Két éve kezdődött a Hamász szörnyű terrortámadásával a háború, melyet Izrael megnyert, de közben elszigetelődött, és elindult a tudományos elit kivándorlása. Hogyan tovább?
A költségvetés felét felemésztik a hadikiadások, 30 milliárd dollárt költött a sékel árfolyamának védelmére két év alatt a nemzeti bank, és több mint 170 ezer jobbára jólképzett fiatal hagyta el a zsidó államot – ezek a háború legnyugtalanítóbb gazdasági következményei, de a számok különben is kiábrándítóak:
az utolsó negyedévben a GDP jelentősen csökkent, a háztartások fogyasztása is visszaesett, a külföldi beruházások stagnálnak, és a közeli jövő sem bíztat sok jóval: idén a legjobb esetben 1%-os GDP növekedést várnak, tavaly mindössze 0,9%-ot sikerült elérni.
Ez a gyakorlatban stagnálást jelent. A kontraszt nagy hiszen a háború előtti évben 6,5%-os GDP növekedést produkált Izrael – az egyik legmagasabbat a világon! Az infláció 3% körül van, ez nem igazán nagy probléma, de a költségvetés hiánya igen. Lehet persze mondani, hogy emiatt buknak meg a miniszterelnökök Franciaországban, gondjai vannak ezzel Trumpnak és Putyinnak is, de ez senkit sem vigasztal Izraelben, melynek a megítélése egyre rosszabb a nemzetközi pénzpiacokon: a sékel árfolyamát folyamatosan támogatnia kell a nemzeti banknak, amely már eddig is 30 milliárd dollárt költött erre a célra két év alatt!
A jövő szempontjából az látszik igazán tragikusnak, hogy 170 ezren hagyták el Izraelt a háború két éve alatt – jórészük magasan képzett fiatalember.
Az EU, Izrael fő kereskedelmi partnere morális kétségek miatt, felülvizsgálja kapcsolatait. A norvég szuverén alap demonstratívan kivonult Izraelből – elítélve a hadsereg akcióit a gázai övezetben. Az USA-ban a Microsoft jelezte, hogy felülvizsgálja izraeli befektetési terveit. Izraelben kifogásolták azt is, hogy Trump elnök nem náluk hozza létre az USA első külföldi mesterséges intelligencia központját hanem Szaúd Arábiában illetve az Egyesült Arab Emírségekben holott eddig a zsidó állam volt Washington első számú technológiai partnere.
Az izraeli diplomáciának vissza kell nyernie partnereinek szimpátiáját, mert különben elveszítheti kiemelt pozícióját a globális technológiai versenyben.
Hangulat a mélyponton
A két éve tartó háború aláássa az izraeli gazdaság teljesítményét: egyre nagyobb a költségvetési hiány, egyre nehezebb finanszírozni a háborút még akkor is, ha annak költségeit jelentős részben átvállalja a diaszpóra. A fokozódó elszigetelődés nem tesz jót a technológiai fejlesztésnek hiszen ezek jórésze szorosan kapcsolódik a külföldhöz mindenekelőtt az Egyesült Államokhoz.
A háború vége fellendülést hozhat
A Yediot Ahronot című izraeli lap szerint a háború eddig 330 milliárd sékelbe került, és ez nagyon sok egy kis gazdaság számára. Ha béke végre valahára megszületne Izrael állam leghosszabb háborúja után, akkor a nagy minősítő ügynökségek, amelyek szisztematikusan rontják a zsidó állam osztályzatait, végre változtatnának megítélésükön, és a trend megindulhatna visszafelé.
Jelentősen csökkenteni lehetne a hadikiadásokat, melyek felemésztik a költségvetés felét: 650 milliárd sékel.
Ráadásul az izraeli hadsereg még 20 milliárd sékelt kért a gázai hadműveletre, de hogyha annak véget vetnek, akkor ezzel is enyhülnek a pénzügyminiszter gondjai.
A nemzeti bank is csökkenthetné a kamatlábat, és ily módon Izrael újra megtalálhatná a gyors növekedést útját.
