Archív

Tájkép csata után, avagy Vásárhely másnap

Milyen a választások másnapján a hangulat Hódmezővásárhelyen? Talán a várakozó szó a legjobb kifejezés rá.

Fotó: Facebook / Márki-Zay Péter

Kis Andrea, a hódmezővásárhelyi MSZP helyi képviselője és elnöke elmondta,

végtelenül boldogok az eredmény miatt,

az igazság győzött. A közös munka a Fidesz-KDNP frakcióval szerinte menni fog, ha a képviselők annak a szellemében dolgoznak, amire felesküdtek, jelesül Hódmezővásárhely érdekében, nem a saját maguk hasznára. Kérdésünkre Kis Andrea egyelőre nem tudta megmondani, mi az első számú, vagy éppen a legfontosabb közös feladat az új polgármesterrel együtt, ez a következő napok kérdése, hiszen, ahogy mondta, egy nap sem telt el, friss még az élmény.

Egy 50 év körüli férfi , aki 10 év körüli lányával várt a Szeged felé tartó buszra, annyit mondott: Ferencnek hívják, a nevéből többet nem árult el, azt mondta,

félti a munkalehetőségét,

nagyban függ ugyanis a városi önkénytől. Építkezéseken dolgozik egyébként. Ahogy mondja, sajnos nem hiszi, hogy ebben a mentalitásban rövidtávon változás áll be, bár úgy gondolja, hogy Márki-Zay Péter együtt tud majd dolgozni a Fidesz-KDNP-s többséggel. Nyugodt időszakra számít a közgyűlés életében.

Nem úgy a nyugdíjas Ilona. Szerinte a különböző színekben politizáló közgyűlési többség és az új polgármester nem fog tudni még rövid távon sem együttműködni. Ő fél emiatt. Többet nem kívánt mondani.

Nem úgy később egy nyugdíjas férfi, aki azért nem mondta el a nevét, mert

fél, hogy lánya bajba kerül véleménye miatt.

Neki, ahogy mondta, végtelenül elege van abból, hogy minden Lázár Jánostól függ a városban. Ha valakinek felajánl egy munkát, állította, és nem fogadja el, akkor az az ember helyben nagyon megnézheti magát. Magyarán, Lázár keze mindenhova elér, és ezt sokan tudják a városban. Emiatt ő örül Márki-Zay győzelmének.

Fehér István szerint

csalódott és boldog emberek egyaránt vannak Hódmezővásárhelyen.

Szerinte a média kavart túl nagy port, mert nem egy országos választásról volt szó. Persze megvolt ennek az oka, ezt belátja, hiszen a „miniszter úr városában” (mindenki ezt szokta mondani) nyert egy nem fideszes jelölt.

Azonban ő romaként kilátástalannak látja a szegények helyzetét, azonban fontos tisztázni, mondja Fehér István, hogy nem csak roma emberek a szegény emberek, minden szegénységben élő embertársunkkal törődni kell. Ő egyébként a Csongrád Megyei Hátrányos Helyzetű Családok Egyesületének és a Magyar Családok Pártjának az elnöke.

Ő maga azért a továbbiakban is bízik Lázár János segítségében, hogy nem hagyja el a várost, mert országgyűlési képviselőként szerinte rengeteget tud a városnak segíteni, különösképpen akkor, ha a Fidesz-KDNP hatalmon marad, amire szerinte igen nagy az esély. Kérdésünkre Fehér István elmondta: szerinte Márki-Zayjal Lázár János könnyedén együtt tud működni majd, mert a miniszternek nem számít majd, hogy ki, milyen színekben lett polgármester.

Halász Tamás

Jobbik: A választásokig senkivel nincs tárgyalás

Dúró Dóra, a Jobbik parlamenti képviselője azt is mondta: az MSZP-vel semmilyen tárgyalást nem tart elképzelhetőnek, és az LMP-t is komolytalannak nevezte.

Dúró Dóra a hódmezővásárhelyi választással kapcsolatban a legnagyobb tanulságnak azt nevezte, hogy a Fidesz legyőzhető, ennek receptje pedig az, hogy a legesélyesebb ellenzéki jelöltet kell támogatniuk az embereknek.

Ugyanakkor azt is mondta, hogy

semmilyen tárgyalás nem képzelhető el a Jobbik és az MSZP között,

mert szerinte a szocialisták már nem képviselnek erőt. Úgy véli, hogy könnyen lehet, hogy a szocialisták ki fognak esni a parlamentből, a rájuk adott szavazatok pedig elvesznek.

