Önkormányzati választás 2019

Karácsony: Itt vagyok, készen állok

Az együttműködéssel elérhető kormányváltásról beszéltek az MSZP kampánynyitóján felszólaló politikusok. A legerősebben Kunhalmi Ágnes bírálta a kormányt, Karácsonyi Gergely, a Párbeszédtől igazolt miniszterelnök-jelölt inkább a jövőről beszélt. A szociális demokrácia koncepcióját fejtette ki beszédében, amelyet az MSZP-Párbeszéd-MLP választási együttműködés elfogadása után tartott.

Hiller István választmányi elnök arról beszélt, hogy lesz új magyar köztársaság. Hangsúlyozta, hogy örül, hogy egymásra találtak a Párbeszéddel és Karácsony Gergellyel, és jelen vannak a Liberálisok is, hiszen együtt alkotják a változás közösségét. Az MSZP programjáról azt mondta, hogy az a szociális demokrácia programja, míg a Fidesz illiberális felfogása csak megosztja a társadalmat.

Utána Kunhalmi Ágnes következett, aki sokkal keményebben beszélt. Azzal kezdte, hogy sorsdöntő a szocialisták, a magyar baloldal és az ország számára is a mostani kongresszus. Szerinte már négy évvel ezelőtt is kormányváltást akart az ország, és egyértelmű, hogy a Fidesz nem a nép akaratából kormányoz. „Ez egy beteg helyzet” – mondta Kunhalmi arra, hogy a Fidesz szerinte elcsalt választáson nyert, és úgy bontja le a demokráciát. Hangsúlyozta, hogy az egyetlen gyógyír erre, ha az emberek áprilisban elmennek szavazni. Hozzátette, hogy a magyar demokrata szavazók egész Európáért is felelősséggel tartoznak, mert meg kell állítani ez előre törő szélsőjobboldali és újjobboldali erőket.

Orbán saját választóit is becsapta, egyszerűen hülyének nézte a magyarokat

– mondta Kunhalmi. Arról is beszélt, hogy büszke az MSZP-re, amiért felismerte, hogy változnia kell, és meghozta a nehéz döntéseket az együttműködés szükségességéről is.

Kunhalmi először elfelejtette felkonferálni az őt követő Molnár Gyulát, majd visszatért a mikrofonhoz, és közölte, hogy a csapatkapitány következik. Az MSZP elnöke a beszédet azzal kezdte, hogy ebben a teremben alakult meg a szocialista párt, most pedig újabb történelmi tettként egy új szocialista párt megszületését jelenti be, amely a Párbeszéddel kiegészülve képes legyőzni a Fideszt.

„Érdekházasságnak indult, de kezd alakulni a kémia”

– mondta az együttműködésről. Szerinte az MSZP és a Párbeszéd összefogása „a tradíció és az innováció házassága”.

Azt mondta, hogy három ok miatt optimista az április választásokkal kapcsolatban. Az első az, hogy a fontos időközi választásokon meg lehetett verni a Fideszt, a második pedig, hogy a felmérések szerint a változást akarók többen vannak, csak még nem tudják, hogy mihez csatlakozzanak. De mától ezt is tudhatják, mert létrejött a változás szövetsége – mondta Molnár Gyula. Harmadik okként azt említette, hogy most már a Fidesz szavazói is tudják, hogy a kormánynak csak önmaga fontos.

„Egy esélyünk van, ha mi magunk elhisszük, és el tudjuk hitetni, hogy meg lehet ezt a választást nyerni”

-mondta a jelenlévőknek. Ők vagy mi – szerinte ez a választás tétje, és ez nem a jobboldali és baloldali szavazókat jelenti, hanem a Fidesz kormányzása alatt gyarapodó elitet, és az egyre rosszabbul járó többieket, akiknek az MSZP, Párbeszéd, LMP összefogása jelenti a megoldást.

Molnár Gyula után a miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely mondott egy nagyon magabiztos beszédet. Azzal kezdte, hogy büszke arra, hogy itt lehet, és közösen elindítják a változást. Végre a magyarok azt a Magyarországot kaphatják, amit régóta megérdemelnek – mondta. Arról beszélt, hogy sokan akarnak változást, de félnek attól, hogy ez nem fog bekövetkezni, mert azt „károgják” nekik, hogy nincs valódi alternatíva. Pedig igazából valódi kormánya nincs az országnak, hiszen ők azzal vannak elfoglalva, hogy visszaéljenek a hatalommal. „Az a rendszer, amiben most érünk, szocializmus a fideszeseknek, kapitalizmus mindenki másnak” – mondta.

Április 8-a kormányváltás és rendszerváltást lesz, de végre nem csak nemet mondhatnak a magyarok, hanem igent is valamire: ez pedig a szociális demokrácia Karácsony szerint. Ezután részletezte a szociális demokrácia programját az oktatás, az egészségügy és a társadalmi igazságosság szempontjából. Karácsony szerint a változást ott kell elkezdeni, hogy meg kell változtatni a politikát. Emlékeztetett, hogy Göncz Árpád születésnapja van, és példaként állította a volt köztársasági elnök mondatát: azokat akarom szolgálni, akiknek nincs szolgájuk.

„Itt vagyok, készen állok, azt kérem, hogy gyertek velem, és változtassuk meg közösen Magyarországot”

– mondta. Hozzátette még, hogy büszke arra, hogy az MSZP pirosa és a Párbeszéd zöldje összeért, de még valami hiányzik: a fehéret, a tiszta lapot a változást akarók képviselik, őket kell megszólítani. Karácsony Gergely, aki egyre jobban belelendült, a beszéd végén felállította a kongresszust, és a Talpra magyar első két sorát szavaltatta el velük, hogy ezzel üzenjenek a választóknak. Végül pedig egy csapat dobos ütemes zenéje mellett a színpadra szólította a többi vezető politikust is, akik úgy ünnepeltek, mintha legalábbis már megnyerték volna a választást.

Elfogadták az MSZP-Párbeszéd választási megállapodást

Elfogadta az MSZP kongresszusa a Párbeszéddel kötött megállapodását a 2018-as országgyűlési választásra: a két párt közösen indít képviselőjelölteket, közös országos listán indul, a miniszterelnök-jelölt pedig Karácsony Gergely. A Liberálisoktól Bősz Anett kapott helyet az MSZP-Párbeszéd országos listáján.

A Budapesti Kongresszusi Központban zajlik az MSZP listaállító és kampányindító kongresszusa, ahol 207 igen, 14 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett hagyták jóvá a Szövetség az igazságos Magyarországért című dokumentumot, amelyet Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Hiller István, az MSZP választmányának elnöke, valamint Karácsony Gergely és Szabó Timea, a Párbeszéd társelnöke írt alá.

A megállapodás szerint a Párbeszéd képviselőjelöltjei indulnak Budapest 1-es (V. kerület), 10-es (III. kerület), Hajdú-Bihar megye 5-ös (Hajdúszoboszló) és Fejér megye 3-as (Bicske) választókerületében. Az országos lista 1., 11., 19., 33., 44., 55., 66., 77., 88., 99. és 110. helyén is a Párbeszéd politikusai szerepelnek. A kongresszus az országos listát a megállapodásnál kevesebb, 164 igen, 42 nem szavazattal és 21 tartózkodással hagyta jóvá.

A két párt közös listáját értelemszerűen a miniszterelnök-jelölt,

a párbeszédes Karácsony Gergely vezeti, az első tízben rajta kívül MSZP-s politikusokat találunk.

Íme tehát az első tíz jelölt az országos listáról:

  • Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke
  • Molnár Gyula, az MSZP elnöke
  • Hiller István, választmányi elnök
  • Kunhalmi Ágnes, budapesti elnök
  • Tóth Bertalan, parlamenti frakcióvezető
  • Gőgös Zoltán, elnökhelyettes
  • Tóbiás József volt pártelnök, pártigazgató
  • Mesterházy Attila volt pártelnök
  • Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke
  • Gurmai Zita volt európai parlamenti képviselő

A 11. helyen megint egy párbeszédes politikus, Tordai Bence áll, de Szabó Tímea, a párt másik társelnöke csak a 99.

A Magyar Liberális Párttól csak Bősz Anett ügyvivő kapott helyet az országos listán a 15. helyen.

Mivel még vannak üres helyek, elképzelhető, hogy Fodor Gábor pártelnök is rákerül majd, ebben azonban egyelőre nincs döntés. Fodor maga is azt mondta, nyitott kérdés, hogy kapnak-e még helyeket. Az MLP elnöke úgy fogalmazott, hogy a kongresszuson létrejött a „változás szövetsége, amelynek tagja a liberális párt is”, méghozzá befutónak tartott helyen. Hozzátette, tudják hogy egy ilyen helyzetben minden pártnak kell kompromisszumokat kötnie, és a Liberálisok azok, akik a legtöbb kompromisszumot kötötték.

A listát pénteken éjszakába nyúló vitán fogadta el az MSZP választmánya, és felhatalmazták Molnár Gyulát és Karácsony Gergelyt, hogy február 17-ig folytassanak tárgyalásokat a Liberális Párt vezetőivel az együttműködés lehetséges módjairól.

Miniszterelnök-jelölti tv-vita lesz április elején

Televíziós miniszterelnök-jelölti vitát szervez április első hetére a „Válasszunk! 2018” (V18) – tudta meg a Független Hírügynökség Raskó Györgytől, a csoport egyik alapítójától. Már javában zajlanak azok a közvélemény-kutatások, amelyek célja segíteni kiválasztani egy-egy egyéni körzet legesélyesebb ellenzéki jelöltjét.

 

Pénteken délután tartott ülést a V18, amelyen megállapodtak az áprilisi választásokig érvényes részletes forgatókönyvükben – tudtuk meg Raskó György agrárközgazdásztól, a csoportosulás egyik alapító tagjától. Mint a FüHü-nek elmondta, ennek részeként választási vitákat szerveznek. Egyrészt lesz három tematikus vita az általuk esélyesnek tartott pártok szakpolitikusai között, másrészt – április elején – a miniszterelnök-jelöltek között. Mindezt a televízió által biztosított nyilvánosság előtt.

Kedden jelentik majd be ennek a részleteit, s akkor indítják el a nyilvánosság számára a honlapjukat is – mondta Raskó, hozzátéve: nagyon sok hasznos információ válik ezáltal elérhetővé.

Általában is kezdődik az a fajta szervező munka, amelynek célja, hogy minden választókerületben a lehető legjobb jelölt vívja majd meg a csatát április 8-án a Fidesz jelöltjével – fejtette ki.

Kérdésünkre, hogyan állnak a belebegtetett, ezt a célt segíteni hivatott közvélemény-kutatások, Raskó elmondta: azok már javában zajlanak.

Raskó, a FüHü-nek korábban adott interjújában a többi között azt mondta, hogy az eddigi háttérelemzések azt sejtetik, hogy akár 50 egyéni körzetben is van esélye az ellenzéknek koordinált jelölttámogatással”. Hozzátette: az elképzelés az, hogy ettől még a pártok indítsanak saját jelölteket a körzetekben. Szerinte el lehet kerülni, hogy a választók ne zavarodjanak össze.

A V18 mai ülésén tudomásul vették, hogy kilépett az alapítók közül Lévai Katalin (aki saját pártot alapítva indulni kíván Budapesten).

Így maradt tíz alapító, ugyanakkor legalább ennyi, a maga területén vezető szakpolitikai szakértővel bővül az a kör, amelynek tagjai részt vesznek a V18-ak munkájában, kampányaiban.

A V18 csoport vezetője Balázs Péter volt EU-biztos, külügyminiszter, alapító tagjai pedig: Andor László volt EU-biztos, Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, Bod Péter Ákos egykori ipari és kereskedelmi miniszter, MNB-elnök, Göncz Kinga volt ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, valamint külügyminiszter, Holoda Attila egykori energiaügyi helyettes államtitkár, Mellár Tamás korábbi KSH-elnök, Pusztai Erzsébet egykori egészségügyi államtitkár, Raskó György volt mezőgazdasági államtitkár, valamint Székely Tamás volt egészségügyi miniszter.

DK-sok tolták ki a fideszeseket Újpalotán

Több százan gyűltek össze Gyurcsány Ferenc újpalotai utcafórumán. A rendezvényt egy tucatnyi fideszes igyekezett megzavarni – sikertelenül. Gyurcsány a szavazáson való részvételre buzdított.

 

A Gyurcsány Ferenc utcai fórumát megzavarni próbáló fideszes csapatot az vezette, akit a Hajdu László irányította önkormányzat korrupciógyanús ügyek miatt novemberben leváltott. A DK-sok kiszorították őket a térről.

A fórumon Gyurcsány Ferenc jó szívvel ajánlotta a választók figyelmébe a XV. kerület DK-s polgármesterét, mondván, az ő győzelme csak akkor kerülhet veszélybe, ha sokan azt gondolják a helyiek közül, hogy ő úgy is nyer. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint mindenkinek el kell mennie szavazni, hogy megbukjon Orbán Viktor.

Kint legyen, vagy bent Fodor Gábor?

Beszélhetnek a liberálisok a szocialisták mai választmányi ülésén, illetve mégsem.  Az előzmény, mint ahogy erről beszámoltunk, az, hogy Fodor Gábor gyöngyösi intermezzója és szerepvállalása után, arra az álláspontra jutott az MSZP: kihagyja a változás szövetségéből a Liberális Pártot, és nem biztosít sem egyéniben és listán sem helyet a liberálisok elnökének. Ez a változás azért is meglepő, mert az elmúlt hetekben olyan ráutaló magatartást tanúsítottak a partnerek, hogy abból arra lehetett következtetni: ha formálisan nem is lesz része az MLP az említett szövetségnek, de keresik a módját, miként tud ahhoz kapcsolódni, anélkül, hogy tizenöt százalékot kelljen vállalni a listás szavazáson.

A gyöngyösi eset azonban az élére állította az eddig rejtve tartott kérdést: mit is kezdjenek Fodor Gáborral. Az MSZP-ben az ügy belső háborút indított, amelynek a vége a teljes elzárkózás lett. Ennek következtében fogalmazódott meg a liberálisok közleménye, amelyben azt kérik, hadd szólaljon fel a péntek délutáni választmányi ülésen Bősz Anett ügyvivő, illetve Sermer Ádám elnökhelyettes. A két politikus arról akarná meggyőzni a testület tagjait, hogy érdemes számukra – értsd: a párt képviselői számára – helyet biztosítani a listán, illetve egyéniben esélyes helyen indítani, mert jelenlétük szavazatokat hozhat, legalább egy mandátumnyit, távollétük viszont a liberális emberek elfordulását eredményezheti.

A Független Hírügynökség hivatalos információt nem kapott arról, hogy vajon engedékenyek lesznek-e a szocialisták vagy sem, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a délután folyamán, mégpedig a választmányi ülést megelőzően, de annak helyszínén találkozhatnak a választmányi elnökkel, Hiller Istvánnal. Akad ugyan olyan szereplő is, aki azt javasolja, hogy az összes résztvevő előtt szólalhasson fel a két vendég, de – az eddigi tudásunk alapján – ezt a lehetőséget nem kapják meg. Ez alapján könnyen elképzelhető, hogy a Hiller Istvánnal folytatott beszélgetést tekinti az MSZP annak a formának, amely mindkét fél számára megfelelő lehet. Ami nyilvánvalóan csak akkor lehet így, ha Hiller, mint választmányi elnök olyan ígérettel engedi el a két liberálist, amely számukra is elfogadható kompromisszumot jelent, vagyis valamilyen módon részesei lesznek a „változás szövetségének”. Hogy van-e ilyen megoldás, illetve gondolkodnak-e olyan szereposztásban, amely mégiscsak helyzetbe hozza Fodort, egyelőre nem tudjuk. Van, aki úgy véli, muszáj lenne engedni, mert bár Fodor Gábor önmaga nem biztos, hogy hoz valami hasznot, de a kimaradása árthat, ami egyfajta zsarolási potenciálra utal.

Annyi hírlik csupán, hogy Hillernek egy órája van arra, hogy megnyugtató megoldást találjon minden fél számára.

Konkrét kérdésre konkrét válaszok (1. rész): Stop Soros

Egy boldogabb világban a tudatos állampolgár az alapján húzza be az ikszét, hogy melyik jelölt/párt elvei, nézetei, a konkrét ügyekben elfoglalt álláspontja és – félve mondjuk ki, mert mára ez már pejoratív – vállalása/ígérete a legszimpatikusabb, áll az övéhez  a legközelebb. Úgy gondoltuk, a konkrét ügyekben megpróbálunk tiszta képet kapni és adni: megkérdeztük hát a nagyobb ellenzéki pártokat, mit tennének egy-egy ügyben. Figyelem! Utóbb számon kérhető válaszok következnek! És egy megjegyzés: a kormányzó pártoktól nem kérdeztünk, ők a kormányzásukkal nap mint nap egyértelmű állást foglalnak ezekben a kérdésekben.  

 

Mit tennének a Stop Soros csomaggal (ha elfogadják azt valóban)? 

– kérdeztük meg hét párttól: (ábécé sorrendben) a Demokratikus Koalíciótól (DK), az Együtt-től, a Jobbiktól, a Lehet Más a Politikától (LMP), a Magyar Szocialista Párttól (MSZP), a Momentumtól  és a Párbeszédtől. Ritka nagy egyetértés alakult ki köztük: ugyan az egyes pártok válaszai között árnyalatbeli különbségek fellelhetők – akár az alapján is, hogy milyen hosszú választ adtak erre a kérdésre, ám lényegében ugyanazt mondják: a csomag egy nagy nonszensz.

Íme tehát a szó betű szerint idézett (terjedelmi okokból egyes esetekben meghúzott) válaszok a pártoktól:

 „A Stop Soros csomag elfogadása esetén olyan mértékben sértené még az Orbán-féle alaptörvényt is, nem is beszélve az uniós közösségi jogról, hogy még a Fideszes Alkotmánybíróság sem tehetne mást, mint hogy megsemmisíti. Az egyetlen, amit a Fidesz érdekében megtehet, hogy a döntést elhúzza a választásig. A választás után hivatalba lépő kormány tehát akkor jár el helyesen, ha minden további nélkül hatályon kívül helyezi.”

 

„Azonnal hatályon kívül helyeznénk a Stop Soros csomagot, mivel a civil szervezetek értelmetlen megbélyegzéséről szóló, betarthatatlan, végiggondolatlan és főleg káros törvény. A civil szervezetek fontos és hasznos szerepét el kellene ismerni, és munkájukat segíteni kellene, nem pedig képzelt ellenségként harcolni ellenük.”

 

„A Stop Soros csomag egyelőre még a jogászok számára sem nagyon értelmezhető, hiszen Pintér Sándor belügyminiszter már jelezte, hogy jelenleg Soros Györgyre nem is vonatkozik. Emellett épp a kormány volt az, amely az elmúlt években több százmillióval támogatta a Soros-féle szervezeteket. A Stop Soros egyelőre nem tűnik másnak, mint Orbán Viktor menekülésének, miután lebukott a 2300 migráns beengedésével.”

 

„A ’Stop Soros’ csomag egy jogilag rendkívül zavaros jogszabály, ami arra szolgál, hogy a jelenlegi kormány folytassa a propaganda valóságban felépített fantomharcait. Az LMP ezzel szemben a valós problémákkal foglalkozik, és kormányon ezekre fogunk kínálni hiteles és megalapozott megoldásokat.”

 

„A ’Stop Soros csomag’ egyelőre nem létezik, az Országgyűlés elé be sincs nyújtva. A Kormány honlapján közzétett tervezet – tartalmát tekintve – egy tákolmány, kodifikációs szempontból hibáktól hemzseg, alanya – ezáltal a teljes szabályozás értelme – bizonytalan.

A tervezet mögött kivehető kormányzati cél a civil társadalom elleni újabb támadásról szól, ez ellen pedig az MSZP minden eszközzel fel kíván lépni. A Stop Soros különadót akar a civilekre, mi különadót akarunk a közpénzmilliárdosokra, mi különadót akarunk az uniós pénz-milliárdosokra, akik megállítanák Brüsszelt, közben ellopják a támogatásainkat.

Az MSZP szerint haladéktalanul át kell tekinteni a Fidesz és a Kormány betelepítési politikáját, mert kifejezetten veszélyes, hogy Orbán egyszer arról beszél, hogy a gazdasági növekedés fenntartásához több millió bevándorlóra van szüksége az országnak, máskor nem akar gazdasági bevándorlót látni az országban; gyűlöletet keltő, uszító propagandával azt sulykolja, hogy a menekültek bűnözők, miközben lehetővé tette, hogy orosz, ukrán és más bűnözők ezrei kaphassanak magyar állampolgárságot; azt sulykolja, hogy a menekültek veszélyesek, miközben menekültek ezreinek adott oltalmazotti státuszt. 1294 ember menedék-kérelmének elbírálása miatt hergelik az embereket, miközben kb. 20.000 gazdasági bevándorlót engedtek be az országba a Rogán-Habony féle letelepedési kötvény-biznisszel”.

 

 

„A Stop Soros csomag egy közjogi nonszensz. Ezért hatályon kívül helyeznénk a csomagot.”

 

 

 

„A ’Stop Soros’ törvénycsomagot hatályon kívül helyeznénk.”

 

Még az ördöggel is szövetséget javasolnak a 28-ak

Hangsúlyozottan átmeneti szövetséget, a választókerületi egyetlen jelölt támogatását kéri a már 28, javarészt ismert értelmiségi felhívása. Új pártállam kiépülése és Fidesz-kleptokrácia: ennek eltávolítása a politikai mező minden irányából aláírók célja. A Független Hírügynökségnek többen elmondták: a bizonytalanok mozgósítása is szándékuk.

Az aláírásakor 26, kedd reggelre már 28 ismert nevet tartalmazó nyílt levelet a politikai spektrum minden pontján megtalálható személyiségek fogalmazták meg. Címzettjeik az ellenzéki pártok, mondván külön-külön egyikük sem képes a mostani kormány eltávolítására. „Ezért felszólítjuk önöket, ne akadályozzák a változást sürgető állampolgárok akaratának érvényesülését” – álla Magyar Nemzetben közzétett proklamációban.

A levelet Elek István egykori MDF-es parlamenti képviselő, később Orbán Viktor személyes tanácsadója, Lányi András filozófus és környezetvédő (az LMP-Új kezdet-szövetség választási programjának egyik megszövegezője), és Horgas Péter színházi díszlettervező fogalmazta – tudta meg a Független Hírügynökség.

Az aláírók közt van a szintén csalódott fideszes Ángyán József, egykori agrárállamtitkár, Mellár Tamás (most Pécsett egyéni jelölt sok párt támogatásával), Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter, Pusztai Erzsébet, ugyancsak az Antall-kormány tagja. Más irányból érkezett Vásárhelyi Mária szociológus, Kincses Gyula ex-államtitkár, Heller Ágnes filozófus, Majtényi László alkotmányjogász. S vannak „outsiderek” (Málovics György egyetemi oktató, Szalay Kriszta színész, Tallár Ferenc filozófus, Varga Andrea szakszervezeti vezető, Fokasz Nikosz egyetemi oktató).

A nyílt levél megfogalmazói arra szólítják fel az ellenzéki pártokat, hangolják össze választási stratégiájukat, hogy leváltsák a

„közpénzen hizlalt Fidesz-kleptokráciát”.

Harminc évvel a pártállam lebontása után egy új pártállam kiépülésének vagyunk tanúi – írják még.

Kiemelik, hogy a pártok tegyék egyértelművé: programjukat nem adják fel, egymást politikai ellenfeleknek tekintik, átmeneti szövetségük a kormány leváltására korlátozódik. Mert az egyéni kerületekből csak azokat lehet elnyerni, ahol nem oszlanak meg az ellenzéki szavazatok.

A Független Hírügynökségnek Mellár Tamás és Kincses Gyula is elmondta: egyik céljuk feltétlenül az, hogy

minél többen menjenek el választani,

mert minél többen szavaznak, annál nagyobb az esély a változásra. A szocialista-szabad demokrata kormányok egykori szociális államtitkára kiemelte, hogy nem szándéka valakik, valamely pártok mellett buzdítani, a választóknak helyben kell dönteniük a lehetőleg egyetlen ellenzéki jelölt mellett. Egyébként egy értékrend melletti kiállás a levél aláírása – mondta Kincses Gyula.

Ezt hangsúlyozta Fokasz Nikosz, a már Magyarországon született görög származású szociológus, egyetemi oktató is. Mint mondta, megkapta a szöveget, amivel egyetért, ezért írta alá. Ő is az alternatíva létrejöttének fontosságát hangsúlyozta, de személy szerint ő nem akar senkit befolyásolni.

Mellár Tamás, az első Fidesz-kormány KSH-elnöke a passzívakat, bizonytalanokat buzdítja, hogy szavazzanak, mert „most van lehetőség”. Mellár egyéni jelöltségét eddig 9 párt támogatja, a Jobbik, az LMP és a Momentum saját embert indít.

Mellár elmondta: a hétfői jelölti vitában is elismételte, hogy ha a február közepi közvélemény-kutatás azt hozza ki, hogy van nála esélyesebb, ő visszalép annak javára. De reméli, hogy a számok birtokában a külön indulni készülő „hármak” is megváltoztatják véleményüket.

A súlyosan csalódott ex-fideszes Mellár ősszel azzal indokolta sorompóba állását, hogy majdan unokája szemébe nézhessen, ha az megkérdi tőle, mit csinált ebben a helyzetben.

Akár 250 párt is indulhat a választáson

Ennyi szerepel ugyanis a nyilvántartásban, és még újakat is be lehet jegyezni.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában csaknem kétszázötven jogerősen bejegyzett párt szerepel. Az OBH adatai szerint tavaly 70, idén eddig két pártot jegyeztek be jogerősen.

A négy évvel ezelőtti országgyűlési választás óta 116 pártot jegyeztek be a bíróságokon,

és ebből eddig csak egyet töröltek. Az előző választás előtti évben 23 pártot jegyeztek, a 2010-2014 közti időszakban pedig 51-et.

Hasonló pártalapítási hullám az 1990-es évek első felére volt jellemző. Bár sok, akkor alakult párt azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint tíz még ma is működik közülük. A mai parlamenti pártok közül az MSZP-t 1989 novemberében, a KDNP-t 1989 decemberében, a Fideszt 1990 februárjában vették nyilvántartásba.

1989-ben alakult meg a Magyar Demokrata Fórum (jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség), a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Munkáspárt és a Szociáldemokrata Párt. Még működik az 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is.

A pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert

csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson,

tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára megállapítja egy párt működésének megszűnését, ha az egymást követő két országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Utána a párt egyesületként működhet tovább.

Arról, hogy a kampányban mennyi pénzt használhatnak fel és mennyi támogatást kapnak a pártok, itt olvashat.

Karácsony Gergely: Messzire kell vinni az országot a fideszes rémálomtól

Molnár Gyula szerint „az utolsó percekben vagyunk”, Szabó Tímea pedig az mondta: az ellenzéknek egyetlen feladata van, a kormányváltás.

A Párbeszéd ötödik születésnapja alkalmából tartott taggyűlést. Karácsony Gergely, a párt és az MSZP miniszterelnök-jelöltje azt mondta, szeretnék Magyarországot messzire vinni a fideszes rémálomtól: a Nyugat, az igazságosság és a tudás társadalma felé. Ahogy fogalmazott:

„Nagyon messzire szeretnék vinni Magyarországot a gyűlöletkeltés politikájáról, a megosztottságtól.”

Beszélt arról is, hogy az MSZP együtt született a harmadik magyar köztársasággal, amelynek egyik legfontosabb pártja volt, a Párbeszédet viszont a harmadik magyar köztársaság válsága miatt alapították, hogy a jövő Magyarországát az együttműködésre építsék.

Azt mondta: az MSZP óriási lépést tett, amikor legerősebb ellenzéki pártként nem csinált presztízskérdést abból, hogy elfogadja egy kisebb párt politikusát listavezetőként. Nem gondolják azt, hogy képesek lennének a nemzet egységét képviselni, de

az együttműködésben hisznek, azt szeretnék tovább szélesíteni, ajtójuk nyitva áll mindenki előtt, aki változást akar.

Szerinte nem csak a választási matematika miatt van szükség együttműködésre, amelyhez egyetlen feltételük van, hogy a szövetség ne a múltat építse, hanem a jövőt, nem a 2010 előtti világot szeretnék visszahozni, hanem egy új modellt, a szociális demokráciát szeretnék megvalósítani.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke azt mondta,

„ébresztő mindenkinek, eljött az idő, az utolsó percekben vagyunk.”

Szerinte az esélyes szavazat a változást akarók szövetségére leadott szavazat, az egyéni választókerületekben és listán is, az áprilisi pedig nem csak egy választás a sok közül. Ahogy fogalmazott: ha ezen a választáson ez a hatalom marad és folytathatja, amit elkezdett 2010-ben, akkor végleg át fogják alakítani Magyarországot, és

ez a Magyarország már nem olyan ország lesz, ahol szívesen élnének.

Megerősítette, hogy a két pártnak Karácsony Gergely lesz a közös miniszterelnök-jelöltje, ő vezeti majd a közös listát is és az egyéni választókerületekben is közösen állít a két párt jelölteket. Azt mondta: most április 8-án több mint kormányváltás, majdnem rendszerváltás kell.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint nincs most fontosabb feladata az ellenzéknek, minthogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy áprilisban kormányváltás legyen. Azért dolgoznak, azért kötnek szövetséget, hogy

olyan kormánya legyen az országnak, amely valóban a magyar emberek érdekét szolgálja.

Karácsony Gergely az MTI szerint újságíróknak azt is mondta: február 17-én indul a jelöltállítás, addig a közös listán a helyek elosztása nem fixálható, nyitva hagyják azt más pártoknak. Hisz abban, hogy meg tudnak állapodni az Együtt-tel is, a pénzügyi okok ellenére.

A listáról Molnár Gyula azt mondta: az első ötben ott lesznek a párt fontos tisztségviselői, illetve azok a politikusok, akik a közvélemény-kutatások szerint „húzzák a pártot”. Karácsony Gergely szerint „nyilván az MSZP elnöke lesz a második helyen, de lehet, hogy Gyurcsány Ferenc lesz a harmadik”.

Elindulunk, a változás szövetsége létrejött!Nincs még 4 évünk. Most kell cselekedni, most kell talpra állni. 👉 Közösen győzni fogunk: http://karacsonygergely.hu/csatlakozz ✘

Közzétette: Párbeszéd Magyarországért – 2018. január 27.

Vona Gábor: Orbán nem irtja, hanem nemesíti a korrupciót

Évadnyitó beszédet tartott Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Többek között azt mondta: a kormány éveken át hazudott, helyre kell állítani a demokráciát, és el kell számoltatni a Fidesz vezetőit.

MTI Fotó: Kovács Attila

A Jobbik elnöke hét feladatról beszélt, amit meg kell teremteni: valódi biztonságot, demokráciát, a korrupció valódi felszámolását, versenyképességet, az elvándorlás megállítását, nemzetközi súlyt, társadalmi összefogást.

Szerinte Magyarországon nincs valódi biztonság, vannak olyan területek, ahol mindennaposak a közbiztonsági problémák, idősek és fiatalok nem mernek kimenni az utcára.

Azt mondta, a kormány a migrációra építette a programját, aztán a külügyminisztérium helyettes államtitkára „elmondta Orbán Viktor őszödi beszédét”, és kiderült, hogy

a kormány három éven keresztül hazudott,

és több ezer embert fogadott be titokban. Számára az egész ügy legkínosabb eleme az őcsényi eset volt: aljasnak és gusztustalannak nevezte a miniszterelnök hozzáállását.

Vona azt mondta: a Jobbik a nemzetközi egyezmények megtartásával, propaganda nélkül, de megvédi Magyarországot a migrációtól, a kvótáktól, a kerítést is megtartják, sőt, lehet, hogy máshol is építenének. Emellett a letelepedési kötvények „piszkos, mocskos” üzletágát is megszüntetik, a felelősöket pedig elszámoltatják – ígérte.

Vona szerint

„a demokráciát már nem is megvédeni kell, hanem helyre kell állítani.”

Felidézte a felmérést, amely szerint Magyarország az Unió legkevésbé demokratikus országa.

Beszélt arról is, hogy a korrupciót ki kell irtani, Orbán Viktor viszont nem irtja, hanem „nemesíti ezt a gyomnövényt”. Azt mondta:

„Orbán Viktor és kormánya lényegében a haveri kapitalizmusnak és a maffiakommunizmusnak egy koktélját rázta össze.”

Vona korrupcióellenes ügyészség felállítását ígérte, valamint azt, hogy akár az Európai Ügyészség segítségét is kérik. Lex Ludas Matyi törvénycsomagot is ígért. A versenyképességről azt mondta: „az elmúlt 28 év versenyképességi kudarc. A régió éllovasából a régió sereghajtójává váltunk.”

Azt ígérte, hogy a családpolitikát a valósághoz igazítják. Kijelentette:

számukra a család egy férfi és egy nő szövetsége, gyerekvállalása.

Szerinte a mostani kormány nőellenes.

Arról is beszélt, hogy sokan azért hagyják el az országot, mert „fullasztó” számukra a helyzet, és erre a kormánynak nincs válasza. Szerinte a diktatúra és a demokrácia között az a választóvonal, hogy a kormánynak nem fáj az elvándorlás, mert így kevesebben kritizálják őket itthon.

MTI Fotó: Kovács Attila

Vona szerint Gyurcsány Ferencnek és Orbán Viktornak köszönhetően elpárolgott az ország presztízse, és „hatalmas kamu”, amit Orbán mond, hogy ő Európa erős embere.

„Nyugaton egy antidemokratikus, diktatórikus és megbízhatatlan embernek tartják.”

Szerinte Orbán „az országot használja fedezetül a piszkos üzleteihez”. Arról is beszélt, hogy „az nem külpolitika, hogy Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter néha berúgja a kocsmaajtót.”

Azt is mondta, hogy Orbán lejáratta a nemzet szót, politikai termékké degradálta, és ugyanezt tették a polgár szóval. Szerinte fontos a múlt, de nem lehet benne élni, mert annak folyamatos összeveszés a vége. Büszke a Jobbik tagjaira, hogy „rétegpártból nagy, nemzeti néppárttá vált”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK