Híváslista v. Pardon!
NYERŐ ESÉLYEK v. OSCAR-DÍJ
A napokban több helyen is olvashattuk, hogy Los Angelesben új szabályokat fogadott el az amerikai filmakadémia kormányzói testülete a jövő évi Oscar-díjakkal kapcsolatban. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a fődíjra csak olyan film pályázhat, amely témájában képvisel valamely alulreprezentált társadalmi csoportot (nők, LMBTQ-emberek, színes bőrűek vagy más etnikumúak), vagy a stábban biztosít lehetőséget valamelyik csoport egy, vagy több képviselőjének.
Így aztán Rákay Philip Most vagy soha! filmje még a jelöltség esélyét is elvesztette a díjra. Talán valamivel több lenne az esélye, ha például a film egyik ellenszenves szereplőjét Farkasch Béla császári titkos rendőrt az LMBTQ felsorolásban szereplők egyikének tulajdonságával ruházta volna fel, például lányként születettként mutatta volna be. Igaz, hogy akkor nem biztos, hogy hozzájut a kormány 6 milliárd forint (!) feletti támogatásához és ráadásul a film DVD-jét fóliában forgalmaznák.
Szóval, Phillipünknek, ha Oscart nem is, de százmilliós autót már hozott a film. Egy Mercedes-Maybach ugyanis 96 milliós ártól indul.
NATO főparancsnok: az oroszok nem törnek át Ukrajnában!
Christopher Cavoli tábornok Brüsszelben arról beszélt, hogy az oroszok nem tudnak áttörni az ukrán védővonalakon. Mondta ezt a NATO vezérkari főnökei tanácskozásán.
Az USA 61 milliárd dolláros támogatást nyújt Ukrajnának , amelyet erősen támadnak az oroszok Harkiv térségében. Az európai NATO főparancsnok, aki hosszan tárgyalt az ukrán katonai vezetőkkel , úgy nyilatkozott , hogy “az oroszoknak kisebb győzelmekhez van erejük , de nagyobb áttöréshez nincsen.”
“Oroszországot nem szabad alábecsülni, mert az elmúlt két év során amikor kiderült , hogy nem tudják elfoglalni Ukrajnát , jelentős mértékben javítottak a logisztikán, és fokozták a hadiipar termelését olyannyira, hogy ezen a területen Európa és Észak Amerika előtt járnak”- hangsúlyozta Rob Bauer admirális , a NATO katonai bizottságának elnöke Brüsszelben.
Putyin és Orbán között stratégiai együttműködés áll fenn
Legalábbis erről van meggyőződve Buda István biztonságpolitikai elemző, aki korábban nemzetbiztonsági főtiszt volt. A Szabad Európának elmondta, hogy
“A háború abból a téves orosz helyzet felismerésből folyik, hogy a Nyugat által vezetett világrend végzetesen megroppant. A háborúval az a céljuk, hogy az európai országokat rákényszerítsék: hajoljanak meg az orosz fenyegetés előtt, és ne kövessék tovább az amerikai stratégiát.”
Mi magyarázza Orbán Viktor oroszbarát külpolitikáját?
“A magyar-orosz együttműködés mögött a magyar miniszterelnök szakmailag felszínes és túlzó számítása húzódik meg. Eszerint átalakul az európai geopolitikai biztonsági rendszer, a kontinensen csökken az Egyesült Államok befolyása, az oroszoké pedig jóval nagyobbra nő.” Aki így folytatta:
”A békét az agresszor elrettentésével lehet megőrizni. A nyugati szövetségi rendszer hiába sokkal erősebb Oroszországnál, ha megosztott, akkor az agresszor nem hiszi ezt el, és ezért meri és ténylegesen használja is az erejét.”
Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?
Erre az egyszerű kérdésre egészen egyszerűen nincsen válasz Brüsszelben sem a NATO központjában sem pedig az Európai Unióban. Az orosz hadsereg semmiféle fenyegetést nem jelent a NATO-ra nézve hiszen az erőviszonyok egyértelműen megmutatták: még Ukrajnában is kudarcot vallanak az orosz csapatok.
A tárgyalások előfeltételeként azt követelni viszont nem lehet, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna területéről hiszen ez politikai öngyilkosság lenne Putyin részéről.
Egy fegyverszünet lélegzetvételhez juttatná a kivérzett Ukrajnát.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Zelenszkij elnök lemondta külföldi útjait. Katonai szakértők szerint a NATO fegyverszállításai csak azt teszik lehetővé, hogy Ukrajna elkerülje a vereséget. Ukrajna katonai győzelmét Oroszország fölött már jóformán egyetlen katonai szakértő sem említi mint realitást.
Donald Trump azt állítja, hogy egy-két napon belül békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy lepaktálna Putyinnal.
Biden diplomáciai csődje
Az USA elnöke azzal kezdte szereplését a Fehér Házban, hogy stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot 2021-ben. Putyin belelépett a csapdába, és megtámadta Ukrajnát 2022-ben. Biden triumfált, de kiderült: ő is csapdába került. Az ukrajnai háború megnyerhetetlen, az amerikai diplomáciának elképzelése sincs arról, hogy milyen megoldás vezethetne el a békéhez.
Putyin viszont nem várt szövetségest nyert a Hamászban, amely végképp megoldhatatlan feladat elé állította az amerikai diplomáciát: Blinken amerikai külügyminiszter ötször járt a Közel Keleten – nulla eredménnyel. Legutóbb már Izrael hadügyminisztere is felvetette: Netanjahu miniszterelnöknek nincs jövőképe! Tegyük hozzá: az amerikai diplomáciának sincsen. Trump pedig mint békeangyal készül bevetésre: tragikomikus, de lehet, hogy az ő elnöksége jelentheti a megoldást az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusra.
Miért támogatják oly sokan Donald Trumpot?
Az amerikai gazdaság jól teljesít: a GDP jobban nő mint Európában, a munkanélküliség alacsony, az infláció stagnál bár még messze jár a tervezett évi 2%-tól. Miért elégedetlenek mégis oly sokan?
A munkavállalók részesedése a jövedelmekből 2001-ben még 64,1% volt, idén az első negyedévben ez már 55,8%-ra csökkent – derül ki az USA statisztikai hivatalának legfrissebb jelentéséből. A menedzsment jövedelme jóval gyorsabban nő mint a munkavállalóké: a vezérigazgatók éves jövedelme 1209%-kal nőtt 1978 óta. Ekkoriban kezdődött meg a neoliberális globalizáció, melynek olyan élharcosai voltak Margaret Thatcher Nagy Britanniában és Ronald Reagan az Egyesült Államokban. A rendszert 1973- tól Chilében próbálták ki, ahol Pinochet tábornok katonai diktatúrája szolgáltatta a hátteret Milton Friedman chicagói tanítványainak a nagy kísérlethez. Megindult az outsourcing, amely azt jelentette, hogy az USA-ból és más fejlett államokból Kínába és más gyengén fejlett szegény országba szervezték ki a termelést, mert ott a munkabérek egy töredékét tették ki az amerikainak vagy az európainak. Az eredmény:
1978 óta a munkabérek mindössze 15,2%-kal nőttek az Egyesült Államokban!
Biden pácban
Már Donald Trump kereskedelmi háborút indított a kínaiak ellen, Joe Biden ezt folytatta. Az eredmény? Megugrott az infláció, melynek megfékezésére a Federal Reserve Board megemelte a kamatlábat. Drágábbak lettek a jelzálog és diákhitelek. A szegények pedig kiszolgáltatottabbak lettek. A londoni Guardian így illusztrálta ezt egy Starbucks dolgozó sorsán:
”Jesse Motte boldog volt, mert az órabére 15 dollárra emelkedett. Mostanában fél elmenni vásárolni, mert könnyen otthagyhat 100 dollárt a szupermarketben még akkor is ha nem vesz túlságosan sok mindent.”
Ez a Starbucks egy Target üzlet központban van, a Target vezérigazgatója 17,6 millió dollárt keres egy évben. Ez a 680 szoros az átlagos Target dolgozó bérének. Sokan mindezért Bident hibáztatják hiszen egy átlagos munkavállaló sokkal nehezebben jut önálló lakáshoz vagy házhoz mint korábban. Miközben a felső 1% tovább gazdagodik, a bérből és fizetésből élők életszínvonala stagnál vagy olykor csökken is, mert az egészségügyi vagy az oktatási kiadások sokkal gyorsabban nőnek mint az ő jövedelmük. Biden tisztában van a helyzettel, ezért is ment el a sztrájkoló autós szakszervezethez, ahol támogatást ígért. A Fehér Ház közvetített, és végül meg is született a megegyezés a munkaadókkal. A probléma viszont nem szűnt meg: ha védővámokkal kizárják az olcsó kínai árukat az USA piacáról, akkor az infláció tartós maradhat.
Az infláció pedig a legszegényebb 40% adója az Egyesült Államokban.
Trump blöfföl a siker érdekében
Donald Trump maga is dollármilliárdos, és a neoliberális elvek híve: csökkenjen az állam szerepe a gazdaságban! Amikor elnökké választották 2016-ban, akkor Donald Trump első intézkedése az volt, hogy csökkentette a gazdagok adóját miközben az USA államadóssága szárnyal. Jelenleg ez már túl van az éves GDP 100%-án! Korábban a szakértők úgy vélték, hogy 60% fölött már kezdődik a veszély zóna, ezért ott húzta meg a határt az Európai Unió. A Covid pandémia miatt ezt szinte mindenütt túllépték.
A magas államadósság és a magas kamatláb miatt az USA kormánya is egyre drágábban jut pénzhez, a költségvetés egyre nagyobb része megy el az adósság törlesztésére.
Trump profi üzletember, és pontosan tudja, hogy mit jelent. Csak épp nem siet tudatni a választópolgárokkal. Akiknek nem is kellene mást tenniük mint egy pillantást vetni Argentínára, ahol az argentin Trump, Milei elnök brutális megszorítást alkalmaz. Az életszínvonal visszafogásával próbálja meg helyreállítani az ország fizetőképességét. Az USA persze nem Argentína, de a neoliberális gazdaságpolitika ott is ugyanazzal a következménnyel jár – mutatott rá a Nobel díjas Stiglitz. A gazdagok tovább gazdagodnak miközben a szegények továbbra is szegények maradnak. Akárhogy is hívják az elnököt a Fehér Házban. De hát ezt már évtizedekkel ezelőtt megénekelte Leonard Cohen az Everybody Knows – mindenki tudja című számában.
Szellemi szint
Odaszúr, beszól, kioszt, és persze mindig „keményen”, bármelyik minősítést választja is szerkesztőm, amikor jellemezni akarja a Valaki (= nem akárki) által a saját közösségi oldalán írtakat. Ezekről az egyéni véleményekről fontos ember esetében a lapok kötelezően beszámolnak.
A fontos embereknek nem kell az írásaikkal házalniuk, csak kiteszik a közösségi oldalukra, és máris felkapja a sajtó, ami azért nagy előny. Szerencsés még, ha egyrészt van mondanivaló, másrészt nem hülyeség, amit írtak, de az ilyen kettős csoda ritkán jön össze, viszont, mint tudjuk, a szóban forgó irományokat a közösségi oldal tulajdonos Valakik nem akadémikusoknak írják, hanem a választóknak. Ott meg egészen más az IQ követelmény, mint egy székfoglalón.
Olvasom például a Magyar Nemzetben, hogy „Kubatov keményen kiosztotta Karácsonyt”, a mandineren, hogy „Menczer Tamás keményen odaszúrt Magyar Péternek”, a Demokratában, hogy „Orbán Balázs keményen kiosztotta az Egyesült Államok budapesti diplomatáját”, és ugyancsak a mandineren, hogy „Keményen beszólt Szentkirályi Alexandra Karácsony Gergelynek”. Ezekből világosan látható, hogy tele vagyunk igazi street fighterekkel, akik vállalják az ezer veszélyt, és bátran nekimennek az ellenségnek. Kard ki kard, az angyalát neki!
Jó-jó, a bátorsággal nincs gond, az kell is hőseinknek, hiszen minálunk az ellenzék bármikor lecsaphat rájuk, mert Gyurcsány kezében van a rendőrség, az ügyészség, a NAV, az ÁSZ, az SZH, a Médiatanács… illetve hát nem egészen, mert ezek Orbán kezében vannak, na de keménykedőéknek akkor is bátoraknak kell lenniük, mert idegen terepen küzdenek… azaz hát azt sem, mert tüzetesebben megszemlélve a saját Facebook oldalukon, fideszes lájkolóik védelmében fecsegnek valamit. Általában hülyeségeket. Megállapítható tehát, hogy ezek a keménykedők olyasmiket írogatnak, amelyekhez nem is kell bátorság, mert nem komoly ellenfél lejáratására, hanem csak az összes fegyverétől, a médiájától és a pénzétől megfosztott ellenzék szidalmazására használatosak, némi terelés-hazugság kombinációval megfejelve. A tehetetlen ellenféllel való harcot a katonai kézikönyvek különösen ajánlják. Biztos győzelem.
Ha megtekintjük például Kubatov úr művét, mellyel, mint az MN írja, „keményen kiosztja Karácsonyt”, a következő szöveggel találkozhatunk:
„Karácsony Gergellyel az a legnagyobb probléma, hogy azt sem tudja, mi történik a Városházán. Miközben a főpolgármester tejbetökként mosolyog, Gyurcsány jól ismert emberei kilopják alóla a Városházát.
Ezért is kell változás Budapesten!”
Úgy látszik, ez a stílus felel meg a leginkább a fideszes törzsszavazónak. Ütős, népies, Gyurcsány is benne van (naná!), a szörnyű bűncselekmény konkrétan megnevezve, Karácsony ledebilezése meg maga a fő mondanivaló. Ennek révén lehet jól összekacsintani a fideszes Mari nénivel meg a fideszes Józsi bácsival a tejbetökleves fölött, hogy Né’ csak, micsinát má’ megin’ a Gyurcsány! Szavazz a Szent királyra!
A szöveg primitívségéből adódón a szájról szájra sor legvégén álló szavazókat közvetlenül célozza meg. Ők nem olvasnak, csak hallanak valamit néha, főleg a televízióból, és ha már hallanak, gondolja a Párt csúcspropagandistája, ez legyen az, ne a pedofil botrány. A szöveg rövid, meg is értik, és a FIDESZ-t tekintve jó irányba hat.
Nagyon lényeges, hogy elolvasás után gondolkodni rajta nem szabad. Ha az ember mégis megteszi, akkor kezdődik a baj.
Itt van mindjárt „a legnagyobb probléma”, mely Kubatov úr szerint az, hogy Karácsony nem tudja, mi történik a Városházán. Ezzel kapcsolatosan élénken emlékszem arra, hogy nemrég a NER lapok (gyakorlatilag az összes) mekkora patáliát csaptak a BKK és a BKV felsőbb vezetőinek prémiuma miatt, megírván azt, micsoda szemétség budapesti jegyáremelésen gondolkodni, mikor a vezetők év végén összesen 65 millió forintnyi prémiumot vehetnek fel! A rohadékok, de főleg a Gyurcsány, gondolja egyhangúan Mari néni meg Józsi bácsi, és még jobban ragaszkodik a jóságos Orbán Viktorhoz, aki annyira önzetlen, hogy még sohasem vett fel prémiumot. Hatvanpusztát például az angyalok építették.
Sajnos ezzel a NER-es patáliacsapással több gond is akadt. Az egyik az, hogy a minden vezetőnek összesítve kifizetett prémium (65 millió) a BKK éves költségének (200 milliárd) a 0,03 százaléka. Ha megkapják a vezetők, a budapesti közlekedés csak attól nem lesz se érezhetően jobb, se érezhetően rosszabb, azaz bármi fajta fölösleges hülyeség. A másik, hogy a vezetőknek nem ránézésre osztják a prémiumot, hanem prémiumfeladat van kiírva a számukra, és csak ha teljesítik, akkor jön a prémium. Úgy beszélik, és ezt a budapesti FIDESZ frakció sem cáfolta, hogy a vezetők a feladatokat teljesítették, akkor pedig a prémium jár. A harmadik, hogy ezt a prémiumfeladat kiírást Wintermantel Zsolt, a FIDESZ fővárosi frakcióvezetője a frakciótagokkal meg az összegekkel együtt megszavazta.
A fentiek alapján nem Karácsony nem tudja, hogy mi történik a Városházán, hanem a fideszes képviselők nem tudják, élükön Wintermantel frakcióvezető úrral. Még azt sem, hogy saját maguk mit cselekszenek, mikor az előterjesztést megszavazzák. Persze előfordulhat, hogy tudják, ám gondosan eltitkolták a többi fideszes elől, de ez sem vet rájuk valami jó fényt, még annyira sem, hogy a tejbetökös arckifejezésüknek élénkebb árnyalatot adna.
A mondat második fele konkrét. Aszerint kilopják Karácsony alól a Városházát. Hogy ezt Kubatov úr honnan veszi, azt nem köti az orrunkra. Ha Karácsony beperelné, persze egyértelműen úgy védekezne, ő nem is konkrét lopásra gondolt, hanem csak arra, hogy a Városházán dolgozó rosszemberek felveszik a fizetésüket, és ezzel a budapesti költségvetés helyzete romlik. A főpropagandista úrnál persze kevesen tudják jobban, hogy a közpénz milyen hamar elveszti közpénz jellegét, hogy magántulajdonú földbirtokokká, kastélyszerű ingatlanokká, jachtokká változzon, mert a FIDESZ vezetés jellemzője, hogy az állami ellenőrzést a közpénz felett az általuk sok-sok évre kinevezett és jól megfizetett főügyész, ÁSZ elnök, NAV elnök meg egyéb elnökök végzik. Így aztán a fideszesekről mindig kiderül, hogy egytől-egyig ártatlanok, és az ún. „botrányos ügyek” minden esetben az ellenzék tagjainál sűrűsödnek össze. Ezen szokásos eljárás alapján próbálja most Kubatov úr a fideszes viselkedésmódot a budapesti városvezetésre ráoktrojálva besározni Karácsonyt („Ha mi lopunk, akkor a választó elhiszi, hogy Karácsonyék is lopnak. Csak mondani kell nekik.”)
Kubatov úr a lopásról ugyan csak általánosságban beszél, hogy bármikor ki tudjon mosakodni, azt viszont szívesen elárulja, kik a tolvajok: „Gyurcsány jól ismert emberei”. Ilyenkor az olvasó vigyorogni kezd, hiszen ki lenne más? Azt csak a fokozottan ostobák gondolhatják, hogy Karácsony a fideszesek közül fog munkatársakat választani, hogy szabotáljanak, rágalmazzanak, akadályozzanak meg besúgjanak, azaz jól kiszúrjanak vele. Karácsony természetesen a sajátjai közül választ, ami abszolút érthető, és az, hogy közülük néhány találkozott már Gyurcsánnyal (azaz kubatovi megfogalmazásban Gyurcsány jól ismert embere), statisztikailag teljesen normális.
Egyébként úgy beszélik, hogy a Városházához teljesen hasonlóan az állami szervezetek környékén is jól ismert emberek nyüzsögnek, de ott nem Gyurcsány, hanem „Orbán jól ismert emberei”, és ezek az állam által alkalmazott orbánista akárkik összességében a sokezerszeresét szippantják föl az államtól annak, amennyit „Gyurcsány jól ismert emberei” a Városházán. Ha ugyan nem sokmilliószorosát.
A Magyar Nemzet a témát tekintve különösen szorgoskodott. Össze is szedte „Gyurcsány jól ismert embereit”, akik a lap szerint tizenheten vannak, és bár sajnálatos módon ebből három Bajnai embere, ha Bajnai is Gyurcsány, ahogy Kubatovék szerint nemsokára mindenki Gyurcsány lesz, beleértve Karácsonyt, Borkait, Zelenszkijt, Bident meg Sorost (na, talán Putyin meg Hszi még tartják magukat), akkor a tizenhét stimmel. Mivel a Városházán kb. 950 fő dolgozik, megállapíthatjuk, hogy a gonosz Gyurcsány félelmetes tempót diktálva 5 év alatt 17/950*100 = 1,8 százalékban foglalta el a Városházát, és ha ez így megy tovább, 10 – 12 év múlva tán még az 5 százalék is meglesz neki.
Döbbenet!
Napersze, nem a DK „hatalomátvétele” a Városházán, mert az 1,8 százalék tényszerűen bakfitty, hiába hazudozik erről éjt nappallá téve szegény Szentkirályi (diktálják neki, hogy mit hazudozzon), hanem annak a szellemi szintnek az alacsonysága döbbenetes, amelynek használatával a FIDESZ a választókkal kommunikál. Ezt akarják megetetni velünk? Hát minden magyart hülyének néznek? Vagy tényleg ennyire hülyék vagyunk, és ezért tehetik? A négyszer kétharmad szomorú ténye a választ tekintve óvatosságra int… nagyon nagy óvatosságra…
Sajnos.
Milliárdokat költ a kormány a kézilabda BL négyes döntőjére
A 2025 és 2027 között Budapesten megrendezésre kerülő női kézilabda Bajnokok Ligájának négyes döntőjére a kormány évente, több mint 2 milliárd forinttal járul hozzá – derült ki a friss Magyar Közlönyből.
A Magyar Közlöny friss számából megtudhattuk, hogy a kormány a kézi négyes döntőt a kormány kiemelt nemzeti sportrendezvényre nyilvánította, ebből kifolyólag a 2025-ös költségvetésből 2,042 milliárd forintot, a 2026-os költségvetésből 2,450 milliárd forintot fordítanak majd a rendezvény biztosítására. Varga Mihály pénzügyminiszter feladata, hogy biztosítsa a szükséges költségek fedezetét.
A 2027-es döntő szintén Budapesten kerül majd megrendezésre. A közlönyből azt is megtudhattuk, hogy az ezzel kapcsolatos költségekre való előterjesztés elkészítésére a honvédelmi minisztert kérték meg.
Az idei eseményt június 1-2-én rendezik meg az MVM Dome-ban. Az elődöntőben a Győri Audi ETO KC a dán Team Esbjerggel méretteti meg magát. A másik elődöntő is izgalmas eseményeket fog hozni, hiszen a német SG BBM Bietigheim a francia Metz HB csapatával játszik majd.
Nem ez lesz az első alkalom a magyar csapatnak, hogy az Esbjerg ellen játszanak. A Győri csapat összesen hatszor játszott már a dán csapat ellen és minden meccs magyar győzelemmel zárult.
Magyarországon a foci után a kézilabda az egyik legnépszerűbb sportág, különösen a női és férfi válogatottak sikerei által. A kézilabda meccsek rendkívül dinamikus és izgalmas játszákat biztosítanak minden sportrajongó számára. A kézilabda mérkőzések során számos sportfogadási oldalon van lehetőség, hogy a sportrajongók még inkább részesei legyenek a játéknak. A piacon lévő egyik legjobb operátor a Unibet. A Unibet bónuszt bárki igényelheti a regisztráció során.
Drágul a Meki, új vetélytársak bukkantak fel az USA-ban
Az infláció nem kerülte el a MacDonalds hálózatot sem, ezért a vetélytársak olcsóbb burgerekkel nyomulnak az Egyesült Államokban.
“Nálunk csak 9,99 dollár egy burger” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának az Aplebee’s cége, a Dine Brands elnök – vezérigazgatója. John Peyton arra utalt, hogy a Mekiben akkor is 10 dollár fölött van egy burger, ha valaki azt az autóban ülve vásárolja meg és ott is fogyasztja el míg náluk nemcsak olcsóbb a hamburger, de le is lehet ülni.
Az biztos, hogy az USA kispénzű polgárai egyre inkább spórolnak: egyre kevesebbet esznek házon kívül. Nem az olcsóbb menüt keresik hanem inkább otthon esznek és isznak. Épp ezért most az éttermeknek kell harcolniuk egymással a spórolós fogyasztókkal. A Meki két okból emelt árat: egyrészt, mert drágábbak lettek az élelmiszerek másrészt pedig bérinfláció indult meg az Egyesült Államokban, ahol egyre nehezebb munkatársakat találni olyan helyekre, melyeken rosszak a munkakörülmény és a keresetek se valami híresek. Az Applebee’s ugyanattól szenved mint a Meki: fogynak a fogyasztók, akik egyre inkább spórolnak, és nem járnak étterembe.
Kisebb a torta nagyobb a harc
“A piac ma kisebb mint egy évvel ezelőtt vagyis kisebb tortáért folyik a küzdelem”
– magyarázza a helyzetet a Technomic élelmiszer-ipari kutató intézet vezető szakértője. David Henkes hozzátette:
“Nagyon megdrágultak a fast food éttermek abszolút számokban is, de relatíve is más éttermekhez viszonyítva.”
A statisztikai hivatal szerint a fast food éttermek árszínvonala 5%-kal emelkedett egy év alatt miközben az élelmiszer árak csak 1,2%-kal, az általános éttermi árszínvonal pedig csak 3,2%-kal nőtt.
Pár éve a MacDonalds még azzal büszkélkedett, hogy nyugodtan emelheti az árakat akkor sem veszítene túlságosan sok fogyasztót, de ez ma már nem így van.
A Meki elnök vezérigazgatója elismerte, hogy “harc folyik a kispénzű emberek piacán. ”Nem sokkal később a MacDonalds pénzügyi igazgatója már úgy fogalmazott: ”kihívással nézünk szembe a fogyasztói piacon.”
A Bloomberg szerint a Meki most ki akar jönni egy 5 dolláros menüvel, hogy visszahódítsa a kispénzű közönséget.
A nagy vetélytárs, az Applebee’s is küszködik az infláció következményeivel:
“Sokáig azt kérdeztük magunktól, hogy mikor érkezik majd meg a mi piacunkra az infláció, a magas kamatláb hatása? Most az első negyedév adatait elemezve észrevettük a hatást” – hangsúlyozza az Applebee’s elnök vezérigazgatója.
4,6%-os volt a forgalom csökkenése az első negyedévben az Applebee’s éttermekben.
Évi 50 ezer dollár alatt kevesebbet járnak étterembe
Az USA-ban kispénzűnek számít egy fogyasztó, ha az éves jövedelme nem éri el az 50 ezer dollárt. A fast food éttermek és az olcsó menüt kínáló többi vendéglátó hely értük küzd változó sikerrel.
Az Applebee’s elnök vezérigazgatója szerint ezért a kispénzű fogyasztó rétegért “egész évben harcolni fogunk, de lehet, hogy tovább is.”
Közben a fogyasztók hangosan panaszkodnak a társas oldalakon a Meki áremelések ellen, és a vetélytársak nagyon is odafigyelnek erre. A Chili’s elnök vezérigazgatója elmondta a CNN gazdasági rovatának, hogy van egy csapatuk, amely figyeli a társas oldalak reakcióit, és a döntéseikben ezt ők is figyelembe veszik. Ezért új burgerrel állnak elő, amely a reklám szerint “kétszer akkora mint a BigMac, és az ízét minden fast food fogyasztó azonnal megérzi.” 10 dollár 99 centért egy vásárló kap egy burgert, egy alkalmazást és egy italt.
Az X-en a Chili’s körkérdést tett fel: ugye jobbak vagyunk mint a fast food? Aki igennel válaszolt, az jutalmat kapott.
A verseny nem is annyira a pénzért hanem az időért folyik – mutatnak rá a szakértők arra utalva, hogy a beülés az étterembe jóval időigényesebb mint az utcán fogyasztható hamburger. Ugyanakkor viszont az olcsó éttermek hirdetései arra mutatnak rá, hogy ma már a fast food nem olcsóbb náluk – írja a CNN gazdasági rovata.
Tisztelet
Hszi csin-ping látogatásáról Orbán Viktor azt nyilatkozta a kínai TV-nek, hogy:
„Közös bennünk az is, hogy mi nem akarjuk megmondani másoknak, hogyan éljék az életüket, elfogadjuk a kulturális különbségeket és ezt várjuk mástól is. A kínaiak ebben a tiszteletben példát mutatnak másoknak is”
Mint azt a Főnöktől tudjuk, benne és Hsziben az is közös még, hogy mind a ketten Keletről jönnek (Hszi tényleg, Orbán meg kulturálisan, mivel kipcsák vérből már egy negyed csepp sincs egyik magyarban sem), és mind a ketten faluról. Így aztán keletiként könnyen megegyeznek, hogy az abszolút teljhatalmat illetően nincsen abban semmi rossz (azt csak a hülye, szőrözős, nyugati demokraták szajkózzák), a falusi származás révén meg nincs köztük népi-urbánus ellentét, ami hülye vitákra ingerelné a feleket. Főleg az urbánusok részéről (átkozott liberális banda! Lásd: például Budapest).
Szóval hasonlítanak. „Egy brancs maguk”, mondanák az aktuális börtönőrök itt is, meg Kínában is, ha nem létezne az a teljhatalom se itt se ott.
Orbán meg Hszi a munka alapú meg a tudás alapú társadalmak elosztását illetően is nagyon egyetértenek, amennyiben Kínában az utóbbi működik, nálunk meg az előbbi. Ez a tökéletes összedolgozás kulcsa, ők tudás alapúan kitalálják otthon, hogy az akkumulátort hogyan kell gyártani, aztán idehozzák nekünk a gyárat, mi meg a két dolgos kezünkkel úgy megépítjük nekik azt a nyomorult akkut, mint a sicc. Munkaalapúan, természetesen.
Jó ez így. Na, talán az okozhat némi zavart, hogy ez az együttműködés nem segíti Orbán régi álmának, az oligarchikus jellegű, hatékony, magyar tőkésosztálynak a kiépítését, mert a hazai tőkésosztály előbb-utóbb csak kínaiakból fog állni. Az oligarchikus jellegű, hatékony magyar tőkésosztály kiépítésének érdekében 14 éve megkezdett kísérlet hazánkban még ma is folyik. Ezen tőkésosztály Orbán haverjaiból és családtagjaiból áll, jellemzője, hogy csak itthon hatékony, amennyiben minden államilag finanszírozott, vagy EU pénzt is tartalmazó pályázatot elnyer, amellett persze a Magyar Állam által kiírt koncessziókat is, külföldön viszont a környező országok kisebb focicsapatainak szponzorálásán túlmenően sokra nem jutott. Az meg sajnos inkább viszi a pénzt, mint hozza, a fene vigye el! Hátránya még ezen hazai oligarcha tömörülésnek, hogy most már túl nagyok, és állami megbízásokkal kell állandóan etetni őket, nehogy összedűljenek.
Ezen túlmenően az is kellemetlen még, hogy a hasznot ezek a szemetek nem hagyják itt nekünk, hanem kitalicskázzák az országból… illetve bocs, az „ezek a szemetek” kifejezés kizárólag az EU-s, vadkapitalista, másokat nem tisztelő multikra vonatkozik. A derék kínai multikra nem. A haszon kínai kitalicskázása Orbánnak nagyon dühítő lehet, ugyanis korábban azt mondta, az EU pénzeket mi nem a fejlettebb (nettó befizető) EU tagállamok jóindulatából, hazánk felzárkóztatására kapjuk, hanem az jár nekünk, mert az EU-ból érkezett multik kitalicskázzák innen a hasznot! Érdekes lett volna, ha Orbán megemlítette volna Hszi-nek, hogy várja Kínától a nagy pénzt a kínai akkumulátorgyárak kitalicskázott hasznának ellentételeként, de nem hiszem, hogy ez megtörtént, mert Orbán ugyan maga szerint mások által követhetetlen észjárású (azaz a normálistól eltérő), ám annyira azért még ő sem abnor… khm… követhetetlen, hogy ezt a tárgyaláson megkockáztatta volna. Csak az EU-val keménykedik, de az sem jött be sajnos, mert azok most meg nem adják a pénzt.
Ami a miniszterelnöki szövegben érdekes, az az elegáns visszafogottság. Ő ugyan nem akarja másoknak megmondani, hogy hogyan éljenek! De nem ám! Csak a magyaroknak. Nekik viszont nagyon, és ha azt mondja, hogy így éljenek, akkor az úgy is lesz! Vili? Ha nem úgy élnek, akkor Orbán tesz róla, hogy mégis úgy éljenek, ahogy ő elgondolta volt, mégpedig törvényekkel, adókkal, a pénz megvonással, rendőri felügyelet alá helyezéssel (oktatás, egészségügy), a svájci indexálás eltörlésével, rendeleti kormányzással, satöbbi. Irány az ora et labora elv, a biblikusan szűzies (leginkább tudatlan) életmód, elsősorban az ifjúságnál, úgy könnyebb dolguk van a pedofiloknak, valamint a pénz megvetésének tanítása, mármint hogy minek az a népnek, sokkal jobb helyen van Orbánéknál, mert ők tudják, kinek kell adni belőle, és kinek nem. Mivel szentek, akikhez sokan imádkoznak, a kézhajlás iránya érthető.
Mint tudjuk, a miniszterelnök úr korábban Ausztria szintjét célozta be, éljenek úgy a magyarok, ahogy a sógorék, de mikor hatalomra került, már azt gondolta, nem lesz az jó, mert az osztrák egy tudás alapú társadalom, ami neki nem smakkol annyira, meg aztán abban az esetben nem stadionokat kellett volna építeni, ugyanis azok nem hozzák a pénzt, hanem viszik. Ezért az Orbán akaratából és közreműködésével, plusz 14 évi szívós munkával elért életszínvonal tekintetében úgy élünk most, mint a bolgárok. Dobrev örülhet neki. Teljes rejtély, hogy miért nem örül mégsem.
Ami miatt szegény miniszterelnök urat naponta rázza ki a hideg, az az, hogy lévén Magyarország NATO és EU tag, ezen szövetségekben nem mindig az ő akarata érvényesül. Az pedig megengedhetetlen. Kína esetében például ilyen nincs, Hszinek nem kell állandóan a háborúpártiakkal küzdeni, hiszen ő maga is háborúpárti, lásd Oroszország fejlett technológiával való támogatása, plusz a Tajvan melletti hadgyakorlatok. A mi szövetségeseink ráadásul nagy erkölcscsőszök, nem tetszik nekik, hogy nálunk egy párt kezében van a politika, a gazdaság, az állami (elvileg semleges) szervezetek összessége, az államelnök, az AB, az ügyészség, a Kúria, a média döntő része, közte a teljes, propagandasajtóvá silányult közmédia, és mindezeket fideszék az állami költségvetésből fizetik, amely 38 000 milliárdnyi teljes összegében bármifajta célra rendelkezésükre áll. A közpénzjobboldal sokszázmilliárdos lovagjai (és még ők beszélnek dollárbaloldalról, hát nem röhej?).
A fenti felsorolásból egy tétel hiányzik, mégpedig az EU pénzek, amely összegről korábban éppúgy Orbán rendelkezett, mint mindenről, is, de mostanában nem utalják, és ez Magyarország gazdasági egyensúlyát sajnálatosan megrendítette. A hitelminősítőknél pont ott állunk, ahol a szörnyű, országcsőddel sújtott, 2010-es kormányváltáskor álltunk, és az államadósság sem sokkal kisebb. 14 év kormányzási eredménye. Ahogy D.T. mondaná, ennyi.
A fentiek alapján teljesen érthetetlen, hogy a szövetségeseinknek mi bajuk van velünk. Az Uniót illetően: ha egy társasház egyik lakásában verik a gyereket, az a szülők dolga, nem a társasházé! A gyerek a szülő tulajdona, ahogy a magyar nép Orbáné. Punktum. Csak ne sírjon hangosan, mert bizony ez a baj a magyar ellenzékkel, ők ugyanis rendkívül hazaáruló módon hangosan sírnak, a hülye Brüsszel meg hisz nekik. A NATO még rosszabb, ugyanis háborúpárti. Ami aztán mindennek a teteje. Illetve az alja. A mi célunk egyszerű: sorsára hagyni az áldozatot, oszt annyi. Kedves NATO, mi nem érthető?
Visszatérvén a nyilatkozatra, nagy dolog ám ez a nem beleszólás. Mi (= Orbán Viktor miniszterelnök úr) sohasem szólunk bele a szövetségeseink (EU, NATO) országainak a dolgaiba, még véletlenül sem beszélünk arról, hogy szerintünk Franciaországban és Svédországban milyen a migránshelyzet, pláne nem beszél erről a kormány, az alkalmazottjai, s pártfunkcik, a párttagok, és különösen nem írnak és beszélnek erről a pártmédiák (MTVA inkluzíve), mert mi tiszteletben tarjuk mások magánéletét! A legeslegmélyebb tiszteletben. Ugye?
Ezen mélységes tiszteletet ismerve nagyon meglepő, hogy az EU és a NATO sztrádáin közlekedve, valahogy mégis mindig az a helyzet, hogy Magyarország egyedül hajtja a helyes irányban a lovasszekeret, miközben az összes elektromos autó rosszfelé közlekedik, ugyanis mindegyik szembejön velünk. Ami pedig a legborzasztóbb, hogy meggyőzni sem lehet őket arról, hogy az ő irányuk rossz. Makacsul kitartanak.
Még szerencse, hogy mi tudjuk, illetve hát a miniszterelnök úr tudja egyedül, hogy merre van az előre. Igaz, a lovak nem tudják néha, de arra való az ostor, ugyebár! Magyarország arra megy, nem hátra! Az pedig, hogy minden adat azt mutatja, mégiscsak hátramegy, az adatok baja! Egyébként nekik is kuss!
Ha kérhetem.
Ha Orbán bukna, mi lenne a sokszáz milliárdos vagyonnal?
A rendszerváltás a gazdaságban elsősorban a privatizációt jelentette, erről tanácskoztak a Pénzügykutató Intézet Hetényi körében, ahol felmerült példaként szolgálhat a privatizáció arra, hogy Orbán Viktor esetleges bukása után miképp lehetne visszaszerezni a szorgos munkával ellopott milliárdokat?
Csillag István, aki fontos szerepet játszott a privatizáció jogi feltételeinek megteremtésében majd később gazdasági miniszter lett a Medgyessy kormányban /2002-2004/, azt hangsúlyozta, hogy kizárólag politikai döntésekről lesz szó, a jogi feltételek bármikor megteremthetők egy reprivatizációhoz vagyis vissza lehet szerezni az Orbán Viktor és családja valamint barátai és ügyfelei által lenyúlt milliárdokat.
Csillag István szerint a privatizáció Magyarországon jól sikerült, mert a demokrácia első évtizedében hozzánk érkezett a régió tőkebefektetéseinek kétharmada.
A magyar lakosság ezt persze nem így élte meg – hangsúlyozta Szalay Zsolt, a Kossuth rádió ex főszerkesztője, aki azután nagykövet lett Törökországban és Horvátországban:
”az emberek általában úgy gondolnak a privatizációra, hogy ezek ott fenn mindent elloptak és meggazdagodtak, minket pedig benne hagytak a szószban.”
Csillag István elmondta, hogy a privatizáció idején a washingtoni konszenzust követték: az állam rossz gazda, ezért dereguláció kell. Washingtonban Milton Friedman ötletét tartották a legjobbnak, a kuponos privatizációt, de Magyarországon ezt elutasították, melyet az USA az egész térségnek javasolt, de teljes egészében ezt csak Csehországban és Szlovákiában vezették be.
Miért utasította el Magyarország? Mert kellett a pénz, a magyar államkasszában mindössze 800 millió dollár árválkodott. Németh Miklós miniszterelnök akkoriban azzal büszkélkedett, hogy százmillió dolláros kölcsönt szerzett Kínától.
Pekingben nem váltottak rendszert, de a privatizáció sokkal jobban sikerült: ma már Kínának világcégei vannak míg Magyarországon a multik adják az export javarészét. Hszi Csin-ping elnök budapesti tárgyalási során megállapodás született arról is, hogy együttműködünk a nukleáris iparban. A kínaiak az utóbbi évtizedekben megtanulták az orosz, az amerikai és a francia technológiát, és ezeket tovább is fejlesztették. A kínaiak nagy elektromos autó és akkumulátor gyárat építenek Magyarországon olyan cégekkel, melyek pár éve még nem is léteztek.
Ki menti meg Mészáros Lőrinc bankját?
“Ha Orbán Viktor hatalma meginog, akkor a kisbefektetők megrohanhatják Mészáros Lőrinc bankját, mely a nemzeti együttműködés rendszerének sok cégét pénzeli. Ha ezek az Orbánhoz lojális cégek bebuknak, akkor ez dominó hatást válthat ki” – fejtegette Lengyel László. A Pénzügykutató intézet elnök-vezérigazgatója szerint ebben a helyzetben mindenképp meg kellene menteni Mészáros Lőrinc bankját, de kérdés, hogy lesz-e erre megfelelő politikai akarat, ha a nemzeti együttműködés rendszere végzetesen meggyengülne.
Hol tartja Orbán Viktor a vagyonát? Minden bizonnyal nem Mészáros Lőrinc bankában, mert ott túlságosan is szem előtt lenne. Az USA szemfüles pénzügyi nyomozói minden bizonnyal sejtik, hogy hol tárolja Orbán Viktor csinos vagyonát. A Magnyitszkij törvény szerint erre a pénzre külföldön is ráteheti kezét az FBI. Vagy az Európai Ügyészség, hogyha az új hatalom már belép soraiba.
Mészáros Lőrinc 330 milliárd forinttal növelte vagyonát
A leggazdagabb magyar még “csak” 660 milliárd forintot mondhatott magáénak a megelőző évben, de idén ez már 990 milliárdra nőtt. 50%-os növekedés egy olyan évben amikor Magyarország lakosságának a döntő többsége azzal nézett szembe, hogy az életszínvonala stagnált vagy csökkent.
Csányi Sándor sem panaszkodhat: 610 milliárdról nála 700 milliárdra nőtt a vagyon. Mindketten elsősorban egy banknak köszönhetik a gazdagodásukat: Mészáros Lőrinc az MBH-nak míg Csányi Sándor az OTP-nek.
Magyar Péter mozgalmának támogatása kapcsán elterjedt a hír, hogy Csányi Sándor pénze is erősíti az Orbán kormányt bíráló villámgyorsan népszerűvé váló politikust. Csányi Sándor, a rendszerváltás nagy túlélője azt gyanítja, hogy Orbán Viktor épp vele szemben hozta létre az MBH bankot, hogy meggyengítse az OTP piacvezető pozícióját. Csányi Sándor egy trió tagja, amely rajta kívül a MOL elnök vezérigazgatójából, Hernádi Zsoltból és Pintér Sándor belügyminiszterből áll. Ők eddig támogatták Orbán Viktort, de tisztában vannak vele, hogy a kormányfő elszigetelődése a nyugati világban és főként az Európai Unióban árt az üzletnek és a nemzeti együttműködési rendszer stabilitásának. Nem kerülte el a figyelmüket, hogy David Pressman amerikai nagykövet mindent megtesz azért, hogy gyengítse Orbán Viktor hatalmát. Az amerikai kormány kezében hatékony fegyver a Magnyitszkij törvény, amely lehetővé teszi külföldi politikusok illetve intézmények vagyoni vizsgálatát. Ilyenbe bukott bele Malajzia miniszterelnöke, aki 12 éves börtönbüntetését tölti korrupció miatt.
Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa
Ez a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégyéves mérlege, amellyel Orbán Viktor nem siet dicsekedni. Épp ezért a választási kampány politikai – ideológiai kérdésekre koncentrál, amelyek népszerűek a választók körében: béke, bevándorlás ellenesség, családvédelem. A baloldali-liberális ellenzék álláspontja e három kérdésben népszerűtlen Magyarországon, ezért nem véletlen, hogy Magyar Péter nem ebben hanem a korrupcióban próbálja megtalálni Orbán Viktor gyenge pontját. Mindeddig a magyar közvélemény elnéző volt a kormányfő és családtagjai valamint hűséges oligarchái gyors meggazdagodásával szemben, de elsősorban azért, mert a miniszterelnök a választások előtt igyekezett mindenkinek juttatni valamit. Most azonban elfogyott a pénze, mert az uniós euró milliárdok jórésze be van fagyasztva épp a korrupció miatt, a magyar gazdaság teljesítménye pedig nem teszi lehetővé az osztogatást, sőt valószínű, hogy a kormány megszorításokra kényszerül az év második felében, mert annyira elszaladt a költségvetési deficit. Orbán Viktor a 2022-es fölényesen megnyert választás tudatában hét szűk esztendőt jósolt majdnem úgy mint Gyurcsány Ferenc 2006-ban az őszödi beszéd idején. A szűk esztendők végzetesnek bizonyultak a baloldali-liberális tábor számára. Orbán Viktornak minden politikai tehetségére szüksége lesz, hogy a Fidesz ne így végezze. A miniszterelnök csakis úgy távozhat, hogy kialkudja utódától: nem lesz vagyonosodási vizsgálat, korrupció miatt börtön!
Ben Ali tunéziai diktátor így távozott hazájából – tele bőrönddel. Nemrég halt meg Szaúd Arábiában, amelynek nincsen kiadatási egyezménye a nyugati világgal. Ilyen lehetőséget Orbán Viktornak is felkínálhat az amerikai nagykövetség. Mi lesz alteregójával Mészáros Lőrinccel? That’s an other story – ez már egy másik történet…