költségek mértéke.
Az időről időre kiküldött konzultációk költségei változók, azonban általában 200 millió és 1 milliárd forintnyi anyagi ráfordítás volt eddig a jellemző a már kiküldött konzultációk esetében.

Az ellenzék feleslegesnek és drágának tarja a nemzeti konzultációkat.

Elmondásuk szerint másra költenék a fentebb leírt közvagyont.

A másik legfontosabb konzultációk ellen felhozott érv szerint a konzultációt a kormány kampányra és az állampolgárok manipulálására használja. Már a kérdések megfogalmazása is arra utalhat, hogy a leírt eldöntendő kérdések magukban hordozzák a logikus és egyszerű választ, ami jellemzően a kormány akaratához áll közelebb.

A kérdőívek szakmaiságát is sokan vitatják. Mivel az egyszerűen megfogalmazott, közérthető kérdések a legtöbb esetben kiölik az esetlegesen szükséges szakmai hátteret, mely a választók segítségére lehetne a felelős döntés meghozatalában.

A magukat a kormány ellen meghatározó politikai pártok és szimpatizánsaik mindezek mellett korrupciót sejtenek a konzultációk megvalósítása mögött.

A tematizálás

A nemzeti konzultáció, mint eszköz tulajdonképpen egy kampányidőszakon kívül eső kampánytevékenységnek is megfeleltethető. Ezen okból kifolyólag fontos szerepet játszik a Fidesz-KDNP tematizáló tevékenységében. Amennyiben egy politikai erő képes tematizálni a közbeszédet, úgy elmondható róla, hogy különleges hatalom birtokosa.

A közvélemény tematizálása egy nagyon fontos, sőt elengedhetetlen tevékenység a politika világában.

Ami a különféle elterelő témák bedobálásában és témák aktualizálásában nyilvánul meg leginkább.

Amikor egy politikai erő egy megadott témát beemel a közbeszédbe és a politikai közösség fontos, közös ügyeként jelöli meg, akkor már tematizáló tevékenységet végez.

Nem is szükséges éveket visszautazni az időben, hogy találjunk egy olyan témát, melyet a kormány beemelt a közbeszédbe. A bevándorlás és Soros György elleni kampány, mely évek óta végig kísérte az emberek életét is ilyen. De ilyen volt a nyilatkozatok és intézkedések egész sorozata, mely az „állítsuk meg Brüsszelt” politikai szlogen alatt fut, még a mai napig is, változó intenzitással.

Az teljesen biztos, hogyha a kormány nemzeti konzultációt indít, a sajtó és a politikai elemzők éhes disznóként vetik rá magukat a kérdőívekre, hogy megfejtsék a kérdések mögötti szándékok kesze-kusza összefüggéseit.

Néhány kérdés, néhány értelmezés

A teljesség igénye nélkül, kiragadunk néhány kérdést a konzultációs kérdőívekből, hogy értelmezzük, milyen üzenetet közvetítenek a választók számára.
Egy kérdés a 2015-ben kiküldött nemzeti konzultációból, melynek címe: Nemzeti konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról

„Sokféle véleményt lehet hallani az erősödő terrorcselekményekkel kapcsolatban. Ön mennyire tartja fontos kérdésnek a terrorizmus térnyerését (franciaországi vérengzés, az ISIS riasztó cselekményei) a saját élete szempontjából?”

Ezen kérdéssel kapcsolatban tudni, hogy a válaszadók 70,49%-a „nagyon fontos” választ jelölte meg, a „fontos” és „nem fontos” opciók ellenében. Ez a szám teljesen érthető a feltett kérdés tükrében.

Ennek oka egyszerű, maga a kérdés megfogalmazásának módja logikus választ rejt magában.

A világ sokféle kultúrát és népet tömörít, azonban egy fejlett, globalizálódott és civilizált társadalomban az állampolgárok alapvetőnek tartják biztonságuk fontosságát. Ebből következik, hogy az embereket igenis érdekli a terrorizmus témája. Önnön és szeretteik biztonságának féltéséből adódik, hogy követik a terrorizmussal kapcsolatos történéseket. A magyar politikai kultúra egyik legfőbb jellemzője is a biztonság utáni általános vágy. A magyar politikai kultúráról és jelentőségérő itt írtam bővebben.

Egy ehhez hasonló eszmefuttatás nélkül is evidens a válasz a legtöbb ember számára, illetve így már körvonalazódik a kérdés valódi célja, mely nem más, mint a politikai álláspont kifejezése és a választók fenyegetettség érzésének tudatos növelése.
A következő kérdés a 2011-ben kiküldött szociális konzultáció egyik kérdése.

