Finnország egykori moszkvai nagykövete pontosan ezt javasolja, és most már van egy olyan elnökjelölt is, aki ezt képviseli majd a januári elnökválasztáson. Finnországban az államfő dönt a diplomáciai és a védelmi ügyekben – természetesen a parlamenttel együttműködve.
Az oroszok rendszeresen megsértik a skandináv és balti államok légterét. Svédország, amely éppúgy mint Finnország, nem tagja a NATO-nak, újra katonai támaszponttá tette Gotland szigetét az orosz fenyegetés miatt. Az egész térségben azt követően nőttek meg az aggodalmak, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet 2014-ben.
Ekkor volt Finnország nagykövete Moszkvában Hannu Himanen, aki most egy régi tabu ledöntését javasolja:
lépjEN be az ország a NATO-ba.
Könyvet adott ki Nyugat vagy Kelet, avagy a geopolitika visszatérése címmel. A mondanivaló lényege az, hogy jobb félni, mint megijedni, Finnország egyedül képtelen lenne elriasztani egy esetleges orosz fenyegetést. A NATO-val a háta mögött mindjárt másképp mennének a dolgok.
A NATO négy zászlóaljat állomásoztat Lengyelországban és a Baltikumban,
hogy elriassza Moszkvát, mely nemrég nagy hadgyakorlatot rendezett a határvidéken.
Az orosz fenyegetésre hivatkozva Nils Torvalds, a Svéd Néppárt vezére Finnországban azt javasolja: vitassák meg a NATO-tagságot, és ha a többség támogatja azt, akkor lépjenek be a szervezetbe. A jelenlegi elnök nem támogatja ezt, de úgy véli, hogy a népszavazás jó gondolat.
Finnország fenntartja a katonai szolgálatot és hadserege – az ország méreteihez képest – igen erős. 280 ezer katonája a finnek többsége szerint megfelelő elrettentő erőt jelent. Szerintük
a NATO tagság veszélyes lehet, mert az USA esetleg konfliktusba keveredhet Oroszországgal, és akkor ez automatikusan Finnországot is érintené.
A finnek történelmi tapasztalatai óvatosságra intenek: Sztálin csapatai megtámadták az országot azt követően, hogy a Szovjetunió lepaktált Hitlerrel. Hősies ellenállás után a finnek kénytelenek voltak elfogadni egy megalázó békét. Amikor Hitler megtámadta a Szovjetuniót, akkor mellé álltak. Így a vesztes oldalra kerültek és attól féltek: a Szovjetunió bekebelezi őket. Sztálin másképp döntött, de kikötötte: Finnország nem léphet be a nyugati katonai szövetségbe.
Ez persze már régen volt, a Szovjetunió már a múlté. Ezért javasolja a volt nagykövet, hogy lépjenek be a NATO-ba, hogy Moszkvának eszébe se jusson az, hogy egykor Finnország is a cári birodalom része volt.
