Fontos

Oligarchák gazdagodása uniós jóváhagyással

Pénzes gazdák: hogyan fejik meg az Európai Uniót az oligarchák és a populisták – írta cikkét magyar nyelven a The New York Times. Tudomásunk szerint eddig példa nélküli, hogy a világ egyik legbefolyásosabb napilapja magyar nyelven közöljön írást.

Az Európai Unió 65 milliárd dollárt költ évente a mezőgazdaság támogatására. Ennek jelentős része kedvez az önkényuraknak, pénzzel tömi a politikusokat, és korrupt ügyeket finanszíroz – áll az alcímben.

Új feudalizmus és maffiaszerű földszerzés

A Csákvárt mint helyszínt feltüntető írást azzal kezdik, hogy a kommunizmus idején földművesek dolgoztak ennek a Budapesttől nyugatra fekvő városnak messze nyúló határában, búzát és kukoricát aratva annak az államnak, amely elvette a földjüket.
Manapság az ő gyermekeik dolgoznak itt új kényuraknak, oligarchák egy csoportjának és a politika kegyeltjeinek, akik a földhöz homályos ügyleteken keresztül jutottak a magyar kormány jóvoltából.

A feudalizmus modern változata jött itt létre, amelyben a munkát és a támogatást a szolgálatkész kapja, és büntetés a jussa annak, aki nem áll be a sorba.

Úgy tűnik, hogy ezeknek a földbáróknak kedvez és juttat pénzt az Európai Unió. A 28 tagú Európai Unió minden évben 65 milliárd dollárt fizet a kontinensen agrártámogatás gyanánt a mezőgazdaságból élők megsegítésére és a vidéki közösségek fenntartására. De Magyarországon és Közép-Kelet-Európa nagy részén ennek zöme a jó összeköttetéssel rendelkező hatalmasok zsebébe vándorol. A Cseh Köztársaság miniszterelnöke több tízmillió dollár támogatást kapott csak tavaly. A támogatásokat maffiaszerű földszerzésre használták Szlovákiában és Bulgáriában.

Azt az európai agrárprogramot, amely kulcsszerepet játszott az Európai Unió létrejöttében, ma ugyanazok az antidemokratikus erők zsigerelik ki, amelyek az uniót belülről is fenyegetik. Ennek oka az, hogy a közép-kelet-európai kormányok, melyeknek számos populista vezetője van, nagy mozgástérrel rendelkeznek az európai adófizetőktől származó támogatások felosztásában, és annak módját titok övezi.

A The New York Times (NYT) 2019 folyamán

kilenc országban végzett kutatása arra az eredményre jutott, hogy a támogatási rendszer szándékosan zavaros, durván aláássa az Európai Unió környezetvédelmi céljait, korrupcióval és önérdekkel átszőtt.

Brüsszel eltűri az EU egyben tartása fejében

A brüsszeli gépezet azért tűri meg ezt a leplezetlen korrupciót, mert ahhoz, hogy szembeszálljanak vele, meg kellene reformálni azt a programot, amely fontos szerepet játszik az ingatag lábakon álló unió egyben tartásában. Az európai vezetők sok mindenben nem értenek egyet, de mindannyian számítanak a bőkezű támogatásokra, és arra is, hogy azt saját belátásuk szerint oszthatják el. Ha nekimennének ennek a rendszernek azért, hogy megfékezzék a visszaéléseket az újabb tagállamokban,

törésvonalak jelennének meg az európai politikában és gazdaságban.

Ez az oka annak, hogy az idén megújítandó agrárszabályozás kapcsán Brüsszel nem hangsúlyozza a korrupció megfékezését és nem tervez szigorúbb ellenőrzést bevezetni. A törvényhozók ehelyett arrafelé mozdulnak, hogy nagyobb mozgásteret adjanak az egyes országok vezetőinek a pénz elköltésében, a belső ellenőrök tiltakozása ellenére.

A legnagyobb tortaszelet a közös költségvetésben

Az agrárprogram a legnagyobb tétel az Európai Unió központi költségvetésében, a

költés 40 százalékát teszi ki, a világon az egyik legnagyobb támogatási rendszer.

Ennek ellenére vannak olyan, az agrárprogramot meghatározó és megszavazó brüsszeli törvényhozók, akik maguk is bevallják, hogy gyakran nem is tudják, hova megy a pénz. Ez a pénz ide, Fejér megyébe is vándorol, amely Orbán Viktor, Magyarország populista miniszterelnöke szűkebb hazája.

Orbán, aki az európai szélsőjobb meghatározó alakja, Brüsszel és az európai elitek kíméletlen kritikusa, nem habozik elfogadni az Európai Unió által juttatott pénzt.

Lapunk oknyomozói rávilágítanak, hogy az európai támogatást kegyúri rendszer fenntartására fordítja, amelynek segítségével gazdag embert csinál barátaiból és családtagjaiból, védi politikai érdekeit és megbünteti riválisait.

Állami földek Orbán Viktornak és családjának

Körülbelül 480 hektár állami földet adtak el Orbán vejének és családjának, 1480 hektár  került Orbán gyerekkori barátja, Mészáros Lőrinc és családjának birtokába. Közel 400 hektár állami földet adtak el Flier Jánosnak, Orbánné üzleti partnerének. Egyéb birtokokat egy budapesti ügyvédnek adtak el, aki bérbe adta azok egy részét Mészárosnak – idézik a térkép szövegében Ángyán Józsefet, aki Orbán agrárállamtitkára volt, de éppen a földügyek elleni tiltakozása miatt távozni kényszerült.

Az Orbán-kormány több ezer hektár állami földet árverezett el családtagjainak és partnereinek, Orbán egyik gyerekkori barátjából pedig az ország leggazdagabb embere lett. Márpedig akié a föld, az milliós támogatásra jogosult az Európai Uniótól.

„Ez egy teljesen korrupt rendszer”

– mondja Ángyán József.

Az EU minden évben háromszor annyit költ a mezőgazdasági támogatásokra, mint az Egyesült Államok, de a rendszer bővülésével nem tartott lépést a transzparencia. A tagállamok kormányai nyilvánosságra hoznak ugyan valamennyi információt a támogatottakról, de a legnagyobb haszonélvezők bonyolult tulajdoni szerkezetek mögött rejtőzködnek.

Az uniós apparátus asszisztál

Habár a termelők részben a földterület alapján részesülnek a támogatásból,

a földtulajdon adatai nem nyilvánosak, és emiatt a jogtalan földszerzésnek és a korrupciónak nehéz utánajárni.

Habár van erre vonatkozó átfogó adatbázisa,

az EU nem volt hajlandó a lapnak eljuttatni a kért információt letöltési nehézségekre hivatkozva.

A NYT emiatt saját adatbázist állított össze. Ez megerősítette, hogy számos földtranzakció politikai bennfentesek egy válogatott csoportjának kedvezett. Több országban is ellátogattak gazdaságokba, és állami dokumentumok alapján megállapították, hogy több esetben a legnagyobb haszonélvezők kapták meg a támogatást. Olyan magyar újságírók és mások munkájára is támaszkodtak, akik földmutyikat kutattak az Orbán kormány sajtóellenes intézkedései ellenére.

Nem csak nálunk

Miközben az Európai Unió azzal hirdeti a támogatási programot, hogy az a keményen dolgozó gazdák alapvető fontosságú biztonsági hálója, tanulmányok sora jelent meg arról, hogy a pénz 80 százalékát a támogatottak 20 százaléka kapja. A legnagyobb támogatást élvezők között pedig vannak olyanok, akik a pénzt politikai hatalom megszerzésére fordították.

Csehországban a legismertebb támogatott Andrej Babis, milliárdos mezőgazda és miniszterelnök. Cseh vállalatai legalább 42 millió dollárnyi agrártámogatásban részesültek tavaly. Babis, aki tagadja, hogy bármiféle visszaélést elkövetett volna, két érdekellentéttel kapcsolatos vizsgálatnak is tárgya az idén. Az utóbbi években a cseh kormány olyan szabályokat vezetett be, amelyek könnyebbé teszik nagyvállalatok számára – és az övé a legnagyobb -, hogy még több támogatást kapjanak.

„Az Európai Unió egy oligarchának fizet rengeteg pénzt, aki egyben politikus is,” nyilatkozta Lukas Wagenknecht, cseh szenátor és közgazdász, aki korábban Babisnak dolgozott. „És ennek mi lett az eredménye? Az, hogy a legnagyobb hatalommal rendelkező cseh politikust teljes mértékben az Európai Unió támogatja.”

Bulgáriában a támogatások az agrárelit jólétét szolgálják. A Bolgár Tudományos Akadémia szerint Európa legfontosabb földalapú támogatásainak hetvenöt százaléka körülbelül 100 céghez vándorol az országban. Az idén tavasszal a hatóságok az egész országban razziáztak, korrupt összefonódásokra vetve fényt kormánytisztviselők és agrárvállalkozók között. Az ország egyik legnagyobb liszttermelőjét csalással vádolják a támogatásokkal kapcsolatban és ügye jelenleg tárgyalásra vár.

Szlovákiában a legfelsőbb ügyész elismerte egy „agrármaffia” létét. Kistermelők arról számoltak be, hogy megverték őket és támogatásra jogosult földjüket kikényszerítették tőlük. Tavaly meggyilkolták Jan Kuciak újságírót miközben azt kutatta, hogyan épült be az olasz maffia a mezőgazdaságba, hogyan tulajdonította el a támogatásokat és épített ki kapcsolatot magasrangú politikusokkal.
Ennek ellenére Brüsszelben és Európa több más fővárosában a reformterveket gyakran felhígítják vagy félresöprik. EU-s döntéshozók elutasítottak egy 2015-ös jelentést, amely az agrártámogatásokra vonatkozó szabályok megszigorítását javasolta a közép- és kelet-európai törvényellenes földszerzések megregulázása céljából. Az Európai Parlament leszavazott egy törvényjavaslatot, amely megakadályozta volna, hogy olyan támogatásokból részesüljenek politikusok, amelyeket ők osztanak el.

A hamis orbáni mese és a valóság

Kevés vezető próbálkozott meg a támogatási rendszer olyan széleskörű és leplezetlen kizsákmányolásával, mint Orbán Viktor Magyarországon. Amikor a választókhoz beszél, azzal a hamis mesével áll elő, hogy Brüsszel el akarja venni az agrártámogatást és a megtakarított pénzen migránsokat akar betelepíteni, és egyedül ő, Orbán az, aki ezt meg tudja akadályozni.
Azok a gazdálkodók,

akik a kormányt vagy a kegyúri rendszert kritizálják, arról adnak számot, hogy elesnek a támogatástól vagy különböző hatósági ellenőröket szabadítanak rájuk, melyek a kommunista időket idéző fenyegetésekre emlékeztetnek.

„Nem arról van szó, hogy jön érted éjszaka egy kocsi és elvisz,” mondja Teichel István, aki Orbán szűkebb hazájában kistermelő. „Ez annál mélyebbre hat.”

Az uniós támogatások kezdettől fogva olyan pénzmennyiséget jelentettek, amelyet a szocialista rendszerhez szokott gazdák még álmukban sem remélhettek. A program a második világháború után jött létre, hogy a termelők juttatásának megemelésével növekedhessen az élelmiszertermelés a háború pusztította kontinensen. Az idő folyamán ez a program létfontosságú szerepet kapott a határokon átívelő gazdaság létrehozásában, ami a modern Európai Unió alapja volt. Az európai vezetők tudták, hogy a szocialista blokk államainak uniós tagokká emelése kihívásokkal jár, de

nem látták át teljes mértékben, hogy milyen korrupciós lehetőségeket rejt a támogatási program.

A program lényege egyszerű képlet: a gazdák többnyire annyi pénzt kapnak, amennyi földet megművelnek. Minél több földje van valakinek, annál több pénzt kap. Közép- és Kelet-Európában pedig nagyon sok a termőföld, és a szocializmus hagyatékaként annak jelentős része még mindig állami kézben van. Az európai hatóságok több területen is szorosan együttműködtek az új tagállamok kormányaival, mint például az élelmiszervizsgálati szabványok és a határellenőrzés, de a támogatásokra nem sok idő jutott.

Voltak figyelmeztető jelek, még mielőtt Magyarország belépett volna az unióba. Orbán, mielőtt tisztségétől megvált volna 2002-ben, 12 állami gazdaságot adott el, amely később „piszkos tizenkettő” néven híresült el, politikai kapcsolatokkal rendelkező vevőknek. A vevők áron alul jutottak hozzá a gazdaságokhoz és 50 évre kizárólagos jogot szereztek a földek használatára. És amikor két évvel később Magyarország csatlakozott a rendszerhez, a támogatásra is jogosultak lettek.

Ez egy mutyigazdaság, itt csak a barátok és a politikai szövetségesek rúgnak labdába – mondta Raskó György, volt agrárállamtitkár.

„Nem Orbán találta ki ezt a rendszert. Ő csak hatékonyabban működteti.”

„Amikor Orbán beszél, nagyon meggyőző tud lenni,” mondja Ángyán. „Az ember hisz neki. Én hittem neki.” A földcsuszamlásszerű győzelem után Orbán gyorsan a tettek mezejére lépett, csak éppen nem úgy, ahogy Ángyán képzelte. Ő azt javasolta, hogy a kormány darabolja fel a nagy földterületeket, és adja bérbe kis- és közepes termelőknek.

Földért hatalmat

Ehelyett Orbán a nagy földterületeket szövetségeseinek kívánta bérbeadni, ami Ángyán szerint a vidéket Orbán pártjának, a Fidesznek és szövetségeseinek rendelte volna alá.
Azt is tudta, hogy az európai támogatások a földterület nagysága után járnak, és így

megnövelik a gazdagok és szegények közötti különbséget, lehetővé téve ezzel a könnyebb hatalomgyakorlást.

„Semmi esélyem nem volt arra, hogy megvalósítsam a tervemet” – mondta Ángyán.

2011-ben Orbán új kormánya megkezdte az állami földek bérbeadását. Eleinte azt hirdették az illetékesek, hogy csak helyi kisgazdálkodók jelentkezhetnek bérletre. De végső soron a földek jó politikai összeköttetésekkel rendelkező személyekhez jutottak, akik esetenként az egyetlen résztvevők voltak az árveréseken. 2015-re több százezer hektár állami földet adtak ki bérletre, és ennek jelentős része Fideszhez közeli személyek kezére jutott.

Az új bérlők alacsony bérleti díjakat fizettek az államnak, miközben jogosulttá váltak az európai támogatásokra.

Orbán hirtelen pálfordulása nyomán Ángyán kiábrándult és úgy érezte, elárulták. Kilépett a kormányból 2012-ben, de az Országgyűlés tagja maradt, ahol továbbra is fennen hirdette elképzeléseit, miközben a kormány az ellenkező irányba haladt.

Aki nem hűséges, arra lőnek

Egy zárt ajtók mögötti megbeszélésen 2013 elején Ángyán egyenesen megmondta a véleményét Orbánnak a miniszterelnök legbizalmasabb parlamenti szövetségesei előtt. „Tönkre fogod tenni a vidéket”. „Te meg kútmérgező vagy” – vágott vissza Orbán Ángyán visszaemlékezése alapján. „Cserben hagytál, Jóska.” A jelenlévő pártkatonák meglepve hallgatták, amint Orbán hosszú monológba kezdett arról, hogy a politika olyan, mint a csatatér. Aki hűséges, számíthat arra, hogy fegyvertársai megvédik. „És akik nem azok?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. „Azokra lőni fogunk.”

2015-ben Orbán még magasabb sebességre kapcsolt. Kormánya több százezer hektár állami földet adott el, sok esetben jó politikai kapcsolatokkal rendelkező szövetségeseinek. Ezek ugyan árverések voltak, de több helyi gazda is elmondta:

megmondták nekik, nem is kell jönni az árverésre, mert a nyertesek már ki vannak jelölve.

A nagyobb területeket egyébként is kevesen engedhették volna meg maguknak, és többekhez el sem jutott az árverés híre. Horváth Ferenc, 63 éves nyugdíjas egy kunyhóban él Fejér megyében, és kissé elkésve vette észre, hogy a kormány minden állami földet eladott az ő kis telke körül.

„Nagyon gyorsan történt,” mondja Horváth. „Nem is tudtunk arról, hogy lehetett itt földet venni.” Horváth telkét szinte minden oldalról új szomszédja, Mészáros Lőrinc földjei vették körül. Pár nap alatt kerítést emeltek, és a területet ellepte a sertéstrágya szaga.

Mészáros és rokonai több mint 1500 hektár földet vásároltak csak Fejér megyében. Ángyán jóslata beteljesült,

Orbán politikája aláveti a vidéket a Fidesznek és szövetségeseinek.

Nem más ez, mint modern feudalizmus, amelyben a kisgazdálkodók hatalmas politikai érdekcsoportok árnyékában élnek – és az egészet Európai Uniós támogatásból finanszírozzák. A magyar kifizetési adatok elemzése szerint az utóbbi években

a legnagyobb támogatottak, Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor, több, mint nyolcmilliárd forint  támogatást kaptak tavaly.

Brüsszelben az európai politikusokat kifejezetten figyelmeztették a magyarországi problémákra, még az árverések kezdete előtt.

Vannak, akik látják az EU kudarcát

Az Európai Parlament által megrendelt 2015 májusi jelentés a jogtalan földszerzést vizsgálta és „homályos ügyekre” hívta fel a figyelmet Magyarországon. A jelentésben Orbán szülőhelye, Fejér megye is szerepelt.

A vizsgálat arra mutatott rá, hogy Közép- és Kelet-Európában tehetős, politikai kapcsolatokkal rendelkező földbirtokosoknak lehetőségük volt arra, hogy rátehessék kezüket a földre. „Különösen akkor, amikor a kormányszervek segédkeztek nekik” – állítja a jelentés.

A vizsgálat a földtámogatási programot is felelőssé teszi ezért, azt állítva, hogy az minél több föld megszerzésére ösztönöz.

„Ebből a szempontból a KAP kudarcot vallott, mivel nem teljesítette saját célkitűzéseit”

– állítja az amszterdami székhelyű Transnational Institute által készített jelentés. Levélben megfogalmazott válaszában az európai földművelésügyi hatóság megbízhatatlannak minősítette a jelentést és hangsúlyozta, hogy az adott ország vezetői felelősek a nemzeti földhasználati politika betartatásáért.

A második vonal is jól járt

Az olyan nagy oligarchákon túlmenően, mint Mészáros Lőrinc, Orbán egyéb támogatói és szimpatizánsai is kaptak nagyobb darab állami földet. Csongrád megyében például a Fidesz-politikus Lázár János családi és üzleti érdekköréből került ki több nagy vevő, akik körülbelül 500 hektárra tettek szert. Bács-Kiskun megyében Mészáros Lőrinc egy volt üzlettársának családtagjai és barátai kaptak nagyobb darab földeket. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, jelenlegi és korábbi Orbán kormánybeli hivatalnokok rokonai és barátai voltak a legnagyobb nyertesek a földárveréseken. Többen azóta jelentős profittal olyan nagy agráripari vállalatoknak adták bérbe a földeket, amelyek európai támogatásban részesülnek.

Miközben a politika kegyeltjei meggazdagodnak, sok kistermelő a megélhetés miatt számít a támogatásra. Emiatt

nem szívesen kritizálják hangosan a rendszert a megtorlástól való félelmükben, mondták többen is.

Gál Ferenc tehenet és disznót tenyészt és lucernát termeszt családi gazdaságában. Elmondása szerint 130 hektár bérletét pályázta meg, mert az európai támogatások miatt akkor is megérte volna, ha semmit nem termeszt a földön. A helyi gazdáknak kellett volna előnyt élvezni, de a föld tehetős idegenek kezére jutott. Amikor ezt felhozta, rögtön lett is ebből baja. Elmondása szerint állami ellenőrök látogattak el hozzá, környezetvédelmi és vízügyi problémákat véltek felfedezni nála. Azt is elmondta, hogy a helyi vezetők mondták neki, hogy máskor ne is jelentkezzen támogatásra.

A bosszú Ángyán Józsefet is utolérte. Pár hónappal azután, hogy kilépett a kormányból, a hatóságok visszavették az Ángyán által 20 évig működtetett kishantosi biofarm bérleti jogát. A földet politikához hű emberek kapták meg, akik azt felszántották és beszórták műtrágyával. Aztán a Szent István Egyetem vezetői leépítették Ángyán tanszékét és ezzel hagyatékát lerombolták.

„Orbán érti, mikor kell az embereket félelemben tartani”

– mondta Ángyán. Mikor magyar agrárszakemberekkel és közgazdászokkal beszélgettek, voltak közöttük olyanok, aki nem kívántak a földtulajdonról beszélni, vagy kérték, hogy ne nevezzük őket néven cikkünkben. A gazdák is látták mi történik az emberrel, aki ellentmond.

Mivel Orbán rendelkezik az európai támogatások fölött, meg tud akadályozni egy újabb vidéki megmozdulást – mondta Ángyán. Addig, amíg a kormány osztja szét a támogatást, senki sem mer megszólalni.

Orbán meghívta Karácsonyt kormányülésre

Orbán Viktor miniszterelnök levélben gratulált Karácsony Gergely főpolgármesternek megválasztásához, egyúttal meghívta őt a szerdai kormányülésre, ahol a budapesti fejlesztések jövőjéről is tárgyalnak – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.

„Magyarország kormánya nevében ismételten gratulálok a budapesti polgárok döntése alapján elnyert megbízatásához” – írta Orbán. Tudatja, hogy Karácsony október 24-én kelt levelét, melyben találkozót kezdeményezett, köszönettel megkapta. Tudomása szerint a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésére november 5-én kerül sor.

Meggyőződése, hogy Budapest fejlesztésének kérdései is haladéktalan döntéseket igényelnek, ezért arra kéri őt, hogy fogadja el meghívását a kormány november 6-án reggel 9 órakor esedékes ülésére, hogy a fővárosi beruházásokkal kapcsolatos álláspontját megismerhessék, és

döntést hozhassanak a kormány által korábban már támogatott budapesti fejlesztések jövőjéről

– írta Orbán.

A kormányülés Budapesttel foglalkozó napirendi pontja „természetesen nem korlátozódik a fejlesztések ügykörére, szívesen megismerjük az Ön álláspontját bármely más Budapest számára fontos ügyben is”.

Hivatalos: Kerpel-Fronius lesz Karácsony egyik helyettese

Okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes lesz Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum politikusa. Bejelentették: vizsgálóbizottság nézi át a parkolási maffiát, a 4-es metró ügyét is.

Karácsony Gergely egyik helyettese Kerpel-Fronius Gábor lesz – jelentette be a Facebookon Fekete-Győr-András, a Momentum elnöke, miután találkoztak a főpolgármesterrel. Kerpel-Fronius alulmaradt a tavaszi előválasztáson Karácsonnyal és Kálmán Olgával szemben.

Fekete-Győr András azt mondta, hogy tudásbarát és környezetbarát várost akarnak építeni Karácsony Gergellyel „nagyon szoros szövetségben”. Az aláírt megállapodás értelmében

antikorrupciós forródrótot hoznak létre,

amelyen bárki névtelenül tehet bejelentést. Mindezek mellett

Karácsony bizottságot alakít a múltbeli korrupciógyanús ügyek kivizsgálására. 

A Fekete-Győr elnöke a parkolási maffiát említette, továbbá a 2010. előtti olyan ügyeket, mint a Margit híd felújítása és a 4-es metró.

Kerpel-Fronius az okosvárosért és részvételiségért lesz felelős helyettes főpolgásmesterként. Az érintett szerint ennek kulcsszava a jövő. Budapestet fel kell készíteni a XXI. század kihívásaira, a fővárosban rengeteg adat keletkezik, amit fel kell használni az élet jobbá tételére. Innováció és partnerség egyetemekkel, hogy a legjobbakat itthon lehessen tartani, netán hazacsábítani.

Kerpel-Fronius felel a klímaváltozás problémájáért, továbbá az önkormányzat és cégeinek átlátható működéséért. Közérthető döntéselőkészítés és ügyintézés, a térkövezés visszaszorítása, ivókutak, zöldítés, a város és a Duna közti kapcsolat rendezése – sorolta Kerpel-Fronius.

Matolcsy újabb látomása: most az eurót szántaná be

Az MNB elnöke szerint eleve hiba volt az euró megalkotása, amelynek okai között több olyat felsorolt, amelyet éppen a magyar kormány támaszt meg. Matolcsy György globális kitekintései sűrűsödnek. Nagy ugrás ez a 4P-től.

Matolcsy György szerint be kell ismernünk, hogy hiba volt az euró bevezetése – írta a brit Financial Timesban. Ebben lényegében az euróövezet felszámolását javasolja.

Álomnak tartja a közös pénzt, amely igazából senkinek se hozott előnyt, s amelyből ideje felébredni.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az euró feltételei mindmáig hiányoznak. Merthogy nincs közös állam, se olyan közös költségvetés, amely az euróövezet GDP-jének legalább 15-20 százalékát lefedné, nincs közös pénzügyminisztérium és pénzügyminiszter.

Felrója, amit a kormány ellenez

Itt álljunk meg egy szóra. Arról sok vita van, hogy helyes volt-e az eurót bevezetni az ezredfordulón úgy, hogy a költségvetéseket nem harmonizálják, csak a közös árfolyam alá vonják be a korábbi nemzeti valutákat. Pénzügyes tolvajnyelven ezt nevezik fiskális és monetáris uniónak. E kettő egymást feltételezi, kritikájával tehát Matolcsy nyitott kaput dönget.

A szorosabb közös intézményeket azonban például a magyar kormány utasítja el a nemzeti szuverenitásra hivatkozva.

Matolcsy hosszas történeti fejtegetésbe bonyolódik, amikor arról ír, hogy az euró valaminő francia csapda volt. Az újraegyesített Németország láttán az akkori francia államfő, Francois Mitterrand a németek túlzott megerősödésétől tartva akarta rávenni a németeket a márka feladására, amit Helmuth Kohl akkori német kancellár elfogadott, engedett a francia igénynek. Matolcsyt alighanem utólag vezérli elfogultsága: Kohlnál nagyobb híve a közös Európának és az eurónak aligha volt.

Matolcsy egyenesen úgy véli, hogy az euró bevezetésével se a franciák, se a németek nem jártak jól. Szerinte van egy európai Németországunk, és nem egy német Európánk,

az euró pedig nem tudta megakadályozni az újabb erős Németország létrejöttét.

Menjen, ki merre lát

A bankelnök szerint a jelenleg eurót használó országok többsége jobb teljesítményt nyújtott a közös valuta bevezetése előtt, mint az utóbbi húsz évben (bár ezt nem igazolja számokkal, lásd Szlovákia). Ezért itt az ideje annak, hogy az EU felébredjen ebből az ártalmas álomból. Amiből az következik, hogy

az eurózóna tagja számára lehetővé kell tenni a kilépést az övezetből,

a maradóknak pedig tenniük kéne annak érdekében, hogy fenntarthatóbb globális valutájuk legyen. Matolcsy azt szorgalmazza, hogy 2022-ben azzal ünnepeljük meg az eurót kilátásba helyező maastrichti szerződés 30-ik évfordulóját, hogy átírjuk azt.

Ahogyan arról szóltunk, az euróval szemben alapos kritikák hozhatók fel. A közös költségvetés, de legalábbis a büdzsék ellenőrzése híján a közös pénz elfedi a súlyos ellentmondásokat, amelyek legfőbb nyertese Németország. Ahogyan ezt Matolcsy is megemlíti más megfogalmazásban, ha meglenne a márka, annak árfolyama sokkal gyengébb volna (felértékelődne), ahogyan az olasz líra vagy a görög drahma pedig súlyosan leértékelődne euró nélkül.

Gombhoz a kabátot

Matolcsy fordítva köti be a lovakat a szekérhez, amikor pusztán az eurónak rója fel az újabb erős Németország kialakulását. Csak zárójelben: mi lenne Magyarországgal a bikaerős német gazdaság nélkül? A magyar gazdaság önjelölt (?) sámánja alighanem a gombhoz varrja a kabátot. Az euró csepülésekor mélyen hallgat arról, hogy a szoros költségvetési előrelépésnek pont a magyar kormány az egyik leghangosabb ellenzője – ahogyan minden erősebb harmonizációnak.

Az euró bajai tehát nem új keletűek. A teljes monetáris rendszer felrúgása mellé semmilyen alátámasztást se hoz fel Matolcsy, az viszont feltűnő, hogy éppen akkor ragadtatta magát erre, amikor pár napja azt vázolta fel nagy ívű előadásban, hogy

elkezdődött Eurázsia korszaka,

az eurázsiai kontinens országai egyre nagyobb szerepet kapnak, együttműködésük mind fontosabbá válik.

Az Eurázsia Fórumon közös eurázsiai elszámolási pénzrendszert sürgetett az euróval szemben, ami „az aranyon és az elektromosságon alapul”. (Nem új ötletről van szó, az Oroszország vezette „sztánok” már évekkel ezelőtt elhatározták ezt a közös pénzt, a Kelet felé kacsingató magyar kormány eszerint most ehhez szeretne csatlakozni.)

A „furcsa tények” és ami mögöttük van

Matolcsy szerint az atlanti korszak ötszáz évet ölelt fel, most egy másik, több száz éves történelmi korszak határára értünk, amelyben az eurázsiai országok együttműködése határozza meg a fejlődés menetét. Az MNB-elnök „furcsa ténynek” nevezte, hogy az euró bevezetése nyitotta meg az eurázsiai államok szorosabb együttműködését, az euró ugyanis konkurencia a dollárnak,

az eurázsiai országok egyre gyakrabban eurót használnak

az egymás közötti elszámolásban. A magától adódó ellentmondást – hogy tudniillik akkor miért kéne felszámolni az eurót – nem oldotta fel.

S ha valaki nem értené a gondolatok burjánzását, érdemes felidézni a szintén pár napja napvilágot látott Matolcsy-írást az MNB által szponzorált növekedés.hu portálon. Ebben arról értekezik, hogy Magyarország csak akkor lehet nyertese a nemzetközi fejleményeknek, ha mindenáron megőrzi a 2010-től felépülő siker mögötti „aranyháromszöget”: a politikai stabilitást, a pénzügyi egyensúlyt és a gazdasági növekedést. E három újkori magyar igazságból már jön a ráadás:

felzárkózás Nyugat-Európához.

Eurázsiáról itt éppenséggel szó se esik. Hacsak nem arra a gondol a szerző, hogy Európa legnagyobb országai szépen besorolnak az orosz vezetésű ázsiai „jövőbe”. Természetesen az orbáni Magyarország vezetésével, ha jól értjük. Ez már minőségi ugrás a 4P-től. A

pudré popsik piros pöttyei még csak Japánhoz húztak

közvetlen magyar eredetszálat – nyilván a türk vonalon keresztül -, most már egész Európa gondját veszi vállára Matolcsy.

Persze sokkal inkább arról van szó, hogy az orosz-török politikai kapcsolatok mind szorosabbra fűzése mellett a kormány látványos, „tudományos” alátámasztását akarja adni annak, hogy esze ágában sincs bevezetni az eurót. Ahogyan bármilyen mélyebb integrációt is elutasít.

Orbán Viktort megzsarolni nem kell félnetek jó lesz

A címben olvasható átirat Merániai János esztergomi érsek híres levelére és benne a dodonai kétértelműséggel megfogalmazott összeesküvésre utal, de tökéletesen példázza a mai külpolitikai viszonyainkat is. – írja Ujhelyi István heti nyílt levelében.

Pontosabban a kormány, közelebbről is Orbán Viktor meglehetősen sajátos külpolitikáját és viszonyulását bizonyos geopolitikai szereplőkhöz. Miközben az Európai Parlamentben nemrég még kurucosnak szánt kiállással utasította vissza, hogy menekültkérdésben bárki „megzsarolja” kormányát (tegyük hozzá, erről szó sem volt), addig Recep Tayyip Erdogan török elnök útszéli és (egyébként nagyon is valós) zsarolásával szemben, nem hogy szót emelt volna, de egyenesen támogatta azt.

A néhány nap múlva sokadik alkalommal Magyarországra látogató Erdogan elnök ugyanis konkrétan azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy ha az európai közösség nem vállal át valamit az iszlám ország terheiből (értsd: nem fizetünk nekik többet a menekült tömegek ellátásáért) és az EU továbbra is kritizálja őket például a szíriai katonai agresszióért, akkor kész megnyitni a menekülttáborok kapuit és Nyugatra küldeni a menedéket kereső ezreket.

Ez a fajta fenyegetés jóval több politikai blöffnél. Az európai közösségben pedig egyetlen ország miniszterelnöke és kormánya volt az, amelyik kiállt Erdogan elnök mellett: Orbán Viktor és a Fidesz.

Nehéz megmagyarázni, hogy a kormányfő miért rajong ilyen mélyen olyan államok vezetőiért, akik a történelmünk során rövidebb-hosszabb ideig megszálltak minket; de nyilván erre is van magyarázat. Az orosz elnök Vlagyimir Putyin és a török államfő Erdogan olyan sűrűn és olyan körülmények között látogat hazánkba, mintha tényleg afféle gyarmattartók jönnének megtekinteni európai befektetésüket.

Félreértés ne essék, nem azzal van a baj, hogy kormányunk aktív kapcsolatot ápol fontos geopolitikai szereplőkkel, de az mindenképpen sajátos, amilyen zavart behódoltság, a háttérben pedig gazdasági és személyes összefonódások övezik ezeket a kapcsolatokat. Mert, ahogy Orbánék súlyos hibát elkövetve beengedték – mit beengedték, meghajolva behívták – a nemzetbiztonsági kérdéseket felvető, különös felmentéseket kapó orosz bankot, úgy szövi át a török-magyar barátságot is megannyi személyes, már-már családi üzlet.

Ezek pedig nyilván hasznot hoznak egy bizonyos rokoni és baráti körnek, Magyarországot azonban olyan béklyóba fogják, amely már rövidtávon is súlyos károkat okozhat. Pontosan látható, hogy milyen szövevényes kapcsolatok és családi kastély-összefonódások kötik össze az Erdogan-közeli üzletembereket és a Fidesz legfelsőbb köreit. Orbán hiába mondja, hogy ő ugyan „nem foglalkozik üzlettel”, valahogy minden eurázsiai lépése mögött sajátos és személyes bizniszek árnyéka sejlik fel.

Sőt, a magabiztos szabadságharcos imázs is ugyanolyan hamis, mint Merániai János érsek levelének fentebb idézett mondata. Orbán bizonyíthatja az ellenkezőjét, ha pár nap múlva, amikor Erdogan elnök ismét hozzánk látogat, akkor a nyilvánosság előtt utasítja vissza a török államfő Európai Uniónak szóló zsarolását és határolódik el a szíriai katonai agressziótól.

De van egy olyan érzésem, hogy marad csak a zavart nyakkendő igazgatás, a félszeg mosoly és pávatánc, amely ma már inkább hasonlít egy béna kacsa totyogására.

Közigazgatási bíróság: végleg kuka

Pár hónapja még csak halasztásról döntött a kormány, most lemondtak a nemzetközileg is bírált elkülönült közigazgatási bíróságról. Lesz azonban módosított utódja.

A rendes bíróságokból szervezetileg kiszakított, akár nem bírókkal feltöltött közigazgatási bíróságot – legalábbis eredeti formájában – elereszti a kormány – derül ki Varga Judit igazságügyi miniszter nyilatkozatából.

Pedig május végén még csak meghatározatlan idejű elhalasztásról döntöttek. Azután, hogy itthon és külföldön kritikák kereszttüzébe került a 2020. elején hatályba léptetni tervezett törvény. A kifogások szerint a törvény túl nagy hatalmat ad túl kevesek kezébe, és aláássa a bíróságok függetlenségét. Ezt írta például áprilisban az ENSZ-nek a bíróságok függetlenségével foglalkozó különmegbízottja, Diego García-Sayán.

Levelében a különmegbízott azt írta, hogy a decemberben elfogadott törvény alapján túl nagy hatalma lenne az igazságügyi miniszternek, ami sérti az új közigazgatási bíróságok függetlenségét. A bíróságok a gyülekezési jogról, rendőri visszaélésekről és gazdasági ügyekről is döntenének, és ide tartoznak a választási ügyek is. A szervezet pedig az igazságügyi miniszter irányítása alatt működött volna. Ahogyan a bírák kiválasztása is, ráadásul nem bíró jogászok is talárt ölthettek volna.

A kormány tehát

nem vezeti be a szervezetileg elkülönülő közigazgatási bírósági rendszert,

ám egy most készülő törvénytervezet gyorsabbá és kiszámíthatóbbá teszi a közigazgatási bíráskodást – mondta Varga Judit.

A készülő törvénytervezet – minimális átalakítás mellett – világos keretet biztosít a közigazgatási bíráskodásnak, gyorsítja a jogorvoslatok lezárását és kiszámíthatóbbá teszi a joggyakorlatot. A tervezetet az Országgyűlés őszi ülésszakán benyújtják a parlamentnek.

A törvénytervezet szerint a polgárok érdekeit jobban kiszolgálni képes jogorvoslati fórumrendszert alakítanának ki, a mostani szerteágazó közigazgatási jogorvoslati rendszer helyett. A tervezet egyértelműbb és világosabb kereteket ad, és egységesebbé teszi a bírói joggyakorlatot is.

A részletekről szólva Varga elmondta:

tovább szélesedik azon ügyek köre, amelyek esetében a hatósági eljárás egyfokú lesz,

és ezután közvetlenül bírósághoz lehet fordulni a sérelmezett közigazgatási határozat ellen. A közigazgatási bírósági felülvizsgálati rendszer pedig kétszintű lesz: első fokon a megyei törvényszéken lehet megtámadni a sérelmezett határozatokat, ezután – a törvény által biztosított esetekben – lehet a Kúriához fordulni jogorvoslatért.

A miniszter közölte: a törvénytervezetben szerepel az is, hogy a bíróságok ítélkezésének egységesítése érdekében nemcsak a közigazgatási, hanem a büntető és a polgári ügyszakban is közvetlenül a Kúriához lehet majd fordulni, jogegységi eljárást kezdeményezni, ha egy jogkérdésben valamely bíróság eltér a Kúria döntésétől.

A Lenin-fiúk utódai ma is itt vannak: Kövér nagy napja

Transzhumanizmus és fluid identitás, kvantumfölény, apák és fiúk: évszázadot átfogó ideológiai elemzés. Minden együtt a szellemi bazárban; a bocskaiba öltözött Kövér László egy napja.

Nagyot ment ma Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Először a Nagy Imre-szobor helyére állított, az 1918-1919-es vörösterror áldozatainak emléket állító Nemzeti Vértanúk Emlékműve remake-jének avatási ceremóniáján, majd a kereszténydemokrácia 75 éves magyarországi fennállását ünneplő tanácskozáson az Országházban osztotta meg gondolatait. Kommentár nélkül a főbb megállapítások kivonata.

A Vértanúk terén ezeket mondta.

  • Mi, magyarok – akiket a kommunisták bűnös népnek neveztek, s akiket szellemi, politikai örököseik ma is annak tartanak – nem hagyjuk beteljesedni az ellenünk elkövetett bolsevista bűnöket.
  • A Tanácsköztársaság olyan tragikus magyar polgárháború következménye volt, amelyet magyar földön született, magyar anyanyelvű, többnyire magyar nevet viselő emberek vívtak nemzettársaik ellen; olyan polgárháborúé, amelyben az Istent, a hazát, a nemzetet és a családot tagadó emberek kíséreltek meg leszámolni az istenhívő, hazaszerető és a nemzetet szolgáló, életüket több ezer éves civilizációs parancsokhoz igazítani törekvő honfitársaikkal.
  • Az egész Magyarországot túszul ejtő körülbelül ezer embert dühödt keresztényellenesség, buzgó internacionalizmus, heves nemzetgyűlölet, tudatos családrombolás és hazug jelszavak alatt az emberek kíméletlen kifosztása jellemezte.
  • A nemzeti vértanúknak 1934-ben felállított emlékművet a kommunisták 1945-ben lerombolták, majd fél évszázad múltán a posztkommunisták az elődeik által kivégzett kommunista szobrával foglalták el a helyét, azt üzenve: még a kommunisták által meggyilkolt nemzeti mártír is csak az lehet, aki korábban maga is osztozott a kommunisták bűneiben.

Az egy évszázadon átívelő szellemi-ideológiai pannó szüzséje a kövéri világban az „apák és fiúk” szellemében (1990-ben Grezsa Ferenc MDF-képviselő az Apák és fiúk című, antiszemita töltetű cikkben az SZDSZ antikommunista és zsidó felmenőjű politikusait, például Tölgyessy Pétert, Kis Jánost és Tamás Gáspár Miklóst vádolta azzal, hogy valójában népellenesek, és antikommunizmusuk a kommunisták kiszolgálása).

  • Az 1919-ben felszínre tört véres polgárháború más formában, szellemi és politikai küzdelemként ugyan, de napjainkban is zajlik. Az Istent, hazát és nemzetet tagadók 1919-ben burzsujoknak nevezték nagyapáinkat, 56 után retrográdnak apáinkat, 1990 után mucsainak valamennyiünket, akik hittünk a demokrácia erejében. Ma nacionalistának, populistának, Európa-ellenesnek, xenofóbnak, iszlamofóbnak, homofóbnak, és ki tudja még, mi mindennek neveznek bennünket csak azért, mert ragaszkodunk közösségeinkhez, kultúránkhoz, hagyományainkhoz. Ha engedjük nekik, visszatérnek, és meg fogják bélyegezni gyermekeinket, unokáinkat. A Lenin-fiúk utódai ma is itt állnak velünk szemben, és egyelőre csak a virtuális világban, de ott folytatják, ahol 100 éve a szamuelyk abbahagyták.

„A Lenin-fiúk utódai ma is itt állnak velünk szemben, és egyelőre csak a virtuális világban, de ott folytatják, ahol 100 éve a szamuelyk abbahagyták.”

  • Az 1919-ben gyökerező 21. századi szellemi és politikai küzdelmeket nem azzal nyerhetjük meg, ha nagyobb ütést mérünk a velünk szemben állókra, mint amekkorát kapunk tőlük. Magyarország véglegesen csak akkor nyerhet, ha a velünk szemben állók megtapasztalják, hogy

„a külföldről pénzelt istentelenséggel, hazaárulással és nemzettagadással Magyarországon soha többé nem lehet többséget szerezni.”

  • A demokrácia eszközrendszerével meg kell tudni őrizni egy olyan cselekvőképes politikai többséget, amely az istentelenekkel, a hazaárulókkal és a nemzettagadókkal szemben meg tudja védeni önmagát, nemzetét és a hazáját.

Az emlékművet Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László avatta fel. A keresztény történelmi egyházak képviselői megáldották az emlékművet és imát mondtak az áldozatokért. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija imája előtt röviden szólt arról is: a Tanácsköztársaság az ezeréves magyar történelem első olyan eseménye volt, amelyben Istent deklaráltan megtagadták. Részt vett még Boross Péter volt miniszterelnök, Varga Judit igazságügyi miniszter, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

A Nemzeti Vértanúk Emlékműve újraavatási ünnepsége. MTI/Szigetváry Zsolt

A parlamentben (a kereszténydemokrácia 75 éves magyarországi fennállását ünneplő tanácskozáson) elhangzott kövériáda.

  • Mindaz, ami a napjainkban az európai politikában, gazdaságban és kultúrában történik, lényegét tekintve nem egyéb, mint az identitásrombolók és identitásvédők küzdelmének vetülete.
  • Orbáni fordulattal „kellő szerénységgel”, de jó szívvel elmondható, hogy a kereszténydemokrata képviselőkkel együtt megalkotott és elfogadott magyar alaptörvény az identitásvédelem legkorszerűbb közjogi eszköze, amely biztosítja az önvédelem lehetőségét mindazon civilizációs támadásokkal szemben, amelyek Európát – és benne Magyarországot – fenyegetik.
  • Nincs ma Európában más nemzeti alkotmány, amelynek mélyebb keresztény értékalapja, erősebb nemzeti karaktere és korszerűbb családvédelmi közösségi szemlélete lenne, mint a magyarnak.

Kövér ez alkalommal is széles ecsetvonással húzott ívet az egyetemes kereszténydemokrata, a liberális, a fasiszta, illetve kommunista gondolatról.

  • Az egyetemes kereszténydemokrata gondolat az egyedüli, amely a múlt, a jelen és jövő idődimenzióiban természetes és egymásba fonódó közösségekként értelmezi az emberi társadalmat. A kereszténydemokrata gondolatban

„a jelenleg élők, a már elhunytak és a még meg nem születettek olyan közösséget alkotnak”

  • Ezt családi, hitbéli és nemzeti nyelvi-kulturális kötelékek fűznek össze, amelynek egyensúlyát az egyéni és közösségi jogok mellett, az egyéni és közösségi kötelezettségek gyakorlása is biztosítja, valamint az a tudat, hogy saját emberi létünk és akaratunk fölött létezik egy örök teremtő erő.
  • Mindezt az egyetemes kereszténydemokrata mondanivalót magyarul három szóban – Isten, haza, család – össze lehet foglalni. Ebben a három szóban minden benne van, amiért emberként érdemes élni, és magyar politikusként érdemes küzdeni a XXI. században is.
  • A múltból megtanulhatták, hogy

az emberi észbe vetett hittel visszaélő szekuláris haladáskultusz jegyében politikai uralomra törők

az európai politikában miként ásták alá a keresztény gondolat hatóerejét, és a XX. században miként torkollott mindez két világháborúba és két totalitárius diktatúrába.

  • A jövőben az a veszély fenyegeti Európát, hogy ezúttal az emberi identitással visszaélők, egy újabb haladáskultusz jegyében igyekeznek minden akadályt elhárítani az országok és nemzetek alávetésére és kifosztására szolgáló politikai uralmuk útjából. Az ebbe az irányba megteendő döntő lépés az Isten, a haza és a család kiiktatása az emberek lelkéből és életéből.
  • Az újabb haladáskultusz fedőneve ezúttal nem humanizmus, hanem az úgynevezett „transzhumanizmus”, amelynek hirdetői körmönfontan azt vallják, hogy a XXI. században a műszaki fejlődés olyan gyors, hogy az emberi identitás csak akadálya lehet a további fejlődésnek, ezért mindekinek úgynevezett „fluid identitást”, vagyis valójában identitásnélküliséget ajánlanak.
  • Az emberi értéktudat szétveréséhez a nemi, családi, nemzeti és vallási identitás szétzilálásán keresztül vezet az út, amelyen szétrombolhatók mindazon intézmények – a család, a nemzeti államok és keresztény egyházak -, amelyek az emberi önazonosság legfontosabb alkotóelemeit hivatottak erősíteni és oltalmazni.
  • A közösséginek mondott média, az úgynevezett mesterséges intelligencia és a kvantumfölény (?) eléréséért vívandó verseny XXI. századi világában az Istenétől, hazájától és családjától megfosztott emberekre korábban sohasem tapasztalt, csontig ható és lélekemésztő magány leselkedik

Miniszterelnöki megbízott lett Tarlós

Közlekedési és közszolgáltatási miniszterelnöki megbízott lett Tarlós István – közölte Orbán Viktor sajtófőnöke.

Orbán Viktor miniszterelnök országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki  Tarlós Istvánt – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke csütörtökön.

Az indoklás szerint Budapest volt főpolgármestere Magyarország legtapasztaltabb és legsikeresebb önkormányzati szakembere, akinek tudására és javaslataira a miniszterelnök és a kormány is igényt tart.

Az önkormányzati választás estéjén – amikor már biztossá vált Tarlós veresége – azt mondta Orbán, hogy

„Budapest vesztett egy főpolgármestert, én viszont nyertem egy kiváló tanácsadót”.

Ezután Tarlós meg is erősítette ezt pár nappal később, azzal, hogy aktuális politikai és budapesti ügyekkel nem akar foglalkozni. S főleg nem szeretne vitatkozni az új főpolgármesterrel, Karácsony Gergellyel. Akivel az átadás-átvétel kifejezetten laza és barátságos beszélgetéssel történt meg. Karácsony pedig bejelentette, hogy – Demszky Gáborral egyetemben – Tarlós Budapest díszpolgári címére fogja jelölni.

Orbán-Putyin: teljes összhang

Nem voltak vitás kérdések a nyilvánosság előtt Orbán és Putyin találkozóján. Magyarország valószínűleg részt vesz a Török Áramlat gázvezetékben. Orbán energetikai függetlenségről beszélt, de folytatódik Paks II építése.

Magyarország abban érdekelt, hogy a Nyugat és Oroszország közötti együttműködés minél inkább javuljon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután Budapesten tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Orbán a közös sajtótájékoztatón azt mondta: ha Európa nyugati és keleti fele, ha a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok jók, akkor azzal Magyarország nyer.

A miniszterelnök megvédte az évenkénti, néha kétszeri kétoldalú találkozókat Putyinnal. Szerinte hosszú évekre visszanyúlik ez a gyakorlat, voltak sikeresebb és kevésbé sikeres évek, volt, amikor „tyúklépésnyit”, volt, amikor „hétmérföldes csizmával” haladtak előre – mondta, hangsúlyozva, hogy az előző év az utóbbi kategóriába tartozik.

Valószínű a csatlakozás a Török Áramlathoz

A gazdasági együttműködésről szólva kiemelte: az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése óta 2018 volt az első év, amikor a magyar-orosz kereskedelmi forgalom ismét nőtt, meghaladta a 6 milliárd dollárt. Magyarország szándéka, hogy próbáljon megegyezni oroszországi beruházásokról, tőkebefektetésekről, valamint hogy legyenek olyan exportképes termékei, amelyeket az orosz piac befogad. Magyarországnak már vannak húsipari, állategészségügyi, gyógyászati és gyógyszeripari beruházásai Oroszországban.

Putyin is arról is beszélt, hogy tavaly például 30 százalékkal növekedett a kereskedelmi forgalom a két ország között, ami 7 milliárd dollár. Arra törekszünk, hogy ezt még változatosabbá tegyük, de természetesen az energetika van az első helyen, ezt segíti a MOL és a Lukoil megállapodása is arról, hogy emeljék a Barátság kőolajvezeték hozamát.

Magyarország csatlakozásáról a Török Áramlathoz Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy

ez Magyarország érdeke.

Ha ez megtörténik, csak üdvözölni fogjuk – mondta az orosz elnök. A Fekete-tenger alatt már befejezték a munkálatokat, magyar területen összesen 15 kilométernyi vezetéket kell létesíteni.

Energetikai függetlenség

Orbán Viktor hozzátette, hogy a magyarokat nem olyan nehéz megérteni, mert

„bizonyos tekintetben fixáltak a szuverenitásra”.

Ez az energiára is igaz, szeretünk függetlenek lenni abban, honnan szerezzük az energiát: az az érdekünk, hogy minél több helyről. Nem akarunk függeni egyetlen tranzitországtól sem, ha csak Ukrajnán keresztül jön az energia, az nekünk nem jó, abban vagyunk érdekeltek, hogy más irányból is jöjjön az orosz gáz. Ezért örülnénk a Török Áramlatnak – mondta a magyar miniszterelnök.

Paksi bővítés, metrók, hajók és a hatalmi háromszög

Szóba került a paksi bővítés is, az új létesítmény megduplázza az atomerőmű kapacitását – hangsúlyozta Putyin. A két ország metrószerelvényekről és folyami hajók építéséről is írt alá megállapodásokat.

A magyar-orosz politikai együttműködésről Orbán azt mondta, hogy egyetlen ország sem tudja megváltoztatni „házszámát”, minden ország ott van, ahová a Jóisten teremtette, márpedig

Magyarország egy Moszkva-Berlin-Isztambul háromszögben éli az életét,

a magyar politika célja pedig az, hogy minden nagyhatalom érdekelt legyen a sikerében, de különösen azok, amelyek regionális szempontból döntő befolyást gyakorolnak az életére. Ebbe illeszkedik a magyar-orosz együttműködés is, mert noha Magyarország természetesen

a NATO-nak és az EU-nak is tagja, és az is marad,

ez nem zárja ki bizonyos kérdésekben a politikai együttműködést Oroszországgal – közölte.

A Közel-Keleten is együttműködés

Ennek kiemelt területei között említette a keresztény közösségek védelmét szerte a világban, valamint a migrációt, ugyanis – mondta – mindkét ország ismeri az abban rejlő veszedelmeket. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: a balkáni útvonalon, Törökország és Magyarország között ma is 96 ezer migráns tartózkodik, akik észak felé mozognak, ez pedig aggodalommal tölti el és határvédelemre kényszeríti Magyarországot.

A kormányfő hozzátette: a Közel-Kelet stabilitása ügyében is van politikai együttműködés Magyarország és Oroszország között. Ha a közel-keleti térség destabilizálódik, akkor onnan növekvő számban érkeznek migránsok Európa felé, ezért Magyarország abban érdekelt, hogy a Közel-Keleten, Szíriában minél inkább katonai és politikai stabilitás legyen – mondta.

Ukrajnában nem az orosz érdek számít

Arra a felvetésre, hogy Magyarország megvétózta a NATO nagyköveteinek közös, Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát, Orbán Viktor azt felelte: a vita arról szól, hogy mit kezdjenek azzal a helyzettel, miszerint a kárpátaljai magyar kisebbség diszkriminációt szenved el és fenyegetettségben él. A magyar fél javaslata az volt, hogy ha már elfogadnak egy ilyen dokumentumot, legalább annyit érjenek el, hogy abban az ukránok vállalják a Velencei Bizottság indítványainak elfogadását – közölte, kijelentve: ha ez nincs benne a dokumentumban,

Magyarország nem tudja aláírni, mert az olyan lenne, mintha feladná a kárpátaljai magyarokat megillető európai jogokat.

Reményét fejezte ki egyúttal, hogy a kárpátaljai magyarok helyzete javulni fog az új ukrán vezetéssel, amellyel törekszik egy mielőbbi érdemi tárgyalásra. Amikor Magyarország megfogalmazza az Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, nem Oroszország miatt vagy Oroszországra tekintettel teszi ezt, hanem a magyar nemzeti érdekekből kiindulva – tette hozzá.

A sajtótájékoztató előtt Orbán és Putyin jelenlétében 8 megállapodást kötött a két fél. Ezek között volt magyar-orosz régióközi együttműködésről szóló komplex program, társadalombiztosításról szóló egyezmény, továbbá onkológiai, sport- és testnevelési, valamint vasúti együttműködési szándéknyilatkozat, az Eximbank és az orosz Exiar közötti viszontbiztosítási szerződés, együttműködési megállapodás Szamara megye és Győr-Moson-Sopron megye között, végül egy együttműködési megállapodás a Mol, a Lukoil és a Transznyefty között a kőolajszállítás jövőjéről.

Putyin Budapesten, a fél város megbénult

Megérkezett Budapestbe Vlagyimir Putyin. Hivatalosan földgázról, Paksról lesz szó elsősorban.

A fél főváros leállt már jóval az orosz elnök érkezése előtt, és így lesz az esti távozáskor is. Putyin az előzetesen kiadottak szerint a meghosszabbítandó orosz gázszállítási szerződésről és a paksi atomerőműről fog tárgyalni Orbán Viktorral. Továbbá a „keresztényüldüzésről”.

Az orosz elnököt Szijjártó Péter fogadta Ferihegyen. A konvoj ezután a Várba hajtott fel. Ott a két delegáció elkezdte a tárgyalást.

Putyin konvoja. MTI/Soós Lajos

Az orosz elnöki vizit ellen megmozdulások voltak. A Párbeszéd a Váralagút bejárata fölé molinót akasztott, amelyen a „diktátorok” felirat mellett Putyin és az egy hét múlva érkező Erdogan török elnök képe volt látható.

Az MSZP elnökhelyettese, Szakács László azt közölte: Magyarország érdeke, hogy minden nagyhatalommal kiegyensúlyozott kapcsolata legyen, de Oroszországgal ez a kapcsolat inkább alárendelt. Nekik nagyon úgy tűnik, hogy az orosz elnök

„mint tulajdonos, mint gazda”

jött el megnézni a magyarországi befektetéseiket – például Paks 2-t vagy a Nemzetközi Befektetési Bankot -, hogy „elszámoltassa” a magyar kormányt, hogyan állnak ezek a projektek.

FRISS HÍREK

Válik az álo...

Gergő gondja...

Tisztségért ...

Régi harcos ...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK