Featured

Trump jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságnak- mondja a Végzet közgazdásza

Eddig sem az ukrajnai háború sem a gázai konfliktus sem pedig az USA – Kína kereskedelmi háború nem okozott nagyobb piaci felfordulást, de Trump megválasztása mindent megváltoztathat Nouriel Roubini,  a Végzet közgazdásza szerint.

“A legnagyobb kockázat a globális gazdaság számára az amerikai elnökválasztás, de itt figyelembe kell vennünk, hogy Biden és Trump külpolitikai elképzelései között sok a hasonlóság: mind a demokraták mind pedig a republikánusok keményen támadják Kínát, és ez a tendencia a jövőben is várhatóan fennmarad” – írja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon. Érdemes megemlíteni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, aki nemrég találkozott Donald Trumppal, úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az ex elnök visszatér a Fehér Házba, akkor megállapodik majd Hszi Csin-ping kínai elnökkel – persze kemény tárgyalások után.

“A legnagyobb különbség Biden és Trump között a NATO megítélésében van, illetve másképp látják az ukrajnai háborút és Európa helyzetét. Sokan attól tartanak, hogy Trump magára hagyná Ukrajnát, és így lehetővé tenné Putyinnak, hogy megnyerje a háborút. Milyen üzenetet küldene ez Kínának Tajvan ügyében?

Ha Trump valóban azt akarja, hogy az európaiak költsenek többet a NATO-ra, akkor hogyha ez valóban bekövetkezik, a NATO fontos lehet nemcsak Oroszországgal, de Kínával szemben is.

A globális gazdaság szempontjából nem ez a legfontosabb hanem az, hogy milyen is lesz Trump gazdaságpolitikája? Nem kétséges, hogy az USA Trump alatt sokkal inkább protekcionista lenne mint eddig. Trump minden importra 10%-os  vámot javasol. Jelenleg ez átlagosan 2%. A Kínából érkező áruk ennél is magasabb vámokra számíthatnának. Ez kereskedelmi háborút válthat ki nemcsak Amerika ellenfeleivel, de a szövetségeseivel is Európában és Ázsiában – Dél Korea és Japán.

Mi lenne egy globális kereskedelmi háború következménye?

“Csökkenne a gazdasági növekedés és fokozódna az infláció. Ez a közeli jövő legnagyobb geopolitikai kockázata. Ez a szétválás – decoupling -, kockázat csökkentés – derisking – azzal járhat, hogy darabokra szakad a globális piac. A nagy ellátó láncok, melyek eddig globálisan működtek immár balkanizálódnak. Megindulhat a leválás a dollárról a globális pénzügyi piacon. Mindez rendkívüli mértékben megnöveli a globális kockázatot. Negatívan befolyásolhatja mind a növekedést mind pedig a globális pénzügyi piacok működését.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy Trump tagadja a klímaváltozást, és ezzel megindíthat egy stagflációs folyamatot a világgazdaságban. Valószínű, hogy Trump lecserélné a Federal Reserve Board elnökét, és Jerome Powell helyébe olyasvalakit keresne, aki készséggel kiszolgálja az ő elképzeléseit. Végül pedig Trump adópolitikája megnövelné a költségvetési hiányt, amely már így is túlságosan nagy. Adócsökkentés következne és közben emelkednének a védelmi és más kiadások. Magasabb kamatot kellene fizetni a kincstárjegyek után. Miután mind a magán mind pedig a közadósság már ma is túlságosan magas, felrémlik egy pénzügyi válság kísértete. Trump gazdaságpolitikája ezért jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságra nézve – hangsúlyozta Nouriel Roubini, aki előre megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008-ban.

Vitézy II.

(a Vitézy I. folytatása)

A 2 metró és a gödöllői-csömöri HÉV összekötése

A projekt aránylag (de csak aránylag, például egy hosszabb metróvonalhoz képest) olcsón megvalósítható, ezért sajnos várható a fontolóra vétele.

A megvalósítás fantasztikus előnye, hogy a HÉV-vel érkezőknek nem kellene a HÉV-ről leszállva átmenni az Örs vezér téri aluljárón, és metróra szállni (majd délután fordítva), azaz két, kb. 150 méteres, fel-le lépcsőzéssel súlyosbított sétát, ezzel átlagosan kb. 2*6 = 12 percet tudnának vele megspórolni naponta – kivéve persze azokat, akiknek jövet-menet az Árkádban, az IKEÁ-ban, a SUGÁR üzletközpontban vagy az Örs vezér téri orvosi rendelőben dolguk van, mert azok úgyis leszállnak, akár össze van kötve a metró a HÉV-vel, akár nem, hiszen  eleve az Örsre jöttek, és egyelőre vagy semmiképpen nem akarnak tovább utazni innen.

Ez az összekötésből adódó kényelmi szolgáltatás jól hangzik, de sok haszna nincs, sőt (tekintve az átszálláskor muszájból végzendő lépcsősportot) népegészségügyileg ( 🙂 még tán jobb is lenne, ha maradna a mai helyzet. A projekt megvalósítása aligha ér el néhánynál több embert, arra ösztönözve őket, hogy tegyék le a kocsijukat, és kötöttpályás tömegközlekedéssel menjenek a városba, mert az átszállók nagy része, akiket ez ma ténylegesen érint (ők néhány ezren vannak), amúgy is tömegközlekednek, azaz a gépkocsi forgalom csökkenés jellegű haszon ennél a projektnél a város számára gyakorlatilag nulla. Azt ugyanis nem hiszem, hogy jelentős lenne azok száma, akik eddig kizárólag azért jártak kocsival a városba, mert az Örsön át kellett szállni a HÉV-ről a metróra, és ha már nem kell, akkor ők majd otthon hagyják a kocsit és attól kezdve csakis hévmetróval járnak.

Az összekötéssel az új utazókat elérő budapesti kötöttpályás hálózat egy méterrel sem nő, a budapesti gépkocsiforgalom csökkenése ennek révén nem várható, viszont rengeteg pénzt lehet kiadni építkezésre meg új szerelvényekre, miközben a repülőtérrel nincs a városnak kötöttpályás összeköttetése, és a 4 metró nemhogy a Szilas pihenőhelyig (P&R parkoló), de még a Bosnyák térig se megy ki. Amíg egy házon beszakadófélben van a tető, és omladozik a vakolat, nem javasolt az amúgy is kevés rendelkezésre álló pénzt új kistorony építésére költeni, amelynek gyakorlatilag semmi haszna nincs, de jól néz ki. Bár, ha jobban megszemlélem, még csak nem is néz ki jól az a nagyméretű, otromba híd az Örsön.

Megjegyzendő, hogy az ilyen összekötések esetén a régi szerelvényparkot teljesen le kell cserélni olyan szerelvényekre, melyek mind a HÉV, mind a metró vonalán tudnak közlekedni, azaz mind a HÉV, mind a metró szerelvényeinél drágábbak. A HÉV szerelvények úgyis elöregedtek, le kell cserélni őket, így azoknál csak némi ráfizetést igényel az ügy, viszont a 2 metrón új szerelvények járnak, melyek a HÉV vonalon való közlekedésre alkalmatlanok. A csere valószínűleg úgy nézne ki, hogy a 2 metróvonalra teljesen új hévmetrós szerelvényparkot vesznek, az ottani szerelvényeket átirányítják a 3 metróra, a 3 vonalán járó orosz metrókat meg kidobják, mert azokat Szijjártó még baráti kipcsák államokban se tudná eladni. Ahogy a lélegeztető gépek is itthon porosodnak, mivel még ajándéknak sem kellenek sehol.

