„Arra a kérdésemre, hogy a 28-i idézésre megtud-e jelenni Budapesten, azt a választ adta, hogy az részben a gyógykezelésétől, részben pedig a különböző ügyek intézésének időtartamától függ, és egyelőre nem tudja megmondani, hogy mikor tér vissza Magyarországra. Amint arról a Százados Úrat is tájékoztattam, közölte velem ügyfelem, hogy az teljesen biztos, hogy nem tud március 28-áig Magyarországra visszajönni.”
Dr. Helmeczy László ügyvéd levele
Tisztelt Százados Úr!
A mai napon mailben megkaptam Szabó Gáborné (szül.: xxxxx) 4…. Csenger, Petőfi utca … szám alatti lakos ügyfelem részére megküldött gyanúsítotti idézést, amely szerint 2018. március 28.-án 10 órára kell megjelennie az 1062 Budapest, Aradi utca …… I. emelet …. szám alatti hivatali helyiségbe.
A gyanúsítotti kihallgatás ezen időpontjáról a Százados Úr engem már telefonon március 23. napján értesített a délelőtti órákban. Ugyanezen a napon a délutáni órákban külföldről felhívott Szabó Gáborné ügyfelem és arról tájékoztatott, hogy őt telefonon hívták Csengerből a rokonai és arról tájékoztatták, hogy hatósági személyek valamilyen idézést akartak számára személyesen kikézbesíteni, és arról panaszkodott, hogy Csengerben a családját zaklatják. Valójában ekkor tudtam meg, hogy ügyfelem már néhány napja külföldön tartózkodik, miután én már tudtam a Százados Úrtól, hogy 28.-án a kihallgatáson meg kell jelennie ügyfelemnek, ezért tájékoztattam arról, hogy valószínűleg ezt az idézést akarta a hatóság részére Csengerben kézbesíteni. Ügyfelem közölte, hogy részben a krónikus tüdőbetegsége miatti gyógykezelés, részben pedig különböző ügyek intézése miatt utazott külföldre.
Kérdésemre előadta, hogy a Kósa Lajos Miniszter Úr sajtótájékoztatóján elhangzottaktól eltérően ő a jelen ügyben sem tanúként, sem gyanúsítottként megidézve, vagy kihallgatva nem volt, vele olyat a hatóság nem közölt, hogy ellene eljárás folyik és közölte azt is, hogy a Kósa Úr nyilatkozatától eltérően ő nincs házi őrizetben sem.
Arra a kérdésemre, hogy a 28-i idézésre megtud-e jelenni Budapesten, azt a választ adta, hogy az részben a gyógykezelésétől, részben pedig a különböző ügyek intézésének időtartamától függ, és egyelőre nem tudja megmondani, hogy mikor tér vissza Magyarországra. Amint arról a Százados Úrat is tájékoztattam, közölte velem ügyfelem, hogy az teljesen biztos, hogy nem tud március 28-áig Magyarországra visszajönni. Azt követően, hogy a mai napon, telefonon beszéltünk Százados Úrral, ígéretemnek megfelelően megkérdeztem, hogy várhatóan mikor tud ügyfelem Magyarországra jönni annak érdekében, hogy a kihallgatása megtörténjen. Pontos választ ügyfelem nem tudott adni, azonban azt közölte, hogy várhatóan 2018. április 10.-e után már vissza tud utazni Magyarországra.
Természetesen a Magyarországra visszautazás pontos időpontját amennyiben arról tudomást szerzek, haladéktalanul jelezni fogom a Százados Úrnak.
Tájékoztatom a Százados Úrat, hogy kétséget kizáró bizonyítékai vannak ügyfelemnek arra vonatkozóan, hogy amikor a nyomozóhatóság a gyanúsítottkénti megidézéséről döntött már napokkal korábban külföldön tartózkodott, így az szóba sem kerülhet, hogy azért utazott külföldre, hogy magát a büntető eljárás alól kivonja.
Tekintettel arra, hogy a nyomozóhatóság ügyfelem gyanúsítottkénti meghallgatásáról döntött indítványozom, hogy az ügyben a nyomozóhatóság a Be. 184.§. (2) bekezdése alapján idézze meg tanúként Kósa Lajos Miniszter Úrat és rendelje el a tanú és a gyanúsított védő jelenlétében történő szembesítését is. Kérem a Tisztelt Nyomozó hatóságot, hogy jelen beadványomat szíveskedjen a Be. 65.§. alapján Szabó Gáborné gyanúsítotti kihallgatásától való távolmaradását igazoltnak elfogadni.
Az FBI tanúvédelmi programba nem tehet embereket, ugyanakkor a Szövetségi Nomozóiroda nyomozhat abban az ügyben is, amelyről a Magyar Nemzet ma robbantott egy bombát idehaza.
Az FBI-nak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy valakit a tanúvédelmi program hatálya alá helyezzen – hívta fel a Független Hírügynökség figyelmét egy amerikai szakértő. Erre akkor kerülhet sor, amikor az Igazságügyi Minisztérium egy szövetségi ügyésze által elrendelt nyomozás során valakit fel szeretnének venni a programba: a speciális szövetségi rendőri szerv, a minisztérium alá rendelt United States Marshals Service szervezet intézkedhet a tanúvédelmi programba való felvételéről, ahogy arról az 1970-ben született törvény (Racketeer Influenced and Corrupt Organizations Act) intézkedik.
Ennyiben tehát téved a Magyar Nemzet mai cikke, ám a leírtak alapján a magát megnevezni nem kívánó kapcsolatunk szerint biztos, hogy a szóban forgó illető valamit az Egyesült Államokban is elkövetett, s megállapították az amerikai bűnüldöző szervek hatáskörét és illetékességét. Az, hogy miért helyezték a tanúvédelmi programba – nem fogjuk megtudni, az ugyanis szigorúan titkos, de az biztos, hogy valami fontos dologról lehet szó.
Az is vélelmezhető, hogy nemzetközi, több kontinenst is érintő nyomozásról lehet szó, amelyet az FBI végez az Igazságügyi Minisztérium kerületi ügyészének hatáskörében, s Brüsszelig is elérhetnek a szálak.
Az idehaza komoly spekulációkat elindító Magyar Nemzet értesülést a rendőrség és a Legfőbb Ügyészség szokatlan gyorsasággal igyekezett cáfolni, ugyanakkor a cikk egyes elemei visszaköszönnek ezekben a közleményekben. Amit hangsúlyozni igyekeznek az az, hogy a pénzmosás EU-s vagy magyar költségvetési forrást nem érintett, illetve „nem merült fel” egyetlen eljárásban sem ilyesmi.
A Pesti Srácokban Stefka István halálra dícséri Némth Sándort, a Hit Gyülekezetének és az ATV-nek a vezetőjét; a Magyar Idők szenzációs felfeledése: a Jobbik az új SZDSZ; az Origo az érzéketlen svédek miatt kesereg, a Lokál viszont káoszt lát a Jobbikban.
A magyar keresztény egyházak közül elsőként éppen a Hit Gyülekezete fogalmazta meg a népvándorlás veszélyeit.
Németh Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy sok keresztény nem rendelkezik kellő önismerettel, és gyenge identitástudatukat megfertőzhetik azok a hívó szavak, amelyek csak a hatalmat akarják, és nem a nemzet biztonságát. Akik gyermeket vállalnak, családban élnek, azoknak erősebb az önismeretük, realitásérzékük. Bibliai idézettel élt, amikor a korcsosságra utalt. Korccsá akkor válik az ember, ha nem fegyelmezték meg. Tisztelt apádat és anyádat – szól az intés–, ami a nemzet, a haza tiszteletét is jelenti. A tradicionális Európának nagy értéke volt a munka szeretete. Ezt a rendet, ezt a morált akarják most szétverni – figyelmeztetett a lelkész.
A magyar baloldal, a liberálisok nem éreznek semmi veszedelmet. A balliberális oldal továbbra is tagadja a kötelező betelepítést, a Soros tervet. Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje úgy látja, hogy ahogyan növekszik a bevándorlás Európában, úgy csökken a terrorizmus is. A franciaországi mészárlásról már értesült. Akkor szerintem Karácsony vagy hazudik, nem hallgat híreket vagy fogalma sincs a valóságról. Ezt várhatjuk tőlük.
Ez volt a nagy átverés. Valójában egy álarcos banda rontott az országra. Harsogva játszották az antibolsevik szerepet, majd három parlamenti cikluson keresztül tolták a szocialisták szekerét. Kissé kipofozva visszahozták a kommunizmus szellemét, abból is a legirritálóbbat: affektáló intellektusukkal kérkedtek a magasból, közben egyvégtében gúnyolták a keresztény gondolatot, ránk hozták a globalizmust, hajlongtak az idegen tőke előtt. Kinevettek mindent, ami magyar. Igazi identitásuk sosem volt, feladatot teljesítettek: átmentették a régi hatalmat.
Ki ne látná, hogy hasonló „átöltözés” történik most a Jobbik háza táján?
Hogyan mondta Csurka István Vonáék megjelenésekor? „Aki a Jobbikra akar szavazni, tegye, de tudjon róla, hogy ezzel az MSZP-t és az SZDSZ-t (illetve mai utódszervezeteit) támogatja, ugyanis a Jobbik e két párt fantomszervezete.”
Egy év telt el azóta, hogy két fiatal arab migráns brutálisan összeverte, majd megerőszakolta a Svédországban dolgozó Agnieszka Wiśniewskát. A rendőrség nem is foglalkozott az ügyével, pszichológiai segítséget csak 11 hónap elteltével kapott, mivel az illegális bevándorlók a várólistákon elsőbbséget élveznek az ott dolgozó és adót fizető EU-s állampolgárokkal szemben.
Teljes a káosz és elégedetlenség a Jobbikban. Toroczkai László nyíltan elhatárolódik a párt szóvivőjének kijelentéseitől.
Mint arról beszámoltunk, nem kis felháborodást okozott a Jobbikon belül Mirkóczki Ádám azon mondata, miszerint “az a retorika, ami 2010 előtt ment, az volt a nem igaz”.
Gaudi-Nagy Tamás ezután azt nyilatkozta, ez azt is jelentheti, hogy Mirkóczki és néhány társa korábban hazudott, vagyis ezt tekinthetjük akár a Jobbik őszödi beszédének is.
A strandszezon kezdetére aligha nyitják meg újra a Dagály fürdőt, pedig a kormány ezt ígérte a fővárosban élőknek. Talán azért ígértek fűt-fát, mert amikor az ország legszebb strandján felbőgtek a fűrészgépek, és irtani kezdték a Duna-parti fürdő platánfáit, a budapestiek dühösek lettek. Csak az csitította a kedélyeket valamelyest, hogy a hatalom beígérte: a vizes világbajnokság után az egész Dagály megújul, a medencéktől, a játszótereken, a sportpályákon és öltözőkön át az épületekig bezárólag minden. Még a látványterveket is nyilvánosságra hozták. Most, egy hónappal a strandok megnyitása előtt a Független Hírügynökség kíváncsi volt arra, hogy május elsejétől a fővárosban élők valóban birtokba vehetik-e kedvenc fürdőjüket. Kerestük Fürjes Balázst, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának vezetőjét, aki azonban többszöri megkeresésünkre sem kívánt velünk szóba állni. Megkaptuk Doór Tamás sajtófőnök telefonszámát, aki ugyan interjút nem szervezett, de – mint mondta – munkáját kitűnő kommunikációs csapat segíti, ezért megígérte, hogy ha kérdéseinket pontosan megfogalmazzuk, akkor azokra kapunk választ. Nos, leírtuk a budapestieket leginkább érintő 18 kérdést, és a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjából érkező választ közzé tesszük!
Május elsején megnyitják a Dagályfürdőt?
A beruházás ütemesen halad!
A mai tervek szerint mikor nyit a Dagályfürdő?
A beruházás ütemesen halad!
Van pontos dátum?
A beruházás ütemesen halad!
Hol tartanak a munkálatok?
A beruházás ütemesen halad!
A két úszómedencét (25-50) már felújítottnak tekintik? Lesz-e újabb?
A beruházás ütemesen halad!
Mi lesz a wellness medencékkel, illetve az élmény-, ülő-, gyermek- és tanmedencékkel?
A beruházás ütemesen halad!
Ezeket korábban befedték, most milyen állapotban vannak?
A beruházás ütemesen halad!
Hol alakítják ki a szauna és a gőzkamra helyét, hány személyes lesz?
A beruházás ütemesen halad!
MI lesz az elbontott „Gomba” és „Hullám” medencével?
A beruházás ütemesen halad!
A korábbi tíz medence helyett hány lesz?
A beruházás ütemesen halad!
A fürdő korábbi zöldterületéből mennyi marad?
A beruházás ütemesen halad!
Igaz-e hogy a sportlétesítményeket teljesen felújítják, illetve játszóparkot építenek?
A beruházás ütemesen halad!
Ültetnek-e új fákat a kivágott helyére?
A beruházás ütemesen halad!
Lesznek-e OEP által finanszírozott gyógyszolgáltatások?
A beruházás ütemesen halad!
Mi lesz a pestiek által kedvelt Béke kúttal?
A beruházás ütemesen halad!
A Dagályt ugyanaz a cég működteti, mint aki az úszóarénát? Vagy megvan már az üzemeltető cég?
A beruházás ütemesen halad!
Tudják-e már, hogy mennyi lesz a belépő ára? A korábbiaknál magasabb, alacsonyabb?
A beruházás ütemesen halad!
A Dagály megnyitásával a nagyközönség számára is megnyílik az úszóaréna? A beruházás ütemesen halad! A projekt részleteiről a munkálatok befejezését követően adunk tájékoztatást.
(Köszönjük a válaszokat Fürjes Balázsnak, a KKBK első emberének, illetve a sajtófőnöknek, Doór Tamásnak és az egész kommunikációs csapatnak)
Vajon a Fidesz azért volt annyira hallgatag a Pharaon-ügy kapcsán, mert tudták, hogyha az FBI nyomozást indít, akkor fény derülhet a nemzetközi bűnözői csoportok és az Orbán-klán kapcsolatára? – tette fel a kérdést Demeter Márta, a Lehet Más a Politika (LMP) országgyűlési képviselője.
Demeter az elmúlt két évben sokszor érdeklődött a magyar kormányszervektől, hogy a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) és Interpol által szintén körözött, szaúdi Ghaith Pharaonnal hogyan és milyen szintű kapcsolatokat tartottak fenn a magyar kormány tagjai, többek közt Orbán Viktor miniszterelnök is. Az sem tartja véletlennek, hogy eddig soha nem kapott semmilyen értelmes választ arra a kérdésére, hogy vizsgálták-e a magyar hatóságok a szaúdi üzletembert és cégeit pénzmosási szempontból?
A képviselő elsősorban a pénzmosással és a korrupcióval kapcsolatos ötletek átadására gyanakodott, amelyhez Pharaont „professzori” szinten értett. A vízum kiadását, a szaúdi üzletember beutazását és magyarországi tartózkodását teljesen titokban tartották. Miután kirobbant a botrány, akkor az egészet az amúgy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő Zaid Naffa jordán tisztszeletbeli konzul nyakába varrták, aki tevékenyen hozzájárult Pharaon magyarországi beutazásához.
Az FBI-nak most az a gyanúja, hogy az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.
– vélte Demeter.
Mint ahogy a Magyar Nemzet cikkében olvasható, az FBI tanúvédelmi programja védi az Egyesült Államokban azt a magyar állampolgárt, aki kulcsfigura lehet a Magyarországon elsikkasztott uniós pénzek külföldre juttatásában. Az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis durván 1300 milliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikai nyomozó szervek gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.
Érdekességként még megemlíthető, hogy Magyarországon pár nappal ezelőtt a Pharon-ügy ismét a figyelem középpontjába került. Ennek oka, hogy a 2017-ben elhunyt Ghaith fia és örököse Laith pert indított a József Attila utca és József nádor tér sarkán található egykori Postabank-székház tulajdonjoga miatt.
Az alperes pedig a Pharaon-Kappa Kft., amelyet a Pharaon-Omega Kft. vásárolt meg Tiborcz István BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zártkörűen Működő Részvénytársaságától,
valamint Adnan Polat – Orbán Viktor jóbarátjának – Hollandiában bejegyzett cégétől, a HBRE International Investments B. V.-től.
Karácsony: ez elsöpörheti a kormányt Eddig is sejtették, hogy az uniós források jelentős része fideszes politikusok magánvagyonát gazdagítja, de a Magyar Nemzetben ma megjelent cikkben megfogalmazott vád az eddigi legsúlyosabb az Orbán-kormány ellen – szögezte le Karácsony Gergely. Az MSZP-PM közös miniszterelnök-jelöltje egy szakmai fórumont hozzátette: ha ezeket a vádakat dokumentumokkal is alá lehet támasztani, , akkor ez az ügy el fogja söpörni a kormányt.
Az alapoknál, a mentőknél és háziorvosoknál kezdené az egészségügy talpra állítását kormányon Karácsony Gergely, aki 50 százalékos béremelést is ígér. A lakosság ma egyre többet fizet magánellátásra.
Kormányra kerülve az MSZP-Párbeszéd azt vállalja, hogy kétszeresére emelik az egészségügyi kiadásokat, és 50 százalékos béremelést hajtanak végre – mondta Karácsony Gergely, miután szakmai kerekasztal-beszélgetésen vett részt hétfőn.
Mint mondta, az Orbán-kormány rengeteg pénzt elvett az egészségügytől, és a pénz felét stadionokra fordította. Ennek következtében az emberek egyre többet költenek saját zsebből ellátásukra, s
kezd kialakulni a gazdagok és szegények egészségügye.
Karácsony egészségügyi miniszteri várományosa, Komáromi Zoltán háziorvos szerint egy új kormánynak a közfinanszírozású egészségügyi ellátás talpra állítása a legfőbb célja. Ezt az alapoknál, a mentőszolgálatnál, a háziorvosi ellátásnál, az alapellátó fogorvosoknál és sürgősségi ellátásnál kezdenék.
A magántőke szerepéről elmondta: nem engedhető meg, hogy olyan folyamatokat erősítsenek, amelyek a lakosság szegényebb rétegének ellátását veszélyeztetik. Rossz úton halad az Orbán-kormány, amit az is mutat, hogy a lakosság többet fizet a magánellátásra, főként diagnosztikára és járóbeteg-ellátásra, mint amennyit az állam költ ugyanezekre – mondta Komáromi.
A parlamenti
ciklus végére garantálják az egészségügy működőképességét,
a benne dolgozók egzisztenciális és a betegek ellátási biztonságát – jelentette ki. Jelenleg nem gondolkodnak a vizitdíj visszaállításán, most akkora a baj, hogy ezzel nem veszélyeztetnék az egészségügy átalakítását. Most az állami finanszírozás mértékét kell megnövelni – mondta Komáromi Zoltán.
Még mindig nem kapta vissza a Szcientológiai Egyház azt a több száz doboz okiratot, és informatikai eszközt, amelyet a Nemzeti Nyomozóiroda egy házkutatás során, 2017 októberében lefoglalt. Pedig a Budai Központi Kerületi Bíróság a rendőrség akcióját törvénytelennek minősítette, és hatályon kívül helyezte a házkutatást elrendelő határozatot. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Miklovicz Attila egyházi szóvivőt, és Lange László közönségkapcsolati igazgatót arról a szcientológiát övező társadalmi gyanakvásról, az egyházat leleplezni akaró könyvekről, dokumentumfilmekről, kérdeztük, amelyek állítják: az egyház nem csak kizsákmányolja tagjait, de kegyetlenül bánik híveivel.
A Szcientológiai Egyház elleni házkutatás, tehát törvénytelen volt, a rendőrség jogtalanul szállta meg a központját, s ha jól tudom, akkor még kémkedéssel is gyanúsították önöket. Kiderült, hogy miért?
MA: Amikor a rendőrség behatolt az épületbe, akkor még szó sem volt kémkedés gyanújáról. A házkutatásra feljogosító papíron az állt, hogy „személyes adattal való visszaélés és más bűncselekmények” a vád. Ez a „más” természetesen bármi lehet, ezzel nem tudtunk mit kezdeni.
Az igazi gyanút elég nehezen ismerhettük meg, mert amikor a rendőrség lerohanta az egyház épületét, akkor mindenkivel aláíratott egy titoktartási szerződést, vagyis a házkutatást, és annak körülményeit minősített adattá nyilvánította. Vicces volt, hogy még az ügyvédek sem mondhatták el nekünk, hogy valójában mi a gyanú ellenünk.
Akkor erről az egészről semmit sem mondhatnának, mert rendőrségi titok?
MA: Másfél hónapja feloldották a minősítést, s csak később tudtuk meg, hogy valójában kémkedés a gyanú. De fogalmunk sincs, hogy a rendőrség mire alapozta ezt, s ha igaz, akkor miért ilyen csinnadrattával gondolták leleplezni, s miért adtak ki törvénytelen házkutatási parancsot.
A nyomozás közbeni beszélgetéskor sem érezték, hogy a gyanú szerint kinek kémkedtek volna?
MA: Inkább csak érzékeltük, hogy ez a szcientológiai egyház elleni akció volt, de ez sem derült ki a papírokból, mert „ismeretlen tettes” ellen folytatódik a nyomozás a székházunkban.
LL: Ezen túl az adóhatóság is idejött, de ők sem mondtak semmi konkrétat, költségvetési csalásra és pénzmosásra hivatkoztak.
MA: A kémkedés és az „egyéb” bűncselekmény megnevezése érzékelhetően nagyon széles jogkört adott a nyomozó hatóságnak. Miután súlyos a büntetési tétel, ez indokolta a Nemzeti Nyomozóiroda felvonulását. A személyes adattal való visszaélés ugyanis „csak” vétségnek számít, ezért valószínűleg nem lehetett volna ekkora apparátussal eljárni.
És a kémkedés?
LL: A kémkedés gyanúja persze elhangzott Magyarországon a civil szervezetek, illetve a Soros György által finanszírozott jogvédőkkel szemben is. A kémkedés tehát ma már inkább politikai címkének számít Magyarországon.
Azért a kémkedésnek van törvényes definíciója, s a rendőrség bevetése pedig hangsúlyt ad az egész eljárásnak. Mára előkerültek bizonyítékok?
Miklovicz Attila
MA: Nem, semmi. Úgy látjuk, hogy a rendőrség fellépése mögött az Adatvédelmi Hatóság keresendő, elsődlegesen ők tettek feljelentést a Szcientológiai Egyház ellen. Azt már elmondtam nyilvánosan, hogy velünk szemben a hatóság elnöke nem elfogulatlan. Péterfalvi Attila ugyanis évek óta próbál fogást találni rajtunk. Azóta kerültünk újra „célkeresztbe”, amióta Magyarországon szerveztek egy szcientológia-ellenes rendezvényt, ahol Péterfalvi úr díszvendégként jelent meg, s fel is szólalt, hogy a kormány akár a törvény erejével is felléphetne az egyházunk ellen.
Az igaz ugyan, hogy a rendőrség házkutatását törvénytelennek nyilvánította a bíróság, de ettől még nyomoznak a hívek személyes adatainak megsértése miatt. Illetve az adóhatóság is eljárást indított a Szcientológiai Egyház ellen.
MA: Valóban, bár a házkutatás törvénytelensége miatt a jogszerűtlenül megszerzett információk nem használhatóak fel. De a nyomozás folytatódhat.
Az adónyomozók milyen gyanút fogalmaztak meg?
MA: Költségvetési csalás, pénzmosás. De elég zavaros az ügy, mert kértünk hivatalos tájékoztatást, hogy konkrétan milyen adókkal maradtunk el, de azt hónapok óta nem mondják meg. A nyomozás egyébként – mint említettem – ismeretlen tettes ellen zajlik.
LL: Az adónyomozók egyházi anyagokat, iratokat és feljegyzéseket is elvittek, amelyeknek semmi közük nincs a könyvelési dokumentumokhoz. Ezen kívül L. Ron Hubbard írásait tartalmazó köteteket is begyűjtötték, de az olyan, mintha a katolikus egyháznál a Bibliát foglalták volna le. Nem értjük, ennek mi köze az adóügyekhez.
MA: Ugyanis nem csak az adóhivataltól, de az ügyészségtől sem kaptunk választ arra az egyszerű kérdésre, hogy milyen adót nem fizettünk be! Érdemi indoklást nem kaptunk arról sem, hogy kinek kémkedtünk volna.
Tehát semmi konkrétum nincs, amit az önök fejére olvashattak volna?
MA: Nincs, a bíróság ítéletben helyezte hatályon kívül a házkutatást, kihangsúlyozva, hogy sérült a szükségesség – arányosság elve.
És a kihallgató szobák, amelyek állítólag kínzókamrák is egyben?
MA: Ugyan már, nyitott az egész ház, bárki bejöhet. Semmi ilyet nem találtak, ez is csak része az ellenünk folytatott hangulatkeltésnek.
Azt tudjuk, hogy a szcientológiai egyház elég terjedelmes adatot halmoz fel a hívőkről, bárki beiratkozik valamilyen tanfolyamra, vagy igénybe vesz egyházi szolgáltatást, elég alaposan kikérdezik. Ez lehet törvénytelen is…
MA: Hiba természetesen lehet ezekben az adatfelvételekben, de véleményünk szerint semmilyen érvényben lévő törvényt nem sértettünk. Ez remélem, kiderül majd az ezt követő bírósági tárgyalásokon. Mindenesetre az eddigi eljárásokat koncepciózusnak éreztük.
Ezt persze a bíróságnak kell kimondani, hisz a személyes adatok védelme elég szigorú előírásokat tartalmaz.
MA: Az Adatvédelmi Hatóság nem veszi figyelembe, hogy ez egy egyház. A vallásgyakorláshoz hozzátartozik a gyónás, tehát a pap óhatatlanul személyes titkok birtokába is kerülhet. De az egyházi titok természetesen titok is marad. A mi modern egyházunkban szigorú előírások vannak arra, hogy ha valaki halad a szellemi szabadság felé tartó úton, a fejlődését nyomon követjük, és szigorúan bizalmasan kezeljük.
Tehát leírják a gyónási titkot, amihez bárki hozzájuthat?
MA: Készítünk jegyzeteket, de ezek inkább vázlatok a hívők fejlődéséről, amihez csak szigorúan meghatározott kör férhet hozzá.
LL: Ezek esetfeljegyzések, ahogy beszélgetés közben jegyzetel például egy pszichológus is.
Sokan kifogásolják, hogy a szcientológia rendkívüli mennyiségű személyes, és különösen érzékeny természetű adatot gyűjt össze, és nem kizárólag a híveiről, hanem a velük kapcsolatba kerülő kívülállókról is. Ez nem szabálytalan?
MA: Egyrészt nem igaz, hogy névvel, címmel tárolunk titkokat, másrészt ezek alapján senki sem azonosítható be a külső szemlélő számára. De most gyónási titkokat vittek el, ami szerintünk nagyon aggályos. A jelenlegi törvények szerint az Adatvédelmi Hatóság még a gyónási-, vagy ügyvédi-, esetleg orvosi titokba is betekinthet.
Ezt megengedi az érvényben lévő jogszabály?
MA: Igen, mert a jelenlegi jogszabályok nem tartják tiszteletben sem az ügyvédi, sem az orvosi, sem a gyónási titkot. Az állami szervek behatolhatnak bármelyik állampolgár legszemélyesebb terébe, mert erre a törvény felhatalmazást ad! Persze vannak korlátozások, amellett a szükségesség és arányosság elvét, a vallásszabadság tiszteletben tartásának a követelményét érvényesíteni kell.
LL: Az állami szervek beleláthatnak a legszemélyesebb privát szférába, s ha akarják, akkor azzal vissza is élhetnek. A mi adatbázisunk akkor lehetne törvénysértő, ha visszakereshető lenne, vagy ha harmadik személynek kiadnánk, de ez nem fordulhat elő!
MA: Az Unió demokratikus országaiban egyébként tiszteletben tartják a hivatás gyakorlása közben keletkező orvosi, ügyvédi, lelkészi titkot, az állam csak kevés helyen tartja fenn ezek megismerésének lehetőségét.
Miután a bíróság törvénytelennek ítélte a házkutatást, a rendőrség visszaadta már az elvitt dokumentumokat?
LL: Egy időben szó volt arról, hogy visszaadják, de végül a mai napig nem jött vissza semmi.
Van fogalmuk, hogy hány ember adatait vitték el?
MA: Sok tízezer. Ha az adóhivatalt is beszámítjuk, akkor 70 ezernél is több ember adatai vannak jogtalanul a hatóság birtokában. Közte vannak a hívek és az egyház dokumentumai. Mindent elvittek, amit találtak, teljesen üres az irattár.
Gondolom, a Nemzeti Adó és Vámhivatalt érdekli, hogy miből vették a frekventált helyen lévő, gazdagságot sugárzó székházukat. Ehhez bevételek kellenek, ami után adózni kell. A Szcientológiai Egyház viszont nem történelmi egyház, nem kap állami támogatást.
MA: Vallási egyesületként működünk, s mindenben konzultálunk a hatóságokkal. Jelen pillanatban a tagoknak nyújtott vallási szolgáltatásokból és adományokból származik a jövedelmünk. A törvényeknek megfelelően mindig befizettük a szükséges adókat.
LL: Ami pedig a székházat illeti: erre a magyarországi székházra több mint tíz év alatt gyűlt össze a pénz a hívek által nyújtott adományokból.
MA: Minden egyháznak van bevételi forrása, a Szcientológia Egyház elsődleges pénzügyi támogatása a vallási közösség tagjaitól származik azáltal, hogy szellemi fejlődésük érdekében részt vesznek vallási szolgáltatásokon. Továbbá a Szcientológia egyház nem kap, és nem is vágyik arra, hogy állami támogatásban részesüljön.
Évente mennyi pénzből gazdálkodnak?
MA: Ezt pontosan nehéz megmondani, de a hatóság számára átlátható a könyvelés. Az egyház ismert arról, hogy minden egyes hozzájárulásról számlát ad és időben kifizeti a közterheket. Tudjuk, hogy kiemelt figyelem van rajtunk, butaság lenne támadási felületet adni.
Ezt miből gondolják?
MA: Amíg a miniszterelnök-helyettes Semjén Zsolt azt mondja az Echo tv-ben, hogy ameddig ő hatalmon van, addig a szcientológia nem lesz egyház, akkor ezt nehéz nem észrevenni.
A szcientológiának sok bírálója van, lényegében Hubbard mentális tréningjén alapszik az egész. Meg tudná fogalmazni, hogy mi a hitük lényege?
MA: Először is nem mentális tréningről van szó, hanem egy igaz vallásról. A Szcientológia vallási gyakorlatok hosszú ideje fennálló hagyományát követi. Habár mintegy több ezer év bölcsességéből táplálkozik, a Szcientológia új vallás. Ennek alapítója L. Ron Hubbard elkülönítette az élet alapvető törvényeit, és első alkalommal dolgozott ki olyan működő szellemi technológiát, amelyet alkalmazva segíteni lehet az embereknek szellemiségben gazdagabb létet elérni. Hitünk szerint az ember hallhatatlan szellemi lény, aki keresi a boldogságot. Ezért nevezzük magunkat modern egyháznak, amely hasonlít a keleti vallásokra, és erkölcsi értékrendünk igen közel áll a keresztény vallásokéhoz.
Kritikusai szerint a szcientológia kegyetlenül és kíméletlenül kizsákmányolja a tagjait, híveit. Sokan gyanútlanul csatlakoznak, de aztán nem tudnak szabadulni az egyháztól, mert nem engedik el azt, aki egyszer belépett. Erről dokumentumfilmek készültek, visszaemlékezések születtek. Mintha a hit börtöne lenne. Nem emiatt óvakodnak mindenhol a világon a szcientológiától?
MA: A személyes példámmal tudom ezt cáfolni, hiszen valamikor a ’90-es években csatlakoztam az egyházhoz, teljesítettem szolgálatot Koppenhágában, majd abbahagytam, és 8 éven keresztül teljesen mással foglalkoztam. Szabadon éltem, nem próbáltak az egyház rabjává tenni. 2003-tól saját döntésemre ismét közeledtem a szcientológiához.
LL: Lehet, hogy inkább azt a kérdést kéne feltennünk, hogy miért vesz részt olyan sok ember aktívan a szcientológiában és mitől olyan elkötelezettek a vallásuk irányában. Az igaz, hogy összetartó vallási csoport a miénk, de aligha tud valaki olyan hiten alapuló közösséget mutatni, amelyben ne alakulna ki ez a közösségi érzés. Ön egy tipikus pletykára kérdez rá, amit több vallási közösség ellen is felhasználtak, például a Jehova tanúi, a Hit gyülekezete, vagy más fiatal keresztény vallásokkal szemben.
Biztosan nem olvasta azoknak az elcsábított és tönkretett embereknek a visszaemlékezéseit, akiket kifosztottak, becsaptak. Már külön blog foglalkozik az ügyükkel. Egy ilyen hír ne jutna el önökhöz?
MA: Sok szociológiai tanulmány szól arról, talán a leghíresebb az oxfordi Brian Wilson nevű professzor írta, hogy a „hitehagyottak”, akik bármely szervezetből ki akarnak lépni – önmagukat erősítendő – olyan képzeteket erősítenek magukban, hogy ahol korábban jól érezték magukat, azt ma már elviselhetetlenül rossznak találják. Érvényes ez a szcientológiára, a Hit gyülekezetére, vagyis egyházra, esetleg sportegyesületre vagy bármely munkahelyre is.
Azért az ritka, hogy egy valamikori szcientológus külön erre a célra kialakított internetes blogon tucatnyi társával együtt írja meg, hogyan szakították szét a családját, vagy menekültek el az egyháztól?
MA: Mindkettőnknek családja, Lacinak gyermekei is vannak…. A szcientológusok számára nagyon fontos a családi összetartás, függetlenül a családtagok vallási hovatartozásától.
LL: Tudom, hogy ezt írják rólunk, de ez nem igaz. Olyan dolgokkal vádolnak, amelyek a társadalomban felzúdulást váltanak ki. Hubbard tanai hozzáférhetőek, egyértelműek, nincsenek értelmezési viták.
Az kétségtelen, hogy a szcientológia rálép bizonyos hatalmi erők tyúkszemére. Mi kiállunk a kisebbségek és a gyengébbek jogaiért, küzdünk a drogok ellen a drogmegelőző programunkon keresztül. Ezek érzékeny problémák a társadalomban, sok személyes érdekeltséggel.
Ugyanakkor folyamatosan készülnek a leleplező dokumentumfilmek a szcientológiáról, csináltak már ilyet az egyház sztárjáról, Tom Cruise-ról is. Közben elég erőszakosan terjeszkednek, a napokban kezdte meg működését egy tv csatorna, amely a világ minden nyelvén elérhető.
Ez is azt a célt szolgálja, amit a budapesti egyházi központunk is: a nyitottságot. Bárki bejöhet az utcáról, sok fiatal be is tér hozzánk. Természetesen védekezünk a méltatlan támadások ellen, ezt a célt szolgálja a világ minden részén fogható televíziónk. Ami pedig a kritikát illeti, az hiszem, hogy a szcientológia már van akkora, hogy érdemes rólunk műsort csinálni, sokan lesznek, akik meg fogják nézni.
Az OLAF-nak nincs nyomozati hatásköre, a magyar rendőrségen viszont „valódi nyomozás” zajlik – írta a magyar legfőbb ügyész az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ingeborg Grässle kifogásolta az ügy itteni menetét.
„Valódi nyomozás” zajlik a rendőrségen az Elios-ügyként ismertté vált közvilágítási fejlesztések miatt – írta levélben némileg indignálódva Polt Péter az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ingeborg Grässle egy amerikai lapnak adott interjújában kifogásolta, hogy nem zajlik valódi nyomozás. Majd Polt megemlíti, hogy januárban az OLAF jelentése nyomán elrendeltek, illetve felújítottak nyomozást.
A legfőbb ügyész ezután „eligazítja” Grässlét arról, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalnak,
az OLAF-nak nincs nyomozati hatásköre,
csak jelzéssel élhet a tagállami hatóságoknál. Vagyis az OLAF nem állíthatta jogszerűen – mint ahogyan a német politikus nyilatkozta -, hogy csalás történt az Elios-ügyben.
Kitér Polt arra is, hogyan állnak a 4-es metró ügyei. A kocsikat szállító Alstom kapcsán már az OLAF-vizsgálat előtt elkezdődött a magyar és a brit hatóságok eljárása, a 4-es vonal ügyében már voltak tanúkihallgatások, házkutatásokat, és előzetes letartóztatásra is sor került.
„Egy demokratikus jogállamban nem fordulhat elő az a kettős diszkrimináció, ami a magyar lakcímmel rendelkező külföldön élő magyarokat éri a választáson” – szögezi le a két éve Berlinben élő Czebe Katalin. A HR-területen dolgozó szakember egyike azoknak a fiataloknak, akik Németországban elindították az Itt szavazok mozgalmat – elősegítendő, hogy minél többen nyilvánítsanak véleményt április 8-án. Változást szeretnének, mivel „mindig hátborzongató hazajőve látni a kormány gyűlöletkeltő plakátjait, szembesülni azzal, hogy amit az Interneten látunk, az nem vicc, amit látunk, azok nem mémek, hanem ez maga a valóság Magyarországon” – mondja. Hozzáteszi: „Mi is magyarok vagyunk – hiába akarják ránk aggatni a magyartalan jelzőt –, szeretjük a hazánkat, s nem akarunk örökre kint maradni. Ezért is akarjuk egyre jobban hallatni a hangunkat, s beleszólni abba, ami hazánkban történik”.
Miért megy el szavazni?
Én nem csak kalandvágyból és karrierépítési megfontolásokból telepedtem le Németországban, súlyosan latba esett a döntésnél az otthoni deprimálóvá vált helyzet. Szeretnék majd hazaköltözni, s nem olyan Magyarországon képzelem el a jövőmet, mint amilyen az ország ma. Meggyőződésem, hogy attól, hogy ma jelenleg más országban dolgozom, ugyanolyan jogok illetnek meg, mint az otthon élőket. Ezért is tartom fontosnak, hogy szavazzak.
Ismeretségi körében mit tapasztal?
Elsöprő többségben felvetették magukat a választói névjegyzékbe, hogy elmehessenek szavazni. De hát ez természetes, hiszen a barátok általában hasonlóan gondolkodnak. Ami érdekes, hogy nem csak azok vállalják az ezzel járó nehézségeket, akik abban a négy városban – Berlinben, Düsseldorfban, Münchenben és Stuttgartban – és vagy környékén élnek, ahol lehet szavazni, hanem azok is, akik távolabb laknak. Én szerencsés vagyok, hiszen Berlinben élek, de nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba az elmúlt időben, az Itt szavazok kampány miatt is, s tapasztalom, hogy sokak számára igen nagy gondot okoz, hogy eljusson a szavazófülkéig. De azt is látom, hogy nagyon sokan próbálják megoldani – ebben egyébként mi is segítünk, ha nem is aktívan, de azzal, hogy közösséget teremtünk, információkat biztosítunk a számukra.
Akkor beszéljünk egy kicsit a mozgalmukról. Mi is ez pontosan?
Ez az Itt szavazok, amelynek a története nagyjából egy félévvel ezelőttre nyúlik vissza.
Tisztázzuk, ez ugye nem a választásokon való részvételt segíteni hivatott Momentumos kezdeményezés?
Nem, ez nem az. Tavaly tavasszal alakult a Szabad Magyar Követség (Freie Ungarische Botschaft), amely berlini, leginkább magyar, származású európai állampolgárok spontán szerveződött csoportja. Európai és magyar állampolgárként különböző projektekkel szeretnénk felhívni az EU nyilvánosságának és döntéshozóinak a figyelmét arra, hogy Magyarország jelen kormánya sikeresen kiürítette a demokrácia és a jogállamiság intézményeit, egyoldalúan saját igényei szerint átalakította a választási rendszert. Egy ilyen kezdeményezés keretein belül született meg az Itt szavazok kampány ötlete is, melyet jelenleg mi öten koordinálunk.
Célunk, hogy a tavaszi országgyűlési választásokra elősegítsük a minél magasabb részvételt pártállástól függetlenül a Németországban élő magyarok körében.
November óta aktívan dolgozunk ezért az ügyért – Facebook csoportot is létrehoztunk, anyagokat készítettünk, többek között összeállítottuk az egyes pártok programjairól szóló összefoglalókat, s személyesen is ellátogattunk Frankfurtba és Münchenbe, ahol találkoztunk ott élő magyar fiatalokkal. Fontos, hogy mindezt saját szabadidőnkben, saját pénzünkön tettük, tesszük.
Pártsemlegesek?
Igen, ez nagyon fontos. Mi nem szólunk bele abba hogy ki, melyik pártra szavaz – mi azt tartjuk elsődlegesnek, hogy minél többen menjenek el szavazni. Ennek érdekében összegyűjtjük és elérhetővé tesszük az információkat, arról is, hogy hogyan kell regisztrálni, miként lehet eljutni A-ból B-be, stb., tehát sok technikai segítséget is kínálunk. Egyébként közben nemzetközivé vált a csapatunk: mint már említettem, a kampányt teljesen önkéntes alapon, a szabadidőnk és a pénztárcánk terhére visszük, költségvetésünk sincs. Így azután mikor grafikus kellett infografika készítéséhez, akkor Tabiczky Zsófia, aki a szíve-lelke és legfőbb motorja a csapatunknak megkérte egy barátját, hogy segítsen nekünk. Így csatlakozott hozzánk ötödiknek a spanyol grafikus és designer Ramírez Salvi, akivel angolul kommunikálunk, miután egy mukkot sem tud magyarul.
És ami gyönyörű: teljesen magáénak érzi a célt, hiszen teljesen elérnek hozzá is – mint más külföldiekhez is – a nemzetközi médiában Magyarországról megjelentek, többek között a Fidesz-kormány autokratikus tettei.
Ha már itt tartunk: milyen ma Magyarnak lenni Németországban?
Az elmúlt hónapokban az első kérdések egyike, amit nekem szegeznek a németek vagy más külföldiek az az, hogy mit szólok „Viktor Orban”-hoz. Mert mindenki ismeri a nevet, és sajnos nem pozitív kicsengésben. Nagyon elszomorító, hogy az országunkat képviselő ember személye ilyen negatív üzeneteket keltő figura. Viszont az emberek engem, mint magyart optimizmussal és nyíltsággal kezelnek, de általában van egy pontja a beszélgetéseknek, amikor megpróbálják kideríteni, hogyan gondolkodom, a skála melyik részén helyezkedem el.
Visszatérve a választásokra: hogyan látja, mennyire lesznek aktívak a németországi magyarok?
Ahogy közeledik április 8-a, úgy élénkül az aktivitás, ez leszűrhető például a Facebook-oldalunkon is. Bár talán ebben az is szerepet játszik, hogy mi magunk is először csinálunk ilyet, menetközben mi is tanulunk – s az érdeklődés élénkülésének lehet az is az oka, hogy mi is profibbá váltunk menetközben.
Sokat kommunikál a kinti magyar fiatalokkal. Ön szerint általában véve is aktivizálódnak, s ha igen, miért?
Saját tapasztalatomat tudom csak elmondani: én azt látom, hogy külföldön – így Németországban is – sokkal versenyképesebbek a fizetések, s általában is a körülmények – ilyetén az egészségügy is például, és minden, ami egy jól működő állam ismérve. Ami azonban mégis talán a legfontosabb: itt mi demokratikus jogállamban élhetünk.
S mindig hátborzongató hazajőve látni a kormány gyűlöletkeltő plakátjait, szembesülni azzal, hogy amit az Interneten látunk, az nem vicc, amit látunk, azok nem mémek, hanem ez maga a valóság Magyarországon.
A mi generációnk tagjai megtehetik, hogy külföldön tanuljanak, hogy külföldön vállaljanak munkát, s nemzetközi tapasztalatra tegyenek szert. Ilyen tapasztalatok után különösen borzasztó szembesülni azzal, hogy mi folyik Magyarországon.
De mi is magyarok vagyunk – hiába akarják ránk aggatni a magyartalan jelzőt –,
szeretjük a hazánkat, s nem akarunk örökre kint maradni. Ezért is akarjuk egyre jobban hallatni a hangunkat, s beleszólni abba, ami hazánkban történik.
Ön hogy látja, mi lesz itthon?
Szerintem a kétharmad most biztosan nem lesz meg a Fidesznek, s még ha nem is lesz kormányváltás – racionálisan erre mutatnak a jelek és én inkább pesszimista vagyok, legfeljebb pozitívan csalódom – már akkor is elindulhatnak pozitív folyamatok. A most még kicsi pártok – mint az LMP vagy a Momentum – fel tudnak majd emelkedni, s elindulhat az uram-bátyám rendszer felszámolása.
Ön európai és 21. századinak tartja-e a magyarországi választások külhoni szavazásának a módját?
Egyáltalán nem. A legegyszerűbb, leggyorsabb és leghatékonyabb az elektronikus szavazás lenne, illetve ez párosulhatna a postai szavazás lehetőségével, hiszen még ma is szép számmal vannak, akik nem barátkoztak meg az internettel és már nem is fognak, de ez rendjén is van így. A kampányunk egyik oka éppen az, hogy ebben a helyzetben segítsük az embereket, mivel egyértelműen
akadályokat állítottak a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön élő magyarok elé.
Már maga a pszichológiai akadály, amit elénk állítottak is nagyon káros, nem beszélve arról, hogy például Németországban is sokaknak többszáz kilométert kell megtenni ahhoz, hogy szavazhassanak. Nem arról van szó, hogy olyan jaj de nagyon bonyolult lenne a rendszer, de sokaktól sok-sok időt, pénzt, energiát követel meg, hogy fizikailag eljussanak a szavazás napján A-ból B-be. Pedig csupán csak annyit akarnak, hogy élhessenek az alapvető demokratikus jogukkal.
A kettős diszkrimináció méltatlan – ez az én személyes véleményem. Egy demokratikus jogállamban ilyen nem fordulhat elő!
Ma az Emánuelek tartják a névnapjukat. S hogy milyen idő lesz? Többnyire erősen felhős lesz az ég, helyenként kisebb eső, havas eső, néhol havazás lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között valószínű. Késő estére 3, 8 fokra hűl le a levegő. Lapszemlénk következik!
Magyar Nemzet – Gyémánttá vált „alkotmányos költség”, magyar védett tanú Amerikában
Furcsa, szövevényes történet jutott a lap tudomására amerikai forrásokból. Egy magyar férfi az FBI tanúvédelmi programjában kapott papírokkal él az Egyesült Államokban, és azért kíváncsiak rá az amerikai hatóságok, mert gyanújuk szerint ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években három-négy milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.
Az FBI gyanúja szerint az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.
A tranzakció készpénzben történt, alkalmanként néhány millió eurós összegben, hogy aztán a futárok (ilyen volt az Amerikában védett férfi is) gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vigyék külföldre, jellemzően közel-keleti vagy szingapúri számlákra.
Magyar Nemzet négy napja nem kap választ az MKB-tól, hogy az utóbbi három évben hány alkalommal vettek fel a bankból egy összegben 250 ezer eurót, vagyis csaknem nyolcvanmillió forintot meghaladó összeget.
Magyar Idők – Juhász végül belebukott a nőverési botrányba
Belebukott volt élettársa bántalmazásába Juhász Péter, az Együtt elnöke – így értékelték a kormánypártok azt, hogy a politikus bejelentette: nem indul az április 8-i választáson. Juhász Budapest 1. számú választókerületében mérette volna meg magát, ahol jelenleg az ellenzéki együttműködésről tárgyalnak a kormánypárti Hollik István kihívói.
Juhász Péter, az Együtt elnöke belebukott a nőverésbe – ekként értékelte Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. A KDNP-s országgyűlési képviselő Hidvéghihez hasonlóan nyilatkozott, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy volt élettársának bántalmazása miatt Juhász Péter ellen már a rendőrség is nyomoz,
„így bármit is állít, nyilvánvalóan ez lehet a visszalépés oka”.
A tartósan 1 százalék körülire mért Együtt elnöke, aki korábban a drogliberalizációért folytatott küzdelmével hívta fel magára a figyelmet, visszalépését a Fidesz–KDNP legyőzése érdekében hozott áldozatként állította be. Függetlenül attól, mi áll Juhász lépésének hátterében, az 1-es számú választókerületben végül tényleg megvalósulhat az ellenzéki összefogás.
Magyar Hírlap – Tuzson: Soros bábként használja az ellenzéket
A bármiféle társadalmi legitimáció nélküli szervezetek azt akarják elérni, hogy kapjanak a kezükbe egy ostort, amelyet mások, akár egyes országok felett csattogtathatnak. Ez megengedhetetlen – nyilatkozta a lapnak Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár annak kapcsán, hogy a hazánk ellen a berlini kormánynál lobbizó, Soros által pénzelt Dénes Balázs és szervezete kétmilliárd eurót kérne Brüsszeltől az álcivilek számára.
Kifejtette egyebek között, hogy Európa szempontjából sem mindegy, mi lesz a magyarországi választás eredménye.
Ha itthon ellenzéki kormány alakul, vagy nem tudja, vagy nem akarja majd megállítani a bevándorlást. Inkább az utóbbi valószínű. Habár az ellenzéki pártok most azt állítják, nem bontanák le a kerítést, nem akarnak kvótákat sem, Tuzson szerint kockázatos lenne hinni nekik.
Érdekes adalék, hogy a Stop Soros törvénycsomag parlamenti vitájában a Jobbik részéről jelezték, nem támogatják a spekuláns szervezeteinek korlátozását. A következő parlament első dolga az lesz, hogy letárgyalja és elfogadja a Stop Soros törvénycsomagot, amely egyértelműen fogalmaz. Egyrészt engedélyhez kell kötni minden, a bevándorláshoz kapcsolódó tevékenységet, s ha ezzel összefüggésben nemzetbiztonsági kockázat merül fel, akkor ez nem adható meg. Fel kell függeszteniük ezt a munkát. Komoly ügy ez, határozottan fel kell lépni azokkal szemben, akik a migrációt szervezve megszegik ezeket a kikötéseket.
Tuzsont megkérdezték a Migration Aid-ügyről, a CEU-ról is.
Népszava – Andor László: a béremelés nem választási ajándék
A bérszakadékot nem lehet egycsapásra fölszámolni, de számos olyan uniós program van, amely az egyenlőtlenségek mérséklését célozza. Magyarországon azonban eltérítették ezeket a forrásokat az eredeti céljuktól – mondja Andor László, volt uniós biztos, aki Karácsony Gergely kormányában a foglalkoztatáspolitikáért felelne.
Szerinte újra kell indítani a szociális párbeszédet a munkáltatók és a munkavállalók között, és új Munka törvénykönyvet kell írni, amelynek már a megalkotási folyamatában is konzultálni kell a munkáltatói és a munkavállalói szervezetekkel.
Fel kell készülni azokra az új helyzetekre is, amelyeket a digitalizáció és az automatizáció teremt. Olyan keretet kell megalkotni, ami nem elfojtja, hanem összehangolja az innovációt az európai normák között történő vállalkozással és foglalkoztatással. A közfoglalkoztatás az elmúlt hat évben messze túlterjedt az indokolható kereteken, ez rendkívül költséges, és olyan zsákutcába zárja az embereket, ahonnan nincs esélyük visszakapaszkodni az elsődleges munkaerőpiacra. A közmunkásokat fel kell szabadítani: minden munkaügyi szabálynak vonatkoznia kell rájuk, beleértve a minimálbért is. Ez a költségeket tekintve nem jelentene nagyon nagy ugrást, mivel nagyjából kétharmadukat vissza lehet integrálni az elsődleges munkaerő-piacra. Ennek feltétele egy olyan foglalkoztatási szolgálat, amely képes összehangolni a keresletet és a kínálatot, és személyre szabott megoldásokat nyújt munkahely vagy átképzés formájában. A kivándorlásra vonatkozó kérdésekre a többi között azt fejtette ki, hogy lassítani lehet a folyamatot: a bérszakadékot nyilván nem lehet egycsapásra fölszámolni. De vannak olyan ágazatok, ahol az elvándorlás már a rendszer működését veszélyezteti. Ilyen az egészségügy. Ott nincs alternatívája a gyors és nagyarányú béremelésnek. De az egyéni krízishelyzetekre is figyelni kell.
Ebben is fontos szerepe van a szakszervezeteknek, mert – ahol működni tudnak – hozzájuk fordulnak elsőként a bajban lévő munkavállalók. Ha viszont nincs érdemi érdekegyeztetés, a problémák nem derülnek ki.
Andor László a terjedelmes interjúban beszélt még az európai bérfelzárkózás és a bérunió kérdéseiről ás a nők helyzetéről is.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
üdvözlettel:
