Ma még ugyan nem lehet tudni, hogy mi lesz ennek a vége, de már az is figyelemreméltó, hogy „összehozták a magyarországi korrupciót, az oroszokkal való furcsa kapcsolatokat, ezeket a neveket a Magnitsky törvénnyel” – kommentálta a Független Hírügynökségnek Simonyi András, Magyarország volt washingtoni nagykövete a tényt, hogy a múlt héten egy jobbközép értékeket követő szervezet bejelentést tett egy amerikai törvény keretében Orbán Viktor és nyolc társa ellen korrupció és az emberi jogok megsértése miatt. Simonyi szerint a jelzések figyelmeztetők.
„Nagy tévedés azt hinni, hogy az Egyesült Államokban ne látnák egyre pontosabban, hogy mi történik Magyarországon. Nem csak a politikusoknak, hanem a közvéleménynek is tisztában kell lennie ezzel” – szögezte le a Független Hírügynökségnek Simonyi András, aki a többi között a brüsszeli NATO-központban, illetve Washingtonban volt magyar nagykövet, s immár hat éve a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen a Paul H. Nitze Nemzetközi Tanulmányok Intézet transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó központjának ügyvezető igazgatója. Azzal kapcsolatban kerestük meg, hogy a múlt héten a jobbközép értékeket követő washingtoni szervezet, a Frontiers of Freedom bejelentést tett a Global Magnitsky Törvény keretében Orbán Viktor és nyolc társa ellen korrupcióra és az emberi jogok durva megsértésére hivatkozva. Ha a vádak megállják a helyüket, s az ebben az esetben lefolytatandó eljárás során bebizonyosodik a bejelentés igazságtartama, akkor az az országba történő beutazás megtagadását, az USA-ban lévő vagyonuk befagyasztását vonja maga után.
Simonyi András óva intett attól, hogy most bárki is azt gondolja: Orbánt és a megnevezett családtagjait, barátait és kormányának néhány képviselőjét már ki is tiltották az Egyesült Államokból.
„Ma még nem lehet megmondani, hogy ennek mi lesz a vége, hogy egyáltalán rákerülnek-e a listára”
– szögezte le, ám magát a tényt figyelemre méltónak tartja, hogy „összehozták a magyarországi korrupciót, az oroszokkal való furcsa kapcsolatokat, ezeket a neveket a Magnitsky törvénnyel”.
Egyelőre ez nem jogi, hanem politikai történet – fűzte hozzá a szakértő, aki szerint fontos az is, hogy nem egy baloldali, liberális, hanem egy a Ronald Reagan politikai irányvonalát magáénak valló szervezet részéről történt a bejelentés.
„Ezek nem csupán elhanyagolható jelzések. Ezek figyelmeztetések!” – mutatott rá a volt nagykövet.
Mint a Független Hírügynökség korábban megírta, kilenc személy ellen született a bejelentés, azok ellen
„akik az elmúlt nyolc évben megsértették az emberi jogokat azáltal, hogy kulcsszerepet játszottak a magyarok és nem-magyarok szabadságnak a korlátozását maga után vonó törvények és szabályok megalkotásában, továbbá korrupciós ügyekben vettek részt/részesültek azok hasznából”:
- Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
- Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter
- Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke
- Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze
- Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
- Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja
- Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége
- Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere
- Tiborcz István, Orbán Viktor veje
A konkrét ügyek – mind az emberi jogok megsértése, mind a korrupció terén – nem számítanak újdonságnak. A menekültügy több vonzata, a civilek elleni hadjárat, a CEU (Közép-Európai Egyetem) ügye, illetve közbeszerzések, az Elios-ügy, az MNB alapítványok, s persze Paks 2 – hogy a legismertebbeket említsük.
A beadványt Radványi Miklós jegyezte, aki a Független Hírügynökségnek nyilatkozva a többi között elmondta: biztos abban, nem teszik félre, s elindul majd a vizsgálat. Amelyet az amerikai pénzügyminisztérium speciális nyomozó osztálya folytat majd le, amely kifejezetten a pénzügyekre, a banki műveletekre szakosodott szakértőkből áll. Az ő kezük – legálisan – mindenhova elér, ahol bármilyen amerikai pénzintézeti és egyéb érdekeltség van, s nyomozás esetén le tud követni bármilyen pénzmozgást a világban. Ha bebizonyosodik a bejelentés igazságtartalma, akkor megszületik a döntés arról, hogy ezeket az embereket felteszik a Magnitsky listára. Radványi szerint
„már az idén megszülethet a döntés, még a novemberi képviselő- és kormányzóválasztások előtt, akár már szeptemberben” – mondta, hozzátéve: az nyilvános lesz, ha Orbánék felkerülnek a listára, azt ki fogják hirdetni, s Magyarországon sem lehet majd elsumákolni.
A Global Magnitsky Törvény hatálya az emberi jogok megsértése mellett kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőre és társaira, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől.
Az úgynevezett Magnitsky listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonát elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania vele.
A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek.
Ajánlásokat civil szervezetektől is befogadnak, ezekről a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján.
A korábbi kitiltási ügy
Az Orbán-kormány hatalomban eltöltött elmúlt nyolc évében már keveredtek vezető tisztviselői botrányba az amerikai hatóságokkal, hírek szerint szintén korrupciós indokokkal, de ilyen magas szintre nem értek el akkor a szálak. 2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat meg nem nevezett – de utóbb a sajtóban nyilvánosságra került – magyar köztisztviselőtől. Az indok korrupció volt, s annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információakt a sajtóból és az internetről szerezték. A Civil hetes hozta le utóbb – a német nyelvű budapesti – Pester Lloydra hivatkozva a hatos listát, amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”), Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár szerepelt, továbbá akkori sajtóhírek szerint más adóhatósági (közép)vezetők is. Volt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), illetve nem nyilatkoztak meg az ügyben.