„Vannak, akik azt javasolják, hogy az ország segély helyett inkább munkalehetőséggel segítse a munkanélkülieket. Mások szerint a segélyezés a megoldás a munkanélküliség problémájára. Ön mit gondol?”

A kérdés felvetése ebben az esetben releváns. A munkanélküliekkel való bánásmód megítélése egy igencsak megosztó téma. A kormány álláspontja azonban világos. A kormány jóléti politikája alapvetően konzervatívnak nevezhető. Mivel a legtöbb szociális támogatás és segély munkaviszonyhoz van kötve.

A munkanélküliek és a szociális hálón kívül rekedt társadalmi rétegeknek a kormány politikai víziója ellenséges lehet. Ezen konzultáció előre vetítette a politikai értelemben vett jövőt, mely később a közmunkaprogram képében vált valósággá.
Még két konzultációs kérdés a Nemzeti konzultációból, mely a családok védelméről címet viseli.

„Egyetért-e Ön azzal az alapértékkel, miszerint a gyermekeknek joguk van anyához és apához?”

Maga a kérdés egyszerű, azonban mélyebb tartalmat hordoz magában. A kérdés másként megfogalmazva úgy is hangozhatna, hogy: Egyetért-e Ön azzal az alapértékkel, miszerint gyermekeknek joguk van a Fidesz-KDNP által elismert, valódi családmodellhez, melyben egy anya és egy apa van, a gyermekek mellett. Mivel ismeretesek a kormány családpolitikai törekvései és álláspontja, meghatározható, hogy jelen esetben nem a nagyarányú válások számát kívánja csökkenteni a kormány, hanem sokkal inkább a tradicionális keresztény alapú családmodellt igyekszik elterjeszteni a köztudatban.

Ez természetesen nem foglalja magában a homoszexuális kapcsolatban élőket,

a gyermeküket egyedül nevelő, gondozó szülőket. A kívánatos családmodell az apa, anya és gyerekek köré épül.

Valószínűsíthető, hogy a jövőben a kívánatos családmodellt erősítő intézkedések nagyobb reflektorfényt kapnak. Ebbe persze a szegényebb rétegek nem férnek bele, hiszen akkor őket lélegeztetőgépre helyezné a kormány. A kormány egyik pillanatról a másikra, nem lenne képes megszüntetni a szegénységet Magyarországon. Ez egy túlontúl összetett és hosszútávú terv megvalósítását igénylő feladat, mely támadási felületet nyújt a többi politikai erőnek a Fidesz-KDNP kritizálására. A konzultáció sem foglalkozik a szegénység kérdésével. Ez nem is meglepő, hiszen a kormány nem akarja felszítani a kritikus érzelmeket a választók körében.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni?”

Magyarország súlyos demográfiai problémákkal néz szembe. A népesség szapora fogyása és elöregedése, jelenleg is kihívásokat állít a teljes magyar társadalom és a kormány elé. Néhány évtizedes távlatban pedig a jelenlegi nyugdíjrendszer sem tartható fent.
Az aktív korú népesség fogyása és a teljes népesség körében tapasztalt alacsony születésszám korrigálására, a bevándorlás egy megoldás lehet, de a kormány szemében egy rossz megoldás.

A kormány élesen bevándorlásellenes szemléletmódja találkozik a magyar demográfiai valósággal. A bevándorlás és a család politika összefüggése ebben a kérdésben kerül kifejtésre.

A kérdés semmit nem vetít elő a jövőre nézve, amit eddig nem tudtunk volna. A kormány kommunikációjában ellenzi a bevándorlást és támogatja a hazai családokat.
Összességében elmondható, hogy a nemzeti konzultációk kérdései üzenet értékűek.
Mindegyik kérdés aszerint van kialakítva, hogy tükrözze a kormány álláspontját az egyes témákban. A legtöbb „helyes” válasz, mely egyenesen következik a kérdésből valójában az a válasz, amit a kormány tagjai is bejelölnek a konzultáció kitöltésekor.

Tiltakozunk az egyetemek elrablása ellen!

Az Orbán-rezsim az egyetemek elrablásának folyamatában fokozatot váltott az elmúlt napokban: statáriális eljárásban öt állami egyetemet hajszolt bele az alapítványi átalakulásba, maradék autonómiájának teljes feladásába.

