Világgazdaság

Átlépte a 335-öt az euró

Újabb lélektani határt áttörve délelőtt 335,29-re gyengült a forint az euróval szemben. Ez egy forinttal több a pénteki, előző mélypontnál. Most Németországból érkeztek aggodalmat keltő adatok, de egész Európa rossz bőrben van.

Hétfő délelőtt áttörte a 335-ös határt a forint az euróval szemben, egészen pontosan 335,29-et adtak egy egység közös pénzért. A legutóbbi, az elmúlt hetekben immáron sokadik mélypont pénteken állott be, amikor 334,28-ra süllyedt a magyar fizetőeszköz értéke.

Jelenleg

elsősorban Németországból érkeztek igen csak borút keltő adatok,

amelyek nyomán általános esések indultak a tőzsdéken is, s ami alighanem elsődleges oka a forint újabb mélypontjának. Az úgynevezett beszerzési menedzserindex (BMI) több országban komolyan romlott, minket persze elsősorban a német gazdaság kilátásai izgatnak.

A német feldolgozóipari és szolgáltató szektorbéli várakozások mélyen alulmúlták azelemzői várakozásokat. Ezek nyomban újabb árnyat vetnek a német és a kontinens gazdasági közeljövőjére. Felerősödtek a recessziós félelmek.

A helyzet azonban ennél sokkal rosszabb. Szinte teljesen leállt az euróövezeti magánszektor növekedése szeptemberben,

a feldolgozóipar az utóbbi közel hét év leggyengébb hónapját tudhatja maga mögött

– derült ki az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport BMI-jeinek előzetes adataiból.

Azóta a forint enyhén visszatáncolt, de most is csak hajszálnyira van van a 335 alatt.

Kína újra vásárol szóját Amerikától

Ez enyhülést jelent a kereskedelmi háborúban, melyben Washington és Peking olyan megállapodást készít elő, mely nem oldja meg a problémákat, de lehetővé teszi a háborúskodás elkerülését. Mindkét fél tart ugyanis ettől. Mind Kínában mind az Egyesült Államokban belső feszültséget eredményezne az elhúzódó kereskedelmi háború. Trump ráadásul választási kampányt is folytat.

Trumpra szavaznak-e a farmerek, ha elhúzódik a kereskedelmi háború Kínával?

A kínaiak nem az amerikai farmerektől vették a szóját és a gabonát amióta Trump újabb büntető vámokkal sújtotta őket. Nagy csapás ez az amerikai farmereknek, akik ráadásul a rendkívüli időjárással is küszködnek.

„Csődbe megyek és sokan mások is így járhatnak” – nyilatkozta egy farmer Nebraska államban a Reuters tudósítójának. A gabona termesztő farmer, aki 1700 szóból álló kiáltványt tett fel a Facebookra furcsa módon nem Trumpot hibáztatja! Jövőre is rá akar szavazni! Pedig a rendkívüli időjárás épp a klímaváltozás következménye, melyet Trump tagad. Az USA elnöke kilépett a nemzetközi klíma egyezményből. A Kína ellen indított kereskedelmi háborúval pedig padlóra küldte a farmereket, akik a világ legnagyobb piacát veszítették el szinte egyik percről a másikra.

28 milliárd dolláros segély csomag

Trump is érzi, hogy baj van: hű támogatói a mezőgazdasági államokban egyáltalán nem azt látják hogy az az elnök, akire 2016-ban leszavaztak túlságosan eredményes politikát folytatna az érdekükben. Ezért a kínaiak büntető vámjaiból begyűlt pénzek jelentős részét a farmerek kapják. Két év alatt ez 28 milliárd dollárt jelentett, és az arany eső tovább hullik – egészen a jövő novemberi választásokig.

Mindez persze kevés a csőd szélén álló gazdák megnyugtatására. Bűnbakot kellett találni. Trump tanácsadói meg is találták. Érdekes módon nem Kínában pedig a kínaiak bírálatában a demokrata ellenfelek is egyetértenek. De a farmerek realisták: nem akarnak összeveszni egy 1,4 milliárd lakosú állammal vagyis azzal az óriási  piaccal, mely hosszú távon szinte mindent felvásárolhat – ahogy növekszik az életszínvonal a Mennyei Birodalomban. Trump is tisztában van ezzel: első nagykövete Pekingben épp Iowa állam ex kormányzója volt. Ez talán a legtipikusabb farmer állam, ahol egy bizonyos Hszi Csinping nevű kínai mandarin megkezdte az USA megismerését még a nyolcvanas években.

Karácsonyi ajándék: kapjon mindenki ezer eurót!

Franciaország egyik legnevesebb közgazdásza Christine Lagarde asszonynak javasolták adjon minden uniós polgárnak 1000 eurót.

Christine Lagarde asszony hamarosan átveszi az Európai Központi Bank irányítását. Elődje, Mario Draghi utolsó sajtóértekezletével vihart kavart. Mind a német mind a holnap nemzeti bank elnöke bírálta a távozó bankelnök tervezett intézkedéseit:

Draghi hattyúdala: kamatcsökkentés és 20 milliárd eurós kötvény vásárló csomag

Bármibe is kerül, megvédem az eurót – hangsúlyozta Mario Draghi 2012-ben nem sokkal azután, hogy átvette az Európai Központi Bank irányítását, és az eurozóna fő bankáraként sikerrel járt. Nemcsak megvédte az eurót hanem azt is elérte , hogy az egyik legkeresettebb tartalék valuta is lett az európai fizetőeszköz, melynek kimúlását immár nagyon kevesen tartják valószínűnek. Ám most az az igazán nagy gondja Mario Draghinak, és az európai vezetőknek, hogy az eurozóna stagnál. Mindenképp ösztönzésre szorul. Ezért csökkentették a már amúgy is negatív kamatlábat -0,4%-ról -0,5%-ra. Ezenkívül 20 milliárd euró értékben az Európai Központi Bank újrakezdi az adósságok felvásárlását. Amelyet csak tavaly hagyott abba miután több mint 2600 milliárd eurós adósság halmazt felvásárolt – jórészt az eurozóna tagállamainak államkötvényeiből. Emiatt sokan bírálták Mario Draghit, de Japánban – a világ harmadik legnagyobb gazdaságában, ahol az állam nyakig el van adósodva – ugyanezt csinálta a nemzeti bank. Ettől függetlenül a neoliberális pénzügyi ortodoxia hívei elszántan bírálják Mario Draghit. Jürgen Stark, aki korábban az Európai Központi Bank vezető közgazdásza volt, azt nyilatkozta a Wall Street Journalnek még a csütörtöki sajtótájékoztató előtt, hogy Draghi újabb ösztönző csomagja megzavarhatja a nemzetközi piacokat.

„Nincsen kellően végig gondolva ez a koncepció!” – hangsúlyozza az ortodox neoliberális közgazdász.

Tegyük hozzá gyorsan, hogy ő még abban a hitben élt, hogy Mario Draghi havi 40-60 milliárd eurós kötvény vásárlási programot jelent be, de ebből a valóságban „csak” 20 milliárd euró lett. Persze ez még csak a kezdet, az utód, Christine Lagarde asszony nyugodtan folytathatja az adósságok felvásárlását, ha úgy ítéli meg, hogy a gyengélkedő európai konjunktúrának szüksége van erre az élénkítésre. „Ezt még meg kellene vitatni” – nyilatkozta a párizsi Le Monde-nak a francia nemzeti bank kormányzója (elnöke). Mario Draghi azonban sajtóértekezletén közölte:

addig folytatják az adósságok felvásárlását ameddig szükséges és amíg a kamatláb emelése nem válik aktuálissá!

Az Európai Központi Bank elnöke elismerte: az eurozóna gyengélkedése tovább tart mint képzelték. Ezért is vált szükségessé az újabb ösztönző csomag. Mario Draghi ugyanis, akit sokan Olaszország új kormányfőjének képzeltek el, pontosan tudja:

nemcsak pénzügyi, de politikai okból is fontos a gazdaság élénkítése

Erre mutatnak rá a szakértők épp Mario Draghi hazáját hozva föl példaként. Olaszországban a demagóg szélsőjobboldal első hatalom átvételi kísérlete ugyan elbukott, de hogyha a nemrég hivatalba lépett baloldali kormány nem produkál eredményt, akkor könnyen tovább erősödhet a populista Matteo Salvini, aki nyíltan semmibe veszi Brüsszel és az Európai Központi Bank figyelmeztetéseit. Mások is tisztában vannak a politikai kockázatokkal, és javaslatokkal árasztják el Christine Lagarde asszonyt, aki az IMF éléről érkezik az Európai Központi Bankba, hogy átvegye Draghi örökségét.

