Március 15-16-án tárgyalja a Velencei Bizottság a magyar különbíróságokról szóló törvényt, és várhatóan néhány nappal később közzé is teszi a véleményét. Erre a kormány is készül. Betervezték a közigazgatási bíróságokról szóló törvény módosítását, mert ők is tudják: a jelenlegi formájában nem felel meg a nemzetközi szabályoknak, az európai hagyományoknak és a demokratikus elveknek.
A Velencei Bizottság következő ülésén meghallgatják Trócsányi László igazságügyi minisztert, és várhatóan elfogadják a törvényről szóló bizottsági véleményt. Ennek tervezete egyelőre nem nyilvános, de a Magyar Helsinki Bizottság szerint nagy eséllyel több ponton kritizálni fogja a közigazgatási bíróságokról szóló hazai törvényt.
Bizonyára a kormány is erre készül, mert a törvényalkotási program szerint április-májusban módosíthatják az új bíróságokról szóló törvényt. Valószínűleg ez lesz az utolsó lehetőség a törvény hibáinak kijavítására, nyáron ugyanis elindul az új bírók kiválasztása, így azután már sokkal nehezebb lenne korrigálni a rendszeren.
A parlament tavaly döntötte el, hogy 2020-tól új bíróságokat hoz létre közigazgatási ügyekre. Fontos, mindannyiunkat érintő kérdésekről fognak ezeken a bíróságokon dönteni: adókról, rendőri panaszokról, tüntetésekről, milliárdos közbeszerzésekről, környezetvédelemről. Szó van arról, hogy a választási ügyeket és a szavazatszámlálás ellenőrzését is ide teszik, valamint a közérdekű adatigénylések is ezekhez az új bíróságokhoz kerülhetnek.
Ezek az új bíróságok azért veszélyesek, mert politikusok fogják eldönteni, hogy kiből lesz bíró és kiből nem. Nem egy pártatlan vizsgán választják ki a legjobb jelentkezőt, hanem az igazságügyi miniszter dönti el, hogy kit szeretne az új bírók között látni. Ez hatalmas visszalépés lesz a jelenlegi, egyébként korántsem tökéletes rendszerhez képest is, amelyben a bírók többségét azért mégiscsak a tudásuk alapján nevezték ki. Trócsányi László arról beszélt, hogy egy bonyolult, soktényezős eljárásban választják majd ki a bírókat. Ez így is van, de az utolsó szó az övé, vagyis az igazságügyi miniszteré. Végső soron tehát ő dönti el, ki lehet bíró.
A Velencei Bizottság képviselői február 5-én jártak Magyarországon, ahol többek között a Magyar Helsinki Bizottsággal is találkoztak. Elmondtuk, hogy mi a négy legnagyobb probléma a törvénnyel:
• az igazságügyi miniszter dönti el, hogy kiből lesz bíró és kiből nem;
• olyan új bírók áraszthatják el a rendszert, akiknek nincs semmilyen bírósági tapasztalatuk;
• nem lesz kellő súlyú, valóban független önigazgatási szerve a közigazgatási bíróknak, és nem tudják majd ellenőrizni a miniszter hatalmát; valamint
• nincs kellő garanciája a bírói függetlenség érvényesülésének.
A Velencei Bizottságnak küldött angol nyelvű összefoglalónkat itt lehet elolvasni.
Az új törvény nem akadályozza meg, hogy egyes ügyekben igazságos és jó ítélet szülessen, mert nagy szaktudású és tapasztalt bírók továbbra is lesznek a közigazgatási bíróságokon. Valamint az újonnan érkezők között is lesznek, akik komolyan veszik a bírói függetlenség alapelvét. Mindez azonban nem változtat az alapproblémán: az új közigazgatási bíróságokon nagyon nagy hatalma lesz az igazságügyi miniszternek, és ez nyomás alá helyezi majd az egyébként független és jó bírókat is. Ezeknek a bíróknak a jelenleginél is több szakmai elkötelezettségre és személyes bátorságra lesz szükségük ahhoz, hogy ítélkezésük során ne a hatalomhoz legyenek lojálisak, hanem a jogállami értékekhez.