Áttekintve az eddigieket, félelmetesen nagy esze lehet annak, aki ezt a város számára teljesen értelmetlen, viszont igencsak drága „projektet” kitalálta. De, ha kérném szabad, a továbbiakban ne szóljon bele a közlekedésfejlesztésbe.

Az 5 metró

Az 5 metró egy régi elképzelés. Lényege, hogy a szentendrei HÉV-et a város alatti alagútban összekötik a ráckevei és a csepeli HÉV-vel. A teljes projekt eredménye néhány, a sűrű beépítettség miatt kifejezetten drága új metrómegálló a Belvárosban (már nagyon hiányzott) és esetleg még a Margitszigeten is egy. Hogy miért menjen az ember metróval a Margitszigetre, azt persze majd valahogy még meg kell magyarázni, viszont ha az így tervezett 5 metró a leendő „budapesti olimpiai helyszíneket” kötné össze, az más! Akkor van értelme – persze nem a város lakosainak.

Az elképzelés érdekessége az, hogy a HÉV-ek már most is össze vannak kötve, mert a Batthyány tértől egy metrómegálló a Kossuth Lajos tér, majd onnan a 2 villamossal a csepeli HÉV 11 perc, a ráckevei meg 16. Persze mennyivel kényelmesebb lenne egyeseknek, ha nem kellene átszállni, és a szentendreiek (már akiknek ott dolga van) egy járattal tudnák le a csepeli kirándulást, valamint vicaverza. Hogy ez hány embert jelentene, aki jelenleg minden nap kocsival teszi meg ezt az utat, de ilyen hatalmas kényelemnövekedés esetén rögtön átnyergelne a HÉV-re, azt pontosan nem tudom. Lehetnek vagy százötvenen.

A Kálvin térig HÉV-metróval való robogás lenne az 5 metró építésének első lépése, amely nyilván azt célozná, hogy a déli HÉV-ekkel érkezők közvetlenül érjék el a 3 metrót. Jelenleg sajnos szegény ráckeveieknek át kell szállniuk a 2 villamosra, majd a Fővám téren egy másikra, hogy a Kálvin térig jussanak el. A csepeliek dolga egyszerűbb, ők a 6 vagy a 4 villamossal a Boráros tértől két megállónyira érhetik el a 3 metrót az Üllői útnál. Akik persze nem a 3 metrót akarják elérni, hanem például a kisföldalattit vagy a 2 metrót, azok úgyis leszállnak, és a 2. villamossal mennek tovább, akár megépítjük a Kálvin térig az alagutat, akár nem.

A fentiek alapján a terv első lépése maximum néhány ezer ember komfortigényét szolgálná ki, akik amúgy is HÉV-vel utaznak, mégpedig nem kis áron, tekintve a HÉV-ek metrótól eltérő felső áramszedőjét, azaz a nagyobb alagutat, vagy ha alsó áramszedőjük is van, akkor a szerelvények drágább beszerzését. Hogy az alagút mennyibe kerülne, arra vonatkozóan nyilván léteznek előtervek. Nem számítanék kis összegre.

A fentiek alapján az 5 metró is beleillik abba a (nem rövid) sorba, amely csak pár ezer ember kényelmének kismértékű fokozását célozza (egy átszállás elmaradása) és semmi mást, azaz a város életére gyakorlatilag nincs hatással, mert nem csökkenti érdemben a városi autóforgalmat. Erre a projektre ostobaság pénzt költeni, mert sokkal hasznosabb lenne ezt az összeget a 4. metró Keletitől a Szilas pihenőhelyig való kiépítésére fordítani, és/vagy a KÖKI-től induló egyvágányos reptéri metróra, mert ezek sokkal nagyobb haszonnal járnak a város számára a lakosság nagyobb tömegeinek elérése, és ezáltal a gépkocsi forgalom tényleges és lényegi csökkentése révén. Természetesen, ha a 2 villamos már nem bírja a HÉV-től HÉV-ig rajta utazó tömeget, az más, de ilyenről egyelőre nem hallottam.

A félreértések elkerülése végett: tisztában vagyok vele, hogy az 5 metró is meg fog épülni, de nagyon remélem, hogy csak akkor, mikor az ennél sokkal fontosabb közlekedési beruházások már készek, a város minden útjának aszfaltja tükörsima, a P&R parkolók ott vannak minden fontos helyen, a BKK járműpark fiatal és üde, és nem okoz pénzügyi gondot egy komolyabb költségvetésű építkezés. Addig csak riasztó jele annak, hogy az átgondoltság sem a városvezetésnek sem a kormányzatnak nem az erőssége.

A fentiekhez hasonló, néhány ezer ember kényelmét „átszállás megspórolással” javító, és legfeljebb néhányszáz(!) embert ezzel az autózástól a tömegközlekedésre csábító, ugyanakkor rengeteg pénzt igénylő projektektől minden komoly városvezetésnek, pláne a komoly… khm, „szakértőknek” ódzkodni kell. Intő példa lehetne a hódmezővásárhelyi tramtrain, ahol nagyon sok pénz elköltésével értek el nagyon kevés hasznot, de úgy látszik, a „Mi az, ami a városnak pillanatnyilag a leghasznosabb” elv helyett a „Mi az, ami nekem tetszik” elv érvényesül. Még szerencse, hogy nincs pénz, mert sokan vannak, tán még szakértők is, akik jelenleg értelmetlen dolgokra költenék.

A városvezetés sajnos nem politika, hanem szakma. Mostani érdekessége, hogy a kormány által a várost vezető politikai ellenfélre rákényszerített „gúzsbakötve táncolós” üzem (csak elvonás van, támogatás nuku) sokkal hasznosabb, mintha a kormánynak kedves személy jutna Budapesten hatalomra, aki aztán a pénzt hülyeségekre költené. Félő ugyanis, hogy hogy van a fiókban még több elképzelés, amely nagyon sokat költene nagyon kevesek kényelmének egészen kismértékű javítására, ellehetetlenítve ezzel a fontos projekteket.

Tisztára, mint a rezsicsökkentés. Bár ott azért több a nyertes, mint a fenti, kifejezetten szakértő által támogatott elképzelésekben. Ki hitte volna, emberek?

Műelemzés – „A baloldal elvenné a tanárok pénzét”

Hát igen. Ilyenek ezek a baloldaliak. Ha már az Orbán család és a NER lovagok keserves munkával (jachtozás) lenyúlt pénzecskéjét nem tudják horgas karmaikkal magukhoz kapirgálni, szegény tanárok fizetésére ácsingóznak. Érdekesség, hogy amikor könnyen elvehették volna, mert ők voltak hatalmon, akkor nem vették el, ugyanis a 2010. előtti kormányok nagyobb arányban költöttek a GDP-ből oktatásra, mint az Orbán féle brancs bármelyik évben. Láthatóan nem csak mohó ez a baloldal, de még következetlen is.

„Az elmúlt két évben összességében megduplázódott a pedagógusképzést választók aránya hazánkban. Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar társadalom érintett része megértette és magáévá tette az új életpályáról szóló törvény legfőbb üzenetét, miszerint a gyermekeink nevelésével, oktatásával foglalkozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének egy felelős kormány gondolkodásának középpontjában kell állnia minden időben.”.

Mint az a statisztikából látható, a pedagógusképzést választók száma (fő):

2015:   20042              2018:   18830              2021:   14727

2016:   21529              2019:   18862              2022:   13658

2017:   18935              2020:   12871              2023:   18845

Hogy ezekből a számokból milyen matematikai műveletekkel jön ki az „összességében”, a „megduplázódás” és hogy mihez lett arányítva micsoda, az kissé érthetetlen, de ismerve a médiumot, ahol ez írás megjelent, a francot sem érdekli arrafelé a kérdés. Ha Szerző azt írta, akkor azt írta. Megduplázódott, és punktum! Összességében és középpontjában, snitt.

Mint tudjuk, a tanárok és óvónők bére 2010. óta több ütemben emelkedett, 2013. és 2017. között ötvenszázalékos, 2020-ban és 2022-ben tíz-tíz százalékos, 2023-ban pedig átlagosan 14 százalékos béremelés történt. Az inflációt figyelembe véve az oktatói/nevelői fizetések reálértéke 2017-ig nőtt, ekkor érte el a csúcsot 32 %-kal haladva meg a 2010-es évit, aztán a reálérték csökkenni kezdett, és a múlt évben pont ugyanannyi volt, mint 2010-ben, ami nem azt mutatja, hogy „a gyermekeink nevelésével és oktatásával foglalkozók erkölcsi és anyagi megbecsülése állt volna a kormány gondolkodásának középpontjában”. Egyáltalán nem azt.  Középpont helyett inkább a perifériát mondanám, ha ugyan egyáltalán állt valahol. Az ilyen viselkedés nagyon is illik egy nem annyira tudás-, hanem sokkal inkább munkaalapú társadalmat építő kormányhoz. Hiába hadoválnak, hogy ennyi meg annyi a nominális bér értéke, az infláció 2023-ra sikeresen lenullázta az összes addigi tanári fizetésemelést 2010-től máig, azaz 13 éven át. Mivel pedig az inflációhoz döntő részben a kormányoknak meg a nemzeti bankoknak van köze, a tettes kiléte nem vitás.

Így aztán szegény pedagógusok úgy érezhetik, hogy Orbán alatt megállt az idő, a regnálás során ugyanis nem történt számukra semmi pozitív fejlemény, azaz a kormány már jó ideje nem annyira felelős, hanem sokkal inkább felelőtlen az új nemzedékkel szemben, amelyet állítólag fokozottan gyámolít. Csak valahogy nem sikerül neki ez a gyámolítás, amint ez a pedagógus fizetések 2010-óta való nemnövekedéséből meg az egyéb (nem kicsi) pedofil botrányokból látható. Úgy látszik fideszéknek, nincs ehhez tehetségük. És mihez van, kérem, kérdem én (pedig nem kellene). Szóval a pedagógusoknak annyi. Vagyis nulla. Napjainkig.

Na de majd most! A kormány az eltelt 13 év alatt, azaz villámszerű gyorsasággal megértette az idők szavát, és íme, máris itt az életpálya törvény, amely bemutatja, hogy hogy micsoda elképesztő mértékben fogja az eddig ugyan inkább felelőtlen, de mostantól immár felelős kormány a pedagógusok bérét emelni…  majd egyszer.

Ha jön, lesz pénz

Jelenleg ugyanis nincs. Az ország költségvetése kifeküdt, a 27 %-os világbajnok ÁFÁ-ból, egyéb adókból meg a budapesti elvonásokból a kormányhoz beérkező adóbevételi összegecske másra kell. Például repülőtér vásárlásra, hogy a magán- és a miniszteri utazásokra bérelt repülők könnyed röpködését ne zavarhassa semmi, a 150 milliárd/év közpénzből propaganda szócsővé tett MTVA lefizetésére, Mészároséknak Paksra, a Budapest-Belgrád vasútvonalra szintén nekik, a felcsúti fociakadémiára, a gödi SAMSUNG gyár támogatására, az MNB veszteség kipótlására (1000 milliárd/félév!) és még számtalan egyéb helyre, amelyek mind sokkal fontosabbak a pedagógusfizetéseknél. Nem csoda, hogy a káprázatos életpálya modell jelenleg működésképtelen, pedig milyen jól ki lett találva, hogy a tanárok bére 2078-ban már hatezernyolcszázötvenszerese lesz a tatárjárás korabelinek (viszonyítás kérdése az egész, nemde?).

De ez pénztelenség még nem elég! Szegény, ártatlan kormány fejére csőstül jön a baj.

Dobrev Klára, Donáth Anna, Cseh Katalin és társai immár nem titkolják, hanem egyenesen dicsekednek vele, hogy európai parlamenti képviselői mandátumukat arra használják, hogy ártsanak hazájuknak. Kifacsart gondolkodásuk egyenesen hazafias tettnek tartja azt, amit a többség hazaárulásnak. Az őrület most ott tart, hogy az Európai Parlament be akarja perelni az Európai Bizottságot az Európai Bíróságnál, amiért felszabadított egy részt az eddig visszatartott, egyébként jog szerint nekünk járó forrásokból.”

Bizony, hogy úgy, emberek! Az őrület. Ott tart. Egészen ott.

A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy az Európai Uniónak vannak normái, melyekről úgy gondolja, hogy a tagországokban azokat be kell tartani, hiszen a nyitott határok, a szabad tőke és termékáramlás, valamint a korlátozatlan utazás miatt ne érhessen hátrány senkit sehol, még a helyi államapparátussal való konfrontáció esetén sem. Sajnos a jelenlegi magyar kormány nem egy virtigli normakövető társaság, így aztán néhol… itt-ott… erre-arra megsérti a normákat. Ilyenkor az EU eljárást indít, majd meghozza határozatát, és közli az adott országgal, hogy min kell változtatnia. Nekünk is megküldte az ominózus 27 pontot, amelyeket teljesítve máris utalnák a pénzt, csak az a baj, hogy a kormány nem teljesíti. Egyet sem. Így aztán pénz sincs. Helyette a kormány arra hivatkozik, hogy nem is az a 27 pont a baj. Pedig de.

Feltehető a kérdés, hogy ha hazaárulás definíció szerint azzal a viselkedéssel azonos, amely MIATT nincs pénz, akkor miért pont az ellenzék a hazaáruló, miért nem Orbán Viktor? Ő ugyanis nem „elvenné” a tanárok pénzét, hanem elvette. Kétszer.

  • Először, mikor annyi más kiadást sorolt a tanárok elé, hogy nekik már egy fillér hazai bevétel sem maradt béremelésre a kormány által tőlünk adóként beszedett 38 000 000 000 000 forintból.
  • Másodszor, mikor nem teljesítette az EU által előírt 27 pontot, ezért EU pénz sincs.

Ehhez képest az, hogy az ellenzék brüsszeli képviselői azért lobbiznak, hogy legyen már egy kicsit több nálunk a demokrácia, gyakorlatilag nulla (ehhez nincs más eszközük). Orbán persze bármikor és azonnal áthúzhatná gonosz, hazaáruló számításukat, mert csak teljesíti a 27 pontot, és Dobrevék lobbizása máris elhalálozott. De nem.

Érdekesség, hogy Orbánnak van még egy fegyvere, amelyben bízhat, és szemmel láthatólag bízik is, mégpedig a vétóval való zsarolás. Az igazság az, hogy most már akár ezt a bugris módszert is elfogadnánk, ha ennek révén sikerülne neki a pénzlehívás, de már ez se megy.

Az elemzett írásműben szereplő további hazaárulózás, libernyákozás és konzumidiótázás nem érdemes még csak elolvasásra sem, ugyanis nem a hazaárulók, libernyákok és konzumidióták veszik el a pénzt a tanároktól, hanem Orbán Viktor. Abból fizeti a magyarországi „néptanítót”, azaz a pedagógusok helyett a NER médiabirodalmat és szerzőgárdáját (lásd a jelen műelemzés témáját), ahová az MTVA is beletartozik a maga évi 150 milliárdjával. Az így kialakított totális média túlsúly miatt az ő nem konzum-, hanem fideszidiótákra kihegyezett népnevelésük sokkal sikeresebb a gyakorlatilag média nélküli ellenzékénél. Ez a tény a választások eredményeiből kristálytisztán látható.

Amikor pedig az ember azt olvassa, hogy az alapítványokba szervezett (= FIDESZ által lenyúlt) egyetemek középiskolákat olvasztanak magukba, amelyek aztán majd várhatóan elnyelik az általános iskolákat is, és visszatér a nádpálcás, memoriterhívő tanítók kora a falon függő fidesztízparancsolattal, a válogatott Orbán mondások mellett, meg az olyan iskoláké, ahol már a pedellus is tarthat fizikaórát, mert nincs más, megvilágosodik a kormány célja: csak semmi fizetésemelés, nehogy már a legjobbak menjenek tanárnak! Azok képesek értő módon felvilágosítani a gyerekeket, akik hazaviszik a tudást, és még a végén ráébred a nép!

Ami nemkívánatos. Nekik.

Nagyon nem az.

Lesz-e Tóni gate? Magyar Péter az ügyészségre megy

0

Magyar Péter és Varga Judit szennyesén csámcsog az ország. Mindeközben Magyar kezdi felőrölni azt a felhalmozott pozitív attitűdöt amit március 15-én felhalmozott magának. Konkrétumok, bizonyítékok nélküli fenyegetéseinek ideje lejárt.

A jövő dönti el, hogy az ígért bizonyítékok elég nyomósak e ahhoz, hogy kikényszerítsék a Központi Nyomozó Főügyészség eljárást indítson a politikai hatalom csúcsain lévők ellen. Lehet a sajtó és a közvélemény kényszerítő erejét kellett volna hívni társnak mintsem tovább játszani a magányos harcos szerepét.

“A Schadl-Völner ügy nyomozati anyagaiban szereplő Tóni, Ádám és Barbara teljes neve: Rogán Antal, Nagy Ádám, Rogán Barbara. Schadl György, a Végrehajtói Kamara korrupt elnöke, Rogán Antal embere volt” – írta Facebookon Varga Judit ex férje Facebookon. Egyidejűleg Magyar Pétert családon belüli erőszakkal gyanúsította meg Varga Judit. Ex férje aziránt érdeklődött, hogy mivel zsarolják minden közéleti szerepről lemondó nejét, az egykori igazságügyi minisztert.

Magyar Péter mindenesetre azt írta a Facebookon, hogy bizonyítékai is vannak arra, hogy Schadl György Rogán Antal embere volt. Ezeket a bizonyítékokat be is mutatja csütörtökön a Központi Nyomozó Főügyészségen. Varga Judit azért kényszerült az igazságügyi minisztérium elhagyására, mert neki kellett elvinni a balhét a Schadl ügyben, melyben Völner Pál egykori igazságügyi államtitkár is érintett. Magyar Péter a bizonyítékokat aligha szerezhette meg Varga Judit tudtán kívül.

Hadházy Ákos feljelentést tett már korábban a Tóni gate ügyben, de az illetékes hatóságok nem láttak okot a nyomozásra miután bizonyítékok nem voltak. Most Magyar Péter ilyeneket ígér, és ez megrendítheti Rogán Antal sziklaszilárdnak hitt pozícióját. Rogán jelenleg a nemzeti együttműködés rendszerének második legfontosabb embere hiszen ő felügyeli a titkosszolgálatokat és a sajtót. Ugyanakkor Orbán Viktor Biró Marcellt nevezte ki nemzetbiztonsági tanácsadónak, és ő helyettesíti a miniszterelnököt a Védelmi Tanácsban, és nem Rogán Antal.

Lehet, hogy a miniszterelnök felkészül Rogán Tóni beáldozására?

Magyar Péter és az amerikai nagykövetség

Remekül megszervezték az ellenzéki politikus nagygyűlését éppúgy mint korábban az influenszerek tiltakozó tömeg gyűlését. Orbán Viktor és köre mindkettő mögött az USA nagykövetét, Pressmant sejti, akit Bayer Zsolt keresetlen szavakkal el is küldött melegebb éghajlatokra.

Orbán attól tarthat, hogy Majdan forgatókönyv érvényesülhet Budapesten is. Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár beismerte, hogy az Egyesült Államok 5 milliárd dollárt költött az oroszbarát Janukovics rendszer megdöntésére. A tiltakozás Kijevben a Majdanon kezdődött.

Magyar Péter beszéde március tizenötödikén arra utalt, hogy amerikai megítélés szerint a rendszerváltás Magyarországon egyértelműen kudarc. Míg a többi egykori szocialista állam határozottan szembeszegül Putyin Ukrajna elleni agressziójával addig Orbán Viktor nem látogat el Kijevbe, és vígan parolázik Putyinnal az ukrajnai háború kellős közepén. Az Európai Unióban pedig elszántan akadályozza az ukrajnai támogatást. Orbán attól tart, hogy amennyiben a Biden adminisztráció marad, akkor levadásszák őt. Ezért teszi az összes tétjét Donald Trumpra.

A korrupció lehet az amerikai csodafegyver

Az Egyesült Államok számára Magyarországgal ellentétben Románia stratégiai fontosságú állam ebben a régióban, ezért az USA bukaresti nagykövetsége Laura Codreanu Kövesi főügyész segítségével megtisztította a román elitet az oroszbarát elemektől. A korrupció csak ürügy volt hiszen ha komolyan vették volna, akkor az egész román elit rácsok mögött tengetné életét. Tegyük hozzá: a magyar is. Épp erről beszélt Magyar Péter március 15-én amikor nagygyűlésén többen voltak mint az összes ellenzéki párt megmozdulásain együttvéve. Magyar villámgyors politikai karrierje Márki Zay Péterét idézi, aki az USA támogatásával lett az ellenzék vezére, aki azután elbukott a választásokon.

Magyar Péter beszédében nem támadta Orbán Viktort, hanem főként az embereit és az oligarchákat bírálta. Ez arra mutathat, hogy az USA nem mondott le végképp Orbán Viktorról, aki kaméleonként már sokszor megváltozott. Gyurcsányt még Putyin pincsijének nevezte, majd ő lett Putyin pincsije. Orbán újra Putyin ellen fordulhatna, ha az orosz elnök nem tudna róla túlságosan is sokat.

Március 15-én Orbán Viktor bizonytalannak és hisztérikusnak tűnt pedig most hideg fejjel kellene mérlegelnie az opciókat.

Az USA nem viccel: Sebastian Kurz Ausztriában pillanatok alatt tűnt el a süllyesztőben sokkal kevesebbért. Elba szigetére vonulhat-e vissza Orbán Viktor teljes vagyonával mint a nagy Napóleon? Vagy a harcot választja mint Napoleon a második menetben amikor Waterloo után már Szent Ilona szigetére száműzték őt, ahol azután rövidesen meg is halt. 52 éves volt, Orbán Viktor már elmúlt 60. Még nincs mehetnékje, de korrupciós bizonyítékok nemcsak Rogán Antal ellen vannak: az USA nagykövetsége évek óta gyűjti az információkat, és Washington bármikor alkalmazhatja a Magnyickij törvényt, amelynek alapján Putyin barátainak pénzét elkobozták.

Putyin barátja, Orbán Viktor segít…

Putyin-Orbán és Lavrov-Szijjártó megbonthatatlan örök barátsága számos kérdést vet fel nemcsak az itthoni politikai életben, de a civilizált világ minden szegletében is.

Az úttörő ahol tud segít – gyerekkorában Orbán Viktor is szívébe véshette ezt, mert amikor Peter Pellegrini, Szlovákia akkori kormányfője arra látogatása során arra kérte a magyar miniszterelnököt, hogy intézze el: a választási kampány idején fogadja őt a Kremlben Vlagyimir Putyin, akkor Orbán Szijjártó külügyminisztert menesztette Moszkvába a kéréssel.

Ez négy éve történt vagyis jóval Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt – 2022 február 24. -, és akkoriban Szlovákia kormányfője úgy gondolhatta, hogy az orosz elnök támogatása jót tesz neki a hazai választáson. Peter Pellegrini tévedett: Orbán Viktor ugyan elintézte neki Putyin támogatását, de mégiscsak elveszítette a választást Szlovákiában. Putyin személyesen nem fogadta Pellegrinit, csak a miniszterelnök, Miszusztyin biztosította támogatásáról. Akkoriban azonban Putyin senkit sem érdekelt Szlovákiában, az viszont sokkal inkább: ki ölette meg a fiatal oknyomozó újságírót és kedvesét? Az oknyomozó újságíró Fico akkori és jelenlegi szlovák kormányfő korrupciós ügyei után kutakodott, és nyilvánvalóan emiatt is kellett meghalnia. Fico akkor lemondott, Pellegrini lett az utóda, de minthogy korábban ő Fico bizalmasai közé tartozott, ezért a választópolgárok őt is elutasították. A Vsquare hírszerzési anyagok megszerzésével publikálta Orbán közvetítő szerepét.

Pellegrini orosz-magyar támogatásáról egy európai állam titkosszolgálata állított össze dossziét, és ezt szerezte meg a Vsquare. Már azt hittük, hogy a CIA-ről van szó hiszen az is igencsak érdeklődik Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kapcsolatai iránt.

Donald Tusk miniszterelnök bírálta Szijjártó Pétert, aki nyíltan vállalta közvetítő szerepét.

Lengyelország konzervatív – liberális kormányfője azért kritizálta a magyar külügyminisztert, mert Navalnij orosz ellenzéki temetésének napján együtt vacsorázott Lavrov orosz külügyminiszterrel. Szijjártó Péter válaszul így nyilatkozott: ”szerintem Lengyelország miniszterelnöke meglepődne, hogyha tudná, hogy milyen hosszú azoknak az európai politikusoknak a listája, akik az elmúlt években arra kértek fel engem: segítsek nekik kapcsolatot teremteni az oroszokkal, találkozót összehozni vagy, hogy juttassak el egy üzenetet hozzájuk. Sőt volt olyan ország is, ahol egymással szembenálló oldalak is kérték ezt tőlem, úgyhogy a jövőben is, ha lesz ilyen kérés, akkor természetesen szívesen segítek” – mondta a magyar külügyminiszter, aki korábban megkapta a Barátság Érdemrendet Lavrov orosz külügyminisztertől.

Miért ilyen jó a kapcsolat Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között? Miért a magyar miniszterelnök vált Oroszország trójai falovává a NATO-ban és az Európai Unióban, és miért nem Szlovákia, ahol az oroszbarátságnak évszázados hagyományai vannak? Ezekre a kérdésekre mindenki csak találgatja a választ, mert minden titokban zajlik.

Ez Oroszországban egyáltalán nem újdonság, a magyar demokrácia tett kísérleteket arra, hogy olykor informálja a választópolgárokat fontos dolgokról is, de Orbán Viktor propagandája épp arra irányul, hogy ezek a húsbavágó témák soha semmilyen formában komolyan ne kerüljenek be a médiába. Ebben a tekintetben is a kommunista hagyományokat követik hiszen ott adtak ki olyan tájékoztatókat a csúcstalálkozókról, hogy

“A felek megvitatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket.”

Ez a tájékoztatás paródiája, de Orbán Viktor propagandájának napi gyakorlata. Nem véletlenül: a valóságban ugyanis nem nagyon van mivel dicsekedni a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében. Lassacskán a rendszer érdemének egyedül az számít, hogy még fönn áll, de ezt a Türkménbasi is elmondhatta annak idején, sőt ő azzal is dicsekedhetne, ha élne, hogy rendszere túlélte őt…

Globális csokoládé válság kakaó hiány miatt

A klímaváltozás a kakaóra is kihat, ezért a 2023-2024-es szezonban erőteljes termés csökkenés várható miközben a globális kereslet növekszik. A Bloomberg szakértője a helyszínen járva megállapította: az afrikai gazdák olyan keveset kapnak a kakaóért, hogy gyors megoldás valószínűleg nem lesz.

11%-kal várható kisebb termés mint a megelőző szezonban, mert a két legfontosabb termelő, Elefántcsontpart és Ghána  visszaesést jelzett – közölte a Nemzetközi Kakaó Tanács. Amely felhívta a figyelmet arra, hogy már harmadik éve tart a visszaesés, és ennek következtében szeptemberre csak 4,45 millió tonnás termés várható, ez 375 ezer tonnás hiányt jelenthet a globális piacon. Tavaly még csak 75 ezer tonna volt a hiány.

46 éves kakaó árrekord

Február végén egy tonna kakaó 6929 dollárba került vagyis 50%-többet kértek érte mint egy évvel korábban. Miért nincs több kakaó? Ennek járt utána a Bloomberg tudósítója, aki Elefántcsontpart fővárosában érdeklődött a krízis okairól:

“Az a baj a kakaóval, hogy szegény emberek termesztik, nem nagy cégek. Lát itt egyetlen nagyobb gazdaságot is? A szegény emberek pedig épp csak annyit termesztenek amennyi a megélhetéshez kell. Magasabb árat akarnak elérni, és erre a hiány a legjobb megoldás”

– magyarázza egy helyi szakértő. Aki szerint a csokoládé ára évtizedekig azért lehetett nagyon alacsony, mert a kereskedők nagyon olcsón vették meg a kakaót a koldusszegény afrikai gazdáktól. A kakaó cserjét nem ültetvényeken termesztik hanem kis gazdaságokban, amelyek nem működnek gazdaságosan. A pénzt a közvetítők keresik: a kereskedők és az eladók a gazdag piacokon Európában, Amerikában és a Távol Keleten.

A kereskedők 2023-ban olcsóbban vásárolták fel a kakaót Afrikában mint 46 évvel korábban!

Ez a rekord dőlt meg a New York-i tőzsdén amikor a kakaó árat meghaladta az 5500 dollárt tonnánként. Jövőre akár 10 ezer dollárra is felmehet a kakaó ára a hiány miatt. 2000-ben még csak 650 dollárt fizettek egy tonna kakaóért – emlékeztet a Bloomberg.

Négy afrikai állam állítja elő a kakaó 75%-át: a legtöbbet Elefántcsontpart – évi 2 millió tonnát, azután jön Ghána, Kamerun és Nigéria. A gyarmati időkben Ghána volt a legnagyobb kakaó előállító ország a világon, de azután Elefántcsontparton hatalomra került Houphouet-Boigny, aki maga is kakaó gazda volt. Ő elérte hosszú uralma alatt -1960-1993, hogy Elefántcsontpart legyen az első, azért is működik  annak fővárosában a Nemzetközi Kakaó Tanács. Az állam támogatta a kakaó gazdákat, ezért aztán nagyon sokan vágtak bele ebbe. Emiatt lett nagyon olcsó a kakaó évtizedeken át a világpiacon.

Csakhogy ezek a régi kakaó cserjék kiöregedtek: egyre kevesebb termést hoznak, mert kevésbé ellenállóak a betegségekkel és a klímaváltozással szemben.

Elefántcsontparton és Ghánában ma már a kormány vásárolja fel a kakaót, de nagyon alacsony áron. Így a gazdaságoknak nem marad pénzük arra, hogy új kakaó cserjéket ültessenek, és növényvédőszereket illetve gépeket vásároljanak.

Mi a következmény? Kifogy a kakaó: februárban a termés betakarítása után tele kellene lenniük a raktáraknak Afrikában, de ehelyett a kereskedők nem lelnek sehol sem árut.

Közben viszont az elmúlt harminc évben megduplázódott a kereslet a globális piacon. Csakhogy a kakaó előállító gazdák Afrikában ebből nem profitáltak jóformán semmit sem. Az Afrikán kívüli kakaó exportőrökre viszont pénzeső hull: Ecuador, Brazília, Indonézia és Peru kakaó gazdaságai jól járnak. Csakhogy ez kevés a világpiac ellátására.

Mire számíthatnak a fogyasztók Európában és Amerikában? Az árak jelentős emelkedésére a csokoládé piacon. Ebből a pénzből azután az afrikai gazdák fejleszthetik elmaradott kakaó gazdaságaikat, és növekedhet a termés. A jelen és a közeljövő az viszont keserédes – írja a Bloomberg szakértője Elefántcsontpartról.

Újabb sumákság készül az OKFŐ aktuális covid-teszt beszerzése körül?!

Több mint félmillió darab covid-gyorstesztet kíván vásárolni az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), a nemrég kiírt közbeszerzési eljárás feltételeinek hirtelen módosítása azonban sokakban felveti egy szervezett visszaélés lehetőségének gyanúját. Ez utóbbit az mindenképpen alátámasztja, hogy az OKFŐ máig nem tisztázta semmilyen módon a covid-járvány ideje alatt – akkor ráadásul közbeszerzési eljárás nélkül lefolytatott – súlyosan korrupciógyanús és sokmilliárd forint közpénzt felemésztő covidteszt-beszerzéseinek körülményeit – írja Ujhelyi István európai parlamenti képviselő.

A tényfeltáró sajtóban már hivatkozott friss közbeszerzési hirdetmény hatszázezer covid-gyorsteszt beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást, azt azonban nem tudni, hogy milyen célra és milyen költségkerettel kívánja megvásárolni ezeket a teszteket az állami intézmény. Ugyanilyen érdekesség, hogy az első – még február elején közzétett – közbeszerzést időközben visszavonták és azt az előírt feltételeken módosítva jelentették meg újra márciusban. Eredetileg kitétel volt, hogy csak olyan cég nyerhet a pályázaton, amely az elmúlt három évben már rendelkezett olyan megrendeléssel, amelynek során minimum négyszázezer darab tesztet képes volt leszállítani. Ezt a darabszámot az új kiírásban levitték a felére, és már csak kétszázezer a referencialimit. Normál esetben nem lenne ebben semmi különleges, azonban az OKFŐ a mai napig nem tisztázta semmilyen érdemi módon a korábbi súlyosan korrupciógyanús, többmilliárdos covidteszt-beszerzései kapcsán felmerült kérdéseket, így jelen esetben is jogosan merül fel a kérdés: nem azért kell-e módosítani a kiírás részletein, hogy azzal egy adott vagy remélt beszállítónak kedvezzenek?

Emlékezetes, hogy az OKFŐ (illetve akkori jogelődje) 2020 évvégén összesen öt szerződést kötött három különböző céggel, mintegy ötmilliárd forint értékben covid-tesztek beszerzésére. Az általam korábban közérdekű adatigénylés során kikért szerződések közül két cég esetében ordít, hogy leginkább stróman közvetítőként iktathatták be őket a beszerzési folyamatba.

Az egyik vállalkozás korábban thai-masszázzsal foglalkozott, semmilyen kapcsolódó referenciával nem rendelkezett, viszont a másfélmilliárd forintos megrendelés aláírása előtt hirtelen cégtulajdonos lett benne a Fidesz egyik korábbi országgyűlési képviselője.

A másik, szintén milliárdos tesztbeszerzést elnyerő céget a szerződés aláírása előtt néhány héttel alapították csak, tulajdonosa pedig a ferencvárosi Fidesz meghatározó alakja és képviselője volt, aki korábban még a kormánypárt egyik alelnökének személyi titkáraként is dolgozott.

Mindkét céget az OKFŐ-vel kötött sokmilliárdos üzlet után hamar eladták, átalakították, felszámolásuk – vagyis a nyomok eltüntetése – jelenleg is zajlik. Azt, hogy az OKFŐ, illetve jogelődje miért ezeket a cégeket bízta meg akkor a covidtesztek beszerzésével, a mai napig nem tudni. Az elmúlt egy hónapban többször is elküldtem ezzel kapcsolatos levelet és benne a közérdeket szolgáló kérdéseimet Révész János jelenlegi országos kórházi főigazgatónak, de eleddig semmilyen válasz nem érkezett.

Határozott álláspontom, hogy az OKFŐ jelenlegi vezetésének erkölcsi kötelessége és jogi felelőssége is tisztázni a 2020-as korrupciógyanús beszerzések minden részletét, éppen azért, hogy semmilyen jelenlegi, a közbeszerzési- és korrupcióellenes szabályoknak egyébként megfelelni akaró eljárásra ne vetüljön hasonló, lemoshatatlan árnyék.

Ezúton is arra kérem az OKFŐ jelenlegi vezetőjét, hogy ne gátolja, hanem példaértékű módon segítse elő a korábbi vezetés által aláírt szerződések kapcsán felmerült súlyos kérdések tisztázását. Ha ebben rövid időn belül nem mutatkozik partnerség, akkor kénytelen leszek minden jogi lehetőséget kihasználva rászorítani erre az illetékeseket.

Tartozunk annyival a covid-járvány következtében elhunyt több mint hatvanezer magyarnak, hogy elszámolunk azokkal a sokmilliárdos beszerzésekkel, amelyek otromba nyerészkedés gyanúját keltették.

Vitézy I.

A főpolgármester választáson az ő neve is szóba került. Ahogy ismeretes, Tarlós azt mondta róla, hogy jó közlekedési szakember, de máshoz nem ért.

Emlékszem a közlekedési projektekre is, melyek Tarlós kampányához így Vitézyhez is köthetők, a kampányt a kormány jelentős erőkkel támogatta, mert fontosnak tartotta Budapestet (persze csak politikailag). Nagy volt az önbizalom akkoron (2019-et írtunk), Orbán jelentette be a népnek, hogy a kormány által a főváros részére előirányzott fejlesztési összeg 1000 milliárd, amiről ma már nagy a csönd, olyannyira nagy, hogy az eltelt évek során nemhogy adtak volna pénzt a fővárosnak, de 212 milliárdot sikerült elvonni Karácsonyéktól. A Lánchíd 6 milliárdján túlmenően természetesen. Azt sem utalták át azóta se.

Mondanom sem kell, hogy az mindig hatásos, ha virtigli szakember irányítja a projekteket.

Lássunk hát pár ilyet Tarlós idejéből:

  1. A Nyugati és a Déli pályaudvar összekötése föld alatti vasútvonallal

A „fejpályaudvar megszüntetése és átmenő pályaudvarrá való átalakítása” igen divatos mondás mostanában. A divaton túlmenően ott van értelme egyáltalán, ahol nagy az átmenő forgalom, célforgalom viszont alig van. Ilyen pályaudvar például a celldömölki vagy a dabasi (és ezek valóban átmenő pályaudvarok is – nagyon helyesen).

Budapestről ez nem mondható el. Kis átmenő, és hatalmas célforgalom, a legtöbb ember ide igyekszik, és nem utazik tovább, vagy innen indul haza, illetve ha budapesti, egy másik városba, azaz a magyar fővárosban ezen divat követése nem biztos, hogy célszerű. A döntően célforgalomnak az az oka, hogy nem csak az ország  lakosságának 18 %-a, de a hivatalos, a gazdasági és a kereskedelmi tevékenységek nagy többsége is itt található. A fenti tény történelmi adottság, és a helyzet igen nagy valószínűséggel még nagyon sokáig nem fog megváltozni. A fővárosnál tehát az alapvető indok hiányzik, mert csak nagyon kevesen utaznak Budapestről tovább, illetve nagyon sokan Budapestről indulnak más városokba.

Az átmenő pályaudvarok ilyetén módon tervezett budapesti kialakítása, azaz a Nyugati meg a Déli pályaudvar összekötése nagyon drága. Ez egyrészt a szükséges alagút hosszából következik, másrészt abból, hogy a nehéz és felső áramszedős mozdonyokkal működtetett vasút sokkal teherbíróbb pályaszerkezetet és nagyobb alagút átmérőt igényel, mint a nála könnyebb, alsó áramszedős metró.

A terv hasznosságát vizsgálva a következő kiindulási adatokat lehet rögzíteni:

  • A Déli pályaudvar a vonatforgalmat tekintve a Kelenföldi pályaudvar északi irányú meghosszabbítása (azaz gyakorlatilag azonos vele), mert ide csak a Kelenföldi pályaudvarról jöhet, és innen csak oda mehet vonat.
  • A Kelenföldi pályaudvar viszont (anélkül, hogy bármit bármivel összekötöttünk volna!) már most is egy átmenő pályaudvar, ahová a Déli összekötő vasúti hídon keresztül Kelet-Magyarország összes nagyobb városából (Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Kecskemét, Szeged) érkezhet vonat, és mehet tovább nyugatra a Balaton, Győr és Pécs irányába, valamint visszafelé ugyanúgy. Ehhez nem kell a Nyugatit és a Délit összekötni!

A kiindulási adatok alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

  • A MÁV már most is indíthat közvetlen, például Nyíregyháza-Sopron vagy Miskolc-Nagykanizsa vagy Szeged-Győr, stb. vonatokat a Déli összekötő vasúti híd igénybe vételével a Kelenföldi pályaudvaron át, ha kedve tartja, annak semmi akadálya nincs. Ez tehát nem indokolja a tervezett projekt megvalósítását.
  • A projekt elmaradásának vesztesei:
    • akik Esztergom, Dorog, Vác térségéből vonattal közvetlenül akarnak a Balatonra, Érdre, Szombathelyre vagy Pécsre utazni, és nincs kedvük a Nyugatinál átszállni a vonatról a 3. metróra, aztán a Deák térnél átszállni a 2. metróra, a Délinél pedig felülni egy újabb vonatra,
    • akik Esztergom, Dorog, Vác térségéből nem Pestre, hanem Budára igyekeznek, és szintén nem szeretnének a Déliig leszállni a vonatról.

Összefoglalva: a Délit és a Nyugatit vasúti alagúttal összekötő projekt eredménye rengeteg pénz elköltése néhány speciális lakóhelyű honfitársunk kényelmének kismértékű javítása érdekében, illetve azok érdekében, akik jobb szeretnek Budapesten vonatozni, mint metrózni. Leginkább elbaltázottnak mondható, így aztán nehéz felfedezni benne a szakemberséget.

A projekt elmaradásából adódó kétségtelen hátrány, hogy az egyetlen Budapesten lévő átmenő pályaudvar, a Kelenföldi, sokkal távolabb van a városközponttól, mint a Nyugati vagy a Déli. A Kelenföldi pályaudvart jelenleg csak egy metróvonal érinti, mégpedig a 4. metró, amelynek itt van a végállomása. Érdemes tehát megfontolni a Kelenföldi pályaudvar megközelítésének további javítását.

Ha a Déli pályaudvar valóban a Kelenföldi pályaudvar északi irányban történő meghosszabbítása (márpedig az, mert semmi mással nincs közvetlen kapcsolatban), akkor a Déli létezésének értelme csak annyi, hogy közelebb van a városközponthoz a Kelenföldinél. Amennyiben tehát a Kelenföldi pályaudvar megközelítését a Déli pályaudvar irányából megjavítjuk, a Déli egyszerűen megszüntethető, és az értékes telek eladható (összesen kb. 80.000 m2 = 11 futballpálya).

A megközelítés megjavítása értelemszerűen a 2. metró meghosszabbítását jelenti a Délitől a Kelenföldiig. Így nem a vonatok mennének be a Délibe, hanem a 2. metró menne ki Kelenföldre, azaz ennek révén a Kelenföldi pályaudvar közlekedési szempontból ugyanolyan közel lesz a Belvároshoz, mint most a Déli.

A javaslat megvalósítása esetén a 2. metró a jelenlegi végállomástól (amelynek végállomás jellege így megszűnik) déli irányban a Déli pályaudvar telke alatt futna tovább egy emelkedő, új alagútban (kb. 600 m), majd a Márvány utca keresztezése után bukkanna a felszínre, és onnan végig a meglévő vasúti sínpárokon és a meglévő vasúti alagúton át jutna el a Kelenföldi pályaudvarig (3,7 km).  A meglévő, és a Déli pályaudvar megszüntetésével feleslegessé váló, kétvágányos vasúti pálya felhasználása drasztikusan csökkentheti a 2. metró meghosszabbítási költségeit. Nem kell pályát építeni, mert már rendelkezésre áll, lényegi költség csak a metróalagút fúrás + pályaépítés lenne a jelenlegi végállomástól a Márvány utcáig, a meglévő vasúti pálya zártságának a biztosítása a Márvány utcától a Kelenföldi pályaudvarig (alsó áramszedő, áramütés veszély), a végállomás kialakítás a Kelenföldi pályaudvarnál, valamint a plusz három metrószerelvény a meghosszabbítás miatt.

A fentiek alapján a városvezetésnek feltétlenül célszerű egy tanulmányterv készíttetése, hogy a körülbelüli költségek összehasonlíthatók legyenek a Déli és a Nyugati vasúti összekötését célzó terv és az itt leírt, a 2. metró meghosszabbításos ellenjavaslat esetében, valamint egy MÁV tanulmány, hogy mivel járna ez a vasúti rend változását illetően.

Budapest tömegközlekedésének rendkívül nagy hátránya, hogy a Liszt Ferenc repülőtérnek nincs gyors, nagy tömeget szállítani képes kötöttpályás közlekedési kapcsolata a várossal, holott a 3 metró egyvágányos meghosszabbítása a terminálok előtt lévő autóparkoló alatt kialakított végállomásig a tervezett vasúti összekötés helyett lényegesen olcsóbban, és ennek megfelelően sokkal gyorsabban is megvalósítható.

Ugyancsak nagy hátrány, hogy a 4 metró a Keleti pályaudvarnál befejeződik, pedig minél hamarabb folytatni kellene a Bosnyák térig, majd az újpalotai lakótelepig, végül a Pólus mellett vezetve a Szilas pihenőhelyig, ahol jól megközelíthető, nagyméretű P&R parkoló alakítható ki.

A fentiekből úgy tűnik, hogy Vitézy nem találta el a projektek sorrendjét, mert egy értelmetlen és drága, a pénzt más, sokkal fontosabb beruházások elől elvivő megoldást preferál, ami nem nagyon támasztja alá közlekedési szakértelmét. És ha ez az egyetlen dolog, amihez „ért”, hát…. az ember ilyenkor inkább nem ír semmit. Nehogy baj legyen belőle.

(folyt köv.)

Épül a NATO legnagyobb támaszpontja Romániában

A NATO bővítésével  az egyes tagállamok biztonsága jelentősen megnőtt, ezzel egyidejűleg a tagállamok egysége határozottabbá vált, ezért került válaszút elé Orbán Viktor, aki teljesen egyedül maradt kétkulacsos politikájával.

Konstanca mellett a Mihai Kogalniceanu repülőtér környékén már most is működik egy NATO támaszpont, de ezt olyan nagyra bővítik, hogy be tudjon fogadni 10 ezer NATO katonát valamint a családtagokat is. Vagyis egész kis város épül Románia legfontosabb tengeri kikötője mellett, ahol régen a római birodalom határa húzódott. Ide száműzte Augustus császár Ovidiust, aki gúny verseket írt róla Rómában.

Románia Lengyelország mellett az USA számára legfontosabb állam ebben a térségben. Az ukrajnai háború miatt Románia jelentősége fel is értékelődött. A román elit – ellentétben a magyar kormány politikájával – elítélte Putyin Ukrajna elleni agresszióját. A román államfő a NATO főtitkára szeretne lenni, de erre vajmi kevés esélye van, mert fiatalabb korában a Securitate tisztje volt.

A NATO figyelmeztette Orbánt

A Reuters beszámolt arról, hogy a magyar miniszterelnök figyelmét felhívták arra, hogy egy NATO szövetséges számára az ukrajnai háború idején veszélyes az a jó viszony, melyet Orbán Viktor Putyinnal ápol. A Reuters idézi ezzel kapcsolatban David Pressman amerikai nagykövetet, aki szerint :

”Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a veszélyeket, melyek a magyar kormány viselkedése miatt kialakultak.”

A budapesti NATO nagykövetek már figyelmeztették Orbán Viktort azt követően, hogy a magyar miniszterelnök vígan parolázott Putyin orosz elnökkel Pekingben az ukrajnai háború kellős közepén.

Mit akar elérni Putyin Ukrajnában?

Az újjáválasztott elnök azt hangsúlyozta:

“A győzelem” után, hogy a következő hatéves periódusának fő célja az ukrajnai “különleges hadművelet” céljainak elérése.

Kezdetben Putyin háromnapos villámháborúval el akarta foglalni egész Ukrajnát, de ez a próbálkozása szánalmasan megbukott. Kiderült, hogy sem az orosz hírszerzés sem a hadsereg nem képes ilyen akcióra. Azóta Putyin rögtönöz, és a NATO tagállamok szintúgy. Oroszország átállította gazdaságát, már a GDP több mint 7%-át fordítják katonai célokra. A NATO-ban 2% a norma, de sok tagállam például Németország és Franciaország ezt sem tartják be. Ettől függetlenül Macron elnök azt javasolja, hogy a NATO küldjön csapatokat Ukrajnába. Ezt Moszkva világháborús fenyegetésnek tekinthetné, ezért Németország és az Egyesült Államok is elutasítja.

Mi a NATO álláspontja Ukrajnával kapcsolatban?

Mindaddig támogatni Ukrajnát amíg az ki nem űzi az orosz csapatokat a saját területéről. Ukrajna erre képtelen: sem elég katonája sem elég fegyvere sincs ehhez, ráadásul akadozik a nyugati pénzügyi támogatás is. Donald Trump hívei – köztük Orbán Viktor – mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy Ukrajna ne jusson kellő támogatáshoz. Ugyanakkor a két éve tartó háború bebizonyította, hogy Ukrajna nyugati támogatással sem képes legyőzni Oroszországot. Csakis diplomáciai megoldás lehetséges, de erre jelenleg egyik fél sem áll készen.

Orbán Viktor veje után Trump veje is az ingatlanszektorban nyomul Belgrádban

Jared Kushner, aki 2009 óta a férje Ivanka Trumpnak, és nejével együtt az elnök tanácsadói voltak 2017 és 2020 között, X-en jelentette be nagyszabású ingatlan terveit, melyben az első helyen Belgrád áll, de szerepel rajta Albánia és Montenegro is.

Belgrádban a jugoszláv néphadsereg egykori központja Jared Kushner célpontja. Ezt az amerikai légierő szétbombázta, de most Trump veje akarja újjáépíteni. Lehet, hogy Trump toronyépül Belgrádban a jugoszláv dicsőség egykori helyszínén? Hivatalosan egyelőre cáfolják a szerb fővárosban, hogy befejezett tényről lenne szó, de azt elismerték, hogy folynak a tárgyalások Donald Trump vejével, aki minden bizonnyal vissza akar térni a hatalomba Washingtonban, ha híres apósa megnyeri az elnökválasztást idén novemberben.

Tiborcz nyomában

Orbán Viktor veje is több fontos ingatlan tulajdonosa Belgrád belvárosában. Milyen pénzből vásárolta ezt meg a 37 éves törekvő fiatalember? Minden bizonnyal bankhitelből hiszen ki ne hitelezne szívesen a majd mindenható miniszterelnök vejének Magyarországon? Persze a legutóbbi választás előtt kissé megrendült a bizalom: akkor Tiborcz István és Orbán Ráhel Orbán Viktor három unokájával együtt Marbellán, a hírhedt gengszter korzón kezdett új életet 2021 őszén. Ám 2022-ben Orbán Viktor újra nagy fölénnyel nyert, és a vitéz vő családostól visszatért. A Balkán Orbán Viktor nyomulásának kedvenc útvonala, ezért is érte el, hogy a térség uniós belépéséért felelős brüsszeli biztosa magyar legyen. Orbán menekülő útja Szerbia felé vezet. Ha minden kötél szakad, és az USA budapesti nagykövete nemigen hagyott kétséget afelől, hogy megpróbálják levadászni  Orbán Viktort, ha megnyerik a választást novemberben. Ezért is teszi minden tétjét Trumpra a magyar miniszterelnök, aki nemrég készített családi fotót Floridában Donald Trumppal.

Szerbia azért jó menekülő út a magyar miniszterelnöknek, mert közel van. Ráadásul jó kapcsolat fűzi Oroszországhoz vagyis nem akarja elveszejteni Putyin “kedves magyar barátját”.

Orbánt és Tiborczot tehát lehet érteni, de mi haszna van ebből a magyar választópolgárnak? Orbán, ha őszinte lenne egy pillanatra, akkor így válaszolna: kit érdekel?!…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK