“Merem remélni, hogy ez képtelenség, már csak gazdasági okokból is. Orbán mostanában gondosan kerüli, hogy efféle húrokat pengessen. Mint aki tisztában van azzal, hogy bármiféle ilyen utalás visszafelé sülhet el.”
Ha Magyarország elhagyná az Európai Uniót, akkor brutális gazdasági válságot szabadítana el. Persze amikor képtelenségnek mondom a kilépést, akkor a következő tíz évre gondolok. Ki tudja, hogy mi jön azután” – válaszolta a HVG kérdésére David Szalay magyar – brit – kanadai író, aki elnyerte a neves Booker díjat, amely 50 ezer fontos jutalommal jár. “Már húsz éve ugyanannyit adnak” – panaszkodott az író, akinek első felesége és két gyereke Magyarországon él, ő maga, második feleségével és egyéves gyerekével Bécsben lakik, de gyakran keresi fel családját Magyarországon is. Apja magyar, anyja kanadai, így az identitása hármas: Kanadában született, Nagy Britanniában nőtt fel, 2010 óta hosszabb ideig Magyarországon élt. Tud magyarul, de írni csakis angolul ír.
Flesh című könyve, mely elnyerte a Booker díjat egy magyar bevándorló kalandjairól szól Londonban, ahova István azt követően érkezett, hogy Magyarország 2004-ben belépett az Európai Unióba, melynek akkor még Nagy Britannia is tagja volt.
David Szalay nemcsak a huxitot, de a brexitet is elítéli.
Orbán sem akar búbánatos száműzött lenni Oroszországban mint Rákosi Mátyás
Orbán Viktor egyik ideológusa, Bogár László azt javasolta, hogy Magyarország váljon orosz-kínai protektorátussá Trump áldásával. Igencsak valószínűtlen hogy akármelyik amerikai elnök áldását adná arra, hogy Magyarország visszakerüljön Moszkva érdekszférájába. Orbán ezért nem is arra pályázik, hogy Putyin legjobb magyar tanítványa legyen mint annak idején Rákosi Mátyás, aki azzal dicsekedett, hogy ő Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványa. Aztán Moszkva kénytelen volt visszahívni Rákosi Mátyást, hogy megakadályozza a kommunista rendszer bukását Magyarországon.
1956 őszén a kommunista rendszer így is megbukott, és csak Konyev marsall tankjainak sikerült helyreállítani a kommunista rendszert.
Rákosi haláláig a Szovjetunióban maradt, mint dühtől fortyogó nyugdíjas, akivel Moszkvában sakkban tartották ugyan Kádárt, de a szovjet vezetők pontosan tudták: Rákosi visszaküldése Budapestre végképp megkondítaná a halálharangot a kommunista rendszer fölött Magyarországon.
Mit akar Orbán? Mindenképp meg akarja akadályozni az Európai Egyesült Államok megalakulását, melyet lelkesen képviselne, ha ő lehetne az első elnök, de minthogy erre fikarcnyi esélye sincsen, ezért nem kívánja beérni egy kis tagállam kormányzójának rangjával.
Trump és Putyin épp azért támogatja Orbánt, mert egyikük sem akar Európai Egyesült Államokat, mert az olyan nagyhatalommá válna, mellyel komolyan számolni kellene Washingtonban és Moszkvában.
Mit akar valójában Orbán Viktor? A miniszterelnök rádöbbenhetett arra, hogy régebbi álma a nagy kontinentális együttműködésről immár nem reális miután az USA felrobbantotta az Európa – Oroszország kooperációt. Ha újra kialakul a nyugati és a keleti blokk, akkor Orbán Ausztria helyére pályázna vagyis megmaradna Nyugaton, de maximálisan kihasználná a határhelyzetet, mely Ausztriát Európa egyik leggazdagabb és legélhetőbb országává tette annak ellenére, hogy az osztrák gazdaság produkciója egyáltalán nem lenyűgöző. Ausztria évtizedekre a külföldi kereskedők és kémek találkozóhelyévé vált azt követően, hogy 1955- ben kivonultak onnan a szovjet csapatok. Magyarországon 1956-ban sokan úgy vélték, hogy Moszkva hajlandó lenne feladni Magyarországot is, de tévedtek, mert nem vették figyelembe, hogy a szovjet csapatok Ausztriának csak egy részét tartották megszállás alatt, a Nyugat sosem vonult ki teljesen onnan.
Miután a Kádár rendszer konszolidálódott Hruscsov enyhülésre törekedett a Nyugattal, és ezért felajánlotta csapatainak kivonását a Szovjetunió számára nem túlságosan fontos Magyarországról és Romániából.
Gheorghiu-Dej, Románia kommunista diktátora élt is a lehetőséggel, de Kádár nem, mert úgy vélte: szovjet tankok nélkül a kommunista rendszer nem tudta volna tartani magát Magyarországon.
Orbán tévedése
A magyar miniszterelnök sokáig úgy gondolta – a kelet-európai elit döntő többségéhez hasonlóan -, hogy Magyarország azzal, hogy belépett a NATO-ba és az Európai Unióba elérte a célját: hazatalált. Eközben a kelet-európai vezetők nem vették észre, hogy az Európai Unió a Fukuyama kór áldozata, és nem veszi figyelembe a digitális globalizációt, mely megrendíti az európai gazdaságok pozícióit miután lehetetlen helyzetbe kerülhetnek a kormányok:
a versenyképesség fenntartása vagy fokozása érdekében le kellene mondani a jóléti állam vívmányainak egy részéről, ez viszont politikailag megvalósíthatatlan.
Innen ered az általános instabilitás, mely a brexithez is elvezetett, és Nagy Britannia nagy hagyományokkal rendelkező elitje azóta sem leli a megoldást: szinte minden évben megbukik egy miniszterelnök, aki képtelen egyensúlyt teremteni a polgárok elvárásai és a biznisz érdekei között.
David Szalay erről a szép új világról ír, amely a felső 1%-ot exponenciálisan gazdagítja miközben a munkavállaló milliók örülnek, ha jövedelmük lépést tart az inflációval.
