Az Európai Unió ismét elővette a közbeszerzések ügyét – ezúttal a hatékonyság, a fenntarthatóság, az egyszerűsítés és gyorsítás szándékával indított munkát. Nem kicsi a tét: évi 2 billió eurót, az EU GDP-jének a 14%-t költjük el ilyen keretek között. Magyarországon tavaly a GDP 5,7 százalékát tette ki a közbeszerzések értéke. Nem mindegy, hogyan költjük el ezt az irdatlan sok pénzt.
„Szeretnénk kihasználni a közbeszerzés teljes potenciálját és gondoskodni arról, hogy az a 2 billió euró, amit évente közszolgáltatásokra és közhasznú termékekre fordítunk, gazdaságunk fellendítését, az innováció fokozódását és fenntarthatósági célkitűzéseink megvalósítását szolgálja.” – indokolta Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke, hogy az Unió
lépéseket kezdeményezett a beszerzések hatékonyságának és fenntarthatóságának a javítására,
az eljárások egyszerűsítésére és meggyorsítására.
A kezdeményezésnek négy fő vonulata van: az egyik, a közbeszerzési politikákhoz kapcsolódóan, egy hat prioritásra épülő stratégia megközelítés; a másik a nagy infrastrukturális projektek előzetes értékelése önkéntes alapon; a harmadik az ajánlatkérő szervek professzionálissá tétele; a negyedik pedig konzultáció az innováció közbeszerzés által történő élénkítéséről. (Ezekről bővebben a cikk végén olvashatnak.)
Közbeszerzési helyzetkép
Az EU gazdaságában
a közberuházások jelentős része közbeszerzés formájában valósul meg:
értéke évi 2 billió euró, amely 14%-os részesedést jelent az EU GDP-jéből. Magyarországon is jelentős összegek forognak – ezek többsége persze az EU-tól kapott támogatás „szétosztása”.
A Közbeszerzési Hatóság jelentése szerint 2016-ban az ajánlatkérők összesen 8 650 eredményes eljárást folytattak le, amely 38,8%-os csökkenést a 2015. évben regisztráltakhoz képest. Az értéket tekintve ugyanakkor növekedés volt: a 2 007,07 Mrd Ft-os összérték 3,9%-kal haladja meg az előző évi összeget.
A közbeszerzések átlagos értéke a uniós eljárásrendben 1 029,2 millió Ft, míg a nemzeti eljárásrendben 57,0 millió Ft körül alakult.
A GDP-arányos értéket az alábbi grafikon szemlélteti:
(Akit a részletes, lebontott adatok is érdekelnek, a teljes jelentést itt találják.)
Uniós bizonyítvány
Az adatok persze egy dolog, más kérdés az, hogy mennyire átlátható, tiszta egy ország közbeszerzési gyakorlata.
A közelmúltban a Közbeszerzési Hatóság elnöke egy budapesti háttérbeszélgetésen az MTI jelentése szerint azt mondta, hogy
„a magyarországi közbeszerzési eljárások teljesen átláthatóak az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint, ezzel Magyarország az európai uniós országok között az élvonalhoz tartozik”.
Magyarországon a közbeszerzésekre vonatkozó valamennyi adat ugyanis az interneten keresztül elérhető, ezért az ország a közbeszerzési eljárások átláthatósága szempontjából uniós összehasonlításban az élvonalhoz tartozik, olyan országokat megelőzve, mint Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország – szögezte le Rigó Csaba.
Azonban az Unió nem tűnik ennyire elégedettnek a magyar közbeszerzési gyakorlattal, úgy általában.
Nem elég, hogy az Európai Bizottság – a HVG tavaszi írása szerint – három gazdasági ajánlást tett a magyar kormánynak a 2017-es európai szemeszter tavaszi jelentésében, s ezek egyike az volt, hogy erősítse a versenyt és az átláthatóságot a közbeszerzéseknél, a közbeszerzésekről készített eredménytáblával sem nagyon van mit dicsekednünk.
Ez utóbbiban a sommás megállapítás a következő:
„Összességében Magyarország 2016-os teljesítménye nem volt kielégítő.”
S hogy mire gondolt az Unió? Az alábbi táblázat megmutatja, hogy a közbeszerzések egyes szempontjai szerint, hogyan teljesített Magyarország tavaly, s hogyan áll uniós összehasonlításban.
Magyarország a vizsgált kilenc szempontból
ötben kielégítő „érdemjegyet” kapott, kettőben átlagosat, s ugyancsak kettőben nem kielégítőt.
Ez utóbbi kettő közül az egyik, az egy ajánlattevős kiírások aránya – ami az uniós módszertani olvasatban a közbeszerzések olyan szempontjait tartalmazza, mint a verseny és a bürokrácia –, hiszen minél több az ajánlattevő, annál nagyobb a választás lehetősége és annál jobb értéket tud az ajánlattevő kapni a pénzéért.
A másik, ahol „elmeszeltek” minket a több ajánlattevő által kiírt központosított közbeszerzés aránya – hiszen minél nagyobb tételre írnak ki eljárást, annál nagyobb az esélye annak, hogy alacsonyabb áron lehessen nagyobb értéket beszerezni.
Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy – mint látható az ábrából – nem csak Magyarország felett láthatók piros és sárga téglalapok.
A Bizottság javaslatának négy fő vonulata
Az első, hogy célszerű lenne a tagállamoknak a közbeszerzési politikákhoz kapcsolódóan egy olyan stratégiai megközelítést kidolgozniuk, amely hat prioritásra összpontosít. Ezek: az innovációs, zöld és szociális szempontok; az ajánlatkérő szervek professzionálissá tétele; a közbeszerzési piacokhoz való könnyebb hozzáférés a kkv-k számára az EU-ban és az uniós vállalkozások számára a harmadik országokban; a beszerzési adatok átláthatóságának, sértetlenségének növelése és minőségének javítása; a beszerzési eljárások digitalizálása; szorosabb együttműködés az ajánlatkérő szervek között Európa-szerte.
A második a nagy infrastrukturális projektek előzetes értékelése önkéntes alapon. A Bizottság ügyfélszolgálatot hoz létre, amelyhez a 250 millió eurót meghaladó becsült értékű projektek esetében már kezdeti fázisban speciális kérdésekkel lehet fordulni. Azon projektek esetében, amelyek a tagállamok számára kiemelten fontosak vagy teljes becsült értékük több mint 500 millió euró, az illetékes hatóságok felkérhetik a Bizottságot arra, hogy ellenőrizzék a teljes beszerzési tervet az uniós beszerzési jogszabályoknak való megfelelés szempontjából.
A harmadik, hogy az ajánlatkérő szervek professzionálissá tételére gondoskodjanak arról, hogy az ajánlatkérő szervek rendelkezzenek üzleti készségekkel, technikai ismeretekkel és az eljárások kellő ismeretével, mert ezek szükségesek a szabályok betartásához, s ahhoz, hogy az adófizetők a pénzükért a legjobb termékekhez és szolgáltatásokhoz jussanak hozzá. A Bizottság elő fogja segíteni a bevált gyakorlatok és innovatív módszerek cseréjét.
S végül, de nem utolsósorban, a Bizottság – az év végéig tartó –célzott konzultációt indított, hogy visszajelzéseket gyűjtsön azzal kapcsolatban, miként lehetne élénkíteni az innovációt a termékek és szolgáltatások beszerzése révén. Az innovációs beszerzések kapcsolatosak lehetnek mind az innováció eredményeivel, mind a vásárlás innovatív módjaival. Később iránymutatás készül az állami hatóságok számára.
