Őszintén remélem, hogy ezek a célzott műveletek rezsimváltáshoz vezetnek, és megszabadítanak minket az Iszlám Köztársaságot irányító gyilkos fanatikusoktól.
Az elmúlt napokban jó szándékú emberek, akik tudják, hogy iráni vagyok, mély aggodalommal fordultak hozzám, és azt kérdezték, hogy vagyok. Szinte mindenki azt feltételezi, hogy Izrael támadásai miatt fel vagyok háborodva. Ezért van az, hogy amikor azt mondom nekik, hogy teljes mértékben támogatom Izrael iráni fellépését, zavartan, sőt, mondhatnám, kissé sértettnek és megbántottnak tűnnek.
Életem első két évtizedét Iránban éltem. Csak egy olyan Iránt ismertem, amely a Mullahok uralma alatt állt. Csak egy olyan Iránt ismertem, amelyik megöli, megerőszakolja és megalázza a nőit, és brutálisan elfojt minden ellenvéleményt. Életem során láttam többek között az 1999-es és 2003-as diáktüntetéseket, a 2009-es Zöld Mozgalmat, a 2017-2018-as gazdasági tüntetéseket, a 752-es járat elleni tüntetéseket, és legutóbb a Mahsa Amini elleni tüntetéseket.
Ez a részleges lista csak az én életemre vonatkozik. Irán gyilkos rezsimje népünk generációit ölte meg uralkodása alatt, amely hamarosan eléri a fél évszázadot. Miközben a rezsim tömegesen gyilkol a tüntetések során, folyamatosan és kegyetlenül megfojtja a civil életet egy drakonikus jogrendszer bevezetésével, amely fátyolba burkolja a nőket, megkövezi őket házasságtörésért, megkorbácsolja őket szemérmetlenségért, és szisztematikusan a középkori családjogi törvényekhez és büntető törvénykönyvekhez láncolja őket.
Az iráni rezsim kegyetlenségének egyik égbekiáltó bizonyítéka, hogy továbbra is fenyegeti az iráni tüntetőket, miközben bombázások érik. Ez a rezsim nem tudja csillapítani polgárai vére utáni szomját, még akkor sem, ha a létét háború fenyegeti.
Izrael eddig célzott és precíz katonai támadásokat hajtott végre, amelyek célja egy hadviselő rezsim nukleáris ambícióinak felszámolása, amely túszul ejtette népét és destabilizálta a régiót. Izrael úgy döntött, hogy megszakítja a terrorista rezsimmel való megbékélés hagyományát. Egyesek siratják Irán olaj- és gázfinomítóinak pusztulását; azonban elfelejtik, hogy a rezsim saját zsebébe és terrorista céljaira fosztja el Irán vagyonát. Bár ez a vagyon nem az irániak javát szolgálja, a pusztulása mégis hasznos lehet. Irán természeti erőforrásai inkább átok, mint áldás a népe számára, és nem tudom gyászolni a rezsim fő bevételi forrásainak pusztulását.
Az Iránban elkövetett célzott támadások, amelyekben az IRGC legmegvetendőbb tagjai vesztették életüket, nem hasonlíthatók össze a Gázában egyre növekvő tömeges civil áldozatokkal, és e két művelet közötti bármilyen összehasonlítás teljesen indokolatlan. Izrael háborús magatartása Iránban nagyon precíz és kiszámított volt, és ha ez megváltozik, a háborúról alkotott véleményem is ennek megfelelően fog változni.
Miközben Izrael konkrét lépéseket tett, az Egyesült Államok Trump alatt félénken cselekszik, és továbbra is tárgyalóasztalhoz hívja a mullákat. Trump újra és újra bebizonyította, hogy csak a védtelen bevándorlókkal és a legkiszolgáltatottabbakkal hajlandó harcot felvenni, ahogy csak egy gyáva zsarnok tenné. Azonban talán egyszer Trump választhatja azt, hogy egy valódi ellenséggel kezdi a harcot.
Vannak arra utaló jelek, hogy Izrael rezsimváltást fontolgat Iránban. Azt állítanám, hogy a rezsimváltás az egyetlen olyan politika, amely érdemessé tenné ezt a háborút. Láttuk, mit tett a mollák fél évszázados uralma Iránnal és a régióval, nem kell találgatnunk, hogy mit tenne egy újabb fél évszázad. Ha a mullák túlélik ezeket a támadásokat, győzelmük csak felbátorítja őket, és legyőzhetetlennek érzi majd magukat. A terrorizmus továbbra is a régió védjegye lesz, hacsak az iráni rezsimet nem bontják meg, és nem tartanak terrorista jelöltektől mentes választásokat.
A Közel-Keleten mindannyian küzdünk vallási fanatikusokkal, mivel ők történelmünk állandó részét képezik, de őszintén remélem, hogy Izrael célzott iráni műveleteinek segítségével és a rezsimváltás egyértelmű támogatásával legyőzzük Irán gyilkos fanatikusait.
Tehát bárkinek, aki megkérdezi ezt az iránit, azt mondom, hogy reménykedem. Remélem, hogy mind Izrael, mind az Egyesült Államok látja az iráni rezsimváltás előnyeit, és nem engedi, hogy az Iszlám Köztársaság további 50 évig fennmaradjon. A terrorizmussal való megbékélés terrorizmust szül. Itt az ideje a békének.
Nikoo Pajoom
