“Egyetlen olyan állam sem részesülhet az ukrajnai újjáépítésben, amely finanszírozta az orosz háborús gépezetet!”
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter amikor aláírták az egyezményt az ukrajnai ásványi kincsek hasznosításával foglalkozó közös alap megalakításáról, mely megkezdi a 175 milliárd dollárra saccolt amerikai támogatás visszafizetését, hogy az újjáépítésben nem vehetnek azon országok részt melyek segítették Oroszország háborúját. Eredetileg Ukrajna javasolta az egyezményt a Nyugatnak, hogy érdekelté tegye őket a háborúban álló ország további támogatásában: hasonló egyezmény már létezik Nagy Britanniával, amely elsőként és a leghatározottabban állt ki Ukrajna mellett Putyin agressziójának kezdetén – 2022 február 24. Nagy Britannia most is a Tettre készek szövetségének vezetője, Ukrajna nagykövete Londonban nem más mint Viktor Zaluzsnij tábornok, az egykori vezérkari főnök, akit Nagy Britanniában képeztek ki.
Az USA és Nagy Britannia együtt támogatta Ukrajnát a demokrata adminisztráció idején, de Trump fordulatot hozott e téren is: a Fehér Házban a nyílt színen veszett össze Zelenszkij elnökkel, akit végül kidobtak, mert elrontotta a show-t, melyet az amerikai elnök mint nagy diplomáciai sikert akart prezentálni a hazai publikumnak. Aztán Ferenc pápa temetésén másodszor is találkozott Trump és Zelenszkij a Szent Péter székesegyházban, és kiderült: az USA továbbra is támogatja Ukrajnát, de rá akarja venni egy fegyverszünetre Putyinnal. Trumpnak sürgős lenne egy diplomáciai siker, mert az első száz nap ezen a téren is kudarcnak bizonyult.
Lesz-e három császár konferenciája Moszkvában?
Putyin elnök erről álmodik, mert ezzel nagyon felértékelhetné Oroszországot és persze saját magát. Megindokolhatná az ukrajnai háborút a saját népe előtt, amely még mindig nem érti, hogy a világ állítólag második legerősebb hadserege miért nem foglalta még mindig el Ukrajnát? Ezért hirdetett háromnapos tűzszünetet Putyin elnök a Győzelem Napjára, május kilencedikére, amikor Moszkvában megemlékeznek a második világháború befejezésének nyolcvanadik évfordulójáról.
A második világháború végén három nagyhatalom felosztotta a világot Jaltában: az USA, a Szovjetunió és a Brit Birodalom. Putyin ennek mintájára tervezi a három császár találkozóját Moszkvában: Hszi Csin-ping kínai elnök már elfogadta a meghívást, de Trump még lebegteti a lehetőséget. Az USA elnökének két apróság még hiányzik: az ukrajnai fegyverszünet és a megegyezés Kínával. Pekingben már régóta tudják: nincs új Jaltára lehetőség, mert a huszonegyedik század egészen más. Az USA menetközben tanulja ezt meg: Trump kénytelen tárgyalni Zelenszkijjel, mert mögötte állnak az európaiak. Lengyelország sorsáról úgy döntöttek Jaltában, hogy egyetlen lengyel vezetőt sem kérdeztek meg 1945-ben. Putyin még Jalta bűvöletében él vagy legalábbis ezt szeretné elhitetni népével holott már minden tárgyilagos szemlélő számára világos: Oroszország végképp elpuskázta világhatalmi álmait. Regionális hatalommá vált, amely csak atomfegyverei miatt képzelheti magát nagyhatalomnak, csakhogy az ukrajnai háború bebizonyította: a nukleáris fegyverzet csak zsarolásra jó, mert a gyakorlatban felhasználni nem lehet.
Orbán négy szék közt a pad alatt
A magyar miniszterelnök valamiféle új Jaltára alapozta reményeit: Trump, Hszi Csin-ping és Putyin felosztja a világot, Európa pedig magába roskad és kussol, mert nem tehet mást. Orbán jó kapcsolatot alakított ki mind Trumppal mind Putyinnal mind pedig Hszi Csin-pinggel miközben ádáz harcot folytat Európával nemcsak az unióval, de a Tettrekészek szövetségével is. A számítás nem jött be, mert az új Jalta nem realitás: ma az USA, Kína és Oroszország nem uralja úgy a világot mint 80 évvel ezelőtt Roosevelt, Sztálin és Churchill idején a három nagyhatalom. Ráadásul Európát életre galvanizálta a kényszerhelyzet: Trump potenciális kivonulása és Putyin lehetséges bevonulása komoly ösztönzést jelent arra, hogy előre lépjenek az Európai Egyesült Államok felé. Aki pedig ezt akadályozza az fasírozott formájában élheti meg a feltámadást: Manfred Weber nyíltan Orbán bukását követelte az Európai Néppárt kongresszusán.
Trump nem szakíthat végképp Európával, mert akkor ezzel felgyorsítaná az eurázsiai együttműködést Oroszországgal és Kínával pedig épp ezt akarja megakadályozni. Peking és Moszkva közölte Orbánnal: csakis annyiban érdekli őket Magyarország amennyiben az Európai Unió tagja.
Brüsszel pedig elszántan kiáll Ukrajna támogatása mellett. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter figyelmeztetése Orbánnak is szól:
”egyetlen olyan állam sem vehet részt Ukrajna újjáépítésében, amely részt vállal az orosz hadigépezet támogatásában!”
Ebből az következik, hogy Trump nem adja át Ukrajnát Putyinnak, és az orosz diktátor embereinek sem. David Pressman, az USA ex nagykövete a CNN-nek elmondta: ”Putyin 2,2 milliárd dollárral támogatta Orbán Viktor rendszerét az ukrajnai háború kezdete óta.” Vajon mit adott Orbán Viktor cserébe ilyen sok pénzért?!…
