Ahogy múlnak az évek, egyre biztosabban tudom, egyszer el kell gondolkodjak rajta, mi történt volna akkor, ha 2006-ban egy MSZP frakciótag (néhány MSZP frakciótag?) nem csempészi ki a Beszédet. A Beszéd, mint tudjuk, arra szolgált, hogy a sokkal inkább osztogatni szerető MSZP-s társaságot kemény megijesztéssel szorítsa rá arra, hogy a feltétlenül szükséges megszorításokat és a tervezett reformokat a Parlamentben megszavazza. A liberálisoknál ilyen gond nem jelentkezett, nem is mondott ott beszédet senki.
A rászorítás sikeres volt, a frakció a szükséges törvényeket és rendelkezéseket szó nélkül megszavazta, így az Orbán-Medgyessy-Járai trió hatalmas kártételeinek rendbe tétele elkezdődhetett. Ez a rendbetétel ugyanis a károk kialakulásában ártatlan Gyurcsányra maradt, persze azért mondható, hogy ő a főbűnös, mert ugye minek nyerte meg a választásokat. Így a „Gyurcsány a hibás” lényegű patrióta alaptétel gránitszilárdsága nem sérül.
A rendbetétel 2006. nyarán el is indult, a közben jelentkező egyetlen apró probléma csak annyi, hogy Gyurcsány saját hülyeségéből kifolyólag (bízott az övéiben, és ez nagy hiba egy politikustól, akinek senkiben sem szabad bízni, pláne nem a övéiben) a Beszéd nyilvánosságra került. Ezzel megkezdődhetett a miniszterelnök, az MSZP plusz az egész ország máig tartó, rendkívül szomorú, még ma is bizonytalan végű vesszőfutása. Akit érdekel az 1996 – 2010 közötti történet, itt meg itt, meg itt utána nézhet.
Természetesen én is ismerem a „Ha öreganyámnak áramszedője lett volna, most én lennék a villamos” jellegű gúnyolódást, mely szerint ezek a ha-val kezdődő mondatok teljesen értelmetlenek, de ennek ellenére juszt is elképzelem, hogy mi lett volna, HA.
Elvégre az Orbán stílus hatásos: ha logikátlan, ha ostobaság, ha csak kárt okoz Magyarországnak, a miniszterelnök úr akkor is dafke megcsinálja, aztán a károkat ráfogja Brüsszelre, és a magyar nép fideszes része úgy elhiszi rögtön, mint a sicc. Sőt, még ajnározza is, hogy milyen hősiesen védelmezi a „magyarokat”. Így hát, kedves polgártársaim, simán tudomásul vesszük, hogy nem ám a miniszterelnök úr önzéssel kevert ostobasága, hanem kifejezetten és név szerint Brüsszel miatt halunk éhen mindannyian (elsőnek a tanárok – a nyugdíjasok már hozzászoktak az éhezéshez).
Illetve mégse. Nem mindannyian. Lesznek kivételek, mégpedig a legmagyarabbnál is sokkal magyarabb magyarok, akikről mindenki tudja, hogy ők aztán életüket és vérüket, akár a Corvin közben is, de zabot, azt sajnos nem. A probléma folyamatosan az, hogy az életük meg a vérük most épp nem kell, a zab viszont igen, ám abból nincs egy félvékányi se, mert már rég szétosztották maguk közt. Így aztán mindig csak ígérnek. Tisztára Karinthy: „Én mindig megtartom az ígéreteimet. Ha pénzt ígérek, azt is megtartom. Magamnak.”
De hagyjuk a jövőt egyelőre, elég bajuk lesz azzal a gyerekeknek meg az unokáknak, térjünk vissza a „Mi lett volna, ha?” kérdésére. Csakazértis, az angyalát!
- Ha a Beszéd nem kerül nyilvánosságra, nem törnek ki 2006-ben zavargások. Nem sérül meg sok rendőr és tüntető.
- Gyurcsányról nem terjed el az, hogy szemkilövető. Ehelyett arról a politikusról mondanák, hogy agyonverető, akinek a rendőrei keze között emberek halnak meg (nem a fél szemüket lövik ki, hanem meghalnak, és nem éles, harci helyzetben, hanem letartóztatás után). A gumilövedék használatát a Gyurcsány kormány nem tiltja be, mert minek.
- Gyurcsányról nem terjed el az, hogy hazudik, mivel a nép ezt csak onnan tudja, hogy ő maga mondta. A Beszédben. Amely nem a népnek szólt, hanem a frakciónak. Amit hazugságként esetleg rá lehetne fogni: 2006 februárjában azt válaszolta egy kérdésre, hogy „A költségvetés köszöni, jól van”, viszont ezt egyrészt februárban még mondhatta, másrészt hozzátette, hogy „Ha nem lesz jól, majd teszünk valamit”, és tényleg, a választások megnyerése után 2006 nyarán tettek is, lásd megszorítások. Az, hogy Orbán hogy áll a nyilvános, a népnek mondott, illetve a nép arcába vágott hazugsággal, a Népszava Bolgár rovatában hetente olvasható. Sok-sok éve már.
- Gyurcsányról nem terjed el, hogy nála rosszabb elképzelhetetlen, így az orbáni kétharmadoknak semmi esélye sincs.
- A szociális népszavazás érvénytelen lesz, a vizitdíjat bevezetik, és a befolyó összeget a terv szerint az orvosok fizetésének emelésére meg egészségügyi fejlesztésére fordítják.
- A reformok Molnár Lajos vezetésével rendben folytatódnak.
- A befektetők a normál üzletmenet miatt nem látják úgy, hogy a kormány annyira népszerűtlen, hogy még a jó reformterveit sem tudja végrehajtani, ezért 2008-ban a világválság kedvezőbb gazdasági környezetben és helyzetben éri a magyar gazdaságot.
- A világválság miatt Gyurcsánynak 2009-ben nem kell lemondani, a szükséges megszorításokat a nép tőle is elfogadja. A megszorítások azonban, ha kisebb hatásúak is, jelentős népszerűségvesztést is okoznak.
- A népszerűségvesztés okán Gyurcsány és az MSZP a 2010-es választásokat elveszíti, de Orbánnak nem lesz kétharmada.
- A MANYUP kasszát Orbán lenyúlja, de kétharmad híján új Alaptörvényről szó sem lehet, és Orbánék bevezetik ugyan a rezsicsökkentés nevű ökörséget, de a nyugdíjak svájci indexálását már nem merik megszüntetni.
- A Közmédia, valamint a fékek és ellensúlyok fideszes pártalakulatokká való átszervezése elmarad, az a hatalmas fideszes fölény, amely Gyurcsány totális ledegradálása és az ebből kiinduló permanens gyurcsányozás révén a valóságban létezik, képzelt esetünkben nincs. Ráadásul kétharmad sincs, ezért minden komolyabb változáshoz konszenzus kellene az ellenzékkel, az meg a saját elnyomását nem szavazza meg.
- A világválság utáni gazdasági fellendülés lassúsága miatt a FIDESZ a 2014-es választásokat elveszíti.
- Az új kormány a rezsicsökkentést ugyan meghagyja, de sávossá teszi, hogy ne azok kapják a legtöbb támogatást, akik a legtöbbet fogyasztanak – azaz a leggazdagabbak. Az EU pénzeket a lakások hőszigetelés kiépítésének támogatására fordítja, így az ottlakók rezsicsökkentés nélkül is jóval kevesebbet fizetnek az energiáért.
- A migránsválságot az új kormány az EU-val karöltve igyekszik megoldani. Falat nem épít, helyette a szokásos módon kezeli az érkezőket, akik a befogadási irat birtokában úgyis azonnal elhagyják az országot, és tovább mennek Nyugatra. Így ugyanannyi migráns lenne nálunk ebben az esetben is, mint amennyi jelenleg ténylegesen van.
- Az új kormány sokkal inkább a szociális támogatásokat fokozza, a sport jóval kevesebb létesítményhez, a miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei pedig jóval kevesebb EU pénzből finanszírozott állami megrendeléshez jutnak, ráadásul lényegesen értelmesebb és az EU szabályoknak megfelelő célok vannak kitűzve, ezért az EU-nak semmiféle kifogása nincs, a pénzek rendben érkeznek, a gazdaság a világgazdasági fellendülés és az EU támogatás révén jól működik.
- Az új kormány lényegesen többet, azaz GDP arányosan az EU átlagnak megfelelő összeget fordít oktatásra meg egészségügyre, mivel nem munkaalapú, hanem tudásalapú társadalmat épít.
- A fenti okokból a 2018-as választásokon a FIDESZ ismét veszít, hiába próbál rettenetes katasztrófát vizionálni a migránshelyzetből.
- Az új kormány az EU-val szövetséges politikát folytat, azaz kompromisszumokra törekszik, nem próbál ún. „magyar érdeket” védeni, amely jelenleg azonos azzal, hogy „Orbán azt csinálhat, amit akar”, és itthon jól eladható a kevésbé tájékozott és keveset gondolkodó tömegeknek. Ezért a támogatásunkkal semmi gond, és Magyarország megbecsült tagja az EU-nak (jelenleg sajnos nem annyira).
- Az új kormány a COVID járványt a jóval kisebb kontraszelekció miatt lényegesen jobban kezeli, mint ahogy ez ténylegesen történt. Lásd tesztek, oltások, lélegeztetőgépek beszerzése, elkésett rendeletek meg intézkedések.
Tovább nem érdemes képzelegni. Aki arra kíváncsi, hogy az ellenzék azóta mit csinált volna másképp, az ellenzéki programokban megtalálhatja. Persze csak az óellenzéki programokban, ezért
nagy kár, hogy a magyar népnek értelmisége gondos vezetésével sikerült a teljes óellenzéket elsöpörni, és az összes szavazójukat átirányítani az újellenzékhez, amelyik jelenleg programírás helyett lavírozással foglalkozik.
Ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit. Csak nehogy baj legyen. Handabandában viszont már felzárkózott Orbánékhoz. Az is valami.
Jelenleg itt tartunk. Azaz nem tartunk sehol. Illetve annál egy kicsivel (nagyon) lejjebb. Nagy grat minden közreműködőnek.
Érdekes lett volna, ha a teljes magyar értelmiség 2006-ben nem csatlakozik a FIDESZ-hez lelkesen, hanem rájön a beszéd lényegére, elmagyarázza a népnek, és akkor a történetünk kicsit jobban hasonlítana ahhoz, amit itt összefantáziáltam, és kevésbé a ténylegesen történtekhez. De nem így történt. (Szerintem) kár.
