A tavaszi választáson csak azok a szavazatok eredményezhetnek változást, amelyeket az MSZP-Párbeszéd által létrehozott nyitott szövetségre adnak le, minden más voks a jelenlegi kormánypártokat támogatja – mondta Karácsony Gergely, a két ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltje, az MSZP budapesti választmányi ülésén.
A Párbeszéd társelnöke kifejtette: a választáson nemcsak azok támogatják a Fidesz-KDNP-t, akik rájuk szavaznak, hanem a távol maradók és azok is, akik olyan ellenzéki pártra szavaznak, amely egyelőre nem tudja, miként kell egyensúlyozni az ország és saját érdekei között.
Kiemelte, az MSZP-Párbeszéd szövetség
továbbra is várja utóbbi pártok csatlakozását.
Karácsony Gergely szólt arról, hogy választási győzelmük esetén a szociális demokráciát célzó programot valósítanának meg, ebben legnagyobb ellenségüknek pedig a szegénységet, a nyomort és a korrupciót nevezte.
Az MSZP és a DK csak pénzt és parlamenti helyeket akar, rendszerváltást nem – állítja Bokros Lajos. A MoMa elnöke ezzel magyarázza, hogy pártját kizárták az együttműködésből. A DK és az MSZP viszont azt mondja, hogy másfajta együttműködésre készen állnának Bokros pártjával. A háttérben a kis pártok dilemmája állhat.
„Kirekesztés, ezzel az egyetlen szóval jellemezhető a két, magát még nagynak képzelő baloldali párt, az MSZP és a DK magatartása a demokratikus ellenzéki szövetség tárgyában. Tegnap lehullt az álarc. Négy hónapi hitegetés, sőt, hazudozás után a DK elnöke végre bevallotta: nem akarnak megállapodni a Modern Magyarország Mozgalommal” – írja közleményében a Modern Magyarország Mozgalom elnöke.
Bokros Lajos szerint a – nevén nem nevezett – Gyurcsány Ferenc átverte őket, szándéka hamis volt, amikor korábban még együttműködést sürgetett velük.
A MoMa-vezető úgy látja, hogy az MSZP és a DK le akarja kaszálni a kis pártokat. A szocialisták javasolták: a választáson 1 százalékot el nem érő pártoknak vissza kell fizetniük a kampányra kapott támogatást. Ez a megélhetési politikusok túlélési stratégiájának része, mert csak pénzt akarnak, rendszerváltást viszont nem – vonta le a következtetést Bokros.
Az egymással megállapodott pártok lemondtak az önkényuralom és a fasisztoid kormány megdöntéséről, mert nekik jó a mostani berendezkedés is Bokros szerint.
„A Modern Magyarország Mozgalom keserűen veszi tudomásul, hogy a jelenlegi baloldallal nem lehet helyreállítani a demokráciát, nem lehet leváltani az önkényuralmat.”
A pártelnök emlékeztet arra, hogy négy éve az ellenzéki összefogás érdekében nem indultak el a választáson. Most azonban kénytelenek lesznek, mert a jelenlegi szabály értelmében egymás utáni második távolmaradás esetén törölnék őket a nyilvántartásból.
Bokros Lajos szerint az önkényuralom fennmaradásáért a felelősség azokat terheli, akik megakadályozták a demokrácia erőinek teljes körű és feltétel nélküli szövetségét, s ezt az állampolgár tudja.
A Független Hírügynökség megkeresésére Molnár Zsolt, az MSZP elnökségi tagja mindössze annyit reagált Bokros állításaira, hogy az ellenzéki együttműködésnek nem egyedüli módja a parlamenti lista állítása, egyéb lehetőségek is vannak erre, amire az MSZP készen áll.
A DK felajánlotta, és hónapokon át tárgyalt erről, hogy Bokros Lajos
helyet kap a DK listáján és egyéni jelöltjeiket is indíthatták volna
DK-támogatással – mondta Gréczy Zsolt szóvivő. Ugyanezt mondták a Szolidaritás Mozgalomnak, amely elfogadta, Bokros pedig nem – tette hozzá.
A háttérben alighanem a nagyon kis pártok dilemmája húzódik meg. Az, hogy az alig vagy sehogyan se mérhető támogatottságú szervezetek jelöltjeinek töredékszavazatai – ha veszítenek egyéni kerületben – elvesznek, mert a párt önállóan nem indul – sőt, ezek a szavazatok egyenesen a győztes listáját erősítik.
Erre utalt a MoMa elnökségéből pár hete kilépett Pusztai Erzsébet is, amikor csütörtöki Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy arra a pártra kell szavazni, amelyik eléri az 5 százalékot. A nagyobb pártok dilemmája viszont az, hogy legalább 27 kerületben kell jelöltet állítaniuk ahhoz, hogy országos listájuk legyen, vagyis túl sok helyet nem engedhetnek át kis pártoknak. A MoMa ráadásul – ahogyan Bokros ezt írta is – abban a helyzetben van, hogy muszáj önállóan indulniuk, máskülönben megszűnik a párt.
A névsort Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke vezeti, aki a két párt közös miniszterelnök-jelöltje is lesz – mondta az MSZP elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva.
Arról, hogy a listán hány helyet kapna a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt, Molnár Gyula közölte, a helyekről nincs még konkrét és végleges megállapodás, azon dolgoznak, hogy a következő parlamentben a Párbeszédnek önálló frakciója legyen.
Az országgyűlési választás kiírását az MSZP elnöke úgy kommentálta: „a startpisztoly eldördült”. Az MSZP és a Párbeszéd készen áll arra, hogy április 8-án mindent megtegyen azért, hogy Magyarországon kormányváltás legyen – hangoztatta.
Áder János köztársasági elnök kitűzte a következő országgyűlési képviselő-választást, április 8-ára.
A törvényi előírások alapján a legkorábbi vasárnapi időpont április 1-je lehetett volna, mivel azonban az húsvét lévén ünnepnap, a következő lehetséges dátum a 8-a. Általános véleményként korábban is ezt a napot tartották legvalószínűbbnek. Ennek bejelentésére a legelső nap e hét hétfője volt, Áder tehát három napot várt.
Az előző országgyűlési választás április 6-án volt. Érdekességképpen jegyzendő meg, hogy
a rendszerváltás utáni első szabad parlamenti választásra is április 8-án került sor.
Az első fordulóra, mert 2010-ig még kétfordulós a rendszer.
A választásra jogosult magyarországi lakóhelyű állampolgár száma körülbelül 7,9 millió, őket egészíti ki a külföldi állandó lakos, akik közül nemrégiben tette le az egymilliomodik az állampolgári esküt.
A választásra jogosult itthoni lakóhelyűek február 9. után kapják kézhez a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti.
A hivatalos választási kampány a választást megelőző 50. napon, azaz
február 17-én kezdődik,
ez azt jelenti, hogy az erre felhasználható és elszámolható pénzt ebben az időszakban lehet elkölteni.
Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a választókerületben lakó legalább ötszáz választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek március 5-ig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken. Az ajánlásokat a választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk. A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről.
Országos listát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban összesen minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. (Országos nemzetiségi önkormányzat is állíthat listát, ehhez a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása szükséges.) Az országos listákat legkésőbb március 6-án kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.
Az idei országgyűlési választáson szavazhatnak a nem magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok is, nekik március 24-ig kell felvetetniük magukat a központi névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál (NVI).
A külföldön lakos választópolgároknak a választási iroda az országos lista jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, a választó pedig a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak április 7-én éjfélig meg kell érkeznie.
A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 31-ig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.
Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, április 6-ig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre. Az átjelentkezők a választott településen is az eredeti lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak.
Mint minden alkalommal, várhatóan már a választás éjszakáján előzetes eredményt közöl az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 14-én, a választás országos eredményét pedig április 27-én. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 8-ig kell megalakulnia.
Budapesti évnyitót tartott az MSZP, a két fő szónok, Kunhalmi Ágnes és Karácsony Gergely egyaránt az ellenzéki pártok összefogásának szükségességéről beszélt. Emellett mindketten az oktatást és az egészségügyet emelték ki.
Karácsony Gergely és az MSZP vezetői MTI Fotó: Illyés Tibor
Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke, a kampány egyik „arca” többek között arról beszélt, hogy azért megy el több százezer magyar azért ment külföldre dolgozni, hogy például a hazaküldött pénzből tudják taníttatni a gyerekeket és fizetni az orvosi ellátást. Azt mondta:
a Fidesz teljesen tönkretette az egészségügyet és az oktatást.
Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben a leadott szavazatok 55 százaléka nem a Fideszre ment, Budapesten pedig több szavazatot kaptak a baloldali pártok, mint a Fidesz – csak éppen külön listán voltak. Szerinte ezért verte szét Budapestet módszeresen a Fidesz.
„Ha Orbánék megint nyernek, akkor nem lesznek 2018 után kerületek, nem lesznek önkormányzatok”
– mondta. Ezért szerinte a Fidesz meg kell állítani, ehhez meg kell teremteni a feltételeket, de
„ha nincs közös miniszterelnök, és nincs közös lista, automatikusan kétharmada lesz a Fidesznek”.
Ezért a baloldali belharcok befejezésére, az egyéni érdekek félretételére szólított fel mindenkit. Megszólította a DK szavazóit is, azzal, hogy nem adhatják fel a reményt.
„Magyarország nem volt kibírni még négy évet Orbán Viktor uralma alatt”
– mondta. Szerinte „senkinek nincs joga feladni”, el kell hinni, hogy a magyarok tudnak a legtöbbet tenni a jövőjükért: mindenkinek egy szavazata van, még Mészáros Lőrincnek és Orbán Viktornak is.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, az MSZP miniszterelnök-jelöltje két Magyarországról beszélt: az egyik „új fideszes elit, a milliárdosok” világa, a másik a kiszolgáltatottaké. Szerinte 2010-ben sokan bíztak az erős kézben, amit Orbán Viktor ígért, de most a magyar emberek túlnyomó többsége változásra vágyik, és
„a többség nem lehet ellenzékben.”
Azt mondta: meg kell szervezni a változást akaró emberek szövetségét, ennek alapja az MSZP és a Párbeszéd szövetsége, amely nyitott minden párt előtt. Szerinte a pártoknak be kell látni, hogy az ország érdeke fontosabb, mint az egyéni érdekek, ha ezt a pártok nem látják be, akkor viszont a szavazóikat várják.
Arról is beszélt, hogy igazi demokráciát kell építeni a fideszes ál-demokrácia helyett – annak ellentéte szerinte a szociális demokrácia, ami több, mint a liberális demokrácia:
nem a szabadság kevesebb, hanem az egyenlőség több,
idézte Kéthly Annát.
Azt mondta: a fideszes ál-demokrácia tönkretette az oktatást, nem költ az állampolgárok egészségére – a szociális demokrácia viszont esélyt teremtene és fontosnak tartaná az egészségügyet. Beszéde végén arra kérte a gyűlés résztvevőit, hogy szavalják el vele együtt Petőfi Nemzeti dalának első néhány sorát.
Elhúzódó válság is lehet abból a konfliktusból, amely a szocialisták és az Együtt politikusai között alakult ki.
Bangóné Borbély Ildikó MTI Fotó: Soós Lajos
Mint arról hírportálunk is beszámolt, a Demokratikus Koalíció és az MSZP közötti hosszan tartó tárgyalások eredményeként a két párt megegyezett a koordinált indulásban, egészen pontosan abban, hogy a 106-os listán ki hány helyet kap. Ezek alapján alakult ki az 58-46-2-es számkulcs, amely szerint delegálhatnak a szocialisták, illetve a DK-sok egy-egy jelöltet, aki majd felveszi a versenyt a Fidesz nomináltjával. A harmadik szám, az a bizonyos kettes, ami körül most a viharok vannak.
A megállapodás alapján, amelynek írásos változatát nem láttuk, így aztán csak szóbeli közlés alapján beszélhetünk róla,
az egyik körzet Szabó Szabolcsé, a másik Kész Zoltáné lenne,
az előbbi négy éve Csepelen nyert, teljes ellenzéki támogatással, de az Együtt színeiben, az utóbbi pedig időközi választáson, ugyancsak a komplett ellenzék felsorakozása mellett, de függetlenként.
E két hely egyébként, ha jók az információink, az MSZP felségterületeként lett megjelölve, ezért is kérte a szocialista párt Szabó Szabolcsot, hogy névleg MSZP-sként vállalja el a körzetet. A Független Hírügynökséget úgy tájékoztatták, hogy
nem kérték, hogy lépjen be a pártba, sőt azt sem, hogy ne legyen a későbbiekben az Együtt politikusa,
de a koordinációban fogadja el az MSZP támogatását/jelöltségét. Szabó ezt visszautasította, ezért lépett be a ringbe Bangóné Borbély Ildikó, mint szocialista jelölt.
A konfliktus, sokak szerint, oda vezet, hogy a csepeli képviselő hely át fog csúszni a Fidesz, konkrétan Németh Szilárd kezébe, mivel a két politikus versenye hátrányt jelentene az ellenzék számára.
Hétfőn ülésezett az MSZP elnöksége; sokan azt várták, hogy a grémium a tárgyalások újrakezdéséről, vagy felvételéről fog dönteni. Nem így történt, legalább is a Független Hírügynökség információi szerint.
Úgy tudjuk, hogy a grémium most elfogadta Bangóné jelöltségét, azzal persze, hogy a végső döntést a nevekről a február 9-én, vagy 10-én tartandó kongresszus mondja majd ki.
Vagyis az a tény, hogy most a vezetés látszólag lezárta a megegyezés felé vezető utat, nem jelenti azt, hogy ne lehetne februárig a problémára megoldást találni.
Az ATV Nap híre című műsora szavazást rendezett, hogy vajon a nézők kinek adnak nagyobb esélyt, vagy kinek szurkolnak inkább a két jelölt közül. Az adásba 3300 szavazat érkezett és ezek megoszlása alapján Szabó Szabolcsot 52 százalék, Bangónét 48 százalék látta esélyesnek, vagyis szignifikáns különbség nem alakult ki kettőjük között.
A pillanatnyi helyzet tehát mindenképpen döntetlennek látszik. Az MSZP úgy ítéli meg, hogy Bangónénak igenis komoly esélye van Szabóval szemben, az Együtt viszont ebben az áldatlan helyzetben azt helyezte kilátásba, hogy mindenütt elindít egy jelöltet az MSZP-s kandidánssal szemben. Nos,
ez lesz az a helyzet, amelyben garantálható a Fidesz kétharmada,
és amely lényegében feleslegessé is teszi a DK-MSZP paktumot. Ráadásul a jelenlegi helyzetben a DK, igaz külső megfigyelőként, az Együtt mellett tette le a voksát.
Ez a mostani válság azt is előrevetíti egyben, hogy hasonló konfliktus Kész Zoltán esetében is kialakulhat. Aki azt gondolná, hogy olcsó cicaharc folyik, azt igyekszünk tájékoztatni arról, hogy komoly pénzek forognak kockán: amennyiben bármelyik párt az előírt létszám alatt indít képviselőjelöltet, jelentős költségvetési támogatástól esik el. A maximumot nyolcvan feletti számú jelöltnél lehet megkapni, ezt, a megállapodás miatt mindkét párt elbukta, a mostani vita tehát arról is szól, ne kelljen újabb 150 millióról lemondani.
„a választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen”.
Emellett a választást vasárnap kell megtartani, és nem eshet húsvét vagy pünkösd vasárnapjára.
A törvény miatt április elseje kiesik, hiszen idén akkor lesz húsvét. A határidők betartását figyelembe véve,
Áder János legkorábban hétfőn jelentheti be a választás időpontját,
hiszen onnantól számítva 90 nap múlva lesz április 8-a, a legkorábbi lehetséges időpont.
A köztársasági elnöknek január 28-ig van lehetősége arra, hogy április 8-ra tűzze ki a választást, különben kicsúszna a 70 napos határidőből. Persze, ha későbbi időpontról születik a döntés, például április 15-ről vagy 22-ről, akkor értelemszerűen a határidők is tolódnak.
Az előző országgyűlési választás április 6-án volt.
„Válasszunk! 2018” (V18) néven alakítottak egykori bal- és jobboldali kormánytagok csoportot, Balázs Péter vezetésével. Azt szeretnék, hogy nyilvános vitákkal közelítsék egymáshoz a demokratikus ellenzék politikai pártjait. Felhívást is közzétettek, hogy a választásokon minél többen szavazzanak.
MTI Fotó: Illyés Tibor
A csoport tagjai „nemzeti minimum programok nyilvános vitáival szeretnék közelíteni egymáshoz” a pártokat, szerintük a tömör választási üzenetek egy jövőbeli kormányprogram elemei is lehetnek.
A V18 szerint, „ha Orbán Viktor rendszere tovább folytatódik, akkor Magyarország gazdasági-társadalmi lecsúszása tartóssá válhat”. Közleményükben azt írják, hogy meg lehet törni a Fidesz túlzott hatalmát, és a
„választópolgárok ma sokkal inkább igénylik az ellenzéki együttműködést, mint amire a politikai pártok hajlandók”.
A felhívás szerint az alapítók öt különböző kormányban „szolgálták a rendszerváltás nemzeti céljait: a függetlenség megteremtését és védelmét, a szabadság és a jogállam fejlesztését, a fejlett Nyugathoz történő felzárkózást”, és bár elképzeléseik különbözőek voltak, abban most egyetértenek, hogy Magyarország egyre messzebb kerül az európai fejlődés esélyétől.
Nyolc pontból álló programot is meghirdettek. Eszerint
meg kell állítani Magyarország kettészakadását;
mindenki számára hozzáférhető, európai színvonalon működő egészségügyi ellátást kell létrehozni;
újjá kell teremteni a nemzetközileg versenyképes magyar oktatást;
tisztességes piacgazdasági viszonyokat kell teremteni;
módosítani kell az „illiberális” Alaptörvényt, visszaállítva a szociális jogállam társadalmi-politikai formáit és szervezeteit;
ki kell aknázni az Európai Unió lehetőségeit;
együtt kell működni a NATO-szövetségesekkel a hatékony határellenőrzés erősítéséért és a nemzetközi terrorizmus ellen;
valamint segíteni kell a határainkon túl élő és dolgozó magyarokat, hogy ne érhesse őket hátrány.
A V18 csoport vezetője Balázs Péter volt EU-biztos, külügyminiszter,
alapító tagjai pedig: Andor László volt EU-biztos, Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, Bod Péter Ákos egykori ipari és kereskedelmi miniszter, MNB-elnök, Göncz Kinga volt ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, valamint külügyminiszter, Holoda Attila egykori energiaügyi helyettes államtitkár, Lévai Katalin volt esélyegyenlőségért felelős miniszter, Mellár Tamás korábbi KSH-elnök, Pusztai Erzsébet egykori egészségügyi államtitkár, Raskó György volt mezőgazdasági államtitkár, valamint Székely Tamás volt egészségügyi miniszter.
Akik kötelező betelepítési kvótát akarnak Európában, jövőre „újra próbálkozni fognak”, miután a decemberi uniós csúcstalálkozón erről nem született döntés – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott szokásos pénteki interjújában.
Orbán megköszönte a „több mint 2,3 millió” embernek, aki részt vett a nemzeti konzultációban, szerinte az ő véleményük súlyt adott Magyarország álláspontjának.
Azt állította, hogy mások meggyőzésében egyelőre nem járt sikerrel Európában, a kvótát szorgalmazók száma szerinte változatlan, és a márciusban esedékes következő csúcson ismét érvelni fognak álláspontjuk mellett. Azt mondta:
„aki időt nyer, életet nyer”,
és szerinte Európában az elmúlt időszak választásain rendre a bevándorlást korlátozni kívánók erősödtek.
A Független Hírügynökségnek adott interjúban Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője határozottan cáfolta, hogy az uniós tagállamok vezetői, vagy az uniós intézmények közül bárki is kötelező jelleggel illegális bevándorlókat akarna betelepíteni. Mint mondta, csak a nemzetközi egyezmények alapján oltalomra jogosult menekültekkel kapcsolatos szolidaritásról van szó.
Orbán Viktor beszélt a Lengyelország elleni uniós eljárásról is, azt mondta:
ha valaki megtámadja Lengyelországot, az megtámadja egész Közép-Európát.
Szerinte a magyar nemzet érdeke is, hogy szolidáris legyen a lengyelekkel, és világossá tegye, semmilyen uniós büntetés nem valósulhat meg velük szemben. Méltánytalannak és igazságtalannak nevezte az Európai Unió eljárását, és azt mondta: Lengyelország nélkül nincs erős Közép-Európa. A magyar vétóban a lengyelek is bíznak.
Orbán azt is mondta, hogy nem tart attól, hogy Magyarországtól a jogállammal kapcsolatos problémák miatt uniós forrásokat tartanának vissza, és szerinte a magyar gazdaságot lehet működtetni uniós források nélkül,
„a gazdaság motorja nem az uniós pénz, hanem a magyar dolgozó emberek”.
Egy, a kormány által megrendelt elemzés ugyanakkor más mondott: aszerint ugyanis
az uniós támogatások nélkül nem lenne gazdasági növekedés,
sőt, a GDP csökkent volna.
Orbán Viktor azt is mondta: nem érkezett „visszautasíthatatlan ajánlat” az euró esetleges bevezetésével kapcsolatban, csupán „sovány, szerény, rosszabb, mint az eddigi”. Szerinte az eurózónához történő csatlakozáshoz a reálgazdaságot kell a zóna országainak átlagához igazítani.
Megállapodott az MSZP és a DK: 60-46 arányban osztják meg jelöltjeiket a választókerületekben – jelentette be Molnár Gyula és Gyurcsány Ferenc. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje Karácsony Gergely, akit viszont a DK nem támogat.
Jóváhagyta a két párt elnöksége, hogy a 106 egyéni választókerületből 60-ban az MSZP, 46-ban a DK állíthat jelöltet – ismertette a döntést Molnár Gyula MSZP-elnök.
Ezzel lezárták ezt a szakaszt a választások előtt, és szeretnék, ha kikerülnének a közbeszédből a különböző konstrukciós viták – mondta.
Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy január 2-ától valamennyi körzetben elkezdik a kampányt, 46-ban sajátjuk, 60-ban az MSZP jelöltje mellett.
Az arányokat a közvélemény-kutatások eredményeinek átlagában alakították ki.
Minden az egyéni választókerületekben dől el
– hangsúlyozta a DK elnöke.
Mindkét vezető hangsúlyozta, hogy
a demokratikus oldalról készek másokat is bevenni a megállapodásba .
Molnár a Párbeszédet említette, miszerint a kis pártnak lesz olyan jelöltje, akinek indulását támogatni fogják, és lesz politikusa is az MSZP listáján. A Jobbikkal viszont nem tárgyalnak.
Molnár Gyula megismételte, hogy
az MSZP miniszterelnök-jelöltje Karácsony Gergely.
Gyurcsány pedig hangsúlyozta, hogy a DK önálló listával indul, amelyet ő vezet, s nem támogatnak olyan kormányfő-jelöltet, aki más párt listáján van.
Végleges, hogy a közös listában nem lesz megállapodás – jelentette ki Gyurcsány. Tudomásul veszik, hogy van, aki ezt nem támogatja.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
