Kezdőlap Címkék Zsidók

Címke: zsidók

Bréking (fék)nyúz, 2019. március 12. – Tudósítás a másik valóságból

0

A 888 leleplezi az igencsak Brüsszel-párti Tony Blairt, aki a Brexit ellen agitált. Bayer Zsolt elmagyarázta, hogy a zsidók által vezetett Tanácsköztársaság korbácsolta fel az antiszemita indulatokat. Az Echo TV Sajtóklub című műsorából megtudhattuk, hogy Nyugat-Európában igazából nincs is demokrácia.

Tony Blair Párizsban is aknamunkát végzett!

Nagy-Britannia korábbi miniszterelnöke, Tony Blair titokban tanácsokat adhatott a Brexit „kisiklatása” ügyében a francia államfőnek, Emmanuel Macronnak. A baloldali politikus igencsak Brüsszel-párti, s ezt nem is veti véka alá.

A 2016-os Brexit-népszavazás előtt is a bennmaradás mellett kampányolt, a voksolás óta pedig mindent megtesz annak érdekében – Blair többek között új referendum kiírását is javasolja –, hogy Nagy-Britanniát az Európai Unióban tartsa. Most pedig arra derült fény, hogy a bevándorláspárti erők egyik vezéralakjával, Emmanuel Macronnal egyeztetett. Gyurcsány Ferenc kedvenc politikusa állítólag azt tanácsolta a francia elnöknek:

Brüsszel ne adjon semmilyen engedményt a londoni kormánynak, gyakoroljon nyomást, így a brit törvényhozás elbizonytalanodik, s el fogják fogadni a Nagy-Britannia és az EU között fennálló vámunió megtartását. (888: Megvan, ki súgott Macronnak, hogy félresiklassák a Brexitet)

Bayer Zsolt: a Tanácsköztársaság korbácsolta fel az országban az antiszemita indulatokat

Muszáj folytatnom a kiállást Donáth György mellett. – Egyszersmind tiltakozom az 1919-es és az 1945 utáni söpredék mai utódainak gyalázatos megnyilvánulásai ellen! Ezek, ha tehetnék, holnap vagy holnapután ismét ölnének. Épp oly kéjesen, mint elődeik. Mindezeken túl pedig itt az idő kimondani, egyszer s mindenkorra elég volt abból, hogy pusztán a zsidó szenvedéstörténeten keresztül szemléljük a történelmet, és ennek alapján írjuk a hivatalos kánont. Elég volt, elég volt, elég volt! És akkor lássuk a tényeket.

Egy korabeli „vicc” szerint a zsidó népbiztosok azért tartották az egyetlen gojt, Garbai Sándort maguk között, hogy legyen, aki szombaton is aláírja a halálos ítéleteket. Ez az egyetlen, fekete és borzalmas tréfa is rengeteget elárul a kor hangulatáról. Arról, hogy milyen is volt az általános vélekedés a vörösterrorról és a Tanácsköztársaságról.

Az előzőekben azt próbáltam megmutatni, hogy a Tanácsköztársaság korbácsolta fel az országban az antiszemita indulatokat. (Magyar hírlap: Bayer Zsolt: Tűrhetetlen)

Nyugat-Európában nem foglalkoznak a nép akaratával

Egy brüsszeli titkos dokumentum szerint az EU tagállamainak igenis figyelembe kell venniük az ENSZ migrációs csomagját. Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője ezzel kapcsolatban azt mondta: ez az a lopakodó jogalkotás, amiről már évek óta beszélünk. Hozzátette, Nyugat-Európában másképp értelmezik a demokráciát, ott ugyanis nem foglalkoznak a nép akaratával.

Az sem számít, hogy az Európai Uniónak van egy alapszerződése, amely szerint egy ilyen fontos ügyben minimum a tanácsban a kormányfőknek jóvá kell hagyni, hogy ezt végrehajtsák. De ez nem számít, ők bevezetik suttyomban – fejtette ki a PestiSrácok.hu főszerkesztője.

Bencsik András úgy véli: a globális háttérerőt mérhetetlenül idegesíti, hogy a közeli hetekben, hónapokban hamarosan Európa lakói demokratikus módon választani fognak. Ők nem szeretik, ha a nép beleszól a dolgok alakulásába. (Echo TV: Sajtóklub: Nyugat-Európában másképp értelmezik a demokráciát)

Látogatói rekord Auschwitzban

0

Kétmillió százötvenezer ember kereste fel az egykori haláltábor múzeumát tavaly Lengyelországban. Ez ötvenezerrel több mint a megelőző évben, mely szintén rekordot döntött. Legtöbben a hazai látogatók voltak: 405 ezer fővel, őket követték a britek 281 ezerrel, majd az USA következett 136 ezer fővel.

Auschwitzban működött a nácik legnagyobb haláltábora a holokauszt idején:több mint 1,1 millió embert öltek meg itt – döntő többségükben európai zsidókat. A magyar zsidók jórésze is itt végezte az életét 1944-ben. A haláltábort a szovjet csapatok szabadították fel 1945 elején. A haláltábor parancsnokát arra az akasztófára akasztották fel – bírósági ítélet alapján – mely a láger közepén állt. Auschwitz 1947 óta múzeum. Kertész Imre, aki rövid ideig maga is a haláltáborban raboskodott, Sorstalanság címmel írta meg emlékeit. Elsősorban ezért a könyvért kapta meg a Nobel díjat 2002-ben.

Mi lenne, ha hirtelen eltűnnének a zsidók

0

A színpadon hallható mocskolódások manapság közforgalomban vannak. A New York Times tudósítása megállapítja, hogy a színházak továbbra is bírálják a kormányt, illetve tabukérdéseket vetnek fel, noha a hatalom a saját embereit állítja a legfontosabb társulatok élére.

A gyűlölet igencsak napirenden van Magyarországon, amióta Orbán Viktor hatalomra került. A kormány által fizetett hirdetések figyelmeztettek az migránsok, az EU és Soros által jelentett veszélyre. A gyűlöletbeszéd ilyen mértékű elterjedése aggodalmat keltett világban, de az országon belül is, hiszen a 2. világháborúban több mint félmillió zsidót irtottak ki és az antiszemitizmus jó ideje járványosnak tekinthető. Heisler András azt mondja, a romákkal és a menekültekkel szemben nagyobb az ellenségesség, mint a zsidókkal szemben, de a történelmi tapasztalatok azt mutatják, nem jó az, ha ekkora gyűlölet halmozódott fel.

Mindezt annak kapcsán írja a New York Times, hogy Gólem Színházban bemutattak egy új darabot, amely azzal foglalkozik, mi történne, ha hirtelen eltűnnének a zsidók. Borgula András, az igazgató kifejti, hogy a gyűlöletet, mint olyat akarták kipellengérezni, a zsidóellenesség annak csupán az egyik alfaja. De arról is beszél, hogy a színpadon hallható mocskolódások manapság közforgalomban vannak. A tudósítás hozzáteszi, hogy a színházak továbbra is bírálják a kormányt, illetve tabukérdéseket vetnek fel, noha a hatalom a saját embereit állítja a legfontosabb társulatok élére. Egyébként zsidók mostanság nemigen tűnnek el, de bizonyos intézmények annál inkább: egyetemeket zárnak be és nincs már Népszabadság sem. Borgula azonban leginkább attól tart, hogy az ilyen esetek ellenére nem történik semmi sem, a társadalom simán napirendre tér fölöttük.

Antiszemita bűncselekmény? – agyonvertek egy zsidó fiatalembert Szentpéterváron

Valaha Oroszországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége, de a számuk alaposan megcsappant amióta a Szovjetunió bukása után szabadon távozhatnak az országból. Oroszországban ugyanakkor igen népes muzulmán közösség is él, akik közül egy kisebbség még az iszlamista terrorizmust is támogatja.

A 27 éves Mihail Verevszkoj Oroszországban született, de 2010-be Izraelbe ment, hogy ott teljesítse katonai szolgálatát. 2012-ig élt Jeruzsálemben majd visszatért Oroszországba. Megnősült, aktív tagja volt a zsidó közösségnek Szentpéterváron. Felesége épp gyermeket vár…

A rendőrség szerint a zsidó fiatalember az utcán összeszólalkozott egy Ahmed Karsa nevű oroszországi muzulmán férfival, aki úgy összeverte, hogy a kórházban belehalt sérüléseibe. A helyi rendőrség elfogta az elkövetőt, de feltételesen szabadlábra helyezte.

A szentpétervári rendőrök utcai verekedésnek minősítik az esetet, de az izraeli Yedioth Ahronot című lap helyi forrásokból úgy értesült : egyáltalán nem kizárt, hogy a muzulmán férfi napok óta követte a zsidó fiatalembert, akit előre megfontolt szándékkal meggyilkolt! Oroszországban évszázados hagyománya van az antiszemitizmusnak: a Cion jegyzőkönyve című antiszemita kiadványt a cári titkosszolgálat, az Ohrana állította össze! Valaha Oroszországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége, de a számuk alaposan megcsappant amióta a Szovjetunió bukása után szabadon távozhatnak az országból. Oroszországban ugyanakkor igen népes muzulmán közösség is él, akik közül egy kisebbség még az iszlamista terrorizmust is támogatja. A zsidó közösség Szentpéterváron is arra készül, hogy megünnepelje Izrael állam megalapításának hetvenedik évfordulóját. Az agyonvert Mihail Verevszkoj a környezetében ismert volt arról, hogy szolgált az izraeli hadseregben. Nem kizárt, hogy ezért kellett 27 éves korában meghalnia.

 

A lengyelek „fájdalmas zsidó múltja”

Már csak a lengyel köztársasági elnöknek kell aláírnia azt a törvényt, amely akár hároméves börtönbüntetésre ítélné azokat, akik a náci bűnökért a lengyeleket tennék felelőssé. A legtöbbet emlegetett kifejezés, a tájékozatlanabbak által emlegetett „lengyel haláltáborok” valóban téves, hiszen azok a náci megszállás alatt álló ország területén voltak és a nácik működtették. Izrael és az Egyesült Államok heves reagálásából ítélve az egyáltalán nem ilyen egyszerű.

Hetvenhárom évvel a leghírhedtebb tábor, Auschwitz-Birkenau felszabadítása óta a lengyelek még mindig igyekeznek megérteni saját szerepüket a területükön lezajlott népírtásban. A (szélső)jobboldal által dominált lengyel parlamentben ezen a héten kapott zöld fényt a törvény, amely Izraellel diplomáciai viszályt váltott és Washington (State Department) is jónak látta figyelmeztetni Varsót, hogy a stratégiai partnerséget veszélyezteti ezzel a lépéssel.

A törvényt kritizálók elismerik, hogy ugyan nem volt hivatalos együttműködés ezen a téren a megszállt Lengyelország és a náci Németország között, de a törvény egy kísérlet arra, hogy elfeledje, sőt tagadja a lengyelek bűnrészességét a zsidók meggyilkolásában a holokauszt idején. A bírálók úgy értelmezik: a nagy általánosságban megírt törvény lehetővé teszi, hogy a valódi tettesek sem kerülhetnek többé bíróság elé.

1939-ig, tehát Lengyelország náci megszállásáig az országban népes zsidó közösség élt, több mint 3 millióan, ami a lakosság tíz százalékát tette ki. A nácik alatt mintegy 6 millió lengyel vesztette életét, ezek közül három millióan zsidók. Óriási többségük a lengyel területen felállított haláltáborokban, mint Auschwitz-Birkenau, Belzec, Chelmno, Majdanek, Sobibor és Treblinka. Pontos számot nem lehet tudni, de történészek szerint több tízezer zsidó annak következtében halt meg, hogy antiszemita lengyel honfitársaik feladták őket a német hatóságoknak.

Az is igaz viszont, hogy a lengyel menekültkormány és az ellenállási mozgalom 1942-ben egy titkos hálózatot hozott létre (Zegota), amely zsidók mentésével foglalkozott, sőt halálos ítéleteket hozott a náci kollaboránsok ellen. Ők értesítették először a szövetségeseket, hogy mi történik az európai zsidósággal országukban.

A lengyel származású amerikai történész, Jan T. Gross 2001-ben megjelent könyve, A szomszédok sokkoló hatást váltott ki a lengyel közvéleményben. Ebben beszámol arról, hogy 1941-ben, a náci megszállás idején egy Jedwabne nevű városkában több száz zsidó honfitársukat gyilkoltak le lengyel szomszédjaik. A 2003-ban befejeződött lengyel vizsgálat bebizonyította, hogy a tömegmészárlást lengyelek követték el, a nácik uszítására.

Az eset először ingatta meg azt az általános lengyel vélekedést, hogy ők csak áldozatai a náci megszállásnak. Jedwabne titkának feltárása után a történészek még 15 hasonló esetet tártak fel.

Az is az igazsághoz tartozik, hogy több ezer zsidó életét mentették meg a lengyel polgárok, pedig az főbenjáró bűn volt a nácik alatt. Egy zsidó ember rejtegetéséhez, szakértők szerint, 5-7 ember részvétele volt szükséges.

Az izraeli Yad Vashem Holocaust Múzeum adatai szerint 35 ezerre tehető azoknak a zsidóknak a száma, akiket a lengyelek mentettek meg.

Zsidó összeesküvés volt a bolsevik forradalom, avagy miért idézi Bayer Zsoltot a Haaretz?

0

Oroszországban a jobboldalnak az antiszemitizmus régóta kedvenc vezérelve volt. A cári időkben a titkosrendőrség irányításával szerveztek pogromokat! Csak a baloldali mozgalmak vállaltak szolidaritást az üldözött kisebbséggel! Ugyanez volt a helyzet a polgárháborúban, ahol a fehérek válogatás nélkül gyilkoltak zsidókat.

Kell-e csodálkoznunk azon, hogy a parasztok szánakozás nélkül nézték, hogy a csendőrök elviszik a zsidókat a falujukból, ha visszaemlékeztek arra, hogy korábban zsidók törtek be a faluba, agyonverték a papot, és azzal fenyegetőztek, hogy a templomból mozit csinálnak?! – írta Bayer Zsolt, akit a baloldali izraeli lap a Haaretz idéz és megemlíti, hogy Bayer a Fidesz alapító tagja. Milyen szerepük volt valójában a zsidóknak a nagy októberi szocialista forradalomban és a bolsevik mozgalomban? A kérdést a Haaretz Boruch Gorinnak tette fel, aki kiállítást rendezett erről a témáról Moszkvában.

2012-ben létesült a Zsidó Múzeum és Kulturális Központ Moszkvában, amely nemrég megkapta az UNESCO tolerancia díját. Minthogy a világ most emlékezik a nagy októberi szocialista forradalomra, ezért a múzeum igazgatója elérkezettnek látta az időt, hogy erről a korábban tabunak tekintett témával is foglalkozzon. Ugyanis nyilvánvalóan nemcsak Bayer Zsolt feszegette ezt a témát, de

ezzel indokolta meg a holocaustot a náci vezérkar is.

Tehát mennyire volt jelentős a zsidók szerepe november 7-én?

A hatalomátvételt a zsidó Trockij szervezte, aki a helyi szovjet elnöke volt Petrográdban. Később ő lett a vörös hadsereg megszervezője és a bolsevik kormány első hadügyminisztere. Rajta kívül is voltak zsidók a vezérkarban: Jakov Szverdlov, aki a bolsevik párt szervező titkára volt, és akiről később egy várost neveztek el. Grigorij Zinovjev, aki a Kommunista Internacionálé vezetője volt vagyis azért volt felelős, hogy a kommunista világforradalom kitörjön. Lev Kamenyev, aki a betegeskedő Lenin helyettese volt a kormányfői poszton. Karl Radek, aki a sajtót irányította. Vagy Mojszej Urickij, a csekista (bolsevik titkosszolgálat, a Cseka) vezető, akiről elnevezték Leningrád leghíresebb terét. Gorin, a Zsidó Múzeum igazgatója tehát

egyáltalán nem tagadja, hogy a zsidók nagy szerepet játszottak a forradalomban. Utána azonban felteszi a teljesen jogos kérdést: vajon miért?

Oroszországban a jobboldalnak az antiszemitizmus régóta kedvenc vezérelve volt. A cári időkben a titkosrendőrség irányításával szerveztek pogromokat! Csak a baloldali mozgalmak vállaltak szolidaritást az üldözött kisebbséggel! Ugyanez volt a helyzet a polgárháborúban, ahol a fehérek válogatás nélkül gyilkoltak zsidókat. Különösen így volt ez Ukrajnában, ahol a nyomorgó parasztokat a fehér hatalom ráuszította a zsidókra. A zsidóknak tehát nem volt választásuk! – hangsúlyozza a kiállítás rendezője. Vagy kivándorolnak vagy megvárják amíg a fehérek végeznek velük! Így nem csoda, ha sok zsidó lépett be a bolsevik pártba. De ugyancsak sok zsidó volt a mérsékelt polgári pártokban vagy a mensevikek között, akik erős fenntartásokkal fogadták a forradalmat.

Nem volt tehát választása a cári Oroszországban élő zsidó közösségnek, amely a forradalom idején a legnépesebb volt az egész világon. Izrael természetesen akkor még egyáltalán nem létezett.

A Balfour-nyilatkozat  (angol külügyminiszter, ugyancsak 1917-ben), mely később lehetővé tette Izrael megalakulását épp az októberi forradalom előtt jelent meg. Ez tette lehetővé a zsidók csoportos kivándorlását. A polgárháborúban a zsidók többsége ugyanis azzal a dilemmával került szembe, hogy vagy meghal vagy kivándorol!

Ha maradni akart, akkor a vörösökhöz kellett csatlakoznia

– mondta Borich Gorin, a moszkvai Zsidó Múzeum igazgatója, aki kiállítást rendezett arról, hogy mi is volt valójában a zsidók szerepe az októberi forradalomban és az azt követő polgárháborúban Oroszországban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!