Az internetes tartalomszolgáltatók és a jogdíjat remélő szerzők vitájában egyelőre előbbiek állnak nyerésre. Az EP csütörtökön visszadobta a támadások kereszttüzébe került tervezetet a szakbizottságnak.
Az Európai Parlament igen szoros szavazással, 318 szavazattal 278 ellenében visszadobta a jogi szakbizottságnak a szerzői jogi reformról szóló előterjesztést. Az EP jogi bizottsága június 20-án fogadta el nagy port felvert jelentését, amelynek értelmében
automatikus szűrésre köteleznék az internetes tartalommegosztókat, és arra, hogy szigorúan minden olyan tartalmat töröljenek, amely valamilyen formában szerzői jogi védelem alá esik
– írta az MTI a tervezetről.
Az ellenzők szerint viszont az új szabály megölné az internet lényegét. A megosztás, valamint az innováció helyét a felhasználók folyamatos ellenőrzése venné át. Robotok döntenék el, mit oszthat meg az ember és mit oszthatnak meg vele mások. Mindent kiszűrnének és letiltanának, ami bármiféle problémát okozhat. A szólásszabadságunk forog kockán. Nyakunkon a cenzúra – ez már a Liberties jogvédő szervezet véleménye.
Az Artisjus magyar szerzői jogi egyesület csalódott az eredmény láttán. Közleményükben azt írják, hogy dacára annak, hogy két évnyi egyeztetés után az illetékes jogi szakbizottság és 39 ezer európai, köztük 900 magyar művész egyhangúan támogatta a benyújtott javaslatot, a parlament elutasította azt.
Az Artisjus szerint a 13. cikk szabályozásának nem a tartalmak szűrése lett volna a lényege, hanem az, hogy
a kötelezettségek egyenlően terheljék a platformszolgáltatókat
(például a YouTube-ot) és a már most is jogdíjat fizető, jogszerűen működő streamingszolgáltatókat (például a Spotifyt vagy a Netflixet). Ezek a szolgáltatók ugyanis ugyanazért a közönségért versenyeznek, de nagyon eltérő feltételek mellett.
A tervezetet elutasító Szanyi Tibor EP-képviselő szerint ebben a formában nem jó a szabályozási kísérlet. Azzal a problémával nézünk szembe, hogy egyszerre akarjuk Európa-szerte lehetővé tenni a felhasználók számára a szélesebb körű internetes hozzáférést a különböző művekhez, és garantálni, hogy a szerzők is méltányosan részesedjenek a termékeik felhasználásával előállított értékből – írta blogjában.
Úgy véli, hogy nem sikerült az arany középutat megtalálni. Éppen ellenkezőleg, az európai néppárti képviselő (EPP) által jegyzett jelentés kritikusai leginkább a felhasználók alapvető szabadságjogait féltették, valamint arra is kitértek, hogy
a javaslat leginkább a nagy médiaplatform vállalatok érdekeit szolgálná,
miközben egyáltalán nem segítené például az újságírás finanszírozását, illetve a valóban professzionális hírtartalmak terjedését.
A szavazás előtt néhány nappal az Artisjuson összeállítás jelent meg, amely hat pontban igyekszik megcáfolni az ellenérveket, és színes infografikát is készítettek hozzá. Ők is abból indulnak ki, hogy a művészek, alkotók az ellen tiltakoznak, hogy az olyan platformszolgáltatások, mint a YouTube vagy a Vimeo
az ő műveikből építenek üzletet, de a haszonból az alkotók maguk már alig-alig részesülnek.
A cél pedig nem a tartalom szűrése, hanem az, hogy a kifejezetten profitorientált internetes cégek tisztességesen működjenek, a platformoknak is engedélyt kelljen kérniük a felhasználáshoz, és persze jogdíjat fizetni.
Mint írják, a világhálón található tartalmak eredeti tulajdonosainak érdekei is jelenjenek meg végre.
Cáfolni igyekeznek azt is, hogy a felhasználókra nézve korlátozást eredményezne az internet használatában, a szabály ugyanis csak a platformszolgáltatásokat és a tartalmak jogtulajdonosait érintenék. A szükséges engedélyt is a szolgáltató szerezné be, tehát a felhasználók élete is egyszerűbbé válna, a jogtulajdonosoknak pedig biztosítani kell, hogy ezek az engedélyek valóban lefedjék az összes (nem kereskedelmi célú) felhasználást.
Tévhitnek minősíti a szerzői jogi szervezet, hogy veszélybe kerülnének a Wikipédia-szerű oldalak, a blogok és nyílt forráskódú szolgáltatások.
A non profit oldalak és szolgáltatások nem válnának engedélykérésre kötelezetté.
A legnagyobb visszhangot a mémek eltűnésének veszélyéről szóló állítás tette ki. Az Artusjus szerint azonban ez is tévedés,
a paródiák vagy mémek akár csak eddig, ezután is a szerzői jogi kivételek közé tartoznának, azaz szabadon készíthetők,
a tervezet nem vezetne be változást.
Különösen a professzionális művészek esetében óriási és a szó szoros értelmében életbe vágó kérdésről van szó, legalábbis ez derül ki abból a nemzetközi felmérésből, amelynek végső megállapítása az, hogy a zenészek zöme se nálunk, se az Egyesült Államokban nem tud megélni a zenéből.
Ennek része az is, hogy igen kevés pénz származik a jogdíjból. A koncertezésen kívüli fő jövedelemforrások nagyon eltérnek. Magyarországon a második helyen a jogdíjak állnak: a csak zenéből élők jövedelmének átlag 19 százalékát adják (a teljes állásban dolgozóknál ez 15 százalék). Az amerikai felmérésben a jogdíj mint külön, egyben kezelt jövedelemforrás nem szerepelt. A YouTube-monetizáció (vagyis a pénzkereseti lehetőség videókkal) átlaga pedig elenyésző, 0,1 százalék.