Az LMP-re vonatkozó felvetésre azt felelte: a választások előtt semmilyen más párttal nem tárgyalnak. Szerinte beszédes, hogy az LMP nem hozta nyilvánosságra mind a 106 egyéni jelöltjét, ezért azt gondolja, hogy a pártnak az is probléma, hogy kiállítsa őket. Szerinte komolytalan erőről van szó.

Korábban Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje azt mondta, szervezett együttműködésre nem lát lehetőséget a Jobbikkal. Gyurcsány Ferenc DK-elnök viszont nem zárta ezt ki.

Egyeztetést sürget az MSZP-Párbeszéd az ellenzéki párbeszédről

Karácsony Gergely és Molnár Gyula szerint a hódmezővásárhelyi választásnak az a fontos üzenete, hogy ha sokan mennek el voksolni és van esélyes jelölt, akkor le lehet győzni a Fideszt, a „legszervezettebb kisebbséget”.

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, a Párbeszéd társelnöke sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a hódmezővásárhelyi választás fontos tanulsága, hogy

a szavazatokat nem lehet megosztani, csak az esélyes jelöltre leadott szavazat hoz változást.

Az is fontos szerinte, hogy sokan menjenek el szavazni. Azt mondta: nyitottak további együttműködésre a demokratikus ellenzéki pártokkal, hogy még több esélyes jelölt legyen.

Arról is beszélt, hogy az MSZP-Párbeszéd eddig is mindent megtett azért, hogy a legesélyesebb jelölteket indítsa, függetleneket jelölteket támogatnak (Mellár Tamást Pécsen és Kész Zoltánt Veszprémben), valamint megállapodtak a választókerületi koordinációról a DK-val.

Karácsony Gergely és Molnár Gyula
MTI Fotó: Biró István

Azt is bejelentette, hogy a következő hetekben mozgósító kampányt indítanak, március 15-én pedig „egy széles körű ellenzéki együttműködést felmutató” rendezvénnyel ünnepelnek. Erre meghívták Márki-Zay Pétert is.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke kijelentette,

az utolsó percig készen állnak az egyeztetésre.

Szerinte Hódmezővásárhelyen sikerült ledönteni az apátia falát, az a következő feladat, hogy rendezzék saját oldalukat. Beszélt arról is, hogy az MSZP az elmúlt hónapokban a kormányváltás érdekében saját pozícióit is kész volt feladni, hogy együttműködjön az erre nyitott pártokkal, a jelölteik harmada nem is tagja a pártnak. Szerinte

március 15-éig világossá kell tenni minden egyéni körzetben, hogy kit gondolnak esélyes ellenzéki jelöltnek.

Arról is beszélt, hogy a Fidesz kapott egy nagyon komoly ütést, amire ők „nem úgy szoktak reagálni, mint a rendes emberek”. Arra számít, hogy az eddig békésnek tűnő kampány változni fog,

„aljas, alaptalan és nemtelen támadások sorozata fog elkezdődni”

azok ellen, akik az ellenzéki szövetségben szerepet vállalnak.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese azt mondta: Hódmezővásárhelyen eldöntötték az emberek, hogy „Lázár János nyugodtan visszavonulhat a vadászkastélyába”. Azt reméli, hogy április 8-án „Kósa Lajos – miután továbbképzem – visszamehet az édesanyja disznótelepére kicsit elmélkedni azon, hogy mit is csináltak ezzel az országgal”.

A Jobbikkal való együttműködésről Karácsony Gergely azt mondta:

szervezett együttműködésre nem lát lehetőséget velük.

Szerinte van még dolguk a demokratikus ellenzéki oldalon is, és majd a választók bölcsességére bízzák, kiben látják az esélyes jelöltet. Azt elképzelhetőnek tartotta, hogy a Jobbik támogatja az MSZP-Párbeszéd által is támogatott független képviselőjelölteket.

Az LMP-ről (amelynek miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett a Magyar Nemzet szerint tárgyalásokat kezdeményez az MSZP-vel és a Jobbikkal az együttműködésről, esetleges visszalépésekről) Karácsony Gergely azt mondta: ők is látták a vasárnapi választás eredményét, tudják, mi következik ebből rájuk nézve és nem akarnak saját szavazóik elől elbújni. Ahogy fogalmazott:

„Attól félek, hogy az LMP-szavazók hamarosan az LMP-székház előtt fognak tüntetni, ha az LMP nem vesz részt egy ilyen együttműködésben”,

de ez szerinte igaz más kisebb pártokra is, amelyekkel szintén nyitottak az együttműködésre.

