Az Új Selyemút pekingi programja aggodalmat kelt Brüsszelben és Tokióban egyaránt. Ezért az Európai Unió és Japán együttműködési egyezményt kötött az európai és ázsiai infrastruktúra összekapcsolásáról.
A megállapodás éppúgy jelent közlekedési kapcsolatot mint digitális fejlesztést annak érdekében, hogy a kínaiak ne élvezzenek szinte monopol helyzetet ezen a téren. Kína az Új Selyemút program keretében nagyszabású infrastruktúra beruházásokat folytat Európában: elég kiemelni Pireusz kikötőjét Görögországban vagy a Budapest-Belgrád vasutat. Nem is beszélve azokról a nagyszabású megállapodásokról, melyeket Hszi Csinping elnök írt alá Rómában egyes olasz kikötők fejlesztéséről. Az Európai Unió már akkor jelezte az olasz kormánynak, hogy túlzottnak tartja Olaszország elköteleződését Kína irányában.
A figyelmeztetés egyáltalán nem véletlen: Pireusz kikötője olyan hídfő állás lett az Európai Unió délkeleti csücskében, ahonnan dől befelé a kínaiak exportja lenyomva ezzel a hazai termékeket mindenütt Európában.
Abe Sinzo japán miniszterelnök külön megemlítette a Balkánt – mint olyan térséget, ahol az Európai Uniónak és Japánnak együtt lehetne és kellene valamiféle alternatívát teremtenie. Jelenleg ugyanis az amerikai, orosz vagy kínai jelenlét sokkal erősebb a Balkánon mint az Európai Unióé vagy Japáné. Trócsányi László magyar biztosjelölt épp azt a posztot kapta meg a brüsszeli bizottságban, mely az EU bővítésével foglalkozik – elsősorban a Balkán félsziget irányában. Trócsányi kinevezése egyáltalán nem biztos, mert összeférhetetlenségi problémák merültek fel vele kapcsolatban. Ettől függetlenül az EU bővítése megmaradhat a magyar biztosnak, akinek a jövőben azt is figyelembe kell vennie, hogy Brüsszel nem Kínával vagy Oroszországgal hanem Japánnal kíván együttműködni a Balkán infrastruktúrájának fejlesztésében.
