“Életem legnagyobb csalódásáról van szó! Én tanítottam a Corvinus egyetemen heti hat órában társadalom és politikai földrajzot Szijjártó Péternek. Nagyon rendes, szorgalmas diák volt. Mesélt arról, hogy a Fidelitasban tevékenykedik és teremfocizik.”
A magyar titkosszolgálatok gyakorlatában régi toborzási elv az ifjúsági szervezetek vezetőinek beszervezése. Az utolsó kommunista belügyminiszter, Horváth István fiatalabb korában a KISZ főtitkára volt. Belügyminiszterként ő bízta meg vejét, Stumpf Istvánt a Fidesz csapatának összeállításával 1988-ban, a Kádár-korszak végnapjaiban. Stumpf István később az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere lett (1998–2002).
Mit írt még Békési László tanár úr a Facebookon tehetséges tanítványáról, Szijjártó Péterről?
„Tanultunk arról, hogy ütközőzónában élünk, és amikor Oroszország határossá válik térségünkkel, abból mindig az következett, hogy felborult az egyensúly, és háborúk jöttek. Az orosz területi gondolkodás és identitás tárgyamat nem hallgathatta, mert akkor még nem volt a tanrendben. Ott előre megjósoltam, hogy Oroszország ciklikusan szűkül és bővül, és megbecsülhető a közeljövő terjeszkedése is.
Vannak dolgok, amit egy értelmiségi nem tesz meg, mert nem tehet meg. Vannak dolgok, amit egy becsületes ember nem tesz meg, mert nem tehet meg. Mindezeket átgondolva úgy döntöttem, hogy Szijjártó urat mint egykori tanítványomat megtagadom!”
Rákóczi Ferenc felajánlotta a magyar koronát az orosz cárnak
A fejedelem ajánlatáról csak a történészek tudnak; az iskolákban ritkán tanítják. Pedig tény, hogy a Habsburg-monarchiával szembenálló kuruc felkelők külföldi kapcsolatokat kerestek és találtak: a francia királyt, aki befogadta a száműzött Rákóczit, és a török szultánt, aki menedéket biztosított Rodostóban. Miután Rákóczi felismerte, hogy a kuruc felkelés katonai vereséget szenvedett, kétségbeesésében felkínálta a magyar koronát az orosz cárnak. A magyar függetlenség ára így az lett volna, hogy az ország Bécs helyett Szentpétervár fennhatósága alá kerül. Az ajánlat végül nem valósult meg, és Rákóczi helyét senki sem kérdőjelezte meg a nemzeti hősök sorában.
Orbán Viktor jelenleg hasonló politikát folytat: Oroszországot használja ellensúlynak az Európai Unióval szemben. Vlagyimir Putyin a Barátság érdemrendet eredetileg Orbán Viktornak szánta, ám a miniszterelnök – józan megfontolásból – átpasszolta a megtiszteltetést első számú bizalmasának, Szijjártó Péternek. A külügyminiszter rendszeresen tájékoztatja orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az uniós tanácskozásokról.
Ez nem teljesen új jelenség: 1990 előtt a magyar diplomácia Moszkva felügyelete alatt állt, ahogy a titkosszolgálatok is. Kádár János ezért hozta azt a döntést, hogy szovjet állampolgár nem lehet vezető a magyar külügyminisztériumban. A magyar elit sok szálon kötődött Moszkvához, és ez a rendszerváltás után sem tűnt el teljesen – csak átalakult.
Orbán Viktor 2009-ig oroszellenes retorikát folytatott, legalábbis a nyilvánosság előtt. A valóságban azonban már a kilencvenes években pénzt fogadott el Moszkvától – állítja Omelcsenko ukrán tábornok –, és az erről készült videó alapozta meg a „baráti kapcsolatot” Putyinnal 2009-ben Szentpéterváron. Ahol – Omelcsenko szerint – Putyin és Bortnyikov, az FSZB vezetője beszervezte Orbánt.
Trump–Putyin paktum
Orbán Viktor politikáját nagyrészt erre a feltételezett paktumra alapozza. Ezért érhette különösen nagy csapásként, hogy a Szijjártó Pétert leleplező cikket nem egy európai lap, hanem a Washington Post közölte, amelynek kiváló CIA-kapcsolatai közismertek. Catherine Beltont, a cikk szerzőjét a megjelenés előtt fogadták a Miniszterelnöki Kabinetirodában, ahol Rogán Antal irányítja a titkosszolgálatokat. Nem tudni, mi hangzott el, de a cikk így is megjelent – nyugati titkosszolgálati forrásokra hivatkozva.
Ez azt jelzi: nemcsak Európát, hanem Washingtont is zavarja a magyar kormány oroszbarát politikája. Panyi Szabolcs újságíró megkezdte a Szijjártó–Lavrov beszélgetések közlését. Amit eddig nyilvánosságra hozott, nem különösebben súlyos, de finom figyelmeztetés Orbánnak: vannak még dokumentumok, amelyek sokkal kínosabbak lehetnek számára és Szijjártó számára is.
Változtathat-e Orbán Viktor?
Elvileg igen. Példaként ott van Andrej Babiš cseh miniszterelnök, aki titkosszolgálati háttérrel és orosz kapcsolatokkal rendelkezik, mégsem viselkedik olyan szervilisen Moszkvával szemben, mint Orbán vagy Szijjártó. Babiš tudja, hogy Oroszország lecsúszó nagyhatalom, és Csehország számára Németország és az Európai Unió sokkal fontosabb.
Merz német kancellár Münchenben meghirdette az „európai szuperhatalom” koncepcióját. Orbán ezzel szemben dolgozik, Babiš viszont nem. A cseh miniszterelnök az utolsó pillanatban lemondta részvételét azon a budapesti találkozón, ahol a Patrióták támogatásukról biztosították Orbánt. A Patrióták közül ma csak Orbán és Babiš van hatalmon – és Babiš Európát választja Moszkva helyett.
A kérdés tehát adott: Orbán és Szijjártó merre indulnak?