Az eljárás során a kormány illegitim eszközök egész sorát vetette be: megzsarolta az egyetemeket azzal, hogy csak az alapítványosítás elfogadása esetén jutnak további forrásokhoz.

Az egyetemi vezetők az ITM-ben tudták meg, hogy “önként” fogják alapítványi kézbe adni az egyetemeiket, különben nem részesülnek az 1500 milliárdos uniós fejlesztési forrásból.

A döntő szavazás napján maga a miniszterelnök is melegen ajánlotta az elköteleződést az egyetemeknek a “modellváltás” mellett.  Az MTVA a szenátusi szavazásokat napokkal megelőzően már kész tényként tálalta az egyetemek átalakítását.
A kormány kommunikációjára mindvégig jellemző volt az érintettek bizonytalanságban tartása, megtévesztése, a folyamatos dezinformáció, a hitegetés, a valós információk visszatartása, elhallgatása és a kettős beszéd. 2020 nyarán Palkovics László még azt állította, hogy “a legnagyobb intézmények ‒ köztük a három vidéki tudományegyetem, valamint a SOTE, az ELTE és a Műegyetem is ‒ állami fenntartásban maradnak, így fejlesztik őket tovább”.

2021. január elején az alapítványosításba most bevont intézmények vezetői még azt sem tudták, hogy ők is sorra kerülnek, a hónap végén pedig már ügydöntő szavazásokat kellett lezavarniuk a szenátusokban. 

Csak január közepén szivárgott ki az a dokumentum, amelyből kiderült, hogy február 9-én már a parlament elé terjesztik a jogszabály-módosítást.
Az érintett egyetemek vezetői végrehajtották a rájuk kiszignált feladatot, meg sem kísérelték elérni, hogy időt kapjanak alapos hatástanulmányok készítésére, érdemi viták lefolytatására. Az erőltetett ütemű folyamat nem tette lehetővé, hogy az egyetemi polgárok érdemben megvitassák az átalakítás kérdését. A rendkívüli helyzetben egyes érintett egyetemi karokon spontán plénumok szerveződtek, amelyeken a többség elutasította az erőszakos átalakítást. Voltak olyan hivatalos fórumok, ahol egyes hozzászólókat megfélemlítették, beléjük fojtották a szót, illetve ahol szabálytalanul bonyolították le a szavazást.

A magyar kormányzat szégyene, hogy az ötvenes éveket idéző módszerekkel hajtanak végre alapvető szerkezeti és tulajdoni változtatásokat a magyar felsőoktatásban.

Az alapítványosítás a hűtlen kezelés gyanúját is felveti, hiszen fideszes oligarchák kezébe kerülnek az óriási fejlesztési források és értékes ingatlanok, amelyek így “elveszítik közvagyon jellegüket”.
A tervezett átalakítások megszüntetik az oktatás és a kutatás szabadságát, veszélybe sodorják a diákok továbbtanulását, a képzések tandíjmentességét, és szűkítik az egyetemre való bejutás lehetőségét.

Megszűnik az oktatók közalkalmazotti státusza, ezzel megkezdődhet a tömeges elbocsátás. Mindez az értelmiség elleni totális háború újabb állomása, ami egyben az egész magyar társadalom ellen irányul.

Magyarország elrablása több mint tíz éve zajlik, egyre erőszakosabb módon, egyre arcátlanabbul. A veszélyhelyzet miatti gyülekezési tilalmat a kormány a magyar nép, a magyar emberek elleni intézkedésekre használja fel. Az alapítványosítás nem a köz javát, a hazai felsőoktatás és kutatás minőségének javítását, hanem a hatalmon lévők érdekeit szolgálja.
Az erőszakos átalakítás lehetővé teszi, hogy nagymúltú egyetemek a Fidesz pártkatonái által irányított magánalapítványok kezébe kerüljenek, ezzel biztosítva a felsőoktatás feletti uralmukat a NER bukása utáni időkre, akár az örökkévalóságig

Az Oktatói Hálózat tiltakozik a kormány oktatás- és tudományellenes politikája, a magyar felsőoktatás elrablása, az egyetemi szabadság eltiprása ellen!

Felszólítjuk a parlamenti képviselőket, hogy akadályozzák meg az állami egyetemek privatizálásának törvénybe foglalását!
Szolidárisak vagyunk a tiltakozó egyetemi polgárokkal, és felkérünk minden felelős állampolgárt és szervezetet, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel támogassa harcukat és lépjen fel az alapítványosítás ellen.
Budapest, 2021. február 5. Oktatói Hálózat

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK