Egyetlen állam vezetője sem profitált többet Netanjahunál Donald Trump elnöki négy évéből – olvasható az FP cikkében. Trump elhagyta Barack Obama által megtartott iráni nukleáris megállapodását, Jeruzsálembe költöztette az Egyesült Államok Nagykövetségét, és segített Izraelnek normalizálni a kapcsolatokat az Öböl-öböl két arab nemzetével – az izraeli jobboldalt megerősítő politikával.
A Fehér Ház pénteken bejelentette, hogy egy harmadik arab ország, Szudán is diplomáciai kapcsolatokat alakít ki Izraellel, bár a részletek továbbra nem igazán lehet tudni semmit.
Biden ezzel szemben keresi a módját annak, hogy nukleáris kérdésekben újból kapcsolatba léphessen Iránnal és helyreállítsa Washington kétoldalú kapcsolatait a Palesztin Felszabadítási Szervezettel, amelyet Trump leminősített. Igazgatását valószínűleg Obama-korszakbeli politikai döntéshozók fogják adni, akik még mindig elutasítják Netanjahu belépését az amerikai belpolitikába. Ennek eredménye egyfajta forrongó feszültség lehet Izrael és az Egyesült Államok között, amely az Obama évekre emlékeztet.
„Netanjahu úgy írta le az Obama-éveket, hogy védekezni kellett. Most a Trump-adminisztrációval bármit megtehetett ”- átalakíthatta az Iránnal és a palesztinokkal folytatott konfliktus paramétereit – mondta Dan Rothem, tel-avivi központú elemző, aki Shimon Peres volt izraeli elnök tanácsadója volt. – A Biden-adminisztrációval vissza kell mennie a védekezésbe.
A feszültség nem feltétlenül fog azonnal fellángolni. Biden hosszú távú kapcsolatokkal rendelkezik Izraellel, amely 1973-ban Golda Meir akkori miniszterelnökkel tartott találkozóig nyúlik vissza. Az Iránnal folytatott tárgyalások hónapokba telnek, mire eredménye lehet, és csak bonyolítják azokat az eseményeket, amelyek azóta zajlottak, hogy Trump elhagyta a 2015-ös nukleáris megállapodást.
Az Egyesült Államok fájdalmas gazdasági szankciókat vezetett be Iránnal szemben, Teherán pedig az eredeti megállapodás megsértésével indokolva folytatta az urándúsítást – ez egy többoldalú megállapodás, amely 15 évig tiltotta Iránt atomfegyver gyártásától.
Az Iránnal szembeni washingtoni bizalmatlanság csak tovább mélyült.
Ráadásul Biden nem fogja megpróbálni egyszerűen újraéleszteni a nukleáris megállapodást, amelyet a republikánusok és Izrael „rossz üzletként” bíráltak. A Biden-kampányt tanácsadó egykori amerikai külpolitikai tisztviselő szerint a paktumhoz való visszatérés egy „megálló” lesz a hosszabb távú, szigorúbb és szélesebb körű kérdéseket lefedő nukleáris megállapodás felé vezető úton. Biden egy új megállapodásba kívánja foglalni Irán ballisztikus rakéta-programjának korlátozásait is, és foglalkozik Teherán regionális részvételével Libanonban és Szíriában.
Az elemzők szerint ennek eléréséhez diplomáciai finomságra lesz szükség.
„Biden beszél arról a vágyáról, hogy visszatérjen a [nukleáris megállapodáshoz], de nem nagyon világos, hogyan fogja ezt megtenni” – mondta Raz Zimmt, a Tel Avivi Egyetem Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének tudományos munkatársa. „A visszatérésnek számos akadálya van. Amíg nem látunk konkrét tárgyalásokat Irán és az Egyesült Államok között, Izrael óvatosabban reagál.”
