Kezdőlap Címkék Velencei Bizottság

Címke: Velencei Bizottság

Ujhelyi helyre tett Orbánék néppárti magyarázkodását

Részletes válaszlevelet küldött az Európai Néppárt vezetőinek és a Fideszt vizsgáló néppárti „Bölcsek Tanácsának” az MSZP európai parlamenti képviselője. Ujhelyi István ebben tételesen megcáfolta azokat az állításokat, amelyeket Orbán Viktor és a Fidesz küldött magyarázatként a néppárti döntéshozóknak a magyarországi jogállamiságot ért bűnökkel kapcsolatban.

Mint ismert, a Népszava számolt be arról a levélről, amelyet a miniszterelnök írt az Európai Néppárt illetékeseinek. Ebben a jobboldali pártcsalád vizsgálóbizottságának küldött dokumentumban a Fidesz elnöke oldalakon keresztül szánalmasan magyarázkodik, csúsztat és – szokásának megfelelően – otrombán hazudik.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője a mai napon részletes levélben fejtette ki a valóságot a néppártiak által feltett kérdésekre, így többek között arról, hogy milyen hazug és uszító kampányt folytatott az elmúlt időszakban a kormánypárt az európai közösség és annak vezetőivel szemben, ráadásul közpénzből. Ujhelyi pontosan kifejtette, hogy a Fidesz miként működteti az általuk illiberálisnak mondott állami rendszert, miként viszonyulnak a Velencei Bizottság vagy épp az Európai Bíróság döntéseihez, de az MSZP politikusa az Európa-ellenes szélsőségekkel való fideszes kokettálás kapcsán emlékeztette a néppártaiakat arra is, miként nyilatkoztak magyar frakciótársaik Salvini vagy épp Strache látogatása kapcsán a lehetséges szövetségkötésről. Részletesen ismertette a civilszervezetek elleni kormányzati intézkedések hátterét és hatásait, megcáfolta Orbánék hazugságait a hazai médiaviszonyokat illetően, valamint többek között beszámolt a fideszes Polt Péter által vezetett ügyészség meglehetősen sajátos hozzáállásáról is a kormánypártiakat érintő korrupciós ügyek eltusolt vizsgálatai kapcsán.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője a Néppárt illetékeseinek megküldött levél kapcsán úgy fogalmazott: végtelenül szánalmas, ahogyan az otthon kuruckodó Fidesz mosakodva megpróbál visszakéredzkedni a néppárti sorokba, miután elszámolta magát a szélsőségesekkel való játékban. „Orbánék megpróbálják az alternatív valóságukat kiterjeszteni Európára is, erőtlen hazugságaik azonban hamar lelepleződnek” – fogalmazott az EP-képviselő, hozzátéve: elvárja a Néppárt vezetőitől, hogy ne falazzanak tovább a Fidesz bűneihez.

Velencei karnevál – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, amíg mi itt ünnepeltünk, Petőfit játszott mindenki, több vagy kevesebb sikerrel, és úgy megmentettük a hazát, hogy fikarcnyit sem változott a sorsa, Trócsányi igazságügy-miniszter és a Velencei Bizottság karneválozott, és olyan szép francia négyest jártak el egymással, ami a legkényesebb spanyol etikettnek is megfelelt volna.

Hogy aztán ebből mi lesz a végén, azt persze nem tudjuk megmondani, szerintem az, ami a francia négyeseknek vagy a kállai kettősöknek szokott lenni, vagyis a felek meghajolnak egymás előtt, bókolnak egyet, megköszönik a táncot aztán mindenki megy útjára és tesz, amit akar. De lássuk, mi is történt.

Azt történt, hogy februárban megérkezett Magyarországra a Velencei Bíróság delegációja, hogy megvizsgálja a közigazgatási bíróságok ügyét, amiket a Fidesz-KDNP tervez létrehozni. A vizsgálatot tavaly nyáron kezdeményezte Trócsányi László igazságügyi miniszter, a kormány viszont a botrányról elhíresült december 12-i ülésen elfogadta a vonatkozó törvényt. Hogy ez mennyire tekinthető érvényesnek a szavazógépek körül tapasztalható meghibásodások közepette, hiszen akár a takarító néni is voksolhatott volna, az kérdéses, csakhogy a Velencei Bizottság nem ezt vizsgálta.

