Egyre nagyobb a tiltakozás Trump döntése miatt – Intifádát hirdetett a Hamász

A radikális iszlámista szervezet vezetője, Iszmáil Haníje hadüzenetnek nevezte Donald Trump döntését, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, ezért intifádát, vagyis palesztin felkelést hirdetett. Az összecsapásokban már többen megsérültek. Rengeteg ország elítélte Trump döntését, igaz, volt olyan is, aki mellé állt.

Donald Trump tegnap jelentette be, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és oda költözik az amerikai nagykövetség. Utána egyébként aláírta a moratóriumot, amellyel elhalasztja a nagykövetség költözését, az ugyanis még éveket vesz igénybe.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte Trump döntését, szerinte ezt a majdani izraeli-palesztin békének is tartalmaznia kell. Szerinte több ország követni fogja ezt a lépést – a Times of Israel Magyarországot is megemlíti, miután

Magyarország nem támogatott egy olyan uniós közös nyilatkozatot, amely elítélte Trump lépését.

A palesztin vezetők ugyanakkor természetesen elítélték a döntést. Mahmúd Abbász elnök azt mondta: Amerika szembemegy a nemzetközi joggal, bátorítja a megszállást, az izraeli telepesépítkezéseket, és ezzel tovább távolodott a béketárgyalások közvetítői szerepétől, aláásva a kétállami megoldást. Szerinte az intézkedés arról szól, hogy az Egyesült Államok feladja az elmúlt évtizedekben a békefolyamat támogatásában betöltött szerepét.

Több palesztin politikai csoport tiltakozó menetekre hívta az embereket a nagyobb ciszjordániai városokban, ahol az üzletek is bezártak, mert a szerdán még csak iskolákra meghirdetett sztrájk csütörtökre általánossá szélesedett.

A Gázát irányító iszlámista Hamász szóvivője azt mondta:

„Trump megnyitotta a pokol kapuit.”

A szervezet vezetője Iszmáil Haníje pedig arról beszélt: „December nyolcadikától, péntektől egy

új intifáda indítására szólítom fel a palesztin népet

a megszállással szemben, hogy kifejezze haragját a Jeruzsálemet érintő döntés miatt.”

Az első intifáda 1987 és 1993 között zajlott a palesztin területeken, ezalatt jött létre a Hamász. Tüntetéshullámok, összecsapások, kisebb támadások jellemezték, az oslói békefolyamat zárta le. A második 2000-ben kezdődött, miután a Palesztin Hatóságot vezető Jasszer Arafat az utolsó pillanatban elutasította a hosszú évek alatt kidolgozott béketervet, az akkori ellenzéki vezér Ariel Saron pedig provokatív módon felment a Templom-hegyre. A második intifáda brutális terrortámadásokat hozott, 2005-ig tartott, de iszlámista szervezetek utána is rendszeresen támadták Izraelt, főleg Gázából kilőtt rakétákkal. Harmadik intifádát többször is hirdettek már, néhányan a 2015-ben kezdődött késeléses terrortámadás-sorozatot is annak nevezték.

Az izraeli hadsereg szóvivője azt jelentette be, hogy Ciszjordániába vezényelnek több további zászlóaljat, más egységeket pedig készenlétbe helyez.

Több helyen már összecsapások is kitörtek palesztin tüntetők és izraeli katonák között. A Háárec szerint már legalább 19 sérültről tudni.

Nemzetközi reakciók

A reagáló országok többsége elítélte Trump döntését. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Jeruzsálemnek mind Izrael, mind a jövőbeli palesztin állam fővárosának kell lennie. Azt mondta:

„Trump döntése rosszabb időkbe vihet vissza bennünket, mint amelyekben most élünk.”

Angela Merkel szóvivője a kancellárt idézve azt írta: a német szövetségi kormány nem támogatja Donald Trump álláspontját, „mert Jeruzsálem státuszát egy kétállami megoldás keretében kell rendezni”. Theresa May brit miniszterelnök azt mondta: a döntés nem használ a térségbeli békekilátásoknak. Szerinte „Jeruzsálemnek végső soron az izraeli és a palesztin állam közös fővárosává kell válnia”. Emmanuel Macron francia elnök azt mondta: helyteleníti Trump bejelentését, és ezt az álláspontot Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsában is el fogja mondani.

Gennagyij Gatyilov orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta:

az amerikai döntés a helyzet általános romlásához vezet majd a palesztin-izraeli viszonyban és az egész Közel-Keleten,

és ellentétes az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival.

Csehország viszont az Izrael és Palesztina közti béke megkötéséig Jeruzsálemet ismeri el a gyakorlatban Izrael fővárosának az 1967-es demarkációs vonallal kijelölt határok között – közölte a cseh külügyminisztérium. A nagykövetség áthelyezéséről egyelőre nincs szó.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint érthetetlen, amit az amerikai elnök csinál, és „Trump bejelentése nem a kibékítésre, hanem a felforgatásra irányul”. A muszlim többségű Indonézia és Malajzia, valamint az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Irak vezetői is elítélték a döntést.

Az arab világból sokkal durvább reakciók is érkeztek. A libanoni Hezbollah egyik lapja „Halál Amerikára” feliratú címlappal jelent meg. Az Izraelt korábban többször megtámadó terrorszervezet vezetője, Haszan Naszrallah pedig azt mondta:

„Ma Palesztinában létezik egy erős, felhatalmazott ellenállás, amely több ezer rakétával rendelkezik, ezek csapást mérhetnek Tel-Avivra.”

A zsidó szervezetek közül sem mindegyik örül: az Egyesült Államok felnőtt zsidó lakosságának harmadát képviselő Reformzsidó Unió vezetőke szerint rosszul időzített a lépés, mert nincs átfogó terv az izraeli-palesztin békéről.

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint csakis az Izrael és palesztinok közötti közvetlen tárgyalásokon lehet határozni Jeruzsálem státuszáról. Nyolc ország (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Svédország, Egyiptom, Szenegál, Bolívia és Uruguay) az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását kérte az ügyben.