Önkormányzati választás 2019

Gyurcsány: Orbánnal nincs alku

Nem lehet Orbánnal alkudni – ez volt a visszatérő gondolat Gyurcsány Ferencnek, a DK elnökének évértékelőjében, aki felidézte saját, őszödi beszédének egyik legemlékezetesebb mondatát is.

MTI Fotó: Mohai Balázs

Történelmi értelemben tévúton jár Magyarország, „visszahozták Horthy átkozott korszakát” – többek között erről beszélt Gyurcsány Ferenc. Azt is mondta: a kormány háborúzik Párizzsal, Brüsszellel, miközben kiszolgáltatja az országot Oroszországnak, és a diktatúrát építő Törökországgal barátkozik. Úgy fogalmazott:

„a kormány egy feslett erkölcsű bűnszövetkezet, egy alávaló rendszer.”

Gyurcsány szerint minden kormánynak jogában áll tévedni, hibázni, de „nem lehet megtörni egy nemzet gerincét”, mert ez bűn. Azt mondta, nem lehet extra adóval terhelni a „csalárd módon” szerzett vagyonokat, mert azzal elismernék ezek jogosságát – aki így szerzett vagyont, azt meg kell szerinte büntetni.

Bírálta az MSZP-t és a Jobbikot, arról beszélt, hogy

„ebben az országban majdnem mindenki megkötötte az alkuját a Fidesszel az elmúlt években”,

és azt állította, hogy a DK soha nem kötött tisztességtelen alkut az „alávaló rendszerrel”. Szerinte, „dacára annak, hogy minden az ellenzék ellen szól, mégis lehet győzni” a választáson.

Azt is mondta: többet hallani „egy magyar származású amerikai milliárdosról, aki írt két vitatható cikket, mint a magyar munkásokról”. Felidézte, hogy a menekültellenes kampány közben több ezer embert fogadott be a kormány, akik nem vették el a munkát, nem becstelenítették meg a lányokat, nem növelték a bűnözést, nem tették tönkre a kultúránkat, nem lett Magyarország kalifátus.

MTI Fotó: Mohai Balázs

Ezután a saját, őszödi beszédét idézve azt mondta: „csak dadognak, és

nem mondják azt, hogy hazudtunk reggel, hazudtunk tízóraikor, hazudtunk ebédre, uzsonnaidőben, este és éjszaka, amikor fölkeltünk, még hatodszor is hazudtunk.”

Idézett Orbán Viktor egy régi beszédéből is, amit még az MDF-kormány alatt mondott a politizáló egyház ellen. Azt mondta:

„tudott beszélni ez a fiú, talán még gondolkodni is”

Szerinte az egyháznak nem szabad politizálnia, és igazságtalannak tartja, hogy az egyházi iskolák több állami támogatást kapnak.

Beszélt a szexuális zaklatásokról is, bírálta a katolikus egyházat és a magyar államot, hogy nem vizsgálják az esetleges molesztálások ügyét, és azt ígérte, bizottságot hoznak létre „az egyházi köröket érintő pedofília kivizsgálására”.

Gyurcsány szerint a kormány kiszolgáltatja a hazát a Fidesz pártérdekének, ezért kaphatnak orosz bűnözők állampolgárságot.

Beszédét azzal zárta, hogy elképesztő gazdasági és médiafölényt épített ki a kormány, „bűnnel és hazugsággal”, ezt kell szerinte megtörni. Azt mondta: aki együttműködött „a diktatúra rendszerével”, annak „nem lesz helye” a jövő demokratikus kormánya környékén, ez mindenkire vonatkozik a diplomatáktól a közigazgatásban dolgozókig.

Orbánnal nincs alku! – Nézd élőben a 14. évértékelő beszédemet!

Közzétette: Gyurcsány Ferenc – 2018. január 27.

Juhász Péter: Orbán a turbótolvajok miniszterelnöke

Kampánynyitó rendezvényt tartott az Együtt, ahol beszédet mondott Juhász Péter pártelnök és Szigetvári Viktor miniszterelnök-jelölt is.

MTI Fotó: Mohai Balázs

Juhász Péter, a párt elnöke többek között arról beszélt, hogy az Együtt a közösen küzdők, a szegényekért kiállók pártja, amely egy „Mészáros és Mészáros nevű maffiával” szemben küzd, „amelyet nyilvánvalóan Orbán irányít”.

Azt is mondta:

„Orbánék mindent el akarnak venni.”

Beszélt strómanhálózatokról, „ibizai porban úszó luxusjobboldaliságról”, „hazavitt uniós támogatásokról”, és azt mondta:

„Orbán a turbótolvajok miniszterelnöke.”

Szerinte Orbán „Putyin talpa alatt képzeli el a hazát”, és azt mondta: országgyűlési képviselői igazolvány birtokában bebizonyítja majd, hogy „Orbán Viktor is bűnöző”.

Arról is beszélt, hogy nem szabad 2022-re gondolni, hanem csak 2018-ra szabad.

MTI Fotó: Mohai Balázs

Szigetvári Viktor, a párt miniszterelnök-jelöltje (aki a héten interjút adott a Független Hírügynökségnek) többek között arról beszélt, hogy „sok a miniszterelnök-jelölt, de kevés a kormányzati tapasztalat”, neki viszont van. Szerinte felnőttnek kell tekinteni a választókat, így

koalíciós kormányról, az Orbán-kormány leváltásáról, utána pedig korszakváltásról kell beszélni.

Azt is ígérte: nem fognak hülyeségeket beszélni betarthatatlan ígéretekről. Ezután különböző ígéreteket sorolt fel, amelyek a párt programjában szerepelnek.

Baranyi Krisztina képviselőjelölt, Juhász Péter pártelnök, Hajdu Nóra alelnök, Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője, Spät Judit elnökségi tag és Szigetvári Viktor, a párt miniszterelnök-jelöltje.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Szerinte az Együtt az egyetlen párt, amely nem csak beszél a „maffiaállam leváltásáról”, hanem kész, 200 napos terve van rá. Az első intézkedések között megszüntetnék a felsőoktatási tandíjat, 18 évre emelnék az iskolakötelezettség korhatárát, és mindenkinek elengednék a Diákhitel2 tartozását. A költségvetési tartalék terhére pedig lerövidítenék a kórházi várólistákat, a rendelőintézeti előjegyzési listákat maximum egy hetesre csökkentenék, és megemelnék a háziorvosi praxispénzt.

Ennyi pénzt költhetnek kampányra a pártok és a jelöltek

Az egyéni jelöltek legfeljebb 5 millió 140 ezer forintot költhetnek a kampányukra, ebből valamivel több mint egymilliót az állam biztosít. Emellett a pártok is kapnak pénzt. A kampány hivatalosan három hét múlva kezdődik.

Urnabontás Budapesten a 2014-es választások után.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

2013-ban hozott törvényt a Parlament, elvileg azzal a céllal, hogy a kampányköltségeket átláthatóvá tegye. Ez a törvény írta elő, hogy az országgyűlési képviselők választásán minden egyéni választókerületi jelölt a központi költségvetésből egymillió forintos támogatásra jogosult (az összeget 2014 óta minden évben növelik a fogyasztói árindexszel, így ez most 1 millió 28 ezer forint).

Ezt a pénzt csak a kampányidőszak alatt lehet felhasználni,

vagyis idén február 17-től, és csak kampánytevékenységre, vagyis plakátra, politikai hirdetésre, választási gyűlésre. Az összeget készpénzben nem is lehet felvenni. A jelöltek ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy nem maguk költik el, hanem az őket jelölő párt rendelkezésére bocsátják.

A listát állító pártok is kapnak támogatást a költségvetésből:

ehhez figyelembe veszik, hány egyéni jelöltet indítanak. Ehhez először megszorozzák a megszerezhető összes mandátumot a 2014-es ötmillió forint fogyasztói árindexszel növelt összegével (ez idén 199-szer 5,14 millió, vagyis 1,2286 milliárd forint). Az a párt, amely legalább 27 egyéni jelöltet indít, ennek 15 százalékát kapja, amely legalább 54-et, az 30 százalékot, amely legalább 80-at, az 45 százalékot, és amely mindenhol indít valakit, az összeg 60 százalékát kapja.

A támogatás szempontjából a közös listát állító szervezetek egy pártnak számítanak,

de nyilatkozniuk kell arról, milyen arányban osztják fel a támogatást.

Persze más forrásokból származó pénzt is lehet kampányra fordítani, de az összeg jelöltenként legfeljebb 5 millió 140 ezer forint lehet.

A választási eredmény jogerőre emelkedése után 15 napon belül a pártoknak el kell számolni az állami támogatás felhasználásával. Aki ezt nem teszi meg, annak az állami támogatás kétszeresét kell visszafizetnie. Annak a jelöltnek pedig, aki még a választás előtt visszalép, vissza kell fizetni a támogatást. Ha „túl sok” jelölt lép vissza, akkor a Nemzeti Választási Bizottság ajánlása szerint az adott pártot is törölni kell az indulók közül.

Annak a jelöltnek is vissza kell elvben fizetnie a támogatást, aki nem éri el az érvényes szavazatok két százalékát.

A listát állító pártok közül pedig azoknak, aki nem kapják meg a listás szavazatok egy százalékát.

A kampánypénzek felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi – amelyet sokan bírálnak a pártokra kirótt büntetések miatt.

A kampány maga a választást megelőző 50. napon, vagyis február 17-én kezdődik. Onnantól kezdve lehet plakátokat kitenni, szórólapokat terjeszteni. A kampányidőszakban a választási gyűléseket sem kell bejelenteni a rendőrségnek, de ilyet a választás napján már nem lehet tartani. Kampányolni viszont aznak is lehet – leszámítva a szavazóhelyiségek bejáratának 150 méteres körzetét.

Nem lesz törvényes a választás!

„A Nemzeti Választási Bizottság ezzel az iránymutatással tudatosan törvényellenesen értelmezi félre a választási eljárási törvényt. Mindezt csak azért, hogy gátolja az ellenzéki együttműködést. Ha az NVB iránymutatása érvényben marad, áprilisban nem lesz sem törvényes, sem szabad, sem tisztességes a parlamenti választás” – szögezi le az Együtt közleménye.

A közlemény a Nemzeti Választási Bizottság mai iránymutatására reagált, amely szerint törölni kell egy párt országos listáját, ha az egyéni jelöltjeinek száma 27 alá csökken, vagy ha megvan a 27 jelölt, de a területi eloszlás követelményét nem teljesítik.

A Juhász Péter elnöke és Szigetvári Viktor miniszterelnök-jelölt által jegyzett dokumentum szerint azonban e „csaló döntés ellenére sem tudja a Fidesz megakadályozni, hogy tisztességes ellenzéki együttműködések alakuljanak ki”.

Újabb akadály az ellenzék pályáján

Elfogadta az országos lista kiesésével kapcsolatos iránymutatását mai ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A testület jogértelmezése szerint törölni kell a párt országos listáját, ha egy vagy több jelölt kiesése miatt a szavazás megkezdéséig bármikor nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

 

Az április 8-ai parlamenti választáson országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított – idézi a testület mai döntését az MTI. Az iránymutatást jegyzőkönyvi döntéssel fogadták el, amely bíróságon nem megtámadható, az iránymutatás alapján hozott konkrét NVB-határozat ellen azonban kérhető jogorvoslat a bíróságon.

Az NVB iránymutatása nem kötelező érvényű.

Mint megírtuk, László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője elemzésében vitatja, hogy a választási eljárási törvény alapján az NVB-nek lenne felhatalmazása a pártlista törlésére. Szerinte a pártoknak is az az érdekük, hogy legalább 27 jelöltet versenyben tartsanak, és alapvetés számukra, hogy az ellenzéki koordinációban csak legalább ennyi jelölttel lehet részt venni. A pártoknak adandó költségvetési támogatás is erre ösztönzi őket, mert ennyi jelölti számtól kezdődően jár a pénz.

László szerint az NVB szándéka illeszkedik az eddig ismert ellenzéki stratégiákhoz, azokat egyáltalán nem szűkíti be. Mindazonáltal a szakértő szerint nem egyszerű a helyzet az elképzeléssel. A választási eljárási törvényben a lista „kiesése” kapcsán egyetlen szó sincs arról az esetről, ha egy jogerősen nyilvántartásba vett listát állító párt jelöltjeinek száma 27 alá esne.

A Jobbik regisztráltatta magát a választásra

A Jobbik péntek reggel az áprilisi választáson induló pártként. Egyúttal nyilvánosságra hozta a 106 egyéni képviselői jelöltjének listáját.

Ma reggel a Nemzeti Választási Irodánál a Jobbik Magyarországért Mozgalom hivatalosan regisztráltatta magát a választáson induló jelölő szervezetek között – közölte a párt.

Az egyéni jelöltek sorában találhatók a Jobbik ismert arcai, a jelenlegi képviselőcsoport tagjainak zöme. Vona Gábor pártelnök az egyik Heves megyei kerületben méreti meg magát.

Ajánlatot tett a DK az Együttnek, de ők nem tudnak róla

Beindult az ellenzéki taktikázás így bő két hónappal az országgyűlési választások előtt: a Független Hírügynökség információi szerint a Demokratikus Koalíció együttműködési ajánlatokat tett az Együttnek, ők viszont nem tudnak erről.

Mint tegnap megírtuk, úgy értesültünk, hogy a Demokratikus Koalíció javaslatot tett egy közös listára az Együttnek, amelyet Juhászék elutasítottak. Ezután Gyurcsányék javaslatot tettek az egyéni körzetekben való együttműködésről is, amelyre eddig nem kaptak még választ.

Ez utóbbi ajánlatban úgy tudjuk, hogy a DK több körzetet is felajánlott az Együttnek, köztük olyan fővárosit is, ahol a párt esélyes lehet a győzelemre. Az ajánlat másik oldala, hogy Gyurcsányék azt várták cserébe, hogy az Együtt húsz-egynéhány körzetben ne indítson jelöltet a DK, az MSZP és a Párbeszéd által már elfogadott, koordinált jelölttel szemben.

A Független Hírügynökség újabb értesülései szerint a közös listás ajánlatot még január második hetében tette a DK, majd január 22-én személyesen javasolták az együttműködést az érintett egyéni választókerületekben Juhászéknak. Később Gréczy Zsolt, a DK szóvivője az ATV-ben is beszélt az ajánlatról.

A helyzet azért korántsem ennyire világos, ugyanis más információink szerint az Együttben nem tudnak erről, személyesen nem kaptak ajánlatot Gyurcsányéktól.

A DK egyéni körzetekben való együttműködésre tett ajánlatot az Együttnek

A Független Hírügynökség információi szerint a Demokratikus Koalíció először közös listára tett javaslatot az Együttnek, majd miután ezt Juhász Péterék elutasították, az egyéni körzetekben való együttműködésre tettek javaslatot. Erre eddig nem kaptak választ.

Gyurcsány Ferenc azért ajánlotta a közös listát az Együttnek, mert a jelenlegi, nagyjából 1 százalékosra mért támogatottságuk alapján  félő, hogy ha nem érik el az 5 százalékot, az Együttre leadott szavazatok elveszhetnek a demokratikus oldal számára. A DK álláspontja szerint közös lista felesleges olyan pártok esetében, amelyek biztosan 5 százalék fölött lesznek (MSZP, DK), de a billegő, vagy kiesés rémétől fenyegetett pártok esetében hasznos lehet.

A közös listára vonatkozó DK-s ajánlatot az Együtt elutasította, ezért a Demokratikus Koalíció új javaslatot tett. Több körzetet is felajánlottak Juhászéknak, köztük győzelemre esélyes budapestit is. Cserébe azt várják, a hogy két párt közötti népszerűségi arányokat is figyelembe véve, az Együtt húszegynéhány körzetben ne indítson ellenjelöltet a DK, az MSZP és a Párbeszéd által már elfogadott, koordinált jelölttel szemben.

A DK ez ügyben az Együtt válaszára vár.

Belepiszkálnának a választási szabályokba

A Nemzeti Választási Bizottság korlátozni tervezi annak lehetőségét, hogy az ellenzéki jelöltek még a választás előtt visszaléphessenek a kerületben legesélyesebb jelölt javára. Az erről szóló iránymutatást a bizottság következő ülésén tárgyalhatják meg. Egy választási szakértő szerint a törvény nem hatalmazza fel erre az NVB-t, egy másik szerint igen, de sportszerűtlen lenne.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén úgy döntött, iránymutatást ad ki arról, hogy egy párt országos listáját törölni kell, ha az egyéni választókerületi jelöltek száma 27 alá csökken, vagy ha a 27 jelölt megvan, de a területi eloszlás követelményét nem teljesítik. A hatályos törvényi előírás értelmében parlamenti választáson országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban legkevesebb 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.

A gyakorlatban azt jelentené a változás, hogy korlátoznák azt a lehetőséget, hogy az ellenzéki jelöltek még a választás előtt visszaléphessenek a választókerületben legesélyesebb jelölt javára, amiről egyre többet tárgyalnak az egymással összefogó ellenzéki pártok.

Másképpen szólva a NVB szerint nem elegendő a jelöltek regisztrációja és a jelöltséghez szükséges ajánlások összegyűjtése,

az országos pártlista állításának feltételeit a választásokig meg kellene tartani.

Ha ezek bármelyikét nem teljesíti egy párt, akkor törlik az országos listáját.

Patyi András, az NVB elnöke azzal érvelt, hogy a korábbi választási eljárási törvény kifejezetten előírta: az egyéni választókerületi jelölt kiesése nem érinti a listát, ilyen előírás azonban nincs a hatályos jogszabályban, ezért kell iránymutatást kiadniuk.

László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője elemzésében vitatja, hogy a választási eljárási törvény alapján az NVB-nek lenne felhatalmazása a pártlista törlésére. Szerinte a pártoknak is az az érdekük, hogy legalább 27 jelöltet versenyben tartsanak, és alapvetés számukra, hogy az ellenzéki koordinációban csak legalább ennyi jelölttel lehet részt venni. A pártoknak adandó költségvetési támogatás is erre ösztönzi őket, mert ennyi jelölti számtól kezdődően jár a pénz.

László szerint az NVB szándéka illeszkedik az eddig ismert ellenzéki stratégiákhoz, azokat egyáltalán nem szűkíti be. Mindazonáltal a szakértő szerint nem egyszerű a helyzet az elképzeléssel. A választási eljárási törvényben a lista „kiesése” kapcsán egyetlen szó sincs arról az esetről, ha egy jogerősen nyilvántartásba vett listát állító párt jelöltjeinek száma 27 alá esne.

A parlamenti képviselők választásáról szóló passzusok közt pedig valóban hiányzik az a szabály, hogy nem érinti a listaállítás jogát az, ha az egyéni választókerületi jelölt kiesett. Benne van viszont a helyi önkormányzati választási törvényben, csakhogy ez nem érvényes a parlamenti szavazásra.

„A hatályos választási eljárási törvény tehát hallgat erről az eshetőségről. Márpedig ha nem szerepel benne, hogy mi a teendő a vázolt esetben, nem is hatalmazza fel az NVB-t a pártlista törlésére”

– fogalmaz László Róbert.

Nem ért egyet ezzel Tóth Zoltán, aki úgy véli: értelmezhető úgy az NVB-nek adott felhatalmazás, hogy adhat ki iránymutatást, ha egymásnak ellentmondó döntések születnek egyes választási szerveknél. Mindazonáltal sportszerűtlen lenne az ellenzék számára egyébként is kifejezetten hátrányos választási szabályok további szűkítése. A már idézett fontos passzus hiánya a törvényből szürke zónává tette a szabályokat, tág teret adva az értelmezésnek – ért egyet a felvetéssel. (A választási szabályok évtizedek óta egyik legjobb szakembere áprilisban a DK színeiben készül indulni egyéni kerületben.)

A PC szakértője szerint egyébként a vita azért nem „éles” mert csak iránymutatásról lenne szó, ami természetesen orientálja a választási szerveket, de ha előállna ilyen konkrét eset, a végső szót a Kúria fogja kimondani. Tóth Zoltán ellentmond ennek azzal, hogy az iránymutatással szemben nincs jogorvoslati lehetőség. „Majd meglátjuk, mivel fogja elutasítani a fellebbezést a bíróság” – mondta.

A Klubrádióban sem lesz választási reklám

Lényegében megerősítette a Független Hírügynökség értesülését a Klubrádió vezetője, hogy a csatorna nem fog választási hirdetéseket közölni. Idén, meglepetésre, az RTL Klub sorompóba állt, a TV2 viszont elzárkózik a reklámok közlésétől.

„Nem vágyaik netovábbja” – ezzel reagált a Független Hírügynökség kérdésére Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója. Vagyis az, hogy ingyen közöljenek választási hirdetéseket a kampány idején. Arató szerint ez piaci termék, amiért azonban nem kérhetnek pénzt. Ezt a szabályt 2013-ban a Fidesz saját maga érdekében vezette be – mondta Arató, hozzátéve: 2010-ben még jelentős bevételük volt a kampányhirdetésekből. Formális döntést valószínűleg nem hoznak, amely párt megkeresi őket, annak válaszolni fognak.

Eddig két nagy médium közölte, hogy beszáll a reklámok közlésébe:

az RTL Klub és az ATV.

A HírTV és a TV2 csoport viszont elutasította a lehetőséget. (Az RTL online felületén emellett pénz ellenében is mód lesz hirdetni. Az ATV ugyancsak kinyitotta online felületét, ahogyan a zoom.hu is fogadja a reklámokat.)

Az RTL döntése meglepő volt, mert korábban a nagy kereskedelmi tévék egyaránt távol tartották a politikai hirdetéseket a képernyőről. Ezeket ugyanis a törvényes reklámidő terhére sugározhatják ingyen, ráadásul a nézők szemében – a tapasztalatok szerint – riasztó a tömény politika.

Az öt éve megváltozott szabály értelmében az országos állami csatornáknak (M1, Duna, Kossuth Rádió) kötelező a politikai reklámok közlése kampány idején, s azonos terjedelemben minden olyan párt számára, amely országos listát tud állítani. A kereskedelmi média szabadon dönthet, de ha igent mond, pénzt nem kérhet a szpotokért, s naponta háromszor kell leadniuk ezeket, mindösszesen 470 perc terjedelemben.

Figyelembe véve az országos médiaviszonyokat, az RTL Klub döntése azt jelenti, hogy az ellenzéki pártok kampánybeli megjelenése

lényeges felülreprezentáltságot tesz lehetővé

számukra a „normál” képernyős szereplés idejében és tartalmában egyaránt (a nyomtatott sajtóról már nem is beszélve). A TV2-ben és az állami csatornákon például, noha nem lesznek kampányvideók, a kormány Soros-reklámjai (tájékoztatásnak nevezve) folyamatosan futnak.

A médiumoknak február 17-ig kell bejelenteniük, ha kívánnak kampányhirdetéseket közölni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK