Featured

A NATO-csúcson szó lesz arról, hogy Ukrajna a Szövetség tagja legyen

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy az Észak-atlanti Szövetség július 9-11-én Washingtonban tartandó csúcstalálkozójának előestéjén a szövetségesek számos Ukrajnával kapcsolatos kérdést tárgyalnak és oldanak meg – ezt Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón mondta egy washingtoni találkozó után.

A NATO-főtitkár emlékeztetett arra, hogy tárgyalnak az Ukrajnának nyújtott  katonai kiképzésről és segítségnyújtásról, és azt is elmondta, hogy újabb bejelentésekre számít Ukrajna nagyobb katonai támogatásáról.

„Biztos vagyok benne, hogy lesz olyan megfogalmazásunk is, hogy Ukrajna a Szövetség tagja lesz… A pontos megfogalmazásról, hogy pontosan miben fogunk megegyezni, jelenleg is folyik a tárgyalás a NATO-tagok között, de biztos vagyok benne, hogy a csúcstalálkozóig meg fogjuk tenni. jó egyetértés van a megoldásban”

– jegyezte meg Stoltenberg.

Kifejezte továbbá szilárd meggyőződését, hogy minél erősebb a szövetség támogatása, és minél megbízhatóbbak a hosszú távú kötelezettségvállalások Ukrajnával szemben, annál hamarabb ér véget a háború.

Blinken, amerikai külügyminiszter korábban azt mondta,  hogy a júliusi washingtoni NATO-csúcsnak biztosítania kell egy „híd” építését Ukrajna szövetségi tagságához.

Julian Smith , az Egyesült Államok NATO-nagykövete  az észak-atlanti szövetség vezetőinek washingtoni találkozóján elmondta , hogy Ukrajna NATO-tagságának kilátásaiban fontos változások lesznek az új megfogalmazásban.

Beszámolt arról, hogy a NATO egyetértett abban, hogy politikai jelzést kell adni Ukrajnának a szövetséghez való hozzáállásával kapcsolatban, és ez a jelzés az Ukrajnának szánt átfogó segélycsomag részévé válik.

Ukrajna kormánya kijelentette, hogy a NATO-csúcs döntése  konkrét álláspontot fog tartalmazni Ukrajna tagságának visszafordíthatatlanságával kapcsolatban.

Brüsszel – Peking autóháború: ki nyer és ki veszít?

Az uniós szankciók fékezhetik, de nem állítják le a BYD offenzíváját az elektromos autók piacán, mások viszont rosszul járhatnak.

Az uniós szankciók nemcsak a kínai autógyárakat érintik hanem a Kínában működő külföldieket például a Teslat is, amelynek a legnagyobb gyára Sanghajban van. Peking el akarja kerülni a kereskedelmi háborút az Európai Unióval, amely a második legfontosabb kereskedelmi partnere.

17,4 – 38,1% e két határérték között ingadoznak a kínai elektromos autókra kivetett uniós vámok, és ez mindenképp csapás az exportőrök számára, akik amúgyis azzal kénytelenek szembenézni, hogy az elektromos autók nem igazán kelendőek állami támogatás nélkül Európában sem.

A BYD, amely a legtöbb elektromos autót állítja elő a világon, nem rendül meg az uniós szankcióktól, tovább nyomul előre – mondják azok a szakértők, akik a CNN gazdasági rovatának nyilatkoztak. Gregor Sebastian, a Rhodium Group vezető elemzője arra mutatott rá, hogy a BYD autóit csak 17,4%-os vám sújtja vagyis a legalacsonyabb tarifa, és ez lehetővé teszi a BYD-nek, hogy árban továbbra is alákínáljon az európai autógyáraknak pedig épp őket akarja az Európai Unió megvédeni. A szakértő hangsúlyozza:

“A BYD épít egy gyárat az Európai Unióban – ez Szeged, de nem említik Magyarországot – de a Kínából érkező autókat 17,4%-os vám mellett is vígan el tudja adni Európában különösen, hogy a hibridekre nem vonatkozik a vám. A BYD profitja Európában 45%-kal magasabb mint Kínában, így aligha mondanak le az exportról.”

Peking már régóta készülődik az európai elektromos autópiac elfoglalására: már 2021-ben több elektromos autót szállítottak ide mint Ázsiába, és azóta ez a tendencia fokozódott.

Épp az európai piac meghódításával vált Kína a világ első számú autó exportőrévé.

Az USA 100%-os import vámmal védekezik a kínai elektromos autók ellen, Biden elnök a négyszeresére emelte a tarifát. Trump viszont tanácsadóként akarja alkalmazni Elon Muskot, aki mind Washingtonban mind Brüsszelben lobbizik azért, hogy a szankciók csak a kínai autókat érintsék, az ott gyártott külföldieket ne.

Kínának óriási az exportkapacitása:

Az Európai Unió piaca az egyetlen, amely képes a kínai exportot felszívni. Pekingnek hosszútávú céljai vannak az elektromos autók exportjával, mert az Egyesült Államokkal folyó technológiai versenyben ezen a téren már messzire jutottak. Pekingben a párizsi klímavédelmi egyezmény elfogadása után globális zöld offenzívát terveztek, és most ezt valósítják meg: napelemek, szélturbinák, akkumulátorok  elektromos autók stb.

Februárban Pekingben nagy konferenciát rendeztek az elektromos autók globális exportjának támogatására – ezen részt vettek a kereskedelmi minisztérium és a nemzeti bank vezetői is.

Kínának még mindig jelentős bérelőnye van a világ fejlett államaihoz képest.

A kínaiak elsősorban az olcsó elektromos autókra mennek rá, ezért sikeres a BYD, az állami SAIC viszont, amely drágább járműveket állít elő, telibe kapta az uniós vámot, mert rá a legmagasabb tarifa vonatkozik: 38,1%. A kínai cég eladásainak tavaly 15%-át tette ki az európai piac. Ha tartani akarják ezt a részesedést, akkor nekik is gyárat kell építeniük az Európai Unióban.

Mi lesz a Teslaval, amely a Kínában gyártott autóit árusítja Európában?

Elon Musk nem hiába lobbizott Brüsszelben, mert az Európai Unió fővárosában különleges elbánást terveznek a Tesla autókkal szemben. Rá is kivetnek vámot, de kevesebbet mint a kínai elektromos autókra. A Tesla egyelőre annyit közölt, hogy emelkednek a Tesla 3 árak az uniós vámok miatt.

“Ha a Tesla 21%-os vámot kapna mint a hozzá hasonló kínai autók, akkor versenyképtelenné válna az európai piacon” – nyilatkozta a Rhodium Group szakértője a CNN gazdasági rovatának.

Az oroszok Evan Gershkovichot (WSJ) titkos tárgyaláson állítják bíróság elé

Egy orosz bíróság közölte, hogy Evan Gershkovich, a Wall Street Journal Oroszországban több mint egy éve fogva tartott riportere ügyében az eljárást titokban fogják lefolytatni, az első tárgyalás június 26-án kezdődik a regionális bíróságon – jelentette az ország állami médiája.

A 32 éves, oroszországi munkára akkreditált amerikai állampolgárságú újságírót a múlt héten az ügyészség által jóváhagyott vádiratban hamisan vádolták kémkedéssel. Gershkovichot az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat vette őrizetbe, miközben a WSJ számára készített riportot még tavaly márciusban.

Az amerikai tisztviselők Gershkovichot jogtalanul fogva tartottnak minősítették, és mindent megtesznek szabadon bocsátása érdekében.

A Wall Street Journal hétfőn azt közölte, hogy „a legújabb fejlemények azt jelentik, hogy küszöbön áll a színlelt per”.

Gershkovichot a moszkvai Lefortovo börtönben tartják fogva, Oroszország és az Egyesült Államok pedig egy lehetséges fogolycseréről tárgyalt, amely szabadon bocsátását eredményezheti.

A múlt héten az orosz hatóságok hamisan azt állították, hogy Gershkovich a Központi Hírszerző Ügynökség megbízásából gyűjtött információkat.

Az orosz hatóságok nem mutattak be nyilvánosan bizonyítékokat a riporter elleni vádak alátámasztására.

Gershkovichot várhatóan Moszkvából Jekatyerinburgba szállítják át a június 26-i bírósági tárgyalásra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök februárban jelezte, hogy hajlandó lesz fogolycserére Gerskovics ellen, ha Moszkva és Washington megállapodásra jut. Nem részletezte, kit követel Moszkva Gershkovics fejében. De egyértelműen utalt Vadim Kraszikovra, aki jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti Németországban, mert 2019-ben lelőtt egy csecsen emigránst egy berlini parkban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt mondta újságíróknak, hogy Oroszország kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal Gerskovics ügyében, de részleteket nem szándékozik nyilvánosságra hozni. A kapcsolatfelvétel „folynak, és továbbra is teljes információs csendben kell folyni” – idézte Peszkovot a TASZSZ állami hírügynökség. „Nem lehet bejelentést tenni” – mondta.

A Gershkovich-per zárt ajtók mögötti lefolytatásáról a bíróság döntött – tette hozzá Peskov.

A nyugati állampolgárok oroszországi őrizetbe vétele aggodalomra ad okot amiatt, hogy Moszkva olyan foglyok begyűjtésére irányuló kampányt folytat, akiket alkualapként használhat fel a Nyugaton fogva tartott orosz elítéltek hazatérésének meggyorsítására.

Orosz tisztviselők cáfolták, hogy Moszkva külföldieket használna fel arra, hogy politikai előnyöket vagy engedményeket szerezzen a Nyugattól. Több külföldi állampolgár mellett Oroszország tartja fogva a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió újságíróját, Alsu Kurmasevát (47), egy orosz-amerikai kettős állampolgárt, akit tavaly vettek őrizetbe Kazany városában, amikor meglátogatta beteg édesanyját. Kezdetben azzal vádolták, hogy nem regisztrált külföldi ügynökként. Ezt a megnevezést az orosz hatóságok több száz szervezetre és magánszemélyre terjesztették ki, gyakran azzal a céllal, hogy lejáratják őket, és kiemeljék külföldi kapcsolataikat. Ezt követően azzal vádolták meg, hogy hamis információkat terjesztett az orosz hadseregről egy olyan könyv kapcsán, amelynek szerkesztésében segített, és kritizálja az ukrajnai inváziót.

Kurmasheva férje, Pavel Butorin és jogi csapata révén tagadta az ellene felhozott vádakat.

A hónap elején Oroszország őrizetbe vett egy francia állampolgárt, akit a TASZSZ orosz hírügynökség Laurent Vinatier-ként azonosított, aki egy humanitárius béketeremtő szervezetnek dolgozik, azzal a váddal, hogy információkat gyűjt a fegyveres erőiről. A TASS szerint Vinatier ügyvédei fellebbezést nyújtottak be fogva tartása ellen. A fellebbezést a Moszkvai Városi Bíróság várhatóan egy későbbi időpontban tárgyalja – közölte a hírügynökség.

Paul Whelant, egy másik amerikai állampolgár és egykori tengerészgyalogost 2018 óta tartják fogva Oroszországban. Egy titokban lefolytatott tárgyalás után 2020-ban 16 év börtönbüntetésre ítélték őt, családjával és az Egyesült Államokkal szembeni kémkedés miatt. a kormány szerint hamis vádakon alapul. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Whelant, Gershkovichhoz hasonlóan, jogtalanul vették őrizetbe, és elkötelezi magát, hogy dolgozzon a szabadon bocsátásán. Családja is a szabadságáért kampányolt.

Üzlet

Magyarország több szövetségben is benne van. Tagja a NATO-nak és tagja az Európai Uniónak is. Aki egy ilyen együttműködésnél belépésre jelentkezik, nyilván azért teszi, mert a tagságából előnyökre számít. Az persze minden IQ 85-ös szint fölötti szellemi képességekkel bíró ember számára nyilvánvaló, hogy ha nem egyedül vagyok, hanem többen próbálunk együtt többre jutni, akkor nem csinálhatom mindig azt, amit akarok, mivel az eltérő akaratok összehangolása érdekében sokszor kompromisszu-mokra van szükség.

A fenti szellemi színvonal birtoklása azt is lehetővé teszi, hogy az ember belássa, a kompromisszum szuverenitásunk egy részének feladásával jár.

Vannak ugyanakkor olyanok, akik ezt a szintű szellemi nívót nem érik el. Ők úgy gondolják a tagságot, hogy a vele járó előny az oké, de mi aztán engedményt nem teszünk még az Atyaúristennek se, nemhogy valami zavaros, állítólag közös cél érdekében az úgynevezett „társaknak”, vagy „kiafrancok” ezek! A szuverenitás kérdését tekintve egy tapodtat se hátra! Az ilyen ember nem tud, hanem hisz (a tudáshoz nincs elég esze), és ha a sarki mosodás az, nagyobb baj nincsen, legfeljebb a környezetének megy az idegeire, viszont ha az illető miniszterelnök, akkor egy egész országot, mégpedig a sajátját teljes lakosságával együtt képes megutáltatni a tagtárs országokkal.

Valahogy még ez is elviselhető lenne, ha az ilyen korlátozott képességű miniszterelnöknek valaki, akiben bízik, időben szól, hogy ne tegye, vagy ha a nép hamar észreveszi az abnormalitását, és leváltja, így ez az irritálóan önző viselkedés csak rövid ideig bosszantja a többieket. Ez esetben a szóban forgó ország becsülete és tekintélye még visszaszerezhető. Végzetes baj van viszont, ha a mondott miniszterelnök nem bízik senkiben, a nép döntő többsége meg nem látja a veszélyt, és nem váltja le, mert akkor az ország több szempontból elveszett. Megjegyzendő, hogy ha megfelelő propaganda csapat áll rendelkezésre és korlátlan pénzű média (közpénz jobboldal), akkor a nép többsége úgy verhető át akár a legvadabb hülyeségekkel is, hogy sohasem fogja meglátni a veszélyt.

A fentiekből következő hátrányok:

  • Az egyik kellemetlen dolog, amivel szembe kell néznünk, hogy ha nem vállaljuk a negatívumokat (szuverenitásunk egy részének feladása), akkor nincsen pozitívum sem. Ilyen például az EU részéről a pénz visszatartása. Nálunk a vezetés a médiától kezdve a fékeken és ellensúlyokon át az ország teljes jövedelméig mindent lenyúlt, így aztán bármifajta korlát nélkül csinál azt, amit akar, és ez kellemetlen a többieknek. Egy ilyen hatalom birtokában akármennyire kekec, buta és főleg sikertelen a kormányfő (lásd a külpolitikát, a gazdaságot, a szociális, egészségügyi, nyugdíjas és ifjúsági helyzetet), egyszerűen nem lehet leváltani, és akkor a szövetségben minden közös tárgyalással baj lesz, mert a gazdasági sikertelenség csupán itthoni, de a kekecséget meg a butaságot mindig magával viszi minden tárgyalásra, akárhova megy. Ez alól két ország, illetve országcsoport kivétel. Egyrészt Oroszország plusz Kipcsákia, onnan veszik, illetve tervezik venni fideszék az országunk számára életbevágóan fontos gázt (a gázszámla rezsimelléklete szerint még mindig a 2022-es, elképesztően magas áron – vagy hazudik valaki?). A másik Kína, ahonnan a hiteleket meg az ipari létesítmények ideköltözését várják, hogy legalább éhen ne haljunk a nagy sikerességben (kivéve a gyevi bírót, meg a rokonait és üzletfeleit, azokat ez a kellemetlen vég nem érinti, mivel jól bespájzoltak már).
  • A kiközösítetté válás azzal jár, hogy még azokat az érdekeinket sem tudjuk érvényesíteni, amelyekhez néhány támogatót szerezve sikerülhetne, ugyanis már nem találunk támogatót. Mindenki utál minket „Brüsszelben”, legalábbis a néhány őrültön kívül, melyek közül pár darab arrafelé is lébecol (a demokrácia az demokrácia, itt még az őrülteknek is van képviselete).
  • Az ország népének része még a nem csak a miniszterelnök és csapata által gyakorolt itthoni, hanem a többi ország népe általi, külföldről érkező lenézés és hülyére vétel. Utóbbi a többi tagtárs véleménye, mondván, hogy még mindig nem bírtátok leváltani? Vagy van Budapest szindróma is, amely a Stockholm szindrómával azonos, azért ül még mindig a nyakatokon?

Az ilyen viselkedést, például a permanens vétózgatással a tagtársak persze rövid időn belül megunják, és új módokat keresnek arra, hogy a főkekec ne tudja blokkolni a szövetség normál működését. Van úgy, hogy kiküldik a folyosóra (EU), de a NATO most más módszert választott.

A nagyon háborúpárti védelmi szövetség, megunva a célszerűtlen, mégis folyamatos ellenállást Orbán részéről, alkut ajánlott. A NATO nem vár el Ukrajna ügyében semmit Magyarországtól (se katona, se fegyver, se hadműveleti terület), cserébe viszont azt csinál, amit akar, Magyarország semmilyen lépésébe nem fog belekötni. Magyarország „harci ereje” a NATO-ban úgysem számít, a NATO tevékenységekből való kiszállásába könnyen beleegyezhetett Stoltenberg főtitkár, aki ideutazott a megállapodást véglegesíteni. A NATO tábornokok és politikusok fellélegezhettek. Végre! Egyetértés lesz a hörcsögmentesített tárgyalásokon.

Amilyen peches egy ország ez a miénk, a megállapodás Orbánnak is használ. Mondhatni, sőt, nagyon is. Igaz ugyan, hogy ezzel az üzleti megállapodással a miniszterelnök a háborút segíti (bizony!), ugyanis a NATO lépések most már flottul, minden kekeckedéstől meg vétózgatástól mentesen egyetértve és, ami a legfontosabb, időben megtehetők, ámde itthon nagy sikerként adhatja el a választóknak, már megint hülyének nézve őket. Ehhez a média, a nép bamba bámulása, meg a kommunikációs igazgató is rendelkezésére áll:

Orbán Viktor világossá tette a NATO főtitkárának, hogy nem akarunk részt venni mások háborújában – hangsúlyozta közösségi oldalára feltöltött szerdai videójában a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója. Menczer Tamás leszögezte, hogy a miniszterelnök ismét megvédte a magyar érdeket. Mint fogalmazott, „a NATO az elmúlt hetekben óriási lépésekkel indult a háború felé”, az észak-atlanti szövetség akarja irányítani a fegyverküldést, a katonák kiképzését és a szervezet óriási pénzeket, összesen 100 milliárd eurót akar „belepumpálni a háborúba”. Hozzátette: a magyar emberek világos döntést hoztak vasárnap, ez „nem a mi háborúnk, mi békét akarunk”.

Ja. Világossá tette. Megvédte. Világos döntést hoztak.

Hát nem aranyos? Szinte látom, ahogy a NATO főtitkár fülét-farkát behúzva hallgatja Orbán dörgedelmeit, és a nép a „mieink” újabb nagy győzelmét látva, tombolva ünnepel.

Tudnak ezek Habonyék meg Kubatovék, mi?

Oroszország pénzügyi válság elé néz az amerikai szankciók miatt

Oroszország gazdasága növekszik, de meddig? 27 hónapja tart a háború Ukrajnában, melyet Putyin agressziója indított el, amely miatt számtalan szankció sújtotta Oroszország gazdaságát, amely azonban sok nyugati szakértő várakozásaival ellentétben, nem roppant össze. Miért nem? Ennek nézett utána a BBC gazdasági rovata.

“Az orosz gazdaság tudott alkalmazkodni az elképesztően rossz nemzetközi feltételekhez”

– mondja Yevgeni Nadorsin, a PF Capital vezető elemzője.

Keleten és Délen új piacokat talált magának Oroszország, és ily módon sikerült eddig átvészelnie a szankciók hatását.

“Mit lehet elérni a szankciókkal és mit nem? Nem lehet Oroszországot egy pillanat alatt eltüntetni a világgazdaságból! A szankciók megbonthatják egy ország gazdasági egyensúlyát, de utána beindul az alkalmazkodás folyamata. Moszkva átirányította a kőolaj exportját Európából Kínába és Indiába. 2022-ben 60 dolláros ársapkát próbáltak húzni a G7 illetve az Európai Unió tagállamai az orosz olajexportra, de mindenkinek hamarosan be kellett látnia, hogy az oroszok eléggé könnyen kijátszhatják ezt az intézkedést” – fejtegeti Elina Ribakova, a Peterson világgazdasági intézet főmunkatársa. Rámutatott arra, hogy a Nyugat dilemma elé került, mert Oroszország a világ egyik legnagyobb olajexportőre, és amennyiben lényegesen csökkenti exportját, akkor globális áremelkedés következhetne be, amit mindenki szeretne elkerülni a G7 államokban és az Európai Unióban.

“A nyugati cél kettős volt: továbbra is lehetővé tenni az orosz olaj exportot, de csökkenteni azt a jövedelmet, melyet Moszkva ebből húzhat”

– magyarázza a szakértő. “Ha viszont a két szempont szembekerül egymással, akkor az első győz, mert a globális gazdaság olajellátása fontosabb mint Oroszország megbüntetése. Így viszont Moszkva továbbra is jelentős jövedelemhez jut az olaj exportjából, és ebből finanszírozhatja a háborút Ukrajnában.”

Kína szerepe meghatározó

A G7 államok gyakran bírálják Kínát, mert támogatja az Ukrajnában agresszív háborút folytató Oroszországot. A Kínából érkező import a szó szoros értelmében létfontosságú Oroszország számára: a boltok tele vannak kínai okostelefonokkal és tabletekkel. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó rendszeresen figyelmezteti kínai tárgyaló partnerét, Vang Ji külügyminisztert, hogy ne szállítsanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek a nyugati szankciós listákon szerepelnek, és amelyeket fel lehet használni fegyverek gyártására.

A kínaiak mindig le is teszik a nagy esküt, de a CIA szerint Oroszország mégiscsak hozzájut rengeteg szankciós listán szereplő áruhoz nem kis részben Kína segítségével.

Jellemző példa: Misusztyin orosz miniszterelnök nemrég büszkén mutatta be az új Volgát, amelyet régebben nyugati autókról másoltak. Most az orosz kormányfő nem sietett elárulni: az új Volga a kínai Changan orosz “változata”. Misusztyin miniszterelnök azért megkérdezte: ”a kormány is kínai a Volgában?” A gyártó cég igazgatója kénytelen volt elismerni, hogy “az is kínai.”

Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót persze nem ez zavarja elsősorban hanem a hadiipar. Putyin utasítására Oroszország hadigazdasággá vált.

A hadiipar húzza az orosz gazdaságot

Az ukrajnai háború előtt 400 milliárd dollárnak megfelelő rubelt irányzott elő Moszkva az infrastruktúra fejlesztésére, de miután Putyin megindította csapatait 2022 február 24-én Ukrajna ellen, szinte a teljes összeg átkerült a hadiipar fejlesztésére.

Az USA úgy akarja gyengíteni az orosz hadiipart, hogy szankciókat alkalmaz olyan cégek ellen, amelyek külföldről ellátják az oroszokat olyan árukkal, melyeket nem tudnak beszerezni a szankciók miatt.

Yellen asszony, az USA pénzügyminisztere azokat a bankokat célozta meg, amelyek finanszírozzák az orosz importot. Épp ezért a nagyobb kínai bankok már le is álltak ezzel, a közepes és kis bankok viszont kevésbé üzletelnek a dollár övezetben , ezért őket nehezebb elérni Washingtonból. Ennek ellenére az amerikai pénzügyi szankciók egyre hatékonyabbak:

”Egyre lassabban érkeznek be a kritikus áruk Oroszországba, egyre nehezebb pótalkatrészhez jutni. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy bankok elzárkóznak az orosz import finanszírozásától Kínában, Törökországban vagy az Egyesült Arab Emirségekben, mert tartanak az amerikai szankcióktól”

– mondja Chris Weafer, a Macro Advisory eurázsiai tanácsadó cég alapítója. A tanácsadó hozzátette:

„Amennyiben folytatódik ez a tendencia, hogy a bankok egyre inkább megtagadják az orosz import finanszírozását, és egyáltalán nem hajlandók orosz ügyletekkel foglalkozni, akkor ősszel Oroszország pénzügyi válsággal kerülhet szembe”

– jósolja a szakértő, aki a BBC gazdasági rovatának nyilatkozott.

Politikai alvilág: pornó és adócsalás, de jó pénzért az adóhivatal semmit sem tesz

Gattyán György pornó milliárdos 19,4 milliárd forintos adócsalási ügyét, melyet az adóhivatal észrevett, a legfelső politikai körökből érkező utasítások alapján nem vádemelésre  javasolták hanem azzal a minősítéssel zárták le, hogy bűncselekmény nem történt.

Miért? A Partizánnak az ügy egykori adóhivatali vizsgálója elmondta, hogy amikor a nagy összegű adócsalásra fény derült, akkor az adóhivatal egész vezérkarát leváltották, és az új vezetés már csak azon igyekezett, hogy elsikálják az adócsalást. A szerencsétlen vizsgáló feketelistára került: még az üzleti szférában is kétszer azzal utasították vissza jelentkezését, hogy nem kellett volna túlbuzgónak lennie Gattyán György pornó milliárdos adócsalási ügyében. Azt is közölték a vizsgálóval, hogy “nemzetbiztonsági kockázatot jelent.”

Mit kapott cserébe Orbán Viktor és csapata? Gattyán György kamu pártot gründolt, amely hogyha minimális mértékben is, de szavazatokat vett el az ellenzéktől.

Nemzetbiztonság mindenek fölött

Orbán Viktor, aki állandóan hosszabbítgatja a vészhelyzetet az ukrajnai háborúra hivatkozva, amelyben egyáltalán nem vesz részt, elrendelte, hogy minden fontos állami intézményben újra működjön nemzetbiztonsági szolgálat!

Hol itt a novum? Ezt eredetileg még Rákosi elvtárs rendelte el a teljhatalom átvétele után – 1948 -, de tulajdonképp sohasem szűnt meg igazán.

A rendszerváltás ebben a tekintetben csak formai, de nem tartalmi változást hozott: civilben szolgáltak tovább az állambiztonság főtisztjei a fontos állami intézményekben. Orbán annyira fél, hogy elrendelte egész nemzetbiztonsági részlegek felállítását.

Ki vagy mi fenyegeti a magyar államot? Azt senki, de Orbán Viktort igen. Mind Brüsszelben mind Washingtonban megunták Orbán Viktor trójai faló szerepét.

A NATO-ban nem osztanak meg vele fontos információkat, a CIA pedig egyenesen Putyin ügynökének tekinti a magyar miniszterelnököt. Kiderült, hogy Trump is egyetért Biden elnökkel abban, hogy Kína és Oroszország Washington fő stratégiai ellenfele, és nehezményezi, hogy politikai szövetségese, Orbán Viktor Budapesten látja vendégül Hszi Csin-ping kínai elnököt, és Pekingben parolázik Putyinnal. Maga Trump akar tárgyalni a kínai és az orosz elnökkel, nem tart szükségesnek magyar közvetítést pedig Szijjártó külügyminiszter felajánlotta ezt az ukrajnai békekonferencián.

A CIA igazgatója és az orosz hírszerzés feje rendszeresen találkozik Törökországban, és egyáltalán nem tartanak igényt magyar közvetítésre. Orbán Viktor megfeledkezik arról a régi bölcs mondásról, mely szerint

“az árulást szeretik, de az árulót nem!”

Putyin Észak Koreába készül

Kedden és szerdán lesz a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer vendége Vlagyimir Putyin, aki 2000 óta nem járt Észak Koreában. Kísérti őt a múlt: a szovjet csapatok ültették trónjára Kim Ir Szen-t, akinek dinasztiája mind a mai napig uralkodik a világtól elzárkózó országban, melynek élén jelenleg az alapító diktátor unokája, Kim Dzsong Un áll.

Arrafelé még mindig azt a sztálinista diktatúrát üzemeltetik, melyet egy szovjet tábornok alakított ki Észak Koreában. Jellemző Moszkva gondolkodására, hogy ezt a tábornokot 1956 után Magyarországra küldték mint nagykövetet. Kádár Jánosnak komoly erőfeszítéseket kellett tennie, hogy rábeszélje Hruscsovot, a Szovjetunió akkori vezetőjét: hívja vissza a KGB tábornokot, mert az Észak-koreai recept Magyarországon nem használható, ahogy ezt 1956 példája is bizonyította.

Putyin kudarcát bizonyítja az Észak-koreai látogatás

Az orosz elnök Szentpéterváron született, abban a városban, melyet Nagy Péter cár azért építtetett az orosz birodalom nyugati határszélére hogy jelezze az irányt: Oroszországnak a Nyugatot kell követnie! Jellemző, hogy az orosz nemzeti lobogót is a holland zászlóról mintázták.

Putyin az ukrajnai agresszió következtében kínjában Keletre fordult, mert a Nyugat elárasztotta szankciókkal az orosz gazdaságot.

Putyin szorult helyzetére jellemző, hogy még Észak Korea is felértékelődik: onnan kap lőszert Oroszország. Míg Dél Korea a világ egyik legsikeresebb állama, amelynek GDP-je egyenlő a nála sokkal népesebb Oroszországéval, Észak Korea egy gazdasági törpe, ahol a lakosság jelentős része ma is éhezik. Ám a hadiipar virágzik, mert minden pénzt arra költenek: még atombombája és ballisztikus rakétái is vannak a nemzeti kommunista rendszernek, amely rendszeresen világháborúval fenyegeti meg az Egyesült Államokat.

Kínai szállítmányok koreai rejtekúton

Az Egyesült Államok, amely szankciókkal sújtja Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt, többször is nyomatékosan figyelmeztette Kínát arra, hogy ne szállítson olyan árukat Oroszországnak, melyek a szankciós listákon szerepelnek.

A kínaiak mindig le is teszik a nagy esküt amerikai partnereiknek, de a CIA szerint rendszeresen érkeznek Oroszország számára olyan fontos szállítmányok Kínából, melyeket gyakran a hadiipar használ fel.

Ezeknek a szállítmányoknak egy része észak-koreai rejtekúton jut el Oroszországba. Amely teljesen átállt a hadigazdaságra, és ebben egyre jobban hasonlít Észak Koreára, amely Sztálin háborús modelljét örökölte. Kim Ir Szen-t a Szovjetunióban képezték ki a második világháború idején, és szovjet százados egyenruhájában érkezett vissza hazájába, hogy átvegye a hatalmat, amelyet dinasztiája mindmáig vaskézzel megtart.

Orbán Putyin ügynöke?

A CIA mindinkább ezt gyanítja, és ennek megfelelően bánnak vele a NATO-ban és az Európai Unióban. Kim Dzsong Un-ról nem ez a CIA véleménye: Észak Korea urát szuverénnek tekintik, aki igyekszik korlátok között tartani az orosz és a kínai befolyást. Kim Dzsong Un ebben nagyapját követi: Kim Ir Szen a szovjet – kínai szakítás idején legyilkolta pártjának Moszkva illetve Peking felé hajló vezetőit, és megalapította a dzsucsét, a nemzeti kommunizmust, amely gazdaságilag világraszóló kudarc, de politikailag mestermű, mert sok-sok évtized után is fennáll.

Aki kétségbe vonná  a dzsucse nagyszerűségét, abból fasírtot csinálnak Észak Koreában még akkor is, ha az uralkodó dinasztia tagja.

Kim Dzsong Un mentora nagynénje férje volt, aki kínai típusú reformokra próbálta rávenni urát, aki a svájci középiskola után katonai akadémiát végzett Phenjanban. A reakció brutális volt: a mentor a kivégző osztja előtt végezte életét, és neje is csak annak köszönhette megmenekülését, hogy “királyi vér”.

Ez még Dzsingisz kán szabálya volt Ázsiában: királyi vért nem ontunk! Persze azért a leleményes utódok ezt a problémát is megoldották: Dzsingisz kán renitens utódai úgy végezték életüket, hogy zsákba varrták őket, majd pedig az egész lovashadsereg átmasírozott rajtuk néhányszor…

Kylian Mbappé kontra Marine Le Pen

0

A szélsőjobb vezére, aki megnyerte az európai választást, brutális migráns ellenes kampányt indított Franciaországban, hogy a párizsi parlamentben is meghatározó pozícióra tegyen szert.

Ez ellen emelt szót Németországban a futball Európa bajnokság helyszínén Kyilian Mbappé, a francia válogatott sztárja, aki nemrég igazolt a Paris Saint Germain csapatától a Real Madridhoz. A világ egyik legjobb labdarúgója anyai ágon algériai berber – ilyen  Zinedine Zidane is – míg apai ágon kameruni, de ő már Franciaországban született. Június 30-án tartják meg az országos választás első fordulóját Franciaországban.

“Sorsfordító napokat élünk ma Franciaországban, ahol mindenki elsősorban állampolgár, aki nem lehet közömbös aziránt, hogy milyen helyzet alakult ki a hazánkban. Ezért fordulok a néphez mindenekelőtt a fiatalokhoz.

Láthatjuk, hogy a szélsőségesek ott állnak a hatalom kapujában, ezért arra kérem a fiatalokat, hogy mindenképp menjenek el szavazni! Azonosulni kell a hazánk értékeivel, minden szavazat számít, és én bízom benne, hogy jól fogtok szavazni”

– hangsúlyozta sajtóértekezletén Kylian Mbappé, aki szemben áll Marine Le Pen politikájával, amelyben jó adag fajgyűlölet keveredik a migránsok iránti ellenszenvvel.

Régebben tűzfal választotta el a szélsőjobboldali mozgalmakat a politikai élettől, de ez az utóbbi időben megváltozott. Marine Le Pennek esélye van a választás megnyerésére, és hogyha talál szövetségeseket, akkor mozgalma adhatja az új miniszterelnököt, aki együtt kormányozza majd Franciaországot Macron elnökkel, akinek liberális mozgalma gyengén szerepelt az európai választáson.

Macron elnök közölte: semmiképp sem mond le, kitölti a mandátumát 2027-ig.

Kylian Mbappé ezzel kapcsolatban azt mondta sajtóértekezletén:

”büszke akarok lenni a hazámra, Franciaországra! Azt akarom, hogy a haza képviselje az én értékeimet: hiszek a sokszínűségben, a toleranciában, és a mások iránti tiszteletben.”

Orbán a migráns pácban

A magyar miniszterelnök, aki nagy futball rajongó, tanulhat egy kis erkölcsi tartást a világ egyik legjobb futballistájától. De hát Orbán Viktor Marine Le Pent támogatta a legutóbbi elnökválasztáson 10 millió eurós kölcsönt adott a francia szélsőjobb vezérének egy magyar bank a miniszterelnök utasítására. Korábban Marine Le Pen éppúgy Putyin orosz elnök zsoldjában állt mint Orbán Viktor, de Franciaországban hoztak egy törvényt, mely szerint csak uniós országból érkezhet támogatás politikai pártokhoz és vezérekhez. Ezért vállalta fel Marine Le Pen támogatását  Putyin helyett Orbán Viktor. Aki szintén a no migration – zéró migráció jelszóval kampányolt az európai választáson éppúgy mint Marine Le Pen.

Csakhogy nem is oly rég Orbán egykori szövetségese, Giorgia Meloni olasz kormányfő ösztönzésére elfogadtak egy migráns paktumot Brüsszelben: eszerint a frontországoktól mint Olaszország a többi tagállamnak át kell vennie bizonyos számú migránst, ellenkező esetben csinos büntetést kell fizetni. Orbán sem migránst nem akar látni sem pedig fizetni nem akar.

Miben mesterkedik? A magyar migráns kvóta exportjában Bosznia-Hercegovina szerb részébe. Orbánnak politikai szövetségese a térség ura, Dodik, aki persze szintén megkéri az árát az üzletnek, ha létrejön. Mit szól mindehhez Giorgia Meloni, aki szintén nem akar migránst látni, de nem tud tőlük legálisan megszabadulni másképp minthogy exportálja egy részüket az olyan uniós tagállamba mint Magyarország? A szélsőjobb azért is csak nagyon nehezen tud egységes frakciót létrehozni Brüsszelben, mert a konkrét kérdésekben távolról sincsen egység. Orbán esetében pedig kiderül: a migráns ellenesség üres blöff hiszen Magyarországon minimális az illegális bevándorlás. A legális persze annál nagyobb: Orbán egyik fő szponzora, a Wáberer például Indiából importálja a kamionsofőröket…

Antiszemitizmus a kommunista diktatúrában

A magyar holokauszt után nem sokkal Rákosi Mátyás kommunista pártja kampányt indított “a feketézőkkel és a spekulánsokkal” szemben, ezzel a nem is nagyon burkolt antiszemitizmussal akartak többséget szerezni a nemzetgyűlési választásokon, ahol jól felsültek, de pogromokat viszont sikerült előidézniük Miskolcon és másutt miközben maga Rákosi és a kommunista párt legtöbb vezetője zsidó volt 1945-ben.

Pelle János könyvet adott ki az antiszemitizmusról: “Rákosi Mátyás és a társai politikusok voltak, és épp ezért azt hitték, hogy őket nem tekintik zsidónak. Kommunista politikusok voltak, akik fel akarták számolni a kapitalizmust, melyben a zsidók jelentős szerepet játszottak.

Ezek a politikusok építettek a holokausztot megelőző korszak antiszemitizmusára. Ez katasztrofális hatással járt: 1945 őszén elterjedt a rituális gyilkosság hamis híre Kaposváron és Hajdúszoboszlón. 1946 tavaszán Budapesten a Teleki téren is kitört a vérvád hisztéria. Azután pogrom kísérlet történt az Illatos úton és Kunmadarason is.”

A kunmadarasi pogrom tettesei áldozatnak vallották magukat a bíróság előtt, vajon miért?

“Ezek a parasztemberek, akik közül többen a kommunista párt tagjai voltak, úgy érezték, hogy a deportálásból hazatért zsidóknak “jó dolguk van” míg ők agyondolgozzák magukat a semmiért. Hasonló érzések töltötték el a miskolci lincselésben résztvevő munkásokat és bányászokat is” – nyilatkozta a Népszavának Pelle János, aki nemrég publikálta “Zsidókérdés” és a magyar társadalom 1938 és 1956 között című  könyvét.

Andropov és az intézményesített antiszemitizmus a “szocialista táborban”

A zsidó származású Jurij Andropov 1956- ban a Szovjetunió nagykövete volt Budapesten, ahol rettegve követte a kommunista rendszer összeomlását. Amikor a KGB élére került 1965-ben elhatározta, hogy minden eszközzel megvédi a kommunista diktatúrát. Az “önvédelem” egyik eszközét az antiszemitizmusban találta meg:

”a zsidók elpusztítottak két világbirodalmat, egy harmadikat nem fognak!”

– hangsúlyozta a szovjet titkosszolgálat főnöke, aki a döntésképtelen kommunista párt helyett a KGB diktatúráját akarta megteremteni.

1967-ben a zsidó hadsereg megnyerte a háborút az arabok ellen, de a Szovjetunió a vesztesek oldalára állt. Elrendelte a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, és a zsidó elit eltávolítását a kommunista pártokból. Varsóban a LEMP nyíltan antiszemita politikája tömeges kivándorlásra késztette a zsidó származású politikai és értelmiségi elitet. Magyarországon csak összeírták a zsidó származású kádereket, de a többségük a helyén maradhatott. Imre Gábor tábornokot, a vezérkari főnök egyik helyettesét kirúgták a hadseregből, és átirányították a sajtóba. Kétes körülmények között végezte életét a kórházban Péter György, a statisztikai hivatal elnöke, akit cionista kapcsolatokkal vádoltak.

A Yom Kippur háború után – 1973 – hasonló kampányt indított Biszku Béla, aki bele is bukott ebbe.

A harmadik antiszemita kampány 1980 után indult amikor Andropov a lengyelországi események mögött

“világméretű cionista összeesküvést” fedezett fel.

Andropov 1984-ben meghalt, a Szovjetunió 1991-ben felbomlott, a zsidók tömegesen emigráltak az Egyesült Államokba, Európába és Izraelbe.

Magyarországon a rendszerváltás után újra előretört az antiszemitizmus, melyet Csurka István szimbolizált. Az MDF-nek nemcsak a szélsőséges szárnya volt antiszemita, de a centrumban sem volt ez ritkaság. Antall József miniszterelnök Boros Péter nevezte ki a titkosszolgálatokat felügyelő miniszternek az első demokratikusan megválasztott kormányban.

Mi volt  Boros miniszter első mondata a legelső parancsnoki értekezlet végén az értékeléskor:

”túlságosan sok itt a zsidó!”

Nem győztünk kikapni

A magyar válogatott Svájccal találkozott a németországi Eb-n szombaton. A mieink első csoportmeccse nem sikerült jól, hiszen a svájciak 3-1-re nyertek.

gazzetta.it tudósítása a címben kiemeli, hogy a magyar válogatott horrorvédekezés miatt maradt alul. Az AS sem dicsérte a játékosainkat. A spanyol portál szerint nemzeti együttesünk gyengén játszott, így maximum a harmadik helyben bízhat. Javier Hernández úgy véli, szerencse, hogy Szoboszlait a hangosbemondó bemutatta a kezdő sípszó előtt, hiszen ha ez nem történik meg, sokaknak fel sem tűnt volna az, hogy a pályán van.

AL

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK