Parragh László kamarai elnök belebegtette a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) lehetséges módosítását. A szakma egy része bárminemű változtatást a leghatározottabban elutasít, mondván, Orbán is 2030-ig tervez, a gazdaság is azt akarja tenni. Ha már változtatás – vélik mások –, akkor az alanyi áfamentesség határát kellene felemelni a kata bevételi határának évi 12 millió forintos szintjére. Ehhez uniós engedély kellene, az eljárást – tavaly őszi nyilatkozatok szerint – a kormány már elindította.
„A katások szempontjából a legfontosabb az alanyi áfamentesség jelenlegi 8 millió forintos korlátjának a megemelése 12 millió forintra; ezzel megegyezne a kata bevételi határával, s a katásoknak nem kellene visszafogniuk a bevételeiket, ami egyébként ma nem ritka jelenség” – mondja a katasleszek.hu szakmai koordinátora. Lakó Enikővel, a Nueva Könyvelő és Adótanácsadó Iroda adótanácsadójával azt a négy, a kata jövőjét befolyásoló lehetséges változatot vettük végig, amelyeket – Parragh László elnök elmondása szerint– a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jelenleg modellez.
Lakó Enikő szerint, ha ilyen szinten felmerül már a módosítás kérdése, akkor valószínűsíthető, hogy lesz is valami változás. Azt nem tartja valószínűleg, hogy önmagában megemelik a kata díját, s azt sem, hogy azt a mindenkori minimálbérhez igazítanák, hiszen az „túlbonyolítaná és így megölné a katát”. Ugyanakkor viszonylag keveseket érintene, ha a díj emelése mellett feljebb tolnák a jelenlegi 12 millió forintos éves bevételi határt.
A katások problémáit, gyakorlatát és gondolkodásmódját ismerve („rengeteg katás ügyféllel dolgozunk együtt”) a szakértő úgy látja, hogy a legfontosabb és leginkább várt változás az lenne, ha megemelnék az alanyi áfamentesség határát.
Ez jelenleg évi 8 millió forint, így a 12 milliós bevételi határral működő katásoknak erre nagyon kell figyelniük, mert ha túllépik és ÁFA adóalanyok lesznek, akkor úgy érzik, hogy az nagyon megbonyolítaná a vállalkozás életét, ezért nem ritka, hogy bevételeiket visszafogják.
Az áfamentesség határának az emelése egyébként tavaly ősszel már a nyilvánosság előtt is terítéken volt. Varga Mihály, akkor még nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek nyilatkozva beszélt a 12 millió forintos alanyi áfamentesség lehetőségéről. Mint akkor jelezte: a kormány egyeztetést kezdett az Európai Bizottsággal a kérdésben, az összeghatár ilyen mértékű emeléséhez ugyanis az Európai Unió engedélyére is szükség van. Az EU engedélyezte már a magasabb értékhatárt Luxemburgnak, Lettországnak, Szlovéniának, Romániának és Olaszországnak is, mondta hozzátéve: akár már 2019. január 1-jétől életbe léphet az új szabályozás.
Kérdésünkre, hogy mennyivel látnák célszerűnek/elfogadhatónak megemelni a kata havi díját az alanyi áfamentesség maximumának emelésével párhuzamosan,
Lakó Enikő azt mondta, hogy az alacsonyabb – ötvenezer forintos – havi díjat lehetne esetleg 5-10 ezer forinttal megemelni.
A katások túlnyomó többségét érintené ily módon az emelés, s habár lennének ugyan olyanok, akik ezt sokallnák (főként azok, akik már a vállalkozói létüket katásként indították), ám azzal azonban nem árt tisztában lenni (s ilyenek is vannak szép számmal a régi vállalkozók közül), hogy a kata még úgy is a legkedvezőbb és legegyszerűbb adózási forma maradna.
„Az emelés persze hogy nem tetszene a vállalkozóknak, de végül azért elfogadnák, hiszen még ezekkel a feltételekkel is jobban járnának”
– tette hozzá a szakértő.
Az adatok és az ő tapasztalataik szerint is viszonylag kevesen választják a 75 ezer forintos havi díjat, amely után magasabb értékű szolgáltatás jár, zömmel inkább az idősebbek, akiknek már a közelgő nyugdíj miatt fontosabb az az után járó hosszabb szolgálati idő, illetve a magasabb járulékalap; továbbá a szülés előtt álló nők.
A többiek nagyon is tudatosan döntenek az alacsonyabb díj mellett – cáfolta azokat a véleményeket, hogy sokan az öngondoskodásra kevésbé odafigyelve, a spórolni vágyva, illetve pénzhiány miatt választják a kisebb befizetést.
Lakó Enikő szerint ha valaki vállalkozik, amúgy sem számol azzal, hogy táppénzre menjen, másrészt, az érintettek nem igazán bíznak abban, hogy egyszer majd nekik is lesz nyugdíjuk, így inkább maguk takarékoskodnak előre azokra az évekre.
MKOE: Elegünk van a játszótérből!
Kemény szavakkal kiállt a kata változatlan hagyása mellett Ruszin Zsolt, az 1200 tagot számláló Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. „Szeretnék emlékeztetni arra, hogy mit mondott Orbán Viktor kormányfő, azt, hogy 2030-ig lehet tervezni” – szögezte le. Hozzáfűzte: persze az ötletelés mindig hasznos.
Amire Magyarországnak szüksége van, az egy állandó, alacsony kulcsú, kedvezménymentes adórendszer.
Állandó, mert elegünk van a játszótérből; alacsony kulcsú, mert ez kell a versenyképességhez; kedvezménymentes, mert a magyar ügyeskedésnek az adórendszer az alapja.
A kisadózásnak szigorú, unalmas adóváltozatnak kellene lennie – szögezte le, hozzátéve: az alacsonyabb szintű ellátást biztosító 50 ezer forintos havi díj helyett szabadon lehet a magasabb, 75 ezer forintosat választania annak, aki magasabb ellátást igényel.
Néhány tény a katáról
Az adófajta népszerűsége és sikere 2012-es bevezetése óta töretlen: folyamatosan emelkedik a katát választók száma (zömmel egyéni vállalkozók döntenek egyébként mellette).
Ezzel párhuzamosan nem csak a kata által generált költségvetési bevételek összege emelkedik, de az egy katás által generált éves bevétel is. A katasleszek.hu számításai szerint a vállalkozások átlagos éves nettó árbevétele 2013-ban 2.678 millió forint volt, 2016-ban pedig már 3.182 millió, ami, ha havi bontásban nézzük, meghaladja a magyarországi átlag nettó keresetet.
