Gazdasági hírek Archives Page 3 of 15 › Független Hírügynökség

Bennfentes információval éltek vissza?

FüHü

-

2020-01-23

Ötmilliós bírsággal sújtotta az MNB a kormány kedvenc it-cégét, a 4iG-t a T-Systems meghiúsult felvásárlásakor történt szabálytalanság miatt. Pontosabban a benfenntes információ nem megfelelő idejű nyilvánosságra hozatala miatt. A gyanú szerint egyesek előre ismerték az események menetét Rogán Antal környezetében.

Az MNB 5 millió forint bírságot szabott ki a 4iG Nyrt.-re a bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, s kötelezte e kibocsátót a jogszerű bennfentes jegyzék megküldésére. A Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben pedig a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt hozott intézkedést az MNB – olvasható a pénzpiaci felügyeletet is ellátó jegybank közleményében.

Az MNB több körben adatokat kért be a 4iG-től és a Magyar Telekomtól, az utóbbi tulajdonában lévő T-Systems Magyarország Zrt. megvásárlásának meghiúsulása kapcsán a döntéssel kapcsolatos

bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára vonatkozóan.

Az adatok alapján a jegybank megállapította: a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) előírásaihoz képest

a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.

Magyarra lefordítva: ki és mikor szerzett tudomást arról, hogy kútba esik a T-Systems felvásárlása a nála sokkal kisebb, de kormányzati megrendelésekkel bőséggel ellátott (és tavaly nyárig Mészáros Lőrinchez tartozó, majd annak üzlettársa, Jászai Gellért kezébe került) 4iG által. Amikor decemberben váratlanul visszaléptek a felek az ügylettől, furcsa részvénymozgások (-eladások) történtek előtte komoly árfolyamzuhanást előidézve (ahogyan természetesen a bejelentés után is ez történt).

De nem percekkel vagy órákkal, hanem

már tíz nappal korábban nagy ütemben kezdett értékesítésbe a 4iG egyik tulajdonosa,

a Monavis Holding. Ennek tulajdonosa Rogán Antalhoz közelálló ügyvéd-üzletember, aki már a letelepedési kötvényes ügyletekben is közreműködő volt, s aki például a kevés meghívott egyike volt Rogán miniszteri kinevezésekor a köztársasági elnöknél.

Mindezek nyomán az MNB felszólította a 4iG-t, hogy küldje meg a jegybanknak a T-Systems felvásárlásával kapcsolatos tárgyalások megszüntetése kapcsán készített, a jogszabállyal összhangban lévő bennfentesek jegyzékét, s

a jövőben is mindenkor feleljen meg e kötelezettségnek.

A jogsértés miatt az MNB 5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a kibocsátót.

Az MNB az MTelekom esetében azt állapította meg, hogy e kibocsátó – bár a bennfentes információ keletkezésének időpontját helyesen határozta meg – a jegybanknak a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozóan megküldött értesítésében nem indokolta meg megfelelően, hogy valóban fennálltak a késleltetés feltételei. Mindezzel az MTelekom megsértette a MAR vonatkozó rendelkezéseit.

A jegybank ezért kötelezte az MTelekomot, hogy a T-Systems tranzakció lezárultához kötődő

bennfentes információ közzététele késleltetését jogszabályszerűen indokolja meg

és ezt rendkívüli adatszolgáltatás keretében küldje meg a jegybank részére. Egyúttal megtiltotta e kibocsátónak, hogy bármikor ismételten megsértse az ezen információk késleltetésére vonatkozó jogszabályi passzusokat.

Az MNB szerint a bennfentes kereskedelem és a befektetők félrevezetésének elkerüléséhez alapvető fontosságú, hogy a kibocsátók a bennfentes információkról a lehető leghamarabb tájékoztatást nyújtsanak a nyilvánosságnak. Az

észszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információkra alapozzák.

A befektetők és a befektetői döntések védelme érdekében így különösen lényeges, hogy egy – főképp a kibocsátó korábbi közzétételeitől lényegesen eltérő tartalmú – bennfentes információt mikor tesznek közzé.

A bennfentesek jegyzéke olyan, a tőkepiac integritását védő eszköz, mely egyrészt az MNB piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatainak lefolytatásához elengedhetetlen, másrészt a kibocsátók, illetve a nevükben vagy javukra eljáró személyek által is felhasználható a bennfentes információ áramlásának ellenőrzésére. Ez segíti a titoktartási kötelezettségnek való megfelelést. Ezek alapján a bennfentesek jegyzékének összeállítása túlmutat a tőkepiac szereplőinek adminisztratív kötelezettségein.

Az MNB szerint a bennfentes információk

késleltetett közzététele csak kivételes esetekben, szigorú feltételek teljesülése mellett lehetséges.

A témakörnek kiemelt jelentősége van a bennfentes kereskedelem megelőzése, s az MNB hatékony felügyelési tevékenysége kapcsán is. Ha az adott kibocsátó a jogszabályok alapján késlelteti a bennfentes információ közzétételét, nagyon fontos, hogy megfelelően igazolja, alá is támassza az MNB felé történő, a közzétételt követő bejelentésében a vonatkozó feltételek fennállását.

Vagyis a jegybank szerint valami történt a 30-60 milliárdra becsült értékű tervezett felvásárlás körül. Ha valóban bennfentes információval éltek vissza, az bűncselekmény. Az MNB mégis megelégedett a felügyeleti bírsággal (mondván: „tévesen” határozta meg a 4iG a kényes információ keletkezésének időpontját), ami meg se kottyan a milliárdos állami megrendelésekben azóta is fürdő 4iG-nek.

Vésztjósló szavak a VW-től

FüHü

-

2020-01-20

0

A klasszikus autógyártók ideje lejárt – mondta vezetőtársai előtt a VW vezetője egy német lap szerint. Herbert Diess a Nokia sorsával példálózott. A jövő nem egymaga az elektromos hajtásé, a digitális technológiával legalább annyira számolni kell. Magyar szemmel nem jó a helyzet.

Vezetőtársait akarta felrázni a Volkswagen-csoport elnök-vezérigazgatója, amikor a Die Welt írása szerint múlt csütörtökön arról beszélt, hogyan látja az autóipar helyzetét és jövőjét. A nemrég óta a világ egyik legnagyobb autókonszernjét irányító Herbert Diess az amerikai Teslát hozta fel példaként általában a gazdaság és különösen az autóipar mély válságát érzékeltetve – írta a német lap.

Vihar előtt állunk

A Volkswagen a két legnagyobb átalakítási folyamat viharának közepén van – mondta. Ezek az éghajlatváltozás és az ahhoz kapcsolódó innovációs nyomás a kibocsátásmentes autózás érdekében. Továbbá a digitalizálás, amely alapvetően megváltoztatja az autóipari terméket. „A vihar csak most kezdődik” – mondta Diess.

A német mérnök-üzletember szerint

az autótermék újbóli feltalálása nemcsak a gyártás folyamatait, hanem teljes technológiai és logisztikai beágyazását is megváltoztatja.

A VW-t úgy értékelik, mint egy autóipari társaságot, a Teslát pedig mint egy tech-társaságot – fogalmazott Diess. A jövőben az autó lesz a legbonyolultabb, legértékesebb tömegközlekedési eszköz, a csatlakoztatott autó majdnem megduplázza a felhasználók internetezési idejét. Volkswagenként pontosan oda akarunk érni, ahová a Tesla – szögezte le Diess. A nagy kérdés: elég gyorsak vagyunk-e – fűzte hozzá. „A becsületes válasz: talán, de ez egyre kritikusabbá válik”. Értékelése szerint a jelenlegi ütemű fejlesztéssel nagyon „szoros” lesz a helyzet.

A Nokia intő példája

A VW-vezér a Nokiát hozta fel példaként. A finn cég – a világ vezető mobilgyártója – az évtized elején emlékezetes módon szinte pillanatok alatt tűnt el a semmiben, noha pár évvel korábban a mobilpiac nagyjából negyven százalékát mondhatta magáénak, és addig megszabta a technológia irányát. Diess szerint a finneknek volt a legerősebb mobiltelefonjuk a legjobb akkumulátorral, de fogalmuk se volt arról, mit lehet tenni egy mobiltelefonnal. Ezt az Apple vezérigazgatója, Steve Jobs 2007-ben mutatta be az első iPhone bevezetésével – egy mobiltelefon formájú számítógéppel.

Ez most

„pontosan az a helyzet, amely megismétlődik az autóiparban”

– figyelmeztetett Diess. Vagyis az autó már nem csak közlekedési eszköz, és ez azt is jelenti, hogy

a klasszikus autógyártók ideje lejárt.

A Volkswagen jövője a digitális tech-csoportban rejlik – és csak ott.

Az „összeszerelő országok” ideje is lejárhat

Ha igaza van a VW-vezérnek (még úgy is, hogy az akkumulátoros energiatárolás körül nagyon sok a kérdőjel), amely véleményt sokan mások is osztják, akkor ez az egész autóiparon keresztül

Magyarország fölé is sötét fellegek érkeztét jósolja.

Az elektromos hajtás – bármilyen energiatárolással – töredéke alkatrészt igényel a mai belsőégésűnél, és lényegesen kevesebb embert az összeszereléshez. Ami

szinte eltünteti az alacsony bérű országok ma még meglévő, de már amúgy is fogyatkozó előnyét.

A német lap írása is utal arra, hogy a jövőben kevesebb munkahelyre lesz szükség az autógyártásban. Egy német autóipari kutatóközpont igazgatója szerint a Volkswagennek a lehető legnagyobb mértékben márkáira kell koncentrálnia, „a járművekre és a digitális hálózatukra”, „ez elengedhetetlen”.

S nemcsak a munkavállalók képesítésében, hanem a fejlesztési osztályok és a gyártás testre szabásában is messzemenő változások merülnek fel. A jövőben lényegesen kevesebb gépész- és autóipari mérnökre lesz szükség, és sok villamosmérnökre és informatikusra. (Vagyis elsősorban mérnöki tudásra, olyanra, amiben Magyarországon óriási a hiány.)

A szakértő szerint mindkét tudományágban a gépjárműgyártók a jövőben nem csak egymással versenyeznek, hanem egyre inkább más technológiai vállalatokkal is, akár az IT-ágazatban, akár a megújuló energiákkal. Ez a gazdaságot és az ipart

„az ipari forradalom dimenziója korának fordulópontjára helyezi”.

Más szóval ez azt jelenti, hogy nem csupán a hagyományos autógyártás órái vannak megszámlálva, hanem a sok embert (sok szakmunkást) igénylő összeszerelő technológiáié is, amelyet nálunk ráadásul csak egyre nagyobb állami szubvencióval tud bővíteni a kormány. És amelyben éppen a német gyártók kezében van az egész térség. Ez nálunk közvetlenül bő százezer, közvetetten nagyjából 170 ezer munkahelyet veszélyeztet, és a magyar GDP öt százalékát sodorhatja veszélybe, ha az autógyártók inkább odahaza állítják elő a jövőben a high tech négykerekűeket.

Gyakran előforduló kripto átverések és elkerülésük

FüHü

-

2020-01-15

0

Gyakran előforduló kripto átverések és elkerülésük

Az egyik legnagyobb fekete pont a kriptovaluták több, mint 10 éves múltján nem más, mint a folyamatosan jelenlevő csalók, és a gyakran előforduló átverések és piramisjátékok. De vajon miért van az, hogy oly sok ember és digitális valuta esett már csalások áldozatául?

A bitcoin óriási árrobbanásai rengeteg olyan embert vonzottak a kripto szférába, akik csupán a könnyű pénz lehetőségét látták a kriptovalutákban. Ezek a kripto befektetők ritkán veszik a fáradtságok, hogy a digitális valuták mögött rejlő technológiával is megismerkedjenek, ami kriptovalutáik nem megfelelő tárolását, majd azok elvesztését, illetve ellopását eredményezi. Ha valaki úgy dönt, hogy megkeresett pénzét kriptovalutákba szeretné fektetni, rendkívül fontos, hogy előbb megismerkedjen a digitális tárcákkal kapcsolatos biztonsági intézkedésekkel, valamint a leggyakoribb kriptovaluta csalások típusaival. Nem szabad abba a hibába esni, hogy elvakítson bennünket a gyors meggazdagodás ígérete.

Szerencsére számos ország dolgozik a kriptovalutákra vonatkozó jogszabályok elkészítésében, amely remélhetőleg biztonságosabb körülményeket teremt majd a digitális valuták vásárlására, eladására és tárolására. Ha Európát vesszük figyelembe, akkor talán Észtország példája a legbiztatóbb, hiszen az ország már megkezdte a digitális valuták szabályozását a kripto tőzsdékhez és tárcákhoz szükséges engedélyek bevezetésével. Ebből kifolyólag, ha egy olyan kripto tőzsdén szeretnénk vásárolni, melynek Észtországban van a székhelye, mint például a Kriptomat, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a tőzsdének szigorú előírásoknak kell megfelelnie. Ez minden bizonnyal stresszmentesebbé teszi a kriptovalutákkal történő interakciót a tőzsde felhasználói számára.

Egy engedéllyel rendelkező tőzsde kiválasztásától eltekintve, nem árt más dolgokra is odafigyelni, ha el szeretnénk kerülni a kriptovalutákkal kapcsolatos átveréseket.

Szerencsére a csalások működésének megértése és az árulkodó jelek felismerése sokkal biztonságosabbá teheti kripto tranzakcióinkat és befektetéseinket. Lássuk milyen típusú csalások fordulnak elő leggyakrabban, és hogyan tudjuk azokat elkerülni.

A leggyakoribb kripto csalások

Szabályozatlan brókerek és tőzsdék

A kriptovaluták létrehozása óta rengeteg brókercég és tőzsde létrejöttének és bukásának lehettünk tanúi. Nem szabad elfeledni, hogy nem minden tőzsde egyforma. Számos tőzsde ígér gyors meggazdagodást és bombabiztos kereskedési módszereket, és pontosan ezek azok a tőzsdék, amelyektől a leginkább kell óvakodnunk. Számos olyan eset történt már, hogy egy tőzsde nem engedte, vagy csak óriási díjakért cserébe engedte felhasználóinak, hogy kivegyék befektetett pénzüket. Persze az sem számít újdonságnak, hogy egy tőzsde egyik napról a másikra egyszerűen köddé válik, ügyfelei pénzével együtt. Ezért fontos olyan tőzsdét választani, amely betartja a helyi jogszabályokat és rendelkezik a szükséges engedélyekkel. Ez viszont csak akkor érvényes, ha a tőzsde olyan országban van bejegyezve, amely már elkezdett foglalkozni a kriptovaluta tőzsdék szabályozásával, mint például a korábban említett Észtország. Ha egy észt kripto tőzsdén keresztül szeretnénk lebonyolítani a digitális valutákkal kapcsolatos tranzakcióinkat, szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem leszünk csalás áldozatai.

Hamis weboldalak

Habár a csalás e módja nem csupán a kriptovaluta tőzsdékre jellemző, a weboldalak klónozása rendkívül elterjedt a kripto hackerek körében. A hamis weboldalaknak kimondottan hasonló a megjelenése a lemásolt weboldalakéhoz, viszont a hamis weboldalhoz kizárólag a csalónak van hozzáférése, így könnyen ellophatja a weboldalra utalt pénzt vagy a weboldalon megadott személyes adatokat. De vajon hogyan tudjuk megmondani egy weboldalról, hogy hamis-e vagy sem? A válasz szerencsére nagyon egyszerű. A legitim weboldalak linkje mindig https-el kezdődik, amely mellett egy apró lakat van, amely jelzi, hogy az oldalon megadott adatok biztonságban vannak. Ha az általunk használt tőzsde weboldala külsőre pontosan olyan, mint azt már megszoktuk, viszont nem rendelkezik az említett két jellemzővel, akkor valószínűleg hamis weboldalt nyitottunk meg. Ebben az esetben azonnal értesítsük a weboldal működtetőjét. Ha komoly tőzsdéről van szó, a biztonsági csapat azonnal intézkedni fog, és megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket a felhasználó pénze és adatai megőrzése érdekében.

Hamis közösségi média bejegyzések

Azok számára, akik már huzamosabb ideje követik a kriptovalutákkal kapcsolatos bejegyzéseket, az kripto átverések e típusa talán egyáltalán nem újdonság. Ezek a bejegyzések legtöbbször olyan ajánlatokat tesznek, amelyek túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek. A leggyakoribb példa erre nem más, mint az olyan bejegyzések, amelyek dupla, vagy akár tripla annyi kriptovalutát ígérnek az általunk átutalt mennyiségért cserébe. Persze az sem ritka, hogy a hackerek különböző kripto tőzsdék biztonsági csapatának adják ki magukat, és biztonsági okokra hivatkozva bejelentkezési információkat követelnek a tőzsde felhasználóitól különböző közösségi média csatornákon keresztül. Hogyan védekezhetünk az ilyen csalásokkal szemben? A legjobb módszer az, ha figyelmen kívül hagyjuk az ilyen ajánlatokat, bármennyire valódian és csábítóan is hangzanak, valamint csupán a tőzsde hivatalos csatornáin keresztül kommunikálunk az adott tőzsde csapatával.

Gyanús e-mailek

A csalók persze nem csupán Facebookon vagy Twitteren keresztül próbálnak információt kicsalni a gyanútlan felhasználóktól. Az is sűrűn előfordul, hogy egy rendkívül hivatalosnak látszó e-mailben próbálnak kapcsolatba lépni velünk a kriptoinkra pályázó hackerek. A kripto tőzsdék általában regisztráció után közlik felhasználóikkal, hogy milyen információkat követelhetnek e-mailen keresztül. Ha ezeken az információkon kívül bármilyen más adatot követelnek, bármennyire is valódinak tűnik az e-mail, ne adjuk meg őket, hiszen valószínű, hogy egy csalóval van dolgunk. Kétség esetén, bármilyen komolyabb kriptovaluta tőzsde lehetővé teszi felhasználói számára, hogy közvetlen kapcsolatba lépjük ügyfélszolgálatukkal a weboldalukon található elérhetőségeken keresztül, így megbizonyosodhatunk arról, hogy kitől is származik a szóban forgó e-mail.

Általános tippek és tanácsok

Rendkívül fontos, hogy komolyan vegyük kriptovalutáink biztonságát. A legjobb, ha úgy tekintünk az adott kripto tőzsdén nyitott fiókunkra, mint egy bankszámlára, főleg akkor, ha jelentős összegű digitális valutát tárolunk rajta. Ha a tőzsde weboldalán nincs látható helyen feltüntetve a pénzünk kivételére vonatkozó eljárás, vagy a tőzsde használatával járó díjak, akkor jobb, ha másik tőzsdét választunk, hiszen ezek legtöbbször a csalás előjelei.

Habár az említett csalások ismeretében könnyebben fel tudjuk ismerni, ha csalóval van dolgunk, ne feledjük, hogy a kriptovaluta piac rendkívül ingadozó lehet, ezért csak annyi pénzt fektessünk be, amennyinek hiányát nem fogjuk különösebben megérezni. Ha hosszú távra tervezünk a digitális valuták világában, akkor legyünk rendkívül elővigyázatosak kriptovalutáink biztonságát illetően. Csak olyan tőzsdét válasszunk, amely már több évre visszanyúló sikeres múltra tekint vissza vagy olyan országban van bejegyezve, amely szigorú kripto tőzsdékre vonatkozó szabályokkal rendelkezik.

Sokat dolgozunk a kajáért

FüHü

-

2020-01-15

0

A világátlaghoz képest nálunk az egyik legolcsóbb a hús, mégis drága a minimálbérhez képest – derül ki egy német húsárindexből. Nálunk a csirkéért 1,2 órai minimálbért kell dolgozni, a sertésért 2,4-et, a németeknél mindez a felébe kerül, háromszor annyi legkisebb pénzre vetítve.

Talán a világhírű Big Mac Index ihlette meg a német Caterwings online vendéglátóhely-kereső és –összehasonlító céget, hogy húsárindexet készítsen. Összegyűjtötték 52 ország piaci és termelői árait marha, csirke, hal, sertés és bárány termékeiből, több forrásból. Az árakat aszerint rendezték sorba, hogy mekkorák az eltérések a világátlaghoz képest, továbbá kiszámolták, hogy a helyi minimálbérhez viszonyítva mennyit kell dolgozni egy kiló megvételéhez.

Nos, az kevéssé meglepő, hogy Svájcban iszonyú árak vannak, a csirkehúsoknál 222, a sertéseknél 115 százalék a globális átlaghoz mért eltérés. A legkisebb jövedelemhez mérten 1,4 és 2 órát kell dolgozniuk a Magyarországon legfontosabb két termékcsoport áruiért. Utána Norvégia, Hongkong, Izrael, Svédország, Dél-Korea, Finnország, Japán, Belgium és Ausztria van az első tízben.

Az áreltérések alapján Magyarország a 45., de ha a minimálbérrel összevetett számokat nézzük, azt látjuk, hogy például Németországban ugyan sokkal magasabbak (nagyjából kétszeresek) az árak (bár a csirkecombnál alig hatvan eurócent), ezek árát mégis nagyjából feleannyi idő alatt keresik meg a minimális keresetből.

Az 1550 eurós német alapjavadalmazásból a csirkék kilójáért 0,6 órát kell dolgozni, a sertéskarajért 1,2 órát. A tavaly 464 eurós magyar minimálbérből ezzel szemben a szárnyasok ára 1,3, a sertésé 2,4 órai fizetés.

A németeknél az áreltérés a világátlagtól mindössze 2,6, illetve 6,9 százalék a két termékcsoportban. Nálunk viszont az egyik legnagyobb: a csirkéknél 44, a sertésnél 51 százalék. Ebben az összesített rangsorban (amely Romániát nem tartalmazza) egyetlen térségi ország sincs mögöttünk. Szlovákia sokkal drágább, az 520 eurós minimálbérből 1,6, illetve 3,2 órát kell dolgozni a két árufajtáért. Az 523 eurós lengyel legkisebb keresetből csak 1,1 és 2,2 óra szükséges – a lengyel árak a miénkhez hasonlóan igen nagy mértékben alacsonyabbak a globális átlagnál. A horvátoknál viszont sokkal kisebb (10, illetve 37 százalék) a differencia, ezért a magasabb, 505 eurós minimálbérből többet, 2, illetve 3 órányit kell áldozni a kétféle húsra.

Vagyis óriási a szakadék ezen a téren is a keleti és nyugati országok között. Errefelé alacsony minimálbér – ami nálunk milliós kört érint -, amelyből a relatíve alacsonyabb árakon is nagyobb ráfordítással vehetők meg az alapélelmiszerek. A Caterwings vezérigazgatója szerint az eredetileg piacelemzésnek szánt összehasonlítás rámutat arra, hogy a globális egyenlőtlenség komoly probléma, és világossá válik, hogy az élelmiszeráraknak napirenden kell lenniük a globalizáció világméretű hatásainak kezelésében.

Opel: itt bővít, otthon sorvaszt

FüHü

-

2020-01-14

0

Tízezernél több embert bocsát el az Opel Németországban a következő években. A már francia kézben lévő márka nálunk viszont egy hete kezdte el új motorjainak gyártását Szentgotthárdon. Eközben a járműipari gyártás megtorpant, a külső piac összébb menni látszik. Másutt is vannak bajok.

Az Opel vezetése és a szakszervezetek több hónapig tartó egyeztetéseket követően a németországi telephelyek megőrzését szem előtt tartva megállapodtak a már korábban bejelentett létszámcsökkentés feletti 4100 fős elbocsátás részleteiben – írja Handelsblatt és a Bloombergre hivatkozva az MTI. A csökkentést korai nyugdíjazással és közös megegyezéssel tervezik megoldani. A csökkentés ellentételezésére a megmaradó állomány foglalkoztatási garanciáját 2023-ról 2025-ig hosszabbítják meg.

Az újabb létszámcsökkentés tervéről több német lap beszámolt. A Wirtschaftswoche szerint „alacsony négyjegyű számban” készülnek alkalmazottakat elbocsátani az Opelnél, elsősorban a többletkapacitással rendelkező szerszámgép-gyártásban és prototípus-építő műhelyekben. Az Allgemeine Zeitung Mainz úgy tudja, hogy 2025-ig mintegy kétezer fő elbocsátására kerülhet sor.

A francia PSA Peugeot-Citroen 2017-ben szerezte meg az ellenőrzést az Opel felett (miután az amerikai General Motors eladta a folyamatosan veszteséges patinás német márkát). Az Opel az elmúlt két évben már mintegy

hétezer munkahely megszüntetését határozta el.

A németországi üzemekből már több, mint hatezer alkalmazott távozott korai nyugdíjazással vagy közös megegyezéssel.

Ezzel egyidőben viszont fejlesztést hajtott végre a cég a szentgotthárdi motorgyártó üzemben. A múlt héten kezdték el az új PSA fejlesztésű háromhengeres (110 és 130 lóerős, alacsony fogyasztású és környezetkímélő ) benzines turbó motorok gyártását a 38 millió eurós – több mint 12 milliárd forint – beruházás eredményeképpen. Az évi 350 ezer darabos gyártási kapacitású üzemben készült motorokat a PSA által gyártott számos Opel, Peugeot és Citroen modellbe építik be.

Az átadási ceremónián elhangzott, hogy a fejlesztéseknek napjainkban a technológiai fejlődés és a hatékonyság növelése mellett a költségek csökkentését is szolgálniuk kell. A franciák

700 euróval kívánják csökkenteni minden járművük előállítási költségét.

Ezek a tények és adatok is azt erősítik meg, hogy – miközben gőzerővel zajlik az alternatív meghajtás bővítése a világ autóiparában – a globális cégek a „keleti végeken” még fejlesztik a belsőégésű járművek előállítását ezek relatíve nagy élőmunkaerő-igénye miatt, kihasználva a sokkal alacsonyabb béreket. Otthon pedig ezekből a kapacitásokból inkább leépítenek. Várható viszont, hogy az elektromos meghajtású autók gyártását a sokkal kevesebb alkatrész miatt töredék munkáskézzel előállítva minden erővel megpróbálják otthon tartani.

Az új szelek azonban kezdenek befúni hozzánk is. A ma nyilvánosságra hozott KSH-jelentés azt tartalmazza, hogy tavaly novemberben az ipari termelés 5,7 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az előző hónaphoz képest a kibocsátás egy százalékkal csökkent.

A lassuló növekedés (illetve havi csökkenés) fő felelőse az autóágazat,

ami a teljes feldolgozóipari termelés legnagyobb, csaknem 30 százalékos részesedésű szereplője, a GDP mejdnem 5 százalékát állítja elő, több, mint százezer embernek ad munkát.

Ezért figyelemre méltó, hogy a járműipar novemberi kibocsátása 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, októberben még 9,6 százalékkal. Az ipar belföldi értékesítése 1,7, ezen belül a feldolgozóiparé 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A járműipar 14,9 százalékkal növelte belföldi eladásait, az ágazati export volumene 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a járműgyártásé azonban 0,3 százalékkal csökkent. A járműipar új rendelései 11,7 százalékkal nőttek, az új ipari exportmegrendelések 6 százalékkal emelkedtek az előző év novemberéhez viszonyítva, de a járműiparéi csak 1,5 százalékkal.

A teljes ipari rendelésállomány az új megrendelések emelkedése ellenére is 9,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A belföldi rendelések 5,8 százalékkal, ezen belül a járműgyártásé 36 százalékkal zuhant. Az exportmegrendelések állománya 9,8 százalékkal esett, ezen belül a járműgyártásé 11,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Vagyis belföldön még élénkül az értékesítés, de a külpiacokon már erőteljes lassulás látható, ami erőteljesen érezteti hatását a túlnyomó részben exportáló autós cégek teljesítményére. (Ettől szenved például a Skoda, amely ma nyilvánosságra hozott számai tanúsága szerint egy százalékkal kevesebb autót gyártott 2019-ben, mint egy évvel korábban a kínai és indiai megrendelések csúnya visszaesése miatt. Hagyományosan sikeres modelljeiből kevesebb fogyott, az eladásokat az amúgy igen környezetszennyező SUV-ok – hobbiterepjárók – szédítő népszerűsége mentette meg.)

Hazánkban januárban kis számú létszámcsökkentésről érkezett hír a Mercedestől, azután, hogy tavaly valószínűleg végleg lefújták a második kecskeméti üzem megépítésének tervét. Október végén pedig a másik német óriás, az Audi közölte, hogy ugyan nem bocsátja el munkavállalóit, de a határozott idejű munkaszerződéseket – ahogy korábban is – „korlátozott számban” hosszabbítja meg a piaci igényektől és az abból kialakított mindenkori termelési programtól függően. A motorgyártásban „a hagyományos típusok közötti eltolódások és a kisebb komplexitású, új elektromotorok gyártásának térnyerése” kihat a létszámigényre, így a foglalkoztatási struktúrára is, azonban a vállalat erre az új kihívásra a következő öt-hat évben készül fel.

Közlésük szerint a járműiparban, a konszernben és az Audi Hungariánál is zajlik az elektromobilitás és a digitalizáció irányába tartó átalakulási folyamat, amely kihívások elé állítja a vállalatot. Az átalakulási folyamat keretében a győri cég

„felülvizsgál minden folyamatot”

a vállalatnál. Az átalakulási folyamat hatással van a foglalkoztatási struktúrára is, de a cél az, hogy minden esetben biztosítsák a törzsállomány, azaz a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók hosszú távú foglalkoztatását. Ez mindkét fél, a munkaadó és a munkavállaló rugalmasságát feltételezi.

A munkavállalókra nézve a felek együttműködése azt jelenti, hogy igény szerint akár más-más vállalati területeken kínálhat számukra munkát az Audi. Mindemellett

a törzsállományt képező szakembereket mind a tervezett, mind a nem tervezett fluktuáció függvényében csak korlátozottan pótolják

– írták. (Ez nem sok jót ígér.)

A cirkalmas közleményt azért érdemes érdemes hosszabban felidézni, mert a csavaros megfogalmazásban benne van a magyar gazdaságban súlyosan túlsúlyossá vált autóipar minden – növekvő – baja. A korszakváltásban még a legerősebbek se tudják tartani eddigi létszámukat, eddig kisebb cégektől érkeztek hírek akár teljes bezárásról, várható, hogy a közeli jövőben a sokezres (az Audinál 13 ezres) cégek is lebocsátásokra kényszerülhetnek. Arról már ne is beszéljünk, hogy a kormány – látva a túlméretes hagyományos autógyártás veszélyeit – sietve az e-autókra teszi fel a kártyalapokat. Ha mégse az akkumulátoros hajtás lesz a jövő, az újabb buktával fenyeget.

Kivel vitázik Matolcsy?

FüHü

-

2020-01-13

0

Elszabadultak az árak, de kevés az új lakás, az alacsonyabb jövedelműek számára megfizethetetlen – sorolja Matolcsy György. Az MNB elnöke szerint fenntarthatatlan a kormány lakáspolitikája. Mintha ő ott se lett volna. Saját régi lovukat dicséri, de ez sántít.

Miért is ne vallhatnánk be, hogy a magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika, ahol minden jó szándék végül fordítva sül el: siker helyett kudarcot szül? – teszi fel a kérdést (ami valójában kijelentő mondat kérdőjel nélkül) Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az MNB által szponzorált házi orgánumban, a Növekedés.hu-n.

Szerinte 1990 után egyszer volt fenntartható lakáspolitika az országban, akkor, amikor történetesen ő volt az első Orbán-kormány gazdasági minisztere. Erről később.

Az új lakáspolitikai ciklus 2014-ben indult a Matolcsy által sokszor, most is megénekelt „sikeres válságmenedzselésre, az eredményes költségvetési fordulatra”, majd a svájci frankban felvett hitelek gyors kivezetésére építve.

Az új lakáspolitika azonban már indulásakor több sebből vérzett

– írja Matolcsy: nem volt felelős állami gazdája, nem volt megvitatott és kiérlelt stratégiája, féloldalas eszközöket alkalmazott, mert kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett – sorolja az MNB elnöke. Nem hangolták össze a területpolitikával, a közlekedési fejlesztésekkel, az építőipar és az építőanyag-ipar beruházásaival, valamint a szakképzéssel. Nem volt zöld, nem adott esélyt a bérlésnek, csak a tulajdonnak, és egyetlen sikeres nemzetközi példát sem vett figyelembe (például Ausztria, USA, Dánia).

Ennek lett

következménye a mai fenntarthatatlan lakáspolitikai és ingatlanpiaci helyzet

– szögezi le Matolcsy. Merthogy a kizárólag a kereslet élénkítésére fókuszáló jó szándékú családpolitikai intézkedések száguldó ingatlanpiaci inflációt eredményeztek, elégtelen új lakáskínálat mellett. 2014 óta országosan 104 százalékkal, Budapesten 184-gyel emelkedtek a lakásárak.

Ezután leírja azokat a számokat is, amelyeket kormányfüggetlen szakértők már kezdettől hangoztattak. Nevezetesen hogy ez

drámaian leszűkíti a szóba jöhetők körét.

Ahogyan az MNB-elnök sorolja, már 15 év kell ahhoz, hogy a medián jövedelemből megvásárolhassunk egy 90 négyzetméteres otthont. Igen alacsony volt, és egy szűk időbeli tetőzés (2019/20) után most is az az új lakások kínálata. A lakásállomány megújulási rátája 0,4 százalékra csökkent a kívánatos 1, valamint a Bécsben tapasztalható 1,5 százalék helyett.

Konstatálja a tényt, hogy a helyzet Budapesten a legrosszabb, de nagyvárosainkban sem sokkal jobb. Fővárosunk a 6. legdrágább az európai fővárosok között mind az ingatlanárak, mind a bérleti díjak terén. Budapesten a bécsi 22 százalékhoz képest 80 százalék a lakástulajdonosi arány: ez a főváros versenyképessége szempontjából drámai torzulás – írja Matolcsy.

„A kudarc egyértelmű. Javaslom, nyeljünk egyet”

és kezeljük a lakáspolitikát az egyik legnagyobb tartalékként – fogalmaz. Kell egy vízió, egy stratégia és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet. Kormányzati és szakmai közmegegyezés kell a lakáspolitikáról, mert a 2020-es évtizedben minden csepp tartalékunkra szükség lesz a felzárkózási ütem tartásához: az évente legalább 2 százalékpontos közeledéshez az EU átlagos fejlettségéhez és életszínvonalához, tehát a fenntartható felzárkózási pályán maradáshoz. Ausztriát csak úgy lehet utolérni, ha mindenben, ami alapkészség (a lakáshoz való hozzáférés ilyen) legalább olyan jók vagyunk, mint ők, miközben néhány új területen innovatívabbak, gyorsabbak és rugalmasabbak leszünk.

A megoldás közel van és egyszerű, mert „A tűzgyújtáshoz csak két kovakőre van szükség – fejezi be írását Louisa May Alcott-tól vett idézettel. Ez már a valódi Matolcsy: víziók, utolérés és egyéb látomás. És persze a látványos kívülállás a kormánytól.

Az mindjárt feltűnő, hogy Matolcsy – aki gazdaságpolitikai fordulatot sürgető különféle MNB-elemzésekhez nevét adva – bírálatokba csomagolva évek óta azzal az igénnyel lép fel, hogy ő legyen a kormány gazdaságpolitikájának tényleges alakítója,

ezek szerint ennyire nincs befolyása a tényleges folyamatokra.

Ahogyan arra se – amiről nem is ír -, hogy a részben január elsején kifutott kedvezményes lakásáfa akkora keresletet gerjesztett az ingatlanpiacon, amely jócskán hozzájárult az árak elszabadulásához. Úgy, hogy az így keletkezett nagyjából 300 milliárd forint kedvezményből a vevők jórészt egy fillért se láttak, ezt az ingatlanfejlesztők nyelték le.

Írása elején azt írja, hogy a fenntarthatatlan lakáspolitika „rossz szokásától” az 1990 utáni piacgazdasági környezetben egyszer sikerült eltérnünk: a 2000. február 1-jén az első Orbán-kormány által indított otthonteremtési programnak köszönhetően 2004-re 44 ezer új építésű lakás jött létre. Majd a programot 2002 után megszüntette az új kormány, és az ismert drámai következményekkel járó devizahitelezéssel helyettesítette. Azóta a lakásépítés nem képes sem mennyiségi, sem minőségi szempontból elérni az akkori szinteket Matolcsy szerint.

Matolcsy akkor gazdasági miniszter volt Orbán mellett, tehát pontosan tudhatja, hogy

az akkori lakásszerzési támogatás legalább annyira fenntarthatatlan volt, mint a jelenlegi

(ezt részletesen elemezte Lakner Zoltán 2003-ban.) A kamat-, majd kiegészítő kamattámogatás lényege az volt, hogy legfeljebb 30 millió forint kamattámogatást kaphattak azok, akiknek ugyanennyi önrészük volt (ebből évi majd negyedmilliót szja-kedvezményként kaphattak). A felvett hitelek összegei azt mutatták, hogy

2000-2002 között is a felső két jövedelmi tizedbe tartozók kapták a legnagyobb összegeket.

Ráadásul akár többször is igénybe vehették a támogatást, második, harmadik lakás céljára. Ekkor virágzott ki először az üzleti célú lakásvásárlás állami támogatással, amelyben a törlesztést a kiadott ingatlan lakbére fedezte.

Ennek következtében amikor a Medgyessy-kormány némi halogatás után megszüntette ezt a lehetőséget, a

központi költségvetés már évi 280 milliárdot fizetett évente.

(A jelenlegi csok-os és egyéb támogatások most járnak 450 milliárd körül – összesen.) Úgy, hogy a 3, majd 4,5 százalék kamattámogatás ugyan kedvező volt a hitelt felvevőknek, de – ahogyan az később be is következett – makrogazdasági okból emelkedésnek induló kamatok esetében fenntarthatatlanná vált volna. Vagy sokan nem tudják törleszteni a részleteket, vagy ezt megelőző intézkedéssel a költségvetés válik még inkább fizetésképtelenné.

Ráadásul az akkori orbáni program éppúgy, mint most, a tehetőseknek nyújtott nagyon sok támogatást, az átlagos jövedelműeknek már szinte semmit. Ahogy Lakner írja egy másik cikkében,

a támogatások körülbelül háromnegyedét egyetlen támogatási forma köti le,

mégpedig olyan, amely kifejezetten a magasabb jövedelműek számára kedvez, miközben kiszorítja az egyéb eszközöket, hiszen azokra egyszerűen nem jutott pénz.

Most lényegében ugyanezt látjuk, csak nem a kamatokhoz járulnak hozzá, hanem közvetlenül a vételárhoz, fejenként több tízmillióval. S ugyanúgy lehetőséget adva arra, hogy egy másik formával („szuperállampapír”) szálljanak be a babaváró hiteles konstrukcióba. Szintén amúgy is jómódúakra öntik a pénzt (a szegények rovására), s olyan összesített feltételekkel, hogy még gyerek születése nélkül is kiváló befektetés legyen.

Sokba lesz az INA a horvátoknak

FüHü

-

2020-01-10

0

A horvát kormány tényleg visszavenné az INA kisebbségi részét a Moltól – derül ki a Népszava híréből. A magyar cég folyamatos fejlesztésekkel korszerűsíti az INA-t, emiatt a számla minimum sok százmilliárd forint lesz.

Április második felében elkészülhet a horvát kormány ajánlata az INA olajipari vállalatban birtokolt Mol-részvények visszavásárlására – nyilatkozta a Népszavának Tomislav Ćorić horvát környezetvédelmi és energiaügyi miniszter Zágrábban. A horvát kormány tavaly októberben kötött szerződést a New York-i Lazard befektetési bankkal a tranzakció előkészítésére. A tanácsadónak felfogadott pénzintézet hat hónapot kapott az ajánlat elkészítésére, ami április második felében lejár – közölte a tárcavezető.

Régóta tartó kötélhúzás

A Mol-csoport jelenleg az INA részvények több mint 49 százalékával rendelkezik, amelyeket 2003 óta több részletben vásárolt meg több, mint 1,8 milliárd dollárért. 2009-ben az akkori horvát kormánnyal megegyezve a Mol az irányítást is átvette az INA fölött.

Zágráb évekkel ezelőtt bejelentette, hogy a Molt ki szeretné vásárolni.

A horvát igazságszolgáltatás szerint a magyar vállalat nem tisztességesen jutott a részesedéséhez, mert szerintük Hernádi Zsolt, a Mol első embere tízmillió euró kenőpénzt fizetett érte Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek. A zágrábi bíróság a múlt decemberben mindkettőjüket bűnösnek találta és első fokon szabadságvesztésre ítélte.

Hernádi és a Mol csoport azonban visszautasítja a vádakat arra hivatkozva, hogy az elnök-vezérigazgatót a magyar hatóságok felmentették a korrupció vádja alól, független nemzetközi szakértők szerint pedig a horvátországi ügyészi eljárás elfogult volt és a hozzáértés teljes hiányáról tanúskodott.

A Mol emellett 2013-ban döntőbíráskodást kezdeményezett befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), azt állítva, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos kötelezettségeit. A Mol

ebben az eljárásban közel egymilliárd dollár (280 milliárd forint) követelést

támasztott Horvátországgal szemben, amit a horvát kormány visszautasított. A Hina horvát hírügynökséggel a múlt év közepén azt közölték, hogy a Mol nem szenvedett kárt, hanem éppen Horvátország az, amelyet veszteség ért olyan szerződés miatt, amely korrupciós tevékenység eredménye. A pro-kontra érvek ütköztetésével, meghallgatásokkal tarkított vitarendezési eljárás időközben lezajlott, és már csak a döntésre kell várni, ami Tomislav Ćorić miniszter várakozása szerint még az idén megszületik.

Fokozatos kivásárlás

Tehát csak e két tételben ma árfolyamon több százmilliárd forintnak megfelelő dollár. A Mol az elmúlt közel 17 évben fokozatosan vásárolta ki a horvát államot: 2003-ban 25 százalékkal indított 505 millió dollárért, öt év múlva lett 47,1 százalék 1,18 milliárd dollárért, az utolsó részvénycsomagért 2011-ben 131 millió dollárt adott. A jelenlegi állapot szerint is kisebbségi tulajdonos, de a legnagyobb egyéni részvényes, ehhez kapta meg tíz éve a vállalat feletti irányítás jogát.

Ami érthető igény a Mol részéről, mert a másik nagy tulajdonos horvát államnak eddig se volt pénze, a beruházásokat a jobbadán a magyar fél fizette. Az évekkel ezelőtt kinyilvánított visszavásárlás gátja is az volt, hogy a kincstárnak nem volt pénze. Kérdés, hogy most honnan lesz.

Lepukkadt céget vett

Ugyanis a magyar cég folyamatosan öntötte a pénzt a korszerűtlen, veszteséges INA-ba, elsősorban a kezdettől veszteséges sisaki és rijekai finomítókba – amely a kereskedelmi bevételre is hatással volt. Hosszú évek vitái után tavaly a horvát fél elfogadta, hogy 2023-ig átalakítják ezt a részét az INA-nak.

A Mol be szerette volna zárni a sisaki finomítót, de végül kompromisszum született. A decemberben bejelentett

600 millió dollár értékű beruházás keretében

a „New Course” program részeként a sisaki finomítót ipari központtá alakítaná, a rijekaiban pedig késleltetett kokszolót építene. A sisaki átalakításban terveznek bitumengyártást, logisztikai központot, kenőanyag-előállítást, LPG-palackok töltését és bio-komponens finomítást. (A rijekai program magában foglalja még a meglévő üzemek felújítását, valamint egy új kikötő megépítését, amely lehetővé teszi a petrolkoksz zárt térben történő tárolását.)

A fejlesztés súlyát jellemzi, hogy az INA finomítási és kereskedelmi divíziója évente 90 millió dollár veszteséget termelt az elmúlt 10 évben, amely

a két létesítmény átalakításának köszönhetően 100 millió dollár

pozitív EBITDA-eredményre (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) változhat 2023-tól – ahogyan ezt novemberben befektetői prezentáción ismertette a Mol.

A beruházásról a két nagy tulajdonos közös döntést hozott, tehát akkor a horvát kormány még a Mol hosszabb ottlétével számolt. Ezt erősíti ugyancsak Tomislav Coric miniszter megjegyzése, amely szerint a döntés a rijekai finomító korszerűsítéséről óriási lépés a vállalatnak.

„A legnagyobb karácsonyi ajándék Horvátország számára”

– fogalmazott. Igaz, ez még a Hernádi Zsolt és Ivo Sanader elleni büntetőítélet előtt nem sokkal történt.

Ha tehát a horvát kormány komolyan gondolja a kivásárlást, akkor a Mol nyilván nem csak a beruházás eddigi ráfordítását szeretné visszalátni, hanem talán a jövőbeni eredményességjavulás egy részét is, ugyanis a tervek szerint évente 200 millió dollárral javulna a Mol EBITDA-ja a fejlesztés nyomán. (Vagy pedig leáll a beruházás, és az INA ott marad a ráfizetéses finomítói és kereskedelmi tevékenységgel, amit a pénzgondokkal küszködő állami költségvetésnek kell fedeznie attól kezdve.

Már nyereséges

Valamit elárul a horvátok által várható számlára írt összegről az, hogy a Mol eredményességének közel 20 százalékát adja az INA. A teljes Mol 2019-es EBITDA-ját 2,4 milliárd dollárra várta a cégvezetés. Az INA 2018-ban 20 százalékkal, 22,34 milliárd kunára (955,9 milliárd forint) növelte nettó bevételét. Nettó nyeresége 3,7 százalékkal 1,18 milliárd kunára (50,4 milliárd forint) csökkent 2017-hez képest. Az EBITDA egyszeri tételek nélkül 3,484 milliárd kunát (149 milliárd forint) tett ki, ami némileg meghaladja az előző évit. Az INA nagyberuházásai 2017-hez képest 30 százalékkal nőttek, és 1,817 milliárd kunát (76 milliárd forint) tettek ki. 2019 első negyedévében az EBITDA 539 millió kuna (22,8 milliárd forint) volt, 12 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Sok fejlesztés zajlott

Nézzünk néhány fejlesztési bejelentést az elmúlt évekből, amelyek nyomán az INA a privatizáció előttihez képest ma sokkal kiterjedtebb tevékenységet végez. 2017-ben kutatási program indult a Drava-02 koncessziós területen, amely jelenleg is tart. Eddig két kút fúrására került sor, a Severovci-1 és Mala Jasenovača-1 kutakra, illetve a 3D szeizmikus adatok feldolgozása jelenleg is tart a blokkban.

Folyamatos tendencia az olajiparban az olaj- és gáztermelés természetes csökkenésének ellensúlyozása a régi, részben kimerült kutak újjáélesztésével. Ennek érdekében elindították Horvátországban a termelésoptimalizálás programot az érett területeken, mely az elmúlt 5 évben hozzájárult a szárazföldi olajtermelés évről évre történő növekedéséhez. 2018-ban több, mint 90 kút munkálataira került sor, melyek során a mesterséges emelőrendszereket új berendezések és automatizálás segítségével optimalizálták.

A Harmadlagos Termelési Technológia (EOR) projektet először az Ivanić és Žutica érett olajmezőin alkalmazták azzal a céllal, hogy további szénhidrogéneket termeljenek ki. A projekt az érett olajmezőkben szén-dioxid és víz befecskendezésének váltakozó folyamatát alkalmazza, növelve a tartálynyomást és javítva az olajcserét. Környezeti szempontból is fontos, mivel jelentős mennyiségű széndioxidot injektálnak és tárolnak a föld alatt, ezáltal csökkentve a légkörbe történő kibocsátást.

A kőolaj-termelés csökkenésének tendenciája 2014-ben megfordult, azóta a termelés optimalizálása és az új technológiákba történő beruházások révén folyamatosan nő a termelés, miközben a szárazföldi gáztermelés természetes csökkenése is lelassult.

Ennek nyomán a horvát szárazföldi és tengeri szénhidrogén-termelés a Mol-csoport termelésének mintegy 30 százalékát teszi ki.

2018. júniusában az INA megegyezett az Eni csoport által tulajdonolt Eni Croatia BV felvásárlásáról. E leányvállalaton keresztül az Eni részt vett a horvát Észak-Adria és Marica tenger alatti gázmezők közös kitermelésében. Az INA az Észak-Adria és a Marica mezők 100 százalékos tulajdonosává és kizárólagos üzemeltetőjévé vált. Az Észak-Adria koncessziós területen kitermelt valamennyi gáz a horvát gázellátó rendszerbe jut. A Marica mezőn kitermelt gázt a jövőben is Olaszországba szállítják az INA és az Eni által aláírt gázértékesítési szerződés értelmében.

Ugyanazon év nyarán megindult a próbatermelés az INA két másik horvát gázmezőjén. A

Međimurje projekt fejlesztése 64 millió dollárba került.

Az INA a Međimurje projekt részét képező Vučkovec és a Zebanec gázmezőkön kezdte meg a próbatermelést. A harmadik, a vukanoveci mezőn 2017-ben indult. A területen található összes gáz mennyisége hozzávetőleg egymilliárd köbméterre tehető, melynek jelentős részét 2024-ig kitermelik. Két évvel korábban cégrészesedést adott el a Mol az INA-nak. Egészen pontosan a bosnyák Energopetrolban lévő 33,5 százalékát értékesítette, amivel az INA tulajdona az 67 százalék lett (a többi a bosnyák államé és kisbefektetőké). A 67 százalékos pakettet korábban a Mol-INA-páros (fele-fele arányban) nagyjából 5,2 millió euróért (10 millió bosnyák márka) vette meg, valamint 150 m márka beruházást vállalalt a következő 3 évre, és átvállalta a cég 60 m márka adósságát. Ezzel az INA-é lett Bosznia főbb üzemanyag kiskereskedőinek egyike, több, mint 60 kúttal és nagykereskedelmi tevékenységgel.

2014 júliusában egy további gázmezőn kezdődött el kitermelés. Az INA és az Edison International S.p.A. közösen indította el az Adriai-tenger északi részén található Izabela mezőn a kitermelést. Az INA-nak 30 százalék tulajdoni hányada van ebben a mezőben.

Vagyis tényszerűen nem igaz az a horvát vád, hogy a Mol „lerohasztotta” az INA-t. A fejlesztésekkel a cég nyilvánvalóan sokkal értékesebb és a profitábilisabb lett, ami a jövőre nézve is emeli értékét.

Az INA-nak 2018-as adatok szerint 1100 alkalmazottja van, kiterjedt üzemanyag-hálózatot tart fenn. Ugyancsak 2018-ban kitermelési mennyisége 32,8 mboepd, azaz 32,8 millió hordó kőolaj-egyenérték per nap volt.

Szlovéniát is bevette Csányi

FüHü

-

2020-01-08

0

Szlovénia negyedik bankját vette meg az OTP. Ezzel 12 országban lesz jelen a bankcsoport. Akár Szlovéniában, akár a térségben, de Ázsiában is vizsgálódik további vásárlásokért – mondta Csányi Sándor.

Lezárta a tavaly bejelentett felvásárlást az OTP Csoport, amellyel megveszi Szlovénia negyedik legnagyobb pénzintézetét, az SKB Bankot (egész pontosan 99,73 százalékát), valamint a hozzá tartozó SKB Leasing és SKB Leasing Select 100 százalékát. A pénzintézetnek 244 ezer ügyfele, 54 bankfiókja és 83 ATM-je van. Alkalmazottainak száma 900.

A felek nem árulnak el semmit a vételárról. Tekintettel arra, hogy egy teljes pénzügyi csoportot vett meg az OTP, szlovén sajtóforrások átszámítva

bőven százmilliárd forintnak megfelelő vételárat valószínűsítenek.

Az SKB az OTP első szlovéniai befektetése, de organikus növekedést és akár további felvásárlásokat is terveznek – hangsúlyozta a bejelentéskor Ljubljanában Csányi Sándor elnök-vezérigazgató. Jelenleg (mérlegfőösszege alapján) a negyedik legnagyobb szlovén pénzintézet részesedése mintegy 8 százalék. Csányi elmondása szerint hosszú távon 25-30 százalékos piaci részesedést szeretnének, amit további felvásárlásokkal érhetnek el. Az OTP emellett érdeklődik az ázsiai piac iránt is.

Anita Stojcevska, az SKB Bank vezérigazgatója elmondta: tavaly az első kilenc hónapban 30 százalékkal több, 45,7 millió euró nettó profitot értek el az előző év azonos időszakához képest, ezt kiemelkedően jó eredménynek nevezte. A bankfiókok számát nem tervezik növelni, inkább a digitális csatornákon erősítenek.

Az SKB Bank vezetése helyi marad, arculata azonban azonnal megváltozott: átvette az OTP zöld színű logóját és színvilágát. Erre azért is szükség volt, mert az SKB eddig a francia Societé Generale csoporthoz tartozott, amely azonban az elmúlt években kivonult a térségből. Az OTP a mostanival együtt a hatodik egységet vette át a franciáktól a dél-európai régióban.

Ezzel az OTP 12 országra terjesztette ki jelenlétét. Igaz, ez eggyel csökkenni fog, ha lesz vevője a szlovák egységnek, amelyet el kíván adni az OTP.

Autóeladás a válság előtti szinten

FüHü

-

2020-01-03

0

A válság előtti értéket most érte utol az új autók eladása. A többi adattal együtt arra lehet következtetni, hogy az elmúlt évek növekedése nem volt olyan mélyre ható, mint azt a hivatalos közlések mutatják. A többségnek az agg használtak jutnak.

Tavaly 15,6 százalékkal bővült az új autók eladása: 136 601-ről 157 906 ezerre nőtt egy év alatt a forgalomba álló új személygépjárművek száma – közölte csütörtökön a Datahouse. (A KSH statisztikája ennél nagyobb 2018-as számot mutat, 141 ezres értékesítést.) A cég Carinfo adatai alapján 2017-hez képest még nagyobb, 35,8 százalék a különbség.

Az év végén különösen sok, 16 139 új autó állt forgalomba, vagyis 66,6 százalékkal több,

mint 2018 decemberében, de 2017 utolsó hónapjához képest is 48,9 százalék a bővülés. Ilyen mértéket 2019 egyik hónapjában sem ért el a növekedés. Éves alapon visszaesést csak júniusban mértek, 4,4 százalékot. Az év vége hozta a legjelentősebb növekedést a negyedéves összevetések alapján is. 2019 utolsó három hónapjában 42 802 új személygépjármű állt forgalomba, meghaladva nemcsak az előző két év azonos időszakát, hanem a tavalyi előző negyedéveket.

Szép, szép, de nem annyira

Eszerint tehát töretlen a növekedés ebben az ágazatban is. Csakúgy, mint a gazdaság egészében, amelyben a beruházások (nagy részben uniós forrásból) és a belső fogyasztás tolja előre a gazdaságot.

Ha megnézzük a számokat, azt látjuk, hogy a tavalyi várhatóan 158 ezres újautó-értékesítés valóban imponáló.

A 2010-es 46 ezerről folyamatos a felfelé ívelés.

Az évtizede kevesebb, mint 50 ezer új személykocsi a válság okozta sokk mélypontján mért adat. Két évvel korábban, 2008-ban még 155 ezer új négykerekűt vettek meg. Vagyis

tavaly sikerült utolérni (kissé meghaladni) a krízis előszelét már bőven érző autópiaci teljesítményt.

És még ez is alatta marad a 2002-es 160 ezres számnak – nem beszélve a 2005-ös csúcsévről, amikor 204 ezren tetőzött az értékesítés. Már ezek is azt sejttetik, hogy koránt sem olyan mélyre ható a lakosság jövedelmének javulása, ahogyan az a kormányzati közlésekből látszik (a személykocsik egy részét természetesen cégek és egyéb intézmények, például az államiak veszik meg).

Eközben a kohószökevények

Ha ezek mellé rakjuk a használtan először forgalomba helyezettek adatait, még árnyaltabb a kép. Évtizedek óta sokkal több volt az új kocsik eladása a használtaknál, még a válság időszakában is. A KSH számaiból kitűnik, hogy rendre harmad-negyedannyi levetett kocsit hoztak be az országba, mint amennyi újat vettek meg. A már idézett 2008-as 155 ezres újértékesítéskor alig 21 ezer használt került forgalomba. Érdekes módon

a fordulat akkor következett be, amikor a gazdaság elindult erőteljesen fölfelé,

2013-ban 60 ezer új mellett már 66 ezer használt kelt el.

És az olló egyre csak nyílt, 2018-ban 141 ezer új mellé 153 csotrogányt vettek a magyarok. Nem véletlen a minősítés, ugyanis

mindeközben drámaian (ismét) emelkedett a hazai járműpark átlagéletkora.

A 2000-es évek folyamatos javulásának köszönhetően (amikor évente 50-80 ezer használtat importáltak) 10 év felé közeledett az érték a rendszerváltás utáni 16-ról (amikor még itt volt a tengernyi szocialista járgány). Ezután aztán visszafordult a tendencia, és 2017-2018-ban ismét 14 évnél idősebb volt az átlagszám. Merthogy valósággal ömlött az országba az elsősorban németek által olcsón eladott 13-15 éves – besorolásuk szerint prémium kategóriájú – BMW, Audi, Mercedes. Amelyek állapotuk alapján bízvást nevezhetők kohószökevényeknek. Arról nem is beszélve, hogy ezek zöme dízel, amelyek ráadásul irgalmatlanul szennyezők ilyen korban és több százezer kilométerrel a motorjukban.

Tör fel a SUV, mint a talajvíz

Érdemes azt is megjegyezni, hogy az új kocsik értékesítésében megállíthatatlanul törnek fel a SUV-ok, más néven hobbiterepjárók, 2018-ban már

minden harmadik ebből a kategóriából került ki.

Ezek nem éppen a kis jövedelműek autói…

Visszanőtt a piac, de nem teljesen

Az is beszédes adat, hogy a 2000-es évek második felében – amikor tehát 170-190 ezer volt a jellemző újautó-eladás – 1100 márkakereskedés volt az országban az ágazatot képviselő Gémosz szerint. A válság idején ez 470-re (!) zuhant (a tulajdonosok száma ennél kisebb mértékben, vagyis felvásárlásokkal is kísérve jelentős koncentráció zajlott). A Carinfo friss kimutatása szerint mostanra csak 696-ra nőtt vissza. (Az utcasarki vagy foghíjtelken felvert ilyen-olyan kereskedések számáról semmilyen adat sincs.)

Elmondható tehát, hogy az új személyautók eladása is azt tükrözi, hogy az elmúlt évek – a kormányzat szerinti – „gazdasági csodája” sokkal kisebb arányban ért le az alsó és középső társadalmi csoportokba, mint fel a fölső két jövedelmi tizedbe. A szegényeknek maradt – sőt, egyre nagyobb arányban – a használt import tragacs.

Itt az új minimális bérek

FüHü

-

2019-12-30

0

Január elsejétől a minimálbér bruttó összege 161 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintra emelkedik. A mérték mindkét esetben 8-8 százalék.

A bejelentésen Varga Mihály pénzügyminiszter közölte: a magyar gazdaság idén kimagasló mértékű növekedést produkált, a GDP várhatóan közel 5 százalékkal emelkedett 2019-ben: a Pénzügyminisztérium számításai szerint éves átlagban 4,9 százalékkal. Ezt a növekedést a kétszámjegyű béremelkedés is nagyban támogatja a fogyasztás erősödésén keresztül – tette hozzá a tárcavezető.

Varga elmondta, hogy a keresetek növekedésére érdemi hatással van a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is. Ennek is köszönhetően az idei első háromnegyed-évi bérnövekedés 2017 és a tavalyi év után újra kétszámjegyű volt. Idén

az első háromnegyed-évben közel 11 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek

– fűzte hozzá a miniszter. (Ez csak az öt főnél nagyobb cégek esetében igaz, ezek figyelembe vételével a számok becslések szerint 25-27 százalékkal alacsonyabbak lennének.)

A miniszter kifejtette: az idei bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán folytatódhattak a kiváló makrogazdasági adatoknak köszönhetően, mely feltétele volt a tárgyalások újraindításának. A munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek között az egyeztetések azonban nem vezettek eredményre. (A szakszervezetek kétszámjegyű növekedést akartak. Sőt, a legnagyobb, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, egyedüliként, már az idei 8 százalékot se írta alá egy éve.) A miniszter közölte: a kötelező legkisebb bérek a 2018. végén – a hatéves bérmegállapodás keretén belül – kötött két évre szóló egyezségnek megfelelően növekednek.

Varga Mihály jelezte: a kormány célja továbbra is az, hogy a jövőben tovább emelkedjenek a bérek Magyarországon. 2020-ban várakozásaik szerint 8-9 százalékot meghaladó átlagkereset-emelkedés várható Magyarországon.

Gazdasági hírek

bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára vonatkozóan.

a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.

már tíz nappal korábban nagy ütemben kezdett értékesítésbe a 4iG egyik tulajdonosa,

a jövőben is mindenkor feleljen meg e kötelezettségnek.

bennfentes információ közzététele késleltetését jogszabályszerűen indokolja meg

észszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információkra alapozzák.

késleltetett közzététele csak kivételes esetekben, szigorú feltételek teljesülése mellett lehetséges.

Vihar előtt állunk

az autótermék újbóli feltalálása nemcsak a gyártás folyamatait, hanem teljes technológiai és logisztikai beágyazását is megváltoztatja.

A Nokia intő példája

„pontosan az a helyzet, amely megismétlődik az autóiparban”

a klasszikus autógyártók ideje lejárt.

Az „összeszerelő országok” ideje is lejárhat

Magyarország fölé is sötét fellegek érkeztét jósolja.

szinte eltünteti az alacsony bérű országok ma még meglévő, de már amúgy is fogyatkozó előnyét.

Az egyik legnagyobb fekete pont a kriptovaluták több, mint 10 éves múltján nem más, mint a folyamatosan jelenlevő csalók, és a gyakran előforduló átverések és piramisjátékok. De vajon miért van az, hogy oly sok ember és digitális valuta esett már csalások áldozatául?

Szerencsére a csalások működésének megértése és az árulkodó jelek felismerése sokkal biztonságosabbá teheti kripto tranzakcióinkat és befektetéseinket. Lássuk milyen típusú csalások fordulnak elő leggyakrabban, és hogyan tudjuk azokat elkerülni.

A leggyakoribb kripto csalások

Hamis weboldalak

Hamis közösségi média bejegyzések

Gyanús e-mailek

Általános tippek és tanácsok

Az 1550 eurós német alapjavadalmazásból a csirkék kilójáért 0,6 órát kell dolgozni, a sertéskarajért 1,2 órát. A tavaly 464 eurós magyar minimálbérből ezzel szemben a szárnyasok ára 1,3, a sertésé 2,4 órai fizetés.

hétezer munkahely megszüntetését határozta el.

700 euróval kívánják csökkenteni minden járművük előállítási költségét.

A lassuló növekedés (illetve havi csökkenés) fő felelőse az autóágazat,

„felülvizsgál minden folyamatot”

a törzsállományt képező szakembereket mind a tervezett, mind a nem tervezett fluktuáció függvényében csak korlátozottan pótolják

Elszabadultak az árak, de kevés az új lakás, az alacsonyabb jövedelműek számára megfizethetetlen – sorolja Matolcsy György. Az MNB elnöke szerint fenntarthatatlan a kormány lakáspolitikája. Mintha ő ott se lett volna. Saját régi lovukat dicséri, de ez sántít.

Az új lakáspolitika azonban már indulásakor több sebből vérzett

következménye a mai fenntarthatatlan lakáspolitikai és ingatlanpiaci helyzet

drámaian leszűkíti a szóba jöhetők körét.

ezek szerint ennyire nincs befolyása a tényleges folyamatokra.

az akkori lakásszerzési támogatás legalább annyira fenntarthatatlan volt, mint a jelenlegi

2000-2002 között is a felső két jövedelmi tizedbe tartozók kapták a legnagyobb összegeket.

központi költségvetés már évi 280 milliárdot fizetett évente.

a támogatások körülbelül háromnegyedét egyetlen támogatási forma köti le,

A horvát kormány tényleg visszavenné az INA kisebbségi részét a Moltól – derül ki a Népszava híréből. A magyar cég folyamatos fejlesztésekkel korszerűsíti az INA-t, emiatt a számla minimum sok százmilliárd forint lesz.

Régóta tartó kötélhúzás

Zágráb évekkel ezelőtt bejelentette, hogy a Molt ki szeretné vásárolni.

ebben az eljárásban közel egymilliárd dollár (280 milliárd forint) követelést

Fokozatos kivásárlás

Lepukkadt céget vett

600 millió dollár értékű beruházás keretében

a két létesítmény átalakításának köszönhetően 100 millió dollár

Már nyereséges

Sok fejlesztés zajlott

Međimurje projekt fejlesztése 64 millió dollárba került.

Szlovénia negyedik bankját vette meg az OTP. Ezzel 12 országban lesz jelen a bankcsoport. Akár Szlovéniában, akár a térségben, de Ázsiában is vizsgálódik további vásárlásokért – mondta Csányi Sándor.

bőven százmilliárd forintnak megfelelő vételárat valószínűsítenek.

A válság előtti értéket most érte utol az új autók eladása. A többi adattal együtt arra lehet következtetni, hogy az elmúlt évek növekedése nem volt olyan mélyre ható, mint azt a hivatalos közlések mutatják. A többségnek az agg használtak jutnak.

Az év végén különösen sok, 16 139 új autó állt forgalomba, vagyis 66,6 százalékkal több,

Szép, szép, de nem annyira

A 2010-es 46 ezerről folyamatos a felfelé ívelés.

tavaly sikerült utolérni (kissé meghaladni) a krízis előszelét már bőven érző autópiaci teljesítményt.

Eközben a kohószökevények

a fordulat akkor következett be, amikor a gazdaság elindult erőteljesen fölfelé,

mindeközben drámaian (ismét) emelkedett a hazai járműpark átlagéletkora.

Tör fel a SUV, mint a talajvíz

minden harmadik ebből a kategóriából került ki.

Visszanőtt a piac, de nem teljesen

Január elsejétől a minimálbér bruttó összege 161 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintra emelkedik. A mérték mindkét esetben 8-8 százalék.

az első háromnegyed-évben közel 11 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA