Magyarország és Szerbia egyaránt áldozata Brüsszel önkényének és ostobaságának, kárvallottja annak, amit ma uniós politika címén Brüsszel művel – hangsúlyozta Lázár János építési és közlekedési miniszter szombaton Palicson, a vajdasági magyarság központi augusztus 20-i ünnepségén. Mint mondta: Magyarország nem jogi vagy jogállami, hanem politikai okokból nem kapja meg az őt megillető uniós forrásokat, amelyekre a magyarok már régen rászolgáltak. „Rászolgáltak, amikor megnyitották a piacukat a nagy európai multik előtt, rászolgáltak, amikor bedobták a közösbe a tudásukat, a teljesítményüket és a tehetségüket, és rászolgáltak, amikor betartottak, és ma is betartanak mindent, ami része a csatlakozási szerződésnek” – húzta alá.
Mint azt már akárhányszor írtam, az uniós forrásokról a kormány folyamatosan hazudik. Ahogy a fentebbi mondatokból látható, Lázár is beállt a sorba, a papagájkommandó illusztris tagjai közé. Azt nem hiszem, hogy pénzt ígértek neki, abból el van látva piszkosul (lásd itt), inkább személyi védelemről lehet szó, mert a Tisza győzelme esetén várható Nagy Számonkérés még akár veszélyes is lehet. Ráhelék már biztosították a menekülő utat, ahogy 2022-ben is, Lázárnak ilyen nincs, ezért erős szövetségesek kellenek ahhoz itthon, hogy megússza a Nagy Trafik Akcióval kapcsolatos vádakat.
Azt, hogy a mi jajdekeserves sorsunk hogyan fonódik össze Szerbiával, nem egészen értem, de hogy Brüsszel Lázárék szerint önkényeskedik meg ostoba, azt halálpontosan. Ezek szerint Brüsszel pont olyan, mint a miniszterelnök úr. Ha ugyanis a miniszterelnök úr nem lenne ostoba, végrehajtaná a Brüsszel által előírt 27 pontos módosítást a magyar törvényi szabályozásokat illetően, és akkor rögtön kiderülne, hogy a lopás-e a baja Brüsszelnek, vagy a háború, a migránsok meg a gender, de a miniszterelnök úr nem módosít. Önkényesen nem. Így aztán hazudhat tovább. Tisztára, mint Brüsszel. Ostoba is, meg önkényes is.
Megjegyzendő, hogy ez a brüsszeli kívánságok semmibe vétele, azaz a jusztsem-módosítás, amely Orbánéknak a további hazudozás lehetőségét biztosítja, akár okosnak is tűnhet, ám mivel tudjuk, hogy a miniszterelnök úrnak a magyarok az elsők, tehát nagy butaság elzáratni előlük a brüsszeli pénzforrásokat, a miniszterelnök úr buta. Vagy mégsem az, mert nem a magyarok érdeklik, hanem a hatalom, ezért az a jobb neki, ha tovább hazudhat a kormány? A kérdésben inkább nem nyilatkozom.
A Lázár szöveggel különben is baj van. Az a pénz nem a jótéteményeinkért „illet meg minket”, hanem az EU nettó befizetői (pl. a német, holland, stb. adófizetők) dobják össze puszta jóindulatból az EU által a felzárkóztatásra megítélt összeget a nettó haszonélvezőknek (pl. magyar kormány). Kormányunk sokáig élvezte is a hasznot (ezért ment jól az országnak 2010 és 2020 között), ám miután az EU megunta, hogy a jó részét a magyar kormány jóváhagyásával, sőt segítségével ellopják, úgy döntött, egy részét addig visszatartja, amíg az általuk 27 pontban megkövetelt változtatásokat a magyar kormány nem teljesíti.
Mint tudjuk, nem teljesíti. Az Atyaúristennek se. Helyette valami szuverenitásról hablatyol („A szuverén otthon úgy lop, ahogy akar. Ha EU pénzt lop, akkor azt. Azért szuverén. Ide hát a lóvét, de minél hamarabb!”) A miniszterelnöki hablaty sajnálatos módon elég kevéssé sikeres, így aztán nincs pénz, mert a fideszes hívőkkel ellentétben az EU-ra nem hat a kemény szuverénezés. Orbán ennek ellenére közölte, a pénzt ő is haza tudja hozni, de nem ám az EU előírások teljesítésével, amely meggátolná az ellopását, hanem ócska, huszadrangú, kisstílű, sunyi bűnözőkhöz méltó módon: zsarolással. A módszer ismerős, az eredményről ma még semmit sem tudunk.
Az EU pénzekre való rászolgálásainkat illetően:
- Rászolgálás I.
„Rászolgáltak, amikor megnyitották a piacukat a nagy európai multik előtt…”
Ahogy a rossznyelvek beszélik, az EU országai is megnyitották a piacukat a magyar cégek előtt, amilyen például a MOTIM, vagy a Bige Holding, amely műtrágyát gyárt. Ebből következően az előny kölcsönös, a rászolgálási faktor tehát nulla, és ezt csak a hülyék nem látják. Vagy a hazudósok nézik hülyének a népet. Harmadik lehetőség nem létezik.
A dolog érdekessége, hogy a kormánykedvenc, NER cégeknek egy árva szál külföldön eladható termékük sincsen, kizárólag állami megrendelésből élnek, a személyesen nekik kiírt, közpénzből finanszírozott tenderek némi (1000 – 1500 százalékos) túlárazással történő megnyerése révén. Mészárosék egyetlen nem hazai tevékenysége néhány külföldi futballcsapat tulajdonlása, de az sajnos nem hozza a pénzt, hanem viszi. Ebből következően a magyar exportot egyrészt a Lázár által említett „nagy európai multik”, másrészt a kormány által folyamatosan ellehetetleníteni/tönkretenni próbált „baloldali vállalkozók cégei” biztosítják.
- Rászolgálás II.
„… amikor bedobták a közösbe a tudásukat, a teljesítményüket és a tehetségüket,”
Sajnos a helyzet az, hogy a közösből többen dobták ide hozzánk a tudásukat, a teljesítményüket és a tehetségüket (lásd pl. AUDI), mint mi oda. A nagy cégek itteni termelése és exportja nélkül bizony igencsak felkopna az állunk, azaz ezek sokkal többet tesznek a magyar gazdaságért, mint amennyit az összes, főleg takarítóként, csaposként és pesztonkaként Európában dolgozó magyar tesz az EU-ért.
- Rászolgálás III.
„… amikor betartottak, és ma is betartanak mindent, ami része a csatlakozási szerződésnek.”
A gond ezzel a kijelentéssel az, hogy nem egyezik az EU véleményével. Mivel pedig a meglátásom szerint az EU jóval kevésbé hazudós, mint a magyar kormány, sajnos nem tudom elfogadni Lázár „érvelését”, ami egy kijelentés. Nem több.
Mint fentebb is írtam, a magyar miniszterelnök sohasem cáfolta az EU kifogásait, hanem mindig azt mondta a kérdést megkerülve, hogy az EU érvei politikailag motiváltak, hiába küldte meg a kormánynak az EU a konkrét elvárásait. Ezt az állítólagos politikai motivációt hangsúlyozza Lázár is, aki ugyanúgy nem cáfolja az EU konkrét állításait.
Ebből következően, amíg a magyar kormány az EU 27 pontjáról nem bizonyítja, hogy azokat nem is kell teljesíteni, a betartás hangoztatása csak mellébeszélés. Finoman fogalmazva az.
A fentiek összefoglalásaként mondható, hogy az EU pénzekre Lázár nagyképűsködése ellenére egyáltalán nem szolgáltunk rá.
Az, hogy még csak meg sem próbáljuk a Brüsszel által előírtakat teljesíteni, a nagy művön már csak a korona.
Az pedig, hogy még nekünk áll följebb, képtelenség minősíteni.
Borzasztó. Nemde?
