Featured

Korrupt kormányfő, aki megölette az oknyomozó újságírónőt

A háromgyermekes újságírónő autóját 2017-ben maffiózók robbantották fel, akik egy kormányhoz közelálló oligarcha utasításait hajtották végre. Az oligarcha az akkori kormányfő kabinetfőnökével együtt bíróság elé kerülhet – írja a londoni Guardian. A miniszterelnök is távozni kényszerült a gyilkosság miatt Málta szigetén.

A miniszterelnök kabinetfőnökének és az energia ügyek miniszterének off-shore cégei vannak Panamában és  Dubajban – derítette ki Caruana Galizia, aki halála előtt abban az ügyben nyomozott, hogy az Electrogas miért kapott igen előnyös szerződést a kormánytól. Az Electrogas résztulajdonosát és főnökét gyanúsítják azzal, hogy kiadta a parancsot az újságírónő meggyilkolására, de minden bizonnyal tudott erről a miniszterelnök kabinetfőnöke, sőt egyáltalán nem kizárt, hogy maga a kormányfő is. Az oligarcha, Yorgen Fenech tagadja, hogy ő ölette volna meg az oknyomozó újságírónőt. A gyilkosság olyan nagy port vert fel, hogy Máltára utazott az Európai Parlament elnöke is. Pár hónappal később a kormányfő is lemondott tisztségéről.

Muscat miniszterelnök egy korrupciós piramis tetején ül – állította az újságírónő, aki a többi között feltárta az Azerbajdzsánhoz fűződő kétes kapcsolatokat is. Máltán még egy azeri bank is működött, mely az arany útleveleket intézte olyan azeri “üzletembereknek”, akik szabad mozgást akartak az Európai Unión belül. Az Európai Unió és az Európai Központi Bank végülis megunta a dolgot, és véget vetett az azeri aranyéletnek, mely Alijev elnök kaviár diplomáciájának szerves részét  alkotta. Ennek lényege európai politikusok megvásárlása volt. Muscat akkori miniszterelnök szerint “mindez  a fantázia szüleménye és kitaláció illetve hazugság.”

Az ex miniszterelnököt több korrupciós üggyel is gyanúsítják.

A legnagyobb pénz a kórházak privatizációjában volt: 4 milliárd eurós korrupció ügyében nyomoz az ügyészség

– írja a Guardian. Amely hozzáteszi, hogy a kormányfő kabinetfőnöke ebben az ügyben is kulcsszerepet játszott.

Az újságírónő meggyilkolása nem állította le az oknyomozó sajtót

Caruana Galizia egyszemélyes intézmény volt Máltán, aki bátran küzdött a kormányzati korrupció ellen annak ellenére, hogy többször is halálos fenyegetést kapott. Amikor a gyilkosok beváltották fenyegetésüket abban reménykedtek, hogy leáll a kétes kormányzati ügyek vizsgálata a sajtóban, de tévedtek. Más újságírók folytatták a leleplezéseket, és dokumentumokkal igazolták:

a kormányfő kabinetfőnökének és az energia miniszternek off-shore cégei működtek Dubajban, ahol jelentős összegű kormányzati pénzek tűntek el.

Az Electrogas ügyében a vizsgálóbírónő befejezte a nyomozást, és lezárta jelentését. Az ellenzék követeli, hogy tegyék ezt közzé, de a kormány szerint még nem ért véget a vizsgálat abban az ügyben, amely egy oligarcha, az energia miniszter és a kormányfő kabinetfőnökének korrupciós kapcsolatait tárta fel. Korrupción túl pénzmosásról is szó van ebben az ügyben, amely a kormány és a magántőke összefonódását mutatja Málta szigetén.

Csád szuverenitását is az oroszok támogatják

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter afrikai körútját Csádban fejezte be, abban az országban, ahol magyar katonai misszió is létesül méghozzá Orbán Gáspár őrnagy közreműködésével. A miniszterelnök fia, aki államköltségen végezte el a legdrágább brit katonaiskolát, összekötő tiszt a magyar honvédség és a csádi vezetés között.

“Csád szuverén állam, amely nem túsza senkinek sem, és azzal ápol kapcsolatot akivel csak akar!” – mondta az afrikai állam külügyminisztere amikor találkozott az orosz diplomácia vezetőjével. A terem vastapsa igazolta: a külügyminiszter az egész csádi vezetés nézeteit fejezte ki, és ez megelégedésére szolgál az orosz félnek is, amely a kivonulóban levő  nyugati erőket: a franciákat és az amerikaiakat kívánja pótolni a stratégiai fontosságú afrikai államban. Putyin elnök megbízásából a Wagner hadsereg nyomul Afrikában, ahol most Csád került sorra. A Wagner-csoport immár önfenntartó, mert Putyin közölte velük: maguknak kell előteremteniük a fennmaradásukhoz szükséges pénzt. A Wagner-csoport kipróbált gyilkosai ezért sorra jelentkeznek az afrikai vezetőknél, és felajánlják szolgálataikat az ingatag rezsimek védelmezésére. Csád jelenlegi elnökének édesapját a lázadók néhány éve lelőtték, a rendszer tehát nem sziklaszilárd szükség van a kipróbált zsoldosokra, akik Szíriában, Ukrajnában, a Közép Afrikai Köztársaságban és Nigerben már bizonyítottak: parancsnoki gárdájuk szerepel a háborús bűnösök listáján. A Wagner-csoport alapító atyja, Prigozsin nem érhette meg az újabb afrikai kalandot, mert fellázadt Putyin ellen, és érdemei elismeréseképpen repülőgépét felrobbantotta az orosz titkosszolgálat.

Afrika egyre fontosabb Putyinnak: két éven belül ez már Lavrov külügyminiszter hatodik körútja ezen a kontinensen. Csádban nem kertelt az orosz diplomácia vezetője:

“vagy velünk van egy állam vagy ellenünk, középút nincs!”

Csád jelenlegi vezére korábban azzal vádolta a Wagner-csoportot, hogy aktív szerepet játszott apja, a korábbi elnök meggyilkolásában 2021-ben. Mindez ma már feledve van. Idén januárban Putyin ünnepélyesen fogadta a Kremlben Csád elnökét, aki immár felejti apja véres végzetét.

Mit csinál a magyar katonai misszió Csádban?

Senki sem tudja hiszen minden szigorúan titkos. A Le Monde szerint Orbán Viktor egyeztetett Macron elnökkel is hiszen a franciák még tartanak mintegy ezer katonát Csádban. Közben viszont Szijjártó külügyminiszter az oroszokkal is egyeztetett, és a magyar misszió részben az orosz hírszerzés szeme lesz ebben a stratégiai fontosságú országban, ahol Magyarországnak semmifajta érdekeltsége sincsen. Még magyar diplomáciai képviselet sem működik Csádban. Az oroszok azonban igencsak aktívak: május elején volt az elnökválasztás Csádban, melyet éppúgy mint Oroszországban megnyert a hatalmon levő elnök. Ki volt a választási tanácsadója? Makszim Sugajev, a Wagner-csoport “különleges szakértője.”

Lavrov külügyminiszter minden afrikai államban az orosz modellt ajánlgatta, az üzenet lényege:

”a demokrácia felforduláshoz vezet.”

Ez zene az afrikai diktátorok füleinek hiszen a nyugati nagyhatalmak állandóan a demokrácia és az emberi jogok fontosságát hangoztatják. Lavrov külügyminiszter meghívta Oroszország összes afrikai partnerét arra a csúcstalálkozóra, melyet Szocsiban rendeznek meg novemberben. Putyin Lavrovval egyidőben Afrikába küldte a hadügyminiszter egyik helyettesét is: Junusz Bek Jevkurov azokat az afrikai államokat látogatta végig, melyekkel már van katonai szerződése Moszkvának: Burkina Faso, Mali és Niger.

Csáddal még nincs katonai szerződése Oroszországnak, ezért van ott szükség a magyar misszióra, melyet személyesen Orbán Gáspár őrnagy kapcsol össze a csádi vezetéssel.

A vezetés nem azért távolodik a Nyugattól, hogy az oroszok nyakába vesse magát hiszen azt láthatja a szomszédos Líbiában, hogy Haftar tábornok oroszbarát rendszere képtelen működőképes államalakulatot létrehozni az ország keleti részén noha Kadhafi tábornok már 2011-ben kilehelte lelkét vagyis 13 éve volt arra, hogy valamilyen eredményt felmutasson. Az egyetlen siker az USA nagykövetének meggyilkolása volt Benghaziban a titkos CIA támaszponton.

Biden Európában, de mit keres Szijjártó Szentpéterváron?

Biden elnök Európába érkezett, hogy megerősítse a NATO egységét szimbolikusan is hiszen látogatása egybeesik a partraszállás dátumával. 1944 június hatodikán az amerikai és brit csapatok azért szálltak partra Normandiában, hogy felszabadítsák Európát a náci uralom alól, és megakadályozzák, hogy Sztálin hadserege elérje az Atlanti óceánt.

Washingtonban az ázsiai – csendes óceáni hadszínteret tartották a fontosabbnak, és eredetileg csak 1945-re vagy 1946-ra tervezték a partraszállást Franciaországban, de meglepte őket a szovjet hadsereg előretörése, melynek tempójából kiszámították: Sztálin hadserege elérheti az Atlanti óceánt 1945-re, ha nincsen nyugati front. Ezt mind az USA mind Nagy Britannia el akarta kerülni – mindenáron.

Biden elnök is azért jött most a választási kampány kellős közepén Európába, hogy felelevenítse az atlanti szövetséget, és a közös szembenállást egy kontinentális fenyegetéssel ezúttal Oroszországgal szemben.

Biden már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően pedig megerősítette az USA vezető szerepét a    NATO-ban, és megsemmisítette az együttműködést az Európai Unió és Oroszország között.

Orbán kilóg a sorból

A magyar miniszterelnök nem fogadja el Biden elnök hidegháborús diplomáciáját , és nem akar a NATO zászlaja alatt Oroszország ellen küzdeni. Ezért Putyin ki akarta őt tüntetni a legmagasabb külföldinek adható kitüntetéssel, a Barátság Érdemrenddel. Orbán taktikusan átpasszolta ezt Szijjártó külügyminiszternek, aki egyedül az uniós diplomáciai vezetők közül továbbra is felkeresi Oroszországot. Most megismétli tavalyi útját Szentpéterváron – a magyar szuverenitás jegyében.

A Putyin által finanszírozott magyar szuverenitás tragikomikus fordulat Orbán pályafutásában, de egyáltalán nem meglepő.

Moszkvában nagyon jól ismerik Orbán Viktort

Gorbacsov alighogy a Szovjetunió vezetője lett, tárgyalásokba bocsátkozott a Nyugattal, és ennek egyik fejleménye volt Moszkva 1945-ös hódításának feladása: így jöhetett létre a rendszerváltás Magyarországon és a többi kis szocialista országban. Ki fogja levezényelni a vértelen rendszerváltást? – érdeklődött az USA budapesti nagykövete szovjet kollégájánál. Aki mosolyogva közölte: a magyar elvtársak listával szolgálnak hamarosan.

A rendszerváltó politikusoknak ezen a KGB által jóváhagyott listáján szerepelt a fiatal Orbán Viktor is, aki az amerikai és a szovjet nagykövetség tudtával mondta el nevezetes beszédét Nagy Imre temetésén a szovjet csapatok kivonásáról, melyről az USA és a Szovjetunió már réges- régen megegyezett

– igaz, hogy erről nem tájékoztatta senki sem a magyar közvéleményt.

A fiatal Orbán Viktor, aki 1989-ben kalauzolta Bush amerikai elnököt Budapesten lelkesen képviselte a rendszerváltást és a nyugati szövetséget mindaddig amíg rá nem döbbent: az USA számára ez a régió kizárólag stratégiai szempontból fontos, az itt élők megélhetése tökéletesen közömbös. Az USA számára a régióban csakis Lengyelország és Románia számít, az összes többi kis ország csak akkor válik érdekessé, ha kilóg a sorból. Orbán Viktor pedig pontosan ezt teszi.

Dafke?

Nyilván ez is szerepet játszik ebben, de a miniszterelnök azzal számolhat: ha az USA-nak nem vagyok fontos, akkor a moszkvai és a pekingi kapcsolatok felértékelnek engem Washingtonban. A CIA valóban lelkesen tudakozódik is a magyar-orosz és a magyar-kínai kapcsolatok után. Orbán Pekingben parolázott Putyinnal, és nemrég itt járt Hszi Csin-ping elnök is. Most pedig Szijjártó külügyminiszter Szentpéterváron tárgyal.

Miről? Az orosz földgázszállításról. Szijjártó közölte, hogy az ukrajnai háború Magyarország energiabiztonsága szempontjából negatív tényező. Ezzel sok más európai állam is így járt, de ők igyekeztek csökkenteni a függést Oroszországtól. Sikerrel. Magyarország nem csökkenti az energiafüggést, miért nem? Ahogy Gyarmati István veterán nagykövet rámutatott: Moszkva ezen keresztül finanszírozza Orbán Viktor rendszerét! Mészáros Lőrinc milliárdjainak jelentős része a rendszerhasználati díjból származik. Moszkva már a szovjet időkben is úgy finanszírozta magyar barátait, hogy olcsón szállította a földgázt és a kőolajat, melyet azután a magyar elvtársak drágán, valutáért eladtak Nyugatra – lecsippentve a saját hasznukat. Most ugyanez megy, csakhogy az oroszok által finanszírozott magyar elit a saját lakosságát vámolja meg. Ügyes.

Ezt van hivatva feledtetni a béke propaganda, amely egyáltalán nem hatástalan hiszen még a Time magazin is megkérdezte Biden elnököt: nem csúszhat-e bele a NATO egy Oroszország elleni háborúba Ukrajna miatt? A válasz:

”akkor csúsznánk bele, hogyha nem támogatnánk Ukrajnát. Egyébként pedig sehogy sem csúszunk bele egy háborúba”

– válaszolta Biden, akinek a diplomáciája kínos kudarc sorozat a választási kampány kellős közepén: sem az ukrajnai háború sem a gázai válság nem kecsegtet gyors megoldással, de még lassúval sem igazán.

Süketek párbeszéde

Egy szaúdi hírügynökség jelentése szerint a Hamász tisztviselői elutasították a túszszüneti megállapodásra irányuló javaslatot, azt állítva, hogy az alapvetően különbözik a Joe Biden amerikai elnök által előterjesztett megállapodástól.

Hamász forrásai azt mondják Asharq Al-Awsatnak, hogy a terrorcsoport egyértelmű garanciákat akar a háború befejezésére.

„Izrael manipulál. Átmeneti fegyverszünetet akarnak, akkor a háború kiújul… Kétértelmű szövegeket használnak, amelyek nyitottak az értelmezésre” – mondja egy forrás.

Meg kell jegyezni, hogy ez nem a terrorcsoport javaslatának formális elutasítása volt.

A Hamász politikai vezetője, Iszmail Haníje tegnapi nyilatkozatában kijelentette, hogy a terrorcsoport „komolyan és pozitívan” fog kezelni minden olyan fegyverszüneti megállapodást, amely a háború teljes leállításán és az izraeli erők teljes kivonásán alapul a Gázai övezetből.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök többször is ragaszkodott hozzá, hogy nem fogad el semmilyen túszalkut, amely megakadályozza Izraelt abban, hogy teljesítse háborús célját, a Hamasz felszámolását, amely az október 7-i támadást szervezte, amelyben mintegy 1200 embert öltek meg és 251-et elraboltak.

Az izraeli hadikabinet aláírta azt a túszegyezségi javaslatot, amely teljes végrehajtása esetén véget vetne a háborúnak, bár a miniszterelnök azt állítja, hogy ez lehetővé teszi Izrael számára, hogy ezt megelőzően teljesítse háborús céljait.

Biden: Ukrajna nem lesz feltétlenül a NATO tagja

Az USA elnöke hosszú interjút adott a Time magazinban, melyben kifejtette álláspontját Ukrajnával kapcsolatban.

“béke akkor lesz, ha biztossá válik: Oroszország soha de soha nem foglalhatja el Ukrajnát!

Ez nem azt jelenti, hogy Ukrajnának a NATO tagjává kellene válnia. Azt jelenti, hogy kapcsolatban kell állnunk Ukrajnával, és fegyvereket szállítani neki, hogy meg tudja magát védeni. Én kezdettől fogva azon az állásponton voltam, hogy Ukrajnának nem kell bekerülnie a NATO-ba.”

Biden óvatos nyilatkozatából kiderül, hogy a titkos béketárgyalások, melyeket William Burns, a CIA igazgatója és Szergej Nariskin tábornok folytatnak az ukrajnai béke lehetőségéről meglehetősen előre haladhattak.

Burns CIA igazgató, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában jól ismeri Putyint, ő volt az utolsó amerikai vezető, aki hosszan tárgyalt vele 2021 őszén az ukrajnai agresszió előtt. A kiszivárgott hírek szerint végülis Putyin azért támadta meg Ukrajnát, mert az USA beleegyezett ugyan abba, hogy Ukrajna ne váljon a NATO tagjává, de kétoldalú alapon el akart helyezni olyan rakétákat az ország területén, melyek villámgyorsan elérhették volna Moszkvát anélkül, hogy az orosz légvédelem reagálni tudott volna erre.

Biden elnök a Time interjúban sem zárta ki ezt a lehetőséget.

“Ha megengednénk, hogy Ukrajna elbukjon, akkor Lengyelország lenne a következő, és valamennyi állam az orosz határ mentén követné ebben.”

Ez nem túlságosan meggyőző érvelés hiszen az USA elnöke ugyanebben az interjúban azt állította, hogy “a NATO még sohasem volt ilyen erős.”

Vajon Putyin meg merne-e támadni egy erős NATO-t hiszen az orosz hadsereg sokkal gyengébb? Az orosz hadsereg villámháborúja Ukrajnában is kudarcot vallott.

Képes lenne e Oroszország fenyegetni a NATO-t?

Sem Sztálin sem Brezsnyev sokkal erősebb hadserege sosem kísérelt meg nagy támadást a Nyugattal szemben. Sztálin Finnországot támadta meg 1940-ben, Brezsnyev Afganisztánt 1978-ban. Putyin saját felfogása szerint preventív hadműveletet folytat Oroszország érdekeinek védelmében. Hivatkozik Kennedy elnökre, aki világháborút kockáztatott akkor amikor a Szovjetunió rakétákat helyezett el Kubában 1961-ben. Orosz felfogás szerint Ukrajna ma olyan Oroszországnak mint Kuba az Egyesült Államoknak. Persze mind a kettő szuverén ország csak épp a ballisztikus rakéták korában ennek vajmi kevés jelentősége van.

Belecsúszhat-e a NATO egy háborúba Oroszországgal Ukrajna miatt? – kérdi joggal a Time. A válasz:

”nem, akkor csúsznánk bele egy háborúba, ha nem támogatnánk Ukrajnát. Nem csúszunk bele sehogy sem…”

Itt a Time magazin nem folytatja a kérdezést Ukrajnáról, mert kiderülne, hogy az USA elnöke maga sem tudja, hogy mit is akar elérni az ukrajnai háborúval.

Korábban Joe Biden nyíltan kimondta: meg akarjuk buktatni Putyin elnököt! Ezt ugyan visszavonta, de nem tűzött ki új reális célt: mit akar a NATO elérni Ukrajnában? Miért nem tárgyal Putyinnal?

Trump azt ígéri, hogy villámgyorsan elintézi Ukrajna ügyét oly módon, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodik Putyinnal. Biden egyelőre a háború folytatása mellett döntött bár az USA katonai vezetői megmondták neki, hogy Ukrajna képtelen kiszorítani az oroszokat az ország területéről. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó nemrégiben arról beszélt, hogy a most megkapott fegyverekkel Ukrajna idén ellen tud állni Oroszországnak, jövőre pedig offenzívát indíthat. Haass, az amerikai Atlanti Tanács ex elnöke, figyelmeztette Biden elnököt és Jake Sullivant, hogy a kivérzett Ukrajna képtelen offenzívára, ezért valamiféle fegyverszünetre van szükség, amely azt jelentheti, hogy a jelenlegi frontvonalon húzódik majd a határ. Ideiglenesen…

Putyin Berija nyomában

Amint Sztálin hírt kapott arról, hogy Németországban és az Egyesült Államokban atombomba feltalálásán dolgoznak a fizikusok, nyomban elrendelte, hogy induljon hasonló program a Szovjetunióban is.

Lavrentyij Pavlovics Berijára bízta az atom program irányítását, a titkosszolgálat rettegett vezetője teljesítette is az elvárásokat: rohamtempóban elkészült a szovjet atom majd hidrogén bomba is.

Az USA-ban törték a fejüket: minek tulajdonítható a gyors siker. Gyorsan rájöttek: szovjet hírszerzők is részt vettek a Manhattan programban. A Rosenberg házaspárt villamosszékbe ültették emiatt. Kurcsatov akadémikus volt a szovjet Oppenheimer. Amikor a szovjet fizikusok, akik egy elit lágerben dolgoztak, megakadtak, akkor Kurcsatov akadémikus mindig tudta a megoldást: Berija hírszerzői jelentései aranyat értek!

Az atombombáért a versenyfutás a második világháború idején folyt, és az USA győzött. A két ledobott atombomba segítségével megrövidítette a háborút Japánnal szemben, amely kapitulált.

Putyin irányítja immár a tudományos akadémiát is

A megnyerhetetlen ukrajnai háború kellős közepén Vlagyimir Putyinnak eszébe jutott, hogy a tudományos akadémia még mindig élvez valamiféle szerény autonómiát. Nemes Gábor, aki sokáig a Kossuth rádió moszkvai tudósítója volt, észrevette, hogy Putyin teljhatalma immár a tudományos akadémiára is kiterjed. Régi orosz szokás szerint maguk az akadémikusok “kérték” Putyin elnököt, hogy hozzon létre egy kuratóriumot a tudományos élet irányítására, és vállalja el ott a vezetői szerepet. Putyin meglepő módon eleget is tett a kérésnek, de kérdés, hogy mire megy ezzel az orosz tudomány? Az idők ugyanis alaposan megváltoztak a Sztálin – Berija páros tömeggyilkos diktatúrája óta. A tudományos kutatás évtizedek óta alulfinanszírozott  Oroszországban, és ennek következtében tudósok ezrei hagyták el szülőföldjüket a Szovjetunió bukását követően. Észak Korea például úgy érhetett el viszonylag gyorsan eredményeket a nukleáris fegyverek és a ballisztikus rakéták fejlesztésében, hogy megvásárolt orosz tudósokat, akik nem lelték honjukat a saját hazájukban.

Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – 2022 október 24 – valóságos emigrációs hullám indult meg: tudósok ezrei vándoroltak ki Nyugatra.

Putyint mindebből a hadiipar érdekli, amely mindjobban lemarad a nemzetközi versenyben. Oroszország fegyver exportja az elmúlt évtizedben 53%-kal csökkent.

Az ok: a digitális haditechnikában az oroszok lemaradtak egy nemzedékkel a világ mögött – a baráti Kína katonai szakértői állapították meg ezt. Putyin ezen szeretne változtatni a jól megszokott sztálini módszerekkel: kézbe veszi a tudományos akadémiát. Csakhogy Oroszország már nem világhatalom, Putyinnak nincsen pénze.

Az IMF Oroszország idei GDP-jét alig több mint 2000 milliárd dollárra jósolja. Összehasonlításképp az USA esetében ez 28 ezer milliárd dollár!

Orbán okosabb mint Putyin

A magyar miniszterelnök már évekkel ezelőtt uralma alá hajtotta a tudományos életet, mert rájött arra: money makes the world go round – a pénz irányítja a világot, a tudomány világát is. Nem kell nyílt diktatúra ahhoz, hogy a tudósok is azt a kezet figyeljék, amely a kegyeket és a pénzt osztja. A magyar tudósok évtizedek óta emigrálnak: jól példázza ezt a legutóbbi két Nobel díj is, de mind Karikó Katalin mind Krausz Ferenc azért itthon is talál lehetőséget a kutatásban éppúgy mint az oktatásban. Kicsi szegény és periferikus országokban a tudomány nemigen produkál világraszóló eredményeket, de a külföldről hazalátogató tudósok komolyan hozzájárulhatnak a hazai fejlődéshez. Kína ezt nagyüzemi módon csinálja: sokezer külföldön tanult és eredményt elért tudós tért már haza, mert Peking számukra jó körülményeket biztosított. A felzárkózásnak ez is az egyik módja lehet – ahogy arra már a kínai reformok atyja, Teng Hsziao-ping negyven évvel ezelőtt rámutatott.

Közgondolkodás

A gondolkodások milyenségét illetően megállapíthatjuk, hogy a gondolkodásnak többféle típusa létezik. Van ugyebár az egyéni gondolkodás, és van a közgondolkodás. Természetesen mindkettő egyéni gondolkodási folyamat, de – más lehetőség nem áll rendelkezésre – arra kell gondolnunk, illetve csak arra gondolhatunk, hogy az egyéni gondolkodás önző célok érdekében történik, melynek központjában maga a gondolkodó egyén áll, míg közgondolkodás esetén a gondolkodó teljesen önzetlenül, saját érdekével mit sem törődve embertársai jólétének fokozásán gondolkodik.

Miután a fogalmat sikerült meghatároznunk, tekintsünk talán egy ilyen közgondolkodást, melyet a derék közgondolkodó írásban is megjelentetett. Mivel Szerző olyan témát boncolgat, amelyet sokan mások is, célszerű foglalkozni vele.

A közgondolkodás folyamata a többi gondolkodásfajtával megegyező (hiszen emberi), azaz pontosan ugyanúgy vizsgálható is. Ellenőrizhetők a kiindulási adatok, a folyamat logikai lépései, és a folyamat végén megfogalmazott javaslat a./ hasznossága és b./ hatásossága magát a közt, azaz az adott közösséget illetően, mivel erről szól a közgondolkodás. Megjegyzendő még, hogy a munka közben végzett gondolkodás, napéldául az energetikai tervező gondolkodása is közgondolkodás, hiszen az eredményeképpen megvalósuló létesítmény, teszem föl, egy erőmű hasznos a köz számára, mert áramot biztosít a népnek.

Jelen témánkat tekintve Szerző, mint deklaráltan közgondolkodó (lásd a cikk alatt) az ország politikai életét jobbítani akarván közgondolkodik. Kiindulópontját az írás címében fogalmazza meg, amennyiben a kérdés az,  „A párttal (vagy) a néppel?”, vagyis hogy az ellenzék, abból is főleg a dollárbaloldal mit tekint fontosabbnak, a pártját vagy a népét? A kérdésen maga a közgondolkodó is kacag, hiszen a válasz annyira egyértelmű: az ellenzék a néppel egyáltalán nem törődik, csak a saját érdekét nézi, azaz a párt neki az első. Ebben nincs meglepetés, mostanában minden közgondolkodás első főtétele az ellenzék valamilyen  módon való ledegradálása, mely az összes ilyen írást tekintve háromfajta megállapításra fut ki: az egyik a tehetetlenség, a másik a hiteltelenség, a harmadik meg a pénzért való „betagozódás” a NER-be. Esetünkben a harmadikról van szó. Mint Szerző írja:

Ez a betagozódás (mármint az ellenzék betagozódása) a biológia nyelvét kölcsönvéve kevésbé tekinthető parazita, sokkal inkább szimbiózis jellegűnek. A témánk szempontjából nem érdemes felsorolni azokat a közismert történéseket – eseményeket, kudarcokat, ambivalens megnyilvánulásokat, tehetetlenségeket, tudathasadásos pótcselekvéseket -, melyek kísérték és még kísérik is ezt a központilag megrendelt és kifizetett politizálást.

Szerző szerint tehát az ellenzék megrendelés alapján politizál, és ezért pénzt kap. Mindkettőt a központból. Hoci-nesze üzlet, szép is lenne, de van egy kis baj vele, mégpedig az, hogy nem így van, és nem így látszik. Az ellenzéki pártok nem a regnálók által megrendelt feladatok teljesítése ellenében, hanem a választáson elért eredményük szerint, törvényileg kapnak pénzt, azaz üzletről nincs szó. A kormányzó pártok nemhogy fizetnének az ellenzéknek, hanem a markukban lévő, illetve a tenyerükből etetett hatóságok (NAV, ÁSZ, SZH, stb.) ellenzékre való ráuszításával úgy csökkentik mindenféle elvonásokkal az azoknak hivatalosan kiutalt pénzt, ahogyan csak lehetséges, ugyanakkor nem látható az égadta világon semmi olyasmi, hogy az ellenzék a regnálók „kedvére” politizálna. Sőt, nagyon is ellenkezőleg.

Ebből következően a kölcsönös előnyökkel járó szimbiózisos megállapítás, lévén a fele sem igaz, az ostobaságok kategóriájába tartozik, a „megrendelés” és a „kifizetés” emlegetése úgy értelmetlenség, ahogy van. Az ellenzéket minősítő „ambivalens megnyilvánulásokat, tehetetlenségeket, tudathasadásos pótcselekvéseket” szöveget inkább hagyjuk, mert mint már említettem az ellenzék összevissza való pocskondiázása az ilyen írásokban kötelező. Rossznéven veszik, ha elmarad, esetleg nem is közlik, hiába közgondolkodás.

A középső részt nyugodtan átugorhatjuk, a NER milyenségének ragozása nem tartozik a lényeghez, legfeljebb annyi tehető hozzá pótlólagos információként, hogy Magyarországon jelenleg tökéletes jogállam van, mert a kétharmados választási győzelem bármilyen hazai diktatúrából azonnal jogállamot csinál. Ezek szükséges kiegészítések, mert a fenti két témát láthatóan nem mindenki ismeri.

Az ellenzékre visszatérve, mármint közgondolkodásilag:

„ …az ellenzéki pártoknak mi a feladatuk? Részt venni a NER által diktált egyenlőtlen küzdelemben a parlamentben, elfogadni a játékszabályokat, ezáltal legitimálni a rendszert, és az örök vesztes mezét magukra ölteni? Maximum a „ius murmurandi”-val, a morgolódás jogával lehet élni, és persze a képviselői javadalmazást élvezni. Ehhez viszont egyszerre el kell játszani bent a jogállamosdit, kint pedig a kuruc népfelkelőt (…) ráadásul van még egy aggályos következménye ennek a hozzáállásnak, nevezetesen az az évtizedes hiteltelenség, amelyet a passzív „nem választók” és a kényszerű, befogott orrú választók tömegei kérnek számon az aktuális ellenzéki pártokon…”

Hát igen. A vesztes pártoknak már csak ez a sorsa, részt kell venni a győztes által diktált egyenlőtlen küzdelemben a Parlamentben, elfogadni a játékszabályokat (a sokat feszegetett legitimáláshoz ennek semmi köze – a győztest a kapott szavazatok legitimálják), és a vesztes mezét magukra kell ölteniük. Meg kell állapítsuk, az ellenzék sorsa sajnos ilyen sanyarú. Mindenütt. Még a legvadabb demokráciákban is. A küzdelem ott is egyenlőtlen, az ellenzéket állandóan leszavazzák azok a szemét győztesek. Megjegyzendő, hogy az „örök vesztes” kifejezés értelmetlen, mivel a jelenlegi magyar ellenzékben vannak többszörösen nyertes pártok is.

A jogállamosdit Magyarországon nem kell eljátszani, ugyanis Magyarország minden szempontból tökéletes jogállam (lásd a két linket feljebb), kuruc felkelőt hálaisten még senki nem látott, mert van elég bajunk polgárháború nélkül is, a rendszer kemény, sőt akár durva kritizálása viszont az ellenzék joga, és ha valaki még nem vette volna észre, a Parlamentben is azt csinálja, nem csak azon kívül – mégpedig nem morgolódva, hanem hangosan. A különbség annyi, hogy a parlamenti felszólalásokat minden médium hozza, azaz ha az ellenzék Parlamenten belül politizál, a mondandója jobban eljut a választókhoz, mintha az utcasarkon ágálna. A kritika tartalmát tekintve, ha az ellenzék azt mondja, hogy ez itt maffiaállam és diktatúra, akkor teljesen igaza van, viszont kétharmad esetén a győztesek számára a maffiaállam kiépítése és a diktatórikus működtetés is jogos. Sajnálatosan, de az. Nem kellett volna nekik kétharmadot adni.

A képviselői javadalmazás élvezése” mondat hangsúlyozása, mint az emberi irigységre alapozó gyűlöletkeltés szomorú módon elég gyakori. Minden szinten és minden oldalon. Azon közgondolkodók számára, akik még nem vették észre, hogy a politika ma már nem az unatkozó, gazdag arisztokraták hobbija, elárulhatjuk, hogy a képviselői tevékenység munka, és a képviselők a munkájukért fizetést kapnak, mert képviselik az őket megválasztókat (ez a képviseleti demokrácia lényege). Ha nem dolgoznak, nem kapnak fizetést. Ungár ugyan nem szorul rá, viszont elég sokan igen, mert sem vagyonuk, sem másodállásuk nincs. Ha valaki szerint a politikusi tevékenység nem munka, és nem érdemelnek érte fizetést, azt inkább nem ragoznám.

Mivel az ellenzék ugyanazt mondja Parlamenten belül és kívül is, ebből adódó hiteltelenségről egyáltalán nem beszélhetünk. Abban az esetben viszont, ha sokszor és sokan mondják/írják hogy az ellenzék hiteltelen (ahogyan itt a cikkben is), hiába hülyeség, előbb utóbb sokan elhiszik. Pedig a normál politizálás nem a regnálók legitimálását jelenti! De nem ám! Hiába hajtogatják egyesek. Ha az ellenzék nem járna be a Parlamentbe, annak az alábbi következményei lennének:

  • Egyáltalán nem tenne jogtalanná a regnálók uralmát, legfeljebb megállapítást nyerne, hogy az ellenzék ily módon tiltakozik. A többi ország elfojtott mosolyán és a FIDESZ vihogásán kívül további hatása nincs.
  • Orbán pláne röhögne a markába, mert sok kellemetlenségtől megszabadulna (lásd a parlamenti ülések közvetítéseit).
  • A képviselők nem kapnának fizetést, azaz valamilyen pénzkeresettel kellene foglalkozniuk a választók képviselete helyett.

Ezek szerint a Parlament a legkifizetődőbb, és az információterjedést illetően a leghatásosabb terep az ellenzék politizálására.

A fentiek alapján azt kell mondanunk, hogy az ellenzék javasolt taktikája a mandátum felvétele, és a szokásos politizálás, mert a pofátlan, erkölcstelen, gátlástalan, satöbbi, ám a kétharmad miatt mégis teljesen jogszerű NER-t (melyben a „nemzet” a békemeneten résztvevőket jelenti), csak választáson lehet legyőzni! Ezen célból a teljes demokratikus ellenzék összefogása szükséges, mert egyébként nem lesz elég a szavazat, azaz aki az összefogás ellen dolgozik, vagy ezt gátolja bármiféle módon, az Orbánéknak segít hatalomban maradni.

Szerző azon közgondolatával, miszerint az ellenzéknek (egyidejű háttérbe vonulással) át kell adni a helyeit olyan, a változás mellett lekötelezett, független, de jövőbeni politikai ambíciók nélküli „Deák Ferenceknek”, akik egyszer csak többségbe kerülnek, akkor új törvényekkel fölépítik az új Magyar Köztársaságot, majd föloszlatják a Parlamentet és új választásokat írnak ki, nem tudtam mit kezdeni. Rejtély számomra, hogy ezek a Deák Ferencek mit fognak csinálni addig, amíg többségbe nem kerülnek, és főleg hogyan kerülnek többségbe, pláne, hogy annak kétharmadosnak kell lennie, mert az Alaptörvényt érintő változtatások, plusz a Parlament föloszlatása, na meg az új választások kiírása anélkül nem lehetséges.

Egyébként a vélemények lehetnek mások, de a tények és a logika mindig ugyanaz. Arra ügyelni kell. Illetve kellene.

De ez legyen az én bajom.

Bulgária újra választ, a “tökfilkó” maffia állama valószínűleg marad

Június 9-én országos választást rendeznek Bulgáriában, ahol továbbra is Todor Zsivkov egykori testőre, Bojko Boriszov ex miniszterelnök – Orbán Viktor nagy barátja – a maffia állam atyja mozgatja a szálakat – írja a brüsszeli Politico. Három éven belül ez lesz a hatodik országos választás a balkáni államban.

Bulgáriának már csak 6,5 millió lakosa van míg a kommunista diktátor, Todor Zsivkov idejében még 9 millió volt, mert az emberek a lábukkal szavaznak: futólépésben hagyják el hazájukat a jobb élet reményében. Jelenleg Magyarország és Bulgária verseng az utolsó helyért az Európai Unióban, a korrupció tekintetében viszont az a kérdés: hol lopnak többet? A Transparency International szerint Magyarország az első, Bulgária a második a korrupciós listán az Európai Unióban. Az USA nagykövetsége intenzíven támogatja a liberális korrupció ellenes mozgalmat Szófiában, de nekik

nehéz maguk mögé állítani a lakosság többségét, amely nem piacgazdaságot és demokráciát vár az elittől hanem valami kis koncot a zsákmányból.

Jól tudja ezt Bojko Boriszov, aki már a kommunista diktátor oldalán megfigyelhette: hogy működik a hatalom valójában a koldusszegény országban, amelynek sorsa minden nagyhatalmat valójában hidegen hagy. Az amerikai nagykövetség is csak azért támogatja intenzíven a liberális mozgalmat nehogy Bulgária visszakanyarodjon a hagyományos oroszbarát vonalhoz. Bulgáriában ennek nagy hagyománya van, mert a cárok csapatai szabadították fel az országot a török szultán több évszázados uralma alól. Ezért Hitlernek is nemet mondtak amikor a Szovjetunió megtámadását “kérte” Bulgáriától. Todor Zsivkov javasolta a kommunista diktatúra idején, hogy Bulgária csatlakozzon a Szovjetunióhoz mint tizenhatodik tagállam. Moszkva nem fogadta el a felajánlkozást, de tudatta azt Ceausescu román elnökkel, aki felrobbant hiszen így a Szovjetunió északról és délről is körülölelte volna a szuverenitására oly kényes román diktátor államát.

A maffia állam csodafegyvere a média

Deljan Peevszki a média ura Bulgáriában, ahol az elit a titkosszolgálat tisztikarából érkezett. Pejevszkit kitiltották az Egyesült Államokból és Nagy Britanniából, de Bulgáriában szinte korlátlan úr a médiapiacon, ahol minden erővel Bojko Boriszov maffiaállamát segíti. Boriszov, a “tökfilkó” már  többször is volt miniszterelnök, és most is az ő pártja áll a legjobban.

Folytatjuk a változást – ezzel kampányol Boriszov és Peevszki, a médiamágnás maffiózó. Miért van esélyük a sikerre? Mert két külön pártot vezetnek egy közös célért: a maffiaállam fenntartása érdekében. Peevszki ugyan nem muzulmán, de ő vezeti a török kisebbség mozgalmát, amely Boriszov pártjával együtt többséget szerezhet Bulgáriában. Peevszki, a titkosszolgálat tábornoka irányítja a rendőrséget és az igazságszolgáltatást. Boriszovnak  azért létfontosságú ez a szövetség, mert számtalan korrupciós ügyben volt és van nyakig benne vagyis számára minden vizsgálat végzetes lenne. 2020 óta tömegtüntetéseken tiltakozott a lakosság a maffiaállam korrupciója ellen, és rövid időre hatalomra juttatta a liberálisokat, akik elszánt harcot hirdetnek a maffiaállam ellen. Csakhogy nem maradtak hatalmon elég ideig ahhoz, hogy a harcot komolyan megkezdjék hiszen a titkosszolgálat, a rendőrség és az igazságszolgáltatás már régóta a maffiaállam kezében van. Tulajdonképp a kommunista idők óta folyamatosan. Aki ellenszegült azt meggyilkolták.

Elég erős fegyver-e a Magnyitszkij törvény a maffia állam ellen?

Bár Brüsszelben mindenki tisztában van azzal, hogy a bolgár elit nyakig merül a korrupcióban, de nem fordítanak erre különösebb figyelmet, mert Boriszov miniszterelnök mindig szorgosan bólogatott az uniós csúcstalálkozókon – ellentétben Orbán Viktorral.

A korrupcióellenes harcot ezért az USA vállalta fel Bulgáriában, ahol Peevszki a Magnyitszkij törvény miatt került fekete listára. Ez az amerikai törvény lehetővé teszi a külföldi korrupció szankcionálását is. Ettől tart Orbán Viktor is hiszen Malajzia miniszterelnöke jelenleg 12 éves fegyház büntetését tölti. Abdul Razak először a Magnyitszkij törvény kapcsán akadt horogra hiszen 900 millió dollárt vágott zsebre hazája fejlesztési alapjából, melyből nagyvonalúan finanszírozta a többi között a Wall Street farkasa című filmet is. Leonardo di Caprio a film főszereplője is bajba jutott emiatt.

A probléma az, hogy Bulgáriában éppúgy a titkosszolgálat irányítja az államot mint a kommunista időkben, és ez ellen a Magnyitszkij törvény, amely korrupt politikusokat vagy oligarchákat céloz meg, nem jelent igazán megoldást.

A bolgár rendszer nagyon hasonlít a Putyinéhoz, melyet Orbán Viktor is lelkesen követ

Peevszki tábornok tudja, hogy nagy a tét, ezért a nyilvánosság előtt kijelentette:

”nem engedem meg a liberálisoknak, hogy tönkre tegyék a titkosszolgálatot és az igazságügyi rendszert! Én, Deljan Pejevszkij megakadályozom ezt!”

Miközben Boriszov és Peevszki Putyin maffiaállamát védelmezik Bulgáriában, a NATO-ban és az Európai Unióban csatlakoznak a fővonalhoz: elítélik Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Itt szereposztás működik: a hivatalos oroszbarát vonalat Rumen Radev elnök képviseli miközben a Boriszov-Peevszki páros szervilisen bólogat Washington és Brüsszel irányvonalának Oroszországgal szemben.

Mindeközben Bojko Boriszov ex miniszterelnök, aki vissza akar térni a hatalomba, kikéri magának, ha a maffiaállam fejének nevezik:

”európai politikus vagyok, nem akarom, hogy visszatérjenek a gengszter évek a bolgár belpolitikában!”

A liberális ellenzék erre azzal válaszol, hogy “a gengszter évek igazában sosem múltak el Bulgáriában” hiszen a maffiaállam vígan folytatta működését a kommunista rendszer bukása után is.

”Orbánt egy kínai gyártósoron rakták össze orosz lehallgató készülékkel”

0

A szellemes megfogalmazást a DK miniszterelnök-jelöltje az európai választás televíziós vitájában mondta el a közmédiában, amely igencsak ritkán ad helyet ellenzéki megszólalásoknak. Dobrev Klára Európa szégyenének nevezte Orbán Viktort, aki rendszeresen megvétózta Ukrajna támogatását az Európai Unióban.

Márki Zay Péter, aki az ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt 2022-ben arról beszélt, hogy Magyarországon senki sem akar háborút, Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár viszont személyesen vinne magyar fiúkat háborúba Csádban.

Deutsch Tamás arról szónokolt, hogy

“a dollárbaloldal megszavazta, hogy az Európai Unió küldjön fegyvereket és lőszert Ukrajnába.”

Magyar Péter azt hangsúlyozta, hogy “minden magyar békepárti.”

Dollár baloldal és rubel jobboldal

Globalizált rendszerben senki sem lehet szuverén, Orbán Viktor tudja ezt a legjobban, de ezt tűzte a zászlajára, mert ezt tartja a leginkább eladhatónak a saját szavazótáborának, mely szegénységben és államfüggőségben él, és nem akar rádöbbeni megalázó helyzetére, mert hamar kiderülne: nem tud rajta változtatni! A puszták népének kizsákmányolása és félrevezetése alkotja a magyar elit nagyon is régi programját ahogy erre már Illyés Gyula rámutatott. Ezt a feudális modellt vették át a kommunisták, és ezt alkalmazza Orbán Viktor is. A modell ma már nem működik saját erőből, mert valamit adni is muszáj a puszták népének, hogy elviselje urait: külföldi pénzek kellenek méghozzá eurómilliárdok. Ez a forrás befagyott helyette jöhet a kínai. Az oroszok már réges-régen itt vannak: évtizedek óta pénzelik a magyar elitet. Dobrev Klára itt nemigen vethet semmit sem Orbán szemére hiszen a Fidesz vezére nem véletlenül nevezte Putyin pincsijének Gyurcsány Ferencet. A kérdés csak az, hogy a magyar elit saját feudális hatalmának fenntartásán kívül még mire képes?

Putyin szemlátomást zsákutcába vezette Oroszországot ezzel a rendszerrel, ez minden bizonnyal feltűnt Orbán Viktornak éppúgy mint a Dobrev-Gyurcsány párosnak. Talán ki kellene találni valamiféle működőképes modellt Magyarország számára például olyat, amely Lengyelországban működik. Az egy gondolat bánt engemet című verset nem a magyar elit soraiban írták, mert ott ügyes vagy ügyetlen hatalomtechnikusok követték egymást mindenfajta stratégiai koncepció nélkül.

Kínában a 75 éves Teng Hsziao-ping kezdett olyan gazdasági forradalmat 1978-ban, amely második számú világhatalommá tette Kínát.

A magyar elit milyen sikereket ért el ugyanebben az időszakban?!…

Le akarják nyomni a kínai elektromos autógyárak a vetélytársakat

Évtizedeken keresztül a külföldi autógyárak – európaiak, amerikaiak és japánok, dél-koreaiak – uralták a hatalmas kínai autópiacot.

Peking offenzívát tervez: meg akarja hódítani az elektromos autók világpiacát. Elon Musk, a Tesla ura Sanghajban úgy nyilatkozott, hogy rajtuk kívül csakis a kínaiaknak van esélye a világpiacon.

Három kínai óriás – BYD, Chery és a Great Wall Motor – több mint húsz elektromos járművel akarja elárasztani a világpiacot – írja a Reuters, amelynek tudósítói 18 kínai menedzserrel készítettek interjút erről a témáról, amely azóta különösen érzékennyé vált, hogy Biden elnök 100%-os büntetővámot vetett ki a kínai elektromos járművekre. Igaz, hogy Kína ezeket még nem exportálja az USA-ba, de ilyen magas vám mellett nem is érné meg. Az Európai Unió szintén büntetővámokat fontolgat saját termelőinek érdekében.

Jelenleg még a kínai elektromos autó eladások igencsak szerények Európában: egyrészt azért, mert a kínai márkákat nemigen ismerik külföldön másrészt pedig az elektromos autók drágák csakis akkor fogynak igazán jól, ha az állam vagy az önkormányzat jelentős összeggel támogatja a vásárlást.

A BYD mindenesetre exponenciálisan növekedésre számít az exportban, és ezenkívül autógyárat is épít Magyarországon Szegeden. 2023-ban a BYD 15 ezer elektromos járművet adott el az Európai Unióban, és ezzel megháromszorozta eladásait. A Great Wall minden évben egy új modellt dob piacra míg a BYD egyszerre hattal kísérletezik kezdetben – írja a Reuters. A hírügynökség hozzáteszi: a Teslanak ebben az árkategóriában csak két modellje van a 3-as és az Y.

A kínaiak hosszú távra terveznek

“Megcsináltuk a házifeladatot, felmértük az európai piacot“

– nyilatkozta a Reutersnek a Chery menedzsere. A kínaiak nemcsak az Európai Unióban nyomulnak hanem fontos piacnak tekintik Nagy Britanniát, Norvégiát és Svájcot is. Norvégia az élen jár az elektromos járművek bevezetésében, és a kínaiak ezért tesztmodellnek tekintik a skandináv országot Európában. A norvég elektromos autó tulajdonosok szövetségének elnökasszonya elmondta, hogy a kínai cégek igen alapos munkát végeztek: évekig tanulmányozták a piacot mielőtt megindult volna az export offenzíva. Norvégiában már 150 ezer tagja van az elektromos autó tulajdonosok szövetségének, mert az állam sokat áldoz a vásárlók támogatására.

A kínaiak arra alapozzák a terveiket, hogy árelőnyük van a vetélytársakkal szemben: részben az alacsonyabb munkabérek részben pedig amiatt, hogy Peking bőkezűen támogatja ezt a szektort.

A kínai állam már azóta készül a zöld offenzívára, hogy Párizsban elfogadták a nemzetközi klíma egyezményt. Ennek a zöld offenzívának az előfutára volt az olcsó kínai napelem, amely learatta a globális piacot. A kínaiak ugyanezt akarják elérni az elektromos járművek piacán: az árversenyt lemeccselték otthon, a BYD 10 és 30 ezer dollár között kínálja elektromos járműveit külföldön. A kínaiak ár stratégiája viszonylag egyszerű: alákínalnak a Teslanak és az európai gyáraknak, de nem túlságosan, hogy maradjon profit is bőven. A kínaiak ugyanis óriási pénzeket fektettek be az elektromos autózásba, és most aratni akarnak.

A vetélytársak érzik a nyomást:

”Az ablak bezárul. Még két vagy három évünk van”

– nyilatkozta a Reutersnek a Volkswagen igazgató tanácsának egyik tagja.

A kínaiak a japán export stratégiát követik, amellyel a távol-keleti szigetország meghódította a nyugati autós világot, minden részletre nagyon odafigyelnek. Rájöttek, hogy kulcsfontosságú az alkatrészek gyors cseréje: a Great Wall elektromos autók alkatrészeit 24 órán belül ki tudják cserélni az Egyesült Királyságban.

A lízingre is nagyon odafigyelnek a kínaiak: a BYD és a Geely már partner szerződést kötött a legnagyobb európai lízing céggel.

“A kereskedelmi háború arról szól, hogy elveszítenünk valamit, amit nem nyerhetünk meg”

– Lindner német pénzügyminiszter.

Németország óvja Európát a kereskedelmi háborútól Kínával, mert nagyon sok a vesztenivalója: ezért járt Scholz kancellár nemrég Pekingben, és ezért foglalt állást Lindner pénzügyminiszter az amerikai kereskedelmi háborús tervekkel szemben a G7 pénzügyminiszterek legutóbbi tanácskozásán.

“A politikusok jelenleg büntető vámokat akarnak a kínai elektromos autókra. Ez abszurd” – nyilatkozta Oliver Zipse, a BMW főnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

A Mercedes elnök vezérigazgatója ugyanezt hangsúlyozta Sanghajban:

”a protekcionizmus elkényelmesít. Ha védővámokkal elzárkózunk a világ elől, akkor lemaradunk a globális versenyben.”

A Wirtschaftwoche című üzleti lapban egy autós szakértő így nyilatkozott:

”A német polgároknak fontos, hogy legyen 15-20 ezer eurós autó a piacon.”

Június 5. az uniós bejelentés napja

A kínaiak elszántan küzdenek gyakran a németek támogatásával azért, hogy ne legyenek büntető vámok az elektromos autók ellen, de a Reuters értesülései szerint június 5-én Brüsszel mégiscsak bejelent valamilyen védővámot, csak az a kérdés, hogy mekkorát. Jelenleg 10%-os adó sújtja a kínai elektromos járműveket az Európai Unióban, ha ezt megemelik 10%-kal, akkor ez körülbelül 1 milliárd dolláros veszteséget okozna a kínai exportőröknek.

Peking válaszcsapást ígér: az Európai Unióban működő kínai cégek kereskedelmi kamarája azt pedzegette, hogy az európai autók export vámját 25%-ra emelik a jelenlegi 10%-ról.

Az Európai Uniónak azt is figyelembe kell vennie, hogy a Tesla is jelentős részben Kínából hozza be autóit Európába. Nem véletlen, hogy Elon Musk elítélte Biden elnök 100%-os büntetővámját, és bírálja az EU tervezett vám emelését is.

A Stellantis főnöke is bírálta a tervezett védővámokat, és ehelyett azt javasolta, hogy “legyünk mi is kínaiak! Ne csak védekezzünk a kínai offenzíva ellen hanem váljunk a részévé ennek az offenzívának” – mondta Tavares elnök vezérigazgató. A Stellantis már közös vállalkozásba kezdett a Leapmotorral, és együtt árusítják a kínai elektromos járműveket külföldön.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK