Az EU 100 milliárd eurót szán a klímasemlegességre. Ursula von der Leyen bemutatta a Zöld megállapodást. Brutális összeg kell a tervhez, a magyar kormány pénzt kér hozzá.
Az Európai Bizottság 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépésének jegyében – mondta Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke szerdán Brüsszelben az európai parlamenti vita előtt. Ám egyedül a 2030-ig szóló intézkedések évi 260 milliárd eurót igényelnek.
A bizottsági elnök Zöld Megállapodás (Green Deal) nevű klímacsomagjának európai parlamenti ismertetése előtt azt mondta:
elengedhetetlen, hogy az unió minél előbb elkötelezze magát a 2050-ig elérni kívánt klímasemlegesség célkitűzése mellett.
A terv véglegesítése zajlik, amelyhez az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállamok jóváhagyására is szükség van – mondta. Az európai Green Deal a kibocsátás-csökkentésre és munkahelyteremtésre, az innováció ösztönzésére irányul. Célunk, hogy összhangba hozzuk gazdaságainkat bolygónk érdekeivel – tette hozzá.
Von der Leyen az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén az európai zöld megállapodás nevű munkadokumentum bemutatásakor elmondta: a stratégia felvázolja, hogyan válhat Európa 2050-re klímasemlegessé fellendülő gazdaság és javuló életminőség mellett. Ütemtervet határoz meg, amelynek intézkedései
a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését és mérsékelik a környezetszennyezést.
Vázolja a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló összeget, egyúttal kifejti, hogyan lehet biztosítani azt, hogy az átmenet méltányos legyen – közölte.
Az európai zöld megállapodás a gazdaság összes ágazatát lefedi,
mindenekelőtt a közlekedést, az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, az iparágak közül pedig az acélgyártást, a cementgyártást, az infokommunikációs technológiákat, a textilgyártást és a vegyipart. Azt közölte, az Európai Bizottság célja, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, s ennek érdekében 100 napon belül éghajlat-politikai jogszabályt terjeszt elő.
A célok elérésére a bizottság továbbá bemutat egy 2030-ig szóló programot,
biodiverzitási, új iparpolitikai stratégiát, cselekvési tervet a körforgásos gazdaság területén, a fenntartható élelmezést célzó, a termelőtől a fogyasztóig minden szakaszt lefedő stratégiát, valamint olyan javaslatokat, amelyek a szennyezésmentes Európa megteremtését hivatottak szolgálni. Az uniós bizottság megkezdi a 2030-ra kitűzött európai kibocsátási célok szigorítására irányuló munkát is, és ütemtervet dolgoz ki a 2050-re meghatározott célok eléréséhez.
Von der Leyen arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai zöld megállapodás céljainak teljesítése jelentős beruházásokat igényel.
A 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához hozzávetőleg évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség,
ami a 2018-as bruttó hazai termék (GDP) mintegy 1,5 százalékának felel meg.
A beruházási igények kielégítésének támogatása érdekében az uniós bizottság 2020 elején előterjeszti a Fenntartható Európa beruházási tervet. S mivel
az unió hosszú távú költségvetésének legalább 25 százalékát az éghajlat-politikára kell fordítani,
az Európai Beruházási Bank további támogatást fog nyújtani. A bizottság 2020-ban előterjeszt egy zöld finanszírozási stratégiát azzal a céllal, hogy ösztönözze a magánszektor szerepvállalását is a zöld gazdaságra való áttérés finanszírozásában.
Von der Leyen felkérte az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy támogassák a jövő európai gazdaságára és környezetére vonatkozó törekvéseket, és segítsék azok megvalósítását.
A magyar kormány jelenlegi hivatalos álláspontja az, hogy csak akkor járul hozzá a terv végrehajtásához, ha ezt finanszírozza az EU.
