Trump elnök késlekedik a hágai NATO csúcsértekezletről a közel-keleti válság miatt: csak kedden indult Európába, de Mike Carney kanadai miniszterelnök már hétfőn aláírta a védelmi egyezményt az Európai Unióval.
Trump látogatása Hágában olyan mint a háziúré, aki azt közli a bérlőivel: felmentek az árak! Már a GDP 5%-át kéri az USA a biztonsági garanciákért cserébe. Az Európai Unió tagállamai elvben egyetértenek az 5%-kal bár nem nagyon tudják, hogy miből lennének képesek megfizetni ezt. A magyar miniszterelnök korábban kijelentette: olyan lenne az 5%-os GDP NATO kötelezettség mint a tüdőlövés a magyar gazdaságnak. (Mára ez már nem probléma. a magyar gazdaság már NATO hozzájárulás nélkül is megkapta a tüdőlövést) Sanchez spanyol miniszterelnök nyíltan lobbizik az 5% ellen. Spanyolország – amelytől igen távol fekszik az ukrajnai front – költi a legkevesebbet katonai célokra míg az Oroszországhoz közeli NATO tagállamok: Lengyelország és a baltiak máris az 5% körül állnak.
150 milliárd euró
SAFE – Security Action for Europe – ekkora költségvetéssel rendelkezik, és Kanada ehhez juthat hozzá a védelmi egyezménnyel. Korábban az Európai Unió Nagy Britanniával kötött hasonló egyezményt. A britek igen aktívak a Tettrekészek szövetségében, mely megpróbálja pótolni az amerikaiak elmaradását Ukrajna felfegyverzésében, hogy Kijev ellen tudjon állni Moszkva agressziójának.
“Eltűnt az alfa hím a NATO-ból” – így jellemezte a helyzetet egy francia katonai szakértő, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.
“A kérdés az, hogy mit csinálunk akkor, ha az USA nem lesz jelen akkor, amikor mi szeretnénk?”
– Litvánia korábbi külügyminisztere fogalmazta meg így az orosz határhoz közel fekvő NATO tagállamok dilemmáját. Landsbergis arra utalt, hogy évtizedek keresztül Európa természetszerűen támaszkodott az Egyesült Államokra, amely nukleáris és konvencionális fegyvereivel garantálta az európai biztonságot.
Washingtonban a stratégiai tervezők azon gondolkodnak, hogy az amerikai erők egy részét átvezényeljék máshova, ahol az USA-nak komolyabb érdekeltségei vannak. Már a mostani közel-keleti háború idején is jól látszik, hogy Washington számára ez a régió sokkal fontosabb mint az ukrajnai háború.
Matthew Witakker, az Egyesült Államok NATO nagykövete közölte Washingtonban: az amerikai csapatok áthelyezéséről szóló vitát azonnal megkezdik amint véget ért a NATO csúcs Hágában.
Varsóban bíznak abban, hogy az USA teljesíti NATO kötelezettségeit Trump elnökségének idején is:
”Trump arról beszél, hogy az európaiaknak többet kell költeniük katonai célokra, ez az elképzelés működik, mi ezzel Lengyelországban meg vagyunk elégedve. Megerősíthetem, hogy az amerikaiak teljesítik NATO kötelezettségeiket. Az együttműködésünk nagyon jól működik az Egyesült Államokkal”
– hangsúlyozta Pawel Zalewski hadügyminiszterhelyettes.
Európában sokan abban reménykednek, hogy Trump a probléma, és 2028 után az USA visszatér a korábbi álláspontjához: garantálja Európa biztonságát.
1000 milliárd
Ebbe a csinos összegbe kerülne a 125 ezer Európában állomásozó amerikai katona és fegyverzet pótlása 25 év alatt – ezt számolta ki az International Institute for Strategic Studies. Ennyi pénze senkinek sincsen erre, ezért realistább elképzeléseket fogalmaznak meg legtöbben:
”Nem az a célunk, hogy az amerikai erőket helyettesítsük a NATO európai részében hanem az, hogy azokat több európai katonai képességgel erősítsük meg”
– fogalmazta meg a német álláspontot Norbert Röttgen, a Bundestag CDU-s képviselője.
Sok európai attól tart, hogy amennyiben Európa gyorsan átvállal katonai feladatokat az USA-tól, akkor arra Washingtonban azzal reagálnak majd, hogy a sikeres átállásra hivatkozva csökkentik az amerikai szerepvállalást Európában.
“Semmiképp sem szabad felgyorsítanunk az Egyesült Államok távozását Európából”
– összegezte a helyzetet Joschka Fischer egykori német külügyminiszter.
