Egy fiatal amerikai villamosmérnök döntő szerepet játszhatott abban, hogy a Szovjetunió villámgyorsan ledolgozta a hátrányát, és felrobbanthatta saját atombombáját négy évvel az amerikai után.
A két atombomba felrobbantása Japán fölött 1945 nyarán megváltoztatta a stratégiai erőviszonyokat az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Hagyományos erőket tekintve az oroszok óriási fölényben voltak, de az atombomba ellensúlyozta ezt. Tisztában volt ezzel Sztálin is, aki Berijára a titkosrendőrség rettegett főnökére bízta az atomfegyver kifejlesztését. A szovjet tudósok Kurcsatov akadémikus irányításával dolgoztak. Amikor megakadtak, akkor Kurcsatov mindig tudta a megoldást, de miért? Kurcsatov nem volt lángelme az atom fizikában, de ő kapta meg a hírszerzői jelentéseket Lavrenytij Berijától.
Kik voltak az atom kémek?
A szovjet hírszerzés több tucat embert foglalkoztatott az Egyesült Államokban, akiknek a kizárólagos feladata a nukleáris fegyver titkainak megszerzése volt. Közéjük tartozott például Albert Einstein orosz felesége is. Einstein viszont nem tudott bekerülni a Manhattan programba, mely az atombomba fedőneve volt. Az USA kémelhárítása kommunista gyanúsnak tartotta a kiváló fizikust. Voltak viszont helyette más fizikusok, akik meggyőződésből árulták el Amerikát: Klaus Fuchs és Bruno Pontecorvo. Róluk eddig is sokat írtak, de most két amerikai történész azokra a kis halakra irányította a figyelmet, akik valószínűleg kulcs szerepet játszottak az információk megszerzésében Los Alamosban.
Kommunista család, mely a Szovjetunióba menekült
A Seborer család Lengyelországból került az Egyesült Államokba, ahol gyorsan beilleszkedtek. Oscar Seborer 1921-ben született. A fiatal villamosmérnök a hadseregben Oak Ridge-ben Tennessee államban teljesített szolgálatot. Itt folytak jelentős részben az atom fegyver kutatások. 1944-ben helyezték át Los Alamosba, ahol az atombomba közvetlen közelébe került. Innen folyamatosan informálta a szovjet hírszerzést. Ő volt Godsend – isten küldötte – akinek a létéről az FBI sokáig nem is tudott! Pedig nemcsak az első hanem a második bomba titkait is eljuttatta a Szovjetunióba!
A szovjet atom kutatás sikerei ráébresztették az amerikai kémelhárítást, hogy orosz ügynökök lehettek szép számmal a Manhattan programban. A lebukás elől Oscar Seborer a testvérével, Stuart-tal együtt a Szovjetunióba menekült. Ott megkapta a Vörös Csillag érdemrendet. Oscar Seborer szép hosszú életet élt: hadmérnökként dolgozott valahol a nagy Szovjetunióban. 2015-ben halt meg. Temetésén jelen volt az orosz hírszerzés is.
Mindezt az amerikai hadtörténészek az orosz levéltárakban bogarászták ki. A szakértőket meglepte, hogy az orosz hírszerzés milyen mélyen be tudott épülni a Manhattan programba, melynek célja a nukleáris fegyver kifejlesztése volt. Igaz, hogy akkoriban Sztálin az Egyesült Államok szövetségese volt a náci Németország elleni háborúban. Az FBI csak a hidegháború idején kezdett aktív kémelhárító munkába, de addigra már az atomtitkok jórészét kicsempészték az Egyesült Államokból a Szovjetunióba.