Nagy visszatérő is indul a választáson

Nyolc év nyugdíj után ismét ringbe száll Nyíregyházán Csabai Lászlóné a szocialisták színeiben. A régi nemzedék talán utolsó tagja annak idején mindent megnyert, amin elindult: polgármesterség, képviselőség. Úgy érzi, most is győzhet. Azt mondja, elege lett a gyűlöletből és félelemből.

Hódmezővásárhely megmutatta, hogy az emberek kikényszerítik az együttműködést – mondta hétfői értékelésében Csabai Lászlóné, a DK támogatását élvező nyíregyházi MSZP-s jelölt.

Csabainé a rendszerváltás utáni évek „nagy szoci generációjának” talán utolsó (ismét aktív) tagja. Tanácselnök volt 1986 és 1990 között, 1994-ben már parlamenti képviselő, de lemondott, mert ősszel polgármesterré választották, 1998-2010: egyhuzamban mindkét posztot folyamatosan elnyerte, 2002-ben egyéniben 58,5 százalékkal már az első fordulóban megszerezte a parlamenti mandátumot.

Az 1947-ben született Csabai Lászlóné nyolc éve visszavonult, mint akkoriban indokolta: elérte a nyugdíjkorhatárt. Akkor azt mondta: ezt már 2006-ban eldöntötte.

Mostanra viszont elege lett a gyűlöletből és félelemből, ezért vállalta el a visszatérést – mondta most a Független Hírügynökség megkeresésére. Meg elege lett az ellenzék tehetetlenségéből, hogy

nem mérték fel, nem lehet hat párttal eredményt elérni.

Ahogy fogalmazott: pár hónapja nulla esélye lett volna, most már viszont szerinte reális sansz van a győzelemre, mert látja kinyílni az emberek szemét.

Hét választást nyert meg, erre alapozva jelenti ki, hogy

„én tudom a legtöbb szavazatot hozni”.

2014-ben is minimális különbséggel, 3,5 százalékponttal vesztettek a Fidesz jelöltjével szemben, ez a hátrány szerinte most behozható.

A vásárhelyi példa abban is párhuzamot mutat – fejtette ki -, hogy a helyi sajtó teljesen egy (Fidesz-)kézben van, mégis lehetséges volt nyerni. „Ekkora cenzúrát még nem láttam” – mondta a nyíregyházi állapotokról Csabainé.

Legnagyobb ellenfele a helyi születésű egykori úszó, most EMMI-államtitkár Szabó Tünde, akit azonban kimenekítenek minden kellemetlen kérdést (például Tiborcz István ügye) felszínre hozó helyzetből. De Vásárhely ebben is utat mutat: nem kerülhetők meg ezek a kérdések – ért egyet az értékeléssel Csabai Lászlóné.

Ellenfél van még az Együtt, a Jobbik, a Momentum és az LMP jelöltjei képében, de az MSZP-ben „dolgoznak” azon, hogy legyen valamilyen megállapodás.

Választási szövetség nem, választási együttműködés lehet

Az Együtt kitart amellett, hogy nem köt választási szövetséget a Jobbikkal, de ez nem zár ki bizonyos választási együttműködést – derült a párt vezetőinek mai budapesti tájékoztatóján, amelyen Szigetvári Viktor és Juhász Péter hangoztatta: ma már egyértelműen látszik, hogy a Fidesz hatalma megtörhető, ha egy jelölt indul a másik oldalon. Az Együtt mindent megtesz annak érdekében, hogy így legyen.

 

A kérdést az dönti majd, hogy első körben lesz-e annyi konstruktivitás a demokratikus ellenzéki pártok között , hogy utána szélesebb körben is megszülethessen a helyi választási együttműködés. „Rajtunk nem fog múlni, de eddig a Jobbiktól mindig az az üzenet jött, hogy nem akarnak együttműködni más pártokkal, mind a 106 egyéni körzetben indulni kívánnak” – mondta Szigetvári Viktor.

Juhász Péter szerint ha baloldali, a zöld és a liberális pártok feladják az eddigi kompromisszumképtelen politikát, s szélesítik az együttműködést, akkor nyilván felmerül a Jobbikkal való együttműködés is.

Ha ezen múlik a Fidesz elváltása, el fogunk gondolkodni a kérdésen – szögezte le.

A hódmezővásárhelyi választás két tanulságát emelték ki a sajtótájékoztatón: az egyik, hogy ha egy jelölt van a másik oldalon, akkor a Fidesz hatalma megtörhető. A másik pedig, hogy pártideológiától függetlenül a választók nem kérnek a lejárató kampányokból, a megfélemlítésből, fenyegetésekből. Magyarország népének elege van – hangzott el.

A pártoknak is üzentek: „Nem elég konstruktívnk látszani, konstruktívnak is kell lenni” – hangoztatta Szigetvári Viktor.

Még a Jobbikkal való együttműködés sem kizárt

A Jobbikkal való választási együttműködés lehetőségéről firtatták a legtöbbet Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét mai budapesti tájékoztatóján. Nem adott egyenes választ arra, hogy a DK hajlandó lenne-e a Jobbikkal is összefogni a Fidesz leváltása érdekében. Az LMP-vel tárgyalásokat kezdenek.

 

A Demokratikus Koalíció hatvan helyen nem indul az egy-az-egy ellen politikája miatt, és meggyőződése, hogy az MSZP és a DK megállapodást ki kell szélesíteni – mondta bevezetőjében Gyurcsány Ferenc, aki ezentúl heti rendszerességgel reagál a hét történéseire. Bejelentette: Felkérte Molnár Csaba alelnököt, hogy kezdeményezzen hivatalos tárgyalásokat az LMP-vel arról, hogy minél több körzetben lépjenek kölcsönösen vissza. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy formális nem, de informális konzultációk már voltak az MSZP, az LMP és a DK között, s

„ezeken lényegesen rugalmasabbnak láttuk az LMP álláspontját az együttműködés megfontolására, mint a schifferi időkben”

– fogalmazott Gyurcsány, aki korlátozott körben, 15-20 körzetben ajánlatosnak tartaná a korlátozott együttműködést, ami „kulcsfontosságú, perdöntő lehet a végsőket illetően”.

Kérdésre, pontosabban többször és többféleképpen megfogalmazott, a Jobbikkal való esetleges együttműködést firtató kérdésre a DK elnöke többféleképpen, de lényegében ugyanazt mondta: ez az elmúlt évek legbonyolultabb kérdése, ami megosztja a DK szavazótáborát is. Vannak köztük, akik bárkire hajlandó szavazni a Fidesz leváltása érdekében, mások nem hajlandók átlépni bizonyos pontokat.

„Ez egy bonyolult erkölcsi, politikai dilemma, amit lehet, hogy Vásárhely után újra kell gondolni”

– mondta, hangsúlyozva: vannak alapelvek – mint például az emberi méltóság tiszteletben tartása, az EU elkötelezettség –, s ha ezeket fel kellene áldozni a választás oltárán, azzal nem biztos, hogy segítenénk Magyarországnak. Mint fogalmazott: „vannak olyan kérdések, amelyre igennel vagy nemmel nem lehet válaszolni.

Egy tény, sem formális, sem informális módon nem működnek együtt a Jobbikkal. Gyurcsány meg is válaszolt a rögvest az önmagának feltett kérdést, hogy ez megváltozhat-e a jövőben, mint leszögezte: nem tudom,

a mai álláspontunk az, hogy a demokratikus ellenzék legszélesebb körével szeretnénk együttműködni.

 

Akik a V18-ak mögött állnak

Nem igazán esett eddig szó arról, hogy kik támogatják a Válasszunk! 18! Csoportosulást: azt tudjuk, hogy kik az alapítók, még azt is, hogy kik azok, akik menet közben, szakértőként csatlakoztak, ám arról keveset hallunk, hogy vannak civil szervezetek, amelyek együttműködésre léptek a csoporttal annak munkáját segítendő. Legutóbb nem egészen egy hete bővült ezeknek a támogatók köre, amely így 8 szervezetből áll. Vajon mit képviselnek és milyen erő áll e civilek mögött?

 

Megbecsülni nehéz, hogy hány emberhez jutnak el szerte az országban a V18 ideái a csoporttal együttműködő civil szervezetek révén. Van ezek között országosan ismert éppen úgy, mint lokálisan tevékenykedő mozgalom, ám

nem hinnénk, hogy messze járnánk a valóságtól, ha azt állítanánk, hogy százeres tömeghez képesek célba érkeztetni az üzeneteket.

Már csak azért is, mert vannak köztük több százezer ember ügyeit felkarolók is. Ha végignézzük ezeknek a támogató civil szervezeteknek a névsorát, azt látjuk, hogy szakmai alapon működők éppen úgy találhatók a támogatók között, mint bizonyos korosztályt vagy éppen nemet képviselők, s politikai alapon működők is.

Kik is ők? Mit és kiket képviselnek? Mik a céljaik? Vegyük sorra őket, szigorúan ábécé sorrendben.

Elektori Parlament

A tavaly decemberben alakult Elektori Parlament az állampolgárok politikai megrendeléseit gyűjti egybe és kristályosítja ki. Ilyen módon a politikát hagyományos értelmében, a közösség ügyeivel való foglalkozásként gyakorolja, mint bármelyik helyi közösség vagy civil szerveződés. A pártpolitika felé megrendelőként lép fel, így a civilek és a megrendelést teljesítő politikusok között egyértelmű fölé- és alárendeltségi viszony van – állítják. Az Elektorok az Elektori Parlament megbízottai. Elnöke az önmagát civil vidékfejlesztőként leíró Juhász Zoli (Shepherd), alelnökei Szalai Kriszta  színművész, producer, író, drámapedagógus, civilként társadalmi munkás; Stevula Mária Magdolna ápolónő, az egészségügyi megmozdulások egyik szervezője; számos – például roma –  szervezetben –aktív ENSZ nőjogi aktivista Molnár Richárdné; az Év embere díjra többször jelölt  Horgas Péter és a mérnök Informatikus, cégvezető civil aktivista Rácz Norbert

Életet az éveknek

1989 tavaszán alakult a civil szervezet, amely – mint a nevéből is kiolvasható – a nyugdíjasokat igyekszik képviselni. Nagyon sokakhoz képes eljutni, már csak azért is, mert napjainkban 19 megyében összesen mintegy 1200 nyugdíjasklub a tagja, amelyek összesen 120 ezer embert képviselnek. Szociális tevékenységet végeznek, érdekképviseletet és érdekvédelmet látnak el, kulturális és egészségügyi programokat, üdüléseket szerveznek. Országos és nemzetközi fórumokon is jelen vannak. Az Életet az éveknek szövetség elnöke dr. Hegyesiné Orsós Éva, aki korábban a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke és az helyettes államtitkár is volt.

Közös Ország Mozgalom (KOM)

Talán ez a leginkább ismert – széles politikai körben mindenképpen – szervezet, amellyel a V18 együtt dolgozik. A Gulyás Márton által tavaly tavasszal alapított és fémjelzett civilek már a V18 megalakulása előtt is komoly ismertségre tettek szert az április választások kapcsán – a Kossuth tér mellett hetekig az általuk állított sátorban egyeztetettek az ellenzéki pártok, melyeknek sikerült egy konszenzussal elfogadott választási rendszer-javaslatot is elkészíteniük, majd az oktatás területén is közös nevezőre jutniuk. Ők kezdeményezték az egyéni körzetekben a közvélemény-kutatást, megtalálandó a legesélyesebb ellenzéki jelölteket), s ők szervezik egyes körzetekben az ellenzéki képviselőjelöltek vitáit (Legutóbb 22-én volt ilyen). A mozgalmat a következőképpen definiálják: „közös értékek mentén közös célok erőszakmentes elérésére szövetkezett magyar polgárokból áll.”

MENŐK Magyar Európai Nők Fóruma Egyesület

Az egy éve bejegyzett szervezet pártoktól független egyesületként határozza meg magát, egy olyan értékközösségként, amelynek elsődleges célja a nők társadalmi szerepvállalásának és társadalmi megbecsülésének erősítése – a nők öntevékenységével, együttműködve az ezt támogató férfiakkal. A MENŐK tagjai számára az emberi méltóság a legnagyobb érték. Ezért felkarol minden olyan ügyet, amely egy igazságosabb jövőt eredményezhet – különös tekintettel az oktatás, az egészség-, a szociális és kulturális ügyekre. Mint deklarálták: tevékenységükkel olyan kezdeményezéseket támogatnak, amelyek olyan változásokat indítanak be Magyarországon, amelyek emberi méltóságra, bizalomra épülő társadalom építését szolgálják.

Magyar Szakszervezeti Szövetség

A Magyar Szakszervezeti Szövetség az Autonóm Szakszervetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) integrációjával alakult meg, akkor mint Magyarország legnagyobb – mintegy 250 ezer taggal rendelkező – érdekvédelmi szervezete. „A szövetség célja a szövetséget alkotó tagszervezetek tagjainak (ideértve a tagszervezetekben tagsággal rendelkező egyesületek tagjait is) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, valamint a jelenlegi, a leendő és a volt munkavállalók társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális érdekeinek átfogó képviselete és érvényesítése” – írják. Elnöke Kordás László.

Tanítanék mozgalom

A mozgalom 2016-ban országos hírűvé vált, amikor elkezdődtek a kockás inges megmozdulások. Számos ismertté vált pedagógus – köztük Pilz Olivér és Törley Katalin vagy az azóta már kivonult Pukli István – „nőtt ki” a mozgalomból, amely céljait a következőkben foglalja össze: „minden gyerek a képességeinek legmegfelelőbb, színvonalas, a társadalmi hátrányokat ellensúlyozó oktatásban részesüljön. Ehhez szükséges az oktatást minden szinten megújítani, új alapokra helyezni, és az elmúlt évek rombolását megállítani”. Önmagukat a következőképpen definiálják: „…az oktatás és nevelés összes szereplője (diákok, szülők, pedagógus és nem pedagógus oktatási intézményben dolgozók, ill. maguk az intézmények) valamint az oktatás ügye mellett szolidaritást vállaló, szélsőséges nézetektől mentes magánszemélyek és civil szervezetek számára nyitott, pártpolitikától független, szakmai elvek alapján építkező szerveződés”.

Választók a változásért

A csoport tavaly decemberben alakult azzal a céllal, hogy az ellenzéki pártok által nyerhetetlennek tartott Pest megye 3. számú választókerületében megkíséreljenek olyan összefogást elérni, amelynek eredményeképpen csak egy jelölt induljon teljes közös támogatással a jelenlegi kormányzó párt jelöltje ellenében a tavaszi országgyűlési választáson. Tervük az, hogy a választó körzet mind a 17 településén szerveznek aktivista csoportokat, amelyek segítségével egységes és szervezett erőként tudnak részt venni a választási kampányban. Ezen a módon szeretnék elérni, hogy mind a pártok, mind a lakosság nagy része csak egy jelöltet, mégpedig a legesélyesebbnek számító jelöltet támogassa – olvasható Facebook oldalukon.

Viszlát kétharmad 

A tavaly szeptemberben alakult szervezet egy alulról építkező kezdeményezés, amelynek elindítója Pápay György publicista (az egykori Politikafüggő blog szerzője, 2015 áprilisa és 2017 júniusa között a Magyar Nemzet szerkesztője és véleményszerzője). Kampányukat a Te Döntöd El Civil Társaság támogatja – olvasható a Facebook oldalukon és a blogjukon.

Ezekben a körzetekben dől el a választás?

A 2014-es parlamenti választáson összesen 9 olyan körzet is volt, ahol nagyon kis különbséggel, kevesebb, mint ezer szavazattal tudott nyerni valamelyik jelölt. Ezek eredménye most is jelentősen befolyásolhatja a választást. Megnéztük azt is, most kik indulnak ezekben a körzetekben.

Az utolsó szavazó 2014-ben.
MTI Fotó: Kallos Bea

Négy éve a legszorosabb körzet Budapest 15. számú körzete, vagyis a 18. kerület volt. Itt a fideszes Kucsák László

mindössze 56 szavazattal győzte le

az MSZP, az Együtt, a DK, a PM és a Liberálisok közös jelöltjeként induló Kunhalmi Ágnest. Értékelhető eredményt még a Jobbik és az LMP jelöltje ért el, a többi 12 jelölt szavazatszáma 44 és 319 között mozgott.

Kunhalmi Ágnes és Kucsák László most is megküzd majd, rajtuk kívül a jelenlegi állás szerint a jobbikos Makai Tibor, az LMP-s Kassai Dániel, a momentumos Nagy Károly és az együttes Árvainé Faludi Erzsébet indul.

Még érdekesebb volt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. számú körzet, vagyis Miskolc. Itt ugyanis

három jelölt is 373 szavazaton belül volt.

A baloldali jelölt Varga László nyert végül 14798 szavazattal, a fideszes Sebestyén László lett a második 14560-nal, a jobbikos Pakusza Zoltán a harmadik 14425-tel.

Varga és Pakusza most is indulnak, Sebestyént viszont a veresége után lecserélte a Fidesz: Hubay György lesz a jelöltjük. Rajtuk kívül az LMP-s Doszpoly Botond és a momentumos Dudás Norbert indulására lehet számítani.

Szintén a baloldali jelölt, Oláh Lajos győzött a budapesti 5. számú körzetben, vagyis a mostanában az érdektelenségbe fulladt népszavazás miatt sokat emlegetett 7. kerületben is. Ő 273 szavazattal előzte meg a fideszes Rónaszékiné Keresztes Monikát. Érdekesség, hogy itt viszonylag kevés, mindössze öt jelölt indult, rajtuk kívül a Jobbik, az LMP és az MDF-utód JESZ indította egy-egy politikusát.

Rónaszékinét

le is cserélte a Fidesz,

helyette Bajkai István alpolgármester indul, akinek Oláh mellett a jobbikos Stummer Jánossal, az LMP-s Moldován Lászlóval, a Momentum-alelnök Soproni Tamással, az Együtt-jelölt Nyíri Gáborral, valamint, a legújabb hírek szerint a MoMa-elnök Bokros Lajossal kell felvennie a küzdelmet.

Szoros volt a budapesti 12. számú körzet, vagyis a 15. kerület is. Itt a fideszes jelölt győzött, László Tamás, de csak 277 szavazattal maradt le tőle az MSZP-s Móricz Eszter, akit viszont

azóta kizártak a szocialista pártból.

Helyette a DK-s polgármester, Hajdu László küzd majd László Tamással, Gyenes Géza (Jobbik),  Szilvágyi László (LMP), Krisztics Bianka (Momentum) és Huzsvári Erzsébet (Együtt) mellett.

Szintén sokat emlegetik mostanában a fővárosi 17. számú körzetet, vagyis Csepelt. Itt a baloldali közös jelölt, Szabó Szabolcs 444 szavazattal verte a fideszes Németh Szilárdot, vagyis a rezsibiztost.

Ők ismét megküzdenek egymással, de Szabónak

lehet egy új, komoly ellenfele:

az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó. Bereczki Miklós (Jobbik), Tenk András (LMP) és Dukán András Ferenc (Momentum) valószínűleg nem nagyon szól majd bele a versenybe.

A budapesti 6. számú körzetben, vagyis a 8. kerületben a fideszes Vas Imre 540 szavazattal verte baloldali ellenfelét, Pál Tibort.

Most viszont egyikük sem indul: a Fidesz Kocsis Máté kerületi polgármestert indítja, az MSZP és a DK megállapodása miatt pedig ez a körzet utóbbinak jutott: Ara-Kovács Attila lesz a jelöltjük. Itt indul a jobbikos Dúró Dóra is, valamint az LMP-s Jakabfy Tamás, a momentumos Cseh Katalin, és az Együtt színeiben Baranyi Krisztina.

Szavazatszámlálók a Nemzeti Választási Iroda budapesti székházában 2014-ben.
MTI Fotó: Honéczy Barnabás

A Heves megyei 2. számú körzet, Gyöngyös is gyakran szerepel a hírekben. Itt a Fidesz jelöltje, Horváth László 639 szavazattal előzte meg a Jobbik elnökét, Vona Gábort. A harmadik a baloldali közös jelölt, Sós Tamás lett, messze elmaradva tőlük.

Nem is őt indítják Horváth ellen, de nem is az eredetileg jelöltnek szánt Hiesz Györgyöt, hanem az MSZP helyi elnökét, Orosz Bálintot – ez többek szerint

a most is induló Vona Gábornak lehet jó.

Indul még a körzetben Reichenberger János (LMP), Scherer Zsuzsa (Momentum) és Réz Ágnes (Együtt).

A fővárosi 9. számú körzetben, azaz a 10. kerületben 650 szavazat döntött, a baloldal jelöltje, Burány Sándor ennyivel verte meg a fideszes György Istvánt.

Mindketten versenybe szállnak most is,

az LMP viszont itt indítja Demeter Mártát,

az MSZP-ből nemrég kilépett képviselőt. A többi jelölt: Tubák István (Jobbik), Tölcsér Borbála (Momentum) és Tábi Attila (Együtt).

A korábbiakhoz képest már-már magabiztosnak lehet nevezni a 16. számú budapesti körzetben (20. kerület) a baloldali közös jelölt, Hiller István győzelmét: 984 szavazattal előzte meg fideszes ellenfelét, Földesi Gyulát.

Várhatóan kettejük között dől el a mostani választás is, bár ebbe Bencsik János (Jobbik), Ferenczi István (LMP), Teveli Dalma (Momentum) és Somodi Klára (Együtt) még igyekszik beleszólni.

Megvan a miniszterelnök-jelölti vita időpontja

Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor április 4-én vagy 5-én lesz a pártok miniszterelnök-jelöltjeinek a vitája, s az azt megelőző három hétben a három szakpolitikai vita – tudta meg a Független Hírügynökség. Úgy tűnik, a V18 által hivatalosan megkeresett pártok készek erre. Ez alól kivétel a Fidesz, amely egyáltalán nem reagált.

Balázs Péter a Válasszunk! 18 alapító tagja és Gábor Péter koordinátor sorra egyeztet a listát állító pártok vezetőivel az április 8-át megelőzően tervezett három szakpolitikai, majd azt „megkoronázó” miniszterelnök-jelölti vitáról. Mint megtudtuk: az Fidesz kivételével minden általuk megkeresett párt pozitívan reagált, többel már tárgyaltak, másokkal megvan a találkozó időpontja.

Ez utóbbi kategóriába tartozik a Jobbik is, amellyel a jövő heti találkozó időpontjának egyeztetése folyik  – mondta el a  FüHü-nek Gábor Péter.  

Most úgy néz ki, hogy durván egy hét múlva már túl lesznek az egyeztetéseken a pártokkal, s akkor már majd azt is lehet tudni, hogy milyen sorrendben tartják a három vitát.

Ami már most biztos, hogy hetente egy-egy szakpolitikai vita lesz, majd a legvégén, a választásokat megelőző hét közepén tartják meg a miniszterelnök-jelölti vitát.

Mint a FüHü is beszámolt róla, a három szakpolitikai vita mindegyikének tág a tervezett tematikája. Az egyik témáit a gazdaság, a versenyképesség, a korrupció és a fenntartható fejlődés adná; a másik a jogbiztonság, az európai értékek és a migráció komplex kérdésköreit venné napirendre; a harmadikon pedig az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területe kerülne terítékre. Gábor Péter elmondta, hogy ők ezt a fenti sorrendet javasolják, de ez nem döntő, abban a sorrendben tartják majd meg a vitákat, ahogy a pártok szakpolitikusai ráérnek.

A Fidesz tehát nem reagált a V18-ak megkeresésére, de nem csak erre nem. A fideszesek előszeretettel nem jelennek meg a Közös Ország Mozgalom (KOM) által sorra szervezett egyéni választókerületi választási vitákon sem. Eddig már hét ilyen vitát tartottak, s három továbbit hirdettek meg – az egyiket éppen ma tartják a budai Hegyvidéken.

A miniszterelnök-jelölti vitát a V18 – ahogy az egyébként a honlapjukon is áll – a listát állító pártok jelöltjei között tartaná meg. A vitát bejelentő sajtóbeszélgetésen a FüHü kérdésére, hogy mi van akkor, ha egy pártnak – például a Demokratikus Koalíciónak – nincs miniszterelnök-jelöltje, többen metakommunikációval azt sugallták, hogy „akkor nem lesz ott”, ám Balázs Péter leszögezte, hogy

“ÁPRILIS 8-A ELŐTT MINDEN PÁRTNAK KELL, HOGY LEGYEN EGY MINISZTERELNÖK-JELÖLTJE”.

 

A V18-aknak pedig van forgatókönyve arra is, ha a Orbán Viktor sem akar részt venni a választások előtti miniszterelnök-jelölti vitán. Erre vannak nemzetközi megoldások, például az, hogy

a vita során videón megjelennek a részt nem vevő politikus programjának  egyes pontjai, amelyre a jelen lévő résztvevők reagálnak.

Megjegyzendő, hogy van olyan kezdeményezés is –  az MSZP-Párbeszéd-szövetségé –, hogy törvénnyel kényszerítsék ki a két legesélyesebb miniszterelnök-jelölt választási vitáját, amelyet egyébként  a parlamenti választás előtti pénteken tartanának.

Újabb párt csatlakozott az MSZP-Párbeszéd összefogáshoz

Karácsony Gergely, a Változás Szövetsége néven futó MSZP-Párbeszéd-MLP miniszterelnök-jelöltje bejelentette, hogy az MSZDP is csatlakozott hozzájuk.

„Az 1890-ben alapított MSZDP, Kéthly Anna pártja is csatlakozott hozzánk. Hasilló Lászlóval, a szociáldemokraták elnökével írjuk alá a szövetségi megállapodást” – írta Karácsony ahhoz a Facebook-videóhoz, amely a megállapodás megkötését örökíti meg.

Karácsony Gergely a videóban arról beszél, hogy az elmúlt időszak nem előrevivő baloldali politikája helyett az igazságosság mellett elkötelezett, szociáldemokrata alapú politikát kell képviselni. Hozzátette, hogy most a kormányváltás a cél, de a választások utánra is van együttműködési szándék az MSZDP-vel a baloldal megújítására.

Hasilló László pedig arról beszélt, hogy már tavaly elkezdtek dolgozni az MSZDP-ben a választási induláson, de a lakossági fórumokon arra kérték őket, hogy ne egyedül, hanem egy baloldali összefogás részeként induljanak. Elmondta, hogy tavaly év végén vette fel a kapcsolatot Karácsony Gergellyel, hogy csatlakozzanak a választási szövetséghez.

A 19. századi gyökerű MSZDP a rendszerváltás idején alakult újjá, de azóta nem sikerült bejutnia a Parlamentbe.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK