Fontos

Addig jár a korsó a kútra

0

A német közszolgálati Deutsche Welle szerint “Orbán Viktor szerencséje elfogyott”.

Az áprilisban nagy fölénnyel megnyert választás furcsa módon a vég kezdete lehetett a nemzeti együttműködés rendszere számára. A rezsi csökkentés döntő érv volt Orbán Viktor mellett az elmúlt időszakban. Ennek a részlegesen visszavonása, amely a lakosságnak legkevesebb a felét érinti, komoly népszerűségvesztést jelent. Csakhogy a költségvetés egyensúlyának a helyreállítását másképp nem tudja elérni a magyar kormány, amely nagyon bízik abban, hogy előbb vagy utóbb megérkezik 5,8 milliárd euró Brüsszelből. Ezért tárgyal lázasan Navracsics Tibor miniszter. Szerinte őszre meglehet a megállapodás.

De mi van akkor, ha mégsem?

Orbán diplomáciai elszigeteltsége

Putyin Ukrajna elleni agresszióját Orbán Viktor nem ítélte el határozottan, ezért szembekerült lefontosabb szövetségesével, Lengyelországgal. Miután Ukrajna támogatásában Lengyelország kulcsszerepet játszik, ezért hozzájuthat azokhoz az uniós pénzekhez, melyeket Brüsszel Magyarországtól egyelőre megtagad. Orbán és Kaczynski között volt egy paktum, melynek értelmében mindkét állam vétóz abban az esetben, ha a másikat támadás érné Brüsszelben. A magyar-lengyel viszony annyira lehűlt Orbán oroszbarát külpolitikája miatt, hogy nemigen számíthat a lengyelek támogatására. Ráadásul a döntések egy részét már nem is kell mindenkinek támogatnia.

Brüsszel a jogállamiság megsértése címén tart vissza pénzeket.

Itt a döntésnél elég a minősített többség vagyis, ha a tagállamok 55%-a támogatja azt (a tagállamok lakosságának 65%-át képviselve), akkor a határozat jogerős.

A múlt héten látott napvilágot Brüsszelben a jelentés arról, hogy a tagállamok miképp teljesítik a jogállami normákat. Magyarország kapcsán azt írták:

“Helyes és szükséges minden uniós pénz átutalás leállítása Magyarország esetében, mert a jogállami normák súlyos megsértése régóta tart és rendszerszerű. Semmilyen biztosíték sincsen arra, hogy az uniós euró ne kerüljön korrupt kezekbe, és hogy ne legyenek visszaélések ezen a téren.”

Daniel Freund vezette azt a bizottságot, mely ezt a jelentést írta Magyarországról , és a német zöld képviselő régi elszánt ellenfele Orbán Viktornak. Korábban úgy nyilatkozott , hogy az EU átutalások egynegyede Orbán Viktor családjának és baráti körének a zsebében landol.

Ezt a legutóbbi jelentést az Európai parlament mindegyik nagy frakciója megszavazta – beleértve az Európai Néppártot is, ahol a Fidesz sokáig tag volt.

Daniel Freund úgy nyilatkozott a Deutsche Wellenek, hogy ezekután minden a brüsszeli bizottságon múlik. Bírálta Ursula von der Leyen asszonyt, mert a bizottság vezetője szerinte nem eléggé határozott Orbán Viktorral szemben.

A magyar miniszterelnök éveken keresztül megvásárolta a szavazók jóindulatát, de ennek immár vége. Orbán Viktor megszorító intézkedésekre kényszerült és még több is jöhet -, amely felhívja a figyelmet arra, hogy hosszú évek óta először kormányellenes tüntetések vannak Budapesten a megszorító intézkedések ellen.

Orbán és Putyin

Milyen a kapcsolat a magyar miniszterelnök és az orosz államfő között? Orbán Viktor Moszkvában kilincselt olcsó olaj és földgáz reményében, és szerződést kötött Paks 2 felépítéséről. A Kurier című osztrák lap tudakolta ezt Kovács Zoltán államtitkártól, aki a nemzeti együttműködés rendszerének a külföldi propagandáját irányítja.

“Ez a szoros politikai kapcsolat, melyet Önök a magyar miniszterelnöknek és Putyin elnöknek tulajdonítanak, nem létezik. Nem különbözik attól a kapcsolattól, mely Németország és Oroszország között jelenleg fennáll” – válaszolta Kovács Zoltán. Aki nyilvánvalóan arra célzott, hogy Angela Merkel kancellár és Putyin elnök között valóban nagyon szoros együttműködés alakult ki.

Csakhogy változnak az idők: utolsó közös művük, az Északi Áramlat 2 gázvezeték volt, melyet sohasem helyeztek üzembe. Sőt az oroszok nemrég leállították az Északi Áramlat 1 vezetéket is. Állítólag karbantartás miatt. Sokan tartanak attól, hogy végleg.

Orbán Viktor pedig nem kapja olcsóbban a földgázt Oroszországtól mint mások. Részben emiatt is kényszerült arra, hogy csökkentse a rezsicsökkentést. Az árkülönbözet ugyanis túlságosan is nagy volt az orosz földgáz és a magyar fogyasztói ár között, melyet a lakosság fizetett.

A CIA kiváncsi

Az amerikai hírszerzés megerősített csapatot küldött Budapestre, hogy kiderítsék: valójában milyen is a kapcsolat Orbán Viktor és Putyin elnök között? Miért mozog olyan otthonosan az orosz titkosszolgálat Magyarországon? Orbán Viktor nem Putyin trójai
falova-e a NATO-ban, amely pedig ellenségének tekinti az orosz elnököt az Ukrajna elleni agresszió óta?

Ha már itt vannak, akkor a CIA szorgos munkatársai arra is kíváncsiak, hogy milyen a viszony Orbán Viktor és Kína között? Az USA Kínát is stratégiai ellenfélnek tekinti. Orbán Viktor Matolcsy György oldalán járt Kínában még a 2010-es hatalomátvétel előtt. Pekingben úgy fogadták az ellenzéki politikust mint Magyarország leendő vezetőjét. Azóta a kapcsolat egyre szorosabb noha korábban a Fidesz elszántan bírálta Kínát az emberi jogok megsértése miatt.

Az amerikaiak gyanakvását elsősorban az keltette fel, hogy a Nemzeti Bankban kínai tanácsadók tűntek fel. Ilyesmire a szovjet tanácsadók távozása után még nem került sor Magyaroszágon. Matolcsy György emiatt nem különösebben népszerű az Egyesült Államokban. Nem is ő képviseli a Nemzeti Bankot az IMF közgyűléseken. Pedig lehet, hogy a pénzügyi válság következtében Magyarország rákényszerülhet arra, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz forduljon. Persze nem kizárt, hogy Orbán Viktor ezzel nem Matolcsy Györgyöt bízza meg…

Surányi :16%-os az infláció

Az infláció felét a hazai gazdaságpolitika hozta össze, a másikat a külvilág – nyilatkozta a Nemzeti Bank egykori elnöke a HVG-nek.

A monetáris politikában, ha késve is, de kivezették decemberben a nem konvencionális intézkedések javát, de a hagyományos jegybanki eszközöknél fennmaradtak a nagyon laza monetáris konstrukciók. Ha itt nem lesz érdemi fordulat, és a jövedelem politikában sem lesz javulás – például egy számjegyű bérnövekedés a verseny szférában – akkor tartósan magas inflációs pályán maradunk. Minél később sikerül megfordítani az inflációs trendet annál nagyobb ára lesz ennek növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – mondta Surányi György. Nagy Márton a pénzügyi válság kezelés első számú kormányzati felelőse ezt úgy fogalmazta meg, hogy

“megélhetési válság jön”.

Ez még nem a török válság

Törökországban a legutóbbi inflációs adat 70% volt – hivatalosan. Ellenzéki közgazdászok szerint hamarosan évi 100%-os lesz az infláció. Argentínában hasonló a helyzet. Ezért a nemzetközi piacon lassan együtt emlegetik a forintot az argentin pesoval és a török lírával. A legutóbbi devizahitel felvétel idején a magyar forint kockázata 240 bázis ponttal volt magasabb a legjobb adósok kamat szintjénél. Ez brutálisan magas kamat.

Az a félelmem, hogy az év vége felé recesszió lesz – hangsúlyozta Surányi György. Aki hozzátette, hogy a rezsi befagyasztás nincsen ingyen. Az idén ez akár 1.000 milliárd forintba is kerülhet az adófizetőknek.

Ennek ellenére a magyar gazdaság nagyon-nagyon messze van a török helyzettől. A magyar döntéshozók igyekeznek leszorítani az államháztartás hiányát. A bejelentett program mennyiségileg jó, szerkezetében viszont verseny és gazdaság ellenes. Ráadásul erősen inflációs hatású – fejtette ki a Nemzeti Bank egykori elnöke.

Orbán: hét szűk esztendő

Bibliai példázattal próbálta meg felvázolni a világ helyzetét a magyar miniszterelnök , aki kizárólag külső tényezőkben keresi a problémák okát noha ő tudja a legjobban: a választások megnyeréséhez szükséges forint milliárdok óriási többlet keresletet okoztak, és ennek önmagában is jelentős inflációs hatása van.

A fő probléma azonban Brüsszel és az euró milliárdok, amelyek egyelőre nem érkeznek meg, és amelyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere hosszútávon üzemképtelen.

Ezt is pontosan tudja Orbán Viktor, aki kiadta a jelszót: tisztelet Brüsszelnek. Navracsics Tibor elszántan tárgyal, de Brüsszelben jön a nyári vakáció amikor minden leáll. Márpedig még az idén szükség van az uniós euró milliárdokra. Nagy Márton miniszter 5,8 milliárd euróra számít. A nemzetközi piacok is mindinkább aszerint ítélik meg a magyar forintot, hogy megérkeznek-e abrüsszeli pénzek. Addig viszont 400 forint fölött maradhat az euró ára, amely tavaly ilyenkor csak 350 forint volt. A magyar forint alulértékelt – hangsúlyozta Surányi György, de ez annak is tulajdonítható, hogy a Nemzeti Bank sokáig maga is a leértékelés politikáját hirdette és közölte a világgal: nincs árfolyam célja!

Nagy Márton még legutóbb is azt mondta: a forint árfolyama jól van ott, ahol van! A Nemzeti Banknak elegendő deviza tartaléka sincs, hogy megvédje a forintot. Varsóban és Prágában a deviza tartalékok bevetésével védték meg a nemzeti valuta árfolyamát. Nálunk erre kísérlet sem történt. Csakhogy a forint leértékelés nyilvánvalóan növeli az inflációt, amely így mindinkább kezelhetetlenné válik.

A magyar választópolgár pedig csak áll és néz: nem ezért szavazott Orbán Viktorra!

Orbánt a pénzzel lehet megfogni

Azt nyilatkozota Daniel Freund Európa parlamenti képviselő a Der Spiegelnek arról, hogy hiába indítottak kötelezettségszegési eljárásokat a magyar kormány ellen, de semmiféle látható eredményt nem értek el.

Daniel Freund, aki a zöldeket képviseli az Európai Parlamentben, korábban úgy nyilatkozott, hogy Orbán rokonai, barátai és üzletfelei évente legkevesebb egymilliárd eurót nyúlnak le azokból az euró milliárdokból, melyeket az Európai Unió Magyarországnak átutal.

Jelen pillanatban Brüsszel visszatartja az euró milliárdok egy részét, hogy megpróbálja rábírni a magyar miniszterelnököt arra, hogy Magyarország lépjen be az európai ügyészségbe. Így ugyanis ellenőrizni lehetne az európai pénzek útját Magyarországon. Ez megnehezítené a nemzeti együttműködés korrupt rendszerének működését, ezért Orbán Viktor kézzel lábbal tiltakozik ellene.

Közben befolyásos jogászok egy csoportja ugyanezt javasolja Ursula von der Leyen asszonynak. A brüsszeli bizottság vezetője nemrég Budapesten járt, hogy rábeszélje Orbán Viktort az uniós olajembargó elfogadására. A magyar miniszterelnök megvétózta ezt az elképzelést, és elérte, hogy Magyarország felmentést kapott az Oroszország elleni uniós olajembargó alól. Ily módon Orbán Viktor megmutathatta a vétózás erejét, és jelentős pénzhez juttatta a MOL -t, amely viszont vállalja az ársapkát vagyis finanszírozza az olcsóbb benzint.

A vétójog

Amikor Ursula von der Leyen Budapesten járt, akkor Orbán Viktor állítólag közölte vele: addig fog vétózni amíg Magyarország meg nem kapja az uniós euró milliárdokat. Sok javaslat született már az Európai Unióban a vétójog korlátozására, de ehhez mindenképp hosszú jogi procedúrára van szükség hiszen módosítani kellene az Európai Unió alapokmányát.

Jelenleg Brüsszel éppúgy mint a magyar kormány válságüzemmódban működik, mert az ukrajnai háború felborított minden korábbi számítást.

Míg korábban az európai nagyhatalmak (Franciaország, Németország és Olaszország) az EU szuverenitásának megerősítését hangsúlyozták, most kényszerűségből elfogadják az USA vezető szerepét. Ez változásokat idéz elő Brüsszelben éppúgy mint az uniós államok más fővárosaiban.

Putyin agressziója megerősítette a NATO tagállamok egységét, de romba döntötte az Európai Unió gazdasági terveit, melyek jelentős részben az orosz nyersanyagok importját nyugodtak. Ezért most mindenütt újratervezés folyik miközben a világgazdaság egyre inkább a stagfláció felé csúszik. Ha semmi más nem nő csakis az árak, az politikailag sok országot destabilizálhat. Orbán Viktor azt hiszi, hogy a megnyert választások után biztosan ülhet a nyeregben, de Boris Johnson sorsa jól mutatja, hogy a közelmúlt siker emberei gyorsan a padlóra kerülhetnek, ha az általuk képviselt politika az életszínvonal csökkenésével jár.

Magyar pápa Szent Péter trónján?

Ferenc pápa egészségi állapotának romlása felerősítette a találgatásokat: talán ő is lemond mint elődje, XVI-ik Benedek? Ferenc pápa legutóbb úgy nyilatkozott, hogy esze ágában sincs lemondani.

Erdő Péter bíboros is esélyes lehet arra, hogy Ferenc pápa utódja legyen Szent Péter trónján – véli a Catholic Herald című újság. Erdő Péter bíborost II. János Pál pápa választotta ki a magyar katolikus egyház élére. A hetven éves főpap már húsz éve tölti be ezt a tisztséget noha már nem ő a püspöki kar elnöke. Erdő Péter kiváló kánon jogász márpedig ez fontos a katolikus egyháznak, amelynek úgy kell lépést tartania a változó világgal, hogy meg kell őriznie a kétezer éves tradíciót is. A család jogi ügyekben Erdő Péter volt a pápa által kiválasztott vezető a püspöki szinódus legutóbbi összejövetelén. Ferenc pápa liberális reformjait nem sikerült keresztül vinni, mert a konzervatív többség ezt megakadályozta. Erdő Pétert is konzervatívnak tartják, de ugyanakkor nagy diplomatának is. Az olaszul, angolul és franciául jól beszélő magyar bíboros hosszú évekig az Európai Püspöki Kar elnöke volt.

Erdő és Orbán

A magyar miniszterelnök támogatta a Vatikánban Erdő Péter kinevezését a magyar katolikus egyház élére, de azóta sokminden megváltozott. A migráns válság idején a magyar püspöki kar válaszúthoz érkezett: Ferenc pápa egyértelműen kiállt a bevándorlók mellett, míg a magyar miniszterelnök falat épített velük szemben. Erdő Péter bíboros igyekezett megmaradni a középúton. Emiatt megrendült benne Orbán Viktor bizalma. Ezt követően Veres András püspököt támogatta , aki meg is szerezte a magyar püspöki kar elnöki posztját. Csakhogy Veres András Erdő Péter utóda szeretne lenni, ehhez pedig kell a pápai támogatás. A budapesti nuncius állítólag közölte vele, hogy ameddig támogatja Orbán Viktor migráns ellenes politikáját addig nem számíthat előrelépésre a katolikus egyházban. Veres András erre vissza akart lépni a püspöki kar elnöki tisztétől, nem akart indulni a választáson. Ám ekkor

a magyar miniszterelnök üzente neki: ha nem vállalja a püspöki kar elnöki posztját, akkor a katolikus egyház kisebb anyagi támogatásra számíthat a jövőben.

Veres András meghátrált. Újra ő lett a püspöki kar elnöke, és egyelőre le kellett mondania az érseki székről, az előrelépésről a katolikus egyházban.

Amikor Ferenc pápa Budapesten járt, akkor Erdő Péter bíboros tanúbizonyságot tett pompás diplomáciai képességeiről. Teljesen a saját kezébe vette a pápai látogatás megszervezését, és ily módon sikerült elkerülni Ferenc pápa és Orbán Viktor esetleges szócsatáját. Erdő Péter arra hivatkozott, hogy Orbán Viktor református, ezért a magyar küldöttség vezetője a katolikus Áder János lett Ferenc pápa tárgyaló partnere Budapesten.

A konzervatívok támogatják Erdő Péter

Ferenc pápa hívei a Vatikánban azt állítják, hogy csakis konzervatív ellenfeleik terjesztik az egyházfő lemondásának a hírét. Trump hívei mindenestre kiállnak mellette az Egyesült Államokban, ahol a konzervatívok nagy jogi sikert arattak miután a Legfelső Bíróság eltörölte az abortusz jogot. Az amerikai bíborosok 1978-ban nagy szerepet játszottak abban, hogy évszázadok óta először nem olasz pápát választottak a lengyel II. János Pál személyében. Nem kétséges, hogy az igen konzervatív lengyel bíborosok is jobban kedvelik Erdő Pétert mint a jelenlegi pápát. Ferenc pápa mindezt tudván egyre másra nevez ki új bíborosokat a fejlődő világból, ahonnan ő is érkezett. Az új pápáról a 120 tagú bíborosi kollégium dönt, ahol még soha ilyen sok Európán és Észak Amerikán kívüli főpap nem ült. Az ő jelöltjük állítólag egy Fülöp szigeteken népszerű biboros, aki jóval liberálisabb nézeteket vall a világról mint Erdő Péter. Ferenc pápa őt szeretné utódjának. A katolikus egyház nagyon megosztott, ezért a pápaválasztás  esélyei áttekinthetetlenek.

Magyar bíboros még sohasem ült Szent Péter trónján. Bakócz Tamás esztergomi érsek ugyan pályázott, de veszített egy Medicivel szemben. Erdő Péternek mint mérsékelt konzervatívnak lehetnek esélyei, de Trump híveinek hangos támogatása aligha javítja ezeket.

Személycsere a hírszerzés élén

Rogán Antal a kormányátalakítás következtében átvette a titkosszolgálatok irányítását Pintér Sándor belügyminisztertől és Szijjártó Péter külügyminisztertől. A hírszerzés eddig formálisan a külügyminiszterhez, de a valóságban mindenütt Orbán Viktor hozta meg a fontos döntéseket. Most például azt, hogy új embert nevezett ki a hírszerzés élére.

Még nem is oly rég az Információs Hivatal élén a veterán Czukor József állt, aki még Moszkvában a Dzerzsinszij akadémián sajátította el a kémkedés tudnivalóit. Czukor berlini nagykövetsége után Orbán Viktor külügyi tanácsadója lett, majd innen következett az Információs Hivatal. Czukor József azután újra nagykövet lett, ezúttal Svájcban. Az alpesi állam – semleges státusza miatt – a kémek paradicsoma. Ott működik a Berni Unió az USA szövetségeseinek hírszerzési együttműködési szervezete.

Czukor utóda még kevesebb ideig bírta. Az új kormány megalakulása után beadta lemondását. Bunford Zsolt vezérőrnagy nemcsak emiatt távozik. Az Információs Hivatal sokáig hitelt adott az oroszok megtévesztő hazugságainak, és még egy nappal az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt is arról tájékoztatta Orbán  Viktort, hogy nem lesz háború! Más kérdés persze, hogy a magyar miniszterelnök ezt is akarta hallani. Dehát a világ nem mindíg alakul úgy ahogy Orbán Viktor szeretné. A magyar miniszterelnök most oroszbarát álláspontjával meglehetősen magára maradt az Európai Unióban és a NATO- ban.

A hírszerzés új főnöke a kémelhárítástól érkezik

Oláh Krisztián eddig az Alkotmányvédelmi Hivatal műveleti igazgatóhelyettese volt. Ez meglepő húzás Orbán Viktortól, aki pontosan tudja, hogy a két hivatal kölcsönösen utálja egymást.

A hírszerzés élére a világot jólismerő sok nyelvet tudó, a diplomáciai szolgálatban járatos tiszteket szoktak állítani.

Orbán valószínűleg nem bízik az ilyen tisztekben. Egyrészt, mert javarészüket nyugati titkosszolgálatok képezték ki, másrészt pedig a magyar miniszterelnök nem épp ortodox külpolitikája nem biztos, hogy elragadtással tölti el őket.

Kérdés persze, hogy Orbán Viktor mennyire kiváncsi még a külvilágra vagy inkább a saját véleményét akarja visszahallani tőlük. Orbán hazai sikerei az elmúlt időszakban külföldi kudarcokkal párosultak. A magyar miniszterelnök egyelőre kitartani látszik nem ortodox külpolitikája mellett, amely szembenállást jelent az Európai Unióval és a NATO-val. Orbán reménykedhet Trump visszatérésében illetve európai szövetségesei meg erősödésében       (például Salvini, Meloni Olaszországban).

Orbán hitelt ad Matolcsy György jegybank elnök véleményének, mely szerint az USA és Németország pénzügyi eszközökkel igyekszik padlóra küldeni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon. Ez a feltevés határozhatja meg a titkosszolgálatoknak adott parancsokat is. Csakhogy a hírszerzésnek épp az a feladata, hogy a világ valós állapotáról tájékoztassa a hatalom csúcsán állókat. Mi van akkor, ha Orbán már nem kiváncsi a világ állapotára, mert ő “jobban tudja, hogy mi lesz”?

Orbán aláírta Brüsszelben, ami ellen itthon tiltakozik

Ne azt figyeljék, amit mondok, hanem amit csinálok – szól az Orbán Viktornak tulajdonított kijelentés, amely kétségtelenül új értelmet nyert ezen a héten. Azt eddig is tudtuk, hogy a Fidesz miniszterelnöke politikai pávatáncosként rendszerint mást mond Brüsszelben és mást saját választóinak a köztévében, most azonban a sikamlós kétkulacsosság mellett konkrét hazugságon érhető a kormányfő – jelzi írásában Ujhelyi István EP képviselő.

Mint arról már közösségi oldalaimon beszámoltam: a Fidesz-KDNP jövő héten egy Európa-ellenes, teljesen abszurd országgyűlési határozatot akar elfogadni az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciasorozat kapcsán. Egészen nyilvánvaló, hogy mindezt azért akarják áterőltetni majd az Országgyűlésen, hogy zsarolni tudjanak vele a brüsszeli tárgyalásokon. A határozatban tulajdonképpen eredménytelennek és politikailag motiváltnak írják le a nemzetközi konferencia-sorozatot, a magyar álláspontként pedig többek között az Európai Parlament feloszlatását és az uniós szerződésekből az „egyre szorosabb egységre” való törekvés törlését fogalmazzák meg. Teljes abszurd az egész, nem véletlen, hogy még Navracsics Tibor is úgy nyilatkozott egy rádióinterjúban: még gondolkodik, hogy képviselőként megszavazza-e majd ezt a kormánypárti határozatot.

Ehhez képest Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács (EiT) eheti ülésen egészen más álláspontot képviselt, sőt, a csúcstalálkozót lezáró dokumentumot maga is aláírta, vagyis egyetértett az abban foglaltakkal. Ebben viszont többek között az szerepel, hogy az EiT „tudomásul veszi a konferencia eredményeiről szóló, a három társelnöknek benyújtott jelentésben szereplő javaslatokat”, az azt követő intézkedésekről pedig tájékoztatják a polgárokat. Ez utóbbi tájékoztatás bizonyosan nem történt és nyilván nem is fog megtörténni: a kormányzat ugyanis – mint azt a hivatkozott országgyűlési határozat maga is bizonyítja – konkrétan hazudik a konferencia megállapításairól. A folyamat eredményéről szóló jelentés ugyanis – amelyet ezek szerint a magyar miniszterelnök is szép csendben elfogadott és tudomásul vett – az európai, benne a magyar polgárok véleményét összegezve egészen más megállapításokat tett, mint amilyeneket „magyar álláspontként” a kormánypártok határozatba foglalnak.

A zárójelentésben éppen, hogy nem az Európai Parlament feloszlatása, hanem jogköreinek megerősítése mellett foglaltak állást az európai polgárok, például a jogalkotási kezdeményezési jog megadásával.

Ezt az EiT záródokumentuma szerint Orbán Viktor tudomásul vette és elfogadta, mint az európai polgárok többségének álláspontját. Ugyancsak szerepel a konferencia jelentésében a szerződések módosításának és a tagállami hatáskörök felülvizsgálatának a megnyitása, de épp ellenkezőleg, ahogyan a Fidesz-KDNP otthon ezt határozatba foglalná.

A folyamat eredménye épp, hogy a szorosabb együttműködés, a több európai hatáskör megadása – például az egészségügy területén – mellett szól, nem pedig a szorosabb egységre törekvés eltörlése mellett.

Az EiT záródokumentuma szerint Orbán Viktor ezt is tudomásul vette és elfogadta, mint az európai polgárok többségi álláspontját.

A magyar kormánypártok tehát tudatosan hazug tételeket akarnak országgyűlési határozatba foglalni, Orbán Viktor pedig az Európai Tanács ülésén – ha így tetszik – egyáltalán nem védte meg a „magyar álláspontot”,

nem jelezte tiltakozását az Európa Jövőjéről szóló konferencia kapcsán elfogadott és tudomásul vett zárójelentés megállapításai kapcsán és nem jelezte, hogy a magyar kormánynak – ahogyan oly sok más ügyben – most is teljesen ellentétes álláspontja van, mint Európa többségének.

Ha a kormányfő akkor és ott tiltakozott volna, jelezte volna ellenvéleményét, az – bár nem értettem volna vele egyet – teljességgel legitim lett volna. Így azonban, hogy az EiT záródokumentumának elfogadott konklúzióit tulajdonképpen elhallgatják a magyar nyilvánosságban, ráadásul teljesen megtévesztő, ezzel ellentétes tartalmú országgyűlési határozatot akarnak áterőltetni a magyar Parlamenten, az maga a hazugság.

Ujhelyi nagyon reméli, hogy Navracsics Tiborhoz hasonlóan még többen fognak elgondolkodni azon a Fidesz-KDNP padsoraiban, hogy meg lehet-e szavazni egy a hazug és károsan Európa-ellenes határozatot, sőt, olyanok is lesznek, akik nemcsak elgondolkodnak rajta, de lelkiismeretesen nem is fogják szavazatukkal támogatni.

Mivel zsarolják az oroszok Orbánt?

Azt a kellemetlen kérdést ezúttal az Európai Néppárt külügyi szóvivője tette fel Twitteren, hogy Orbán Viktort mivel zsarolhatják az oroszok. Michael Gahler amiatt dühöngött, hogy a magyar nagykövet megvétózta az új szankciós csomagot Oroszország ellen, mert az tilalmi listára helyezné Kirill moszkvai pátriárkát.

A vallási vezető lelkesen támogatja Putyin agresszióját Ukrajnában, és az Európai Unió ezért szeretné feltenni őt is a feketelistára, ahol Putyin támogatói vannak. A magyar kormány arra hivatkozik, hogy vallási vezetőket nem jó feketelistára tenni.

Kicsoda valójában Kirill pátriárka?

A veterán főpap Putyin egykori kollégája, aki KGB tisztként kapta azt a feladatot, hogy épüljön be az orosz ortodox egyházba. Kirill a megbízást sikerrel teljesítette. Mint az orosz ortodox egyház vezetője mindig mindenben támogatta Putyin elnököt, aki öreg korában egyre inkább a szlavofil vallásos eszmék irányába fordult. Vagy legalábbis ezt a szerepet játssza a nyilvánosság előtt.

Kirill pátriárka szépen profitált abból, hogy Putyint feltételek nélkül támogatja: vagyonát több mint négy milliárd dollárra  becsülik! Az ortodox egyház megkapta a dohány kereskedelem jogát Oroszországban, és ebből az egész egyházi elit szépen gyarapodik. A Novaja Gazeta szerint Kirill pátriárkának Svájcon kívül Ausztriában és Olaszországban vannak bankszámlái vagyis egy uniós tilalom kínosan érinthetné.

Mivel zsarolhatja Putyin Orbánt?

Egyrészt a múltjával. Míg Orbán Viktor a kommunista rendszer ellenfeleként állítja be magát, valójában épp a régi rendszer készítette őt fel a rendszerváltásra. Ez akkor derült ki amikor Palmer amerikai nagykövet listát kért a rendszerváltó elitről a Szovjetunió budapesti nagykövetétől. Aki a magyar elvtársak segítségével prezentált is egy listát, melyen Orbán Viktor neve is ott szerepelt “mint tehetséges fiatal politikai ígéreté”.

A másik zsarolási lehetőség Orbán Viktor finanszírozása.

Moszkva évtizedek óta a földgáz kereskedelmen keresztül pénzeli azokat a magyar vezetőket, akik “kedvesek a szívének”. 2009 óta idetartozik Orbán Viktor is.

A Svájcban bejegyzett magyar-orosz földgáz kereskedő cég egyik részvényese állítólag a magyar miniszterelnök. A cég szárnyal hiszen az energiaválság hatalmas profitot hoz.

Orbán: fake news, hogy Putyin bábja lennék

Fake news – álhír – ezzel hárította el egy újságíró kérdését Brüsszelben, ahol aziránt is érdeklődtek, hogy nem zavarja-e a magyar miniszterelnököt, hogy sokan Putyin trójai falovának tekintik, aki minden húzását annak veti alá, hogy az Unió politikusait megossza, amivel egyértelműen az oroszok érdekeit szolgálja.

Orbán különutas politikája mindenestre kérdéseket vet fel nemcsak Brüsszelben hanem Washingtonban is. A NATO-ban ugyanis egyre hevesebb viták folynak arról, hogy milyen megoldást találjanak az ukrajnai konfliktusra? Henry Kissinger békülékeny elképzeléseit nemcsak a magyar kormány, de vannak olyan hangok amelyek szerint Orbán véleményét Macron francia elnök, Scholz német kancellár és Draghi olasz kormányfő is osztja, mivel a Biden kormányzat politikája a nagyobb áldozatot Európa országaitól követelik. Csakhogy ezek a hangok azt már nem említik meg, hogy valójában mind a francia, mind a német és az olasz kormányfő is  kitételek nélkül aláírta az embargós megállapodást. Orbán egyelőre elérte célját, kivételes helyzetbe került, viszont páriaként magára maradt, aminek sajnos egész Magyarország issza meg a levét.

Mit akar az USA?

Ebben fontos szava van a CIA igazgatójának, mert William Burns jól ismeri Putyint hiszen évekig hazája nagykövete volt Moszkvában. Amikor beiktatták tisztségébe a CIA főnöke meg sem említette Oroszországot. Ehelyett Kínára és a világgazdaságra koncentrált. Aztán mindez megváltozott amikor Putyin összevonta csapatait Ukrajna körül. William Burns Moszkvába repült, ahol telefonon tárgyalt Putyinnal. Megpróbálta lebeszélni az orosz elnököt a katonai akcióról. Február 24-én azután Putyin mégiscsak megindította katonáit Ukrajna elfoglalására. Azóta két álláspont alakult ki Washingtonban: a héják mint Biden elnök, Blinken külügyminiszter és Austin hadügyminiszter Putyin bukását szeretnék elérni. Ezért tömik fegyverrel Ukrajnát. Őket nem zavarja, ha a háború elhúzódik.

A másik álláspont Washingtonban a galamboké. Ide tartozik a CIA főnöke és Yellen pénzügyminiszter. Az utóbbi arra hívja fel a figyelmet, hogy az elhúzódó háború romba döntheti az egész világgazdaságot. William Burns pedig – Kissinger egykori külügyminiszterhez hasonlóan – olyan megoldást sürget, amely figyelembe venné Putyin illetve Oroszország érdekeit is. Enélkül ugyanis fennáll egy orosz-kínai szövetség esélye, amely ugyancsak megnehezítené az USA és az egész Nyugat dolgát. William Burns továbbra is Kínát tartja az első számú stratégiai ellenfélnek. Ezért létrehozta a China Mission Centert, ez az egyetlen olyan kutató központ, amely egyetlenegy országgal foglalkozik a CIA keretében.

Burns 33 évet húzott le az amerikai külügyben, ahonnan helyettes államtitkárként távozott.

Burns CIA igazgató nem sok jót vár Putyintól: „ő sohasem tekintette valóságos államnak Ukrajnát.

Évekig készülődött az elfoglalására. Nem fogja feladni. A kudarc nem szerepel Putyin szótárában” – mondta az orosz elnököt jól ismerő CIA igazgató, William Burns.

Orbán Viktor egymilliárd eurót nyúl le az uniós pénzekből évente

0

Daniel Freund, aki az Európai Parlament tagja a német zöldek képviseletében. A Stuttgart Zeitungban annak a véleményének adott hangot, hogy az Orbán klán ráteszi a kezét a Magyarországnak jutó uniós pénzek egynegyedére vagyis több mint egymilliárd euróra!

Ezt kell megakadályoznia annak az uniós eljárásnak, amely a jogállami sérelmekre hivatkozva nem utalja át az uniós eurómilliárdok egy részét a magyar kormánynak.

Brüsszel legfőbb kifogása Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere ellene a korrupció.

Ezért egyik fő követelése az, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai ügyészséghez, amely nyomon követheti az uniós pénzeket a tagállamokban. Orbán Viktor foggal-körömmel harcol ez ellen.

Éppúgy mint az orosz olajembargó ellen, amelynek hatását atombombához hasonlította a magyar gazdaságra. A nyilvánvaló túlzás valós problémákat takar. Az átállás az olcsó orosz olajról a drágább Brent olajra nyilvánvalóan csökkentené a MOL nyereségét. Márpedig a magyar kormány jelentős részben a MOL-ra alapozza a benzinárak fenntartását. A kettős benzinár rendszer nyilvánvalóan irritálja az Európai Uniót, de a magyar fogyasztókat elégedettséggel tölti el. Ezenkívül visszafogja az inflációt, amely Magyarországon is mindinkább az évi 10%-ot ostromolja.

Orbán és a gázembargó

A magyar miniszterelnök nemcsak emiatt harcol elszántan az orosz olaj kitiltása ellen hanem azért is, mert tudja: Brüsszel előkészíti a földgáz embargós csomagot is. Ez szinte fenntarthatatlanná tenné a rezsi csökkentést, amely pedig Orbán népszerűségének egyik legfőbb alapja. Ezenkívül Orbán Viktornak személyes érdekeltsége is van a földgáz kereskedelemben. Moszkva ugyanis évtizedek óta ezen keresztül pénzeli híveit Magyarországon. A Svájcban bejegyzett földgáz kereskedő cég jelenleg hatalmas profittal működik, de tulajdonosi köréről szinte semmit sem lehet tudni, mert az üzleti titok.

Kiléphet-e Orbán az Európai Unióból?

Nemcsak azért nem teheti ezt meg, mert a nemzeti együttműködés rendszere nem finanszírozható hosszú távon az euró milliárdok nélkül. Nemcsak az évi egymilliárd hiányozna, melyet Freund képviselő említ. Még csak az sem, hogy az oroszok és a kínaiak számára is csak addíg fontos Magyarország amíg az Európai Unió tagja. Az igazi ok: a Magyarországon működő külföldi cégek egy uniós országba hoztak tőkét. Ha Magyarország kilépne, akkor ez megszűnik. Vagyis az itt működő német, japán, dél-koreai vagy épp kínai cégek új helyzetbe kerülnének. Többségük aligha folytatná működését Magyarországon, ha az elhagyná az Európai Uniót. Ezért Orbán Viktor még hogyha akarná sem tudná kivezetni Magyarországot az Európai Unióból. De miért is akarná, ha évente így több mint egymilliárd eurót inkasszál ?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!