A legtöbb munkahelyen találunk házirendet, belső szabályzatot vagy más hivatalos dokumentumot, ami a működést hivatott szabályozni. Ezek nélkülözhetetlenek egy bizonyos szintig, hiszen segítik a szervezet átlátható működését, biztosítják az egyenlő bánásmódot, és keretet adnak a napi tevékenységeknek. De mi történik akkor, ha csak ezekre támaszkodunk, miközben megfeledkezünk a közösség építéséről? Könnyen lehet, hogy egy rideg, formális, esetleg frusztráló munkahelyi környezet alakul ki, ahol az emberek inkább túlélni próbálnak, mintsem egymással együttműködni.
A jó közösség nem pótolja a szabályzatokat, de túlnő rajtuk. Mert egy valódi csapatban nem csak azt tudjuk, mit nem szabad, hanem azt is, hogy mit érdemes tenni – egymásért, a közös célért, a jobb hangulatért. És ez az, amit semmilyen irányelv nem írhat nekünk elő.
Hasznok és korlátok
A belső szabályozók elkészítése gyakran jogszabályi kötelezettség, ennek pedig meg is van az oka. A hasonló dokumentumok elsődleges célja, hogy tisztázzák a munkavégzés kereteit, a dolgozók jogait és kötelességeit, és egy átlátható működést biztosítsanak, ezáltal csökkentve a konfliktusok számát. A munkaidőt, az etikai normákat, az ügyfelekkel való viselkedés szabályait tartalmazó iratok megnyugtatóak lehetnek, hiszen ezeknek köszönhetően minden dolgozó tisztában lehet azzal, mire számíthatnak és milyen viselkedést kell tanúsítaniuk.
Az írott szabályzatokat azonban soha nem tudjuk minden egyes élethelyzetre adaptálni. Nem tanítanak minket empátiára, lojalitásra vagy türelemre; nem írják elő, hogyan segítsünk egy kollégának, aki nehéz időszakon megy keresztül, nem tiltják meg a pletykálkodást, de nem is ösztönöznek őszinteségre. A szabályok sokszor csupán a minimumot jelentik – amit be kell tartani. A jó közösség viszont a maximumra törekszik.
A közösségépítés ereje
Egy kollektíva akkor válik igazi közösséggé, ha a csapattagok között kialakul a bizalom, a kölcsönös tisztelet és az együttműködés kultúrája. Ez persze nem egyik napról a másikra történik, és az sem elég hozzá, hogy mindannyian egy légtérben dolgozunk. A csapatépítés folyamatos figyelmet, energiát és őszinte elköteleződést kíván – elsősorban a vezetőség részéről.
Ahol erős a közösség, ott a dolgozók szívesebben kommunikálnak egymással, mernek kérdezni és visszajelzést adni. Itt a hibákat nem elrejteni próbálják, hiszen tudják, hogy azok csak egy újabb lehetőséget adnak a tanulásra. Egy ilyen környezetben az apró konfliktusok nem gyűrűznek tovább, hanem megoldásra kerülnek, a siker pedig nem egyéni dicsőség, hanem közös ünnep.
Nem csak a munkáról szól
Egy jó közösség nemcsak a munkahelyi feladatok szintjén működik, hanem azon túl is. Egy közös kávézás, egy születésnap megünneplése, egy spontán beszélgetés az ebédszünetben mind-mind fontos eleme a kapcsolódásnak. Amikor az emberek ismerik egymás hátterét, élethelyzetét, gondolkodásmódját, akkor nemcsak kollégákként tekintenek egymásra, hanem emberekként is.
Itt kap kiemelt szerepet a céges csapatépítő, mint a kollégákat összekovácsoló eszköz. Ezekre a rendezvényekre sokan csak egy kötelező programként tekintenek, a céges csapatépítő azonban fontos esemény, ami közelebb hozza egymáshoz a kollégákat. A formális keretek közül kilépve, oldottabb hangulatban olyan oldalukról ismerhetjük meg munkatársainkat, mellyel a napi munka során nem találkozunk.
Az élhető munkahely alapja a közösség
A szabályzat keretet, a közösség azonban értelmet ad a mindennapoknak. Egy jó csapatban nem csupán a szabályok miatt tartják be a rendet, hanem az egymás iránti tiszteletből, törődésből és a közös célok iránti elkötelezettségből is. A céges csapatépítő rendezvények, a nyitott kommunikáció és a közös élmények olyan alapot teremtenek, melyre hosszú távon is érdemes építkezni, kijelenthetjük tehát, hogy egy jó közösség többet ér, mint ezer szabályzat.