Mik is azok a közigazgatási bíróságok?

Azt is ismételjük át, hogy mik is azok a közigazgatási bíróságok, melyek ellen pedig tiltakoztunk, és nézetem szerint még a rabszolgatörvénynél is nagyobb veszélyt rejtenek magukban. Szóval, ez a törvény arról szól, hogy a jövőben a „közigazgatási”, tehát adóügyekkel, építési ügyekkel, tüntetésekkel, sztrájkokkal, választási ügyekkel és közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos kereseteket nem a rendes bíróság tárgyalja, hanem a közigazgatási, melynek esetében az illetékes miniszter dönti el a bírói testület összetételét, ő jelöli ki a személyüket.

Mármost az világos, hogy minden politikai ügy ezeknek a hatáskörébe kerül, de még mindig nem gondoltuk át azt a lehetőséget, hogy nem csak a polgár indíthat pert az állam ellen, hanem az állam is a polgár ellen. Ha mondjuk valaki politikai alapon kellemetlennek minősül, teszem azt tüntet, és felismerik a képen – ügyvédtől tudok olyan, most is folyó eljárásról, melynek az az alapja, hogy valakit felismertek egy videofelvételen, amint egy demonstráción pártoló jelleggel tapsolt – úgy az állam vagy annak valamely intézménye eljárást indít ellene, mely óhatatlanul is a közigazgatási bíróság elé kerül. És ott már nem független, hanem gondosan, politikai szempontok alapján kiválogatott bíró ítél fölötte.

De ezeken a testületeken határozhatnának az állami szervek, például az MNB, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy éppen a Médiatanács intézkedéseinek jogszerűségéről. Itt dőlne el az is, hogy az állam mit titkolhat el, ugyanis a közérdekű adatok kiadása miatti perek is oda tartoznának. És persze választási ügyekben is ott mondanák ki a döntő szót.

Magyarországon megsemmisülne ily módon a bírói függetlenség

De miért kérte Trócsányi a Velencei bizottság normakontrollját, nem lett volna egyszerűbb szimplán hatályba léptetni a törvényt, és aztán mindenki mondjon, amit akar? Dehogynem, csak tavaly nyáron – mikor kérte a vizsgálatot – talán élét akarhatta venni a várható tiltakozásoknak, esetleg nem számolt azzal, hogy az első közigazgatási bírói testületek felállítása bele fog lógni az uniós választási kampányba.

No, de elkezdődött a menüett.

A delegáció megjött február elején, tárgyalt az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria, az Igazságügyi Minisztérium illetékeseivel, de a rendszerkritikus Országos Bírói Tanáccsal (OBT) is, továbbá civil szervezetekkel is találkoztak. Velük a gyalázatos civil törvény ügyében, amiről később még szót ejtünk. Láttak, amit láttak, sok szépet nem láthattak, mert a tegnap született állásfoglalásukban nem kevés kifogást emelnek.

Rögtön az első az, hogy nélkülözik a hatékony fékeket és ellensúlyokat a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvények és túl nagy hatalom koncentrálódik kevés ember kezében. Amint a HVG írja:

„A bizottság szerint az igazságügyi miniszternek a bírák kinevezésére, előléptetésére és egyebekre vonatkozó széles jogkörei „kérdéseket vetnek fel a valódi jogorvoslati eljárások hiányával kapcsolatban”. Különösen problémás rendelkezés, hogy a kinevezésekben a végső döntést meghozó miniszter módosíthatja az Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsa által megállapított rangsort, és nincsenek megszabva feltételek vagy kritériumok, hogy milyen esetben. „Ebben a tekintetben hiányoznak a miniszter hatalmát korlátozó fékek és ellensúlyok” – vélekedtek.”

Az ám, de van még rosszabb hír is

Ajánlásokat fogalmaztak meg! Éspedig:

Határozzák meg, a miniszter milyen kritériumok mentén változtathat a bírójelöltek rangsorán, és ehhez a személyi tanács egyetértésére is szükség legyen, valamint adjanak lehetőséget jogorvoslatra.

Legyen szigorúbb és precízebb azon feltételeknek a jogi ellenőrzése, amelyek alapján a tárcavezető sikertelennek nyilváníthatja a felvételi eljárásokat.

Fontos, hogy a közigazgatási törvényszékek elnökeinek kinevezésébe a személyi tanácsnak is legyen valódi beleszólása, és biztosítsanak jogorvoslati lehetőséget az érintettek számára.

Végezetül állapítsák meg annak módjait, hogy miként ellensúlyozhatók a felsőbírósági elnök előjogai azáltal, hogy az ügyekbe nagyobb beleszólást biztosítanak a bíráknak, a közigazgatási bírói tanácsoknak és/vagy az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsnak, illetve legyen lehetőség jogorvoslatra bizonyos elnöki döntések esetén.

Ez volt az első tánc a karneválon, a dáma meghajol, a lovag finoman megérinti kezét, újabb fordulóra kéri… azt gondolnánk, hogy Trócsányi igazságügy-miniszter vagy nem veszi tekintetbe az ajánlásokat, vagy még meg is sértődik. Nem, kérem, ellenkezőleg! Amint kézhez vette az iratot, bejelentette: a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvényekhez Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Völner Pál igazságügyi államtitkár és Hende Csaba (Fidesz) országgyűlési képviselő által jegyzett módosító indítványt terjesztenek be, amelynek értelmében az igazságügyi miniszter döntési jogosítványait pontosítják, a bírósági önigazgatási szerv, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács pedig további két bírói pozícióval egészül ki. Trócsányi László az MTI-nek hangsúlyozta, hogy így összességében jogegyensúly alakulhat ki a bírósági külső igazgatásra vonatkozóan az igazságügyi tárcavezető, illetve a bírósági önigazgatási szerv között.

Mint mondta, a Velencei Bizottság üdvözölte ezeket a javaslatokat, és a miniszter kérésére módosította a csak kritikákat tartalmazó korábbi sajtókommünikéjét, jelezve, hogy amennyiben az Országgyűlésnek benyújtandó törvénymódosítót elfogadják, bírálatai tárgytalanokká válnak. A miniszter fontosnak tartotta kiemelni, hogy ebben az esetben Magyarország megfelel a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritériumoknak.

Be fogja tartani a magyar kormány ezt az ígéretet?

Ha úriember volna, betartaná, az adott szó kötelez, csakhogy szó sincs itt úriemberekről: ez esetben is egészen pontosan azt fogják tenni, amit akarnak és kész. Ellenben a Velencei bizottság úriemberekből áll (bár most a lady szerepét játsszák ebben a táncban), akiknek úgy kell tenniük, mintha elhinnék, amit Trócsányi miniszter ígér.

Aztán lesz, ami lesz.

A Velencei Bizottságnak a civiltörvény sem tetszik

Olyan nagyon különben nem játsszák el a drámai szendét, ugyanis más ügyben – pontosabban a civiltörvény ügyében – tegnap kiadott friss jelentésük azt tartalmazza, miszerint az uniós tagállamoknak lehetővé kellene tenniük, hogy a nem kormányzati szervezetek (civil szervezetek, NGO-k) hozzáférjenek külföldi támogatásokhoz is. A testület összefoglalójában megjegyezte, hogy az utóbbi négy évben folyamatosan kritikával illették az olyan félrevezető állításokat – többek között az Ukrajna, Magyarország és Oroszország részéről elhangzottakat –, amelyek politikai célzattal helytelenítették az NGO-k külföldi támogatását.

A szakértők egyebek mellett hangsúlyozzák, hogy az egyesülés jogának értelmében a szervezeteknek joguk van pénzügyi és tárgyi forrásokat keresniük, ezt nemzetközi egyezmények biztosítják számukra. Azt pedig fontos feltételnek tartják a szervezetek léte és működése, missziójuk független ellátása szempontjából, hogy hazai és külföldi finanszírozáshoz is hozzájuthassanak.

Ami ennél is fontosabb, az a kijelentésük, hogy az egyesülési szabadság korlátozása, ideértve a külföldi finanszírozás korlátozását is, ugyanakkor csak akkor tekinthetők törvényes céloknak, ha valós, és nem csak hipotetikus veszélyt akarnak elkerülni – írják a jelentésben.

Egyszóval, akármennyire is kecsesen lejtik a menüettet Trócsányival, megvan a maguk véleménye, nem is titkolják – csak hát ez mégis karnevál, táncolni kell, mosolyogni kell.

Csak éjfélkor, mikor óhatatlanul lehullanak az álarcok, senki se ijedjen meg annak láttán, kivel ropta egész este…

Jövő héten mond véleményt a Velencei Bizottság a kormány új bíróságairól

0

Március 15-16-án tárgyalja a Velencei Bizottság a magyar különbíróságokról szóló törvényt, és várhatóan néhány nappal később közzé is teszi a véleményét. Erre a kormány is készül. Betervezték a közigazgatási bíróságokról szóló törvény módosítását, mert ők is tudják: a jelenlegi formájában nem felel meg a nemzetközi szabályoknak, az európai hagyományoknak és a demokratikus elveknek.

A Velencei Bizottság következő ülésén meghallgatják Trócsányi László igazságügyi minisztert, és várhatóan elfogadják a törvényről szóló bizottsági véleményt. Ennek tervezete egyelőre nem nyilvános, de a Magyar Helsinki Bizottság szerint nagy eséllyel több ponton kritizálni fogja a közigazgatási bíróságokról szóló hazai törvényt.
Bizonyára a kormány is erre készül, mert a törvényalkotási program szerint április-májusban módosíthatják az új bíróságokról szóló törvényt. Valószínűleg ez lesz az utolsó lehetőség a törvény hibáinak kijavítására, nyáron ugyanis elindul az új bírók kiválasztása, így azután már sokkal nehezebb lenne korrigálni a rendszeren.
A parlament tavaly döntötte el, hogy 2020-tól új bíróságokat hoz létre közigazgatási ügyekre. Fontos, mindannyiunkat érintő kérdésekről fognak ezeken a bíróságokon dönteni: adókról, rendőri panaszokról, tüntetésekről, milliárdos közbeszerzésekről, környezetvédelemről. Szó van arról, hogy a választási ügyeket és a szavazatszámlálás ellenőrzését is ide teszik, valamint a közérdekű adatigénylések is ezekhez az új bíróságokhoz kerülhetnek.
Ezek az új bíróságok azért veszélyesek, mert politikusok fogják eldönteni, hogy kiből lesz bíró és kiből nem. Nem egy pártatlan vizsgán választják ki a legjobb jelentkezőt, hanem az igazságügyi miniszter dönti el, hogy kit szeretne az új bírók között látni. Ez hatalmas visszalépés lesz a jelenlegi, egyébként korántsem tökéletes rendszerhez képest is, amelyben a bírók többségét azért mégiscsak a tudásuk alapján nevezték ki. Trócsányi László arról beszélt, hogy egy bonyolult, soktényezős eljárásban választják majd ki a bírókat. Ez így is van, de az utolsó szó az övé, vagyis az igazságügyi miniszteré. Végső soron tehát ő dönti el, ki lehet bíró.
A Velencei Bizottság képviselői február 5-én jártak Magyarországon, ahol többek között a Magyar Helsinki Bizottsággal is találkoztak. Elmondtuk, hogy mi a négy legnagyobb probléma a törvénnyel:
• az igazságügyi miniszter dönti el, hogy kiből lesz bíró és kiből nem;
• olyan új bírók áraszthatják el a rendszert, akiknek nincs semmilyen bírósági tapasztalatuk;
• nem lesz kellő súlyú, valóban független önigazgatási szerve a közigazgatási bíróknak, és nem tudják majd ellenőrizni a miniszter hatalmát; valamint
• nincs kellő garanciája a bírói függetlenség érvényesülésének.
A Velencei Bizottságnak küldött angol nyelvű összefoglalónkat itt lehet elolvasni.
Az új törvény nem akadályozza meg, hogy egyes ügyekben igazságos és jó ítélet szülessen, mert nagy szaktudású és tapasztalt bírók továbbra is lesznek a közigazgatási bíróságokon. Valamint az újonnan érkezők között is lesznek, akik komolyan veszik a bírói függetlenség alapelvét. Mindez azonban nem változtat az alapproblémán: az új közigazgatási bíróságokon nagyon nagy hatalma lesz az igazságügyi miniszternek, és ez nyomás alá helyezi majd az egyébként független és jó bírókat is. Ezeknek a bíróknak a jelenleginél is több szakmai elkötelezettségre és személyes bátorságra lesz szükségük ahhoz, hogy ítélkezésük során ne a hatalomhoz legyenek lojálisak, hanem a jogállami értékekhez.

Visszavonatnák a Stop Sorost – de mi ennek a következménye?

A független jogászokból álló Velencei Bizottság ajánlást fogalmazott meg, amely ugyan nem kötelező érvényű, de általában be szokták tartani. A szakértők véleményét az Európai Bizottság is figyelembe szokta venni, a Stop Soros esetében előre be is jelentették, hogy így tesznek. Vagyis könnyen lehet, hogy a törvény miatt újabb uniós eljárás indul Magyarország ellen.

160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament szerdán a Stop Soros törvénycsomagot. A Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az onnan kilépett független Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független (liberális) Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépő Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő, vagyis az LMP- és a DK-frakció nem vett részt a szavazásban.

Ezt az LMP-sek azzal indokolták, hogy a javaslatok nem tesznek hozzá semmit az ország biztonságának erősödéséhez, sőt, jogbizonytalanságot eredményeznek. Azt is kifogásolták, hogy a kormány nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét. A párt szerint fontos kérdés a migrációs válság kezelése, de „alkalmatlan és méltatlan” erre, amit a Fidesz tesz.

A szavazástól való távolmaradást a DK azzal indokolta, hogy a párt „soha nem vesz részt az Orbán-rendszer egypárti, illegitim alaptörvényének módosítgatásában”, ráadásul a törvény szembe megy az alapvető emberi jogok tiszteletével.

Azt, hogy a Jobbik miért szavazta meg a törvényt, ide kattintva olvashatja el.

A csomag elfogadása után az Európai Bizottság máris jelezte: most is

meg fogja vizsgálni, hogy összhangban van-e az uniós szabályozással,

és figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság várható véleményét is. Azóta a Velencei Bizottság is nyilvánosságra hozta véleményét, miszerint vissza kell vonni a törvényt.

A bírálatokra a kormány a szokásos sorosozással válaszolt. A Fidesz közleménye szerint „Soros Magyarország elleni lobbi tevékenysége ismét beindult, rögtön védelmükbe veszik Soros bevándorláspárti hálózatát. Sorosnak mindenhol megvannak az emberei.”. A Miniszterelnökség pedig azt írta: „sajnálattal tapasztalják, hogy a Velencei Bizottság ebben az ügyben nem jogi tanácsadó testületként viselkedik, hanem a Brüsszeltől és a bevándorlást szervező Soros-hálózattól már jól ismert politikai vádakat ismételgeti, és politikai nyomást kíván gyakorolni Magyarországra.”

Érdekesség, hogy ugyanaznap egy másik ügyben a kormány kifejezetten támogatta a Velencei Bizottság véleményét. Szijjártó Péter ugyanis arról beszélt, örül annak, hogy Ukrajna tiszteletben tartja és végrehajtja a Velencei Bizottság állásfoglalását az oktatási törvénnyel kapcsolatban.

Valójában azonban a Velencei Bizottságnak pont az a feladata, hogy adott esetben kritizáljon. A testület, hivatalos nevén a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete.

Itt fontos megjegyezni: sokan, sokszor keverik, de az Európa Tanácsnak nincs köze az Európai Unióhoz. Az EU-nak is van egy hasonló nevű szerve, az Európai Tanács, ez szokott többeket összezavarni. Az Európai Tanács az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek találkozója.

A Velence Bizottságot 1990-ben alapították, kezdetben a demokratikus átalakulást véghez vivő országokat segítette, most már viszont széles körben elismert, független tanácsadó testületként működik.

A bizottság véleménykéréseket a tagállamoktól, az Európa Tanács szerveitől és nemzetközi szervezetektől is befogad – így például az Európai Bizottságtól is. Ezután kijelölnek egy csapatot, amely az adott kérdéssel foglalkozik, ennek tagjai megbeszéléseket folytatnak az érintett országban, majd megfogalmazzák javaslatukat.

Fontos, hogy javaslatról,

ajánlásról van szó, amely tehát nem kötelező, de a tagállamok általában követni szokták ezeket.

Szintén fontos, hogy a Velencei Bizottság jelentéseit az Európai Bizottság is rendszeresen átveszi, hiszen egy független szakértői testület elemzéséről van szó. Az Európai Bizottság ugyanis az Európai Unióban a szerződések őreként is működik, vagyis ellenőrzi, hogy a szerződések és jogszabályok megfelelően érvényesülnek-e a tagállamokban.

Az Európai Bizottság a tagállamok kormányaitól független intézmény, amely az EU egészének érdekeit képviseli. Elnökét a Parlament választja meg, az Európai Tanács javaslata alapján, most az Európai Néppárt által Jean-Claude Juncker tölti be a posztot. A Bizottságba minden tagállam egy biztost jelölhet, akiket kinevezésük előtt az Európai Parlament hallgat meg.

Vagyis

az Európai Bizottságnak kifejezetten feladata, hogy adott esetben bírálatokat fogalmazzon meg,

ha úgy látja, hogy az uniós értékek veszélyben vannak. Ebben az esetben kötelezettségszegési eljárást indíthat.

Erről néhány hónapja Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője is beszélt a Független Hírügynökségnek adott interjúban. Mint mondta, „az eljárások egy konzultációval indulnak, amikor a Bizottság észrevételeket tesz: megpróbálják elkerülni, hogy az eljárás további szakaszba lépjen. 75 százalékban megegyezésre jut a Bizottság a tagországokkal. Magyarország esetében is nagyon sok olyan eset van, amikor ez megtörtént.”

Ha viszont nincs megegyezés, akkor a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Neki kell ugyanis biztosítani, hogy az uniós jogszabályokat minden tagország azonos módon értelmezze.

Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, a tagállam köteles azt azonnal megszüntetni. Ha pedig az adott állam nem teszi meg a megfelelő lépéseket, vagyis nem teljesíti az ítéletet, akkor a Bizottság újabb eljárást indíthat a Bíróságon, amely pénzbírságot is kiszabhat.

Az elmúlt hónapokban a Bizottság több, Magyarországot is érintő ügyben fordult már az Európai Bírósághoz. Ilyen volt a kvótaügy, a lex CEU és a civiltörvény is. Ez utóbbi ügyében például az Európai Bizottság a Velencei Bizottság véleményét megvárva döntött úgy, hogy lépnie kell, mert a magyar törvény tartalmaz olyan rendelkezést, amely az uniós jogot sérti.

Most, a Stop Sorossal kapcsolatban a Velencei Bizottság véleménye az, hogy a törvénynek vannak olyan pontjai, amelyek sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét, vagy épp a szólásszabadságot. Ahogy cikkünk elején írtuk, az Európai Bizottság jelezte, hogy figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság szakvéleményét. Ennek alapján pedig

könnyen értékelheti úgy, hogy a magyar törvény nem felel meg az uniós normáknak.

Akkor pedig újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat – amely viszont évekig is tarthat.

Emellett az Európai Uniónak van még egy fegyvere az uniós normákat be nem tartó tagállamokkal szemben, ez pedig az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás, amely akár a szavazati jog felfüggesztésével is járhat. Ennek elindítását az Európai Parlament több bizottsága is javasolta már Magyarországgal szemben, a folyamat azonban szintén nagyon hosszú, és több lépcsőből áll.

Először az Európai Parlamentnek kell megszavaznia ez eljárás elindítását. Ehhez a képviselők abszolút többségére, a leadott szavazatoknak pedig a kétharmadára van szükség. Ezután tagállamok minisztereinek tanácsa szavaz arról, valóban megsérti-e az adott ország az uniós normákat, itt négyötödös többségre van szükség, majd az Európai Tanács is szavaz róla. Ezután döntenek az esetleges szankciókról. Vagyis, itt is egy rendkívül hosszú folyamatról van szó.

Hatályon kívül kell helyezni a Stop Sorost a Velencei Bizottság szerint

0

Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve szerint a törvénycsomag nemzetközi egyezményeknek mond ellent.

A Velencei Bizottság közleménye megemlíti, hogy a Stop Soros törvénycsomag bűncselekménynek nevezi az „irreguláris migráció elősegítését”. Mint írják, az uniós irányelvek eddig is meghatározták az engedély nélküli határátlépés büntetőjogi kereteit. Elismerik, hogy több európai országban tekintik ennek elősegítését bűncselekménynek, ha ezért pénzügyi ellenszolgáltatás jár. (Magyarul: itt az embercsempészetre gondolnak.)

A magyar törvény azonban túlmegy ezen, és

igazságtalanul kriminalizál olyan tevékenységeket, amelyekhez nem kapcsolódik anyagi előnyszerzés.

A bizottság szerint ilyen például a tájékoztató anyagok osztogatása, vagy az, ha segítséget nyújtanak a menedékjogi kérelem benyújtásához. Azt írják:

ez korlátozza a civil szervezetek jogait,

mivel megakadályozza, hogy segítséget nyújtsanak az áldozatoknak, pedig ezt garantálja az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a nemzetközi jog is.

A Velencei Bizottság szerint a törvény a szólásszabadságot is korlátozza, ezért vissza kell vonni.

Tegnap az Európai Bizottság egyik szóvivője beszélt arról, hogy a bizottság most is meg fogja vizsgálni, hogy a magyar parlament által szerdán elfogadott új törvénycsomag összhangban van-e az uniós szabályozással, és figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság véleményét is. Mint mondta: a bizottság nem aggodalom nélkül követi figyelemmel a törvényjavaslatot.

Arról is beszélt, hogy az értékelés eredménye alapján

az Európai Bizottság szükség esetén megteszi az indokolt lépéseket.

Ahogy fogalmazott: „nem fordíthatunk hátat közös értékeinknek, alapelveinknek, amelyekre Európa épült”.

A Velencei Bizottság szerint sok a probléma a Lex CEU-val

0

Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a módosított felsőoktatási törvény több, rendkívül problematikus, a külföldi egyetemekre vonatkozó előírást tartalmaz.

A Velencei Bizottság szerint az államoknak joguk van szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket, és a magyar törvénymódosítás rendelkezései jogszerűen alkalmazhatóak az új külföldi intézményekre, de a már itt lévők esetében az új előírások jelentős része

„túlságosan szigorú, sőt, akár indokolatlan”.

Azt is írják, hogy a módosítást annyira gyorsan fogadta el a parlament, hogy nem tették lehetővé, hogy átlátható legyen a törvényalkotási folyamat, és annak során az érintett felek mindegyikével érdemben egyeztessenek.

A szervezet ajánlásokat is megfogalmazott, többek között azt írják, ki kellene vonni a már jelenleg is Magyarországon működő külföldi egyetemeket a szabályozás azon előírásai alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény.

A bizottság szerint hiába nem neveztek meg benne egy egyetemet sem,

a szabályváltozás egyedül a Közép-Európai Egyetemet, vagyis a CEU-t hozza hátrányos helyzetbe

– ennek érdekessége, hogy legutóbb már a kormánypárt is Lex CEU-ként emlegette a törvényt, bár korábban tagadták, hogy csak a Közép-Európai Egyetem miatt hozták.

A CEU épülete
Forrás: Wikimedia Commons

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint „a kettős mércét nem szabad elfogadni. A törvényeknek Magyarországon minden felsőoktatási intézményre vonatkozniuk kell”. Azt is írják, hogy a kormánynak már több felsőoktatási intézménnyel sikerült megállapodást kötnie.

A hvg.hu a héten arról írt, hogy

a kormány feladta reménytelen próbálkozását, hogy az amerikai szövetségi kormánnyal írjon alá megállapodást a CEU-ról,

és beéri a New York állammal kötendő egyezséggel, amelyet hamarosan alá is írhatnak. A magyarországi egyetemek közül nemzetközileg legelismertebbnek számító CEU működését ellehetetlenítő feltételek közül azonban ez csak az egyik, a törvénymódosítás értelmében ugyanis egy amerikai kampuszt is létre kellene hozniuk.

A kormány közleménye szerint a Velencei Bizottság előzetes véleménye még nem tekinthető véglegesnek, annak elfogadására várhatóan októberben kerül sor.

Az Európai Bizottság július közepén indokolással ellátott véleményt küldött a magyar hatóságoknak az új felsőoktatási törvény ügyében, ami a korábban megindított kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti. Eszerint

a módosított törvény ellentétes a letelepedési, a szolgáltatásnyújtási, a tudományos, az oktatási, illetve a vállalkozási szabadságra vonatkozó uniós joggal.

Magyarország ezért egy hónapot kapott arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK