Az Eurobarometer szerint a magyarok 77%-a ért egyet azzal, hogy a jogállami normák betartása feltétele az uniós pénzek kifizetésének. Az uniós átlag 81%. Több mint 26 ezer embert kérdeztek meg az Európai Unió 27 tagállamában.
Magyarországon és Szlovéniában az emberek 39%-a nem bízik abban, hogy a kormány megfelelőképp gazdálkodik majd a helyreállítási alapokkal. Ez a legmagasabb bizalmatlansági mutató az Európai Unióban. Orbán Viktor és szlovén barátja kezdhet aggódni? Ez korántsem biztos, mert az egykori szocialista országokban a közvélemény szinte természetesnek tekinti, hogy a hatalom korrupt. Ebben a tekintetben nem látnak komoly különbséget az elit különböző pártjai között. Ebből a szempontból jobban fenyegeti Orbánt az Európai Unió, és az a brüsszeli felismerés, hogy a pénz megvonásával lehet hatást elérni a kelet-európai tagállamok esetében. Lengyelországgal kapcsolatban ez már meg is kezdődött. A pénzbírságon túl a másik még hatékonyabb eszköz az, ha a renitens kormányok meg sem kapják az euró milliárdokat. Ezt látjuk Magyarország és Lengyelország esetében pedig mindkét országnak óriási szüksége lenne az uniós pénzekre.
A keresztény-nemzeti ideológia mindent elfedő palástja
Orbán Viktor egyáltalán nem véletlenül inditott el ideológiai kampányt a keresztény és nemzeti Európa védelmében, mert emögé bújva „megfeledkezhet” a korrupciós vádakról. Jobb Brüsszellel csatázni a pedofil törvény ügyében vagy épp a keresztény Európát védelmezni az iszlám migránsokkal szemben mint számot adni az eddig lenyúlt euró milliárdokról.
Csakhogy Orbánnak peche van a keresztény Európa védelmezésével, mert Ferenc pápa egészen másképp látja a helyzetet mint a magyar miniszterelnök.
Nemcsak a migráns kérdésben ellentétes a katolikus egyházfő véleménye a magyar miniszterelnökével de a korrupció ügyében is.
Ferenc pápa a korrupció ellenes küzdelem élharcosa is
A katolikus egyház vezetője, aki korábban Buenos Aires érseke volt, elszánt küzdelmet folytatott az argentin elit botrányos korrupciójával szemben. Argentína már többször a fizetésképtelenség határára került – jórészt a korrupció miatt, mely a jobboldalt éppúgy jellemezte mint a baloldalt.
Buenos Aires érsekét Argentína akkori elnökasszonya nyíltan megfenyegette: ha nem hagy fel korrupció ellenes kampányával, akkor tesz róla, hogy félreállítsák a katolikus egyházban. Kirchner asszony fenyegetése nem vált be, Buenos Aires érseke a katolikus egyház feje lett, aki Assisi Szent Ferenc nevét vette fel mint a szegények pápája. Igaz persze, hogy Kirchner asszony jelenleg is Argentína alelnöke noha számtalan korábbi korrupciós ügye lepleződött le.
A választópolgárok Latin Amerikában éppúgy mint Kelet Európában nemigen táplálnak illúziót a hatalmi elitekkel kapcsolatban akármilyen ideológia mögé is rejtik az államkincstár iránti vonzódásukat.