Kapjon az eurozónában mindenki 1000 eurót karácsonyra!

Ezt javasolta Franciaország egyik legjelesebb közgazdásza, Daniel Cohen. Az Ecole Normale Superieure közgazdasági intézetének igazgatója a Les Échos című gazdasági lapnak nyilatkozott,  és kissé meglepő ötlettel állt elő. Szerinte Christine Lagarde asszonynak, aki november elején veszi át a staféta botot Mario Draghitól, adnia kellene mindenkinek 1000 eurót az eurozónában. Ez 340 milliárd eurós kiadást jelentene az Európai Központi Banknak, de egyidejűleg fantasztikus mértékben megnövelné a gyengélkedő fogyasztást. Arról nem is beszélve, hogy mennyire megnövekedne Európa népszerűsége az eurozóna tagállamaiban …

Béremelkedésben az élmezőnyben

Az EU-ban a negyedik Magyarország a munkaerőköltségek drágulásában. Ez több, mint háromszorosa az EU-átlagának. Kelet-nyugati vonal mentén nő a foglalkoztatás ára.

A második negyedévben a munkaerőköltségek éves növekedése az euróövezetben 2,7, az az EU-28-akban 3,1 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az egy órára jutó órás munkaerőköltség. 2019 első negyedévében ezek az adatok 2,5, illetve 2,7 százalék volt – közölte az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala.

Még tart a bérlendület

A legnagyobb szórás a tagállamok között figyelhető meg. Ezen belül – néhány ország kivételével – szinte teljes kelet-nyugati metszésvonal mentén. Az egy órára vetített munkaerőköltség emelkedésének listáját Románia vezeti (12,4 százalék), majd Bulgária (11), Szlovákia (10,6) és Magyarországon (10,1) következik. Mint látható, az EU és az euróövezet átlagát lényegesen meghaladó növekedés (Ciprus kivételével) csupa kelet-közép-európai országban figyelhető meg. A legalacsonyabb növekedést Portugáliában (0,9 százalék) és Maltán (1,1) regisztrálták.

A munkaerőköltségek két fő alkotóeleme a bérek és a nem bérkiadások. Az euróövezetben az előbbiek költsége 2,7, utóbbiak összege 2,9 százalékkal nőttek 2019 második negyedévében, éves összevetésben. 2019 első negyedévében változás +2,7 és +2,1 százalék volt. Az EU-28-ban az órabérek 3,1, a nem bérkiadások 3,0 százalékkal emelkedtek 2019 második negyedévében. Az három hónapban az éves változás +2,9 és +2,1 százalék volt.

A második negyedévben a szolgáltatások és a nem üzleti gazdasági területen nőttek a bérköltségek 3, illetve ennél nagyobb százalékkal. A legkisebb emelkedés az iparban volt, két-két és fél százalék, három százalék az építőiparban (euróövezeti, illetve EU-28-akban).

Hivatalosan is Brexit-apokalipszissel számolnak a britek

Jelentős áruhiányt, drágulást, gyógyszerhiányt se zár ki a brit kormány hivatalos elemzése a rendezetlen Brexit esetére. Szerintük az áruszállítók legalább fele nincs felkészülve a vámvizsgálatokra.

Jelentős fennakadásokat valószínűsít a megállapodás nélküli kilépés legrosszabb forgatókönyve, amelyet a brit kormány készített, s amelynek közzétételét az alsóház rendelte el a hét elején. A hatoldalas stresszhelyzeti tanulmány a legkedvezőtlenebb esetekre kidolgozott brit kormányzati forgatókönyvet tartalmazza arra az esetre, ha megállapodás nélkül lép ki az ország az EU-ból, a jelenlegi állás szerint október 31-én. Ennek a tanulmánynak egyes részei néhány hete már kiszivárogtak a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapban, amelyet mi is ismertettünk.

Felkészületlen áruszállítók, forgalomzuhanás

A Citromsármány művelet (Operation Yellowhammer) kódnévvel ellátott bizalmas készenléti tervcsomagban azzal számolnak, hogy Franciaország a rendezetlen Brexit utáni első napon ellenőrzésnek veti alá a Nagy-Britanniából érkező árukat. A becslés szerint ebben az esetben a La Manche csatornán átkelő kamionok üzemeltetőinek 50-85 százalékáról is kiderülhet, nincs felkészülve a franciaországi vámvizsgálatokra.

A szállítmányozók felkészületlensége és a francia kikötők szűkös parkolóhely-kapacitása

40-60 százalékkal csökkentheti az áruforgalmat

a jelenlegi szinthez képest a Csatornán át. Az ebből eredő áruforgalmi felfordulás három hónapig is eltarthat, és az ezután elkezdődő javulás is csak azt jelentené, hogy a Csatornán zajló áruforgalom a mostani szint 50-70 százalékára bővül.

A fennakadások egyes területeken azonban ennél sokkal hosszabb ideig is tarthatnak. A stresszhelyzeti forgatókönyv szerint mindez azzal járhat, hogy a délkelet-angliai Kent megyében – ahol a legforgalmasabb kompkikötőkhöz vezető utak húzódnak –

a kamionok másfél-két napot is várakozhatnak, mielőtt át tudnak kelni a kontinensre.

Lehet ennél rosszabb is

Független elemzőintézetek ennél sokkal nagyobb fennakadásokat sem tartanak kizártnak megállapodás nélküli Brexit esetén. A University College London (UCL) egyetem nemrégiben összeállított hatásvizsgálata szerint járművenként mindössze 70 másodpercnyi átlagos vámvizsgálati idő esetén 1200-2724 közé lenne tehető a délkelet-angliai kikötőkbe vezető utakon feltorlódó kamionok száma a hét legforgalmasabb napjain, ami azt jelentené, hogy

egy-egy kamionnak átlagosan hat napot kellene várakoznia az átkelésre

ezen az útvonalon. A UCL tanulmánya szerint az a kamionos, aki ebbe a sorba hétfőn beáll, szombat délután jutna át a kontinensre. Ez a becslés egyébként megegyezik egy tavalyi próbával, amelyet kamionok közreműködésével végeztek el.

Egy másik patinás londoni egyetem, az Imperial College London vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy ha a francia oldalon minden egyes teherjárművet négypercnyi vámvizsgálatnak vetnek alá, az a brit oldalon,

a Dover kikötőjébe vezető autópályán csúcsidőben 47 kilométeres torlódást okozna.

Áruk egész sora esne áldozatul

A brit kormány különösen súlyos helyzettel számol a gyógyszerek és a gyógyászati termékek körében. E termékek háromnegyede a Csatornán átvezető legrövidebb útvonalon érkezik Nagy-Britanniába.

A gyógyszer-fennakadások hat hónapig is eltarthatnak.

Az állatgyógyászati termékek importjának csökkenése, késedelme vagy leállása akadályozhatja az állatjárványok terjedésének megelőzését, illetve kordában tartását, és ez humánegészségügyi, élelmiszer-biztonsági problémákat is okozhat.

Az elemzés szerint bizonyos friss élelmiszerekből is szűkülhet a nagy-britanniai választék – ami, tegyük hozzá, a legrosszabb esetre becsült kamionsorok miatt elkerülhetetlen. Általános élelmiszerhiány kialakulása nem várható, ám az élelmiszerek választékának és hozzáférhetőségének szűkösebbé válása áremelkedéseket okoz. Ráadásul az október végi Brexit-időpontra a nagy-britanniai betakarítási szezon már véget ér, és ez fokozott nyomást gyakorolna az élelmiszer-beszállítói hálózatokra,

különös tekintettel karácsony közeledtére,

amely az élelmiszer-kiskereskedelem legforgalmasabb időszaka – áll a stresszhelyzeti forgatókönyvben.

Ugyanerre a problémára az ágazat képviselői is felhívták már a kormány figyelmét. A brit, az észak-írországi és az írországi kiskereskedelmi szektor szakmai szervezeteinek néhány hónapja ismertetett közös felhívása szerint megállapodás nélküli Brexit esetén az EU-ból érkező élelmiszer-szállítmányok a vámellenőrzések és egyéb adminisztratív nehézségek miatt elakadhatnak a határátkelőknél, és ez hiány kialakulását vagy a választék szűkösebbé válását okozhatja egyes élelmiszerfajtákból és más termékekből is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK