Ötéves elnöki mandátuma alatt ez volt Juncker negyedik – és egyben utolsó – évértékelő beszéde. Juncker arra kérte fel a brüsszeli testület minden főigazgatóját és tagállami képviselet vezetőjét, hogy írjon egy olyan mondatot a beszéd szövegébe, amelyet fontosnak tart. Írásunk folyamatosan frissül.
Az Európai Unió a béke záloga a kontinensen
„Örüljünk neki, hogy békés kontinensen élhetünk, olyan Európában, amely az uniónak köszönhetően békés” – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Az Európai Unió a béke záloga a kontinensen, ezért nagyobb tiszteletet érdemel, nem szabad bemocskolni, mondta. Utasítsuk el azt a nacionalizmust, amely bűnösöket keres az együttélést lehetővé tévő megoldások helyett.
Az Európai Unió jóval nagyobb haladást ért el a migrációs helyzet kezelése terén, mint azt egyesek elismerik,
az elmúlt években töredékére esett a Földközi-tengeren érkező menedékkérők száma – közölte szerdai évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Európának a nyitás és a tolerancia kontinensének kell maradnia
Az Európai Uniónak még inkább szuverén szereplőként kell fellépnie a nemzetközi porondon, eljött az ideje annak, hogy a kontinens saját kezébe vegye a sorsát. Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén hangsúlyozta, hogy az EU szuverenitása a tagállamok szuverenitásából ered, nem lép annak helyébe.
A nemzeti szuverenitás megosztása erősebbé teszi az unió országait mondta. „Az európai szuverenitás soha nem mások ellen irányul, Európának a nyitás és a tolerancia kontinensének kell maradnia. Európa soha nem válhat erődítménnyé, amely hátat fordít a világnak, a szenvedők világának”.
Afrikának nem adományokra, hanem partnerségre van szüksége
A volt luxemburgi kormányfő végezetül javaslatot tett az Európa és Afrika közötti beruházási és munkahelyteremtési partnerség létrehozására, amelynek nyomán várakozásai szerint már öt éven belül akár 10 millió munkahely jöhetne létre Afrikában. „Afrikának nem adományokra, hanem valódi és tisztességes partnerségre van szüksége” – mondta Juncker, s ez az EU-nak is hasznára válna, mivel 2050-re Afrika lakossága eléri a 2,5 milliárdot.
„Abszurd, hogy európai cégek dollárban vásárolnak európai repülőgépeket”
Meg kell erősíteni az euró nemzetközi szerepét, hogy a közös valuta az új európai szuverenitás aktív eszközévé váljon. Juncker abszurdnak nevezte, hogy Európa az energiaimportjának 80 százalékát amerikai dollárban fizeti, miközben a behozatal mindössze 2 százaléka érkezik az Egyesült Államokból. „Abszurd, hogy európai cégek dollárban vásárolnak európai repülőgépeket” – fogalmazott.
Az elnök emellett arra is felszólított, hogy bizonyos külpolitikai kérdésekben ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel hozza meg döntéseit a tagországok kormányait tömörítő tanács, vagyis szűnjön meg a tagállamok vétójoga.
A migráció ügyében kompromisszumos megoldásra van szükség
A Földközi-tenger keleti térségében 97 százalékkal, a középső részén mintegy 80 százalékkal csökkent az érkezők száma, és az uniós erőfeszítések nyomán több ezer ember életét sikerült megmenteni – mondta Juncker. Hozzátette, hogy a helyzet kezelését célzó hét bizottsági javaslat közül ötöt már elfogadtak.
A tagállamok ugyanakkor még nem találták meg a megfelelő egyensúlyt a felelősség és a szolidaritás között
– emelte ki, és ezért felszólította az EU soros osztrák elnökségét, hogy tegye meg a döntő lépéseket a tartós, kompromisszumos megoldás érdekében.
Ahol a jogállamiság veszélybe került
A helyzet egyes uniós tagállamokban továbbra is rendkívüli aggodalommal tölti el az Európai Bizottságot, meg kell indítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást azon országok ellen, amelyekben a jogállamiság veszélybe került – mondta Jean-Claude Juncke, aki teljes támogatásáról biztosította a jogállamisági vitákban Frans Timmermanst, a brüsszeli testület első alelnökét, akinek „tárcájához” a jogállamiság kérdése tartozik.
Arról is beszélt, hogy vissza kell térni a kompromisszumkeresés művészetéhez, az ugyanis „nem meggyőződéseink vagy értékeink feladását jelenti”.
Az Európai Bizottság elnökének beszédét itt nézheti meg élőben.
