Erről beszélt Hszi Csinping elnök a Kína-Afrika csúcstalálkozón, melyen szinte valamennyi afrikai állam vezetői részt vesznek Pekingben. Kína már eddig is Afrika legfontosabb gazdasági partnere volt, de az Új Selyemút program keretében mindkét fél további növekedésre számít.
Hszi Csinping elnök megígérte az afrikai államok vezetőinek, hogy nemcsak a kínai export fokozására törekszenek, de megkönnyítik az importot is a fekete kontinensről.
Kína már évtizedek óta törekszik arra, hogy befolyást szerezzen magának Afrikában, ahol, bár nem enyhül a lakosság többségének nyomora, gyors a gazdasági növekedés üteme.
Zimbabwéban a kínaiak már hosszú ideje jelen vannak
– annak idején ők képezték ki azokat a fekete vezetőket, akik szembe szálltak a brit gyarmatosítókkal. Ezért amikor Zimbabwéban elérkezettnek látták az időt az idős Robert Mugabe leváltására, akkor Peking segítségét igénybe véve távolította el őt a hadsereg, melynek tisztjeit jelentős részben Kínában képezték ki.
Kína nemrég létrehozta első külföldi katonai támaszpontját is Dzsibutiban, közel a Szuezi csatornához. Mindez azt mutatja, hogy Pekingben hosszú távon egyre fontosabbnak tartják az együttműködést Afrikával.
A kínaiak utakat és vasutakat építenek Afrikában, ahol rengeteg kínai vállalkozás saját munkaerővel dolgozik. A kínai kolóniák a fekete kontinensen elősegítik Peking befolyásának a növekedését. A kínaiak – Európával és Amerikával szemben –
soha nem bírálnak egyetlen afrikai rendszert sem – legyen az bármilyen elnyomó jellegű.
Ezért a Pekinggel való együttműködés különösen népszerű Afrikában, ahol a legtöbb kormányzat meglehetősen brutálisan tartja fenn az uralmát.
Az elmúlt években csokorba gyűjtött, kudarcba fulladt puccsok száma jóval több volt, mint ahány sikerrel végződött – olvasható ki a Statista.com által készített grafikonból. Az egyik legemlékezetesebb befuccsolt puccs a tavaly júliusban a török hadsereg által az elnök, Recep Tayyip Erdoğan elleni fellépés volt.
Ezzel együtt is voltak persze sikeres hatalomátvételek az elmúlt években, egyebek között 2011-ben Egyiptomban, majd két évvel később ismét az észak-afrikai országban, továbbá 2012-ben Maliban és Bissau-Guineában.
S persze az egyik legutóbbi, amely gyarapítja a sikeres hatalomátvételek táborát: a november közepén Zimbabwében végrehajtott katonai fellépés, amely hozzájárult a 27 évig hatalmon volt Robert Mugabe eltávolításához. Mugabét először házi őrizetbe helyezte a hadsereg, majd óriási tömegtüntetések kezdődtek ellene, aminek eredményeként a pártja is leváltotta, illetve távozásra szólította fel. Mugabe azonban egy darabig még kitartott, egészen addig, amíg a parlament össze nem gyűlt, hogy megfossza a hatalmától. Ekkor inkább magától lemondott, és tárgyalásokat kezdet, majd megalkudott a hadsereggel a jövőjéről.
Robert Mugabe csütörtöki lemondása után pénteken letette hivatali esküjét az új zimbabwei elnök, Emmerson Mnangagwa, aki korábban az ország alelnöke volt.
Mnangagwa eskütételére több tízezren gyűltek össze a Harare stadionban. Az új elnök arról beszélt, hogy jövőre a terveknek megfelelően megtartják a választásokat.
„A feladat az, hogy újraépítsük az országot” – mondta a 75 éves Mnangagwa, aki a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió – Hazafias Front (ZANU-PF), azaz a kormánypárt jelölte volt az államfői tisztségre miután az országot 37 évig vezető Robert Mugabe egy katonai puccsot követően lemondott. Hozzátette, hogy az ország összes polgárát kívánja szolgálni bőrszínre, vallásra, származásra vagy politikai nézetekre való tekintet nélkül. Megígérte, hogy leszámol a korrupcióval és visszaadja a földművesek Mugabe idején elkobzott földjeit – írja a Guardian.
Emmerson Mnangagwa, az új zimbabwei alelnök (MTI/EPA/Kim Ludbrook)
Mnangagwa külföldre is üzent: azt kérte, hogy akik eddig büntették országát, gondolják ezt újra, utalva a szankciókra, amelyek az emberi jogok megsértése miatt sújtották Zimbabwét.
A Krokodilként becézett, és ravaszságáról híres Mnangagwa november elejéig az ország alelnöke volt,
de Mugabe menesztette ebből a tisztségéből, és ez robbantotta ki azt a politikai válságot, amely végül a hadsereg közbelépéséhez vezetett. Mnangagwa korábban hosszú ideig Mugabe bizalmasa volt, de a volt elnök felesége, Grace Mugabe felemelkedésével kiesett Mugabe kegyeiből. Mnangagwa tehát ugyanúgy része volt Mugabe rendszerének, amely Zimbabwéban gazdasági válságot okozott, és leépítette a demokráciát. Most viszont az ígérte, hogy demokratikus államot épít, és ehhez más országok segítségét is kérte.
Eskütétele után Constantino Chiwenga tábornok, a katonai puccs vezetője, és a biztonsági erők parancsnokai is hűséget fogadtak az új elnöknek. A beiktatáson Edgar Lungu zambiai elnök, Ian Khama botswanai vezető, Filipe Nyusi, Mozambik államfője, valamint Nickey Iyambo namíbiai alelnök is megjelent. A zimbabwei ellenzéki vezetők is részt vettek, köztük a Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC) nevű tömörülést vezető Morgan Tsvangirai. Bár Jacob Zuma dél-afrikai elnök hiányzott a ceremóniáról, ő is gratulált már az új zimbabwei államfőnek.
Emmerson Mnangagwa a független Zimbabwe második elnöke lett (az afrikai állam 1980-ban nyerte el függetlenségét Nagy-Britanniától), és a jövő évi választásokig látja el az elnöki feladatokat. Mugabe a puccs után is az országban maradhat.
Mentességet alkudott ki magának és feleségének mindenféle eljárás alól Robert Mugabe távozásra kényszerített zimbabwei elnök – közölte az afrikai ország hadserege. A volt elnöki pár az országban maradhat – jelenti a CNN.
Mugabét azzal vádolták, hogy a nyolcvanas évek közepén tömegmészárlások sorozatát rendelte el ott, hogy konszolidálja és megerősítse a hatalmát. Húszezer ember haláláért lehet így felelős. Emellett korrupcióval is vádolják, amely lehetővé tette a luxus életvitelét, irányítása alatt korábban virágzó ország a szegénységbe sodródott.
Mugabét a múlt héten helyezte házi őrizetbe a hadsereg, majd óriási tömegtüntetések kezdődtek ellene, aminek eredményeként a pártja is leváltotta, illetve távozásra szólította fel. Mugabe azonban egy darabig még kitartott, egészen addig, amíg a parlament össze nem gyűlt, hogy megfossza a hatalmától. Ekkor inkább magától lemondott, és tárgyalásokat kezdett a hadsereggel a jövőjéről.
Bekerült az RT nevű, angol nyelven sugárzó orosz csatorna a UPC kábeltévés csomagjába. A hírrel önmagában nem lenne érdemes sokat foglalkozni, azonban az RT nem egy egyszerű hírcsatorna. Sőt, valójában egyáltalán nem az: sokkal inkább az orosz kormány által pénzelt propagandaeszköz, amely rendszeresen álhíreket terjeszt.
A Buzzfeednek a csatorna több egykori alkalmazottja azt mondta, hogy már az első munkanapjukon rá kellett jönniük: amit csinálnak, az nem újságírás, hanem propaganda. Például az adásoknak két szerkesztője volt: egy angol anyanyelvű, jellemzően egy brit, aki átvette a szöveget, de egy orosz is, aki az alapján nézte át az anyagokat, hogy illeszkednek-e a csatorna irányvonalához.
Az RT éves költségvetése már két éve is több mint 300 millió dollár volt. Volt olyan (egyébként magyar származású) bemondójuk is, aki élő adásban mondott fel
Saját magát az RT független, alternatív forrásnak nevezi. Ugyanakkor az Európai Parlament sem tekinti független hírcsatornának: egy tavaly novemberben elfogadott határozatban meg is nevezik, mint az orosz kormány által használt propagandaeszközök egyikét.
A Fidesz kormány saját szavazóinak is hazudik
wikimedia
Hazaárulás alapos gyanúja miatt feljelentést tesz az eddig ismeretlen Demokratikus Nemzeti Néppárt (DNP) több európai uniós képviselő ellen. Az ügyészséghez forduló törpepárt szerint Szanyi Tibor, (MSZP), Niedermüller Péter (DK), Molnár Csaba (DK), valamint Jávor Benedek (Párbeszéd) „bűne” az, hogy az Európai Parlamentben éltek szavazati jogukkal, elfogadtak egy javaslatot, amely kapcsolatba hozható a kötelező elosztási kvótával. Érdekes módon a DNP nem kezdeményezett eljárást azok ellen a Fideszes képviselők ellen, akik ugyancsak megszavazták a migrációt érintő előterjesztést.
A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Molnár Csaba, a Demokrata Koalíció képviselője szerint nem lenne meglepő, ha a feljelentést tevő kispárt, a DNP a Fidesz zsoldjában állna. Közölte: Magyarországon az igazságszolgáltatás jelentős része már a Fidesz kezében van, de bíróságok nagy része még őrzi a függetlenségét. Nyilván, azért nem a kormányzó pártok jöttek elő ezzel az iszonyatos blődséggel, mert ennek nagy bukás lesz a vége. Inkább felbéreltek erre valami kamupártot. De ez most mindegy.
„Úgy szavaztam, ahogy a magyarok kétharmada tőlem kérte. Én biztosan nem árultam el, sőt, én képviseltem a hazát.”
Kíváncsiskodik az LMP
Szél Bernadett. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, hogy megtudja, miről tárgyalt Orbán Viktor főtanácsadója, Megyesy Jenő és Donald Trump amerikai elnök munkatársa, Carter Page tavaly szeptemberben Budapesten. A megbeszélésről készült hivatalos feljegyzést szeretné megkapni az ellenzéki párt. Page, mint a republikánus elnök egykori kampánystábjának tagja, érintett lehet abban az amerikai hírszerzési vizsgálatban, amely a Trump-kampány és Oroszország közötti esetleges összejátszást vizsgálja.
Szél Bernadett a párt miniszterelnök-jelöltje pedig a nemzetbiztonsági bizottságon kéri napirendre venni az ügy kivizsgálását.
Csernobil óta sem változott semmi?
Atomenergia-ellenes tüntetés Lausanne-ban a csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulóján. (MTI/EPA/Cyril Zingaro)
A helyzet 30 éve, Csernobil óta nem változott. Az orosz atomtechnológia nem biztonságos, egy nukleáris balesetre pedig a Roszatom első reakciója nem a kockázat csökkentése, az esetleg veszélybe került emberéletek megóvása, hanem a felelősséget elhárítani próbáló hazudozás. Erre figyelmeztet a Demokratikus Koalíció közleménye, amelyet annak apropóján adtak ki, hogy bebizonyosodott: hazugság volt a Roszatom közleménye, mely szerint az orosz légkörben csak Szentpétervár környékén találtak egy kevés radioaktív ruténium-106 izotópot.Az oroszok először tagadtak, majd a Roszgidromet végül elismerte, hogy először és legnagyobb koncentrációban két dél-oroszországi ponton észlelték a ruténium-106 –ot, mindkettő 100 kilométernél közelebb van a Roszatom Majak nevű üzeméhez.
Lengyelország és Románia is Patriot rakétákat vásárol Amerikától
Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol Patriot rakétákat az Egyesült Államoktól 2019-ben. A rakétákat 2020-ban állíthatják rendszerbe Romániában. A hadügyminiszter az orosz fenyegetéssel indokolta meg a 3,9 milliárd dollár értékű fegyvervásárlást.
Varsó nemrég jelentette be, hogy 10,5 milliárd dollárért vásárol rakétavédelmi rendszert az USA-tólWashington számára pedig két ország fontos térségünkben: Lengyelország és Románia.
Putyin Asszaddal találkozott Szocsiban
Bassár el-Aszad szíriai elnök (MTI/EPA/SANA)
Vlagyimir Putyin orosz elnök a dél-oroszországi Szocsiban találkozott Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, akivel megvitatta a háború utáni politikai rendezés aktuális kérdéseit – közölte a Kreml. Putyin a találkozóról szóló beszámoló szerint a szíriai kormányerők terrorizmus elleni harcban elért sikereit méltatta (Oroszország a több mint hat éve tartó háborúban Aszad elnököt támogatja Szíriában). Az orosz elnök szerint a katonai szakaszról most már át kell térni a politikai rendezésre, és korábban ugyanerről adott ki közleményt Putyin és Trump az ázsiai és csendes-óceáni vezetők csúcsértekezletén Vietnamban. Putyin jelezte, hogy miután beszélt Aszad elnökkel Szocsiban, felhívja Trumpot, hogy ismét egyeztessen vele a Közel-Keletről.
Gyerekszegénység: Magyarország hátulról a negyedik
Elkeserítő adatokat mutat az Eurostat legfrissebb gyermekszegénységi statisztikája. Több mint félmillió, azaz minden harmadik magyar gyerek szegénységben él, vagy fenyegeti a szegénységbe süllyedés. Az Európai Unióban továbbra is hazánkban az egyik legmagasabb a gyermekszegénység.
Az egyszülős családokban nevelkedő gyermekek 66 százaléka él szegénységben. Ezzel a most megjelent 2016-os adatok szerint 27 tagállam közül a 4. legrosszabb helyet foglalja el Magyarország. Csak Romániában, Bulgáriában és a válság sújtotta Görögországban rosszabb a helyzet (Írországra nem publikáltak adatot). S bár a szegénységben élők aránya a világgazdasági válság időszakához képest valamelyest csökkent nálunk is, az országok rangsorában elfoglalt 4. hely változatlansága arra utal, hogy ez elsősorban a világgazdasági környezet javulására vezethető vissza.
Gyengén teljesítenek a magyar diákok
Ungvár. Simon-Árpa Zsuzsanna magyar nyelvórát tart a 9.a osztály tanulóinak az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvû Középiskolában. MTI Fotó: Nemes János
Az együttműködő probléma-megoldásban is roppant lesújtó képet fest a hazai diákok teljesítményéről a PISA-teszt új felmérése. A térség legtöbb országa megelőz minket. Az OECD-országokban a gyerekek 7,9 százaléka csúcsteljesítményű, Magyarországon 8,7 százalék a leggyengébbek közé tartozik.
Átlag alatti a magyar diákok teljesítménye az úgynevezett együttműködő problémamegoldás terén – derül ki az iskolások képességeit összegző nemzetközi program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelynek kedden tette közzé újabb kötetét az OECD.
Mint ismeretes, a 2015-ös teszten matematikából, szövegértésből és természettudományos kompetenciákból is sokkal gyengébben teljesítettek a magyar diákok, mint 2012-ben.
Válogasson a Budapesti Tavaszi fesztivál programjai közül!
Fotó: BTF
Közzétették a Budapesti tavaszi fesztivál programját. Közel 40 helyszínen, több mint 150 program várja az érdeklődőket 2018. március 30-tól április 22-ig a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A kulturális tavasz jövőre is a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitónapján kezdődik, és három héten át tart majd. Már most lehet válogatni a programok közül.
Váratlanul lemondott a zimbabwei elnök
Lemondott Robert Mugabe zimbabwei elnök, ezt a parlament elnöke, Jacob Mudenda-ra jelentette be. A bejelentés meglepő volt, mivel a képviselők éppen arról tárgyaltak, hogyan tudják megfosztani a hatalmától a 93 éves elnököt. Korábban Mugabe azt jelezte, hogy nem hajlandó lemondani, annak ellenére sem, hogy a hadsereg fellépett ellene, emberek tízezrei az utcákon követelték a távozását, s pártja is leváltotta a Zanu-PF éléről.
Több mint ötven halott egy nigériai merényletben
Felrobbantotta magát egy tinédzser fiú kedden egy nigériai mecsetben a reggeli ima ideje alatt, a halálos áldozatok száma ötvennél is több. Valószínűleg a Boko Haram áll a merénylet mögött, amely az északkelet-nigériai Mubi város mecsetében történt. Több mint negyvenen a helyszínen meghaltak, és rengetegen szenvedtek életveszélyes sérülést, a halálos áldozatok száma pedig a legfrissebb jelentések szerint már több mint ötven. A sebesültekről egyelőre nincs információ.
Lemondott Robert Mugabe zimbabwei elnök – jelentették a nagy hírügynökségek a parlament elnökére, Jacob Mudenda-ra hivatkozva. A bejelentés meglepetésszerűen hatott, mivel a képviselők éppen arról tárgyaltak, hogyan tudják megfosztani a hatalmától a 93 éves elnököt.
Korábban Mugabe azt jelezte, hogy nem hajlandó lemondani, annak ellenére sem, hogy a hadsereg fellépett ellene, emberek tízezrei az utcákon követelték a távozását, s pártja is leváltotta a Zanu-PF éléről.
Mint tegnap megírtuk, a párt szóvivője bejelentette, hogy ma beadják az indítványt, amely Robert Mugabe alkotmányos elmozdítását célozza. A kormánypárt egyben hivatalosan is értesítette a múlt heti katonai puccs nyomán házi őrizetbe helyezett Mugabét, hogy megfosztották pártelnöki tisztségétől.
Mugabe viszont ragaszkodik a hatalmához, és kedd reggelre kabinetülést hívott össze. Ezen – mint Mugabe főtitkára bejelentette – minden miniszter részvételére számítanak.
A párt már korábban jelezte: hétfő délig ad haladékot Mugabének arra, hogy önként lemondjon, különben alkotmányos eljárás keretében kezdeményezi leváltását.
Mugabe Zimbabwe – a korábbi Rhodesia – függetlenségének elnyerése, 1980 óta állt az ország élén.
A párt szóvivője azt jelentette be, hogy holnap beadják az indítványt, amely Robert Mugabe alkotmányos elmozdítását célozza.
A kormánypárt egyben hivatalosan is értesítette a múlt heti katonai puccs nyomán házi őrizetbe helyezett Mugabét, hogy megfosztották pártelnöki tisztségétől.
Ezen – mint Mugabe főtitkára bejelentette – minden miniszter részvételére számítanak.
A párt már korábban jelezte: hétfő délig ad haladékot Mugabének arra, hogy önként lemondjon, különben alkotmányos eljárás keretében kezdeményezi leváltását. A párt egyik tisztségviselője szerint ez szerdáig meg is történhet.
Robert Mugabe, eltávolítani próbált, de elvben még hatalomban lévő elnöke nem hajlandó lemondani, szerinte pártja kongresszusának kell majd döntenie a sorsáról. Robert Mugabe húszperces beszédében nem ment neki az őt megpuccsoló hadseregnek, amelynek egyébként ő a vezérkari főnöke.
Bizonytalanság uralkodik az afrikai országban azt követően, hogy Mugabét először a hadsereg házi őrizetbe helyezte, majd tömegek követelték a távozását, s végül, a hétvégén pártja, a Zanu-PF leváltotta. Mugabe mindezek ellenére nem hajlandó megválni a posztjától: egy húsz perces beszédben közölte, hogy leváltani őt a párt kongresszusa illetékes csupán. A kongresszus ülése nemsokára egyébként esedékes lesz, s Mugabe állította, hogy ő fogja azt elnökölni.
A Zanu-PF erre reagálva bejelentette, hogy meg fogják fosztani a hatalomtól – erre legközelebb kedden kerülhet sor, akkorra van ugyanis beütemezve a parlament ülése.
Mugabe megpróbál hízelegni a hadseregnek, amelynek ellene irányuló lépéseit megértéssel fogadta. Mint beszédében mondta: vannak pró és kontra érvek, de megérti a hadsereg motivációit.
Eltávolították a hatalomból Robert Mugabét. A 37 évig elnökként az országot irányító 93 éves politikust pártja, a kormányzó Zanu-PF váltotta le. Utódja a Mugabe által két hete elbocsátott korábbi alelnök, Emmerson Mnangagwa lett. Ezután indult be az eseményeknek az a láncolata, amely Mugabe uralmának a végéhez vezetett.
A BBC jelentése szerint nem csak Mugabét fosztotta meg hatalmától pártja, feleségét, Grace-t a pártból is kitették – mint a hírügynökség emlékeztet rá, őt akarta Mugabe megtenni elnökhelyettesnek, s ezzel fordította a hadsereget maga ellen, oly annyira, hogy végül puccsot követettek el ellene. A hadsereg ezt ugyan tagadja, de az tény, hogy házi őrizetbe vették Mugabét.
A hatalomból kiebrudált elnök a tervek szerint még a nap folyamán tárgyal a hadsereggel. Vélhetően jövendő sorsáról.
Zimbabwe kormányzó pártja elmozdítja elnöki posztjáról a 93 éves Robert Mugabét – közölte a Reuters hírügynökséggel a párt egyik vezetője, Chris Mutsvangwa, egy háborús veterán. Korábban azt tudatták, hogy a házi őrizetbe került – de nyilvános programon azóta már részt vett – zimbabwei elnök az őt megpuccsoló hadsereg vezetőivel találkozik, egy katolikus pap moderálja a tárgyalást.
Egyre fokozódott és fokozódik a nyomás Mugabén.
Több tízezren tüntettek szombaton Hararéban – a tömeg részint így kívánta megünnepelni a Mugabe ellen végrehajtott puccsot, részint követelte az elnök lemondását. Mugabe szerdai házi őrizetbe helyezése óta nem hajlandó erre. A felvonulók az elnöki hivatalhoz és rezidencáhpz vonultak, skandáltak és plakátokat tépdestek le az út mentén.
Nem csak ők, Mugabe Zanu-PF pártjának vezetői közül is a legtöbben az elnök távozását szeretnék. A tíz pártvezető közül kilenc emellett foglalt állást a szombati központi bizottsági szavazáson.
A BBC harare-i tudósítója szerint
Mugabe számára már nincs visszaút.
Az irányítás kezd kikerülni az uralkodó Zanu párt kezéből, s egyre nagyobb a nyomás egy átmeneti kormány megalakítására, amelyben az ellenzék is helyet kell kapjon.
Mugabe azzal indokolja a ragaszkodását az elnöki poszthoz, hogy ha lemondana, azzal legalizálná a puccsot. Ugyanakkor a hadsereg tagadja a puccs tényét, s nagy a nemzetközi nyomás a helyzet békés, jog szerinti rendezésére – jelentette Zimbabwéból a BBC.
Akárhogyan is fordulnak a dolgok, egy biztos: az afrikai országban egy történelmi korszak zárult le Robert Mugabe letartóztatásával. Vajon milyen szerepet játszott Mugabe bukásában például Kína? Erre is kitér legfrissebb elemzésünk.
Vajon mi vár most arra az országra, amelynek élén Afrika leghosszabb ideig hatalmon lévő diktátora állt vagy inkább ült? Erre is választ ad munkatársunk elemzése.
Ha pedig az afrikai országra magára kíváncsi, nagyon sok tényt és érdekességet megtudhat ebből a cikkünkből.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol 
Elkeserítő adatokat mutat az Eurostat legfrissebb 
