Featured

Miért adott a magyar külügy Csádnak 817 millió forintot?

Humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására ad ennyi pénzt a magyar kormány Csádnak egy olyan időszakban amikor Magyarországon a lakosság többsége számára tartósan csökken vagy stagnál az életszínvonal, és a perspektíva ugyanilyen szomorú képet jelez.

Mi közünk van Csádhoz? Miért kell oda delegálni a miniszterelnök fiát, Orbán Gáspár őrnagyot mint összekötő tisztet? Ugyanolyan érdekes kérdés ez, mint hogy miért ad Magyarország egymilliárd eurós kölcsönt Macedónia “oroszlánjának”, Orbán barátjának a Magyarországon rejtőzködő Gruevszkinek?

Ennyire gazdagok lennénk?

Vagy nem mi vagyunk az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa? Ráadásul a csádi elnök levele tavaly szeptember 23-án érkezett meg miközben a magyar külügy programja már szeptember 15-én beindult – vette észre a Népszava.

A Hungary Helps ügynökség 817 millió forintja Csádnak több mint a nyolcszorosa annak amit Ukrajnára szánnak holott magyarok is élnek ott, és épp háború folyik már több mint két éve – 2022 február 24. Miért olyan fontos Orbánnak Csád?

Kínai-orosz terv Afrika elfoglalására

Putyin állítólag akkor véglegesítette a közös afrikai nyomulás tervét amikor Pekingben járt ahol az Új Selyemút program tizedik évfordulóját ünnepelték. Véletlenül ott járt akkor Orbán Viktor is, aki vígan parolázott Putyin elnökkel, akivel az Ukrajna elleni agresszió óta nemigen állnak szóba Nyugaton. Mit jelent az Új Selyemút program Afrikában, és mi lehet benne Oroszország és Magyarország szerepe?

A Nyugat vígan folytatta Afrika kizsákmányolását a gyarmati idők után is, de Peking alternatívát kínált a koldusszegény államoknak, melyek nagy ásványi kincseken ülnek. Kína már évek óta Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere, de katonailag nem akar jelen lenni, mert az kiváltaná az USA ingerültségét. Ezért Peking az orosz Wagner hadsereget használja afrikai érdekeinek védelmében. A Wagner hadsereget ujjászervezték a Prigozsin lázadás után, és Putyin közölte velük: ezekután zsoldos hadsereg lesznek, mert Moszkvának nincsen rájuk pénze az ukrajnai háború miatt. Korábban zsoldos lobogó alatt harcoltak orosz pénzen, most viszont orosz zászló alatt, de más pénzén vitézkednek Afrikában és másutt.

És itt jön a képbe Orbán Viktor, aki a saját egyszülött fiát delegálja Csádba:

a Vsquare értesülései szerint a magyar misszió nem más mint hírszerző központ, amely az oroszoknak dolgozik! Ennyit a szuverén magyar diplomáciáról…

Washingtonból nézve Orbán mindinkább Putyin ügynökének látszik

Orbán Viktor elkötelezettségét Vlagyimir Putyin iránt már régóta vizsgálja a CIA. Tudja ezt a magyar miniszterelnök is, ezért egyik tanácsadóját az Egyesült Államokba menesztette, hogy tudakolja meg: mit gondol minderről Trump ex elnök, akinek győzelméért imádkozik a magyar kormányfő. A válasz kiadós pofon Orbán Viktornak: Trump sem ért egyet a különutas Kína és oroszbarát magyar diplomáciával. Kifejezetten irritálta az ex elnököt Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatása, és nem tartja elfogadhatónak az Ukrajnával kapcsolatos magyar diplomáciát, amely Putyin érdekeit szolgálja. Ezt David Pressman amerikai nagykövet többször is elmondta már Orbán Viktornak, de most Donald Trumptól jött hasonló üzenet.

Ha Trump hatalomra kerülne novemberben, akkor valószínűleg tárgyalna Putyinnal és Hszi Csin-pinggel, de ezt elfogadhatatlannak tartja egy olyan törpe számára mint Orbán Viktor.

Washingtoni felfogás szerint a mindenkori magyar miniszterelnöknek nincsen más feladata mint az igazodás a NATO-hoz, a különút dezertálásnak vagy épp árulásnak számít. Az USA ezért meg is kísérelt egy puccsot Erdogan elnök ellen a NATO tagállam Törökországban. Erdogan túlélte a puccsot, de tudja, hogy a célkeresztben van. Orbán Viktor talán ezért is barátkozik vele oly hevesen. Múltkori elnöki beiktatására elvitte a fiát is. Orbán Gáspár őrnagy most Csádban bizonyíthat egy tragikomikus misszióban, mely Rejtő Jenő tollára kívánkozik. A jeles szerző afrikai történeteit paródiának szánta, és valószínűleg sosem gondolt rá, hogy a huszonegyedik században akad egy olyan magyar kormány, amely több mint 800 millió forintért katonai missziót hoz létre Csádban orosz és kínai “barátai” kérésére.

Izrael: az ultraortodox fiatalok is hadkötelesek

Történelmi fordulat Izraelben, ahol a legfelső bíróság egyhangúlag úgy döntött: ezentúl az ultraortodox fiatalokat is besorozzák a hadseregbe. Emiatt összeomolhat a kormánykoalíció Jeruzsálemben.

“Egy nehéz háború kellős közepén az egyenlőtlenség ezen a téren mind nagyobb terhet jelent, ezért meg kell oldanunk ezt a problémát” – indokolta a kilenc tagú legfelső bíróság a döntést.

“A hadseregben és a biztonsági szolgálatoknál emberhiány mutatkozik” – állapította meg a bíróság arra utalva, hogy a 2023 októberében elkezdődött gázai háború mind több áldozatot követel, és senki sem látja még a konfliktus végét. Eddig több mint hatszáz katona halt meg a gázai háborúban. A haredi ultra ortodox közösség tagjai eddig mentesültek a katonai szolgálat alól. Benjamin Netanjahu kormányában részt vesznek olyan szélsőjobboldali pártok, melyek elleneznek minden változást ebben a tekintetben, ezért előfordulhat, hogy a kormány összeomlik Izraelben.

A kormány képviselői a legfelső bíróság előtt azzal érveltek, hogy a sorozás elrendelése a haredi közösségben “szétszakítaná a társadalmat.”

Jichák Goldknopf ultraortodox építési és lakásügyi miniszter a legfelső bíróság döntése után úgy nyilatkozott, hogy “az ítélet rendkívüli szerencsétlen és csalódást okoz”, arról azonban nem beszélt, hogy az Egységes Tóra párt kilép-e a koalícióból?

Eddig miért nem katonáskodtak?

Izrael biztonsága érdekében a lányokat is behívják a hadseregbe hiszen a zsidó állam megalakulása óta gyakran fenyegeti létében is valamilyen külső támadás a kicsi és nehezen védhető országot. Ráadásul Nagy Izrael területén már több arab él mint zsidó, és a demográfia nem Izrael népének kedvez.

A haredi közösség úgy véli, hogy a jesivákban tanuló ultra ortodox fiatalok azzal teljesítik hazafias kötelességüket, hogy folytatják a több ezeréves vallási tradíciójukat. Nem is alkalmasak katonai szolgálatra, mert a vallási tanulmányokra koncentrálnak, és elhanyagolják a matematikát, fizikát vagy a történelmet.

A haredi közösség rendkívül családcentrikus, és minden gyermeket isten adományának tekint, ezért a létszáma dinamikusan növekszik: évente több mint 4%-kal. A hivatalos adatok szerint évente 13 ezer ultraortodox férfi éri el a 18 éves korhatárt amikor be kellene vonulnia, de közülük csak kevesen teszik ezt: még a 10%-ot sem éri el az arányuk. Ezen változtathat a legfelső bíróság ítélete, amely immár a haredi közösséget is katonai szolgálatra kötelezi Izraelben.

Mi áll a magyar-kínai nukleáris egyezményben?

Aziránt érdeklődik Hadházy Ákos parlamenti képviselő mi áll a magyar-kínai nukleáris egyezményben? Joggal hiszen Hszi Csin-ping elnök látogatása idején  aláírtak egy nukleáris egyezményt is, amely elsősorban Paks 2 miatt lehet érdekes.

Mind a NATO mind pedig az Európai Unió gyanakodva nézi Paks 2 építését hiszen Kínát és Oroszországot az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította már 2021-ben, Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt – 2022 február 24 – számtalan szankció sújtja Oroszországot. A polgári nukleáris ipar különösen érzékeny terület hiszen sok ponton érintkezhet a hadiiparral.

Májusban Orbán Viktor miniszterelnök így méltatta a magyar-kínai nukleáris egyezményt: “ez nagy lehetőségeket tartogat, mert Magyarország a nukleáris ipar tekintetében komoly nemzetközi tapasztalattal és presztízzsel rendelkezik (csakugyan?). Már több mint 50 éve benne vagyunk ebben az iparágban. Jelenleg Európa legnagyobb nukleáris fejlesztése Magyarországon történik. A terv az, hogy a következő évtized elejére már 60-70% között lesz a nukleáris energia aránya a magyar gazdaságban.”

Nagy kérdés, hogy mikor kezdheti meg az energia termelést Paks 2, ahol a komoly építkezés még meg sem kezdődött.

Aszódi Attila, Paks 2 korábbi kormánybiztosa úgy nyilatkozott, hogy

„a kínaiak már jobban tudnak orosz nukleáris erőművet építeni mint maguk az oroszok, és hamarosan ez lesz a helyzet az amerikai technológiával is.”

Valószínű tehát, hogy a kínaiak beszállhatnak Paks 2-be, de vajon milyen feltételekkel?

“Nem tekinthetsz bele a szerződésbe?”

Így kérdezett vissza Szijjártó Pétert külügyminiszter a parlamentben amikor Hadházy Ákos nála érdeklődött az ügyben.

“Nem tudom, megkérdezem, majd jelentkezem” – mondta Szijjártó Péter elviharzott hiszen manapság Orbán Viktor első janicsárjának igencsak sok dolga akad, mert mind a NATO-ban mind pedig az Európai Unióban kezdik megelégelni a különutas politikát, amely barátkozást jelent Oroszországgal és Kínával olyan időkben amikor mind Washington mind Brüsszel egyre határozottabban száll szembe Moszkvával és Pekinggel.

Szijjártó pofára esett

1,4 milliárd euró értékben újabb fegyverszállításról döntött Ukrajnának az Európai Unió külügyi tanácsa, amelynek Magyarország is tagja ugyan, de kihagyták a döntésből, hogy megelőzzék az akadékoskodást. Szijjártó tombol:

“korábban nem hagyták ilyen szégyentelenül figyelmen kívül az európai szabályokat.”

Majd ezt adta elő a magyar diplomácia vezetője:

“Hiába buktak hatalmasat az Európai Unió legháborúpártibb kormányai, továbbra is semmibe veszik a népakaratot” – harsogta Szijjártó. Aki arról az apróságról megfeledkezik, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök épp azért csukta be a kaput a Fidesz jelentkezése előtt a szélsőjobboldali koalícióba az Európai Parlamentben, mert ott sok párt közölte: amennyiben a Fidesz jön, akkor ők mennek! Az ok: a magyar kormány oroszbarát politikája.

Szijjártó műhisztije azért különösen nevetséges, mert Orbán Viktor megígérte Stoltenberg NATO főtitkárnak a Karmelita kolostorban, hogy a jövőben nem akadályozza az ukrajnai fegyver és segély szállítmányokat. Vagyis leszarják az ordító egeret, a magyar diplomáciát a NATO-ban és az Európai Unióban.

Elhozhatta volna a békét egy isztambuli megállapodás?

A posztszovjet köztársaságok tapasztalatai a Moszkvával kötött biztonságpolitikai megállapodásokkal kapcsolatban olyanok, hogy a 2022-es orosz-ukrán tárgyalásoknak kevés esélye volt a sikerre.

Az elmúlt hónapokban számos politikai vagy szakértői reflexió jelent meg a 2022 február-áprilisában Fehéroroszországban és Törökországban folytatott orosz-ukrán tárgyalásokról. Bár ezek a hozzászólások új részleteket és érdekes perspektívákat tartalmaznak, a legtöbbjük vagy teljesen figyelmen kívül hagyja, vagy nem szerepel kiemelten Moszkva siralmas teljesítménye a volt szovjet köztársaságokkal kötött politikai és biztonsági megállapodások végrehajtása terén. A békés alternatív történelem esélyeiről szóló közelmúltbeli viták nagy része nem veszi figyelembe a múltbeli tapasztalatokat, és hallgatólagosan feltételezi, hogy a Kreml betartana minden aláírt megállapodást. Ez a feltételezés ellentétes a hasonló helyzetekben megfigyelhető orosz magatartással.
A volt szovjet köztársaságokkal kötött, biztonsággal kapcsolatos megállapodások kulcsfontosságú cikkeinek Moszkva általi teljesítése – nem is beszélve azok szelleméről – katasztrofális. Oroszország maga is gyakran hangosan panaszkodik gyengébb tárgyalópartnerei állítólagos helytelen viselkedése miatt a dokumentum aláírása előtt, alatt és után. A Kreml szóvivői következetesen követelik azoknak a cikkelyeknek a teljes körű végrehajtását, amelyek a leginkább érdeklik őket, valamint Moszkva saját értelmezésének elfogadását. Ugyanakkor a Kreml rugalmas volt a saját anyagi kötelezettségei tekintetében – legyenek azok a Moszkva és más posztszovjet államok közötti többoldalú vagy kétoldalú megállapodásokból eredő kötelezettségek. A Kreml politikai megbízhatatlansága gyakran éppen azokat az orosz kötelezettségeket érintette, amelyek kritikusak voltak ahhoz, hogy a megállapodásoknak értelme legyen.

Oroszország megszegett ígéretei

A Kreml jogi nihilizmusának és az aláírt megállapodások tragikus következményekkel járó orosz be nem tartásának esetei az elmúlt 35 év során számtalan esetben fordultak elő. Számos régebbi, Moszkva és Kijev közötti megállapodást, amelyek a posztszovjet térség nemzetközi kapcsolatainak alapját képezték, megszegtek. A legkövetkezetesebb az 1991 decemberében Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna között megkötött Beloveza-megállapodás volt, amely feloszlatta a Szovjetuniót, és amelyet Putyin 2005-ben „a 20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának” nevezett. Ebben a történelmi jelentőségű és teljes mértékben ratifikált szerződésben a három ország létrehozta a Független Államok Közösségét, és konszenzusos módon rögzítette és megígérte, hogy tiszteletben tartja új államhatárait – beleértve azt is, hogy a Krím, Szevasztopol és Donbász Ukrajnához tartozik. A belovezsi megállapodás 5. cikke kimondja, hogy: „A Magas Szerződő Felek elismerik és tiszteletben tartják egymás területi integritását és a Közösségen belüli meglévő határok sérthetetlenségét”.
Szinte napra pontosan három évvel később egy másik történelmi dokumentum következett, a mára már hírhedt Budapesti Memorandum a biztonsági biztosítékokról. Az 1968-as atomsorompó-szerződés (NPT) e függelékében Moszkva, Washington és London az 1994 decemberében Magyarországon tartott utolsó és végzetes KKBE-csúcstalálkozón Kijevnek – cserébe azért, hogy Ukrajna átadja nukleáris robbanófejeit Oroszországnak – megígérte, hogy tiszteletben tartja Ukrajna államhatárait, területi integritását és politikai szuverenitását. A Szovjetunió felbomlása után rövid ideig Kijev rendelkezett a világ harmadik legnagyobb nukleáris fegyverarzenáljával. 1994-ben nemcsak arra kötelezte el magát, hogy leszereli használhatatlan stratégiai rakétáit, hanem arra is, hogy minden más tömegpusztító fegyvert és az ezek előállítására alkalmas anyagot átad Oroszországnak. Ugyanez vonatkozott Ukrajna különböző örökölt hordozóeszközeire, például bombázókra vagy rakétákra is.
Az atomsorompó-szerződés három letéteményes állama, köztük Oroszország, az 1994-es memorandum első két cikkében leszögezi:
„1. Az Amerikai Egyesült Államok, az Orosz Föderáció, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága megerősítik Ukrajnával szembeni elkötelezettségüket, hogy a BTK záróokmányának elveivel összhangban tiszteletben tartják Ukrajna függetlenségét és szuverenitását, valamint meglévő határait. 2. 3. Az Amerikai Egyesült Államok, az Orosz Föderáció, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága újólag megerősítik azon kötelezettségüket, hogy tartózkodnak az Ukrajna területi integritása vagy politikai függetlensége elleni erőszakkal való fenyegetéstől vagy annak alkalmazásától, és hogy egyikük fegyverét sem fogják Ukrajna ellen használni, kivéve önvédelemből vagy más módon, az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban.”.
Ezeket az ígéreteket Moszkva 2014 óta egyre égbekiáltóbb módon szegte meg. Oroszország nemcsak úgynevezett népköztársaságokat hozott létre ukrán földön, hanem 2014 márciusában és 2022 szeptemberében hivatalosan is elcsatolt ukrán területeket, utóbbi esetben olyan területeket, sőt egész városokat is, amelyeket nem ellenőriz.
Az orosz-ukrán háború kapcsán kötött megállapodások többségét Moszkva szintén megszegte. A leghírhedtebbek közülük az úgynevezett minszki megállapodások, amelyeket Kijev fegyverrel fenyegetve írt alá 2014-ben és 2015-ben. A 2014 szeptemberi minszki jegyzőkönyvben („Minszk-I”) Oroszország ukrajnai nagykövete aláírta, hogy „kivonja Ukrajna területéről az illegális fegyveres csoportokat és katonai felszerelést, valamint a harcosokat és zsoldosokat”. A 2015. februári minszki intézkedéscsomagban („Minszk-II”) Moszkva ismét ígéretet tett arra, hogy „az EBESZ felügyelete mellett kivonja Ukrajna területéről az összes külföldi fegyveres erőt, katonai felszerelést, valamint zsoldosokat, [valamint] az összes illegális csoportot”. A Kreml soha nem adta jelét annak, hogy komolyan elkezdte volna teljesíteni ezeket és más ígéreteket, és valószínűleg soha nem is állt szándékában.

A moldovai és a grúz esetek

Az Oroszország által megszegett megállapodások közül azonban azok, amelyek a legfontosabbak lehetnek a 2022-es állítólagos isztambuli megállapodás esélyeinek megítélése szempontjából, azok, amelyek nem Ukrajnát érintik, és amelyeket akkor írtak alá, amikor Putyin még nem volt elnök. Ezek az – első pillantásra egymástól független – érvénytelenítések ugyanis egy szélesebb körű patológiára utalnak Oroszországnak az úgynevezett közeli külföldhöz (azaz a posztszovjet térséghez) való hozzáállásában. Az Ukrajnához nem kapcsolódó szerződésszegések egy szélesebb körű magatartásmintát mutatnak, amely nem csak Ukrajnára vonatkozik, és amelyet nem csak Putyin személyisége alakít.
1994 októberében Moszkva megállapodást írt alá az Orosz Föderáció és a Moldovai Köztársaság között az Orosz Föderációnak a Moldovai Köztársaság területén ideiglenesen állomásozó katonai egységei/alakulatai kivonásának jogi státuszáról, eljárásáról és időtartamáról. A kulcsfontosságú 2. cikkben a Kreml ígéretet tett:
„Az orosz fél a technikai lehetőségekkel és a csapatok új telepítési helyének megszervezéséhez szükséges idővel összhangban a jelen megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül kivonja ezeket a katonai erőket. Az Orosz Föderáció katonai egységeinek a Moldovai Köztársaság területéről történő kivonására vonatkozó gyakorlati lépéseket e határidőn belül a Dnyeszteren túli konfliktus politikai rendezésével és a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiója különleges státuszának meghatározásával fogják szinkronizálni.”.
Ugyanebben az évben a Moldovai Köztársaság elfogadta új posztszovjet alkotmányát, amelyben semleges államként határozta meg magát. A még mindig hatályos 1994-es moldovai alkotmány 11. cikke kimondja: „A Moldovai Köztársaság állandó semlegességét hirdeti. […] A Moldovai Köztársaság nem ismeri el külföldi katonai csapatok állomásoztatását a területén”.
Ennek ellenére a 14. orosz hadsereg maradványai, amelyeket ma „Orosz Erők Operatív Csoportjának” neveznek, Chisinau akarata ellenére és az 1994-es orosz-moldovai szerződéssel ellentétben továbbra is a Moldovai Köztársaság területén tartózkodnak. A Dnyeszteren túli területi konfliktus nem oldódott meg a Moszkva és Chisinau 1994-es szerződésében említett hároméves időszakon belül sem. Moldova alkotmányos kizárását a NATO-csatlakozásból és a külföldi csapatoknak a területén való elhelyezéséből – amelyek szintén fontos témák a lehetséges orosz-ukrán kompromisszumról folyó vitában – Moszkva akkor is, mint most, figyelmen kívül hagyta. Az orosz csapatok 30 évvel később is a moldovai területen tartózkodnak, megsértve Moldova alkotmányát, ahogyan az úgynevezett Dnyeszteren túli Moldovai Köztársaság is Oroszország álállamaként és szatellitjeként.
Oroszország Grúziához való hozzáállása és a Moszkva és Tbiliszi közötti 2008. augusztusi tűzszüneti megállapodás némileg hasonló történetet mesél el. A megállapodást a két ország akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Mihail Szaakasvili írta alá. Az akkori francia elnök, Nicolas Sarkozy után „Sarkozy-tervnek” is nevezték. Franciaország abban az időben az Európai Unió soros elnöke volt, amely közvetített a megállapodás megkötésében. A megállapodás véget vetett a 2008-as ötnapos orosz-grúz háborúnak. Az 5. cikkely előírta, hogy a néhány nappal korábban Abháziába és a Cshinvali régióba bevonult orosz csapatok visszatérnek eredeti oroszországi állásaikba: „Az Orosz Föderáció fegyveres erőit a fegyveres akciók megkezdése előtti vonalra vonják vissza”.
Ennek ellenére Moszkva jelentős számú csapatát grúz területen hagyta, nyilvánvalóan megsértve ezzel az augusztusi megállapodást. Ami még rosszabb, 2008 augusztusának végén független államként ismerte el Abháziát és az úgynevezett Dél-Oszétiát, azaz a csennyeváli régiót. Kiderült, hogy Moszkva kezdeti jóváhagyása és a hamarosan félbehagyott Sarkozy-terv aláírása nemcsak Grúzia megtévesztése volt. Hanem az Európai Unió félrevezetésére is, amellyel Moszkva abban az időszakban jó kapcsolatokat szeretett volna fenntartani.

Következtetések

Talán a legtöbb komoly elemző következtetésével ellentétben volt egy csekély esély arra, hogy Kijev 2022 tavaszán Isztambulban aláírta volna a dokumentumot Moszkvával. Soha nem fogjuk biztosan megtudni. Amit viszont a közelmúlt tapasztalataiból tudunk, az az, hogy a posztszovjet Oroszország hogyan és miért bocsátkozik béketárgyalásokba. A Kreml az ilyen állítólagos alkukat az orosz hegemóniát el nem fogadó posztszovjet államok elleni hibrid hadviselésének egyik eszközének tekinti.
Valószínűleg az isztambuli tárgyalásokon és azt követően is a múltból jól ismert mintát követő orosz magatartást láthattunk volna: miután Moszkva megszállta a posztszovjet államot, fegyverrel fenyegetve keresztülnyom egy ferde megállapodást. Ahogy a két minszki megállapodás is jelzi, egy isztambuli megállapodás már önmagában is a nemzetközi jog átformálását jelentette volna. Második lépésben Moszkva még a kiegyensúlyozatlan dokumentum néhány lényeges pontját sem hajtaná végre. Valamilyen ürüggyel Moszkva de facto visszavonná a megállapodás jóváhagyását, miközben továbbra is ragaszkodna az általa előnyben részesített pontok végrehajtásához.
A 2022-es isztambuli dokumentum Moszkva általi aláírása – ha egyáltalán megengedjük egy ilyen forgatókönyv lehetőségét – a feszültségek átmeneti enyhülését eredményezhette volna. A korábbi orosz magatartásból ítélve azonban a látszólagos alku a minszki megállapodásokhoz hasonlóan a nemzetközi jog újabb felforgatását eredményezte volna. Mindenekelőtt egy feltételezett isztambuli megállapodást Moszkva valószínűleg nem tartott volna be. Nem akadályozta volna meg Oroszország további beavatkozását a volt szovjet köztársaságok belügyeibe, és nem vezetett volna az orosz katonai agresszivitás és területi étvágy csökkenéséhez. Ellenkezőleg, a következő orosz invázió jellemzően rosszabb volt, mint az előző.

Andreas Umland

SÍR A TELEFON!

A rendőrség megtalálta a telefont, amit Magyar Péter a Dunába dobott. A garázdaságot bizonyító felvételek lehetnek a készüléken. A Budapesti Rendőr Főkapitányság újabb közleményt adott a Magyar Péter féle péntek hajnali botrány ügyében. A garázdaság és rongálás miatt, több feljelentést követően már aznap megindult a nyomozás és a sértetti feljelentés alapján a rongálás egy, a Dunában megtalált mobiltelefonra terjed ki.

A.L.

Karnyújtásnyira még egy háború

Az elmúlt néhány hétben világossá vált az izraeli politika és a hadsereg számára, hogy a Hezbollah elleni háború elkerülhetetlen. Ez már nem a „ha” ez történik vagy ha amaz történik, itt már csak a „mikor” kérdéses.

Október 8. óta, a pusztító Hamász-mészárlást követő napon a Hezbollah minden nap megtámadja Izraelt, és azóta is minden nap megismétli. A terrorcsoport több mint 5000 rakétát, páncéltörő rakétát és robbanóanyaggal megrakott drónt lőtt ki az északi határ felé, 60 000 északon élő izraelit kényszerítve, hogy hagyja el  otthonát, és a saját országukban lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberekké változtatta őket, és egyelőre senki nem tudja mikor mehetnek vissza otthonaikba.

Magas rangú izraeli tisztviselők szerint megkezdődött a visszaszámlálás a Hezbollah elleni potenciális háborúig.

Álláspontjuk szerint nem maradt más választásuk. Az izraeli tisztviselők hónapok óta mondták a Hezbollahnak, hogy vonuljon vissza, különben kénytelen lesz megtámadni őket. Ahelyett, hogy ezeket a kérdéseket diplomáciai úton oldották volna meg, és hagyták volna hazatérni a kitelepített izraelieket, a Hezbollah csak fokozta támadásait.

Az iráni terrorszervezet libanoni meghatalmazottja csak a múlt héten többször megfenyegette Izraelt, amelyek közül az első egy olyan videó volt, amelyről a Hezbollah azt állítja, hogy észrevétlenül bejutottak az izraeli légtérbe és a drónfelvételek számos érzékeny területet dokumentáltak, köztük Haifa kikötőjét, és az izraeli haditengerészeti bázist. A Hezbollah állítja, hogy a stratégiailag fontos katonai helyeket térképeztek fel az északi határon túl.

A felvételeken civilek otthonai, valamint az Iron Dome és a David’s Sling légvédelmi rendszerek elhelyezkedése is szerepelt.

A libanoni Hezbollah vezetője, Sayyed Hassan Nasrallah beszédet mondott egy televíziós beszédben, 2024. június 19-én napokkal a drónfelvétel nyilvánosságra hozatala után Naszrallah ismét megfenyegette Izraelt egy televíziós adásban. A terroristavezér azt mondta, hogy

„Izraelben egyetlen hely sem lesz biztonságban”,

ha Izrael háborút indít. Naszrallah Ciprust és a Földközi-tenger más részeit is megfenyegette.

Ennek ellenére a valóság az, hogy Izrael az október 7-i támadások óta készül erre. Az IDF volt vezérkari főnöke, Gadi Eisenkot a megelőző csapás ellen érvelt, mondván, hogy egy ilyen támadás „stratégiai hiba” lett volna, és valószínűleg regionális háborút váltott volna ki.

Az emberi jogi csoportok, a Nemzetközi Büntetőbíróság és a világ vezetői többnyire hallgattak a Hezbollah cselekedeteiről. Úgy tűnik, azoknak, akik általában gyorsan elítélik és démonizálják Izraelt, nem érdekük, hogy a Hezbollah agressziójának  elítélése. Pedig a diplomácia eszközeivel meg lehetne akadályozni a háborút a térségben.

A Hezbollah nem hivatalos hadüzenete

A Hezbollahnak van egy iráni síita fundamentalista programja, amelynek célja Izrael elpusztítása, és Izrael nem várhat tétlenül. Izraelnek jogában áll megvédeni határait, és megakadályozni az október 7-i bármilyen változatot a jövőben.

Az izraeliek semmiképpen sem akarnak háborút a Hezbollahhal. Ennek következményei teljesen pusztítóak lennének kicsiny zsidó nemzetükre nézve. Szakértők kifejtik, hogy a Hezbollah rakéta képességeinek nagy része rövid hatótávolságú, ami azt jelenti, hogy az egész északi határ és az évek óta északon élő gazdálkodók otthonai teljesen megsemmisülnének.

Izrael megteszi, amit tennie kell, nemzetközi támogatással vagy anélkül. Ennek ellenére a labda a Hezbollah térfelén van, és a nemzetközi közösség felelőssége, hogy nyomást gyakoroljon az iráni terrorszervezet libanoni megbízottjára, hogy hagyja abba a támadásokat, és vegye figyelembe Biden figyelmeztetését, amikor azt mondta:

„Ne tedd”.

Orbán: “A versenyképesség hanyatlása Európa legnagyobb problémája”

0

Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel tárgyalt Rómában Orbán Viktor, aki a közös sajtóértekezleten a többi között ezt mondta: ”Mind a magyarok, mind pedig az olaszok számára az a cél, hogy a kontinens versenyképes legyen!”

Uniós együttműködés kell – döbbent rá a magyar miniszterelnök, aki a szuverenitásról csak itthon beszél, mert számára is nyilvánvaló: a magyar gazdaság csakis uniós keretek között lehet versenyképes!

“Ha nem kötünk európai versenyképességi paktumot, akkor többszázezer munkahelyet veszíthetünk  el Európában“ – fogalmazta meg Orbán Viktor, aki arra az apróságra nem tért ki, hogy akkor miért fúrja az Európai Uniót, ha a versenyképességünk tőle függ? Orbán még a magyar alkotmányba is beleíratta: nem veszünk fel közös uniós kölcsönt! Pedig Mario Draghi pontosan ezt javasolja a versenyképességi jelentésben, melyet Brüsszel számára készített. Mario Draghi Itália miniszterelnöke volt Giorgia Meloni előtt, most pedig a gazdasági kérdésekhez nemigen értő kormányfő gazdasági tanácsadója. Ezt Orbán Viktor sem hagyhatja figyelmen kívül annak ellenére sem, hogy Giorgia Meloni becsukta a kaput az orra előtt Brüsszelben: nem veszik fel a Fideszt a szélsőjobboldali pártcsaládba, mert Orbán oroszbarát politikáját sokan nem fogadják el.

“Ha mások se játszanak a szabályok szerint, akkor nekünk sem kell”

– tanácsolja Mario Draghi az Európai Uniónak.

Washingtonban és Pekingben is nagy figyelemmel várják az Európai Központi Bank ex elnökének jelentését az Európai Unió versenyképességéről, mert Mario Draghi egységes európai gazdaságpolitikát javasol annak  érdekében, hogy az Európai Unió ne maradjon le az Egyesült Államok és Kína mögött.

“Több állami és uniós támogatásra lenne szükség és védővámokra az európai ipar fejlődése érdekében”

– jelentette ki Mario Draghi, aki hamarosan benyújtja versenyképességi jelentését Brüsszelben.

Mit javasol Draghi? Szorosabb gazdasági integrációt az Európai Unióban. Erre nagyon kell figyelnie Washingtonnak is – írja a Politico arra utalva, hogy egy 450 milliós gazdasági közösség komoly vetélytársa lehet a 330 milliós Egyesült Államoknak. Csakhogy az uniós piac egyáltalán nem integrált, nincsenek olyan nagyvállalatok és bankok, amelyek ki tudnák használni a nagyságból adódó előnyöket mint az Egyesült Államokban vagy Kínában – mutat rá Olaszország ex miniszterelnöke, aki ma is tanácsokat ad utódának, Giorgia Meloninak. Draghit az Egyesült Államokban is sokra tartják hiszen egyik diplomáját a MIT- en szerezte meg, és dolgozott a Goldman-Sachsnak is.

Mennyire érdekli az USA-t a Draghi jelentés az európai versenyképességről? – kérdezte a Politico tudósítója a washingtoni pénzügyminisztérium egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú tisztviselőjét.

“Annyira érdekel minket a Draghi jelentés amennyire az európaiakat” – válaszolta szellemesen az amerikai pénzügyi vezető arra célozva, hogy az Európai Unió politikailag igencsak megosztott márpedig a nagyobb gazdasági integrációhoz politikai döntés kell.

“Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy egy olyan súlyú ember mint Mario Draghi elvállalta ennek a jelentésnek az elkészítését.”

A 76 éves olasz pénzügyi szakember azzal indokolta vállalkozását, hogy

az Európai Unió végképp lemarad a globális versenyben, ha nem indul meg gyorsan a gazdasági integráció felé.

Macron francia elnök lelkesen támogatja Mario Draghi elképzeléseit csakhogy Franciaországban a politikai helyzet meglehetősen kaotikus, a francia befolyás nem elég erős Brüsszelben ahhoz, hogy a tagállamok többsége elfogadja Mario Draghi merész javaslatait: ezek közös uniós pénzügyi alapok létrehozását célozzák az ukrajnai háború finanszírozására, a zöld átállásra, Európa digitális lemaradásának csökkentésére stb. Miből finanszíroznák ezeket az uniós pénzügyi alapokat? Közös uniós kölcsönből! Egy ilyen volt már, a 750 milliárd eurós helyreállítási kölcsön a Covid pandémia után, de nagy kérdés, hogy meglesz-e a közös politikai akarat egy következő uniós hitelfelvételre.

“Draghinak érvekkel kell meggyőznie a tagállamok állam és kormányfőit, hogy érdekükben áll ez a reform”

– mondja a Centre for European Reform vezető közgazdásza, aki Draghi elnöksége idején az Európai Központi Bankban dolgozott.

“Azt hiszem éppen azért kérték fel erre a nehéz feladatra épp Mario Draghit, mert ő képes lehet erre” – hangsúlyozza Sander Tordoir.

Milyen hatása lehet ennek az USA-ra? Mario Draghi a versenyképességi jelentésben épp arra hívja fel a figyelmet, hogy Biden elnök zöld csomagja sok európai céget elcsábít az Egyesült Államokba, épp ennek ellensúlyozására kellene az Európai Unióban hasonló iparfejlesztési csomagot elfogadni még akkor is, ha ez ellenkezik a szabályokkal.

Mind az USA mind Kína túllép a szabályokon, és hatalmas állami támogatást nyújt az exportképes cégeknek. Erre hivatkozva alkalmaz Biden elnök 100%-os védővámot a kínai elektromos autókra. Ezt követte az Európai Unió is, amely ha szerényebb mértékben ugyancsak védővámokkal igyekszik fékezni a kínai elektromos járművek rohamát. Csakhogy Kína, amely ma már a világ legnagyobb autós piaca és legnagyobb autó exportőre, jelezte: 25%-os védővám sújthatja az európai elektromos autókat Kínában.

Az Európai Unió két tűz között van ráadásul a legnagyobb kereskedelmi partnere Kína míg a legfontosabb politikai-katonai szövetségese az Egyesült Államok.

Mario Draghi protekcionizmussal vádolja elsősorban Kínát, de második helyen az Egyesült Államokat is.

“Az európaiak elsősorban nem az amerikai gazdasági nacionalizmus miatt aggódnak bár az is aggasztja őket hanem amiatt, hogy az USA lehagyja őket a globális versenyben, és kiszorítja európai vetélytársait a globális piacról.”

Mi lenne, ha Trump visszakerülne a Fehér Házba?

Ez az egyik fő aggodalma Mario Draghinak és az egész Európai Uniónak, ahol attól tartanak, hogy a felerősödő amerikai gazdasági nacionalizmus az Egyesült Államokban visszavetheti az európai gazdasági növekedést. Jól megmutatta ezt a brexit, melyet Trump nagy hangon támogatott, majd kiderült, hogy a megígért nagy brit-amerikai együttműködésből semmi sem lett: mindmáig nincs kereskedelmi egyezmény sem London és Washington között. Trump a választási kampány során egységesen 10%-os tarifa emelést javasol, melyet Kína esetében azután meg is tetézne. Mindez Európára nézve azt jelenti, hogy Brüsszelnek újra át kellene gondolnia gazdaságpolitikáját. Ez persze nem jelenti a globális gazdaság végét:

”Fragmentáltabb világ jöhet, melyben sok szó esik az ellátási láncok lerövidítéséről, de a globális gazdaság eléggé robusztus marad mégpedig nemcsak az áruk és a szolgáltatások, de a munkaerő és az eszmék áramlása számára is”

– mondja Geoffrey Okamoto, aki Trump idejében a washingtoni pénzügyminisztérium egyik vezetője volt, dolgozott az IMF-nél is, és jelenleg a Goldman Sachs egyik ügyvezető igazgatója. Mit gondol ő a Draghi jelentésről?

“Ha Európa ebben az irányban indul meg, akkor intenzív párbeszéd alakulhat ki az USA és az Európai Unió között azokról az intézkedésekről is, melyeket eddig az amerikai kormány tett ezen a téren.”

Ez célzás Biden elnök Inflation Reduction Actjére, mellyel az USA elcsábítja az európai cégeket kedvezményeket ígérve nekik, ha betartják a zöld átmenet előírásait.

Brüsszelben felfigyeltek arra is, hogy Biden elnök milyen intenzíven támogatja a hazai chip gyártást. Az Európai Unióban jövőre kell dönteni a nagy támogatási programokról, és a chipek ügye mindenképp szóba kerül majd. Már csak azért is, mert Biden elnök rávett egy holland céget arra, hogy ne szállítsa egyedülállóan hatékony chipjeit Kínába.

Szavakban teljes az USA – EU egység, de a gyakorlat erősen kérdéses:

”minden országnak joga van arra, hogy zöld gazdaságot fejlesszen, és támogassa a gazdasági növekedést”

– jelentette ki John Podesta, Biden elnök egyik tanácsadója.

Podesta pontosan tudja, hogy az Európai Unió mennyire megosztott belülről. Nehezen tud például egységesen vámot kivetni vagy emelni, mert minden tagállam egyetértésére szükség van. Az Európai Unió azért is hátrányban van az USA-val és Kínával szemben, mert számára a világkereskedelem sokkal fontosabb mint a hatalmas belső piaccal rendelkező vetélytársak esetében. Draghi joggal mutat rá jelentésében, hogy az Európai Unió nem használja ki azt, hogy egységesen 450 milliós piaca van.

“a zöld átmenettel kapcsolatban realistának kell lennünk : ha nem akarunk teljes mértékben Kínától függeni , akkor új kereskedelmi kapcsolatokat kell kiépíteni”- nyilatkozta a Politiconak Trevor Sutton, aki a New Yorki Columbia egyetemen egy tiszta energia és kereskedelem programot vezet.

Nem a NATO provokációja miatt támadta meg Putyin Ukrajnát! 

Mítoszromboló videót tett közzé Londonban a hadügyminisztérium azt követően, hogy a szélsőjobboldali Nigel Farage a választási kampányban azt állította: a NATO provokálta ki Putyin csapatainak támadását Ukrajnában 2022 február 24-én.

A NATO komoly erőfeszítéseket tett arra, hogy együttműködjön Putyinnal – hangsúlyozza a videó, amely rámutat arra, hogy az orosz elnök volt az, aki félredobta a az észak-atlanti szervezet javaslatait, és a fegyverekhez nyúlt. “Oroszország előbb megtámadta Grúziát – Georgiát, majd pedig Ukrajnát.”

Rishi Sunak konzervatív kormányfő kijelentette:

”Nigel Farage állítása teljes mértékben alaptalan, és Putyin kezére játszik.”

Farage a BBC-nek adott interjúban elismerte, hogy az agresszió Ukrajna ellen “Putyin hibája” volt, de azt állította, hogy erre azért került sor, mert “a Nyugat provokálta őt.”

Mit értett ezen a szélsőjobboldali angol politikus, aki a brexit első számú híve és propagálója volt Nagy Britanniában annak ellenére , hogy hosszú évekig az Európai parlamentben vette fel a nem épp szerény fizetését. A brit sajtóban arról is megjelentek hírek , hogy Nigel Farage pénzt is kapott Putyintól , de ezeket az állításokat nem sikerült igazolni.

Mit állított Nigel Farage a BBC interjúban?

“Számomra világos volt, hogy a NATO és az Európai Unió keleti előrenyomulása alkalmat adott Putyinnak arra, hogy azt mondhassa az orosz népnek:

“újra ránk támadnak, háborút hoznak ránk.”

Farage hangsúlyozta: a NATO és az Európai Unió “ürügyet szolgáltatott Putyinnak az agresszióra.”

Rishi Sunak miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Putyin elfogadhatatlan akciókat indított már korábban is Nyugaton: ”Ez az ember ideggázt vetett be Nagy Britannia utcáin” – célzott a novicsok esetre amikor az orosz hírszerzés híres árulóját és annak lányát idegméreggel akarta eltenni láb alól Putyin titkosszolgálata. Az orosz elnök, aki maga is a titkosszolgálatnál töltötte ifjúságát, és annak újjászervezésével került be az elitbe, állítólag személyesen adott parancsot az áruló orosz ezredes meggyilkolására Nagy Britanniában. Az akció hajszál híján sikerült is, de végül az ezredes és lánya megmenekült, mindketten azóta is védőőrizetben vannak.

Rishi Sunak brit miniszterelnök arra is utalt, hogy “Putyin nemrég Észak Koreával kötött katonai egyezményt.”

Észak Korea folyamatosan ENSZ szankciók hatálya alatt áll, mert fura ura állandóan nukleáris háborúval fenyegeti a világot. Kim Dzsong Un aktívan támogatja Putyin Ukrajna elleni agresszióját: fegyvert és lőszert szállít. A duci diktátor katonákat is ajánlott Putyinnak, de az orosz diktátor ezt egyelőre nem fogadta el.

“Churchill forog a sírjában”

Ezt írta Farage kijelentései kapcsán az egykori brit hadügyminiszter a Daily Telegraphban. A Munkáspárt vezetője, aki a választások után jó eséllyel Nagy Britannia miniszterelnöke lehet, szintén elítélte Farage Putyint mentegető állásfoglalását: “ez a vélemény gyalázat!” – hangsúlyozta Keir Starmer, aki hozzátette:

”mindenki, aki be akar kerülni a brit parlamentbe, el kell, hogy ismerje: Putyin az agresszor Ukrajnában!”

Nigel Farage eddig hétszer próbálkozott, hogy bekerüljön a brit parlamentbe, de egyszer sem sikerült. Ezért az Európai Parlamentben vette fel dús fizetését, de ott Nagy Britannia tagsága – jelentős részben az ő brexit kampánya miatt – megszűnt.

Farage nem is titkolja, hogy csodálója Putyinnak:

“mint embert nem kedvelem, de mint politikust csodálom hiszen át tudta venni Oroszország irányítását.”

Farage közölte: 2029-ben szeretne indulni a miniszterelnöki tisztségért az Egyesült Királyságban.

A bírálatokra válaszolva Nigel Farage ezt írta a Telegraphban: ”Sosem voltam Putyin támogatója, de hogyha bottal támadjuk meg az orosz medvét, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy visszaüt.”

A Liberális Demokraták vezetője erre azt válaszolta: ”A választási kampány során sok városban járok, és sok helyen ott lobog az ukrán zászló. Ezt azt jelenti, hogy Nagy Britannia népe szolidáris Ukrajnával” – jelentette ki Sir Ed Davey, a liberális demokraták vezetője. Aki hozzátette:

“Nigel Farage ezzel a kijelentéssel azt igazolta, hogy Putyin oldalán áll nem pedig a szabadságén.”

Orbán Viktor (ki más?)

Amikor arról van szó, hogy mi a hagyományos családmodellt védjük, és mi támogatjuk a fiatalokat, és támogatjuk a családokat, és azt szeretnénk, ha a családi életforma minél meggyőzőbb lenne, és nem akarjuk ezt fellazítani mindenféle marháskodással. Lassan már a széket is, amin elveszek, vagy a fotelt, amin ülök, azt is el lehet venni férjül vagy feleségül, tehát köszönjük szépen, azt nem tudom, hogy az állatok mikor kerülnek sorra, tehát ennek az őrületnek itt nincsen vége, de ezt mind el akarjuk felejteni, nem akarunk benne részt venni, és semmiképpen nem akarjuk, hogy a gyerekeinknek más mondja meg, mi a jó, mi a rossz, mi a helyes és mi a helytelen. Tehát nem akarjuk föladni a saját gyermekeink szellemi, ideértve a szexuális neveléshez fűződő szülői jogainkat. Amikor ezt a vitát vívom, ezt a csatát harcolom, akkor nekitámaszkodok annak a népszavazásnak, ami a gender kérdéseiről volt Magyarországon.”

Mindig nagy örömmel várja az ember a pénteket. Nem csak azért, mert másnap szombat lesz, hanem mert péntek az iránymutatás napja, ilyenkor van a heti nagyinterjú, mikor országunk kicsiny hajójának követhetetlen észjárású navigátora népének tudomására hozza, mi jó, mi rossz, mi a helyes, mi a helytelen. Ebben hasonlít Besenyő Pista bácsira, habár Boborján mentora nem a rosszat, a jót, a helyeset, meg a helytelent világította meg a népnek mintegy villámfénnyel, hanem a hülyeséget. Az is fontos ám, mert ha az ember nem tudja, mi az, rengeteget képes ilyenből összehozni. Például:

Mi ezzel nem akarunk foglalkozni, nem is értjük pontosan, mi ez, nekünk van egy életünk, mi úgy szeretnénk élni, ahogy eddig is éltünk.”

Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul, mondja ilyenkor az ember, ám országunk nagy kormányosának eszébe sem jut, hogy ha az ember nem ért valamit, arról lehetőleg nem dumál, de népszavazást aztán végképp nem rendez, hiszen a nemtudásból kiindulva még a kérdéseket sem tudja megfogalmazni rendesen (olyanok is lettek). Az, hogy szerinte támaszkodhat a „magyar nép” véleményére, és irtózatos küzdelme közepette e gránitszilárdságú népvélemény tömbnek vetheti a hátát, a teljes szavazókorú lakosság 47,3 %-át (azaz az összes fideszest) tekintve kissé túlzás. Ráadásul ezen kérdések nem a társadalmat, hanem az azt alkotó egyéneket érintő kérdések, melyekről nagy ostobaság népszavazást kezdeményezni. Ha a kérdés például az, hogy „Akarja-e ön, hogy az üzemi ebédlőben minden nap krumplifőzelék legyen?”, akkor még a 85 %-ban azonos véleményarány sem jelenti azt, hogy mindenki így akarja, nemhogy a 47,3 %! A 100 % persze már igen, de az csak diktatúrákban szokott eredmény, ott is csak a szavazófülkék belső fegyveres felügyelete esetén. A miniszterelnök úr mégis olybá veszi, hogy a „nép” döntött úgy, legyen minden nap krumplifőzelék.

Különösen hatásos szöveg, hogy „fogalmunk sincs, mi az, de nem kérünk belőle”. A miniszterelnök úr a „nem kérünk belőle” résznél szintén az egész országra gondol, amely őt támogatja. Nem is bízza a döntést senki másra. Ő dönt, és punktum! „Egyszemélyben”. Nyet.

Miniszterelnök urunk sajnos azzal sincs tisztában, hogy a házasság, és az abból következő család egy jogilag elismert, jogszabályok alapján működő szervezet. Olyan, mit a Kft., vagy még nagyobb méretben az EU, azaz emberek szövetkeznek valamilyen cél érdekében, és elfogadják, hogy rájuk ettől kezdve az eddigieken felül plusz törvények, szabályok és/vagy előírások vonatkoznak. A szövetkezés mindig önkéntes, a szerződés aláírásával és tanúk általi igazolásával véglegesítődik, azaz miután tudatosan aláírni csak emberek képesek, a szék meg a fotel nem, az állatok meg pláne, annak felvetése, hogy a székkel házasságot lehet kötni, a miniszterelnök úr szóhasználatával élve, marhaság. Emeletes. Az ilyet senki nem akarja, és senki nem is tervezi még a rettenetesen romlott (de nem hülye) EU-ban sem. Csak egyes szerencsétlenek rémálmaiban fordulhat elő, akik mindig arra gondolnak. Mint ahogy  Móricka is. Megelőzési javallat: este nem szabad sokat enni.

Annak a törvény általi tiltása, hogy bizonyos kor alatt senki ne köthessen házasságot, abszolút logikus, hiszen a gyermekek sem fizikailag, sem szellemileg nem alkalmasak a házasságban élésre, arról nem is beszélve, hogy megfelelő jövedelmük sincs a család fenntartásához. Az viszont, hogy két férfi vagy két nő miért nem köthet házasságot, rejtélyszámba megy, hiszen egyrészt mindkettő ember (lásd a feljebb írtakat), másrészt amellett, hogy fizikailag és szellemileg is alkalmasak a házasságkötésre (ezt a jog is elismeri, mivel ellenkező nemű partnerrel minkettő minden további nélkül házasodhat), az aktusból senkinek semmilyen kára nem származik.

A tiltás okaként valószínűsíthető, hogy a jelenleg regnálók attól rettegnek, ez a gyerekek tudomására jut (a házasság sokkal nyilvánosabb életvitelt jelent, mint akár az együttélés), sőt egymás közt esetleg még beszélgetnek is róla, ráadásul jószüleik nélkül, és ezen tudás miatt egyből elvesztik heteró mivoltukat. Hogy hogyan vesztik el, az egy további rejtély, mivel ugyancsak a jelenlegi regnálók jóvoltából 18 éves korukig fogalmuk sem lehet róla, mi az a heteróság meg homóság, meg hogy egyáltalán van ilyen. Ez a totális információ elzárás pontosan ugyanolyan, mintha a gyerekeket úgy próbálnánk megóvni a balesetektől, hogy 18 éves korukig ki sem mehetnek az utcára, nehogy véletlenül meglássák a forgalmat, meg a jövő-menő járműveket, mert akkor ők is közlekedni akarnak, sőt, horribile dictu, tán még villamost vezetni is! Ezen túlmenően a forgalomról filmet nem nézhetnek, könyvet nem olvashatnak, és arról felvilágosító előadást sem tarthat nekik senki. Azt, hogy mi lesz ebből, ha kiszabadulnak az utcára (és 13 – 14 éves koruktól tuti kiszabadulnak ám!), mindenki könnyen elképzelheti.

Azt, hogy mi a jó, mi a rossz, mi a helyes és mi a helytelen, mindenki tudja. Egyetlen gond, hogy mindenki másképp tudja, sőt még családon belül is, akár szülők, ha tetszik. Ezért van úgy, hogy sok gyerek azzal a tudással megy iskolába, kétszer kettő az öt, a rántotthúst kanállal kell enni, és a mindenkibe való jókora belerúgás abszolút szokásos agitációs módszer. Ebből következően, ha „semmiképpen nem akarjuk, hogy a gyerekeinknek más mondja meg, mi a jó, mi a rossz, mi a helyes és mi a helytelen … és … nem akarjuk föladni a saját gyermekeink szellemi, ideértve a szexuális neveléshez fűződő szülői jogainkat,” akkor ezeket a gyermeki tudásokat tilos korrigálni, hiszen a szülő jogaiba avatkoznánk bele.

Nálunk jelenleg az azonos nemű párok, nem házasodhatnak, és nem fogadhatnak örökbe gyermeket, ami az EU szerint hátrányos megkülönböztetés. A miniszterelnök úr azért küzd mintegy oroszlánként, hogy az EU álláspont ellenére megtarthassuk a tiltó jogszabályokat, mivel „…nekünk van egy életünk, mi úgy szeretnénk élni, ahogy eddig is éltünk.” Azzal nem törődik különösebben, hogy a többes szám első személy nem az összes állampolgárra, hanem csak rá és a hasonszőrűekre igaz, hiszen aki a szocializmusban (egypárti államdiktatúra) szocializálódott, másrészt katona is volt a Magyar Néphadseregben, az pontosan tudja, hogy ott nincs kivétel. Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére. Ha vigyázz van, az mindenkinek vigyázz, teljesen függetlenül attól, hogy kinek-kinek mi lenne jó, még ha azok, akik nem vágják magukat vigyázzba, nem is ártanának senkinek.

És a vigyázzt ő vezényli! Értve vagyok, sok kopasz?

Magyarország nem minden polgárának tetszik, hogy egy embertől függ, milyen törvények barkácsolódnak, melyet mindenkinek be kell tartani. Ha az elégedetleneken múlna, azaz ha ők vezetnék az országot, egyrészt sokkal toleránsabbak, másrészt sokkal segítőkészebbek lennének a polgárokkal. Rendkívül nagy pech, hogy ők neveltetésüknél és ízlésüknél fogva sohasem apellálnak a politikai kampányban olyan elemi ösztönökre, mint a halálfélelem (háború), idegengyűlölet (migráns), a másságtól való utálkozás („gender”), és hogy az ebből következően ócska erkölcsű, főleg ezekről hazudozó regnálók kezében van a média nagy része, az már csak a korona.

Sokáig gondoltam úgy, hogy Orbán a néphülyítést csak taktikából alkalmazza, de egyre inkább az a meggyőződésem, hogy ő még hiszi is, amiket mond, illetve amiket a szájába adnak a kampányguruk. Nagy kár, hogy a FIDESZ-nek a fenti, rendkívül profi kampánygurukon kívül szakértője nincs. Semmilyen sincs neki, így aztán országszerte arat a dilettantizmus. Főleg ha valamely szakkérdésben Orbán veszi kezébe a dolgot.

Szörnyű egy állapot.

“Ha tíz éve azt mondják nekem, hogy Románia utoléri  Magyarországot, akkor azt nehezen hiszem el”

Azt nyilatkozta a Portfolionak egy erdélyi magyar közgazdász, aki tagja a román nemzeti bank igazgató tanácsának, hogy nehezen volt elképzelhető az ilyen mértékű román gazdasági fejlődés.

Bálint Csaba szerint Románia sikerének fő oka az, hogy hagyta érvényesülni a piaci szabályokat, és így az ország intenzíven beilleszkedik a globális gazdaságba. Ezenkívül pedig Románia jó gazdasági teljesítményében fontos szerepet játszik az, hogy az USA Lengyelország mellett ezt az országot tekinti stratégiai fontosságúnak ebben a térségben. Jelenleg is épül Európa legnagyobb amerikai katonai bázisa Konstanca közelében hiszen az ukrajnai háború még jobban felértékelte Romániát.

A román gazdaság alapvetően jól diverzifikált. A régió országai általában ipar és export orientáltak, de Romániában sokszínű a helyzet. Románia élen van a termelékenység növekedésében a régióban. 1990-ben Románia még csak az Európai Unió szintjének 25%- át produkálta, akkor még a munkaerő 45%-a a mezőgazdaságban dolgozott, ez kirívóan magas Európában.

Mára a társadalom átalakult: a faluról induló fiatalok jelentős része már az informatikai szektorban dolgozik a városokban. Kolozsvár és Jászvásár/Iasi/ fontos informatikai központokká váltak. Az informatikai szektor a GDP 7%-át adja, ez Európában is magas arány.

“A román gazdaság fejlődése mögött nincsen valamilyen nagy terv, azt alapvetően a piac alakítja” – mondta Bálint Csaba közgazdász, aki Románia sikerének egyik okát abban látja, hogy az ország nem annyira centralizált mint Magyarország.

“Romániában vannak régiós központok míg Magyarország fejnehéz: Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Jászvásár, Konstanca a kikötőjével.”

A másik fontos előny:

”a román állam keveset adóztat, így több marad a vállalatoknál. Romániában klasszikus liberális gazdaságpolitika uralkodik, és emiatt gyorsabban lehet fejlődni”

– állítja a román nemzeti bank igazgató tanácsának magyar tagja.

Az egy főre jutó GDP azért is nőtt, mert a lakosság csökkent

23 millió volt Románia népessége Ceausescu bukása idejében – 1989 – ma csak 19 millió. “A munkaerő 20%-a dolgozik más uniós államokban” – mondja a román nemzeti bank igazgató tanácsának tagja. Tegyük hozzá, hogy Romániából sokan vándoroltak ki Nagy Britanniába, az Egyesült Államokba vagy akár Norvégiába is.

A gyors fejlődésnek persze árnyoldalai is vannak: ilyen például az iker deficit. “A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 7%-a, a költségvetési hiány 6%. Az így együtt a legmagasabb az Európai Unióban. Ha a költségvetési hiányt le kellene hozni az előírt 3%-ra, akkor az megszorítást jelentene.”

Mikor lesz euró?

Ez alapvetően politikai döntés kérdése. “A román társadalom alapvetően Nyugatpárti, a lakosság jórésze szeretné mielőbb bevezetni az eurót. Csakhogy ehhez le kellene dolgozni a költségvetés hiányát , amely komoly áldozatokkal járna.”

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett

Ez a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégyéves mérlege, amellyel korántsem dicsekszik Orbán Viktor kormánya hiszen míg Románia szinte minden területen már megelőzi Magyarországot addig a korrupció tekintetében helycsere történt: az Orbán kormány ebben a tekintetben a legelső lett az Európai Unióban.

Hogy sikerült Romániában mérsékelni a korrupciót, amely teljesen általános volt az országban a kilencvenes években? Az Egyesült Államok stratégiai szempontból fontos országnak jelölte Romániát, és emiatt ki akarta söpörni az elitből az oroszbarát régi gárdát. Erre a legcélszerűbb eszköznek a korrupcióellenes kampány szolgált. Laura Codruta Kövesi főügyész az amerikai nagykövetség dossziéi alapján egyre másra állította bíróság elé a korrupt elit tagjait, és ezzel nemcsak a közéletet tisztította meg, de a piacgazdaság működését is elősegítette. A fontos gazdasági kérdésekben a piac dönt Romániában, és nem a velejéig korrupt államapparátus mint Magyarországon. Mészáros Lőrinc e tekintetben magyar unikum.

Miután Magyarországon az állam pontosabban Orbán Viktor dönt mindenről, így aligha beszélhetünk piacgazdaságról míg Romániában igen.

Abban viszont a két állam nagyon is hasonlít egymásra, hogy a titkosszolgálatoknak kiemelt szerep jut a rendszer működtetésében. Ebben is van különbség Magyarország és Románia között: a magyar kormány továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával, az oroszok otthonosan mozogtak  a magyar külügy informatikai rendszerében. A magyar titkosszolgálatok tisztikara jelentős részben Oroszországban végzett. Románia viszont teljes mértékben átállt az amerikai vonalra, ott a CIA teljesen otthonosan érzi magát, és nem kell vizsgálódnia  a kormány orosz és kínai kapcsolatait illetően.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK