Featured

Orbán Putyinnak tetszik, a NATO-nak nem

A magyar miniszterelnök látogatása Georgiában kicsapta a biztosítékot a NATO-ban, mert Orbán Viktor Putyin helytartójának gratulált miközben a Nyugat kétségesnek tartja a választásokat.

Kristersson konzervatív svéd miniszterelnök nyíltan bírálta emiatt Orbán Viktort, David Pressman, az USA budapesti nagykövete pedig összehívta a NATO tagállamok  képviseleteinek vezetőit, akik elítélték a magyar miniszterelnök georgiai szereplését.

A magyar diplomácia képviselői el sem mentek az összejövetelre noha Pressman nagykövet meghívta őket is. Orbán Viktor mindeddig nem talált megfelelő időpontot arra, hogy fogadja az USA budapesti nagykövetét. A magyar miniszterelnök nem is tagadja, hogy Trump győzelmére vár, és akkor pezsgőt bontana hiszen a régi – új elnök minden bizonnyal visszahívná a budapesti nagykövetet.

“A NATO frusztrációja Magyarországgal kapcsolatban elérte a forrpontot”

– írta a brüsszeli Politico.

David Pressman nagykövet szerint

“a növekvő függőségnek Moszkvától és Pekingtől illetve a gazdasági semlegesség politikája biztonsági problémát vet fel az USA és az euroatlanti érdekek szempontjából.”

Peszkov, Putyin szóvivője viszont méltatta Orbán Viktort: ”a legcsekélyebb vágyunk sincsen arra, hogy beavatkozzunk az európai civakodásba, de sokkal inkább szimpatizálunk Orbán Viktor független és konstruktív vonalával mint az európai diplomácia vezetőinek rövidlátó és ellentmondásos álláspontjával.”

Szijjártó Péter külügyminiszter Minszkben részt vesz az eurázsiai konferencián, ahol rajta kívül Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a díszvendég.

Miért provokálja a NATO-t Orbán Viktor?

“A magyar miniszterelnök forgatókönyvét az orosz titkosszolgálat írja“ – fejtegeti Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő a Facebookon. Ez minden bizonnyal túlzás, de érdemes arra emlékeztetni, hogy amikor Gorbacsov Magyarország függetlenségéről megállapodott az Egyesült Államokkal, akkor a rendszerváltó vezetők orosz listáján szerepelt a fiatal Orbán Viktor is, akinek a nevét akkor még senki sem ismerte. Kádár János ezért egyezett bele a Fidesz megalakulásába noha ellenzéki mozgalom létrehozását jogszabályok is tiltották. Orbán Moszkva és Washington jóváhagyásával mondta el a beszédét Nagy Imre temetésén 1989-ben: ruszkik haza!

A fiatal fideszes politikus ettől vált egy csapásra ismerté. A NATO belépéskor – 1999 – Orbán Viktor már miniszterelnök volt, és támogatta a csatlakozást bár mindenki meglepetésére amerikai helyett svéd vadászgépeket vásárolt. Akkoriban még a NATO együttműködött Oroszországgal, sőt Moszkva felvetette: ők is szívesen belépnének. Ebből semmi sem lett, és az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot. Csakhogy Orbán Viktor 2010 után elkötelezte magát – a német kancellárokhoz hasonlóan – az európai – orosz – kínai együttműködés mellett. Ez a koncepció Putyin Ukrajna elleni agressziójával elbukott. Orbán Viktor mégiscsak ezért harcol meg persze a túlélésért. Dead man walking?!…

Kezdő kukázók éneke

Próbálok úgy tenni, mintha nem látnám, de hiába nézek másfelé, látja rajtam, hogy mindent tudok.

Úgy tesz, mintha nem is érdekelné, hogy mi van a szemetesben. Mint aki halkan belenézett. Épp csak annyira nyúl hozzá, amennyi ahhoz kell, hogy felemelje a tetőt és szemrevételezze a tartalmat.

Új lehet a kukázók világában. Ezt onnan gondolom, mert még szégyenkezik azért, amit csinál. Nem neki kellene szégyenkeznie, ezt is tudja, de akik miatt most mégis szégyenkezik, azok nem szégyellnek semmit.

Nem hajléktalan, őket könnyű megismerni. Nem csak onnan, hogy még a többi magyarnál is rosszabbul öltözöttek, hanem, mert reménytelenség van a szemükben, és félelem a tartásukban.

Emberünk még nem ilyen. Tiszta, bár viseltes ruha és cipő van rajta, tekintete nem riadt, inkább kifejezéstelen. Nemrégiben veszíthette el az egzisztenciáját, a családja még kitart mellette, a barátai is biztatják. Ha nagyon erőlködik, ő maga is elhiszi, hogy van még visszaút.

Most még csak ismerkedik a lehetőségekkel: nem vesz ki semmit a szemetesből, nézi csupán a felhozatalt, amely egyszer majd a mindennapjai részévé válik. Még nem gyűjt be semmit, csak a fejében raktározza el a tudást, amely valamikor majd jó lesz valamire.

Próbálok segíteni rajta: arrébb megyek, másfelé nézek. De már késő: ő is tudja, hogy láttam, amit nem kellett volna észrevennem. És, hogy mostantól egyikünknek sem lesz jó.

A szégyen aztán majd szépen elmúlik belőle idővel. Megszokja ő is, mint ahogyan megszokták már annyian.

Végzett közben a szemetessel, sikerült elhitetnie magával, hogy milyen szépen becsapott engem. Lám, úgy tett, mintha csak szórakozásból emelgetné a kukák tetejét, mint akit nem is érdekel, mi van bennük.

Épp csak egy kis kíváncsiság, semmi több, de tényleg.

És tényleg, semmi több.

Én meg partner voltam mindebben, hátha segítek neki ezzel a kis hazugsággal. Hogy még vissza tud kapaszkodni abba a világba, amelyet már félig maga mögött hagyott.

Arrébb megyek, elfordulok – legalább az én szememben ne lássa a saját reménytelenségét.

Konzervatív svéd kormányfő: “Orbán talán Oroszország nevében beszélt Georgiában”

Keményen bírálta a magyar miniszterelnököt a svéd kormányfő, aki közölte: ”a választási csalások miatt Svédország felfüggeszti kapcsolatait Georgiával”, melyet korábban Grúziának hívtak.

A választásokon a kormánypárt győzött, de megfigyelők szerint sok visszaélés történt. A Putyinbarát kormánypárt győzelme után azonnal Tbiliszibe utazott a magyar miniszterelnök – népes küldöttség élén -, és a helyszínen gratulált a “választási sikerhez”. Szijjártó Péter külügyminiszter, a küldöttség tagjaként, úgy is mint Orbán Viktor első janicsárja nekiment Brüsszelnek: ”nem azok győztek, akiket ők akartak.”

Orbán hasonló hangnemben azt írta a Facebookon, hogy

“Georgia a béke mellett döntött, mert nem akarta, hogy az ország második Ukrajna legyen!”

Válaszul a svéd konzervatív miniszterelnök hangsúlyozta: ”Orbán Viktor nem az Európai Unió és nem Svédország nevében beszélt. Talán inkább Oroszország nevében, de nem a mi nevünkben!” Szijjártó Péter bekérette a svéd nagykövetet Budapesten.

Szijjártó és Lavrov Minszkben

A magyar diplomácia vezetője felszólal Minszkben az eurázsiai biztonságpolitikai konferencián, ahol a másik díszvendég Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki korábban a Barátság érdemrenddel tüntette ki Szijjártó Pétert, aki Putyin Ukrajna elleni agressziója óta tizenegyszer járt Oroszországban. Fehéroroszországban hasonló forgatókönyv valósult meg mint Georgiában:

Putyin támogatásával és választási csalással győztek a kormánypárti erők, majd pedig a tiltakozó tüntetőket a hatalom brutálisan leverte.

A magyar kormány akkor is Lukasenka fehérorosz elnöknek gratulált míg a nyugati államok a tüntetőket támogatták.

“Orbán forgatókönyvét az orosz titkosszolgálat írja”

Ez a véleménye Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértőnek, aki a Facebookon ismerteti nézeteit. Orbán és Putyin titokzatos kapcsolatáról már sok feltételezés látott napvilágot, de egyértelmű bizonyítékkal senki sem szolgált. Korábban Orbán Viktor a német kancellárok vonalát követte: Kohl, Schröder és Merkel igen jó kapcsolatot ápolt Putyinnal. Schröder ex kancellár ma is az orosz elnök bizalmasai közé tartozik, és a Gazprom egyik vezetőjeként csinos jövedelmet húz a Kremltől.

Putyin a Gazprombankon keresztül pénzeli külföldi barátait.

Egy ilyen lista eljutott Washingtonba is, de ott nem találtak rajta magyar nevet. Az orosz oligarcha, a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, aki kiadta a listát, kizuhant egy kórház ötödik emeletéről Moszkvában. Biztonságpolitikai szakértők azt ajánlják Ursula von der Leyennek, hogy a brüsszeli bizottság szervezze meg az európai CIA-t, amely megvédhetné az Európai Uniót az orosz befolyástól. Az Orbán kormány nemigen tart az orosz befolyástól: a budapesti külügyben vígan kutattak az orosz titkosszolgálat hekkerei, és csak azután lett vége a dolognak, hogy az amerikai kémelhárítás értesítette magyar partnereit.

Orbán Viktor nemrég lecserélte a katonai hírszerzés vezetőit, akik egyben a kémelhárítást is irányítják Magyarországon. A korábbi vezetők elkötelezettek voltak a NATO iránt, az új vezetésről ezt már nem mindenki veszi biztosra.

A magyar kormány oroszbarát politikája miatt nemcsak az Európai Unióban, de a NATO-ban is elszigetelődik. Orbán azért nem teljesen magányos: a moszkvai sajtó büszkén jelezte, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök részt vesz a nagy Győzelem napi ünnepségeken Moszkvában jövő májusban. Akkor ünneplik Oroszországban a náci Németország fölötti győzelem 80-ik évfordulóját. Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt sok nyugati politikus is részt vett hasonló ünnepségeken Moszkvában, de azóta csak Putyin leghűségesebb barátai tartanak ki. Kérdés, hogy Orbán vagy Szijjártó köztük lesz-e?

Képzelgés

Ahogy múlnak az évek, egyre biztosabban tudom, egyszer el kell gondolkodjak rajta, mi történt volna akkor, ha 2006-ban egy MSZP frakciótag (néhány MSZP frakciótag?) nem csempészi ki a Beszédet. A Beszéd, mint tudjuk, arra szolgált, hogy a sokkal inkább osztogatni szerető MSZP-s társaságot kemény megijesztéssel szorítsa rá arra, hogy a feltétlenül szükséges megszorításokat és a tervezett reformokat a Parlamentben megszavazza. A liberálisoknál ilyen gond nem jelentkezett, nem is mondott ott beszédet senki.

A rászorítás sikeres volt, a frakció a szükséges törvényeket és rendelkezéseket szó nélkül megszavazta, így az Orbán-Medgyessy-Járai trió hatalmas kártételeinek rendbe tétele elkezdődhetett. Ez a rendbetétel ugyanis a károk kialakulásában ártatlan Gyurcsányra maradt, persze azért mondható, hogy ő a főbűnös, mert ugye minek nyerte meg a választásokat. Így a „Gyurcsány a hibás” lényegű patrióta alaptétel gránitszilárdsága nem sérül.

A rendbetétel 2006. nyarán el is indult, a közben jelentkező egyetlen  apró probléma csak annyi, hogy Gyurcsány saját hülyeségéből kifolyólag (bízott az övéiben, és ez nagy hiba egy politikustól, akinek senkiben sem szabad bízni, pláne nem a övéiben) a Beszéd nyilvánosságra került. Ezzel megkezdődhetett a miniszterelnök, az MSZP plusz az egész ország máig tartó, rendkívül szomorú, még ma is bizonytalan végű vesszőfutása. Akit érdekel az 1996 – 2010 közötti történet, itt  meg itt, meg itt utána nézhet.

Természetesen én is ismerem a „Ha öreganyámnak áramszedője lett volna, most én lennék a villamos” jellegű gúnyolódást, mely szerint ezek a ha-val kezdődő mondatok teljesen értelmetlenek, de ennek ellenére juszt is elképzelem, hogy mi lett volna, HA.

Elvégre az Orbán stílus hatásos: ha logikátlan, ha ostobaság, ha csak kárt okoz Magyarországnak, a miniszterelnök úr akkor is dafke megcsinálja, aztán a károkat ráfogja Brüsszelre, és a magyar nép fideszes része úgy elhiszi rögtön, mint a sicc. Sőt, még ajnározza is, hogy milyen hősiesen védelmezi a „magyarokat”. Így hát, kedves polgártársaim, simán tudomásul vesszük, hogy nem ám a miniszterelnök úr önzéssel kevert ostobasága, hanem kifejezetten és név szerint Brüsszel miatt halunk éhen mindannyian (elsőnek a tanárok – a nyugdíjasok már hozzászoktak az éhezéshez).

Illetve mégse. Nem mindannyian. Lesznek kivételek, mégpedig a legmagyarabbnál is sokkal magyarabb magyarok, akikről mindenki tudja, hogy ők aztán életüket és vérüket, akár a Corvin közben is, de zabot, azt sajnos nem. A probléma folyamatosan az, hogy az életük meg a vérük most épp nem kell, a zab viszont igen, ám abból nincs egy félvékányi se, mert már rég szétosztották maguk közt. Így aztán mindig csak ígérnek. Tisztára Karinthy: „Én mindig megtartom az ígéreteimet. Ha pénzt ígérek, azt is megtartom. Magamnak.

De hagyjuk a jövőt egyelőre, elég bajuk lesz azzal a gyerekeknek meg az unokáknak, térjünk vissza a „Mi lett volna, ha?” kérdésére. Csakazértis, az angyalát!

  • Ha a Beszéd nem kerül nyilvánosságra, nem törnek ki 2006-ben zavargások. Nem sérül meg sok rendőr és tüntető.
  • Gyurcsányról nem terjed el az, hogy szemkilövető. Ehelyett arról a politikusról mondanák, hogy agyonverető, akinek a rendőrei keze között emberek halnak meg (nem a fél szemüket lövik ki, hanem meghalnak, és nem éles, harci helyzetben, hanem letartóztatás után). A gumilövedék használatát a Gyurcsány kormány nem tiltja be, mert minek.
  • Gyurcsányról nem terjed el az, hogy hazudik, mivel a nép ezt csak onnan tudja, hogy ő maga mondta. A Beszédben. Amely nem a népnek szólt, hanem a frakciónak. Amit hazugságként esetleg rá lehetne fogni: 2006 februárjában azt válaszolta egy kérdésre, hogy „A költségvetés köszöni, jól van”, viszont ezt egyrészt februárban még mondhatta, másrészt hozzátette, hogy „Ha nem lesz jól, majd teszünk valamit”, és tényleg, a választások megnyerése után 2006 nyarán tettek is, lásd megszorítások. Az, hogy Orbán hogy áll a nyilvános, a népnek mondott, illetve a nép arcába vágott hazugsággal, a Népszava Bolgár rovatában hetente olvasható. Sok-sok éve már.
  • Gyurcsányról nem terjed el, hogy nála rosszabb elképzelhetetlen, így az orbáni kétharmadoknak semmi esélye sincs.
  • A szociális népszavazás érvénytelen lesz, a vizitdíjat bevezetik, és a befolyó összeget a terv szerint az orvosok fizetésének emelésére meg egészségügyi fejlesztésére fordítják.
  • A reformok Molnár Lajos vezetésével rendben folytatódnak.
  • A befektetők a normál üzletmenet miatt nem látják úgy, hogy a kormány annyira népszerűtlen, hogy még a jó reformterveit sem tudja végrehajtani, ezért 2008-ban a világválság kedvezőbb gazdasági környezetben és helyzetben éri a magyar gazdaságot.
  • A világválság miatt Gyurcsánynak 2009-ben nem kell lemondani, a szükséges megszorításokat a nép tőle is elfogadja. A megszorítások azonban, ha kisebb hatásúak is, jelentős népszerűségvesztést is okoznak.
  • A népszerűségvesztés okán Gyurcsány és az MSZP a 2010-es választásokat elveszíti, de Orbánnak nem lesz kétharmada.
  • A MANYUP kasszát Orbán lenyúlja, de kétharmad híján új Alaptörvényről szó sem lehet, és Orbánék bevezetik ugyan a rezsicsökkentés nevű ökörséget, de a nyugdíjak svájci indexálását már nem merik megszüntetni.
  • A Közmédia, valamint a fékek és ellensúlyok fideszes pártalakulatokká való átszervezése elmarad, az a hatalmas fideszes fölény, amely Gyurcsány totális ledegradálása és az ebből kiinduló permanens gyurcsányozás révén a valóságban létezik, képzelt esetünkben nincs. Ráadásul kétharmad sincs, ezért minden komolyabb változáshoz konszenzus kellene az ellenzékkel, az meg a saját elnyomását nem szavazza meg.
  • A világválság utáni gazdasági fellendülés lassúsága miatt a FIDESZ a 2014-es választásokat elveszíti.
  • Az új kormány a rezsicsökkentést ugyan meghagyja, de sávossá teszi, hogy ne azok kapják a legtöbb támogatást, akik a legtöbbet fogyasztanak – azaz a leggazdagabbak. Az EU pénzeket a lakások hőszigetelés kiépítésének támogatására fordítja, így az ottlakók rezsicsökkentés nélkül is jóval kevesebbet fizetnek az energiáért.
  • A migránsválságot az új kormány az EU-val karöltve igyekszik megoldani. Falat nem épít, helyette a szokásos módon kezeli az érkezőket, akik a befogadási irat birtokában úgyis azonnal elhagyják az országot, és tovább mennek Nyugatra. Így ugyanannyi migráns lenne nálunk ebben az esetben is, mint amennyi jelenleg ténylegesen van.
  • Az új kormány sokkal inkább a szociális támogatásokat fokozza, a sport jóval kevesebb létesítményhez, a miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei pedig jóval kevesebb EU pénzből finanszírozott állami megrendeléshez jutnak, ráadásul lényegesen értelmesebb és az EU szabályoknak megfelelő célok vannak kitűzve, ezért az EU-nak semmiféle kifogása nincs, a pénzek rendben érkeznek, a gazdaság a világgazdasági fellendülés és az EU támogatás révén jól működik.
  • Az új kormány lényegesen többet, azaz GDP arányosan az EU átlagnak megfelelő összeget fordít oktatásra meg egészségügyre, mivel nem munkaalapú, hanem tudásalapú társadalmat épít.
  • A fenti okokból a 2018-as választásokon a FIDESZ ismét veszít, hiába próbál rettenetes katasztrófát vizionálni a migránshelyzetből.
  • Az új kormány az EU-val szövetséges politikát folytat, azaz kompromisszumokra törekszik, nem próbál ún. „magyar érdeket” védeni, amely jelenleg azonos azzal, hogy „Orbán azt csinálhat, amit akar”, és itthon jól eladható a kevésbé tájékozott és keveset gondolkodó tömegeknek. Ezért a támogatásunkkal semmi gond, és Magyarország megbecsült tagja az EU-nak (jelenleg sajnos nem annyira).
  • Az új kormány a COVID járványt a jóval kisebb kontraszelekció miatt lényegesen jobban kezeli, mint ahogy ez ténylegesen történt. Lásd tesztek, oltások, lélegeztetőgépek beszerzése, elkésett rendeletek meg intézkedések.

Tovább nem érdemes képzelegni. Aki arra kíváncsi, hogy az ellenzék azóta mit csinált volna másképp, az ellenzéki programokban megtalálhatja. Persze csak az óellenzéki programokban, ezért

nagy kár, hogy a magyar népnek értelmisége gondos vezetésével sikerült a teljes óellenzéket elsöpörni, és az összes szavazójukat átirányítani az újellenzékhez, amelyik jelenleg programírás helyett lavírozással foglalkozik.

Ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit. Csak nehogy baj legyen. Handabandában viszont már felzárkózott Orbánékhoz. Az is valami.

Jelenleg itt tartunk. Azaz nem tartunk sehol. Illetve annál egy kicsivel (nagyon) lejjebb. Nagy grat minden közreműködőnek.

Érdekes lett volna, ha a teljes magyar értelmiség 2006-ben nem csatlakozik a FIDESZ-hez lelkesen, hanem rájön a beszéd lényegére, elmagyarázza a népnek, és akkor a történetünk kicsit jobban hasonlítana ahhoz, amit itt összefantáziáltam, és kevésbé a ténylegesen történtekhez. De nem így történt. (Szerintem) kár.

Orbán rémálma: fellendülés helyett visszaesett a gazdaság

A harmadik negyedévben 0,7%-kal csökkent a GDP vagyis az a fellendülés, melyet az Orbán kormány remélt, sehol sincsen. Jövőre Orbán Viktor 3-6%-os növekedést jósolt, ez annál egyszerűbb  lesz, hogy a most mínuszba süllyedt GDP-t könnyebb lesz növelni. A forint értéke is csökkent, ezért ha euróban vagy dollárban mérjük, akkor a magyar gazdaság teljesítménye még szánalmasabb.

A magyar ipar, az építőipar és a mezőgazdaság jelentősége egyaránt csökkent. Raskó György a Facebookon még a lesújtó GDP adat közlése előtt így vázolta fel a helyzetet:

“A magyar falvak népessége félmillióval csökkent”

A nagybirtokok profitálnak Orbán agrár politikájából, a többiek viszont a létükért küzdenek –  írta Raskó György a Facebookon. Az Antall kormány egykori agrár államtitkára, aki maga is nagyvállalkozó, jelenleg Magyar Péter tanácsadója. Őszinte vitát sürget a magyar agrár szféra helyzetéről:

„A magyar falvakban agrár tevékenységből nem lehet megélni, leszámítva azt a 45-50 ezer családot, melynek a vagyonosodása valóban imponáló.

Több ezerre tehető azoknak a gazdáknak a száma, akiknek a családi vagyona meghaladja az egymilliárd forintot. Közben a magyar falvakban már 250 ezer üres porta van – KSH adat -, 75 ezer kiskertben semmiféle mezőgazdasági tevékenység sem folyik. Az elmúlt két évtizedben mintegy félmillió falusi honfitársunk hagyta el a faluját, költözött a Nyugat Dunántúlra vagy meg sem állt a Lajtánál.”

Magyar Péter az Európai Parlament agrár bizottságába került be nyilvánvalóan azért, mert Magyarország azok közé az uniós tagállamok közé tartozik, melyekben az agrár szektornak viszonylag nagy szerepe jutott a múltban.

Minél gyengébb a magyar gazdaság teljesítménye annál népszerűbb Magyar Péter

Minthogy a magyar lakosság életszínvonala a Covid pandémia óta stagnál illetve csökken, ezért a kormány gazdaságpolitikájával sokkal elégedetlenebb az ország mint korábban. Orbán Viktor tisztában van azzal, hogy a huszas évek “hét szűk esztendőt“ jelentenek majd. Erről a 2022-es választások után beszélt a miniszterelnök. A nemzeti együttműködés rendszere vészhelyzetben van, és senki sem tudja: miképp lábalhat ki belőle. A külső források elapadtak, mert az Európai Unió befagyasztotta az euró milliárdok jórészét, és világossá tette ország – világ előtt: amíg Orbán a miniszterelnök addíg Magyarország nem jut hozzá az uniós támogatás nagy részéhez. Brüsszel minden bizonnyal a lengyel példát kívánja követni: Varsóban Donald Tusk azonnal megkapta az uniós euró milliárdokat mihelyt legyőzte a választáson Orbán Viktor szövetségesét, Jaroslaw Kaczynskit. Magyar Péter ugyanerre számíthat, ha legyőzi Orbán Viktort. Az üzleti világ pedig számolni kezd: mennyit ér meg nekünk Orbán Viktor?!…

Kipukkad-e a Magyar lufi, ha Trump nyer?

0

Washingtonban a demokrata adminisztráció személy szerint is utálja Orbán Viktort a CEU kipaterolása miatt. Soros György kedvenc egyetemének kiutálása Budapestről valószínűleg nemcsak Orbán Viktor személyes bosszúja volt hanem Putyin elnök “baráti” kérése is, melyet a magyar miniszterelnöknek nem szokása megtagadni.

A CEU elsősorban a volt szovjet tagállamok számára képez szakértőket, és ez módfelett zavarja Putyint, aki legszívesebben még mindig a saját vadászterületének tekintené ezeket az államokat, amelyek viszont többnyire nem kérnek Moszkva gyámkodásából. Nem úgy mint Lukasenka belorusz elnök Minszkben, akinek nemzetközi konferenciáját épp a napokban keresi fel egyidejűleg Lavrov orosz és Szijjártó magyar külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője ezt megelőzően Tbiliszibe kísérte el Orbán Viktort, ahol a magyar miniszterelnök sietett gratulálni Putyin barátainak a kétes körülmények között megszerzett választási győzelemhez.

Orbán és Putyin egy egész koncepciót sirat együtt

Németország újraegyesítése után a kancellárok átvették az irányítást az Európai Unióban, és új irányt jelöltek ki: a keleti nyitást.

Kohl, Schröder és Merkel egyaránt azon munkálkodott, hogy Európa, Oroszország között olyan gazdasági együttműködést hozzon létre, mely ellensúlyt jelenthet az USA világhatalmának. Ehhez csatlakozott Orbán Viktor, aki már a kilencvenes években megértette: az USA leírta Magyarországot, a térségben csakis Lengyelországra és Romániára koncentrál.

Washingtonban felfigyeltek a veszélyre, nem véletlen, hogy a lehallgatási botrány során kiderült: Merkel kancellár volt a célpont. Az USA Ukrajnában kontrázta meg az európai – orosz – kínai együttműködést: Victoria Nuland külügyi államtitkár helyettes elárulta, hogy 5 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak az oroszbarát Janukovics rendszer megbuktatása. Mit szólt mindehhez Brüsszel? Fuck the EU! – válaszolta erre finoman és nőiesen Victoria Nuland külügyi államtitkár-helyettes, aki nemcsak Ukrajnára gondolt hanem az egész Európa – Oroszország – Kína együttműködésre. Washington ezenkívül aktívan támogatta a brexitet, hogy ily módon is gyengítse az Európai Uniót.

Putyin Ukrajna elleni agressziója végképp betett az európai – orosz – kínai együttműködésnek.

Orbán ennek a keleti álomnak az utolsó mohikánja. Ezért támogatja az USA és az Európai Unió Magyar Pétert.

Mi lesz, ha jön Trump?

Ha a demokraták maradnak Washingtonban, akkor mindent megtesznek majd azért, hogy Orbán ne maradhasson a helyén. Ebben számíthatnak Brüsszel aktív támogatására. Ha viszont Trump jön, akkor Orbán fellélegezhet: Washington már nem akarja buktatni őt. Igaz, hogy támogatni sem fogja hiszen Trump sem kívánja viszontlátni az európai – orosz – kínai együttműködést.

Németországnak jövőre minden valószínűség szerint új kancellárja lesz: Merz az atlanti kapcsolatok híve, korábban a világ legnagyobb befektető cégének, a Blackrocknak az igazgatója volt Németországban.

Elvben létrejöhetne egy Trump – Merz – Orbán trió csakhogy a magyar miniszterelnök korábban ellépte magát amikor a CDU-CSU-nak koalíciót javasolt az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalommal. Orbán azt gondolhatta: ha ez működik Berlusconi irányításával Itáliában, akkor mi akadálya lehet Németországban? Két apróságot felejtett el a magyar miniszterelnök: a német nemzeti szocializmus  milliós hullahegyeket produkált szerte Európában, az olasz fasizmusnak nincs ilyen kínos öröksége. Másrészt: az USA-ban nem feledkeztek meg arról, hogy a második világháború idején a 60 milliós Németország a világ legjobb hadseregét szervezte meg,  melyet a Nyugat Sztálin seregével együtt tudott csak legyőzni. Cserébe pedig oda kellett adni Közép és Kelet Európát a Szovjetuniónak. Németországban tehát a tűzfal a neonáci mozgalom ellen nemcsak az országon belül létezik hanem az USA-ban is.

Orbán koncepciója tehát mindkét fronton vereséget szenvedett: nincs esély az európai – orosz – kínai együttműködés újrakezdésére, és nincs realitása annak sem, hogy az Alternative für Deutschland – amellyel Orbán Viktor immár nyíltan szimpatizál – hatalomra juthasson Berlinben. Mindehhez járul a gazdasági válság Németországban és Magyarországon. Orbán Viktor a 2022-es választások után – egy gyenge pillanatában – kivételesen őszinte volt, és hét szűk esztendőt jósolt. Ez repíti a magasba Magyar Pétert, akit a proteszt szavazatok éltetnek éppúgy mint Donald Trumpot.

Orbán ezért fél, és azt hiszi, hogy előre menekül pedig hátrafelé vágtat  Putyin ölelő karjaiba, de ez a barátság olyan mint Piszkos Fredé  – öl!

Orbán 30 milliárdos adóelegedéssel támogatta vejét

A magyar miniszterelnök nemcsak az országot vészhelyzetbe kormányzó maffia Keresztapja, de gondos családfő is – ezt erősítette meg Tiborcz István a LinkedIn egyik bejegyzésében: “büszke vagyok arra, hogy a BDPST Group az elmúlt években több mint 90 milliárd forintot költött olyan műemlék épületek felújítására és megmentésére mint a turai kastély, a Dorothea Hotel épületegyüttese vagy az Adria Palota, visszaállítja eredeti szépségüket, megőrizve azokat a következő generációknak.

A hatályos adózási törvények adta lehetőségekkel élve összesen ennek a hét évnek a során a cég ennek töredékét, 2,8 milliárd forintot érvényesített  adókedvezményként miközben a BDPST csoport 2023-ban több mint 15 milliárd adót fizetett be a magyar költségvetésnek és a különböző önkormányzatoknak.”

Miért közölte ezt a világgal Tiborcz István, aki fiatal kora ellenére máris a tíz leggazdagabb magyar közé tartozik, noha nem veheti még fel a versenyt Mészáros Lőrinccel, akinek vagyona immár meghaladja az 1000 milliárd forintot!

Magyar Péter, az ellenzék vezére így írt erről hétfőn: ”nem elég, hogy Tiborcz 100 milliárdokat kap az apósától, de még az adófizetés alól is mentesítik. Al Capone hozzájuk képest kezdő óvodás volt. 2026-tól változik a világ, Tiborcz Pista, készítsd a bukszád!” –

írta Magyar Péter, akinek Tisza pártja immár utolérte népszerűségben a Fideszt.

“Tanácsot ad vagy kap Orbán Georgiában?”

Ezután érdeklődik Magyar Péter annak kapcsán, hogy a magyar miniszterelnök rögtön támogatásáról biztosította Tbilisziben az oroszbarát pártot, amely kétes körülmények között nyerte meg a választást.

“Nem túl jó jel az oroszbarát kormánynak, hogy Orbán ilyen látogatásai után általában felkelés vagy háború szokott kitörni” – írta Magyar Péter arra célozva, hogy a magyar miniszterelnök elutazott Fehéroroszországba is, hogy támogassa a Putyin-barát rendszert, mely ellen felkelés indult az elcsalt választás után. A Nyugat-barát felkelést Lukasenka elnök Putyin intenzív támogatásával leverte. A magyar miniszterelnök nem sokkal azelőtt találkozott Putyinnal Moszkvában, hogy az orosz csapatok megindultak Ukrajna ellen 2022 február 24-én. Elmondta-e Putyin Orbánnak, hogy Ukrajna megtámadására készül? Valószínűleg nem hiszen erről nagyon szűk körben döntöttek Moszkvában, ahol minden bizonnyal Rákosi, Gerő, Nagy Imre, Kádár és Grósz utódának tekintik Orbán Viktort, a nemzeti szuverenitás nagy bajnokát.

Mit mondott most Orbán Tbilisziben?

“A georgiai emberek nem engedték meg, hogy országukat második Ukrajnává tegyék. Támogatni fogjuk Georgia európai integrációs erőfeszítéseit és a magyar-georgiai kapcsolatok fejlesztését.”

Sztálin még feleséget is adott Rákosi elvtársnak

A szovjet diktátor mielőtt hazaküldte Magyarországra a kommunisták vezérét, hogy átvegye a hatalmat az országban, ahol a párttámogatottsága minimális volt, parancsba adta Rákosi Mátyásnak: meg kell nősülnie! “Az ország vezetőjének kell, hogy asszonya legyen!” – mennydörgött a grúz diktátor, aki magányosan élt miután neje “öngyilkos lett”. Sztálin mindjárt feleséget is ajánlott “legjobb magyar tanítványának”, a szovjet állambiztonság egyik munkatársnőjét.

Rákosi tiltakozott mondván: ”Sztálin elvtárs, én impotens lettem miután tizenhat évet húztam le a Csillag börtönben Szegeden.” Rákosi tiltakozása hiábavalónak bizonyult, hátralevő éveit a szovjet kémnő oldalán élte le 1956-ig Magyarországon utána pedig a nagy Szovjetunióban.

Vajon Orbán Viktor miért rajong ennyire Vlagyimir Putyinért, hogy azonnal Tbiliszibe sietett népes magyar delegáció élén a kétes értékű választások után? Bidzina Ivanisvili, Putyin georgiai helytartója a KGB jóvoltából vált dollár milliárdossá Moszkvában, és ezért követi az orosz diktátort. Évtizedek óta ismerik egymást Putyinnal. Vajon Orbán Viktor mióta ismeri Putyint, aki újjászervezte a KGB-t az ezredfordulón?

Az amerikaiak egyre jobban függenek az állami támogatástól

Mind több amerikai polgár számára jelent fontos bevételi forrást az állami támogatás – állapítja meg az Economic Innovation Group tanulmánya, melyet a választási kampányra időzítettek.

Az elmúlt 50 év során több mint megkétszereződött az állami támogatás aránya a GDP-ben. 1970-ben ez az arány mindössze 8% volt, mára viszont 18%-ra növekedett. Mindez persze messze elmarad az európai normáktól, de figyelemreméltó, hogy az állami támogatás növekedése abban az időszakban következett be amikor a neoliberális áramlat meghatározó volt az Egyesült Államokban, ez pedig kis államot, és csökkenő állami támogatást hirdet. A Biden kormányzat ezzel ellentétesen növelte a támogatás mértékét, mert a Covid pandémia és az utána bekövetkező infláció negatívan befolyásolta az életszínvonalat az Egyesült Államokban is. A Biden kormányzatnak így sikerült elérnie, hogy az egyenlőtlenség nem növekedett tovább az amerikai társadalomban. Trump tanácsadói – köztük a Soros tőzsdei vállalkozásának egykori befektetési igazgatója – azzal vádolják a Biden adminisztrációt, hogy “kommunista tervgazdaságot hozott létre.”

Az amerikai állam 1970-ben 70 milliárd dollárt költött szociális támogatásra míg 2020-ban 6000 milliárdot. Ennek jelentős részét persze az infláció jelenti, de akkor is szembetűnő a növekedés. A probléma az, hogy a központi költségvetés hiánya is rekord magasra emelkedett, és az államadósság meghaladja az éves GDP 100%-át.

Pénzügyi szakértők 60% fölött már aggódnak a szóban forgó állam  egyensúlya miatt, de az USA mint a világgazdaság központi állama, amely a dollárövezetet üzemelteti, kivételt jelent. Kérdés, hogy meddig hiszen jövőre már a törlesztő részlet meghaladhatja az 1000 milliárd dollárt, és ez több mint a hadügyminisztérium, a Pentagon éves költségvetése.

11500 dollár évente

2022-ben egy átlag amerikaira ekkora állami szociális támogatás jutott. Ez persze csak átlag, de szerény megélhetést lehetővé tett az Egyesült Államokban, ha az illetőnek volt valamiféle lakása és egészségbiztosítása. A Covid pandémia a csúcsra járatta az állami szociális támogatást, azóta az összeg kisebb lett, és a részesedés is a GDP-ben. Mi indokolja az állami szociális kiadások növekedését az Egyesült Államokban? Mindenekelőtt a demográfia: a lakosság itt is öregszik, ha nem is olyan gyorsan mint Európában.

2010-ben a 65 év fölötti lakosság a népesség 13%-át tette ki az Egyesült Államokban, 2022-ben ez már 17,3% volt. Az állami szociális kiadások 56%-át az idősebb nemzedékek kapják, ezért is emelkedik gyorsan az összeg. Mindez nem jelenti azt, hogy az idősebb nemzedékek teljes mértékben biztonságban lennének hiszen

az egészségügyi kiadások exponenciálisan növekedtek: 74 milliárdot tettek ki 1970-ben az USA-ban, 2022-ben 4500 milliárd dollárt!

Mindebből az is következik, hogy a nyugdíjkassza is óriási deficittel küszködik éppúgy mint az Egyesült Államok központi költségvetése. Jelenleg a költségvetés hiánya 1800 milliárd dollár, és sem Kamala Harris sem Donald Trump nem tudja: miképp lehetne ezt csökkenteni?

Az állami szociális segélyezést nem lehet csökkenteni, mert mind többen élnek ebből: 1970-ben az USA megyéinek csak az 1%-a jelezte, hogy a lakosság jövedelmének a 25%-a ebből van, mára már a megyék – county – több mint fele ebbe a kategóriába tartozik.

Trump vagy Harris olyan gazdaságot örököl, amelynek a koordinátái nem sok mozgásteret hagynak a döntéshozóknak, akiknek figyelembe kell venniük Washingtonban: a választásokat általában a gazdasági helyzetükkel elégedetlen polgárok döntik el az Egyesült Államokban.

“Három gyárat akar bezárni a Volkswagen Németországban”

A német autóóriás üzemi tanácsának elnöke bejelentette, hogy három németországi gyárát bezárja. A bezárás puszta tényén túl hatalmas jelentősége van a lépésnek az egész német gazdaság szempontjából.

“Minden német gyárat érintenek ezek a tervek. Leépítés ugyanis mindenütt lesz. Több tízezer munkahely kerülhet veszélybe”  – hangsúlyozta Daniela Cavallo.

“A Volkswagen teljes részlegeket szervezne ki külföldre” – tette hozzá az üzemi tanács elnöke, aki szerint:

”senki sem érezheti magát biztonságban, mert azok, akik megúszhatják a leépítést, átlagosan 10%-os bércsökkenést lesznek kénytelenek elfogadni.”

A Volkswagen vezetése egyúttal azt tervezi, hogy a bónuszok jórészét is megszünteti illetve az összegeket csökkenti. A jövőben nem jár például jutalom 25 vagy 30 éves munkaviszony után.

Mit mond a Volkswagen?

“A cél az, hogy a vállalatot versenyképessé tegyük hosszú távon is. Olyan digitális fenntartható technológiát akarunk alkalmazni, amellyel kiváló minőségű termékeket tudunk majd vinni a világpiacra. Mindezt úgy, hogy az árak vonzóak legyenek a vásárlóknak és a Volkswagen nyereséges legyen.”

Keserű konklúzió a végén:

”az európai autós piac stagnál, és ez a közeli jövőben nem is változik meg” – jósolja Európa legnagyobb autós cége, a Volkswagen, amely a világháború óta nem volt ilyen nehéz helyzetben.

120 ezer embert foglalkoztat a Volkswagen Németországban

Ennek körülbelül a felét a központban Wolfsburgban, ahol minden a Volkswagenről szól. Mi lesz velük? 10 gyár állítja elő a Volkswagen autókat Németországban: hat Alsó Szászországban, három Szászországban és egy Hessenben. Osnabrückben zárnák be az egyik Volkswagen gyárat, ott 2300 ember dolgozik.

A Volkswagen külföldön is foglalkozik a gyár bezárásának gondolatával: Brüsszelben nem találtak új befektetőt, ezért valószínűleg elkerülhetetlen az üzem felszámolása. Brüsszelben az Audi Q8 e-tront gyártják, a termelést áthelyezik Mexikóba, ahol alacsonyabbak a munkabérek, lazábbak a környezetvédelmi szabályok és közelebb van az Egyesült Államok, melynek piacán dinamikusan növekszik az elektromos autók iránti igény. A brüsszeli gyár bezárása 3000 embert érinthet.

Kína és az USA a felelős?

Sokan a kínai elektromos autók konkurrenciáját illetve az USA protekcionista politikáját hibáztatják a Volkswagen nehézségeiért, de a pekingi Global Times szerint az európai autóipar saját gyenge teljesítményének köszönheti, hogy lemarad a globális versenyben:

”A nagy párizsi autószalon azt mutatta, hogy a kínai elektromos autókra kivetett vámok nem riasztják el a kínai cégeket attól, hogy az európai piacon árusítsanak. A kínai cégek új autókkal és új technológiákkal voltak jelen.”

A kínaiak párizsi jelenlétének már a címe is az új fejlesztési irányt jelzett: ”intelligent manufacturing in China” – vagyis a mesterséges intelligencia felhasználása az autók előállításában.

Peking együttműködést kínál Európának:

”A globális újítási versenyben Európa és az USA túlreagálta a kínai konkurenciát.

Franciaországhoz hasonlóan minden ország kezd rájönni arra, hogy a technológia fejlesztését elsősorban saját magának kell megoldania, de az újítás nem zárt folyamat. Szükség van versenyre és együttműködésre ezen a téren is. A kínai autóipar épp így érte el az eredményeit” – hangsúlyozza a pekingi Global Times.

Amely persze arról nem ír, hogy Kínában a munkabérek még mindig sokkal alacsonyabbak mint Európában vagy az Egyesült Államokban, és a környezetvédelmi előírások sokkal lazábbak mint a vetélytársaknál.

Ezért gyárt több autót a Volkswagen Kínában mint Európában, ezért működteti legnagyobb gyárát a Tesla is Sanghajban. A kínaiak immár világszínvonalú termékeket tudnak előállítani lényegesen alacsonyabb munkabérekkel mint a vetélytársak, ezzel a versenyelőnnyel nemcsak a Volkswagen nem tud mit kezdeni.

Orbán – Sztálin nevében munkára készen, avagy a szuverén hazaárulás

0

Orbán Viktor és Szijjártó Péter Georgiába – Grúziába sietett, ahol a hatalmon levő oroszbarát párt nyerte meg a választást – kétes körülmények között. Georgia elnökasszonya, aki korábban francia diplomata volt, a tiltakozó ellenzék élére állt mondván: Putyin barátai elcsalták a választást.

Sikorski lengyel külügyminiszter támogatásáról biztosította az ellenzéket Georgiában, és ugyanígy tett Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is. Szijjártó Péter reakciója szimptomatikus: ”Georgiában szombaton nem azok nyerték a választást, akiket erre Brüsszel és a liberális mainstream kijelölt hanem a szuverenitás, béke és családpárti kormányzó párt, mely nyíltan a nemzeti érdeket helyezi előtérbe.”

A magyar külügyminiszter siet gratulálni a Grúz álom nevű kormánypártnak: ”Mi gratulálunk a Georgian Dream kormánypártnak a georgiai emberek bizalmának az elnyeréséért illetve megőrzéséért, készen állunk a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés fejlesztésére és az európai integrációs folyamat támogatására.”

Orbán Viktor ugyancsak a Facebookon:

“Gratulálok a miniszterelnöknek, Kobakidzének és a Georgian Dream pártnak nagyarányú győzelméhez. Georgia népe tudja, hogy mi a legjobb az országának, és a választás napján hallatták is a hangjukat.”

Sztálin nevében munkára készen

Grúziában az orosz birodalom  felbomlása után polgári kormány alakult, amelyet a Vörös Hadsereg megbuktatott, és ily módon Grúzia a Szovjetunió tagállama lett vagyis újra orosz ellenőrzés alá került. Ki irányította ezt? Joszif Visszárionovics Sztálin a grúz bolsevik vezér, aki akkoriban a Szovjetunió kommunista pártjának főtitkára és a kormány nemzetiségi népbiztosa volt. A vörös terror hihetetlenül brutális volt Grúziában, ahol a Cseka, a politikai rendőrség a Szovjetunió bukásáig kiemelt szerepet játszott. Elég arra emlékeztetni, hogy Lavrentyij Pavlovics Berija, a szovjet titkosszolgálat rettegett főnöke Sztálin alatt, szintén grúz volt.

Eduard Sevardnadze a KGB helyi vezetőjéből emelkedett a helyi kommunista párt vezérévé, majd pedig a Szovjetunió külügyminisztere lett. Az Egyesült Államok egy New York-i ügyvédet, Mihail Szakasvilit támogatta Grúziában, aki szembe is szállt Putyinnal 2008-ban, de veszített, és két tartományt el is foglaltak az oroszok. Akkor még a magyar pártok egyértelműen Putyint bírálták: Göncz Kinga külügyminiszter vezette a küldöttséget Tbiliszibe, melyben a Fideszt Semjén Zsolt képviselte.

Most viszont Orbán Viktor népes delegáció élén azért tárgyal Tbilisziben, hogy támogatásáról biztosítsa Putyin helyi barátait. A delegáció tagja Szijjártó külügyminiszteren kívül Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter.

Hogy vette meg Putyin Georgiát?

Orbán Viktor kismiska Putyin georgiai helytartójához képest: Bidzina Ivanisvili vagyonát a Bloomberg 7,6 milliárd dollárra becsüli. Ez Grúzia GDP-jének az egynegyede. A 68 éves grúz oligarcha, aki Oroszországban szedte meg magát igazán, volt miniszterelnök is egy rövid ideig Tbilisziben 2012-ben, de gyorsan visszatért az árnyékba, hogy távirányítsa az oroszbarát grúz politikát egy kastélyból Tbiliszi fölött. A kis kaukázusi államban mindenki a keresztnevén emlegeti: Bidzina és Putyin évtizedes kapcsolata közismert mindenütt. Bidzina Ivanisvili éppúgy mélyről jött mint Sztálin, Putyin vagy Orbán Viktor: apja bányász volt. Ám a fiatal Ivanisvili felismerte, hogy a jövő a digitális világ: a KGB megbízásából ő azok közé tartozott, akik számítógépeket hoztak be a Szovjetunióba, ahova a Cocom lista alapján a Nyugat tiltotta a modern technológia eladását. Így vált dollár milliárdossá Bidzina Ivanisvili, aki mindvégig élvezte a KGB támogatását: fivérét elrabolták, hogy váltságdíjat csikarjanak ki tőle. A KGB utódszervezete segített, és kiszabadította a másik Ivanisvilit a gengszterek fogságából. Bidzina Ivanisvili valószínűleg ebből az időszakból ismeri Vlagyimir Putyint, aki a KGB utód szervezetének, az FSZB-nek átszervezésével hívta fel magára a Kreml figyelmét. Onnan került a miniszterelnöki, majd az elnöki székbe.

Ivanisvili Roman Abramovicshoz hasonlóan Putyin kedvenc oligarchái közé tartozik, azzal a különbséggel, hogy a grúz barát Franciaországban épített ki jó kapcsolatokat, míg a zsidó Abramovics Nagy Britanniában és Izraelben.

Ivanisvili kezdetben támogatta az amerikaiak emberét, Szakasvilit, de később szépen átvette a vezető szerepet:

”olyan demokráciát teremtek Georgiában, amelytől eláll a világ szeme-szája”

– deklarálta 2011-ben.

Grúziában az egy főre jutó GDP mindössze 6674 dollár. A valós érték minden bizonnyal magasabb hiszen Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően Georgia szépen profitál az Oroszország elleni nyugati szankciókból. Ivanisvili ugyanazt csinálhatja mint fiatal korában: a nyugati szankciók kijátszásával szerez be fontos árukat Oroszországnak.

Közben Ivanisvili kialakította a nemzeti együttműködés rendszerét Georgiában: uralma alá hajtotta az igazságügyi minisztériumot. Az ügyészség és a bíróság teljesen a kezében van, és fel is használja őket gazdasági és politikai céljai érdekében. Georgia átvette Putyin inoagent törvényét hiába tiltakozott ellene a köztársasági elnök és az ellenzék.

“A Nyugat Ukrajna után második frontot akar nyitni Georgiában Oroszország ellen”

– állítja Putyin barátja, aki szerint “az ellenzék a Nyugat ügynöke.”

Orbán Viktor ugyanilyen húrokat pengetett október 23-án, ezért is utazott népes küldöttséggel Tbiliszibe. Arra az egyszerű kérdésre persze sem Bidzina Ivanisvili sem Orbán Viktor nem tudja a választ: miért nemzeti érdek Putyin támogatása?!…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK