Egész iparág szerveződött arra Kalifornia déli részén, hogy bejuttassa az illegális kínai bevándorlókat az Egyesült Államokba – írja a CNN gazdasági rovata. Miért vállalják a hosszú menetelést az USA – Mexikó határáig a kínaiak , akiknek otthon Hszi Csin-ping elnök “Kína újjászületéséről “ prédikál?
31 ezer illegális kínai bevándorlót csíptek el a rendőrök a mexikói határ mentén a tavalyi év első 11 hónapjában. Ez meglepte az amerikai hatóságokat, mert latin-amerikai migránsokhoz szoktak, nem pedig ahhoz, hogy a világ második számú gazdasági nagyhatalmából érkeznek hátizsákos migránsok a mexikói határra. A kínaiak száma nő a leggyorsabban a mexikói határvidék migránsai között, de még mindig elenyésző a mexikói, a venezuelai vagy guatemalai migránsokhoz képest. Mégiscsak érdekes, hogy miközben Hszi Csin-ping elnök kihívja az Egyesült Államokat, és G2 világrendet akar, melyben Kína egyenrangú szerepet játszik az USA-val, sok kínai fiatal kockára tesz mindent azért, hogy eljusson Mejkuo-ba. A csodálatos ország – ez az Egyesült Államok kínai neve, és ez önmagában mutatja, hogy a kínaiak mintának tekintik az USA-t, melyet csodálnak szabad vállalkozási lehetőségei és jóléte miatt.
A CNN tudósítója látogatást tett egy táborban, ahol a határőrség összeterelte az illegális kínai bevándorlókat. Ki miért vállalkozott a veszélyes útra, az illegális bevándorlásra a kommunista Kínából?
Nemcsak a jólét jelent vonzerőt
“Mi keresztények vagyunk” – mondja egy középkorú kínai férfi, aki menedékjogot szeretne kapni az Egyesült Államokban. A keresztények nincsenek könnyű helyzetben jelenleg Kínában, mert Hszi Csin-ping elnök megszigorította a vallási közösségek ellenőrzését. A törvény nem elsősorban a keresztények ellen irányul hanem az iszlám ellen hiszen az ujgur kisebbség tagjai közül sokan váltak dzsihád harcosokká. Belőlük egész dandár szerveződött Pakisztánban az Al Kaida irányítása alatt. Peking tiltja a katolikusoknak Róma és a pápai irányítás elismerését. Akik ezt mégiscsak betartják, azok az illegális katolikus egyház közösségeibe tartoznak, és szigorú rendőri ellenőrzés alatt állnak.
A Hszincsiang ujgur tartományban táborokban tartják azokat a muzulmán családokat, akikről feltételezik, hogy támogatják a dzsihádot. Sok kínai muzulmán erre hivatkozik amikor menedékjogot kér az Egyesült Államokban. Ma Csü, kínai muzulmán migráns 2019- ben kapott menedékjogot az USA-ban, ma egy muzulmán központot irányít New Yorkban. “Sok bevándorlónak csak egyéves várakozás után adnak munkavállalási engedélyt. Addig kénytelenek mindenfajta munkát elfogadni, hogy megéljenek” – panaszkodott a CNN tudósítójának.
Hogy jutott el a kínai migráns a mexikói határig?
Quitóban, Ecuador fővárosában kezdődött meg a hosszú menetelés az USA határáig. Ecuadorban az év első tizenegy hónapjában 2022-ben még csak 13 ezer kínai érkezését regisztrálták, de tavaly már több mint 45 ezret. Miért a gyors növekedés? Mert megszűnt a vízumkényszer. Ezért már egész hálózat alakult ki az érkező migránsok fogadására és tovább utaztatására Észak felé. Quitoban egyes kórházak kínai nyelven hirdetik: nálunk lehet olyan oltásokat kapni, amelyekkel biztonságossá válik az átkelés a dzsungelben. Új vendégházak nyíltak Quitoban, ahol húsz dollárért lehet szállást és étkezést kapni, a személyzet egy része kínai vagyis nincsen nyelvi probléma. Egy olyan kínai asszony üzemelteti a kínai vendégházak hálózatát, aki maga öt évvel korábban érkezett Ecuadorba:
”sok kínai nem beszél sem angolul sem pedig spanyolul, ők hozzám jönnek.”
Hosszú út áll mögöttük: egy 28 éves kínai fiatalember meséli, hogy Thaiföldről indult, mert ott sincs vízumkényszer, onnan Marokkóba repült, majd átkelt a Földközi tengeren, és Spanyolországba érkezett. Onnan irány Quito, azután pedig az USA – Mexikó határ.
Kolumbiában gengszterek elvették minden pénzét amikor elkapták őket néhány más kínai társával együtt a dzsungelben. Kölcsönből kezdte újra a hosszú menetelést.
5000 ezer dollárba kerül a gyalogos út az Egyesült Államokba – ez egy kínai gyári munkás éves fizetése. Ha valaki letesz 20 ezer dollárt, akkor repülhet is az USA – Mexikó határig.
Miért menekült el Kínából a 28 éves fiatalember? Mert a koldusszegény Jünnan tartományban élt, ahol szülei vendégmunkások a városban. Kínában millió számra élnek és dolgoznak ilyen falusi vendégmunkások a városokban, ahol a legnehezebb munkát végzik minimál bérért. Perspektívájuk semmi. Őket nem érintette meg a kínai gazdasági csoda, amely 40 éve alatt 4-500 milliós középosztályt teremtett a városokban. Csakhogy Kína népessége 1,4 milliárd. A gazdasági növekedés lelassult, a fiatalok munkanélkülisége rekordot dönt a kínai városokban.
Ezért a 28 éves kínai fiatalember elhatározta: eljut az USA-ba, ha törik ha szakad. Zou hsziennek nevezik ezt Kínában, ahol ez valami olyasmit jelent minthogy
“gyalog Amerikába”.
Ez jelen esetben azt jelentette, hogy úttalan utakon át kell gyalogosan eljutni Ecuadorból Mexikóba.
Egy 38 éves családanya is megtette ezt két gyerekkel: az egyikük 15, a másik 11 éves. Mire Mexikóba érkeztek már az összes pénzük elfogyott úgyhogy az utcán aludtak. Mégiscsak átjutottak az USA – Mexikó határon.
Mi lesz a kínai migránsokkal az Egyesült Államokban?
“Dolgozni akarok, pénzt keresni és boldogulni az Egyesült Államokban” – mondja a 28 éves kínai fiatalember, akinek középiskolai végzettsége van, és a koldusszegény Jünnan tartományból érkezett Kaliforniába – jórészt gyalog.
Most – társaihoz hasonlóan – neki is tartózkodási engedélyért kell folyamodnia. Csakhogy a bíróságok túlterheltek, és emiatt lehet, hogy éveket is kell várnia arra, hogy választ kapjon a kérvényére. Közben folyamodhat munkavállalási engedélyért. Ha ezt megkapja, akkor a hatóságok engedélyezik a mozgást, de egy GPS nyomkövetőt kell viselnie nehogy eltűnjön. Egy 34 éves kínai migráns, akinek a bevándorlási útját a CNN régóta követi, megtanult annyira angolul amíg a bíróság válaszára várt, hogy letette a traktor vezetői vizsgát. Most már dolgozhat traktorosként az Egyesült Államokban.
Milyen esélye van egy kínai migránsnak, hogy megkapja a menedékjogot az Egyesült Államokban? Azok közül, akik 2022-ben menedékjogot kértek és kaptak az USA-ban 13% kínai volt – írja a CNN gazdasági rovata.
