Az elmúlt hónapokban sokan olvashattak a NER-lovagok új sportbiszniszéről, vagyis a versenyuszoda építésekről. Azért persze a stadion építések sem álltak le, Szegeden, Kispesten és Érden (NB III) alakítanak a NER oligarchái – írja Horváth András.
Nyíregyházán azonban valami szokatlan történt: ott a pályázatra nem tolakodtak be a NER nagyágyúi, mintha valódi verseny is lett volna a pályázók között, így a nyertes KEVIÉP Kft. mindössze 1,9 milliárd forintért vállalta el a FINA események megrendezésére is alkalmas Bujtosi Sportuszoda felépítését.
Ezzel szemben a hasonló paraméterű versenyuszodák építési költsége éppen egy nagyságrenddel nagyobb (10 milliárd körüli összeg) – ha annak kivitelezésben a minap Mészáros Lőrinc tulajdonába került ZÁÉV Zrt.- vagy Paár Attila West Hungária Bau Kft.-je vesz részt. A családban marad – mondhatjuk. Ezeknél a családi közbeszerzéseknél azonban van néhány zavaró momentum, ami abbéli gyanúnkat erősítheti, hogy itt bizony komoly pénzlenyúlásokról lehet szó:
– Két pályázónál több csak egyetlen esetben volt, de ezek a „versenytársak” is mindig ugyanabból a kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező körből kerültek ki.
– Rendkívül nagy az eltérés a beruházás becsült értéke és a nyertes ajánlati ár között, a soproni, a szegedi és a zalaegerszegi uszodákat tekintve ez összességében 13,4 milliárd forintot tesz ki, amiből legalább két új versenyuszodát vagy akár 10 új kistelepülési tanuszodát lehetne felépíteni.
Annak igen kicsi a valószínűsége, hogy a pályázatokat kiíró megyei jogú városok, vagy a Nemzeti Sportközpontok műszaki szakemberei ennyire mellé lőttek volna, illetőleg ennyire nem értenének a szakmájukhoz. Sokkal valószínűbb, hogy a korrupt közbeszerzési rendszer a felelős ezért az egészért, az, hogy az „alkotmányos költségek” az eget verdesik, s az hogy vannak akiknek Magyarországon mindent lehet – büntetlenül.
Figyelembe véve továbbá a felépítendő uszodák tervezett nézőszámbeli eltéréseit, s összehasonlítva a leendő uszodák egyéb paramétereit például még a Kaposváron és Gödöllőn épültekével, a NER-oligarchái nagyjából a duplájáért építkeznek közpénzből, ha uszodáról van szó. Ők azonban – ma még – érinthetetlenek.
A fentiek is azt bizonyítják, hogy van valami, amit Orbán még a sportnál is jobban szeret: a pénzt. De fogalmazhatunk úgy is: sportot űz a közpénzek elherdálásából.
S, hogy így együtt az utókornak is meglegyen, az említett uszodák és stadionok építési költségei (kivitelező/település/nyertes ár/becsült érték):
Hát kérem, e mellett a kávé mellett be kell ismernünk, hogy nem telik el nap meglepetés nélkül. Ma pár sporttal kapcsolatos történetről lesz szó, melyekből a legfőbb tanulság az, hogy a kormány igenis képes tanulni a tapasztalataiból – csak legfeljebb semmi kedve hozzá. És még ha le is vonja a következtetéseket, abban sincs köszönet.
Az általánosan világos tény például, hogy annyi futballstadionra, amennyi nálunk épült, száz év alatt se volna szükségünk. Ha ehhez hozzávesszük a magyar labdarúgás jelenlegi, rémálomszerű állapotát, elmondhatjuk, hogy a befektetés teljesen és tökéletesen felesleges volt, csak éppen elkerülhetetlen. Nem azért volt elkerülhetetlen, mert ezek a létesítmények annyira kellenének, hanem azért, mert nagyon jó üzlet megépíteni őket. Jövedelmező. Jól lehet keresni a tervezésükkel, építésükkel, majd jól lehet az átépítésükkel is, mert egyikben sem lehet nemzetközi mérkőzéseket játszani, mindegyiket gondosan elméretezték – sebaj, szükség és igény esetén az építő cég segít a gondon, bontunk, építünk megint, jó pénzért!
Mindeközben a labdarúgósport eredményei olyanok, amilyenek. Inkább nem is részletezném őket, nem akarom kínozni a valódi sportbarátokat.
Tehát, agyontámogattuk a focit (most az egyesületek, klubok támogatásáról nem beszéltem), építettünk nekik sok szépet, nem hálálták meg. Kilenc év alatt sem javult a színvonal.
Az illetékesek levonták a megfelelő következtetést, de ez nem az, hogy ezentúl nem lapátoljuk ki az ablakon a pénzt értelmetlenül – a számukra megfelelő következtetés az, hogy más sportágakba is bele kell ölni számolatlanul a milliárdokat.
wikipedia
Nem csak a fociba.
Az épülni készülő atlétikai stadion ügyeivel már foglalkoztam lapunk hasábjain, a Velodrommal és a Fradivárossal is – most lássuk az UTE jégcsarnokát!
Igen szép lesz, nem is kétlem, ennyiért már lehet is szép. Csak kicsit furán épül: ugyanis – mint az Átlátszó megtudta – a ZÁÉV az eredetileg tervezettnél kétszer drágábban, nettó 2,1 milliárd forint helyett 4,6 milliárdért húzza fel a létesítményt.
Az igény már régen felmerült, mint Dr. Zsigmond Barna Pál a Jégkorong Szakosztály elnöke is elmondta az UTE hivatalos honlapján, tavaly december 12-én:
„Az UTE Jégkorong Szakosztálya kinőtte a Megyeri úti jégcsarnokot. Az ország egyik legeredményesebb jégkorongszakosztályánál annyira sok a gyerek, hogy nem lehet már megfelelő mennyiségű edzésidőt biztosítani egy jégpályán. Elengedhetetlen, hogy legyen egy második jégpályánk, mert egyszerűen nem tudunk fejlődni, a csapatoknak nincsen elég jégidejük. Az új pálya a XXI. századnak megfelelő edzőpálya lesz, komoly infrastruktúrával, öltözőkkel, modern helyiségekkel. Ami azonban újdonság, hogy a jégkorong mellett lesz egy curling pálya is, hiszen Magyarországon ezt a sportágat is egyre többen űzik. Reményeink szerint 2020-ban birtokba vehetjük az új létesítményt, ami egy nagyon stabil és kiszámítható munkát tesz lehetővé számunkra!”
Rendben, a szándék nemes, méltányolandó. De hogy ment fel a jégcsarnok ára menet közben? Úgy hogy előirányozták rá a 2,1 milliárdot, megpályáztatták, és, mint az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számából megtudhatjuk: öt ajánlat érkezett a munkára, a nyertes a ZÁÉV Zrt. lett. Ez eddig érthető. Az nem érthető, hogy miért kétszer annyiért, mint eredetileg tervezték?
Talán azért, mert január hónap folyamán a ZÁÉV Zrt. és építőipari tevékenységet folytató leányvállalatai Mészáros Lőrinc érdekeltségeivé váltak. Minek következtében jelentős áremelést eszközöltek a már aláírt szerződéseik esetében is, mert egy Mészáros-cég már nem lehet olcsójános, az nem dolgozhat fityingekért: például Zalaegerszeg új fedett uszodáját a becsült 5,6 milliárd forint helyett 8,8 milliárdért húzzák fel.
Szép ez, csak kissé szomorú. Mintha kérnék egy kávét, és mire lefő, felmenne az ára: azért ilyen rövid idő alatt ennyit csak nem romlott a forint!
Tetszik látni, létesítményt fejleszteni így kell. Hogy mindenki jól járjon. Jaj, bocsánat, most csak a kivitelező járt jól… de Magyarországon így kell, sőt, így kötelező.
Nos, de ne ragadjunk le a jégcsarnoknál. Ott van például a tenisz.
Az tán csak nem kerül sok pénzbe?
Csak de. Mint hivatalosan bejelentették: a kormány szeretné, ha Magyarországon valósulna meg 2019–2023 között a Hungarian Grand Prix WTA International női szabadtéri tenisztorna. Ha ezt sikerül elnyerni, négy éven át évi 900 000 dollárt (azaz kb. 250 millió forintot) szánnának rá. A helyszín a Budapest III. kerület, Királyok útja 105. alatt található Római Teniszakadémia lenne.
Azért az is egymilliárd a végén, akárhogy számolom. De ez még csak a kezdete a kiadásoknak: a rendelet szerint Kásler Miklós miniszternek emellett tárgyalnia kell az ATP World Tour férfi tenisztorna magyarországi megrendezésének megvalósítása érdekében is. A 2019. évi ATP 250 férfi tenisztornát a XI. kerület, Kánai út 2. szám alatt található Sport11 Sport-, Szabadidő- és Rendezvényközpontban tartanák meg, az ehhez szükséges fejlesztésekre az Emberi Erőforrások Minisztériumának saját költségvetéséből 370 millió forintot kell átcsoportosítania.
Az is pénzecske, nem mondom: és még lesz költség?
Hogyne lenne!
Létesítményt is kéne fejleszteni, mert nálunk nincsen a nemzetközi versenyek követelményeinek (WTA, ATP) megfelelő teniszstadion, így eddig is ideiglenes helyszíneken bonyolítottuk le az ilyen nemzetközi versenyeket, bizonyára most is mobil lelátók kerülnek a fönt említett létesítményekhez. (HVG)
Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem is lesz teniszstadion: törvény már van rá, éspedig tavaly hozták, az a címe, hogy „a Budapesten megrendezendő Hungarian Open ATP World Tour tenisztorna megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről”. Eszerint a teniszstadion a Margitszigeten kéne megépüljön, tavaly már ki is vágták a fákat a megcélzott területen, csak azóta sem történt semmi.
Fogadjunk, hogy nemsokára fog.
Arra nem fogadnék nagyobb összegben, hogy pont a ZÁÉV fogja építeni, de hát van Mészáros barátunknak más építkezési cége is, akad nála a sifonérban minden, takarékos ember az, van annak, aki el nem issza.
És a már meglévő létesítményekkel mi lesz? Sportesemény híján mit tartanak majd bennük? Bálás ruhavásárt?
Azt is lehet, de első a kultúra.
Indul a „Sportlétesítmények a kultúra szolgálatában” program!
Ennek célja a meghatározás szerint:
„a hazai sportlétesítmények és a nemzeti kultúra összekapcsolása, ezáltal a magyar történelmi és irodalmi örökséget bemutató nagyprodukciók létrehozása érdekében.”
Költségvetése idén 10 milliárd, a következő években folyamatosan évi több mint 7 milliárd forint. Hogy igen szép lesz, abban nem kételkedem, azt nem értem, miket fognak előadni?
Romániában, Ceausescu idejében volt valami hasonló, akkor és ott egyfajta ultranacionalista rockzenével haknizott a Flacara Irodalmi Kör nevű kultúrbrigád, de ahol csak felléptek, kötelező volt a helyi iskolák kórusainak is énekelni, amely tanulóknak nem volt hangja, azok tömegjeleneteket adtak elő a pályán, kissé észak-koreai stílusban, a közönséget pedig kötelezték a megtekintésre, nem ritkán egyenesen a munkahelyükről vitték őket „művelődni”, ha tetszett nekik, ha nem. Az volt ennek a programsorozatnak a címe, hogy „Megéneklünk, Románia”.
Aztán addig énekelték meg, hogy a végén Ceausescunak is alaposan elhúzták a nótáját, ha nem is hegedűn, hanem davajgitáron.
Szóval, lehet éppen ilyen politikai propagandaműsorokkal is haknizni majd a meglévő stadionokban, ha már focizni amúgy sem érdemes bennük – nincs ki játsszon. Aki van, az nem futballt játszik, mert ezt nem nevezném annak. Mondom, lehet éppen ál-kultúrműsorokat is tartani a sportlétesítményekben, ha mér felépültek drága pénzen, csak az ilyennek egyszer már lett rossz vége, és nem is messze tőlünk.
Akkor már jobb a kirakodóvásár.
Ha már használni kell valamire azokat a stadionokat.
A Nyugat-barát jelenleg kormányzó szociáldemokraták nyertek a legtöbb városban, sőt a fővárosban, Szkopljeban is. Az Orbán kormány által is támogatott egykori kormányfő, Nikola Gruevszki vezette nacionalista párt a parlamenti után, most a helyi választásokon is vereséget szenvedett.
A kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) bejelentette győzelmét a vasárnapi önkormányzati választáson, miután a központi választási bizottság közölte az előzetes eredményeket, amelyek szerint az SDSM áll az élen.
A szavazatok 96,64 százalékának feldolgozása alapján a 81 önkormányzat közül 50-ben az SDSM jelöltje vezet,
míg a legnagyobb ellenzéki pártnak, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) jelöltjei az önkormányzatok közül csupán 9-ben tudtak több szavazatot szerezni a többi jelöltnél. Az SDSM mellett a voksolás másik nagy nyertese a legnagyobb albán nemzetiségi párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI), amely 13 helyen szerezte meg a vezetést.
Ez azt is jelenti, hogy a VMRO-DPMNE-nek, amely eddig 56 települést vezetett, jelentősen csökkent a támogatottsága helyi szinten. Ugyanez volt tapasztalható a decemberi előrehozott parlamenti választásokon, amikor a jobboldal nem tudott kormányt alakítani.
Nikola Gruevszki volt kormányfő, a VMRO-DPMNE elnöke a kampányban többször elmondta: a választás arra mutathat rá, mennyire támogatja a lakosság a négy és fél hónapja hivatalban lévő balközép kormányt, és amennyiben az derül ki, hogy az SDSM-nek nincs kellő támogatottsága, újabb előrehozott választást kell tartani. Az előzetes eredmények beérkezését követően közölte:
a voksolás nem volt szabad és tiszta, számos rendellenesség történt, az állampolgárokat megfélemlítették.
Hozzátette: pártja panaszt tesz a választási bizottságnál a tapasztalt szabálytalanságok miatt.
A VMRO-DPMNE-n belül az utóbbi időben többen is felvetették, hogy Gruevszkinek le kellene mondania a pártelnöki tisztségről, ugyanis vezetésével meggyengült a jobboldal. A lemondás lehetőségére utalhatott maga az elnök is, amikor úgy fogalmazott: a rossz eredmények miatti felelősség legnagyobb részét a vezetőnek kell vállalnia.
Zoran Zaev kormányfő az előzetes eredmények megérkezése után kijelentette: az állampolgárok támogatják a Nyugat-barát kormány törekvéseit, és azt szeretnék, ha mihamarabb előrelépés történne az euroatlanti integrációban. A kampányban aláhúzta: a szociáldemokraták vezetésével Macedónia lesz a NATO harmincadik tagországa, és megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Brüsszellel.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
